"Tovább csökken a Román Televízió 1-es csatornáján sugárzott hétfői magyar adás időtartama, miután az RTV programtanácsa - elsősorban a nézettségi mutatókra hivatkozva - meghozta erre vonatkozó döntését. A rendelkezés október 6-ától lép érvénybe, eszerint a magyar adás időtartama hatvan perc lesz (az eddigi nyolcvan helyett), és a kezdési időpont is délután 16 órára módosul (az eddigi 17 óra helyett). Ezzel párhuzamosan viszont 80-ról 90 percre nő a kedden sugárzott magyar adás ideje, az RTV 2-es csatornáján pedig változatlan módon csütörtökön várják a képernyők elé a magyar nézőket, délután 3 és 4 óra között. Kacsó Sándor, a magyar szerkesztőség vezetője nehezményezi, hogy a nézettséget a román közönségen mérik. Az RTV-n sugárzott hétfői magyar adás időtartama az 1990-es újraindítás óta folyamatosan csökken. Míg a rendszerváltás után még 16 és 19 óra között sugároztak magyar nyelven, az akkori 180 percből idén tavasszal már csak 90 maradt. /Lukács János: Rövidül a hétfői magyar adás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"Több egyházi és világi képviselő gyűlt össze szept. 18-án, hogy közös megegyezéssel egységes álláspontot képviseljenek a verespataki templomok és temetők sorsát illetően, amit a Gabriel Resources (GR) arany- és ezüstkitermelési terve veszélyeztet. A konferenciát a kolozsvári PATRIR (Román Béke Intézet) szervezte, amelynek célja a konfliktusok békés úton való rendezése. A kanadai GR bányavállalat terve mintegy 2000 lakos kitelepítését feltételezi, valamint 9 temető és 10 templom ,,áthelyezését". Tervét a helyi, országos és nemzetközi civil társadalom, a nem kormányszervezetek, a szakértők, a pénzügyi intézetek, valamint a magukra valamit is adó akadémiák vehemensen támadják. A magyar történelmi egyházak mindennemű változtatástól mereven elzárkóztak és a GR tervet társadalmi, kulturális és környezeti katasztrófaként kezelik. Az ortodox és a görög katolikus egyházak magatartása viszont távolról sem volt tisztázott. A konferencia folyamán végre egységes állásfoglalás született, amit szept. 24-én adtak közre. Az úgynevezett ,,Kolozsvári Nyilatkozat" aláírói között megemlítendő Barth Ottó, a római katolikus érsekség képviselője, Dávid Gerő, az unitárius egyház képviselője, valamint Vasile Somesan kolozsvári ortodox püspök. Most már az ortodoxok is csatlakoztak és közös tiltakozó nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat szerint az aláírók kérték a román ortodox egyház támogatását. Nem fogadják el a bányászati tervet. /N. T.: A hit nem eladó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./"

"Beszterce-Naszód megyében az új tanévben sikerült bővíteni a magyar anyanyelvű oktatás kereteit. Az óvodai oktatás terén állami óvodai csoporttá alakultak a magyarborzási és a somkeréki (már 9 éves) református felekezeti óvodai csoportok - mondta Borsos K. László, megyei RMPSZ-elnök. Besztercén beindult a második, Bethlenben pedig az első napközis óvodás csoport. A bethleni és a magyardécsei óvodák 50 millió lej értékű támogatási csomaghoz jutottak az Apáczai Közalapítvány jóvoltából. Nagysajón 4 magyar gyerekkel, a református egyház támogatásával, felekezeti magyar óvodai oktatás indult be. Az iskolai elemi oktatás terén eredmény, hogy a Besztercén a két induló első osztály közül az egyik "lépésről lépésre"(step by step) alternatív oktatási programmal működik. Szentmátéban harmadik tanító is szükséges lett. Magyarnemegyén nem indult első osztály, a következő évtől már nem lesznek gondok e téren. Rettegen az idén sem indult ötödik osztály, így nagy a valószínűsége annak, hogy itt megszűnik a felső tagozaton a magyar nyelvű oktatás. A megyében kevés a szakképzett óvónő és tanító. Olyan tanítók is bekerültek a magyar tagozatra oktatni, akik, bár magyar anyanyelvűek, de iskoláikat csak román nyelven végezték. Sok a hiányzó tankönyv a harmadik osztályok szintjén, de hiányzik az angol könyv a második évfolyamon. /Szabó Csaba: Új tanév szakmai kihívásokkal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) az idei tanévben is számos rendezvényt szervez, jelezte Lokodi Csaba, a szervezet elnöke. Két fontos rendezvény: a november második felére tervezett gólyabál és a december elején tartandó Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A konferenciának Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a fővédnöke. /Borbély Tamás: Az ETDK és a gólyabál jegyében. Interjú Lokodi Csabával, a KMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"Szept. 26-án Marosvásárhelyen a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány által A nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban, törvénymódosítási lehetőségek a nemzeti kisebbségek jelenlétére vonatkozóan, a döntéshozatal különböző intézményeiben címmel szervezett tanácskozásra eljöttek az örmény, az orosz- lipován, az olasz, az ukrán, a rutén, a zsidó és a roma közösségek képviselői, a Határon Túli Magyarok Hivatalának, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations szervezetek képviselői, jelen volt a Maros Megyei Tanács elnöke és Virág György, Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. A választási törvény módosításának szükségessége, a Nemzeti Kisebbségek Országos Hatóságának létrehozása, a nemzeti kisebbségi törvény kidolgozása - néhány szemináriumon körvonalazódott elvárások közül. Borbély László parlamenti képviselő, kuratóriumi elnök hangsúlyozta: a Bernády Alapítvány immár negyedik alkalommal szervezi meg a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó szemináriumot, melyen a kérdések megvitatása mellett konkrét intézkedések foganatosítására hoznak javaslatokat. Ezúttal a kisebbségeknek a közigazgatásban való képviseletére vonatkozó törvénykezés elemzését tűzték ki célul. /Antalfi Imola: Kisebbségi képviselet a közigazgatásban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karainak nagy aulájában zajló kétnapos /szept. 26-27./ rendezvénysorozat témája a Kultusz, kultúra, identitás.Az előadók a kultuszkutatás és az irodalomtörténet jeles művelői, magyarországi, erdélyi magyar és román kutatók. A társszervező Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, Kallós Zsuzsa a kultuszkutatás fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy az általa képviselt intézet e kutatási terület egyik bázisa. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének nevében Takács Ferenc, a kultuszkutató-csoport egyik alapító tagja azt emelte ki, hogy a rendezvény helyszíne mintegy húsba és életbe vágóan emeli ki az elhangzottakat. Az Ady-kultusz hatása az induló erdélyi magyar irodalom identitástudatára címmel tartott előadást Tapodi Zsuzsa. Pomogáts Béla irodalomtörténész Reményik Sándor kultuszáról beszélt. Az utolsó előadás vitát gerjesztett a hallgatóságban: Takács József A tér és az idő nemzetiesítése és a kultuszok témakörben értekezett. /Sarány István: Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Kultusz, kultúra, identitás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./"

"Az egyház és a média témakörét járja körül a Romániai Magyar Pax Romana idei tanulmányi találkozója, mely szept. 25-28. között zajlik Kolozsváron. Bura László, a katolikus gyökerű keresztény értelmiségi mozgalom elnöke nyitotta meg a már tizennegyedik rendezvényt, amelyet különböző témakörökben, más-más helyszínen, évente egy vagy két alkalommal tartanak meg. A kolozsvári találkozón a magyarországi és vajdasági Pax Romana tagjai is megjelentek. Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó felelős szerkesztője a médiát az egyház szemüvegén keresztül vizsgálta, majd folytatódott a csoportmunka és a beszélgetés. Szept. 27-én Veres Levente távközlés szakos egyetemi hallgató, a www. catholic.ro internetes portál szerkesztője beszél a vallási élet és az internet kapcsolatáról. /Bálint B. Eszter: Egyház és média kapcsolata. Tanulmányi találkozót szerveztek Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"Csíkkozmás, a közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó falu túlnőtte a községközpontot, ezért is vált időszerűvé a különválás. Az új községközpont díszei a felújított községháza, a kultúrotthon és a hősi halottak emlékműve. Csíkkozmáson a turulmadaras emlékművel szemben van a kőfallal körülvett római katolikus templom. A település jeles szülötte Lakatos István, aki 22 évig (1684-1706) volt csíkkozmási plébános és esperes. A krónikája, amely 1690-től kezdődik, Alcsík egyik legfontosabb történelmi dokumentuma. /Csíkkozmás emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 27./"

"Dávid Gyula: Írók, művek, műhelyek Erdélyben /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című tanulmánykötetében az Arany-, Petőfi- és Jókai-tanulmányok mellett a két világháború közötti erdélyi irodalmi élet olyan jeles személyiségeiről közöl esszéket, mint Bánffy Miklós, Nyírő József, Tamási Áron, Olosz Lajos, Reményik Sándor stb. A Műhelyforgácsok című fejezetben az Erdélyi Magyar Irodalmi Lexikon műhelytitkait és szerkesztési gondjait osztja meg az olvasóval. /Dávid Gyula: Írók, művek, műhelyek Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

"A közel fél évszázados kitaszítottság után 1990 óta sorra jelennek meg Nyírő József könyvei - köztük novelláskötetek is - rangos magyar kiadóknál. A Hargita tájaira is eljutottak a Jézusfaragó ember, a Kopjafák, a Havasok könyve, a Székelyek újranyomott példányai. Sok félreértést tisztázhatna egy szakszerű Nyírő-monográfia, írta a marosvásárhelyi irodalomtörténész Nagy Pál. Nyírőt elsősorban Magyarországon kezdték kiadni. A debreceni Csokonai Kiadóvállalatnál látott napvilágot például az Uz Bence, az Isten igájában, az emigrációban írt Íme az emberek, és a Néma küzdelem. Ezt a kezdeményt folytatta a szegedi Szukits Könyvkiadó A zöld csillaggal, Az én népemmel, a Havasok könyvével, a Székelyekkel - majd a budapesti Kairosz. A Kairosznál a Nyírő-kötetek szerkesztője Medvigy Endre, aki az egyszerű szövegközlés keretein jóval túlhaladó szöveggondozói munkát végez s közöl esszéket is. Nagy Pál írta, hogy a kommunizmus idején Nyírő nevét Romániában és Magyarországon egyaránt csakis megbélyegző jelzők kíséretében lehetett leírni. Hosszú évek múltán írhatta le Pomogáts Béla az Isten igájában új kiadásához készült utószóban: Nyírő József "politikai pályájának és publicisztikai tevékenységének egyetlen rövid, II. világháborús szakaszát leszámítva, több évtizedes írói működése mindig nemes és humánus eszmények szolgálatában állt". Most megjelent Nyírő József: Hull immár a fenyőtoboz. Válogatott novellák /Impress Kiadó, Marosvásárhely,2003/. Válogatta, szerkesztette és az előszót írta Nagy Pál. /B. D.: Hull immár a fenyőtoboz (Jézusfaragó író válogatott novellái). = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"Az aranyosgyéresi légi támaszpont újabb MiG 21 Lancer típusú harci gépe zuhant le szept. 26-án. A 30 éves repülőgép lezuhanásának okát "aerodinamikai gondokkal" magyarázta Catina Gheorghe tábornok, a román légierő vezérkari főnöke. 1990 óta a különböző típusú MiG vadászgépek közül immár 29-et vadászgép zuhant le. A MiG 21-esek felújításáért darabonként 3 millió dollárt fizetett az állam az izraeli partnerrel együttműködő bákói Aerostar társaságnak.A vezérkari főnök kifejtette: a MiG 21 Lancer típusú harci gépek jelentik - feljavításukat követően - a román légierő ütőképességének alapját. MiG 21 Lancer típusú harci gépek Aranyoslónán kívül Bákóban, Temesváron is állomásoznak. A Lancer gépek közül csupán tavaly hármat veszített el a román hadsereg, mindhárom lezuhant. /Lázár Lehel, Gazda Árpád: Újabb vadászgépveszteség békeidőben. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./."

"A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon vendégszeretetét élvezi szeptember közepétől tíz napig tíz marosvásárhelyi szociálpedagógus-hallgató. Önkéntes munkát végeznek különféle Gyergyó-vidéki karitatív szervezeteknél (CIMAS, öregotthon, árvaház, fogyatékos óvoda stb.), ők a Caritas jövőbeli munkatársai. /Önkéntesek Gyergyóban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"

"A román alkotmány módosítása az erdélyi magyarság életében pozitív változásokat hozó kérdés, ezért a romániai magyar közélet szereplői között konszenzusra, és együttcselekvésre van szükség az erre vonatkozó okt. 19-i népszavazás sikerre viteléhez" jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szept. 27-én, a romániai magyar sajtó vezetőinek marosvásárhelyi tanácskozásán. A román parlament mindkét háza által elfogadott alkotmánymódosítás kimondja a kisebbségek közigazgatásban, dekoncentrált intézményekben, és igazságszolgáltatásban történő szabad anyanyelvhasználatát, garantálja a közösségi és magántulajdont, valamint önálló, államilag finanszírozott oktatási formaként ismeri el a felekezeti iskolarendszert. Az erdélyi magyarságnak nem az alkotmány egészére, hanem ezekre a kivívott jogokra kell igennel szavaznia - mutatott rá Markó Béla. A tanácskozáson a magyar sajtó képviselői kifejtették, támogatják és aktívan részt vesznek a népszavazás népszerűsítését célzó kampányban. Markó Béla kijelentette, az elmúlt időszak a magyar érdekvédelmi politizálás "forró őszeként" értékelhető, amelyet a főként az alkotmánymódosítás, majd a Szabadság-szobor ügyében, a kormánypárttal kialakult súlyos konfliktusok jellemeztek. Az elnök úgy látja, mindezekért a Szociáldemokrata Pártban felszínre törő ultranacionalizmus okolható. - Több RMDSZ-es kollegánk joggal kéri az együttműködés megszakítását, másfelől pedig jogos azoknak az értelmiségieknek aggodalma is, akik az együttműködés felbontásának következményeire figyelmeztetnek. Mindezeket az érveket az RMDSZ-nek körültekintően mérlegelnie kell - mutatott rá az elnök. A Szabadság-szobor kapcsán az elnök leszögezte, felháborítónak és veszélyesnek tartja azt a román nézetet, hogy a magyar szimbolikájú szobrok mellé kötelezően román szimbólumokat hordozó alkotásokat kell elhelyezni, ez megítélése szerint "drámai ostobaságról" tesz tanúbizonyságot. Hasonló véleményen van az elnök a Babes-Bolyai Tudományegyetemen létesítendő karok kapcsán kialakult kormánypárti álláspontról is. Markó Béla "cinizmusnak, a kisebbségi jogok és az autonómia megcsúfolásának" tartja azt, hogy kormánypárti körök az egyetemi szenátus függetlenségére hivatkozva próbálják elodázni a karok létrehozását. /Markó Béla a magyar lapok vezetőivel tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Marosvásárhelyi sajtóértekezletén Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szóvá tette, hogy a magyarság számarányához viszonyítva túlságosan kevés a magyar nyelvet ismerő ügyész és bíró. Maros megyében, ahol a nagyar lakosság számaránya 40%, az ügyészek 1%-a, míg a bírók 10 százaléka beszél magyarul. Borbély kívánatosnak tartotta, hogy Erdély-szerte, ahol jelentősebb számban élnek magyarok, az ügyészi, illetve a bírói helyekre meghirdetett versenyvizsgákon magyarul is beszélő jogászok számára tartsanak fenn állásokat. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a jövő évtől külön beiskolázási számot határoznak meg a magyar diákok számára. Az RMDSZ-politikus elmondta, hogy két hete ezzel kapcsolatban hatályos kormányrendelet lépett érvénybe, de az idei tanévtől még nem lehet alkalmazni. /Magyar ügyészeket és bírókat kér az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (WMDP) üdvözli a Magyar Demokrata Fórum elnökének, Dávid Ibolyának a bejelentését, miszerint pártja kezdeményezi az állampolgársági törvény módosítását, hogy könnyebbé tegye a kettős állampolgárság megszerzését. A VMDP közleménye szerint ha sor kerülne a törvény módosítására, akkor az igénylő úgy kaphatná meg a magyar állampolgárságot, hogy nem kellene többé bizonyítania, hogy egy éve letelepedett Magyarországon, s rendelkezik a megkövetelt anyagi tartalékokkal. Az Ágoston András vezette VMDP szerint az MDF kezdeményezése kiküszöböli a vízumkényszer által okozott nehézségeket, s alapot ad arra, hogy az a vajdasági magyar, aki ezt óhajtja, személyesen is bekapcsolódhasson a nemzet határmódosítás nélküli integrációjába. A kettős állampolgárság kérdése már túl van tárgyalva, hetek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek hangzanak el mindkét oldalon, s ebből kifolyólag minden további "szószaporítás" - a VMDP ez alatt érti a Kovács László külügyminiszter és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke által beharangozott "maratoni" tárgyalássorozatot is - a kettős állampolgárság ügyének már inkább árt, mint használ. /A VMDP üdvözli az MDF tervét. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 27-28-án kétnapos szemináriumra került sor Marosvásárhelyen, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében a nemzeti kisebbségek képviselete a helyi és központi közigazgatásban témakörben. A rendezvényen mintegy tíz nemzeti kisebbség képviselője vett részt, parlamenti képviselők, szenátorok, megyei tanácselnökök, alprefektusok, tanácsosok mellett. Virág György, a megyei tanács elnöke megnyitójában elmondta, hogy a Maros megyei tanácsban 8 politikai alakulat van képviselve. A magyar lakosság részaránya a megyében kb. 40%, ami a tanács összetételében is érzékelhető: a 41 tanácsos közül 17 magyar, illetve magyar a tanács elnöke is. Más kisebbség nincs reprezentálva a megyei tanácsban. Az anyanyelvhasználatról szólva közölte, hogy 2001 májusa után az intézmény irodáinak ajtaján is megjelentek a kétnyelvű feliratok, s hogy a 125 alkalmazottnak 28%-a magyar, de a románok többsége beszéli a magyar nyelvet. Viszont a megyei tanács hatáskörébe tartozó, állami költségvetésből fenntartott 11 kulturális intézmény vezetői közül csak egy magyar. Elmondta, hogy idén februárban vásároltak egy tolmácsgépet, emiatt kemény támadások érték. A megyei tanács, jelentette ki Virág György, nem tett mást, csak a törvényt alkalmazta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mérlegre tette a 90-es évek elejétől megtett utat. A márciusi eseményektől indultunk, s oda jutottunk, hogy ma, a megyei tanács ülésein tolmácsgéppel anyanyelvükön szólalhatnak meg a kisebbségek, mondta. Az oktatási törvény mára biztosítja az anyanyelvű oktatást minden szinten, és sikerült szélesíteni ennek törvényes kereteit olyannyira, hogy mára önálló magyar iskolák vannak Nagybányán is például, vagy Máramarosszigeten. A magyarság képviselői sok központi állami intézményben jelen vannak (Audiovizuális Tanács, Román Nemzeti Bank, Számvevőszék, a Rádió- és Televíziótársaság, Versenyhivatal stb.). Viszont a kisebbségek nincsenek jelen a rendőrségben, a diplomáciában vagy a titkosszolgálatokban, akár az igazságszolgáltatás csúcsvezetésében. Az elnök határozottan kiállt a decentralizáció mellett. Ez jelentené az autonómiát, amelytől annyira félnek egyesek. Varga Attila képviselő kiemelte: ahogy anakronisztikus a nemzetállam fogalmához való ragaszkodás, épp olyan káros a nem megfelelően átgondolt autonómia-koncepciók szajkózása is. A tanácskozás végén Borbély László hasznosnak minősítette a találkozót. A parlamenti kisebbségi csoport elképzeléséről, miszerint egy országos kisebbségvédelmi hatóságot hozzanak létre, Borbély László kijelentette: erről már a héten tárgyalni fognak. /Mózes Edith: Véget ért a kisebbségi szeminárium. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./"

"Az idei 11. Báthory Napok (BN) már nem teljesen önálló ünnepként, hanem Szilágysomlyó Városnapjai keretében csalogatták az érdeklődőket. Szept. 26-a a Magyar Egészségügyi Társaság ünnepi elnökségi gyűlésének jubileumi napja volt, ahol azt ünnepelték, hogy immár tizedik éve folynak a Báthory Napok keretében - Dr. Széman Péter főszervezésében - nemzetközi jellegű orvosi továbbképzők. A városnapok hivatalos megnyitója szept. 27-én volt, ettől kezdve az önkormányzati és a kifejezetten magyar rendezvények fej fej mellett futottak. Elkezdődtek az orvostovábbképző előadásai, külföldi orvosok is tartottak előadásokat, így például az Amerikai Magyar Orvosok Szövetségének elnöke: Forbát Péter. Ezzel párhuzamosan zajlott a Kuckó Játékház valamint az ismeretterjesztő filmek vetítése. Megnyílt Vida János és Bálint Michael fotókiállítása; bemutatták a Hepehupa-sorozat első könyvét, kiosztották a Szilágysági Magyarok díjakat. Megjelentek a nyírbátori, albertirsai és szarvasi testvérvárosi küldöttségek is. /Szabó Csaba: Jubilált a Magyar Egészségügyi Társaság. Szilágysomlyón együtt ünnepelt a város. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"A hét végén véget ért a határon túl élő magyar írók és irodalmárok számára szervezett találkozó Székesfehérváron. Az idei rendezvény két tárgykört érintett: az internet szerepe a határon túli magyar irodalom egységes magyar irodalommá válásában, illetve a megbékélés és ellentét témáinak megjelenése a határon túli magyar irodalmi művekben, kisebbség és többségi nemzet között. A megjelentek a megbékélés helyett az elsüllyedt hajóról beszéltek. A közös irodalmi esten, felolvasáson közel kétszázan vettek részt. Visszatérő vendég a tanácskozáson Ferenczes István, a Székelyföld, Hizsnyai Zoltán, a pozsonyi Kalligram és Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, a Látótól pedig Gálfalvi György főszerkesztő-helyettes, aki az idén betegség miatt nem vehetett részt a tanácskozáson. /Antal Erika, Székesfehérvár: Elsüllyedt hajók, romba dőlt hidak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Egésznapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg Torockón a Tóbiás-ház tízéves fennállásáról: a Brassais Véndiák Alapítvány ifjúsági szabadidő központjában egy évtized alatt többezren megfordultak. Egy héttel korábban megnyílt a Székelykő árnyékában című festészeti kiállítás, Kováts Ildikó rajztanár-festőművész képei Torockó mesebeli világát idézték. Ugyanott Felházi Ágnes képzőművészetis diák kiállítása nyílt meg. Többszáz facsemetét ültetett el a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanári karából álló ünneplők csapata. Szabó Zsolt, a Brassais Véndiák Alapítvány elnöke a ház történetét ismertette. Tíz évvel ezelőtti segítségkérő felhívásukra jelentkezett többek között Tóbiás Károly is, akinek nagyapja Torockóról származott el, ő adta a pénzt a telekre és a házra, nekiláthattak az építkezésnek. Tíz esztendeje ünnepelték a házavatót. Rengeteg programot szerveztek gyerekeknek, felnőtteknek. Szép eredményeket mutathat fel az itteni rajztábor, a néptánctábor, közgazdász hallgatók is évente kijönnek, mintegy 11 ezren látogatnak el ide egy évben. Brassai Sámuel Torockószentgyörgyön született, az utolsó magyar polihisztorként szokás számon tartani, az ő szellemében tevékenykednek. Felolvasták Tóbiás Károly özvegye, Vörös Katalin levelét, majd a Brassai-líceum vezetősége, Kósa Mária igazgató és Sebestyén Éva aligazgató is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Délután a brassais diákok és véndiákok előadása következett. /Sándor Boglárka Ágnes: Tízéves a torockói Tóbiás-ház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 27-én tartották Nagyváradon, az Állami Színházban a Rövid Dráma Hetének nyitóünnepségét. A 2001-2003-as időszaknak a rövid dráma műfajába besorolható legjobb előadásait hozták el Váradra. Az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színházban folytatódott a program, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a budapesti Thália Színház közös produkciójával, a Játékkal. Szept. 29-én az Árkádia Színház magyar társulata lép színpadra a Cirkuszkabaré című előadással. Okt. 1-jén a Temesvári Csiky Gergely Színház játssza Ionesco Leckéjét, másnap pedig a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat tart bemutatót, Kincses Elemér Kanális című színművével. /Pengő Zoltán: Mindenki nyertes. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./"

"Szept. 26-án, Kolozsváron a Római Katolikus Szent Gábor Ifjúsági Fórum meghívására dr. Szegedy-Maszák Mihály akadémikus, a budapesti ELTE Összehasonlító Irodalom Tanszékének vezető tanára tartott előadást A magyar nyelv az egységesülő világban címmel. Az irodalomtörténet-írásnak ma már egészen más a feladata, mint egykor volt - mondta a professzor, ma már egyazon eseményt többféle szempontból kell bemutatni. Példaként megemlítette: a magyar történelemnek van Habsburg-párti, illetve törökpárti értelmezése, a múlt is mindig értelmezés eredménye. A magyar irodalmárok többet foglalkoznak bizonyos személyekkel, míg másokat méltatlanul elhanyagolnak. Szó esett a posztmodern irodalomról, a megrögződésekről, arról, hogy egyes műveket időről időre fel kell fedezni, Bánffy Miklós Erdély-trilógiája például komoly sikereket ért el angol nyelvterületen, bizonyos műveket azonban képtelenség más nyelvről vagy más nyelvre átültetni. /S. B. Á.: Az irodalomtörténet-írás távlatairól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"

"Lészpeden az iskolában is elkezdődhetett a magyar nyelvtanítás. Kilenc bátor szülő itt is vállalta, hogy kérést nyújtson be a Bákó megyei tanfelügyelőségre: gyerekeik magyar nyelvet tanulhassanak az iskolában. Lészpeden a nagyszülőktől még hall magyar szót a gyerek, de a szülők többsége románul beszél vele a családban. Úgy gondolják, jobban érvényesülhet a gyerek, ha otthon megtanulja az iskola nyelvét. Az idősebb emberek még emlékeznek: egyszer volt magyar tanító a faluban, az ötvenes években magyarul tanítottak az iskolában. Márton Attila tanító egy éve tanítja a magyart. Hargita megyéből való, szentegyházi születésű. /Daczó Dénes: A nagyszülők nyelve lett a magyar. Magyar óra a lészpedi iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./"

"Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Strasbourgban zajló őszi ülésszakán szept. 28-án kiemelt téma volt a szélsőségek elleni küzdelem, valamint a rasszista, idegengyűlölő politikai magatartás Európában. Egy államnak az Európa Tanácshoz való tartozása azt is feltételezi, hogy a pluralizmus elve mellett megakadályozzák a rasszizmust, az idegengyűlöletet, az intoleranciát, amelyeket nem lehet a véleménynyilvánítás szabadságával indokolni, hangzott el. A dokumentum szerint a rasszizmus és az intolerancia ellen küzdő európai bizottság külön is kiemelte az ausztriai, belgiumi, dániai, magyarországi, norvégiai, romániai, oroszországi, szlovákiai és nagy-britanniai aggasztó eseményeket. Határozott fellépés szükséges az adminisztratív és igazságügyi hatóságok részéről akkor, ha egy párt hivatalos programjában vagy politikájában rasszista retorikát használ és ilyen propagandát fejt ki. Ha pedig egy rasszista, idegengyűlölő párt bekerül a hatalomba, és folytatja ezt a politikáját, illetve ha egy kormány szabad folyást enged a párt tevékenységének, megkérdőjeleződhet az adott államnak a szervezethez való tartozása is. /Jelentés a rasszista, idegengyűlölő politikai megnyilvánulásokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a bihari és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében októberben nagyszabású rendezvénysorozatot szervez az aradi tábornokok emlékére. Tőkés László püspök szept. 29-i nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: azért van szükség a vértanúk emlékének méltó megünneplésére, mert az RMDSZ-politika erre már nem képes. Az aradi rendezvénysorozat október 1-jén kezdődik: ennek keretében az EMNT kezdeményező testületének tagjai és az erdélyi magyar polgári egyesületek vezetőinek közös tanácskozására is sor kerül. Okt. 5-én az ünneplők mind az aradi Tűzoltó téren lévő üres talapzathoz, mind a Minorita templomban lévő restaurált szoborhoz elmennek. A püspök szerint az RMDSZ-nek várnia kellene a szobor köztéren való elhelyezésével, mivel ezt csak elvtelen politikai megegyezés révén lehetne megoldani. Tőkés úgy véli: az RMDSZ vezetősége meghátrált és meghajolt azon mérhetetlen megaláztatás előtt, amely történelmünket és nemzeti közösségünket érte a szobor újraállítási időpontjának elhalasztásával. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT kezdeményező testületének ügyvivő elnöke szerint azáltal, hogy a román kormány semmibe vette az aradi tanács határozatát, ismételten bebizonyította miként viszonyul az alkotmányos törekvésekhez. /Borbély Tamás: Megemlékezés az aradi tábornokokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"Az erdők jogos tulajdonosainak visszaadása nem halad úgy, ahogy kellene, sem az állami, sem a magánerdők kitermelése nem történik mindenütt a törvényes előírások szerint. Nemrégiben parlamenti kivizsgáló bizottság járta be Hargita megye északi tájainak erdőit. Garda Dezső képviselő, a bizottság tagja összegezte a tapasztalatokat. Jelentősek az erdőlopások. Az egykori tulajdonosoknak legtöbbször nem az ősi helyen osztották ki a fás területeket, hanem kimértek nekik egy csutakos részt, és amikor nem voltak megelégedve mindezzel, a helyi rendőrséggel megfenyegették őket. Ugyanakkor egész erdőrészeket irtottak ki, s e törvénytelenségek fedezésére az állami erdőgazdálkodás számlatömbjeit használták. E vidéken egy szűk csoport tartja kezében a hatalmat, s nemegyszer megtörtént, hogy a fatolvajok kiirtották mások erdeit, s legjobb esetben a tulajdonos az érték alig néhány százalékát, zsebpénzt kapott. És azt állították a kárvallottak, hogy ha mertek emiatt szólni, a kivizsgálást végző intézmények - rendőrség, ügyészség, bíróság - azoknak adtak igazat, akik gazdagabbak és hatalomközelben voltak. Gyergyó vidékén a helyi földosztó bizottság tagjai - többségben RMDSZ-es magyarok - nem akarják birtokba helyezni a jogos tulajdonosokat. Megsokasodtak az erdőlopások.A helyi rendőrparancsnok Garda képviselőről azt állította, hogy szélsőséges nacionalista, fasiszta, ezért a 90 százalékban románokból álló parlamenti bizottság a további kivizsgálást leállította. Garda nem hagyott fel az igazság kiderítésével, az idén újból parlamenti bizottság járhatott a vidéken. Ők újra elkaptuk a fatolvajokat, a rendőrség nem volt képes erre. Azért, hogy eltüntessék a lopás nyomait, meggyújtották a csutakokat. Azonban a friss ültetvények is a lángok martalékaivá lettek az idei tavaszon. A tetteseket a rendőrség nem tudta azonosítani, annak ellenére, hogy az emberek tudják a tolvajok nevét. A helyi vezetők megígérték, hogy egy hónapon belül megoldják azoknak a helyzetét, akik csutakot kaptak vissza. Azóta eltelt több hónap, de eddig minden maradt a régiben, hallani sem akarnak arról, hogy a kárvallottakat kártalanítsák. /Román Győző: Fa helyett csutak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./"

"Zilahon is megalakult a Reform Mozgalomnak egy sejtje: a Zilahi Együtt Megmaradásunkért Mozgalom (ZEMM). A ZEMM 66 fős csapata támogatja az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Önkormányzatának létrehozását. A ZEMM szerint az RMDSZ minden alkalmat megragad arra, hogy a belső ellenzéket és ezek támogatóit lejárassa. Rövid időn belül meg fog kezdődni a Reform Mozgalom vezetőink kirekesztése-kizárása az RMDSZ-ből, az anyagi támogatások megvonása. A ZEMM szerint minden magyarlakta megyében önálló listával kell indulnia a Reform Mozgalomnak. /A ZEMM a Szilágysomlyói Fórumon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./"

"Sütő András az erdélyi magyar közéletben ritkán van jelen mostanában. Az író elmondta, hogy néhány prózai munkája van, amiket be kellene fejezni. Azonkívül naplója és krónikás könyve is "félbe-szerbe". Az erdélyi magyar közéletről, politikumról kifejtette, hogy elismerés mindazok számára, akik tíz esztendőnél több ideje iszapbirkózást folytatnak Bukarestben, a parlamentben és más törvényhozó testületekben azért, hogy valamit visszaszerezzenek abból, amitől 40 esztendőnél több ideig megfosztottak. "Hol vagyunk még attól, hogy a javainkat teljes egészében visszakaptuk volna, hol vagyunk még attól, hogy a Székelyföld autonómiáját valóságos jogként élvezhessük? Hol vagyunk még attól, hogy megmentsük a szórványvilág majdnem félmilliós magyarságát, az úgynevezett szórványmagyarokat." A szórványmagyarság mai állapota valójában nem az elmúlt 30-40 esztendőben változott válságosra. "Ez már a 17-18. században kezdődő asszimilációs folyamat volt. Ezt nyilvánvalóan felgyorsította a román diktatúra, sőt az utóbbi tíz esztendő története is. Az elvándorlás, a gyerektelenség, a bezárt iskolák." Sütő egyetért Markó Bélával, aki azt mondja, hogy a romániai magyarság képviseletének a mindenkori törvényes magyar kormányzattal kell együttműködnie. "Ez Antall József óta valóban így is alakul, tehát azt mondom, hogy helyes az az elgondolása az RMDSZ-nek, hogy egyenlő közelségben és egyenlő távolságban kell a magyarországi jobb- és baloldali erőkkel együttműködni, hiszen a mindenkori legitim, szabadon választott magyar kormánynak a határon túliakkal való törődés alkotmányos kötelezettsége." /F. T.: Szórványmagyarok az asszimiláció torkában. Beszélgetés Sütő Andrással. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30. - Elhangzott az Agnus Rádióban/"

"Elkezdődött az új egyetemi tanév. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora tanévnyitó beszédében elmondta: az egyetemen idén mintegy 45 ezer diák tanul, az intézményben román nyelven 88, magyar tagozaton 52, német vonalon pedig 13 szakon folyik az oktatás. Néda Árpád rektor-helyettes a Szabadságnak elmondta: a magyar nyelvű oktatás területén több újítást is megvalósítottak. A Református Teológia Kar keretében beindult a didaktikai teológia - kántorképző szak, ami hiánypótló e téren, és lehetővé teszi, hogy a vallástanárit végzett diákok kántorként is dolgozzanak. Ugyanakkor a Közgazdasági Tudományok Karon és a Jogi Karon tovább nőtt a magyar vonalon tanuló egyetemi hallgatók száma. A BBTE-n jelenleg 9511 magyar anyanyelvű diák tanul, ebből mintegy hatezer a magyar tagozatra járó egyetemi hallgatók száma. A Bölcsészkaron a román hallgatók kérték egy magyar nyelvű előadás beindítását nem magyar anyanyelvű egyetemisták számára. A mester- és doktoranduszképzésre vonatkozóan a rektor-helyettes kifejtette: idén több karon is indult magyar mesterképzés, és az itt oktató tanárok száma is megnőtt. Az elmúlt évben több magyar professzor is megkapta a mester- és doktorandusz vezetés jogát, ami lehetővé teszi, hogy a magyar hallgatók anyanyelvükön vizsgázhassanak, és magyar nyelven írják doktoranduszi téziseiket. /Pap Melinda: Elkezdődött az új egyetemi tanév. Idén mintegy 45 ezer hallgató tanul a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

"A szórványkérdés megoldásához átfogó koncepció szükséges, s ennek kidolgozásában, érvényesítésében meghatározó szerep vár a történelmi egyházakra, a civil szervezetekre épp úgy, mint a politikai fórumokra. "Ennek azonban igen fontos eszköze a pénz, aminek nagyobbik részét az anyaországtól lehetne remélni" - nyilatkozta nemrég Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. A Nyugati Magyarság című folyóirat nemrég folytatásokban közölte Vetési Lászlónak, a Romániai Magyar Szórványtanács társelnökének ide vonatkozó gondolatait. Vetési László tiszteletes a romániai szórványkérdés kiváló ismerője. Szerinte a szórványmagyarság lélekszáma Erdélyben 450 ezer körül mozog. "Néhány tízezer gyermeket azért veszítettünk el nyelvileg tizenkét év alatt, mert ingáztatásukhoz hiányzott az iskolabusz, nem volt bentlakás, ahová elszállásoljuk őket, de ha volt is bentlakás, nem volt miből fizessük a költségeket " - írta. /Nagy Pál: Szórványban magyarnak lenn. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./"

"Szept. 27-én kezdődtek a Ravasz László emléknapok Bánffyhunyadon. A néptáncbemutatót Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkipásztor köszöntőbeszéde előzte meg. A református műemléktemplomban Hajdú Zoltán lelkipásztor hirdetett igét, közreműködtek az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Művészeti Iskola zenetanárai. A gyülekezeti teremben láthatták az érdeklődők Kudor István fafaragóművész kiállítását és Török Piroska kalotaszegi varrottasait. Másnap, vasárnap az ünnepi istentisztelet a bánffyhunyadi vegyeskórus fellépésével indult Kusztos Tibor ismertette a templom történetét, és köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a felújítási munkálatokat. Dr. Egyed Ákos akadémikus és Péntek János, a BBTE professzora tartott előadást. Az első előadás történelmi jellegű volt, a másodiknak a fő motívuma a bölcsesség és összetartozás. Az előadásokat követte az 1241, 1600, 1661-es esztendők bánffyhunyadi áldozatainak emlékét idéző kopjafás emlékmű és a két világháború közötti magyar irodalom kiválóságaira emlékeztető kőasztal ökumenikus felavatása és koszorúzása. /Dézsi Ildikó: Névtelen hősökre emlékeztek a Ravasz-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"