"A kormánypárt Kovászna megyei vezetői, miközben nem találtak "alkalmas időt" az RMDSZ háromszéki vezetői által szorgalmazott találkozóra, sajtótájékoztatón vádaskodtak az RMDSZ vezetői ellen, támadásaik középpontjába állítva ezúttal Puskás Bálint szenátort, aki a megyében kialakult helyzet feloldására a prefektus menesztését kérte. Az újabb keletű vádakra válaszolva a szenátor kijelentette, nem rendelkezik gazdasági vállalkozásokkal, cége sincs, tehát cselekvését gazdasági érdek nem magyarázza. A prefektus erdők, földek visszajuttatásának fékezi, akadályozza a magánerdészetek létrehozását, a megye lakosságának döntő hányadát képviselő magyarság alulképviselt a tulajdon sorsát meghatározó döntéshozó szervekben, bizottságokban, testületekben. /(Flóra Gábor): Már csak Bukarest? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./"

"Ápr. 1-jén hivatalosan felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karainak könyvtárát. Lányi Szabolcs professzor, a romániai magyar magánegyetem csíkszeredai karainak dékánja köszöntő beszédében ünnepnek nevezte az eseményt. Balog László könyvtárigazgató hangsúlyozta, hogy már egy éve működik az intézmény, az avatóra a második olvasóterem elkészülte szolgáltatott alkalmat. Az intézmény könyvállománya 25 ezer kötet, az állomány gyarapodását számos hagyaték gazdagította. Ezek között Szent-Györgyi Mária, Jalki István, André Kosztolany és Fábián Ernő hagyatékadományát említette. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke beszédében Erdélyt egy folyamatosan égő Alexandriai könyvtárhoz hasonlította. - Itt az ideje, hogy eloltsuk ezt a tüzet, és sorra nyissuk könyvtárainkat - hangsúlyozta. /Magyar egyetemi könyvtár Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./"

"Márc. 30-án Resicabányán a református Templom és Iskola épülete előtt ökumenikus keresztútjárás kezdődött. A református egyháztörténelemben először volt ilyen rendezvény. A református, az evangélikus és a római katolikus templom előtt volt "szabálytalan" stáció. Innét a Kereszthegy felé vette útját a menet, és a tizennégy stációnál megállva, ékes szép rendben érkezett az emlékműhöz. A rendezvény kezdetén Makay Botond református tiszteletes igeolvasást, majd rövid beszédet tartott. Jelen voltak a történelmi felekezetek hívei, ami a keresztény egységre törekvés szándékát jelzi. /Krassay Szörény: Az egyháztörténelemben először. Keresztútjárás a reformátusokkal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 2./"

"A román-moldovai kapcsolatok "kényes szakaszának" lezárásaként értékelte ápr. 1-jén a Moldovai Köztársaságban tett hivatalos látogatását Mircea Geoana külügyminiszter. Geoana Vladimir Voronin moldovai államfővel, Vasile Tarlev miniszterelnökkel és Nicolae Dudau külügyminiszterrel tárgyalt Kisinyovban. Geoana szerint Románia a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és a Fekete-tengeri országok számára hidat képezhet Európa felé. A román külügyminiszter arról biztosította vendéglátóit, hogy Románia nem vezet be vízumkötelezettséget a Moldovai Köztársaság állampolgáraival szemben mindaddig, amíg az Európai Unió tagja nem lesz. Az EU-tagság elnyerése után pedig Bukarest megvizsgálja annak lehetőségét, hogy miként biztosíthat vízummentességet a moldovai állampolgárok bizonyos kategóriái számára. /Vége a "kényes szakasznak"? Mircea Geoana a Pruton túlra látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./"

"A határon túli magyar katolikus közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetésekről számolt be ápr. 2-án a Vatikánban Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Patrubány Miklóst Pietro Parolin vatikáni helyettes államtitkár fogadta. Az MVSZ elnöke kérte a találkozót, ez alkalomból köszönetet mondott a Szentszéknek az iraki válság békés megoldása érdekében hozott erőfeszítéseiért. Patrubány beszélt a csángóknak arról az igényéről, hogy magyar nyelvű miséken vehessenek részt saját földjükön. Az MVSZ elnöke elpanaszolta: Moldvában a római katolikus templomokban egyes román papok az ördög nyelvének nevezték a magyart. Az államtitkár elmondta, hogy ez utóbbiról a Szentszéknek nem volt eddig tudomása. Patrubány szólt a felvidéki katolikus magyarok vágyáról, hogy magyar papjaik legyenek, s hogy magyar püspökük is legyen. Pietro Parolin kifejezte reményét, hogy a szlovákiai felnövő fiatal magyar papok között akad majd olyan rátermett személy, akit Rómában püspökké szentelhetnek, s ez megoldhatja a problémát. Külön szólt az MVSZ elnöke arról az aggodalmáról, hogy a Benes-dekrétumok bekerülhetnek az Európai Unió jogrendjébe, ez pedig súlyos feszültségek forrása lehet a jövőben. Az államtitkár válaszában ígéretet tett: a Vatikán latba veti majd tekintélyét annak érdekében. /A csángók igényeit is előtárta. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Vatikánban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./"

"Estéről estére fiatalok kis csoportja gyújt gyertyákat Nagyváradon, a Szent László téren, így emlékezve meg az iraki háború civil áldozatairól és nyilvánítva ki szolidaritásukat az ártatlanul szenvedő polgári lakossággal. "A megmozdulásnak nincs Amerika-ellenes jellege, és nem szimpatizálunk Szaddám Huszeinnel, a békéért szállunk síkra" - nyilatkozta a résztvevők egyike, aki "Béke" feliratú, hatszínű lobogóval felszerelkezve jelent meg a rendezvényen. /Háborúellenes demonstráció Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./"

"Bitay Ödön a Háromszék márc. 20-i számában 1990 fekete márciusa Bukarestben. Lelkiismeretem és a történelem parancsa címmel terjedelmes írást közölt. Bitay Ödön emlékirata szerint a Nemzeti Kisebbségi Bizottság és az RMDSZ Ideiglenes Elnöksége közt szakadás lett volna. Erről szó sem volt, reagált Bitay írására Király Károly. Bukarestben több hónapon át az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága, amelynek Király Károly alapító tagja volt, ugyanazon helyiségben működött. Lányi Szabolcs és Bitay Ödön kimondottan az RMDSZ rendelkezésére állt. Bitay Ödön eszmefuttatásában olyan kitétel is szerepel, amely mellőzi a valóságot. Azt állította, hogy a közlemény román nyelvű változatát Király Károly nem írta alá. (Egyébként akkor Király Károly nem is volt tagja az RMDSZ-nek!). Ennek cáfolatára Király Károly idézett az Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottsága Elnökségének 1990. febr. 28-i közleményéből: Az ideiglenes elnökség a sepsiszentgyörgyi találkozó megbízásából létrehozta az RMDSZ Tanácsadó Testületét, amelynek elnöke Király Károly, felkért tagjai Cs. Gyimesi Éva, Fábián Ernő, Kányádi Sándor, Sütő András, Toró Tibor. Király Károly kiért még arra, hogy 1990 márciusában szó sem volt ,,békés tüntetésről" (ahogy Bitay írta), hanem az állam intézményei által támogatott megmozdulásról - bizonyos kulturális egyesületek és vallási felekezetek bujtogatták és szervezték a marosvásárhelyi magyarellenes vérengzést. /Király Károly: Visszajelzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./"

"A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ 87 tanítóképző főiskolása a budapesti Károli Gáspár Egyetemen államvizsgázhatott. Ez a szám több mint fele a tulajdonképpeni Sulyok István Református Főiskola örökségéből fennmaradt főiskolai karon végzett tanítóknak. Az RMDSZ működtette Apáczai Alapítvány támogatta a diplomák honosítását. Dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora. 2001. október végén megjelent 1027-es kormányhatározat szerint a tanítók felsőfokú képzése nem folyhat magánegyetemen, csak állami egyetem keretei között. A rektor a miniszter asszonyhoz fordult, segítségét kérte, hogy a Sulyok István Református Főiskola végzettjei diplomához jussanak. A válasz az volt, hogy más egyetemen, de magyar bizottságnál államvizsgázhatnak. A Babes-Bolyai Egyetem nem vállalta az államvizsgáztatást. Közel 70-80-an a margittai Goldison keresztül a Babes-Bolyai Egyetemen államvizsgáztak. Diplomájukat ma sem kapták meg, mert a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett szaka sem volt akkreditálva. A miniszter asszony nem engedte, hogy a diplomákat kiosszák amíg ezek a szakok nem lesznek államilag elismerve. A Bihar megyei RMDSZ-honatyák nem segítettek, sőt azt állították, magyarországi diplomavizsga után a hallgatók nem térnek vissza. Ez nem így történt, csak két hallgató maradt, a többi mind hazajött. A másik kifogásuk az volt, hogy sokba fog kerülni a honosítás. Valójában nem így történt, alapítványok viselték a költségeket. Ősztől a a PKE keretében a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tanítói tagozata fog működni. A PKE-n idén is gyarapodik a képzés: 2001 októberében még csak hét szak működött, 2002 őszén már 11 egyetemi szakkal indultak, ősztől 14-gyel, 15.-ként pedig bejöhet az agrárképzés, melynek nemrég letették az akkreditációját Bukarestben. /Balla Tünde: Lediplomáztak az első tanítók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./"

"Ápr. 3-án Sepsiszentgyörgyön ültek össze a három székely megye választott vezetői, egyházi személyiségei, önkormányzati képviselői azzal a céllal, hogy egy olyan egyesületet létesítsenek, mely a leendő székelyföldi gazdasági régió kiépülendő intézményrendszerének alapját képezze. Az egyesületnek a Prosperitas nevet adták. Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke elmondta, szükséges a Székelyföld fejlesztési terveinek kidolgozására civil szerveződés. Puskás Bálint szenátor hangsúlyozta, az egyesület lenne a motorja a székelyföldi gazdasági régió kialakításának, Borbély László képviselő pedig elmondta, mostanára már a kormány is elismerte, hogy a nyolc nagy régió működésképtelen, ezeket át kell szervezni, s e folyamat előkészítésében és felgyorsításában lehet szerepe a most kialakuló struktúráknak. /(vop): A Székelyföld fejlesztéséért. Megalakult a Prosperitas Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./"

"Márciusban a szatmári egyházmegyében, minden plébánián és filiában felmérést készítettek a templomlátogató hívek számáról és neméről. A 2002-es népszámláláskor Szatmár megyében 61 475-en vallották magukat római katolikusnak, az egyházi nyilvántartásokban pedig 47 158 személy szerepel. Közülük a felmérés napján 20 417-en voltak templomban, 7623 férfi és 12 794 nő. Szatmárnémeti 115 630 lakosából 23 010-en vallották magukat római katolikusnak, az egyházi nyilvántartásban 17 457 személy szerepel. Templomban volt 6100 fő /2246 férfi és 3864 nő/. Nagykároly 23 268 lakosából a népszámlálás adatai szerint 8237 római katolikus, az egyházi nyilvántartásban szerepel 6082 lélek, templomban volt 2069 lélek /676 férfi és 1393 nő/. Vidéken összesen 30 228 személy vallotta magát római katolikusnak, az egyházi nyilvántartásban 23 619 lélek szerepel, templomban voltak 12 238-an /4701 férfi és 7537 nő/. Ezen belül Nagykároly vidékén 13 114 személy vallotta magát római katolikusnak, egyházi nyilvántartásban szerepel 9420 lélek, akik közül templomban volt 6389 fő /2414 férfi és 3975 nő/. Ugyancsak ezen belül Szatmárnémeti vidékén római katolikusnak vallotta magát 5128 személy, egyházi nyilvántartásban szerepel 4383 lélek, templomban volt 1126 hívő /450 férfi és 676 nő/. Máramaros megye székvárosában, Nagybányán, a 136 315 lakosból 12 720-an vallották magukat római katolikusnak, egyházi nyilvántartásban 8018 lélek szerepel, közülük 3881-en /1015 férfi és 1740 nő/ mentek templomba. Máramaros megye 480 188 lakosából összesen 27 317-en vallották magukat római katolikusnak, egyházi nyilvántartásban szerepelnek 20 034-en, templomban volt 8891 hívő /4348 férfi és 4543 nő/. Egyházmegyei összegzés szerint: a népszámlálás alkalmával római katolikusnak vallották magukat 88 792-en (ami az összlakosság 10,89 százaléka). Az egyház nyilvántartásában 67 196 személy szerepel. Templomban volt 27 421 fő /10 084 férfi és 17 337 nő/. Ez azt jelenti, hogy egyházmegyei szinten a magukat római katolikusnak vallók 30,88, az egyházi nyilvántartásban szereplők 40,80 százaléka volt templomban a felmérés napján. A templomlátogatási arány a legmagasabb volt Nagykároly vidékén (40,48, illetve 62,33 százalék), általában pedig elmondható, hogy vidéken többen voltak templomban, mint a városokban. Az is kiderül a fenti számokból, hogy mind városon, mind falun több nő volt templomban, mint férfi. /Római katolikus egyházmegye: Templomlátogatás a statisztika tükrében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./"

"Március 29. - április 4. között nagyszabású ünnepségsorozattal, vetélkedővel emlékeztek II. Rákóczi Ferencre Nagybányán a Rákóczi Szövetség és a Németh László Gimnázium Schönherr Gyula Történelemköre. /Rákóczi-emlék. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 4../"

"Ápr. 4-én Sepsiszentgyörgyön tartották az Önkormányzatok a Székelyföldért című konferenciát. Az elmúlt időszakban a regionalizálásról azt mondták, hogy az az ország egységét veszélyezteti, mondta Demeter János, a Kovászna Megyei Önkormányzat elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a régióknak nincs nemzetisége, a konferencia célja pedig Maros, Hargita és Kovászna megyék közös érdekeinek megfogalmazása, illetve a közös gondokra a megoldás keresése. - Egyre hangsúlyozottabban kell arról szólnunk, hogy mit gondolunk Románia regionális felosztásáról - mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Szerinte Romániának igazodnia kell az európai elvárásokhoz, a finanszírozás és az együttműködés a régiók szintjén történik. A konferencián jelen volt meghívottként a román kormány két képviselője. Leonard Cazan fejlesztési és előrejelzési miniszter az önkormányzatok rendelkezésére álló fejlesztési alapokról beszélt, a közigazgatási tárca integrációügyi államtitkára, Marius Profiroiu pedig a hazai regionális fejlesztésről. Demeter János háromszéki megyevezető a fejlesztési régió társelnökeként statisztikai adatokat ismertetett, alátámasztva azt az állítását, hogy a régiót alkotó megyék között nagy különbségek vannak. Hangsúlyozta, hogy a regionális fejlesztés érdekében szükséges keret a három megyéből alakítandó fejlesztési régió lehet. Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke előadása A régiók Európájának előszobájában címet viselte. Azonnali teendőként javasolta, hogy a Phare és SAPARD pályázati kiírások legyenek hozzáférhetők magyar nyelven is, továbbá szorgalmazta a hazai és anyaországi támogatási rendszerekben az uniós felkészülés elősegítését célzó keret létrehozását. A regionális együttműködés egyik sikereként jelentette be a konferencián Antal István képviselő, hogy a Hargita Gáz Rt. nyerte el a települési gázhálózatok kiépítésének koncesszióját. /Sarány István: Önkormányzatok a Székelyföldért Konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./ Az Önkormányzatok a Székelyföldért konferencián zárónyilatkozatot fogadta el. Eszerint fontosnak tartják az alulról építkező, a meglévő sikeres térség- és vidékfejlesztési intézményeket és szellemi műhelyeket magába foglaló, fokozatosan kiépülő székelyföldi intézményhálózat létrehozását. Halaszthatatlan feladatnak tartják az EU-konform fejlesztési gyakorlatnak és szolgáltatásoknak a székelyföldi régióra való mielőbbi kiterjesztését. A tanácskozás résztvevői, Maros, Hargita és Kovászna megyék önkormányzatainak RMDSZ-es tisztségviselői, együtt fognak működni az RMDSZ minden szintű képviseletével, annak érdekében, hogy a fentiek alapján Székelyföld regionális érdekeit érvényesítsék. A konferencia résztvevői kérték az RMDSZ országos vezetőségét, hogy kezdeményezze a kormánynál a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók működésének sürgős elemzését, és ennek a régiók kialakítását. Székelyföld olyan gazdasági és kulturális sajátosságokkal rendelkezik, amelyek szükségessé teszik a régió önkormányzatainak minél szorosabb együttműködését. /Önkormányzatok a Székelyföldért konferencia. Zárónyilatkozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./"

"Hiábavalónak nevezte a három megyét összefogó Székelyföld régió létrehozásáért tett RMDSZ-es fáradozást Adrian Casunean-Vlad kormánypárti parlamenti képviselő, aki az Önkormányzatok a Székelyföldért Konferenciával egy időben tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: "a régióból semmi sem lesz". Casunean leszögezte, Bukarest határozottan ellenzi a kezdeményezést. A képviselő elfogadhatatlannak nevezte "egy nemzetiségi alapon létrehozott régió megalakítását Románia szívében", és kifogásolta, hogy az ügyben "még illendőségből sem" kérték ki a három megye román lakosságának véleményét. /Casunean: semmi sem lesz a régióból. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Temesváron, ápr. 4-én az Újvidéki Színház előadásával kezdődik és április 13-án a Hagyománykeresőben folklóresttel ér véget a nyolcadik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok. Fő szervezője, Szász Enikő, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke sajtótájékoztatón ismertette a kéthetes programot. Az idén hangsúlyosan kidomborodik a rendezvény (euro)régiós jellege: az újvidéki magyar társulat mellett a Szegedi Egyetem Zenekonzervatóriumának hallgatói adnak koncertet, de jelen lesznek a szegedi fotóművészek is a Bánát Múzeum Szépművészeti részlegén megnyíló kiállítással. Közben a bánsági magyarok is, lesz díjazott színházi előadás, képzőművészeti kiállítás, hagyományőrző csoportok seregszemléje, irodalmi est és találkozó az Erdélyi Magyar Könyvklub szerkesztőivel. /(Pataki Zoltán): VIII. Bánsági Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"

"Ápr. 4-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban az idén kilencedik alkalommal került sor a Kölcsey Napok megnyitójára. Balogh Géza, az iskola aligazgatója köszöntötte az idei iskolanap díszvendégét, Kocsis István írót, az iskola egykori diákját, valamint a debreceni, nyíregyházi és vásárosnaményi testvériskolák küldöttségét. Muhi Miklós iskolaigazgató elmondta, hogy a programok között tudományos dolgozatok bemutatása, gyermekrajz-kiállítás, sportvetélkedő egyaránt szerepel. A Magyarországon élő Kocsis István "Miként határozza meg a Szent Korona misztériuma és tana a magyar írók világképét, illetve magatartását" címmel tartott előadást. Az iskola hagyományőrző csoportja magyar népi táncokat mutattak be, megnyílt a színvonalas rajzkiállítás. A rendezvény ápr. 5-én a kosárlabda-kupáért folyó mérkőzésekkel folytatódik. /(anikó): Kölcsey Napok - kilencedszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./"

"Hegyközszentmiklóson a magyar költészet napján, minden évben szavalóversenyt rendeznek több település diákjainak a részvételével. Idén a hegyközszentmiklósi Toldy Általános Iskolában ápr. 11-én rendezik meg az ez évi szavalóversenyt. A résztvevőknek kötelezően el kell szavalniuk egy verset valamelyik alábbi magyar költőtől: József Attila, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Babits Mihály, Weöres Sándor. /A költészet napja. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./"

"A belényesi magyar óvoda, Pető Csilla és Puskás Károly hathatós támogatásával az Apáczai Közalapítvány pályázatot nyert didaktikai segédeszközöket /színes televízió, videolejátszó, magnó, könyvek és játékok/. Belényesen a magyar óvoda a Magyar Közösségi Ház épületében fejti ki tevékenységét, az épület felújítása most folyik. Az egyetlenegy magyar csoportba tizenöt óvodás korú gyerek jár. Egyébként a belényesi I-IV. osztályban mindössze 35 magyar anyanyelvű diák tanul, felsőbbfokú oktatásra nincs is lehetőség. Magyar anyanyelvű diákok lennének, hiszen Belényes város lakosainak több mint tíz százaléka magyar, azonban nagy részük román iskolába jár. /Biró Ildikó: Magyar nyelvű oktatás Belényesben. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./"

"Ápr. 3-án a Babes-Bolyai Tudományegyetemen tartott sajtóértekezletén Szakváry André, a romániai skót rítusú szabadkőművesek nagymestere elmondta: szerinte idejét múlta a föderális típusú regionalizmus. A leghatározottabban elhatárolódott a szeparatizmussal vádolt gyulafehérvári székhelyű Erdélyi Körzettől. - Múlt századi háború regionalizmusról és föderális regionalizmusról beszélni egy olyan korban, amikor európai közösségekről beszélünk, és Románia integrálódni próbál az európai struktúrákba - fogalmazott a nagymester. Hozzátette: a föderalizáció az egyik legnagyobb ostobaság, amiről Romániában hallott, különösen a szabadkőművesség vonatkozásában. Azzal kapcsolatban, hogy a romániai skót rítusú szabadkőművesek egyik volt nagymestere kétségbe vonta jogosultságát a tisztség betöltésére, Szakváry André elmondta, törvényesen nevezték ki nagymesterré, így nincs ok az elégedetlenségre tisztségét illetően. Hangsúlyozta továbbá, hogy az általa vezetett Legfelsőbb Tanács a romániai szabadkőműves hagyományok folytatója. Szakváry a szabadkőművesség világtörténetéről és a romániai szabadkőművesség nyolcvan évéről tartott előadást. /Szabadkőműves vezető a regionalizmusról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A szabadkőművesek abból az alkalomból tartottak konferenciát, hogy a mozgalom nyolcvan éve tevékenykedik Romániában. André Szákváry leszögezte, a szabadkőműveseknek semmi közük az Erdélyi Körzet elnevezésű mozgalomhoz vagy Románia föderalizálásának eszméihez.A föderalizációnak semmi köze a szabadkőművességhez - szögezte le Szákváry. Kifejtette: semmi alapjuk nincs azoknak a feltételezéseknek, miszerint ő jogtalanul tartja magát Dan Amadeo Lazarescu, a Romániai Szabadkőművesek egykori nagymestere utódjának. Szákváry elmondta, hét évvel ezelőtt a szabadkőműves páholy alkotmányának előírásai szerint választották meg, és a mozgalom törvényei nem tiltják, hogy valaki úgy irányítsa a szervezetet, hogy nem az illető ország állampolgára. /Szabadkőművesek Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./"

"László György azt hitte, hogy az úgynevezett változással ebben a zónában megszűnt a házkutatási látogatások sora. Őt 51-szer tiszteltek meg a lelkes érdeklődők. S Magyarországon ez év február 15-én Barna Tibor etnográfus, politológus lakását rohanták le a karhatalmisták Elkobozták festékeit, rajzszerszámait s őt magát "beinvitálták" a "központba" eszmecserére, sőt, kellő "bánásmódban" részesítették. Barna Tibor ugyanis készített egy plakátot a jelenlegi magyar miniszterelnök tiszteletére, s tüntetésre vitte. /László György: Visszatérőben a karhatalmi idők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./"

"Tíz éve áll a gazdák szolgálatában a Caritas mezőgazdasági részlege. Ez idő alatt 872 fiatal gazdát juttatott ki nyugati (németországi és svájci) gazdaságokba, hogy elsajátítsák a legmodernebb termelési technológiát és tapasztalataikat itthon kamatoztassák. Febr. 10-én Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban mezőgazdasági gyakornok-találkozót tartottak. A fiatal gazdák hálával és szeretettel beszéltek a zürichi Magyarok Egyesületéről, ahonnan Szennyessy László elnök szorgalmazására több magyar család is meglátogatta őket. /Váradi-Czáka Gyöngyvér tanulmányi előadó: Gyakornok-találkozó a Szent Benedek Tanulmányi Házban. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 6./"

"Ápr. 5-én, az RMDSZ két országos vezető testületének - a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) - Marosvásárhelyen tartott együttes ülésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: A romániai magyarság egyértelmű érdeke az, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen. - Ebben a helyzetben rendkívül nagy felelőtlenség, hogy a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) vezetőségének tagjai, köztük az MVSZ erdélyi képviselői, a csatlakozás elutasítására szólítják fel a magyarokat - szögezte le. Úgy fogalmazott, jó lenne, ha az MVSZ vezetőségének erdélyi tagjai ilyen kérdésekben kikérnék az erdélyi magyarok véleményét is. Markó kijelentette: az RMDSZ nem örül annak, hogy halasztódik a kedvezménytörvény módosítása. Reményét fejezte ki, hogy a törvény módosításának ügyében mihamarabb összeül majd a Magyar Állandó Értekezlet. Elmondta: az RMDSZ számára kedvező változás, hogy az oktatási-nevelési támogatás ezután azoknak a határon túli magyar szülőknek is jár majd, akiknek csak egy kiskorú gyermekük tanul magyar nyelven. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy a támogatás továbbra is fizethető legyen közvetlenül a szülőknek Romániában. Az Illyés Közalapítvány újjáalakult kuratóriuma kifizeti a tavalyról elmaradt támogatásokat. Romániából 2002-ben 36 ezer pályázat érkezett, ebből közel 2 ezer támogatást fizettek ki 100 millió forint értékben, a fennmaradó 34 ezer pályázatra 1,8 milliárd forintot kellene fizetni. Markó eredményként értékelte, hogy az Erdélyt átszelő autópálya a román fejlesztési tervekben a távlati - 2015 után megvalósuló - célok közül átkerült a 2015-ig megvalósítandó feladatok közé. Külön szólt arról is, hogy az RMDSZ megkezdte a küzdelmet a székelyföldi fejlesztési régió létrehozásának érdekében. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházaknak és az RMDSZ-nek kölcsönösen szükségük van egymásra. Markó név szerint bírálta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsát, amely a közelmúltban úgy döntött, hogy megvonja támogatását az RMDSZ-től. Országos választási bizottság összeállításával fejezte be tevékenységét az SZKT. Az új összetételű SZKT-ba a tagok többsége - mintegy 60 százaléka - választások útján kerül be. Rajtuk kívül az SZKT tagjai lesznek az RMDSZ azon tisztségviselői - a szövetség parlamenti törvényhozói, illetve területi szervezeteinek vezetői -, akik korábban más választásokon nyerték el tisztségüket. Markó Béla elmondta, hogy azokban a térségekben, ahol egy tömbben él a romániai magyarság, inkább a közvetlen választás, az úgynevezett szórványvidékeken pedig a közvetett választás mellett döntöttek. /Megkezdődtek a belső választások. Még júniusban megalakul a romániai magyarság új parlamentje. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"Ápr. 5-én folytatódtak az iskolanapok Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban. Az angol nyelvórán skót táncot mutattak be a diákok, a kilencedikesek egy zenész életét mutatták be, míg a tizedik osztályosok verseket mondtak. Kiállítás nyílt II. Rákóczi Ferenc felkelésének dokumentumaiból. /Elek Anikó: Tegnap véget ért a Kölcsey Napok idei rendezvénysorozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 7./"

"Szabó Dezső, a XX. század magyar irodalmának nagy egyénisége Kolozsvárt született, a Református Kollégiumban nevelkedett, és itt bontakozott ki írói tehetsége. A Segítség és az Elsodort falu korában nagyhatású regényei után, élete főművének szánta az Életeim: születéseim, halálaim, feltámadásaim című önéletrajzát, amelyet tizennyolc részre tervezett, s amely 1945. január 13-án bekövetkezett halálakor a hatodik résznél félbeszakadt. Szabó Dezső hagyatéka az író műveinek szerzői jogából, könyvtárából és kézirataiból állott, köztük volt a megírt önéletrajz 2000 oldala. Az önéletrajz kéziratának lapjait Hőgye Mihály református lelkész összeszedte és elrejtette. 1950-ben Keresztúri Dezsőhöz juttatta el, aki az Országos Széchenyi Könyvtár kézirattárában helyezte el. Innen került kiadásra Életeim címmel 1965-ben a Szépirodalmi Kiadónál, majd 1982-ben a bukaresti Kriterion Kiadónál. Annak idején megjelent Szabó Dezső végrendelete Búcsú és testamentum címmel. Eszerint "Összes, bárhol található már kinyomtatott vagy még kézírásban levő írásaim minden szerzői jogát (magyar nyelvű kiadás, fordítás, dramatizálás, részek közlése stb.) hagyom második Édesanyámra, a kolozsvári református főgimnáziumra. Azzal a hagyással, hogy a jogok jövedelméből erdélyi magyar parasztgyermekek nevelése és tanítása összes költségeit (ruháztatás, lakás, koszt beleértve) vállalja a nyolc gimnázium évek alatt...". Végrendeletét Szabó Dezső nem íratta alá két tanúval, nem hitelesítette közjegyzőnél, ahogy a törvények előírták, s így azt a bíróság nem fogadhatta el bizonyító okiratként. A hagyatékról hosszú tárgyalássorozat után bírósági döntés született. Miután két örökös a végrendeletnek a kollégiumra vonatkozó részét elismerte, kettő pedig nem, a bíróság a kolozsvári Református Kollégiumnak ítélte a szerzői jogok 50%-át, s a másik 50%-ra újabb per megindítását rendelte el. A könyvtárat Szabó Dezső rokonságának: testvéreinek és Jenő nevű elhalt fivére gyermekeinek ítélték. A magyar kultuszminisztérium a könyvállományt az örökösöktől megvásárolta, és az Eötvös Kollégiumba szállíttatta, azzal a szándékkal, hogy azt a kolozsvári Református Kollégiumnak ajándékozza. Később a mindkét országban meghozott államosítási törvények megakadályozták a bírósági határozatok gyakorlatba ültetését, valamint a könyvtár Kolozsvárra szállítását. Talán még ma sem késő, hogy a Szabó Dezső műveinek szerzői jogáról szóló törvényszéki határozatot a mai Református Kollégium, az Erdélyi Református Egyházkerület a maga számára érvényesítse, s az író könyvtárát végre megszerezze. A Kolozsvárt működő Szabó Dezső Egyesület is segíthetne. /Kolozsvári József : Szabó Dezső hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

"A magyar tannyelvű oktatás minőségi kérdéséről és a tanerő-továbbképzési lehetőségekről tanácskoztak ápr. 5-6-án Szovátán a közoktatásban és felsőoktatásban dolgozó pedagógusok. A fórum témái: a pedagógusok alap- és továbbképzésének hiányosságai, különös tekintettel a magyar tannyelvű képzési formákra, a minőség menedzselése, a tehetséggondozás, az elitképzés és az általános közoktatás kérdése. Kása Zoltán, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a tanárképzés jelenlegi lehetőségeiről és az új pontozási rendszer bevezetésének fontosságáról beszélt. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a módosuló tanügyi törvény különböző paragrafusait ismertette: a kötelező oktatás kilenc évről tízre nő, és kimarad a képességvizsga. Nyolcadik osztály után a gyermekek elméleti középiskolába vagy szakiskolába, művészeti iskolába iratkozhatnak. A jövőben csak a tovább tanuló diákoknak kötelességük érettségi vizsgát tenni. A városi és a vidéki oktatás között egyre mélyülő szakadékról Setényi János budapesti oktatáskutató, a romániai helyzet egyik jó ismerője beszélt, szerinte a hetedik-nyolcadik osztályban és a szakmunkásképzésben a legrosszabb a helyzet. Az oktatás javítása érdekében az RMPSZ idén immár tizedik alkalommal szervezi a Bolyai Nyári Akadémiát. A szovátai konferenciára látogatott és beszédet mondott Andrei Marga, a BBTE rektora, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök. Hűvösödni látszik a pedagógusok szövetsége és az RMDSZ közötti viszony - nyilatkozta Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke. Legutóbb Gáspárik Attila Lászlófy által minősíthetetlennek nevezett kijelentései mérgesítették el a viszonyt a két szövetség között. Az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke márc. 18-án a bukaresti rádió magyar nyelvű műsorában a szervezetre nézve sértő jegyzetet olvasott fel. Az RMPSZ Gáspárik elmarasztalását kérte, de sem a rádió magyar szerkesztősége, sem az RMDSZ vezetősége nem határolódott el tőle. Lászlófy szerint Gáspárik jegyzete nem csupán a szervezetet, hanem a teljes pedagógustársadalmat sérti. Az RMPSZ vezetősége egyre inkább hajlik arra, hogy sajtórágalom miatt pert indítson Gáspárik Attila színész ellen. A konferencia résztvevői tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el, melyet az RMDSZ különböző vezetőségi fórumaihoz kívánnak eljuttatni./Szucher Ervin: Minőséget a közoktatásban. Kétnapos konferenciát tartott a pedagógusok szövetsége. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./ Minőség a romániai magyar közoktatásban címmel tartottak konferenciát Szovátán. Lászlófy Pál rámutatott: a vidéki iskolákban az öt-nyolc osztályban nincs kellő szakember. Dr. Murvai László minisztériumi főosztályvezető az érettségi tételek magyarra fordításáról kifejtette: Úgy néz ki, hogy idén a tételeket minden tantárgyból megyei szinten fogják lefordítani. Este megérkeznek a tételek és reggelig befejezik a fordítást. /(mezey): Konferencia a minőségi oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./"

"Ápr. 7-én a magyar-román katonai együttműködést korszerű alapokra helyező megállapodást írt alá Budapesten Juhász Ferenc magyar honvédelmi miniszter és Ioan Mircea Pascu román nemzetvédelmi miniszter. Juhász Ferenc jelezte, az aláírt megállapodás egy régi, már lejárt határidejű dokumentum megerősítése. Juhász Ferenc szerint Magyarországnak erkölcsi és politikai felelőssége, hogy mielőbb ratifikálja Románia NATO-csatlakozását. Kiemelte: mindketten fontosnak tartják, hogy az európai politikai együttműködésben keletkezett repedéseket begyógyítsák. Ioan Mircea Pascu hozzátette: a nyugati tömbön mutatkozó repedéseket azért is kell megszüntetni minél hamarabb, mert az, hogy mind Magyarország, mind Románia ott tart fejlettségben, ahol tart, nagymértékben a nyugati segítőkészségnek tudható be. /Magyar-román honvédelmi megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./"

"Nagybányán az RMDSZ a Nagybányai Ifjúsági Szövetséggel (NISZ) közösen április 4-6-a között pályázatíró tanfolyamot szervezett, amelyen a megye 11, többségben magyarok lakta településéről több mint harmincan vettek részt. Vida Noémi NISZ elnök - a tanfolyam egyik szervezője - szerint a pályázatírás lehetőségét minél szélesebb körben kell kihasználni a jövőben. A következő hónapokban még legalább 2-3 hasonló tréningre kerül sor Nagybányán. Vida Noémi szerint, Máramaros megye településein lakó magyar nemzetiségű 45000 állampolgárhoz viszonyítva, a jelenleg a megyében működő és hivatalosan bejegyzett 38 civil szervezet igen kevésnek bizonyul. /(Farkas E. Zoltán): Pályázatíró tanfolyam három napon át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"Marosvásárhely egyik egyházi oktatási intézete a Református Diakonissza Asszisztensképző Intézet. Igazgatója, dr. Nagy Attila egyetemi tanár néhány hónappal attól tartott, hogy esetleg megszűnik az intézmény, de most már bizakodóbb. Írásban értesítést kaptak, hogy az eddigi formában nem működhetnek tovább az intézet. A szaktárca országszerte meg akarta szüntetni a posztliceális egészségügyi iskolákat. A távlati megoldás: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül magyar nyelvű kollégiumot megszervezni. Az egyetem román szenátusa ezt nem akarja. A képző 1992 óta létezik, dr. Nagy Attila szervezte. Az intézmény úgy jött létre, hogy Csiha Kálmán püspök úr beutazta a világot, összeszedte a pénzt; felépült a szép marosvásárhelyi épület, a nyugatiak be is rendezték. Az utóbbi időben éppen az egyház vezetőségével nem tud szót érteni. Nekik ugyanis teher ez az iskola. Az első csoport 1995-ben végzett. Eddig 265 diplomát adtak ki a végzősöknek. Marosvásárhelyen 680-an tanulnak román nyelven posztliceális egészségügyi iskolákban, a magyar iskolába 75 diákot tudnak felvenni. Szükséges a képzés, mert Marosvásárhelyen vannak klinikák, ahol sem az orvos, sem az asszisztens, sem az ápoló nem ismeri a magyar nyelvet. /Máthé Éva: "Megmenekült" a marosvásárhelyi diakonissza képző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"A Wass Albert-szobrok ügyében Frunda György szenátor vállalta fel a lelkipásztorok védelmét. Frunda György kifejtette, hogy az író fia, Wass Endre felhatalmazta az író rehabilitálására, ő a kérést megírta és előterjesztette a főügyészségen. Csatolta tanúvallomásokat, amelyek bizonyítják, hogy a kivégzések idején Wass Albert nem is volt a faluban. Az 1946-os tárgyalásra meg sem hívták Wass Albertet, tehát nem tudott védekezni. Az ítéletről akkor szerzett tudomást, miután letelepedett az Egyesült Államokban. Frunda György szerint az lehetne a kompromisszumos megoldás, hogy amíg a rehabilitálás ügye megoldódik, a szobrokat vigyék be a templomba. /Mózes Edith: Frunda György a főügyésztől a Wass Albert elleni ítélet megsemmisítését kéri. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./"

"A Körösvidéki Múzeumnak otthont adó nagyváradi hajdani római katolikus püspöki székház ügyében 1996 óta zajlik a bírósági ügy, annak ellenére, hogy egy kormányrendelet kimondja néhány egyházi ingatlan, köztük a szóban forgó épület visszaszolgáltatását. December eleje óta - Tempfli József megyés püspök felhívására - hétről hétre nem csak katolikus és nem csak magyar hívek serege gyülekezett a barokk palota bejáratánál, hogy imádkozva tüntessenek. Március végén a püspök kihirdette: beszüntetik a tiltakozóakciót. Bukarestig eljutott a híre s tiltakozásnak, és nem vették jó néven a dolgot. A püspök arra számít, hogy kedvező döntést hoztak a Legfelsőbb Bíróságon. Ha mégsem így történne, akkor nemzetközi fórumok elé fogja vinni az ügyet. A püspöki palotára szükség lenne, kell a hely: a gimnázium zsúfolt, a bentlakásban emeletes ágyakon szoronganak a diákok. /T. Szabó Edit: Az ember útjai kifürkészhetők. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"

"A különböző rendezvényeken egy ideje nem jelenik meg Tempfli József katolikus püspök Tőkés László református püspök mellett. Tempfli püspök elmondta, hogy a feszültség a két püspök között az érmindszenti ügy miatt van, ez is egy félreértés: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megpályázta az ottani Ady-központ létrehozását, de nem nyerték azt el. Tempfliék nem pályáztak, nekik felajánlották a lehetőséget. A magyar kormány kereste meg őket, és közölték: ha vállalják a pályázat ellenőrzését-felügyeletét, a Mecénás Alapítvány megkapja a 320 millió forintot egy nagyváradi Ady-központ létrehozására, ha nem, ez a pénz Erdély számára elvész: visszautalják azt az államkasszába. A feszültség tehát a pályázat miatt keletkezett. /T. Sz. E.: Ki-ki végezze a maga dolgát... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 8./"