"Nagy Attila marosvásárhelyi költő az idei Látó-nívódíj egyik kitüntetettje, négy kötet szerzője, emellett orvos. Elmondta, hogy orvosként közvetlenül szembesül az ember a halál problémájával, a traumával, és emellett megannyi szociális problémával. A szenvedés és érzékenység olyasfajta komplexitásával találkozik az ember, amit mindig érdemes leírni, vallja. /Antal Erika: A versolvasás tulajdonképpen szintézis. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./"

"Idén második alkalommal rendezett egyéni tárlatot Jecza Péter temesvári szobrászművész Budapesten. A Rákóczi úti Árkád Galéria (egykori Fényes Adolf-terem) látta vendégül a Heidelbergben, Münchenben és Frankfurtban is megcsodált Jecza-kiállítást. A szobrászművész is részt vett a tárlat megnyitóján, melyen legújabb kisplasztikáiból mutatott be több mint harmincat. /Szekernyés Irén: Jecza Péter egyéni tárlata Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 23./"

"Ápr. 23-án Budapesten ülésezett az Illyés Közalapítvány kuratóriuma.Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára az ülés után elmondta: a kuratórium összesen 310 pályázónak ítélte oda a 12 milliós támogatást a pénzmaradvány terhére. Pomogáts Béla, a kuratórium elnöke a tájékoztatón beszámolt arról: a testületet korábban kritika érte amiatt, hogy a határon túli illetékesekből álló alkuratóriumok nem tekinthetnek bele a budapesti döntéshozatali mechanizmusba. Jelezte: ezért a kuratórium szerdai ülésén részt vettek az alkuratóriumok képviselői is, ez szerinte a szervezet működésének átláthatóságát biztosítja. Szólt arról is, hogy döntöttek a romániai, szlovákiai, vajdasági és a burgenlandi alkuratóriumnál pályázók munkáiról, Szlovéniából nem érkezett támogatási kérelem, míg a horvátországi és kárpátaljai pályázatokat az alkuratóriumok létrejöttét követően, a következő ülésen tárgyalják meg. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, a romániai alkuratórium vezetője arról beszélt, hogy a pályázatokat a közeli napokban rövid határidővel hirdetik meg, hogy behozzák a mintegy féléves lemaradást a támogatások odaítélésében. /B. L.: Oktatási támogatások. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"

"A román turisták számára az első számú célpont Magyarországon Budapest.Tavaly 16,4 százalékkal több román turista látogatott Magyarországra, mint 2001-ben. Dan Matei Tavaly is nőtt a Romániából Magyarországra beutazók száma. Bíró Gáspár, a Magyar Turisztikai Rt. kolozsvári képviseletének vezetője közölte, tavaly a Romániából Magyarországra beutazók száma 5,66 millió volt, 16,4 százalékkal több, mint 2001-ben. A Sziget Fesztiválra /a Hajógyári szigetre/ tavaly 25-30 ezer fiatal utazott Romániából, közel egyharmaddal több, mint egy évvel korábban. Bár a román illetékesek nyilatkozataiban nemigen kap helyet, a Romániát felkereső külföldi turisták legtöbbje Magyarországról érkezett. Tavaly mintegy félmillió magyar turista járt Romániában, viszont a Magyarországról Romániába való utazások száma ennek jóval több mint a kétszerese volt. Rohamosan nő az ünnepek előtt a Magyarországon bevásárló románok száma, írta ápr. 23-i számában az Evenimentul Zilei. A csokoládényulat, pulykasonkát, disznóhúst, margarint, lisztet és párizsit Magyarországon 15-60 százalékkal olcsóban lehet vásárolni, mint Romániában. Sok romániai munkanélküli biztosítja megélhetését abból, hogy a Magyarországon vásárolt árut idehaza eladja. /Idén nő az idegenforgalmi bevétel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Négy cég maradt versenyben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi campusának felépítésére. Tonk Sándor rektor szerint a marosvásárhelyi zöldmezős beruházás a Sapientia Alapítvány által eszközölt eddigi legnagyobb befektetés lesz. Az építkezési munkát június 25-éig kellene megkezdeni. A marosvásárhelyi egyetemi campus Marosvásárhely koronkai kijáratánál, a Csereerdő alatti gyümölcsösben épül, Jedd község közigazgatási területén. Hollanda Dénes dékán közölte, a pályázatnyerő fővállalkozónak 2004. október elsejére át kell átadnia azt a háromszintes, 7600 négyzetméternyi hasznos felületű épületet, amely az egyetem oktatási és adminisztratív központjaként szolgál. Az elképzelések szerint a fejlesztésre szánt, 600 millió forintos magyar kormánytámogatásból az idén tető alá kerülne az ingatlan, a belső munkálatokat jövő évben, az előirányzott további 600 millióból fedeznék. Tonk Sándor, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, a pályázatok Marosvásárhelyen történő értékelését követően a Sapientia Alapítvány kuratóriuma hozta a végleges döntést az előminősítések után megmaradt négy cégről. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Zöld utat kapott a Sapientia zöldmezős beruházása. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./"

"Megalakulásának ötödik évfordulóját ünnepli ápr. 25-26-án Budapesten a felsőoktatás és tudományos kutatás fejlesztését, szolgálatát céljának tekintő Magyar Professzorok Világtanácsa, melynek több mint 700 tagja van öt kontinens 26 országában, jelentette be dr. Kecskés Mihály, az MPV elnöke. Erdélyben kétszáz, Kárpátalján húsz, Délvidéken negyven professzor vesz részt az együttműködésben. Becslések szerint 2500-3000 magyar professzor tevékenykedik, több mint 40 országban. Az MPV évenként 8-10 rendezvényt tart, tevékenységét az Oktatási Minisztérium évente 8 millió forinttal támogatja. Az MPV lehetőséget nyújt a szomszéd országokban élő magyar professzoroknak a szorosabb kapcsolatok kiépítésére. /(Guther M. Ilona): Öt éves a Magyar Professzorok Világtanácsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"

"Ápr. 16-án a bukaresti Petőfi Házban Demény Lajos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja tartott előadást a magyar-román párbeszédről. Az est házigazdája, Varga Gábor, a Találmányi Hivatal vezetője, bevezetőjében Demény Lajos közéleti tevékenységét méltatta. Demény Lajos előadásának alapja az a magyarságot bemutató konferencia volt, melyet a Bukaresti Egyetem Történelem Karán tartottak meg jeles magyar és román előadók részvételével. Ennek anyagát foglalta össze a történész. A konferencián Lukács Antal utalt a Bod Péter erdélyi románok történetét bemutató írására. Marius Diaconescu csángókról szóló előadásában a moldvai magyarok elrománosításában a z olasz papok szerepét mutatta be. A XIX. században Iasi-ban létrehozott katolikus püspökség szemináriumáról a 1903-1904-ben ide látogató Ion Ciocan tanfelügyelő feljegyezte, hogy az itt tanuló csángó gyerekek nem mehetnek haza, szüleik havi egy alkalommal látogathatják meg őket, amikor felügyelet alatt és csak románul beszélhetnek velük. Innen kerülnek ki azok a katolikus papok, akik a lelkészi tevékenységeket végezték és végzik ma is Moldvában. Érdemes odafigyelni arra, hogy Lahovari és Brateanu a XIX-XX. században még Bákóról írva 20 000 magyar lakosról beszélt, akik nem tudnak románul. Demény Lajos még elmondta: a valódi párbeszéd létrejöttéhez elengedhetelenül fontos mindkét nép részéről a másikkal kapcsolatos előítéletekről való lemondás. /Gáspár Hajnal: Demény Lajos a magyar-román párbeszédről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24."

"A Figura Stúdió-Színház /Gyergyószentmiklós/ igazgatói állását Kolozsi Kilián gyergyószentmiklósi színművész nyerte el. Kifejtette, hogy az eddigi az irányvonalat akarja továbbvinni, tehát olyan előadásokat létrehozni, amelyekhez valamilyen szinten személyes közük van. A jó színház mindenkor kísérleti jellegű. Szükség van a fűtött teremre, a nézőktől nem várható el, hogy fűtetlen teremben végigfagyoskodjanak 2-3 órát. Egy évben három bemutatójuk van, mert télen a hideg miatt ellehetetlenül a játék. Mindössze 7-8 színésze van a társulatnak. Idén újra megrendezik a Kisebbségi Színházak Kollokviumát. Ezt még Szabó Tibor indította el Árus Katalinnal, ők vállalják továbbra is a szervezés java részét. /Gál Éva Emese: Új igazgató a Figura élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"

"A Csíki Székely Múzeum kiváló fiatal régészgárdával dicsekedhet. A triót Botár István, Darvas Lóránt és Tóth Boglárka alkotja. Újszerű ásatási módszereik, melyeket már tavaly a csíkszenttamási Csonka-torony, valamint a csobotfalvi Szent Péter és Pál-templom feltárási munkálatainál alkalmaztak, meglepő eredményekre vezettek. Sokáig úgy tudtuk, hogy templomépítészetünk a gótikával kezdődik, mára megdőlt ez az elmélet. Idén folytatni fogják a megkezdett feltárási munkálatokat a csobotfalvi templom északi kápolnájában, ahol már megtalálták a középkori sekrestye falát. Feltevésük, miszerint a gótikus templom előtt létezett még két másik templom is, igazolódni látszik. Ezután a csíkszenttamási Csonka-toronynál szintén folytatják a tavaly megkezdett munkát. Eddig rábukkantunk a gótikus templom déli falára, valamint feltártuk az Árpád-kori templom déli hajófalát és szentélymaradványait is. Még ebben az évben elkészítik a települések régészeti lelőhelyeinek listáját. /Kristó Tibor: Csíki Székely Múzeum. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./"

"Temesváron a Szent György Székesegyház jubileumi évét megnyitó szentmisét ápr. 23-án tartották. Az 1736-1773. között épült impozáns hajlékot kétszáz éve, 1803. április 24-én szentelte püspöki székesegyházzá Kőszeghy László püspök. Dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök és Roos Márton temesvári megyés püspök közösen celebrálta a jubileumi szentmisétA Székesegyház búcsúünnepén immár hagyományos módon a temesi főesperesség hívei zarándokoltak a Dómhoz. Temesvárra látogat a rendezvénysorozatra Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök is, ily módon Temesvárott együtt ünnepelhetnek az egykori Csanádi egyházmegye három részre osztott területének főpásztorai. A szentmisén Reinholz András főesperes köszöntötte a vendégeket és az egybegyűlteket. Dr. Gyulay Endre a székesegyház védőszentjéről, mint a szolgáló szeretet és a hite mellett haláláig kitartó, kereszténységéért vértanúságot is vállaló példaképről emlékezett meg. Roos Márton román és német nyelvű szentbeszédében a székesegyház múltját, építésének történetét elevenítette fel. A jubileumi ünnepségsorozat következő időpontja május 3. Akkor jelen lesz Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök. /Bánsági Csilla: Jubileumi szentmise a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./"

"Ápr. 22-én Bodokon mintegy negyedszáz résztvevő megalakította a Bodoki Polgári Mozgalmat (BPM). A községben közel egy évtizede nincs működő RMDSZ-szervezet. Dénes Csaba helyi lelkész elmondta: a tizenhárom év hazai magyar politizálása bebizonyította, hogy ez az út tovább járhatatlan, a szatmárnémeti kongresszuson Tőkés László személyében olyan egyéniséget járattak le, aki tizenöt éve következetesen kiáll jogainkért, ugyanazt mondja és cselekszi. A fórumon jelen volt Pethő István és Gazda Zoltán, mindketten a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom alapítói. A BPM ideiglenes ügyvezető testületet választott, amelynek tagjai: Dénes Csaba, Szabó Ella, Kodolányi András, Várdó Éva és Demeter Imre. /(Dánél): Bodok. Megalakult a polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 24./"

"Székelyudvarhelyen az egyházak 96 millió, az ifjúsági szervezetek 350,4 millió, a sportolók pedig 349,9 millió lej támogatásban részesülnek a helyi költségvetésből idei rendezvényeik alkalmával. 23 ifjúsági szervezet és alapítvány részesül támogatásban. Íme a teljes lista, zárójelben jelölve a támogatás összegét milliós nagyságrendben: Bányai János Diáktanács (5), Kékiringó Alapítvány (25), Szombatfalvi Gyermekekért Egyesület (4,5 és 2,4), Hébe Alapítvány (12,7), Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület (12), Kipi-Kopi Együttnevelő Egyesület (6), SZ-MADISZ (20 és 28), Udvarhelyszék Jövőjéért Egyesület (5,9), SZIA (10 és 26,5), Vitéz Lelkek Kulturális Egyesület (27), Székelyudvarhelyi Cserkészkörzet (25), O3 Zone Egyesület (28), Eötvös József Alapítvány (25 és 4,2), Tompa László Alapítvány (25), Lélek és Fény Alapítvány (25,3), Kuckó Egyesület (4,3), Cimbora Egyesület (6,5), Napsugár Egyesület (22). /Fülöp D. Dénes: Támogatás udvarhelyi rendezvényekre. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./"

"A földrajzi tudást új struktúrákba kell rendezni, a földrajztudomány fejlődését alaposan át kell értékelni, írja dr. Vofkori László A földrajztudomány rendszertan /Csíkszereda, 2003/ című, a napokban megjelent tudományos könyvében. A terminológiai bizonytalanság, a magyar kifejezések elhanyagolása, mellőzése, a tértudományok bővülése, a nemzetközi tudományfejlődési sajátosságokkal való szembesülés feladata, a rendteremtés és a rendszerezés igénye késztették a szerzőt e tudományág rendszerelméleti összefoglalására. Dr. Vofkori László évtizedes felhalmozott ismeretei és tapasztalatai alapján rendszerező alapkönyvet írt. Írását nem tekinti lezártnak. Újra- és továbbgondolhatóként teszi a magyar tudományosság, a szaktársak asztalára. A terjedelmi okokból kimaradt interdiszciplinaritás és pluridiszciplinaritás elemzését a következőkre ígéri. /Kassai Thar Sándor: A posztmodern globális kultúrától a földrajztudomány rendszertanáig. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 24./ "

"Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségei közötti együttműködési egyezmény aláírásától számított hatvan napos határidő lejárt, de Temesben - sok más megyéhez hasonlóan - még nem kötötték meg a protokollumot. A Bánságban egyik fél sem "törte magát" az egyezség nyélbeütésére. Halász Ferenc területi RMDSZ-elnök közölte: három hete indítványozta, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz, ám a megkeresésre sem az SZDP megyei szervezetének elnöke, Dan Poenaru, sem Horia Ciocarlie prefektus, sem a kormánybiztos kabinetfőnöke nem reagált. Halász nem tért ki a kérésekre, mindössze annyit hozott nyilvánosságra, hogy az ingatlan-visszaszolgáltatások, a magyar nyelvű oktatás, valamint kulturális-szociális téren igyekeznek jogokat kiharcolni. "A közösségi és egyházi ingatlanok restitúciója az, amiből nem engedünk" - tette hozzá. Nagy tétje nincs az együttműködési jegyzőkönyv megszületésének, mert például a temesvári városi tanácsban rajta kívül csak egy képviselője van a szövetségnek - Fórika Éva személyében -, s a megyei önkormányzatnak is mindössze három RMDSZ-es tagja van (Szász Enikő, Bodó Barna, Marossy Zoltán). /Pataky Lehel Zsolt: Késik az RMDSZ-SZDP protokollum Temes megyében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./"

"Hiányzik a kezdeményezőszellem, az olyan embertípus, mint amilyen például a két világháború között Balázs Ferenc mészkői unitárius lelkész volt, aki Aranyosszék számára korszerű szövetkezeti rendszert és tartós gazdasági fejlődést álmodott. A Mészkőre került fiatal lelkipásztor, Bartha Mária Zsuzsánna a Balázs Ferenc-féle elképzelésekből szeretne gazdasági programokat elindítani. Az Egyesült Államokban ösztöndíjasként megfordult lelkész kezdeményezésére bejegyzés előtt álló Aranyosszék Alapítvány, különféle gazdasági projektek kidolgozója és kivitelezőjeként pénzt gyűjtene, illetve pénzt pályázna vidékfejlesztésre. Ma már az ügy mellé állt több aranyosszéki vagy innen elszármazott értelmiségi (mérnök, közgazdász, állatorvos, közigazgatási hivatalnok stb.), akik közösen próbálják kidolgozni a vidék jövője szempontjából fontos gazdasági programokat. Az Aranyosszék Alapítvány különféle programok kidolgozása mellett hitelszövetkezeti feladatokat is ellátna. Az aranyosszéki zöldségtermesztők értékesítési gondjainak megoldását egy dán típusú értékesítési szövetkezet adhatná. /Makkay József: Vidékfejlesztési alapítvány Aranyosszéken. Esély Balázs Ferenc szövetkezeti elképzeléseinek megvalósítására. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./"

"Egy Fogaras melletti faluban eltemették az utolsó, magát magyarnak vallót. A szertartást végző pap a végén átadta a templom kulcsát a falu ortodox pópájának, aki azt közömbösen zsebre vágta, és elment. Ilyen egyszerű. Honnan és mikor fog érkezni majd a következő négysoros újsághír a nyolcadik vagy kilencedik oldalon arról, hogy eltemették az utolsó, magát magyarnak valló embert? Magyarország lakossága az utolsó másfél év alatt 40 000-rel csökkent minden letelepedés, bevándorlás, családpolitika (családpolitika?) ellenére. Az egyik repedezett vakolatú falusi kistemplom, a hajdani hitközség hívei által elkoptatott padokban négy idős, hajlott hátú asszony fakó hangon énekelte: Tebenned bíztunk eleitől fogva. Ők a feláldozandó utóvédek, magányosan, mint négy mozdulatlan, öreg holló. Még hetven évvel ezelőtt zengett a fiatalok magasba szálló éneke... /Dr. Boga Olivér: Az őszülő XX. század. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./ "

"Románia katonai stratégiáját az új biztonsági körülményekhez kell igazítani, így újra kell elemezni néhány jelenlegi előírását, és ki kell dolgozni a honvédelem új Fehér Könyvét, szögezte le Adrian Nastase kormányfő ápr. 25-én, a román haderő vezérkara mérlegének bemutatása alkalmával. A katonai erő többé nem nagyság kérdése, hanem a gyorsaságé és mobilitásé. Az iraki háború ezt újra bebizonyította - mondta a kormányfő. A román haderőreform célja egy kisméretű, hatékony, hajlékony és a NATO- standardokkal a haditechnika szempontjából is kompatibilis struktúra létrehozása - szögezte le. Adrian Nastase biztosította a vezérkar képviselőit, hogy a kormány jelenlegi mandátuma idején a GDP legalább 2,38 százalékával egyenértékű költségvetést kíván biztosítani a védelmi szaktárcának. /Az új biztonsági körülményekhez igazított katonai stratégia. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./ A román hadseregben folyó kiképzés ósdi, a használt "tananyagok" elavultak, a legújabb, modern harcászati módszerek nem állnak a katonai iskolák rendelkezésére - jelentette ki Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter a román hadsereg 2002-re vonatkozó tevékenységi mérlegének ismertetésén. Mihail Popescu vezérkari főnök közölte, hogy 2002-ben háromszáz szerencsétlen kimenetelű esemény - 24-gyel több, mint egy évvel korábban - történt: 94 személygépkocsi-baleset, 22 lopás, 17 munkabaleset, 14 öngyilkosság, 13 igazolatlan hiányzás, 8 lövöldözés, 7 szökés. Popescu bejelentése szerint átszervezése után, 2007-ben 50 ezer fős lesz az aktív haderő, amelyhez hozzáadódik tízezer civil alkalmazott. A tervezetet ez év októberében vitatja meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács és a parlament. /I. F.: Sok a kihágás. Ötvenezer fős hadsereg 2007-re. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./"

" "Nem változtatunk a jelenleg létező nyolc gazdasági fejlesztési régión, mert a változtatások szülte bizonytalanság negatívan befolyásolhatja Románia EU-csatlakozási tárgyalásait" - jelentette ki ápr. 25-én Adrian Nastase kormányfő. Nastase szerint a már létező fejlesztési régiókat megtartva kell a parlamentnek és a kormánynak megtalálnia annak a módját, hogy a régiók működőképesek legyenek. "Ha feltétlenül szükségesnek mutatkozik a régiók struktúrájának újratárgyalása, akkor is legfeljebb az EU-csatlakozási szerződés aláírása után lehet szó erről. A csatlakozási szerződés aláírása és a tulajdonképpeni, 2007-es csatlakozás között még mindig elég idő lesz arra, hogy véglegesítsük ezeket a közigazgatási struktúrákat" - magyarázta Nastase. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke reagált erre: "Demagógia összekapcsolni a közigazgatási felosztás és a fejlesztési régiók kérdését. Az RMDSZ nem a közigazgatási rendszer megváltoztatásáról beszél, hanem a fejlesztési régiókéról. Az utóbbiak megváltoztatásában pedig én semmilyen nehézséget nem látok. Amíg az RMDSZ föl nem vetette a kérdést, a romániai közvélemény 90 százaléka nem is tudott arról, hogy léteznek fejlesztési régiók." Markó szerint ez azt bizonyítja, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt állítják, a régiók megváltoztathatatlanok, illetve hogy Romániának az Európai Unióval való viszonyában problémát okoz a régiók megváltoztatása. "Ezek a fejlesztési régiók egyelőre üres formát jelentettek Romániában, mert nem jól képzelték el őket. A régiókat nem évek alatt, hanem akár egy hónap alatt is meg lehet változtatni, ha van rá politikai akarat. Én a miniszterelnöktől is azt várnám el, hogy megmondja: miért tartja jónak ezeket a régiókat. Ha pedig nem tartja jónak, fogadja el, hogy nagyon könnyen meg lehet ezeket változtatni. Teljes felelősséggel állítom, hogy ez semmilyen bel- vagy külpolitikai nehézséget nem okozna" - fejtette ki a Krónikának az RMDSZ elnöke.Ion Solcanu, a kormánypárt szenátusi frakciójának vezetője az RMDSZ által kezdeményezett székelyföldi fejlesztési régió kapcsán Solcanu hangsúlyozta, a kormánypárt elutasítja az enklavizálási törekvéseket, és mindent megtesz azért, hogy a többségben magyarok által lakott megyék szoros gazdasági kapcsolatokat hozzanak létre a szomszédos, román többségű megyékkel. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Markó: demagóg PSD-érvek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./"

"A Bákó megyei rendőrség semmilyen utasítást nem adott arra, hogy Gaiceana község rendőrőrse a községhez tartozó Magyarfaluban (Arini) a délutáni magyarórák ügyében nyomozzon, nyilatkozta Carmen Sova őrnagy, rendőrségi szóvivő. A gaiceanai rendőrségen április 15-én Vantu őrmester hallgatott ki több beidézett magyarfalui asszonyt arról, hogy miért járatják gyermekeiket a helybéli Bogdán Klára néptáncóráira és a Csoma Gergely által tartott délutáni magyarórákra. Az asszonyokkal nyilatkozatot is írattak. "Az egyiktől azt kérdezték, kéri-e a magyar iskolát. Ő azt mondta, ezt otthon, a családban beszéli meg, nem pedig a zsandárnál" - idézi Bogdán Klára, aki a gyermekektől értesült a történtekről. A rendőrség egy beadvány kapcsán vizsgálódott, amelyet Traian Gatu iskolaigazgató, három tanár, valamint Becze Péter plébános aláírásával nyújtottak be a hatóságokhoz. "Olvasunk, írunk, énekelünk, színházat játszunk - idézi fel a rendőrségnek adott magyarázatát Ladaru Gabriela. A zsandárok azt mondták, vigyázzunk az ajándékokkal, amit Gergely bácsi ad húsvétkor, mert lehet, hogy otrávát (mérget) tesznek bele. Azt is mondták, elvisznek kétszer-háromszor táborba, s aztán eladnak bennünket." A budapesti Csoma Gergely, aki immár nyolcadik hónapja tanítja délutáni órákon a magyarfalui csángó gyermekeket, keserűen állapítja meg: hatásos a megfélemlítés. "Amikor elkezdtük, hihetetlen érdeklődéssel és örömmel jöttek a gyermekek - említi a délutáni oktatási program egyedüli magyarországi tanára. - Egy 16 négyzetméteres kis tanteremben két váltásban 37 gyermeket tanítottam, ma már csak 16-17 gyermek mer eljönni az órákra, ők is remegve, félelemmel. Januártól azonban állandóan ijesztgetik őket, felállítják az iskolában, listát készítenek a róluk, büntetésből gyengébb jegyet adnak nekik. Az a legborzasztóbb, hogy nem tudjuk megvédeni a gyermekeket. A román iskolába nem mehetünk be. Mi a szabadidejüket töltjük ki értelmesen, kultúrával, ezt a szabadidőt akarják tőlük elvenni" - teszi hozzá Csoma Gergely, aki 27 éve jár a moldvai csángókhoz. /G. Á.: Csángókérdés a rendőrségen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./"

"Szatmárnémetiben Horea Anderco polgármester előzetes letartóztatásba került, ezért ápr. 25-én a városi testület szavazott arról, hogy ki végezhesse a polgármesteri teendőket. "Politikai szervezetként nem vagyunk hajlandóak elfogadni azt a napok óta hangoztatott nézetet, hogy nem lenne jó, ha magyar ember kapná meg az ideiglenes polgármesteri jogköröket, abból a megfontolásból, hogy Szatmárnémeti többsége román nemzetiségű" - jelentette ki Ilyés Gyula alpolgármester, egyben bejelentve, hogy nem pályázik az ideiglenes polgármesteri tisztségre.Az egyetlen nevet - Viorel Solschiét - tartalmazó szavazócédulákat kiosztották. A 22 leadott szavazatból 21-et talált érvényesnek az ellenőrző bizottság, tizenkét igen szavazat érkezett Solschi személyére és kilenc volt a nem-mel voksolók száma. Egy szavazat érvénytelen volt.Az RMDSZ-tanácsosok egyhangú nemmel voksoltak. A román pártok megint kijátszották a magyar kártyát, hiszen sajtónyilatkozataikban nem azt mondták, hogy Solschira szavaznak, hanem azt, hogy jó románokhoz híven, nem szavazhatnak meg magyar személyt még helyettesítő polgármesteri tisztségbe sem. Ápr. 26-án újabb szavazás lesz. /Princz Csaba: Nem lehet magyar polgármestere Szatmárnémetinek! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./"

"A marosvásárhelyi zsidó lakosok deportálásának 59. évfordulójára és a holokauszt áldozataira emlékezve Marosvásárhelyen emlékművet avatnak május 4-én. Ekkor kerül sor Izsák Márton bronzszobrának leleplezésére. A szobor talapzatán négy márványtáblát helyeznek el, amelyek négy nyelven, héberül, angolul, románul és magyarul hirdetik majd, hogy milyen eseményeknek állított emléket a marosvásárhelyi Zsidó Hitközség. Az avatás napján csak ideiglenes felirat kerül a táblákra, amelyeket majd leszerelnek, és bevésik azt a szöveget, amelyben egy közös megbeszélés során állapodott meg Rasvan Theodorescu művelődési miniszter, NateaOvidiu prefektus, Nicolae Baciu, a megyei művelődési felügyelőség vezetője, Virág György, a megyei tanács elnöke, Dorin Florea polgármester illetve Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség vezetője. Fodor Imre alpolgármester úgy tudja, hogy a miniszter javaslatára, utasítására született a tervezett felirat. Fodor Imre véletlenül szerzett tudomást a szövegről, ami váratlanul érte, mivel maga is sokat tett annak érdekében, hogy a szobrot felállítsák. A felirat így hangzik: A marosvásárhelyi és környékbeli zsidók emlékére, akiket a fasiszta magyar rezsim deportált 1944 tavaszán, és akiket a náci haláltáborokban öltek meg. - Ha ebben a formában marad a szöveg, nem veszek részt a felavatáson - hangsúlyozta Fodor Imre, amit a hitközség vezetőjével is közölt, s ajánlatot tett egy árnyaltabb és pontosabb megfogalmazásra, amelyben a fasiszta magyar rezsim helyett az állna, hogy a német csapatok által elfoglalt Magyarországon létrehozott fasiszta rezsim által 1944 tavaszán deportált zsidók emlékére, akiket a náci haláltáborokban öltek meg. Fodor Imre szerint, mivel a helyi hitközség nem ragaszkodik az eredeti szöveghez, az RMDSZ országos vezetőségének kellene erről tárgyalnia a művelődési miniszterrel, amíg a végső szöveg fel nem kerül a táblákra. Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség vezetője szerint valóban volt szó arról, hogy a szobor talapzatára kerülő szövegben meg kellene különböztetni, hogy a deportálás ki által történt, és több változatból fogadták el a szóban forgó szöveget. Ugyanakkor elmondta, hogy biztosították Fodor Imre alpolgármestert is arról, hogy a későbbiekben, amikor a végleges táblát felszerelik, közös megegyezés alapján olyan felirat kerül rá, hogy miatta senki se érezze sértve magát. /(bodolai): Milyen felirat kerül a Holokauszt- szoborra? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./"

"Heves vitát váltott ki az Izsák Márton által készített szoborcsoport talapzatának felirata a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felavatása előtt alig egy héttel. A nézeteltérés oka a talapzatra írandó "magyar fasiszták" kifejezés. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet levélben kérte a szöveg megváltoztatását, miután Spielmann Mihály RMDSZ-es városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja beadvánnyal fordult a szervezethez. Érvelése szerint az emlékmű hivatása az áldozatokra való emlékeztetés, nem pedig az elkövetőkre. "Vétkesek minden országban voltak, és nem tesz jót sem a marosvásárhelyi magyarságnak, sem az együttélésnek, ha az emlékmű talapzatán az egyetlen kifejezés, amely a magyarokra vonatkozik a fasizmussal párosul" - fejtette ki Spielmann. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a következő szöveget javasolta: "A magyar fasiszta rendszer által 1944 őszén Marosvásárhelyről és környékéről deportált zsidók emlékére." Egy kerekasztal-megbeszélésen - amelyen Ovidiu Natea prefektus, Dorin Florea polgármester, Virág György megyei tanácselnök, Nicolae Baciut, a Maros megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője és Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség titkára vettek részt - a miniszter megerősítette, hogy az emlékmű finanszírozójaként ragaszkodik az általa javasolt változathoz. A Pro Európa Liga emberjogi szervezet vezetője, Haller István levélben fordult Sauber Bernát hitközségi elnökhöz a szöveg megváltoztatása érdekében. Haller diszkriminatívnak nevezte a magyar fasizmusra vonatkozó kifejezésnek az emlékmű talapzatán való hangsúlyozását. Az Izsák Márton marosvásárhelyi szobrász által készített emlékmű felállítása egyébként visszatetszést keltett az RMDSZ soraiban is. Az elsők között szállt síkra a szoborcsoport elhelyezése ellen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Grün László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség titkára hangsúlyozta, nem áll szándékukban megnevezni az áldozatok gyilkosainak nemzetiségi hovatartozását. Ebből a megfontolásból a hitközség vezetősége a Remember Holocaust szöveget szándékozik a szoborcsoportra felkerülő emléktáblára feliratozni. Fodor Imre alpolgármester szerint a miniszter által megfogalmazott szöveg ugyan nem számít történelemhamisításnak, de sértő a magyarságra nézve. Fodor két javaslatot tett a hitközség asztalára. Az elsőben az eredeti szövegből a magyar szó mellőzése mellett szólt. A második tulajdonképpen egy ettől kissé eltérő szöveg volna, amely azonban mit sem változtat a lényegen: "A Magyarország elfoglalása után hatalomra került fasiszta rendszer által 1944 tavaszán Marosvásárhelyről és környékéről deportált és a náci lágerekben kivégzett zsidók emlékére." /Antal Erika, Szucher Ervin: Holokausztszobor-vita. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./"

"Ápr. 25-én Marosvásárhelyen leleplezték azt a táblát, amelyet a prefektúra tornya oldalán helyeztek el, és amely annak a 35 személynek a nevét tartalmazza, akiket a táblán levő felirat szerint a közigazgatási palota pincéjébe zártak, mert "hűek maradtak hitükhöz és nyelvükhöz". Beszédet mondott Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke és Ovidiu Natea prefektus. Előbbi szerint ez az akció igazságtétel volt azokkal szemben, akik "egy szomszédos agresszor állam" áldozatai voltak. Nem hagyhatta ki 1990 márciusának az említését sem, s bejelentette, hogy a jövőben fognak még hasonló akciókat szervezni, hogy bebizonyítsák Európának, hogy "ez az ő hazájuk, nem pedig egy régió". A prefektus azt hangsúlyozta, hogy a történelmet meg kell ismerni, hogy ne ismétlődhessenek meg szomorú események. Úgy gondolta, az ortodox nagypéntek a legmegfelelőbb nap erre az ünnepségre, hiszen a táblán felsorolt személyek is "szenvedtek" amiatt, hogy vállalták nemzetiségüket. A Vatra Romaneasca alelnöke, Florin Oproiescu megköszönte a prefektusnak, hogy hozzásegítette az emléktábla kitételéhez. A Gheorghe Sincan esperes által megáldott és megszentelt táblát a Háborús Veteránok és a Hősök Kultusza elnevezésű egyesület megkoszorúzta. Arról a tábláról van szó, amelyet nemrégiben Pop Dumitru nagyromániás szenátor az épület előcsarnokában levő Bernády György-emlékplakett helyére csavart fel négy hatalmas szöggel. Akkor kijelentette: amíg ő Románia szenátora, Bernádynak nincs keresnivalója az egyébként általa épített palota előcsarnokában, bár a valamikori városépítő polgármester arcmását az RMDSZ és a Bernády Alapítvány az összes törvényes dokumentum birtokában tette ki a hall falára. Az akció törvénytelen volt, a pérémés táblát levették, Bernády is visszakerült a helyére. A nagyromániások is tanultak valamit, mert utólag saját táblájukhoz is megszerezték a szükséges engedélyeket. /m.e.: Táblaavató, prefektusi védnökséggel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./"

"Négytagú zilahi küldöttség, Oláh Mihály, Bogdán Zsolt, Püsök Csaba lelkészek és László Kálmán főgondnok vett részt ápr. 24-i nagyváradi sajtótájékoztatón, melyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezett. A rágalmazási perről volt szó, melyet Seres Magdolna, a zilahi Wesselényi Kollégium igazgatója indított három lelkész és három gondnok ellen a kolozsvári Szabadságban megjelent Szempontok - Tiltakozó irat a Szabadságban 2003. január 21-én megjelent, Egyház és RMDSZ című cikkre című írás egyik bekezdése miatt. Az ominózus írás az "egyházi csatornákon befolyó javak hűtlen kezelésével - állami tulajdonba való átvitellel - , soha el nem számolt egyházi pénzek elköltésével és az iskola református szellemiségének megrontásával és az egyházi joghatóság semmibevételével" vádolja meg az iskolaigazgatót, aki világi bírósághoz fordult, s a pert máj. 5-re tűzték ki. A közlemény szerint tényeket és nem rágalmakat tartalmaz az ominózus bekezdés, Seres Dénes szenátor, a Szilágy megyei RMDSZ elnöke, Seres Magdolna férje "a román Büntető Törvénykönyvvel a kezében és annak paragrafusait idézve, megleckéztető bírósági perek lehetőségeit is kilátásba helyezve próbálta jobb belátásra bírni a zilahi református lelkipásztorokat" - áll a fogalmazványban. Az egyházkerület jogtanácsosának ismertetője szerint László Kálmán főgondnok ellen már folytatott és nyert pert Seres Magdolna, kérve a főgondnok eltávolítását az iskolából. Máté Edit közölte, ismét kérni fogják az ügy áthelyezését másik bíróságra. /(Balla Tünde): Váradi odamondások zilahi ügyek miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./"

"Ovidiu Pecican Aradon született, Kolozsváron szerzett történészi diplomát. Az erdélyi középkorral kezdett foglalkozni, az írott források értelmezését tartja elsődlegesnek.Az Árpád- és Anjou-kori románokkal foglalkozó könyvében kulturális kérdésként foglalkozott a románok erdélyi jelenlétével. A román történelemtudomány "a hazafiság és a romantika egy nagyon nehezen emészthető keveréke" - vallja Pecican. A románok későn tettek meg dolgokat, ez történt a nemzetállammal is. "Az első egyesülésre, mint tudjuk, csak 1859-ben került sor, akkor is a szabadkőművesek hathatós együttműködésével." Szerinte a magyar-román ellentét megmarad a történelemtudományban, a nézetkülönbségek még fokozódnak is, abban az értelemben, hogy egyre több nézőpont, megközelítésmód alakul ki. E kérdésnek a magyar történelemtudományban négy-öt megközelítése is van. Pecican harcolt az alternatív történelemkönyvekért. Elmondta, hogy néhány szenátor Goebbelsként e könyvek nyilvános elégetését javasolta, akkor elkötelezettjévé vált az ügynek. Szerinte lejárt az etnikai határok ideje, s a globalizáció, az internet világában nincs értelme szétválasztó modellről beszélni. A magyar egyetem kérdésében nem látja okát annak, hogy a román állam miért ne finanszírozzon egy ilyen egyetemet, ha a magyarok ezt akarják. Csupán néhány minimálfeltételnek kell eleget tenni. Ezek a következők: az emberek legyenek jóhiszeműek, a terv irányuljon egy közös célra, és a kapcsolatok legyenek korrektek. A regionális szolidaritás ilyen tervből lett fontos fogalommá. /Ami fontos: legyenek közös terveink. Beszélgetés Ovidiu Pecican kolozsvári történésszel, a Provincia-csoport tagjával. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./"

"A Magyar Demokrata Fórum és az Ifjúsági Demokrata Fórum durva provokációnak tartja, hogy Anyák napján Engedd szabadon a kendert címmel rendezvényt szerveznek Budapesten. Almássy Kornél, az MDF elnökségének tagja és Szabó Zsolt, az IDF elnöke jelezte, hogy tiltakozni fognak Jürgen Köppennél, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetőjénél. Azt kérik tőle: ne tűrje, hogy az Európai Unió színeit, szimbólumrendszerét kihasználva - a tizenkét csillag helyett tizenkét kendermagot feltüntetve - az EU-t a törvények által büntetendő cselekmény elkövetésének népszerűsítésére használják. /Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök ápr. 25-én Bukarestben folytatott megbeszélést Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel. A megbeszélés során a Markó vezette RMDSZ küldöttségnek sikerült érvényre juttatnia álláspontját, és biztosítékot kapott arra, hogy a 2003-2004-es tanévtől nem csökkentik az osztályok számát a felekezeti oktatásban. A tárgyaláson a felekezeti osztályok kérdésköre mellett napirenden szerepeltek olyan, oktatással kapcsolatos időszerű problémák, mint az érettségi tételek időben történő lefordításának kérdése, vagy a brassói Áprily Lajos Gimnázium magyar tannyelvű intézménnyé válásának helyzete. A találkozón továbbá ígéretet kaptak a szatmárnémeti Hám János Katolikus Gimnázium felújításához szükséges minisztériumi támogatásra, de szó esett a rászoruló, magyar tannyelvű oktatást biztosító iskolák mielőbbi tatarozásáról is. /Nem csökkentik a felekezeti osztályok számát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ "

"Stanik István pontosította életrajzi adatait, vitába szállva Tőkés Lászlóval, idézve az Erdélyi Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvet. Eszerint őt 1988-ban politikai okok miatt eltávolították a sajtóból. 1990 után több lapnál volt /1990: a Bihari Napló és a Kelet-Nyugat főszerkesztője, 1991 augusztusáig a kiadóvállalat igazgatója. 1991-95: az Erdélyi Napló főszerkesztője, 1993-ban megszervezi az újságíró oktatást Nagyváradon, az Ady Endre Sajtókollégium első igazgatója, 1996-ban megalapítja a Scripta Kiadót./ Stanik szerint Tőkés László nyilatkozatának a sajtóra vonatkozó minősítései súlyosan sértik a demokratikus és alkotmányos jogokat. /Stanik István: Pontosítás. Tőkés László 2003. április 22. dátummal keltezett Nyilatkozatához. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Stanik pontosítása azzal egészíthető ki, hogy a Magyar Ki Kicsoda 2000 c. kézikönyvnek éppen ő a felelős kiadója"

"Zenetanárok és karvezetők figyelmébe ajánlható Csire József kötete /Kiskertemben, 30 népdalfeldolgozás énekkarra. Publistar, 2003./, amely a szerző vokális műveiből nyújt válogatást. A romániai magyar folklórkincsből, többek között szilágysági, szatmári, mezőségi, háromszéki, moldovai, barcasági népdalokból ihletődött harminc mű kézírásos kottáit tartalmazó kötetet hivatásos, műkedvelő és iskolai együttesek egyaránt haszonnal forgathatják. Csire József zeneszerző, muzikológus, karmester, egyetemi tanár Nagyváradon született. Főiskolai tanulmányait Kolozsváron kezdte, de Bukarestben diplomázott. A hatvanas évektől a Zeneakadémián tanít, vezényel a hangverseny- és operastúdióban, az elméleti kar tudományos titkára, 1990-től pedig dékánja. Jelenleg konzultáns professzor. Számos szaktanulmánya jelent meg kül- és belföldön. A karvezetés műhelytitkaiból címmel 1968-71 között sorozatot közölt a Művelődés című folyóiratban. Több szakkönyve jelent meg románul, továbbá Csire Gabriellával közösen írta 1978-ban a nagyközönségnek szánt Bűvös dalnok című könyvét. Zenei időmérték című publicisztikai kötetét 1996-ban jelentette meg. /Csire József népdalfeldolgozásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ "

"Márványtáblát helyeztek el "a magyar kegyetlenség áldozataivá lett román hazafiak" emlékére ápr. 25-én Marosvásárhelyen, a prefektúra épületének falán a Vatra Romaneasca szélsőségesen nacionalista román szervezet kezdeményezésre. A marosvásárhelyi román áldozatok emlékét őrző - immár ötödik - táblán egyebek között az szerepel, hogy azt eredetileg 1936-ban, "a Románia egyesítéséért vívott háború 20. évfordulóján" állították, de 1940-ben a magyar horthysták eltávolították helyéről.Az RMDSZ szerint a romániai holokauszt emlékművét nem Marosvásárhelyen, hanem Iasi-ban (Jászváros), vagy Bukarestben kellene felállítani. - Az áldozatok emlékét minden városban meg kell őrizni. A románok között azonban még ma is sokan vannak, akik tagadják, hogy Románia felelős lett volna a holokausztért, az emlékmű Marosvásárhelyen történő elhelyezése pedig éppen erről a felelősségről próbálja elterelni a figyelmet - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Marosvásárhely lakosságát közel fele-fele arányban alkotják magyar és román nemzetiségűek. /Magyarellenes történelmi emléktáblák Marosvásárhelyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./ Hiábavaló volt az RMDSZ minden tiltakozása, Marosvásárhelyen, a Városháza falára a Vatra Romaneasca szervezet és a Hősök Kultusza Egyesület elhelyezte azt a márványtáblát, mely gyűlöletet kelt a magyar közösség iránt. A táblán az áll: "ezen falak alatt voltak bebörtönözve állhatatosságuk és az ősi nyelvhez, hithez való ragaszkodásuk miatt a következők...", s ezután 34 román név olvasható. A tábla szövege szerint ezeket az embereket megkínozták, és 1936-ban ugyanazon a helyen ugyanilyen tartalmú táblát helyeztek el, de "a horthysták megsemmisítették azt". A leleplezés után dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca szervezet elnöke kijelentette: történelmi igazságtétel történt. Helyrehozták azt, amit a horthysták elrontottak. Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke az esemény után ezt nyilatkozta a Magyar Szónak: "Lévén hogy a megye egyik legreprezentatívabb épületéről van szó, azt meg kellett volna kímélnünk a feliratoktól, minden olyan táblától, aminek ott nincs helye. Az európai gyakorlatnak megfelelően legfennebb a tervező nevét, az építtető polgármester nevét, és az épület rövid történetét, valamint az épületben levő intézmények román és magyar nevét kellene feltüntetni - hiszen Marosvásárhelyen vagyunk. A tábla elhelyezését azért is jogszerűtlen, mert nem bizonyított tény, hogy a korábbi tábla ugyanazon a helyen volt. Nagyon sajnálatos, ha a múltban bárki atrocitásokat szenvedett, de ugyanúgy sajnálom azokat a magyar és más nemzetiségű embereket, akik szenvedéseiről semmilyen maradandó jel nem szól." /(Máthé Éva): Gyűlöletkeltésre alkalmas emléktábla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ "