"Makovecz Imre Vargyasra látogatott, felmérte az általa tervezett templom építésének menetét és minőségét, s átnyújtotta a Makona Egyesülés tagjainak hatvanmillió lejt meghaladó pénzadományát. Örömmel állapította meg, hogy az építők jó munkát végeztek.Sajnálattal hallotta, hogy a tervet központi pénzből sehonnan sem támogatják, pedig a feltárásra váró XI. és XIV. századi templomok romjai olyan értéket képviselnek, amit meg kellene óvniuk. A vargyasi református templom 1992-ben vált hasznavehetetlenné, és a 125 lelkes erdővidéki közösség újabb istenháza építését határozta el. Makovecz Imre vállalta el díjmentesen a tervek elkészítését. Az alapkövet Csiha Kálmán püspök szolgálatával 1997. május 31-én tették le. Azóta a pénzhiány miatt többször leállt a munka. /Hecser László: Vargyason járt Makovecz Imre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./"

"Gyerekhiány miatt idén már csak két általános iskolában indultak magyar nyelvű első osztályok Nagybányán. A Németh László Gimnázium tanévnyitóján Vlaicu Zsuzsa igazgatónő köszönetet mondott mindazoknak a magánszemélyeknek és alapítványoknak, amelyek hozzájárultak az iskola megszépüléséhez, az épülő új tornaterem megvalósulásához. Megköszönte a Schola Rivulina és a Németh László Alapítvány, valamint a Teleki Magyar Ház segítségét is, amelyek jelentős támogatással, ösztöndíjakkal segítették az iskola tanulóit. A magyar középiskolában három IX. osztály indult. Vlaicu Zsuzsa a gyenge kisérettségi és érettségi eredményeket részben objektív okokkal (a vizsgatételek helybeni magyar fordítása okozta stressz és időveszteség), részben a diákok felkészületlenségével magyarázta. /(vásárhelyi): Csökkenő gyereklétszám. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 19./"

"Magyarországon jelenleg az erdélyi magyar egyetemi hallgatókat semmi nem különbözteti meg bármely más külföldi állampolgártól. Erdélyi magyar kizárólag költségtérítéses képzésben vehet részt; a tandíj mértéke többszöröse a romániai átlagkeresetnek. Erdélyi magyar semmilyen körülmények között nem kaphat ösztöndíjat. Erdélyi magyar nem kaphat szociális támogatást, de orvosi biztosítást, ellátást is csak képtelen összegért: havi negyvenezer forintért; nem kaphat lakhatási támogatást, de kollégiumi elhelyezést sem, az egy Márton Áron Szakkollégium kivételével. Erdélyi magyar csak magyar állampolgárságú családtagjával köthet eltartási szerződést, a családtagok sora viszont kimerül a szülő-gyerek, testvér-, illetve élettársi kapcsolatban. A Magyarországon tanuló vagy tanulni kívánó erdélyiek számához képest aránytalanul és megalázóan kevés ösztöndíjat még nyomatékosítja a média. A sajtó tisztelettel, de diszkrét távolságtartással szól az erdélyiekről. A magyar állam különösebben nem viseli szívén a Magyarországra "tévedő" erdélyi fiatalok sorsát, mivel a teljesen idegenekkel (más nyelvűekkel, más kultúrájúakkal, akik esetleg alig tudnak valamit Magyarországról) egyazon kategóriába sorolta őket. /Móra Zoltán: Erdélyi magyar hallgatók Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Rubovszky András, a Széchenyi Társaság főtitkár tájékoztatása szerint a Társaság a Széchenyi-díjat "1991 óta adományozza olyan kitűnő személyiségeknek, akik saját szakterületükön következetesen dolgoznak a magyarság Kárpát-medencei megmaradásáért, nyelvünk és hagyományaink megőrzéséért, a magyar kultúra terjesztéséért és a magyar gazdaság fellendítéséért". Idén a Széchenyi-díjat Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesternek adományozzák. A díj átadására szept. 20-án kerül sor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. /Zilahi Imre: Széchenyi-díjat kap Szász Jenő. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./"

"Kuszálik Péter rovatában rendszeresen gúnyolja az RMDSZ vezetésével szemben állókat. Mostani ironizáló cikkében kijelentette: "nem vagyok hajlandó semmiért sem harcolni, élni akarok a jogaimmal és élni akarom az életet. Biliárd, póker, nők, pia. A maradék időmben pedig firkálgatok: cikket, könyvet, mikor mit." "Aki arra tette föl az életét", hogy "megmenti a magyarságot az elrománosodás veszélyétől satöbbi, annak jó munkát kívánok." /Kuszálik Péter: Morfondír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Szept. 3-17. között nyolcadik alkalommal rendezte meg a Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület hagyományos nyári táborát. Anyaországi festőművészek is részt vettek a festőtáborban. A telep szakirányítója, Véső Ágoston festőművész elmondta, hogy két évvel ezelőtt Szentendrén bemutattak egy kortárs nagybányai anyagot. Akkor aláírták a szándéknyilatkozatot a művészcsere programról. 2000-ben létrejött egy európai művésztelepeket összekötő hálózat, ahová Magyarországról egyedül Szentendrét hívták meg. /Varga Imre: Bezárta kapuit a felsőbányai Nagybánya-festőtelep. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 19./"

"Szept. 17-én Marosvásárhelyen Tolnai Lajosra (1837-1902) emlékeztek a Deus Providebit Ház előadótermében. Kozma Dezső, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára tartott előadást a magyar irodalom egyik legbotrányosabb életű, mára méltatlanul elfeledett írójáról, Tolnai Lajosról. Tolnai Marosvásárhelyen tizenhat évig volt a Vártemplom lelkésze. Vásárhelyt sötét világnak nevezte, önéletrajzi regényének is ezt a címet adta. /Nagy Botond: Tolnai-emlékest évforduló nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./"

"A 2003-2004-es tanév ünnepélyes megnyitóján a nagyzerindi iskola hivatalosan felvette a falu jeles szülötte, Arad vármegye és Arad szabad királyi város egykori főispánja, Tabajdi Károly nevét. Fazekas József iskolaigazgató az Olosz Lajos Művelődési Házban emlékeztetett: helyi összefogás, a megyei RMDSZ-, RMPSZ- és EMKE-támogatás nélkül nem valósulhatott volna meg a tervük. Horváth Endre református lelkipásztor igehirdetését követően a névadó, Tabajdi Károly életútját méltatta. Szót kaptak a Magyarországról érkezett Tabajdi-leszármazottak is, akik oldalági rokonok. Dr. Tabajdi László soproni állatorvos 500 ezer forintos felajánlást tett a zerindi iskola javára. Egy Ausztráliába szakadt Tabajdi sarj e-mail-ben jelezte: hajlandó anyagilag hozzájárulni a zerindi iskola korszerűsítéséhez. Ez alkalommal bemutatkozott a Nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskola diáklapja, a Nebuló, melyet a Zerindi Firkász Egylet, röviden: ZEFIRKE ad ki. Az iskola névtáblája és az alatta elhelyezett márvány Kátai Lajos helybeli kőfaragó munkája, rajta Brittich Erzsébet plakettje. /Kiss Károly: A Tabajdi Károly név kötelez! = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./"

"Marosvásárhelyen, a Bay Zoltán Amerikai Könyvtár nagyszobájában idén is beindították a nagy sikerű angol játszóházat. A gyerekek játszva tanulhatnak angolul. Kádár Erzsébet, a könyvtár adminisztrátora kifejtette, hogy ez hetente kétszer egyórás foglalkozást jelent, ezalatt a szülők is itt vannak. Az egész rendezvény lelke és motorja a Washingtonban élő Győrffy Ilona, a Bay Zoltán Alapítvány elnöke, lakását díjmentesen használhatja a könyvtár, és most már játszóház is helyet kaphatott benne. /N. B.: Angol játszóház. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./"

"Fényes Elek-díjjal tüntette ki post mortem, a tavaly elhunyt Benedek Zoltán nagykárolyi tanárt, tudománynépszerűsítő írót a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. A szóban forgó szervezet szept. 5. és 7. között Hegyközkovácsiban szervezte meg IX. Partiumi Honismereti Konferenciáját, amelyen egyúttal a szervezet megalakulásának 10. évfordulóját is megünnepelték. Ennek keretében került sor a Fényes Elek-díjak kiosztására. Az idei kitüntetettek: Lakóné Hegyi Éva (Zilah), Dukrét Géza (Nagyvárad) és Benedek Zoltán (Nagykároly). /(boros): Benedek Zoltán post mortem Fényes Elek-díjas. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./"

"A nagyváradi Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete és a Piticot Alapítvány az idei tanévben is megrendezi a már hagyománnyá vált Mesevetélkedőt. A versenyre az általános iskolák első, második és harmadik osztályos tanulóinak jelentkezését várják a szervezők. Ezekből állnak össze a négyfős csapatok, amelyek tagjai általában osztálytársak. Egy-egy osztályból több csapat is jelentkezhet. A vetélkedő első fordulója 2003. októberében, a második 2003. novemberében, a harmadik pedig 2004. januárjában lesz. Az országos döntőre 2004 márciusában, Nagyváradon kerül sor. /B. É.: Mesevetélkedő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 19./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke háttérintézményével, a Kriza János Néprajzi Társasággal együtt 1991-től folyamatos és rendszeres alapkutatásokat kezdeményezett a moldvai magyar közösségekben. Az 1950-es években végzett nyelvjárási, népköltészeti és néprajzi vizsgálatok után a mostani fiatal kutatók elsősorban a csángómagyar falusi közösségek identitását, értékrendszerét és társadalmi életét vizsgálják. A hazai magyar és román kutatók mellett a programba bekapcsolódtak magyar-, német- és olaszországi antropológusok, valamint szociológusok is. A KJNT kolozsvári székházában Csángó Archívumot hoztak létre, a háromszéki Zabolán pedig állandó csángó néprajzi kiállítás (múzeum) alapítását kezdeményezték. A több mint egy évtizede folyó alapkutatásokat előbb a Teleki László Alapítvány, majd az Illyés Közalapítvány, 2000-től pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. A kutatási eredményekből kínált bő válogatást a Korunk folyóirat szeptemberi száma. /Csángó reneszánsz? Korunk, szeptember. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ "

"Miként lehet felkészíteni az erdélyi magyarságot a XXI. század informatikai társadalmára? - e kérdés jegyében tekintette át szept. 18-án Kolozsváron Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára az RMDSZ és a minisztérium között e témában májusban létrejött megállapodás megvalósításának eddigi eredményeit. Tegnap Csíkszeredában a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központjában folytatott megbeszélést az államtitkár a Kárpát-medencei interetnikai tudásmenedzsment projektről. A kolozsvári megbeszélésen megegyezés jött létre arról, hogy szakértői csoportok a közeljövőben véglegesítik a megállapodás végrehajtásának határidőkhöz kötött átfogó cselekvési tervét. Ebben helyet kap az interneten elérhető magyar nemzeti művelődési digitális adattár feltöltése az erdélyi magyar közgyűjteményeket bemutató adatokkal, akárcsak az erdélyi magyar informatikatanárok magyarországi továbbképzése. A szakértők összehangolják majd a teendőket a romániai magyar iskolák informatikai hálózatának fejlesztésével kapcsolatban, megtervezve annak bekapcsolását a Sulinet-programba. /Román-magyar informatikai együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./"

"A Kereszténydemokrata Mozgalom Elnökségének nevében Puskás Bálint, a Sepsiszentgyörgy városi RMDSZ-elnökségének nevében Orbán Barra Gábor elnök állásfoglalásukban Kovászna megye prefektusának, Horia Gramának mielőbbi felelősségre vonását és lemondatását követelték. ,,A törvények sajátos értelmezésének bravúrjával és a "független" igazságszolgáltatás segítségével a prefektusnak sikerült több, a köz érdekében hozott önkormányzati határozatot semmissé nyilvánítatnia. Most, amikor beigazolódott, hogy munkamódszere a megye gazdasági fejlődését is gátolja, mert egy hatmillió eurós programból kimaradni kárára van nemcsak a magyar, de a román közösségnek is, meggyőződésünk, hogy ezek után ismételten követelnünk kell nemcsak leváltását, de felelősségre vonását is." Horea Grama ténykedésének eredménye az, hogy Kovászna megyét kizárták a SAMTID-programból, és ezzel Háromszéknek jelentős kárt okoztak. /A legkártékonyabb prefektus ! (Mondjon le és vonják felelősségre). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./"

"Megközelítőleg ugyanazokról a témákról, némi időbeli különbséggel tartott szept. 19-én sajtótájékoztatót Vekov Károly képviselő, valamint Eckstein-Kovács Péter szenátor. Vekov Károly fontosnak tartja az alkotmánymódosítás során elért eredményeket, de nincsen megelégedve a bekövetkezett változtatásokkal. A 2007-ben bekövetkező Európai Unióhoz való csatlakozás előtt mindenképpen szükség lesz újabb alkotmánymódosításra, akkor a nemzetállam kérdése, a szubszidiaritás elve, az egyes autonómia formák vagy az esélyegyenlőség módosítása, mindenképpen sorra kell hogy kerüljön. Ami a Szabadság-szobrot illeti, Vekov Károly elmondta: véleménye szerint nem lehet évszázados román-magyar ellenségeskedésről beszélni, ezek az időszakok eltörpülnek azon periódusok mellett, amelyek alatt békességben élt a két nemzet egymás mellett. Amennyiben tehát nem létezett ellenségeskedés, miért kellene léteznie megbékélési parknak, tette fel a kérdést a képviselő, majd hozzáfűzte: nem ért egyet sem a könyvégetéssel, sem a szobordöntésekkel, műemlékek eltávolításával, főleg ha ezek értékeket képviselnek. Vekov súlyos dolognak tartja, ha egy politikai egyezmény megkötése után az egyik fél nem tartja be az egyezséget. Pécsi Ferenc, Szatmár megyei képviselő kilátásba helyezett megyei RMDSZ-ből való kizárását riasztónak tartja. A bármilyen szervezetből való kizárás nem vet jó fényt az illető szervezetre. Eckstein-Kovács Péter az alkotmánymódosítási törvényről nyilatkozva elmondta: a jogszabály pozitív záradékokat tartalmaz. A Szabadság-szoborral kapcsolatban Eckstein-Kovács elmondta: számára a protokollum immár értéktelen papírdarabbá változott. A 2003-ra a megyei protokollumba kerülő fejezet előírja: a Szabadság-szobor újra elhelyezésének időpontja szeptember 15-e. Ez komolyan érinti a kormánypárt és az RMDSZ közötti kapcsolatot. Eckstein-Kovács Péter jelezte, az okt. 11-én sorra kerülő Szövetségi Képviselők Tanácsán határozottan kiáll amellett, hogy az egyezményt fel kell bontani. /Köllő Katalin: Az alkotmánymódosítástól a Szabadság-szoborig. Pozitív és negatív eredmények politikusi szemszögből. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor és Vekov Károly képviselő is javasolta szept. 19-én, hogy tekintettel a kormánypártnak az aradi Szabadság-szobor ügyében tanúsított magatartására, az RMDSZ bontsa fel a PSD-vel kötött egyezséget. Eckstein és Vekov álláspontjára reagálva Takács Csaba kijelentette: a PSD-RMDSZ protokollum felbontása egyelőre nem kerülhet szóba. "Megértem egyes kollégáim felháborodását, de amíg nem merítjük ki a konfliktus összes megoldási lehetőségét, nem szánjuk magunkat ilyen drasztikus lépésre" - mondta az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Eckstein: fecni az egyezség. Takács Csaba szerint nem időszerű a protokollum felbontása. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./"

"Rokaly József, a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ elnöke, SZKT-tag és a területi szervezet Állandó Bizottságának tagja nemrég lemondott minden RMDSZ- tisztségéről. Lemondását így indokolta: "Lemondásom közétett, nyilvánvaló fő okaihoz ezen a nyáron sok új mozzanat adódott, mint a Szabadságszobor körüli hercehurca, az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradása a tusványosi találkozóról, a román egyöntetűség az Alkotmány I-es szakasza módosításában, amely szerint továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelnek. A szövetségi elnök Csoóri Sándorhoz írt leveléből sok dologgal egyetértek, mint például, hogy ne szabják meg a magyarországiak, hogy miként politizáljanak az erdélyiek, valamint, hogy a magyar politika nem tudott felnőni a XX. század feladataihoz, de a Csoóri Sándor levelének lényege, hogy a romániai magyarságnak úgy kellene politizálnia, ahogy a románok politizáltak a XIX. század végén, XX. század elején, és ez a kérdés elsikkad a Markó Béla válaszlevelében. Nem értek továbbá egyet azzal, ahogy az RMDSZ politikai vonalvezetése teljesen belesimul a román kormánypolitika támogatásába. Ha keményen kiállt volna az RMDSZ 98-ban a Bolyai Tudományegyetem mellett, s azután is kiállt volna sok kérdésben, nem történhetne meg, hogy a román politikusok akkor eresztik le előttünk a vasrácsot, amikor akarják. Hiszem, hogy egy határozott politizálással többet lehetne elérni. A szövetségi elnök többször hangoztatta, hogy konfrontáció helyett a párbeszédet részesíti előnyben. De a párbeszéd lehet nagyon következetes és erélyes is, és nem hiszem, hogy a konfrontáció és a párbeszéd egymásnak ellentmondana. Az egyik legfontosabb sérelem, amely érinti az RMDSZ politikáját, a magyar gyermekek tömeges megbuktatása a képességvizsgákon és érettségin. Megengedhetetlen, hogy 1100 tanuló bukjon meg egy-egy megyében, a legtöbben román nyelv és -irodalomból. Hiába vannak magyar iskoláink, hiába kapunk osztályokat, ha nem engedik megtölteni gyermekekkel. A képességvizsga szigorát románok ítélik el, a tavaly szeptemberben az Adevarul vezércikke szerint a képességvizsga drákói szigorúságú a román gyermekek számára, hát akkor a magyar gyermekek számára?! Nem véletlen, hogy 6.000 gyermekünk tanul kint Magyarországon, a határ menti településekről valósággal kimenekülnek ebből a szigorból, magyarellenességből. Kérdezem, az RMDSZ mai vezetői közül ki és hol emelt szót az ellen, hogy tömegesen buktatják meg gyermekeinket, s emiatt betöltetlenek maradnak a líceumi helyek? Ha a magyar gyermeknek évről évre 55-65%-ban sikerül a képességvizsga, a román gyermekeknek pedig 80-90%-ban, ez idővel létszámeltolódást okoz az etnikai összetételben. Egy másik dolog, hogy a holokauszt kapcsán Románia nagyon nehéz helyzetbe került a külföld előtt. Miért nem lehetett kihasználni ezt a helyzetet, s ennek kapcsán felszínre hozni, a világ tudtára adni, mi történt velünk 85 éven keresztül? Az állandó kisebbségellenes politika minden román kormány részéről folyamatosan tizedelte sorainkat, évtizedek óta rengeteg embert veszítünk, mert menekülnek az országból. Szerintem nem elég erélyes a romániai magyar politizálás." Gál Éva Emese újságíró kérdésére, nem érzi, hogy cserben hagyta Gyergyószentmiklóst, azt válaszolta, nem érzi, hogy cserben hagyta volna a várost. Ő már a VII. RMDSZ kongresszus előtt, kijelentettem, hogy nem vállalja azt az RMDSZ-t, amely nem vállalja Tőkés Lászlót, ami akkor kiváltotta a jelenlévők tetszését. Ő mindig az RMDSZ egysége mellett szállt síkra. Szerinte a "neptunos" vonal szakította ketté az RMDSZ-t, tehát nem a Reform-pártiak, akiket kizártak, hanem azok, akik kizárták őket. "Nem tudom vállalni az RMDSZ politizálásának egyoldalúságát, a kizárólagosságot." /Gál Éva Emese: "A kettő együtt jeleníti meg a hiteles politizálást". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./"

"Harmadik nekifutásra hitelesítette a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról az Országos Választási Bizottság. A magyar nemzetiség megállapítására az MVSZ a magyarigazolványt javasolja. A Magyarok Világszövetségének népszavazási kérdése a következő: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"Ha a Magyar Közlönyben való közzétételétől számított 15 napon belül nem érkezik a határozat ellen óvás, elkezdődhet a népszavazás kiírását szolgáló aláírásgyűjtés. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke a Krónika kérdésére elmondta, a kedvezményes honosítás a mai magyar állampolgársági törvényben is létező fogalom. "A kedvezményes honosítás azoknak a határon túli magyaroknak jár, akiknek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt. A gyakorlatban jelenleg ez azt jelenti, hogy az illető személyek a magyarországi letelepedést követő egy éven belül kérhetik a magyar állampolgárságot. Ez a kitétel vonatkozik tehát az erdélyiekre, felvidékiekre, kárpátaljaiakra stb., de nem vonatkozik például a csángókra, hiszen Moldova soha nem volt a magyar királyság része" - magyarázta Patrubány. "A mi kérésünk a Magyarországon kívüli területekről nyugatra szakadt magyarságot is szolgálná, hiszen a jelenlegi törvények szerint ők nem szerezhetnek magyar állampolgárságot ugyanolyan kedvezményesen, ahogyan a Magyarország területéről emigráltak tehetik" - vélte Patrubány Miklós. "A magyarigazolványt azért vettük be a népszavazási kérdésbe, hogy ne kelljen újrakezdeni a vitát: ki a magyar, és ki nem az? - szögezte le Patrubány. Korábbi ülésein az Országos Választási Bizottság - formai kifogásokra hivatkozva - kétszer is elutasította az MVSZ népszavazási kezdeményezésének érdemi tárgyalását. A testület által támasztott két formai észrevétel egyike azt kifogásolta, hogy az aláíróíven feltüntették a kezdeményező szervezet nevét és címét. Időközben kiderült, hogy a Választási Bizottság nem volt következetes e kérdés megítélésében, hiszen az idén már jóváhagyta az állatkínzás bűncselekménnyé való nyilvánítását kérő népi kezdeményezést, amelynek aláíróívén ugyancsak fel volt tüntetve a kezdeményező állatvédő szervezet neve. /Salamon Márton László: MVSZ-indítvány a kettős állampolgárságért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./"

"A Népújság visszatérően népszerűsíti a Szcientológia Egyházat. Nem írja ki ezt a nevet, hanem ennek az egyháznak az alapkönyvéből /L. R. Hubbard: Dianetika - A szellemi egészség modern tudománya/ idéz részleteket. Úgy idéz, mintha tudománynépszerűsítésről lenne szó. A mostani írás: Csizmadia Mihály: Időnyom I.= Népújság (Marosvásárhely), szept. 20."

"Szept. 19-én megkezdte munkálatait az újságírótábor Gyergyószárhegyen. Nagyváradtól Bukarestig, sőt Budapestről is érkeztek vendégek. Az első előadást Csép Sándor, a MÚRE elnöke tartotta. Az azt követő vitán kidomborodott az egységes erdélyi gondolkodás szükségessége, a kultúrtörténeti, politikai és gazdasági vonatkozású kérdések közötti határvonal meghúzása. Csép Sándor után Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja tartott vitaindítót. Kövér Tamás, a MÚOSZ etikai bizottságának elnökhelyettese az együttműködő újságíró-szervezetekről; Makkai János a Lapkiadók Egyesületének létjogosultságáról; Szűcs László, az Ady Endre Sajtókollégium igazgatója az újságíróképzésről és -továbbképzésről tartott előadást. /Bajna György: MÚRE-tábor Szárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./"

"Nagyszebenben az RMDSZ által szervezett tavaszi lelkésztalálkozón a jelenlévők eldöntötték, hogy a megye prefektusánál meg fogják sürgetni azon egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, amelyeknek a jogi helyzete tisztázott volt, és nem jelentett különösebb gondot átadásuk. Az akkori kérés első gyümölcsei most értek be: egymás után tért vissza a római katolikus birtokába az egykori Ferencrendi Tanintézet (ma két líceumnak ad otthont), az egykori Orsolya-rendi Iskola (itt működik a Pedagógiai Líceum) épülete, majd a jelenlegi orvosi egyetem egyik része is. A szebeni RMDSZ elnöke, Szombatfalvi Török Ferenc elmondta, hogy sikerült Petőfi nevére keresztelniük Szebenben egy parkot és egy sétányt, sikerült Bólyában szobrot állítaniuk Bolyai Jánosnak, és most három olyan ingatlan cserélt gazdát, ahol olyan intézményeket lehet majd létrehozni/működtetni, amelyek a vidék magyarságának az érdekeit is szolgálni fogják. /Három egyházi ingatlan tért vissza. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"Rendőrök közreműködésével állították le szept. 19-én a Dallas című játékfilm alsórákosi forgatási munkálatait, miután Adrian Nastase miniszterelnök "országimázs-rombolással" vádolta meg a produkció vezetőit, s sürgős intézkedést követelt. A környezetszennyezéssel gyanúsított filmesek azt állítják, egyetlen, büntetésről szóló jegyzőkönyvet sem kaptak, a produkciós iroda vezetői ellen azonban ügyészségi vizsgálat indult. Adrian Nastase miniszterelnök szerint a szeméttelepen élő cigányokról szóló film károsan befolyásolja a Romániáról külföldön kialakított képet. Kántor László, az Új Budapest Filmstúdió vezetője, a Dallas producere kijelentette: "nemzetközi botrány" lesz abból, ha abba kell hagyniuk a forgatást." A producer állítja: utánanéztek, hogy a forgatás helyszíne természetvédelmi terület-e: "a mellettünk levő bazaltbánya valóban az, de a meddőhányó már nem." Az egyik büntető hatóság, a Brassó Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, Ioan Alexandru Grigoriu a Krónikának elmondta, három büntetést szabtak ki Alsórákoson: 20 millió lejes bírságot kapott a polgármesteri hivatal, 25 milliót a közbirtokosság, a legnagyobbat, 50 milliót pedig a kolozsvári Cinecorvin Kft.-re szabtak ki. A köztisztasági vállalat megkezdte a díszlet felszámolását, jelentette be Mircea Bucur, a Brassó megyei rendőrség nyomozótisztje. A rendőrség és a brassói ügyészség vizsgálatot indított Kántor László ellen a környezetvédelmi törvények megszegésének gyanújával. Wesserle Tibor, a film gyártásvezetője szerint nem a díszletet számolják fel a köztisztasági vállalat alkalmazottai, hanem azt a hulladékot kezdték elszállítani, amelyet megbízás révén a kőhalmi vállalat vitt ki az alsórákosi helyszínre. A Dallast Pejó Róbert aradi születésű, huzamosabb ideig Németországban alkotó, jelenleg New Yorkban élő rendező viszi filmre. A forgatás augusztus 25-én kezdődött két helyszínen, Sepsiszentgyörgyön és Alsórákoson, s a tervek szerint október 15-én fejeződne be. A gyártó Új Budapest Filmstúdió koprodukciós partnere a német MTM-Medien und Television GmbH és az osztrák Allegro Film, valamint a romániai CineCorvin mint alvállalkozó. /Lepedus Péter: Leállították a Dallas alsórákosi forgatását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./"

"Harminc évvel ezelőtt fiatal énekesnő került a Kolozsvári Magyar Operához: Kirkósa Júlia, aki hamarosan az intézmény vezető magánénekese lett. Jól sáfárkodott tehetségével: ezt mi sem bizonyítja jobban, mint tavalyi szerepei, hiszen most is sikeres fellépéseket tudhat maga mögött: gondoljunk csak az idei Kriza-gálára. Gazdag pályája nyugdíjasként sem zárult le teljesen: tovább énekel, tanít, doktorál. Kirkósa Júlia elmondta, hogy minden fellépés élményszámba ment. Szinberger Sándor akkori igazgató-főrendező elve a fokozatosság volt: a pályakezdő énekesnek kisebb szerepeket kell adni, nem "mélyvízbe dobni", mert az nyomot hagyhat egész pályáján. Kirkósa csak az 1989-es rendszerváltás után kapta meg első kategóriás minősítését, ez a legmagasabb művészi fokozat. Többször fellépett Bukarestben az ottani Operaházban, többször külföldön. Jelenleg írja doktori disszertációját, témavezetője dr. Angi István, a Gh. Dima Zeneakadémia professzora. Tíz évvel ezelőtt kezdődött tanári pályája Kolozsváron a Zeneakadémián, de ez tőle független okok miatt abbamaradt. Hatodik tanévét kezdi Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetemen. Kirkósa Júlia az ittmaradás híve, még akkor is, amikor itt mindenért kétszer annyit kell dolgozni. /Hintós Diana: Három sikeres évtized a Kolozsvári Magyar Operánál. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"Nagy Imre miniszterelnök és munkatársainak az 1956-os forradalom után történt Romániába hurcolása ügyében a magyarországi Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) ismét megszüntette a nyomozást; a feljelentő Deport- 56 a Legfőbb Ügyészséghez fordult - tartalmazzák a civil szervezet által az MTI-hez eljuttatott dokumentumok. A Deport- 56 feljelentése nyomán 2000 decemberében rendelt el első ízben a nyomozást az ORFK háborús bűntett alapos gyanúja miatt az 1956. nov. 4-ei szovjet megszállást követő deportálások, köztük Nagy Imre és munkatársai elhurcolása ügyében. Tavaly áprilisban az ORFK megszüntette a nyomozást azzal, hogy a korabeli politikai és történelmi helyzetben Nagy Imre és családtagjainak, közvetlen munkatársainak internálása a genfi egyezmény 42. cikke értelmében nem volt jogsértő. A történész szakértő bevonásával akkor elkészített rendőrségi határozat azt állapította meg Nagy Imre elhurcolásával kapcsolatban, hogy erről az akkori szovjet vezetés, elsősorban Hruscsov határozott. A magyar vezetés pedig az ország helyzetéből adódóan nem volt döntési helyzetben. A civil szervezet panasza nyomán a Fővárosi Főügyészség megállapította, hogy részben hiányos a rendőrségi határozat, és új eljárásra utasított. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy az 56-os forradalom résztvevőinek lefegyverzése, elfogása a szovjet állami és pártvezetés döntése volt, a döntést hozó személyek pedig időközben meghaltak. A főügyészség határozata szerint az eljárás során megállapítható volt az is, hogy a forradalomban részt vevők elfogásában, letartóztatásában számos magyar állampolgár vett részt. Azonban személyazonosságukat a tanúként kihallgatott sértettek nem tudták megállapítani, és kijelentették, hogy nem is ismernék fel őket. Az új eljárásban az ORFK ismét megszüntette a nyomozást, amely hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folyt Nagy Imre és munkatársai, valamint családtagjaik Romániába internálása ügyében. /Ismét megszüntették a nyomozást Nagy Imre elhurcolása ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"A Szatmár Megyei Múzeumban szept. 19-én megnyílt egy fényképkiállítás az "Anyagi és szellemi kultúra a Felső-Tisza medencéjében" címet viselő tudományos ülésszak keretein. A kiállított fényképek egy hároméves, a Felső-Tisza medencéjében élő svábok életét kutató munka gyümölcsei. A kutatást 2000 és 2002 között végezték a Felső-Tisza vidékén Romániában, Magyarországon, Ukrajnában és Szlovákiában. Ez a kutatómunka nemzetközi együttműködési egyezmény eredményeként jött létre a Szatmár Megyei Múzeum és a tübingeni Duna-menti Svábok Történeti és Honismereti Intézete között. A kutatómunkát a stuttgarti Duna-menti Svábok Művelődési Alapítványa, a romániai Kultuszminisztérium, a Szatmár Megyei Tanács, valamint a Német Demokrata Fórum szatmárnémeti szervezete támogatta. A tudományos ülésszak és a fényképkiállítás megnyitójának a díszvendége dr. Hans Gehl, a tübingeni Duna-menti Svábok Történeti és Honismereti Intézetének vezetője volt. /(cl): Fényképkiállítás: Sváb népviseletek, népszokások. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 20./ "

"Tordatúr katolikus temploma a második világháborút követő években erősen lepusztult. Néhai Veres János sinfalvi plébános romokból építtette újra az istenházát. Kádár István kolozsvár-monostori plébános népes gyülekezete mellett elvállalta a tordatúri szórványt is.Kádár István plébános kiérdemelte az építő pap elnevezést. A kolozsmonostori egykori apátsági templom visszaállítása és a plébánia épületének kibővítése után az idén Tordatúron újabb építkezésbe kezdett: a romos plébániaépületből tetőtérbeépítéssel lelkigyakorlatos és zarándokházat, turistaszállást varázsol. A turistaszállás felépülése után jövedelmezni fog, abból pedig hozzá lehet látni a templom felújításához. Kádár István édesanyja mindhárom gyermekét az egyháznak adta, mindhárman papok. /Schuller Mária: Vagyunk, amíg építünk. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./"

"Az utóbbi hetekben országszerte azt beszélik, hogy az erdélyi ferences provincia átadta a máriaradnai pápai kis bazilikát, azaz lemondott volna a híres kegytemplomról. Páll Leó, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója a vele készített interjúban elmondta hogy jelenleg kevesen vannak ahhoz, hogy megfelelő módon el tudjanak látni két kegyhelyet. Máriaradnai templomuk lelkipásztori ellátását egy időre átvállalja tőlük a temesvári egyházmegye. Amikor majd számbelileg növekednek, hivatásunkban erősödnek, akkor szeretnének ismét közösséget küldeni Máriaradnára. /Fodor György: Káptalan után, megerősödés előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 21./"

"Szept. 22-én véget ért Kolozsváron az a kétnapos Közép-Európai Fórum, amelyet - az Európa Parlament támogatásával - az Erdély-Bánság Liga, a Pro Európa Liga valamint a Provincia Csoport szervezett, és amelynek fő célja a régiósítás összeurópai illetve lokális folyamatainak számbavétele volt. A Regionalizálásért és Európai Integrációért alcímet viselő rendezvényen az Európai Unió tagállamainak regionális törekvésű pártjait tömörítő Szabad Európai Szövetség (EFA) magas rangú küldöttei is jelen voltak. A megjelent szakemberek között volt Drozdik Sándor (Felvidék), Molnár Gusztáv és Bakk Miklós (Provincia), Kolumbán Gábor (Sapientia), Smaranda Enache (Pro Europa), Szilágyi Zsolt (RMDSZ-RT), Gabriel Andreescu (APADOR CH), továbbá a rendezvény ötletgazdája, Sabin Gherman, a Pro Transilvania Alapítvány, a bejegyzés előtt álló Erdély-Bánság Liga és Erdélyiek Pártja elnöke illetve társelnöke. A sajtóértekezleten az EU-EFA küldötte, Bartlomiej Swiderek elmondta: nem idegen számára az erdélyi többnyelvűség problémaköre, ugyanis Sziléziából származik, és a lengyel-német együttélési gondokat jól ismeri. Smaranda Enache jelezte, hogy az új alkotmányból a régió kifejezés is hiányzik, a Gherman által vezetett Erdély Bánság Liga bejegyzését lehetetlenné tették. /Szabó Csaba: Összeurópai tükörben a régiósítás. Véget ért a Közép-Európai Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./"

"Szept. 21-én Aradra érkezett Razvan Theodorescu művelődési miniszter és bukaresti kísérete. Szakértői csapatában volt Bolborea Ioan, Marius Marcu Lepadat és Vida György szobrászművész. A szoborcsoporton dolgozó művészek közül Kolozsi Tibort és Kocsis Rudolfot is bevették a "csapatba". Az RMDSZ képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök, Tokay György képviselő és a megyei szervezet vezetői. A küldöttség helyszíni szemlére indult. A minorita templom udvarán a restaurált szoborcsoport előtt a művészettörténész miniszter immár nem hozakodhatott elő azzal, amivel két héttel ezelőtt, amikor jobb ötlet híján esztétikai kifogásokra hivatkozott. Most azt hajtogatta, hogy a jövőbe kell néznünk, a közös múltat kell keresnünk, nem azt, ami elválaszt. Márpedig 1848-ban a román és a magyar nép nem a barikád azonos oldalán állt. A Nyugati Jelennek arra a kérdésére, hogy műemléknek tartja-e a szobrot, hiszen felállításában a minisztérium megvétózta a helyi önkormányzat döntését, kitérő választ adott. A templomudvarból a Tűzoltó térre hajtottak pár perces terepszemlére. Itt Tokay György képviselő arról próbálta meggyőzni a minisztert, hogy a térség akár a másik műemlék, a víztorony felé is terjeszkedhetne. Razvan Theodorescu a vársánc előtti fasor mellett példálózott ideális helynek tartva a közös park számára, ahol a Szabadság szobor is "méltó" és jelképes környezetbe kerülhetne. Ezután a sajtó kizárásával a szakértők a prefektúrán tartottak zártkörű megbeszélést. Ezt megelőzően Takács Csaba foglalta össze a zártkörű szakmai megbeszélés konklúzióját: Jegyzéket fogadtak el, amelyben az RMDSZ képviseletében szilárdan kitartottak Tokay Györggyel együtt a Tűzoltó tér mellett, azzal a kompromisszummal, hogy ott más szobrok is helyet kaphatnak. Theodorescu miniszter úr a váralja mellett kardoskodott. Ezt a két javaslatot fogja az RMDSZ csúcsvezetőségével a kormány megvitatni. /Puskel Péter: Razvan Theodorescu ragaszkodik a szoborparkhoz. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./"

"Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban, tekintettel az RMDSZ és SZDP szervezeteinek országos és Arad megyei 2002-ben és 2003-ban kötött megállapodására, a Krassó-Szörényi Területi RMDSZ Állandó Bizottsága állásfoglalást adott ki. Ebben tiltakozott az aláírt egyezmények egyoldalú semmibevétele miatt és követelte a szobor felállítási munkálatainak azonnali folytatását. Amennyiben okt. 15-ig nem állítják fel a Szabadság-szobrot, javasolják az RMDSZ illetékes csúcsszerveinek, hogy az SZDP-vel kötött együttműködési szerződéseket egyhavi időre függessze föl, illetve - ha a későbbiekben sem születne megegyezés -, november 15-én bontsa azt föl és vonuljon az RMDSZ ellenzékbe. /Állásfoglalás az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatos ügyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./"