"A marosvásárhelyi Jobb Jövő Polgári Kör tiltakozik "az ellen a cinizmus ellen, amellyel a román hatalom meggyalázza Wass Albert személyét, emlékét és munkásságát". A tiltakozást az április 26-ai Székelyudvarhelyi Fórumon olvasta föl Ölvedi Zsolt a polgári kör nevében. Elfogadhatatlannak tartják, hogy amíg Romániában háborús bűnösöknek tartott személyek kultuszát ápolják, addig az erdélyi magyarság egyik legnagyobb írójának szobrait ledöntetik. Annak ellenére, hogy Marosvásárhelyen a városi tanács határozata a román háborús bűnösről elnevezet sétányt átnevezte, a Művelődésügyi Minisztérium nem kötelezi a rebellis polgármestert a tábla eltávolítására. Ugyanez a minisztérium eközben a Marosvásárhelyen avatandó holokauszt-emlékműre a helyi zsidó közösség tiltakozása ellenére is a "magyar fasiszták" megnevezés felírásával próbálja zaklatni az amúgy is megpróbáltatott magyar közösséget. A marosvásárhelyi Jobb Jövőt Polgári Kör tiltakozik az erdélyi magyarság és példaképeinek zaklatása ellen és kéri a Székelyudvarhelyi Fórumot, hogy csatlakozzon a tiltakozáshoz. Azt is kérték, hogy ne Frunda György képviselje Wass Albert ügyét, mert elveszíti azt is, mint a szovátai fürdővállalat esetében történt. /Tiltakozás a Wass-ellenesség láttán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"A különböző román fegyveres testületek vezető posztjaira csak olyan tisztek kerülhetnek, akik ortodox vallásúak - írta máj. 13-i számában a Cotidianul című román napilap. A lap szerint a román állam hallgatólagosan felekezeti alapon diszkriminál. Ezt nehéz bizonyítani, de tény az, hogy a fegyveres testületeknél a tisztek személyi kartonján feltüntetik a felekezeti hovatartozást, s a hadseregnél, a rendőrségnél, a csendőrségnél, illetve a Román Hírszerző Szolgálatnál vezető beosztásba csak az kerül, akinél ebben a rubrikában az ortodox egyház áll. Petru Mihut, a csendőrség vezérkari főnöke úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem tudja pontosan, mit mutatnak a statisztikák az országban, de a csendőrség központi vezetésében csak ortodox vallású tisztek szolgálnak. Nelu Pop, a rendőrség országos parancsnokságának egyik vezetője azzal válaszolt a Cotidianul kérdésére, hogy "feltehetően a nem ortodox vallású tisztek nem pályáznak vezető beosztásra". A többségében magyar nemzetiségűek lakta Hargita és Kovászna megyében sokkal több katolikus és református él, mint ortodox, ennek ellenére a rendőrség, a csendőrség és a hadsereg itteni alakulatainak vezetésében csak ortodox vallású tiszteket lehet találni - hangsúlyozta a lap. Frunda György, az RMDSZ szenátora a Cotidianulnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy ebben a két romániai megyében nem csak felekezeti, de etnikai alapon is diszkrimináció tapasztalható: hiába szerepel az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt parlamenti együttműködési megállapodásában az, hogy a fegyveres testületek vezetői tisztségeibe is kerülnek magyar nemzetiségűek, ez mindeddig nem valósult meg. /Diszkrimináció vallási alapon. Csak ortodoxok fegyveres testületek vezetői? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Úgy tűnik, hogy az RMDSZ és a Polgári Mozgalom néven ismertté ellenzék útjai elválnak, írta Magyari Lajos. Az erdélyi magyar politizálásban immár két hatalmi góc van: a Markó Béla mögé felsorakozó ,,hivatalos" RMDSZ és a Tőkés László püspök köré csoportosult reformmozgalom, mely az önkormányzatiság eszményéhez való visszatérésben látja a magyar nemzeti közösség megmaradásának egyetlen lehetőségét. Magyari szerint ez veszélyes, mert magával hozhatja a parlamenti képviselet elveszítését. Ez már tavaly elkezdődött, amikor a tusnádi nyári gyülekezővel párhuzamosan és egy időben a Nyárád partján szerveztek ,,ellentábort", s így lesz idén is. A konszenzus keresése helyett a rivalizálás. Így történhet meg az a szégyenteljes eset, hogy az első köztéri Bethlen Gábor-szobor felavatásán a ,,hivatalos" RMDSZ nem képviselteti magát. /Magyari Lajos: Máról holnapra: Az utak elválnak? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrának nagyváradi felavatása jelentős magyar kulturális-egyházi-politikai eseményként fog bevonulni a történelembe. A szoboravatót egyházi rendezvények előzték meg: az istentiszteleteken a Kárpát-medence több sarkából érkezett püspökök, elöljárók hirdették Isten igéjét a váradi református gyülekezetekben. A szoboravató ceremónia végén Orbán Viktor és vendéglátója, Tőkés László püspök találkozott a magyar sajtó képviselőivel. - Milyen elhatározással készül a miniszterelnök úr a Fidesz hétvégi, mondhatni korszakalkotó kongresszusára? - hangzott el elsőként az Erdélyi Napló kérdése Orbán Viktor felé. "- Nagy a készülődés. A tetteknek a súlyát a politikában csak az idő tudja igazán megmérni. Gyakran előfordul, hogy az ember nagy reményekkel készülődik, aztán az eredmény csekélyebb, s van, amikor mértéktartó reményekkel váratlanul nagy dolgokat visz véghez. Egyelőre a sikerről nem tudok biztosat mondani önöknek, az érdeklődésről tudok: az óriási. Az az érzület alakult ki Magyarországon, hogy a nemzeti, polgári és keresztény értékek mellett elkötelezett embereknek ideje egy táborba összegyülekezniük, és most, hogy ezt az igényt a Fidesz - Magyar Polgári Párt megértette, megkezdődött ennek a közös közéleti otthonnak a kialakítása, amit például a párt nevének az átalakítása is jól mutat: Magyar Polgári Szövetség lesz. Ami a lényeget illeti: már a mai nap is a készülődésnek egy fontos stációja volt, ugyanis a szövetség egy komoly dolog. A román nyelv és politika csinált, amit csinált a magyar nyelvvel Erdélyben, ebben én nem ítélhetek, de a szövetség szó Magyarországon egy súlyos kifejezés, ugyanis a magánemberek az életükben csak kétszer szoktak szövetséget kötni: egyszer, amikor házasodnak, és egyszer, amikor megújítják a szüleiknek az egyházközösségben kötött szövetségét, és bérmálkoznak, illetve konfirmálnak. Most mi egy harmadik szövetség megkötésére biztatjuk az embereket. A fölhívásunknak nem az az értelme, hogy kössenek az emberek szövetséget a Fidesszel, hanem hogy egymással kössünk szövetséget bizonyos értékek mellett és bizonyos értékekre épülő Magyarország, magyar nemzet érdekében. A kongresszuson a tervek szerint ezért el is fogadunk egy elvi nyilatkozatot, mert ahhoz, hogy szövetkezni tudjunk, meg kell tudnunk mondani, hogy mire szövetkezünk. Ezt fogja ez a dokumentum tartalmazni, ami könnyen lehet, hogy az alapító vagy újraalapító nyilatkozat címet fogja viselni, kifejezvén annak a bekövetkező átalakulásnak, megújulásnak a mértékét és nagyságrendjét, ami előtt állunk. Tehát egy, az elmúlt tízegynéhány esztendő összes lelki, szellemi és intellektuális tapasztalatát egy-két oldalban összegyúrni akaró dokumentum formálódik most, aminek jegyében szövetséget tudunk kötni. Egyébként tegnap két-három tucat akadémikus, veretes értelmiségi, Magyarországon a közéleten kívül is, egyéni életteljesítménye okán is magasan jegyzett személy csatlakozott hozzánk, föl is vettük őket az országos választmány ülésén. Körük kiterjed a humán értelmiségiektől a társadalomtudósokon át az egzakt tudományok képviselőiig. Tehát így készülődünk, s a jóisten segedelmét kérjük, amit reményeink szerint Tőkés püspök úr szavaiból is meríthetünk, akit meghívtunk a kongresszusra, és reméljük, szólni is fog hozzánk." Tőkés László püspök hangsúlyozta: jelenleg nincsen fontosabb ügy a státustörvénynél, ezen keresztül pedig az anyaország és a határon túli magyarság szövetségénél. "Ennek a szövetségnek a megalapozását, az anyanemzet és a határon túli nemzetek szövetségének és egységük helyreállításának az alapkövét tette le a státustörvény, és még ezt is ki akarják egyesek forgatni, folyton Európára hivatkoznak, pedig a vak is látja, hogy nem Európának van baja ezzel a törvénnyel, hanem valójában denunciáltak bennünket Európa előtt és följelentették a státustörvényt, közben az EU-ra való hivatkozással próbálják ezt az alapvető eredményt is elvitatni, elerőtleníteni vagy magyartalanítani, ahogyan egy román újság fogalmazott. Ezt nem szabad hagynunk." Orbán Viktor kiemelte: "Én a határon túliaknak mindig azt mondom, hogy bennünk ne azt keressék, hogy jobb- vagy baloldaliak vagyunk, hanem azt, hogy a "fel" vagy a "le" élethetőségek közül melyiket képviseljük, és ha úgy látják, hogy a velünk való együttműködés a felemelkedéshez vezet, minket nem érdekel, hogy milyenek a politikai-ideológiai nézeteik. Az együttműködés szempontjából csak az a fontos, hogy fölemeljük azt, ami közös tulajdonunk, örökségünk és jövőnk." /D. L.: A szobor áll és állni fog. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Egy fiatal bukaresti román történész a nemrég Kolozsváron tartott csángó konferencián előadásában arra derített fényt, hogy a moldvai csángókat maga a moldvai katolikus egyház minősítette a negyvenes években román eredetűeknek azért, hogy megvédje a román hatalom részéről őket ért jogfosztással szemben. Az alapos kutatói munka eredményeként született bejelentést a konferencia hazai és külföldi kutatói elismeréssel fogadták. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság (KJNT), a Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék és az MTA Kisebbségkutató Intézete szervezésében rendezett konferenciáról, Marius Diaconescu nagy visszhangot kavart előadásáról Pozsony Ferenc, a KJNT elnöke, a Babes-Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének tanára beszélt. A Kolozsváron ápr. 26-án tartott konferencián olyan, a csángókkal foglalkozó kollégák voltak jelen Jászvásárból, Bukarestből, Kolozsvárról, Budapestről, Debrecenből, Miskolcról, Németországból. Néprajzosok, nyelvészek, történészek szakmai megbeszélése volt. Marius Diaconescu, a Bukaresti Tudományegyetem történeti karának előadó tanára bemutatta, pontosan dokumentálva, hogy az 1940-es évek elején a moldvai katolikusság, hogy megvédje a moldvai katolikus magyarságot az Antonescu-féle atrocitásoktól - állampolgári jogaiktól fosztották meg őket, például nem vásárolhattak földet, nem állították ki számukra az állampolgársági bizonylatokat -, megalkotott egy mítoszt, eredettörténetet, mely arról szól, hogy a moldvai katolikusok erdélyi románok, akiket a Székelyföldön félig-meddig elmagyarosítottak, és ezért Erdélyből Moldvába menekültek.A román tudósok jó része már akkor is tudta, hogy ez koholmány. Később ezt az elméletet Dumitru Martinas újra elővette, munkáját a román hatalom dogmává merevítette. A hatalom 1990 után is dogmaként kezelte ezt az eredetmítoszt, amit a román tudományosság azóta sem fogadott el. Marius Diaconescunak lehetősége volt román egyházi levéltárakat átnéznie, állami levéltárakban, sőt, a vatikáni levéltárban is kutakodott, jól beszél és olvas magyarul. A jászvásári egyház szárnyai alatt hetente jelennek meg falumonográfiák, könyvek, ahol szajkózzák a már említett eredetmítoszt, de hosszú távon ezek nem számíthatnak elismerésre. Hamarosan megjelentetik a kolozsvári konferencia anyagát, és igyekeznek ezt idegen nyelveken is közzétenni, sőt, a világhálóra is feltenni. /Fekete Réka: Nemzet-nemzetiség: Megdőlt a román eredetmítosz (Csángó konferencia politika nélkül). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./"

"A falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről tanácskoztak az elmúlt hét végén a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központban. A Magyar Művelődési Intézet és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közös szervezésében létrejött találkozón Kemény Bertalan, a magyarországi falugondnoki intézményrendszer szellemi atyja, kidolgozója mellett a helyi önkormányzatok, az egyházak és a különböző civil szervezetek képviselői voltak jelen. Ábrám Zoltán megyei EMKE-elnök a házigazdák, valamint Halász Péter, az MMI munkatársa a rendezvény anyagi támogatója nevében köszöntötte a jelenlévőket, majd Kemény Bertalan ismertette a falugondnoki szolgálat tizenhárom esztendős történetét. Az 1990 áprilisában, 24 helységben beindított program sikeresnek bizonyult, ma már 765 településen működik, megyénként egyesületekbe tömörülve. 2000 februárjától pedig tizenkét egyesület részvételével megalakult a Magyar Falu- és Tanyagondnoki Szövetség. A falugondnok igen összetett feladatokat lát el: szociális munkás, amolyan motorizált lelkigondozó, továbbá népművelő és kisbíró egy személyben. Kádár Magor fiatal kutató elmondta, Romániában a törvényi keretek adottak lennének a magyarországival analóg program beindításához, csak éppen a közösségi igény hiányzik, ennek ellenére sok helyen már működik hasonló szolgálat, csak nem e név alatt, és nem rendszerként. Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi szakértője szerint az ma már evidencia, hogy Erdélyben is be kell vezetni a szolgálatot, de ehhez el kell adni az ötletet a románságnak is. Ezt megkönnyítendő a vonatkozó alapvető dokumentumok román nyelvre való lefordítását szorgalmazta. Kerekes Károly képviselő a román kormányzat ilyen irányú szándékait ismertette, hangsúlyozva: a falugondnoki szolgálatot, az erdélyi tradíciókra alapozva, az önkormányzat, az egyházak és a civil szféra együttműködése révén be kell indítani. Az éppen előkészületben lévő szociális szolgáltatások rendszerének törvénye ezt jelentősen megkönnyítené. /Sz. L.: "A falut valakinek fel kell vállalnia". Tanácskozás a falugondnoki szolgálat erdélyi alkalmazási lehetőségeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Szociológusok felmérése arról tanúskodik, hogy tíz romániai magyar közül három úgy gondolja, csak akkor érvényesülhet, ha tanulmányait román nyelven folytatja. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult szemléletet igyekeznek cáfolni azok a szórványban élő magyarok, akik 1989 óta folyamatosan építik az anyanyelvű oktatás bástyáit. A Brassó megyei Kőhalom környékén a magyar gyermekek számára csak rövid ideig létezett anyanyelvű iskola a hatvanas években. Az 1990 óta működő magyar tagozat létjogosultságát igazolja, hogy az iskola rég túlnőtte a vidék határait. Kőhalomban az óvodától a tizenkettedik osztályig ma 171 gyermek tanul magyarul szakképzett tanítók és tanárok irányításával. A gyermekek egyharmada kőhalmi, egyharmada a környező falvakból ingázik, egyharmada pedig a református gyülekezet által létrehozott és működtetett bentlakásban lakik. A 6300 lelkes településen idén a hetedik évfolyam végez a magyar tagozaton. Eddig valamennyi évfolyamon akadt egy-két végzős, aki tovább tanult, jelezte Szegedi László kőhalmi református lelkész, a szórványbentlakást létrehozó és működtető református gyülekezet lelkipásztora. Jelenleg 27 település öt különböző felekezetéhez tartozó 65 gyermek lakik a parókia udvarán működő, önellátó internátusban. Közel 300 filmből álló videotéka gyűlt össze, a Pro Hungaris és az Apáczai alapítványok, valamint magánemberek adományainak jóvoltából immáron közel 9000 kötetesre gyarapodott a bentlakás könyvtára. A kőhalmi magyar tagozatra és bentlakásba olyan vidékekről is érkeznek gyermekek, ahol régen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A Fogarasi-havasokban lévő Kóboron például 18-20 éve már csak román nyelven folyik a tanítás, az elnéptelenedett faluban összesen 140 magyar él. /Benkő Levente: Felnőttként is magyarok lesznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Varadinumot indító nyitóünnepség után az Erdélyi Magyarok Egyesülete szervezésében Szent László király középkori freskóábrázolásairól készített 25-30 fényképet tekinthették meg. A budapesti székhelyű egyesület 15 esztendeje rendez erdélyi vonatkozású tárlatokat, a téma legnagyobb kutatója László Gyula professzor, tájékoztatta hallgatóságát B. Kiss Béla elnök. A képanyagot Gondos Béla és Horváth Zoltán György készítették, Varadinumra azonban csak a legjellegzetesebb képek érkeztek. A muravidéki Bántornya, a felvidéki Kakaslomnic, vagy a cserháti Terecske templomainak László-képei éppúgy föltűnnek, mint az ismertebb Ócsa, Siklós vagy a szászok lakta Nagyszeben, a székelyföldi Bögöz, Székelyderzs, Szék, Bibarcfalva és Kézdiszentlélek. Hagyományos rendezvénye a Varadinumnak az Apáról fiúra, népi mesterségek bemutatója. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Ötödik alkalommal tartották meg a Kányádi Sándor szavalóversenyt a Szilágy megyei Varsolcon. Az idei versenyen hat korcsoportban léptek pódiumra, kezdve az iskolára előkészítő óvodásoktól a középiskolásokig. /Kányádi szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Csíkszeredában tartották meg az elmúlt hétvégén az I-IV osztályosok számára a Kurutty általános műveltségi vetélkedő országos szakaszát. A döntőbe jutott 12 csapat több órán keresztül mutathatta be tudását és kreativitását. A csíkszentdomokosi 3-as számú Általános Iskola tanítói által kezdeményezett vetélkedő országszerte nagy sikert arat és egyre több kisiskolás várja izgatottan évről-évre a "kuruttyolást". Idén a legtöbb pontot a kézdivásárhelyi Okos Domokos csapat szerezte meg. /Örömteli országos kuruttyolás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"A Szabédi-napok záróakkordjaként került sor a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban arra a kerekasztal megbeszélésre, amelyen az erdélyi közgyűjtemények sorsáról tárgyaltak a résztvevők. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke előadásában az állami és a magántulajdonban lévő közgyűjtemények fenntartásának és működtetésének legfontosabb kérdéseit taglalta. A Belső-Erdélyben és Partiumban lévő állami közgyűjteményeknél rendkívül kevés a magyar szakember. Székelyföldön sem jobb a helyzet. Ott kevés a minősített szakember. Közismert a torockói példa. A néprajzi múzeum megüresedett igazgatói állására kiírt versenyvizsgát - a helyi önkormányzat döntése alapján - nem a fiatal angol-magyar-néprajz szakos tanár, hanem az intézmény takarítónője nyerte meg. Az idők során felbecsülhetetlen értékek vesznek el. Tönkremennek az értékes régi bútorok, szőttesek, úri hímzések, műalkotások. Pozsony szerint a magángyűjtemények sorsa sem rendezett. Mind az egyesületi, mind a magánszemélyek tulajdonában lévő gyűjtemények javarésze nincs szakszerűen feldolgozva, nem megfelelő a tárgyak tárolása, restaurálása. A kolozsvári Szabédi-ház vezetője, Ábrahám Iza az 1996 óta EMKE-tulajdonban lévő gyűjtemény hosszú távú fejlesztési tervét ismertette. Lukács Mária, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója a helyi hivatalos szervek nemtörődömségéről beszélt, amelynek következtében például a város legrégebbi, párszáz éves faházát egyszerűen felaprították, és elhasználták tűzifának. Pozitív példák is elhangzottak. Székelyhídon például az önkormányzat és az Illyés Közalapítvány támogatásával sikeresen működik Wilhelm Sándor halász-vadász múzeuma, Tötszegi Tekla pedig a mérai tájház eredményes és sokrétű tevékenységét ismertette. /Németh Júlia: Csomagolom csöndesen a ládám... Közösen a közgyűjteményekről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Jakobovits Miklós festőművész előadásában kifejtette, hogy a Barabás Miklós Céh vezetését inkább mint muzeológus, mint az erdélyi magyar műkincsek ismerője vállalta el. Levelekkel s a cikkek egész sorával hívta fel a különböző felekezetek püspökeinek figyelmét, hogy a felekezetükhöz tartozó művészek életművére éberebben vigyázzanak, valamint az RMDSZ vezetőket, hogy ez a tevékenység az EMKE egyik legnyomatékosabb aktivitása lenne. Sehonnan nem jött válasz, s az elmúlt 13 év alatt a nagybányai, a kolozsvári művészeti remekművek nagyrésze külföldre került, élelmes műkereskedők, gyűjtők és történészek révén. Nagy Albert, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Nagy Imre egységes múzeumát már nehéz lenne megszervezni a szétszóródás miatt. Pozitív példákat is felhozott: Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Szabó Árpád unitárius püspök sokat tett a Nagy Albert hagyatékért, Czirják Árpád kanonok a Szervátiusz, a Ferenczi házaspár és Gy. Szabó Béla életművéért. Létre kell hozni Kolozsváron azokat az emlékházakat, múzeumokat, ahol Mohy Sándor, Szolnay Sándor, Benczédi Sándor, Nagy Imre, Kós András, Nagy Albert alkotott. /Jakobovits Miklós: Gondolatok a képzőművészeti emlékszobákról emlékházakról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Marosvásárhelyen vitát kavart a középkori vár sorsa. Először a Szent Domonkos rend kezdett templomot és kolostort építtetni; a tatárjárás miatt munkájuk félbeszakadt, majd a Szent Ferenc rend barátai fejezték be az építkezést. A mai Vártemplom 1490-ben készült el, a reformáció idején a református egyház vette birtokába, s ma is a tulajdonában van az épület. 1492-ben Báthory István építtetett a templom köré várkastélyt, majd Borsos Tamás, a város egyik főbírája kezdeményezésére 1602-től kezdődően a várat megnagyobbították, és a kibővített épület máig épségben maradt. A város magyar lakossága, magyar vezetői azt szeretnék, ha a vár amolyan kulturális zarándokhely maradna. Ennek felel meg Szekeres Gerő építészmérnök terve, mely szerint itt interkulturális központ, könyvtár, egyházi oktatási intézmény kapott volna helyet. Ez a terv ma is érvényben van. Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatóján "gyengeelméjűek" elképzelésének nevezte a tervet. - A múlt senkit nem érdekel, vegyük észre, hogy a pénz beszél. - magyarázta Florea, aki kidobandó kacatnak minősítette a magyar jellegű múltat. /Máthé Éva: "Gyengeelméjűek" elképzelése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Idén is május második vasárnapján Hosszúaszó völgyében, a Xantus-kápolnánál összegyűltek a környék lakói. 1990 tavaszán a fitódi, csíkszentléleki, csíkmindszenti és egy pár csíkszeredai lakos alig 40 nap alatt romjaiból felépítette a ma látható kápolnát, amely az összefogás jelképe is lehetne. /Búcsú a Xantus-kápolnánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./"

"Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ nyugalmazott orvos, éremgyűjtő régóta közöl a helyi lap, a Bányavidéki Új Szó hasábjain, de más kiadványokban is jelentek meg írásai. Gazdag éremgyűjteményének egy részével már a nagybányai közönség is megismerkedhetett. Egy időben kerámiával is foglalkozott, egy képét pedig kiállították az orvosképzőművészek tárlatán. Kezdetben sok mindent gyűjtött, azután rátért az orvosi témájú érmékre. Jelenleg 2500 darab tulajdonosa. Ezenkívül bélyegeket is gyűjt, szintén orvosi témában. Sikerült összeállítania a román orvosi érmék katalógusát. Elég nehéz ma már hozzájutni ezekhez a darabokhoz. Olyan is előfordul, hogy elvesznek a levélben postázott küldemények. Egy neki küldött Nobel-érem is erre a sorsra jutott. /Szika Levente Zoltán: Hajdúkatonák kései utóda. Beszélgetés Sasi Nagy Béla nyugalmazott orvossal, éremgyűjtővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"A Báthory István Anyanyelvi Könyvtár 5. születésnapjáról emlékeznek meg máj. 16-án Szilágysomlyón, a Református Gyülekezeti Teremben. Dr. Széman Péter, a Báthory Alapítvány elnökének megnyitója után ex libris kiállítás nyílik Gábor Dénes gyűjteményéből. Majd a Művelődés folyóiratot Szabó Zsolt főszerkesztő, a Hepehupát pedig Fejér László főszerkesztő mutatja be. Lászlóffy Csaba A magyarság rövid története című kötetét ismerteti. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Kendemag Egyesület máj. 4-i budapesti szereplésére reagált a kolozsvári lap. Alattomos támadás indul a fiatalság ellen: egy alapítvány - arroganciáját kihangsúlyozva - anyák napjára időzítette "demonstrációját". Félrevezető szimbólumrendszert használtak: a születést jelentésében hordozó magot, s a születőben lévő európai uniós koszorút. Némileg megnyugtató, hogy megfelelő erejű ellentüntetés bontakozott ki. Bár a magyar kormány és az MSZP sietett kijelenteni, hogy esze ágában sincs "liberalizálni a drogfogyasztást", mégis Lendvai rendőrsége előszeretettel "ellentüntetőket" tartóztatott le. A szervezet szeretné a drogfogyasztás büntetlenségét biztosítani, s mindezt "szakemberek", művészek közreműködésével, s természetesen nagy nyilvánosság bevonásával. /Y. Szabó Gyula: A mustármagtól a kendermagig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"Máj. 14-én a fórummozgalom üzenetéről, a magyar autonómia kérdéséről tájékoztatta a román média képviselőit Tőkés László református püspök, Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete ügyvivő bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a testület tagja, a Reform Mozgalom elnöke a bukaresti sajtóértekezleten. Tőkés László elmondta, fontosnak tartják a román sajtóval való kommunikációt, ugyanakkor tervezik az összes román párt megkeresését a párbeszéd kialakítása érdekében. Toró T. Tibor úgy véli, hogy a helyhatósági választásokat megelőző időszakban új politikai szervezetek jelennek meg a magyar közösségben, és részt vesznek a választásokon. Meggyőződése, hogy a parlamenti választásokon a magyarságot egyetlen szervezet képviseli majd. Toró T .Tibor hangsúlyozta: sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, sem a 31 tagú Kezdeményező Testület nem kíván az RMDSZ alternatívájaként fellépni. Tőkés László és Toró T. Tibor máj. 15-én ma Budapesten is sajtótájékoztatót tartanak, amelynek a témája a státustörvény kérdése lesz, ugyanis jövő héten kerül sor a Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT). Tőkés László szerint a MÁÉRT nagyon "elegyszínűsödött", a politikai pluralizmus veszélybe került, a kedvezménytörvény felőrlése és magyartalanítása folyamatban van. Ezért szükségesnek tartják az önkormányzati kezdeményező testület nevében a MÁÉRT-hoz fordulni. /P. A. M.: Párbeszéd a román médiával és pártokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Az alkotmánymódosítási tervezet képviselőházi vitája során az RMDSZ kitart az alaptörvény első cikkelyének módosítása mellett. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke máj. 14-én sajtótájékoztatón közölte, hogy az RMDSZ nem mondott le az első paragrafusban szereplő "nemzetállam" kifejezés törlésével kapcsolatos alkotmánymódosító javaslatáról. Az RMDSZ kiáll amellett, hogy az alaptörvény biztosítsa a nemzeti kisebbségek saját intézmények létrehozásával kapcsolatos jogát a kulturális, vallási stb. identitás megőrzése és ápolása érdekében. Mindezt az állami költségvetésből kell finanszírozni, a beiskolázási számok meghatározása pedig ne az oktatási szaktárca kizárólagos jogköre legyen. Az RMDSZ egy másik módosító indítványa szerint a kormány nem bocsáthat ki sürgősségi rendeleteket. A szövetség szerint az alkotmányban a felekezeti oktatásnak is egyértelműen szerepelnie kell, támogatja továbbá a szubszidiaritás, a decentralizáció és a helyi autonómia elvét,. /Az alkotmánymódosítási tervezet vitáján. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./"

"Az Erdélyi Riport hetilap arról írt, hogy Bethlen Gábor szobrának nagyváradi avatására milyen nagy tapsot kapott Orbán Viktor, akit Tőkés László püspök így üdvözölt: „Köszöntöm Orbán Viktort, a nemzet miniszterelnökét!” Csend fogadta ellenben Petru Filip polgármester gesztusát, aki rövid levélben utasította vissza a részvételt a szobor talapzatán olvasható, illetve most még csak részben olvasható magyar nyelvű felirat miatt. Bőzsöny Ferenc a mikrofonhoz kérte „Magyarország korábbi és remélhetőleg következő miniszterelnökét.” Hatalmas volt a taps. – „Minden, amit Bethlen tett, arra a mély meggyőződésre épült, hogy a gondviselés őt szolgálattal bízta meg, mely elől – ha akar, ha nem – ki nem térhet. Minden, amit tett, hogy két pogány között az az egy haza – mely éppen három részre volt szakítva – újra egy lehessen. Mert ha meg akarunk maradni, akkor össze kell adni az erőnket, s ha meg akarunk maradni, egy magyarról se mondhatunk le” – hangzott a volt kormányfő intelme. Orbán szerint „Aki vállalja vagy elfogadja a keresztény jelzőt, annak nem lesz könnyű dolga a világnak e sarkában. Klerikálisnak, populistának, s inkább gyakrabban, mint ritkábban, antiszemitának nevezik” – vélekedett. Székely Ervin jelezte, hogy megosztottság van és hiányolta az egységet. /Székely Ervin: Szoboravatás Orbán Viktorral. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 15./"

"A Prosperitas Egyesület meghívására máj. 13-án Sepsiszentgyörgyön tanácskoztak azok a székelyföldi kutatók, antropológusok, szociológusok, regionális fejlesztési szakemberek, akik közösen szándékoznak dolgozni a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrehozásán. Az intézet létrehozása az április elején létrejött Prosperitas Egyesület legfontosabb célkitűzései között szerepel "Az egyesület bejegyzése folyamatban van, összegyűjtöttük az alapító tagok aláírásait, hétfőn letesszük a bíróságon a papírokat" -jelezte Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke. Cziprián Kovács Loránd, a sepsiszentgyörgyi közigazgatási főiskola tanára elmondta, szükség van a Székelyföld fejlesztési koncepciójának kidolgozására. Év végéig megszületik a Székelyföldi Fehér Könyv, amely teljes képet nyújt a régióról. /Farkas Réka: Kutatók tanácskoztak a régióért. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./"

"Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének célkitűzései között szerepel a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájáról szóló jogszabály és a regionális autonómia törvényének kidolgozása, közölte Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselő máj. 14-én tartott sajtótájékoztatóján. Toró szerint a két kerettörvény egy éven belül születik meg, tekintettel az EMNT létrehozási folyamatának időtartamára. A kerettörvények és kiegészítő dokumentumaik az EU-alapelvek, az Európai Bizottság ajánlásai, az európai országokban működő modellek és a hatályos törvények alapján szabályozzák a kulturális és regionális autonómiát. A képviselő elmondta: a törvények politikai támogatása érdekében az EMNT párbeszédet kezdeményez a politikai pártokkal, és reményét fejezte ki, hogy az RMDSZ vezetése is támogatni fogja a kezdeményezést. /Jogszabály a kulturális autonómiáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Új réteglap jelent meg, a Magiszter folyóirat pedagógusoknak készített időszaki kiadvány, Takács Éva a főszerkesztője. Valós igényt elégít ki a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), valamint a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Magiszter Könyvkiadója által kiadott 160 oldalas folyóirat: a módszertani képzést kívánja pótolni. Emellett az Örökség rovatban iskolákról, nagy elődökről, hagyományokról lehet olvasni, a Könyvespolc és a Hírek, események rovat pedig az újdonságokra hívja fel a figyelmet. A kiadvány igényes kivitelezése a Magiszter-műhely munkatársait dicséri, a lap igényes tartalma pedig a által vezetett szerkesztőbizottság munkáját. /Sarány István: Szakmai-módszertani folyóirat pedagógusoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./"

"Máj. 14-én Kolozsváron, a Bethlen (ma Baba Novac) utca 15. szám alatti ház falából került ki az ingatlan felújítása során az a 16. századvégi sírfelirat, az egykori kőtáblán az évszám 1585, a felirat pedig: IT FEK3IK PECHI/IHOL NOS LEANIA/KATAADIS.A feltételezések szerint a felirat vagy eredeti helyén, azaz a belső várfal belső oldalán található, vagy utóbb helyezték át ide a közelből. Más vélemények szerint egy, a múlt század végén azonosított, azaz leírt tábláról van szó, aminek később "nyoma veszett", és most - a véletlen folytán - újra előkerült. Az ingatlan gazdája a táblát nem fogja levenni, hanem rendbetéteti. /Szabó Csaba, Rohonyi D. Iván: 16. századi sírfelirat a házfalon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Nagyváradon az idei Varadinumon az Erdélyi Múzeum Egyesület nagyváradi fiókszervezete tudományos ülésszakot szervezett. Az EME és a Partiumi Keresztény Egyetem között együttműködési megállapodást írtak alá. A Posticum Ifjúsági Központban szekcióüléseken ki-ki tudományos szakterületének megfelelően válogathatott témát és előadót, a nap során több mint húszan olvastak föl dolgozatot a szakosztályokban. A bölcsészettudományi szakosztályban előadást tartottak: Apáti Tímea - Jótékonysági egyesületek Nagyváradon a dualizmus korában, Emődi Tamás - Újabb középkori műemléki kutatások Erdélyben, Fleisz János - Nagyvárad népességének alakulása a XX. században, Kormányos László - XX. század eleji népesedési viszonyok Nagyváradon, Lakatos Attila - A honfoglalás kor kutatásának helyzete Bihar megyében és Malkucz Attila - Telepítési viszonyok Szentjobb esetében (1728-1811) címmel. Az orvosi, gyógyszerészeti és természettudományos szakosztályban számos csoportos előadás hangzott el. A plenáris előadások során dr. Egyed Ákos akadémikus értekezett a székelyek és hajdúk Bocskai korában címmel, Pomogáts Béla a magyar irodalom EU-csatlakozás utáni helyzetét vizsgálta: Nem kell feloldódni ez európai olvasztótégelyben- fogalmazott. Dr. Kovács András a nagyváradi fejedelmi palotában folytatott kutatási eredményeit osztotta meg hallgatóságával, dr. Hadnagy Árpád doktori disszertációjához végzett tíz esztendős kutatómunkájának eredményeit ismertette. A jeles mineralógus a láthatatlan mikrovilágot igyekezett megismertetni. /(Balla Tünde): XII. Festum Varadinum. A tudományosság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ "

"Máj. 15-én megkezdődött Brassó Pojánán az a kétnapos találkozó, amelyen az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt (SZDP) területi elnökei, illetve az országos monitorizáló bizottság tagjai tárgyalnak a megyei szintű portokollumok megkötéséről. A két politikai alakulat területi elnökein kívül megjelent a kormánypárt részéről Viorel Hrebenciuc, az SZDP alelnöke, Ion Solcanu, az SZDP szenátusi frakciójának elnöke, illetve Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára, az RMDSZ vezetőségét Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Frunda György szenátor, Borbély László ügyvezető elnökhelyettes, Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, illetve Nagy Zsolt területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnök képviseli. Borbély László elmondta: a találkozót azért hívták össze, mert letelt az országos protokollumban megszabott kéthónapos határidő, amelyet a megyei szintű megállapodások megkötésére írtak elő. A Máramaros, Beszterce-Naszód, Fehér és Arad megyei szervezetek között ezek az egyezmények már megszülettek. A tanácskozáson minden megye beszámol arról, hogy milyen stádiumban vannak a tárgyalások. /Köllő Katalin: Összemérte erejét az RMDSZ és SZDP csapata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Nyolcpontos panaszlistával utazott Brassóba a háromszéki RMDSZ-delegáció. Albert Álmos és Baka Mátyás alsó-, illetve felső-háromszéki területi elnökök mellett a kétnapos egyeztetésen részt vesz Demeter János megyei tanácselnök is. A háromszékiek panaszlistáján ugyanazok a kérdések szerepelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az RMDSZ múlt év végi ajánlata a vezetők legalább 50-50 százalékos arányáról szólt, ám mivel nem találtak tárgyalópartnerre, most ismét ragaszkodnak a nemzetiségi aránynak megfelelő vezetői összetételhez. A hivatalos kormánynak alárendelt intézmények száma 20, ám az RMDSZ számítása szerint 37 hivatal vezető tisztségéről kell tárgyalniuk, és ezeknél az arány jelenleg 77-23 százalék a románság javára. Továbbra is a kérések között szerepelnek a föld és erdő-visszaszolgáltatás máig rendezetlen kérdései, a kézdivásárhelyi burgonyakísérleti állomás, a Horticom, a Zoocomp ügye és a más megyék területeire átnyúló háromszéki erdőterületek visszaadásának kérdése. Kérik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és a felekezeti oktatás megcsonkítatlan működésének biztosítását. /Farkas Réka: Háromszéki déja vu. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ "Mindaddig, amíg az előzőt végre nem hajtották, a Hargita megyei RMDSZ-nek nem kell új protokollumot kötnie a PSD-vel" - jelentette ki Ráduly Róbert megyei RMDSZ-elnök. Az elnök a Hargita megyei PSD-hez fűződő viszonyban több dolgot is furcsáll. Például azt, hogy a középiskolai oktatásban a felszámolásra javasolt nyolc magyar és két román osztály közül végül csupán magyar osztályok szűntek meg Hargita megyében. Ráduly azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a különböző intézményvezetők kinevezésénél meg sem kérdezik az RMDSZ véleményét. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor meghökkenéssel vette tudomásul a PSD Hargita megyei szervezetének elítélő magatartását a székelyföldi régió megalakításával kapcsolatban, főleg annak tükrében, hogy az RMDSZ és a PSD közötti egyezményt azután kötötték meg, hogy a szövetség februári kongresszusán határozatot fogadtak el a székely régió megalakításának szükségességéről. /Rédai Attila: Ráduly: nem kell új Hargita megyei egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"

"Romániai nyugati és izraeli célpontok ellen irányuló nagyarányú iraki terrortámadást előzött meg márciusban és áprilisban a román elhárítás. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) közleménye szerint márciusában és áprilisában a bukaresti hatóságok kiutasítottak Romániából tíz iraki diplomatát, továbbá 31 iraki és más állampolgárságú külföldit. A kiutasítottak AG 7-es páncélelhárító aknavetőkkel végrehajtandó nagyarányú terrortámadást akartak intézni román területen található nyugati és izraeli célpontok ellen. A román hírszerzés, más nemzetbiztonsági szervekkel és külföldi partnerszervezetekkel karöltve, mindvégig ellenőrzése alatt tartotta a terrorakció előkészítését és szereplőit, s idejében elejét vette a kitervelt terrortámadásnak. Radu Timofte, a román hírszerzés vezetője rámutatott: még 2002-ben rájöttek, mire készül Romániában az iraki kémszervezet, ezért szigorúan megfigyelték embereit. Timofte szerint Romániában azonban jelen vannak még "más olyan külföldi csoportok vagy személyek, amelyek, illetve akik támogatják a terrorizmust, és fenyegetik kiszemelt célpontjaikat". /Izrael elleni terrortámadást hiúsítottak meg. Romániai célpontokat jelöltek ki. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./"

"Az RMDSZ szavazatainak egy részére is számít a Szövetség Románia Újjáépítésért (URR) néven tavaly bejegyzett párt. Az alakulat vezetői máj. 15-én tartott bukaresti sajtótájékoztatójukon bejelentették, fontos célkitűzésük az etnikumközi feszültségek feloldása. Ezért javasolják "a fejlődés alapjainak közös megteremtését", ennek érdekében pedig a szélsőségességtől való elhatárolódást. Az URR vezetője elsőként a magyar kisebbség gondjaira javasolna megoldásokat, mert ez a népcsoport az etnikai feszültségek egyik fő eszköze és egyben célpontja. Az Út a normalitás felé, avagy A romániai magyarokkal szemben alkalmazott politika újfajta megközelítése című programban első helyen szerepel az önálló magyar egyetem megteremtése a Babes-Bolyai magyar tagozatának létrehozása, vagy a már létező magán felsőoktatási intézmény, a Sapientia-EMTE állami finanszírozása révén. A második programpont az RMDSZ által is sokat hangoztatott szubszidiaritás elvét érinti. Eszerint az adókból begyűlt összegek legkevesebb 50 százalékának a helyi önkormányzatoknál kell maradnia. Sürgetik az etnikai alapú diszkrimináció felszámolását. A program gazdasági prioritásnak tekinti a Nagyvárad-Kolozsvár- Marosvásárhely-Brassó-Bukarest-Kostanca autópálya megépítését, mint az ország fellendülésének, illetve a magyar nemzetrészek közötti kommunikációnak egyik fontos eszközét. A párt gazdasági diszkriminációnak tartja, hogy miközben országszerte felújították az utakat, a Székelyföldön lesújtó a műutak állapota. A program szerint a nemzeti közösségek képviselői számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget az állami tisztségek betöltésében a helyi és központi közigazgatásban, a hadseregben és a titkosszolgálatokban egyaránt. A magyar kultúra megőrzésén munkálkodó civil szervezetek állami támogatása szükséges, valamint a közoktatás felülvizsgálata. Át kell térni a francia-német modellű történelemtanításra, amely a kulturális kérdésekre fekteti a hangsúlyt és nem a háborúkra, hogy ki, kit, mikor győzött le. A párt képviselői nem rejtették véka alá, hogy számítanak az RMDSZ szavazóira. Nagy Zoltán, az új párt kolozsvári szervezet elnöke egyébként úgy tartja, hogy az RMDSZ-nek etnikai szövetségként nincs jövője. /Szőcs Levente: Az URR magyarságprogramot állított össze. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./ A Szövetség Románia Újjáépítéséért (URR) nevű új politikai szervezet fiatal, dinamikus vezetői felismerték, hogy az erdélyi magyarok világos és távlatos ajánlatot tevő politikája az ország egészének is hasznos. Az RMDSZ programjából kiemelt célokkal az URR váratlanul kettős próbatétel elé került. Egyrészt meg kell győznie a megcélzott magyar választókat arról, hogy "nyitása" őszinte. Másrészt rá kell döbbennie arra, hogy akkor merített az RMDSZ programjából, amikor az jelentős korrekciókra szorul, amikor a magyar választók nagy része radikálisan új programra vár. A számbelileg rohamosan fogyó és egyre markánsabb regionális és politikai tagoltságot mutató erdélyi magyarságnak olyan reformokra van szüksége, amelyek egyaránt számot vetnek a fogyással, de azzal is, hogy a megmaradás nem jelentheti a modernizációs versenyből való kimaradást. /Bakk Miklós: Egy próbatétel megfejtése. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"

"Tempfli József püspök szerint a hatalom szándékosan odázza a tárgyalást, ugyanis most dec. 3-ára napolta el a Legfelsőbb Bíróság a nagyváradi Barokk Palota ügyében folytatott per tárgyalását. - Romániában még nincs jogállam. Nem vagyunk méltók rá, hogy bekerüljünk az Európai Unióba - szögezte le máj. 15-i sajtótájékoztatóján Tempfli József. 2001-ben a bíróság az egyház javára döntött, azonban az ítélet ellen a Körösvidéki Múzeum nevében fellépő állami intézmények és a püspökség egyaránt fellebbezett, utóbbi az indoklást kifogásolván. A püspök szerint a hatalom tudja, hogy amíg nem születik végleges ítélet, az egyház nem fordulhat a choz. Tempfli József a fejleményekről még a PSD-vel való tárgyalás megkezdése előtt tájékoztatta a Brassóban tartózkodó Lakatos Péter területi RMDSZ-elnököt, aki ígéretet tett rá, hogy Adrian Nastase miniszterelnöknek fogja felvetni a Barokk Palota ügyét. /Pengő Zoltán: Újabb halasztás a Barokk Palota perében. = Krónika (Kolozsvár), máj. 16./"

"Nagybányán az Erdélyi Féniks Szabadegyetemen bemutatták Kaszta István Amíg élünk, emlékezünk /Helvetica Lap- és Könyvkiadó, Nagybánya/ című könyvét. A kötet alcíme: "rövid történelmi visszapillantás a 357 éves zilahi Wesselényi Kollégiumra és az abban ideiglenesen működő Ady Endre Líceum 1956-ban érettségizett A és B osztályának tanulóira, élni akarásukra". A szerző valójában sokkal többet ölelt fel a magyarság, a város és a tanintézet múltjából, történelméből. Csoma György, az Erdélyi Féniks Szabadegyetem vezetője, a kötetet megjelentető Helvetica Lap- és Könyvkiadó tulajdonosa is jelen volt a rendezvényen. /Dávid Lajos: Könyvbemutató. Amíg élünk, emlékezünk. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 16./"

"Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is bemutatták Pál-Antal Sándor csíkkarcfalvi születésű marosvásárhelyi levéltáros A Székelyföld és városai című könyvét, továbbá ismertették két korábban megjelent kötetét (Székely önkormányzat-történet; A székelyföldi erdészet és faipar) is. Mindhármat a marosvásárhelyi Mentor Kiadó jelentette meg az Erdély emlékezete sorozatban. A Székelyföld és városai több tanulmányt és rövidebb közleményt tartalmaz. Az írások zöme Marosvásárhely és Csíkszereda, illetve környékük történetéhez kapcsolódik. Pál-Antal Sándor másik két könyve manapság foglalkoztatja a közvéleményt. Előbbiről a szerző elmondta, hogy könyvében négyszáz éven át vezeti az önkormányzatiság alakulását egészen 1849-ig, amikor a székely székeket felszámolták. A székelyföldi erdészetről és faiparról szóló könyv társszerzője Kádár Zsombor erdőmérnök. Tanulságos olvasmány, hasznos forrásmunka az újdonsült erdőtulajdonosoknak. - A székelyföldi levéltárak helyzete és a kutatási lehetőségek című tanulmányában a szerző jelezte, hogy megoldatlan a magyar levéltáros képzés, nincs utánpótlás. Jelen pillanatban az országban 4-5 magyar levéltáros tevékenykedik, mindenikük nyugdíjazás előtt áll. /Borbély László: Történelmi tanulmányok és közlemények. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 16./"