"Máté András /Kolozsvár/ városi tanácsos indul a tisztújításon az RMDSZ Kolozs megyei elnöki tisztségéért, /a másik induló a jelenlegi elnök, Kónya-Hamar Sándor/. Hangsúlyozta, hogy amennyiben megválasztanák, ideje jelentős részét az RMDSZ székházában és a vidéken szeretné tölteni, és nemcsak a hétvégén foglalkozna a szervezet ügyeivel. /Papp Annamária: Szükség van a fiatalításra. Interjú Máté András városi tanácsossal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Gáspárik Attila a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásában márc. 18-án felháborodottan beszélt, - miközben a márc. 15-i ünnepséget gúnyosan dzsemborinak titulálta - a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetséget azzal vádolta, hogy alternatív márc. 15-ét szervezett (hogy ki szervezte és hol, azt már nem közölte), ahol a szövetség kifejezte Európai Unió-ellenességét. Gáspárik leszögezte, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nem törődik azzal, hogy a tanárok verik a gyerekeket, pluszpénzért tanítják tanítványaiknak, a tanárok dohányoznak az iskola folyosóján, amikor törvény tiltja az iskolában való dohányzást. Így sorolta a szövetség súlyos mulasztásait. Takács Éva feltette a kérdést: Gáspárik Attila nem hallott volna eddig az 1991-ben magalakult Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségéről? Ne tudná, hogy tíz alkalommal tartotta meg az RMPSZ a Bolyai Nyári Akadémiát, amelyen évente átlagban 900 pedagógus vett részt? Hogy az RMPSZ révén jutottak és jutnak el a pedagógusok az anyaországi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági továbbképzőkre? Hogy az országban négy oktatási központot hozott létre és tart fenn? Hogy a Sulinet-program keretében a szövetségen keresztül láttak el számos iskolát számítógéppel és internet-kapcsolattal? Hogy az Illyés Közalapítvány segítségével éppen a pedagógusszövetség igyekezett területarányosan támogatni a hátrányos helyzetű iskolákat tévé- és videolejátszó készülékekkel, multimédiás számítógépekkel? /Takács Éva: Tájékozatlanság vagy rosszindulat? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./"

"Pap Géza püspöknek református püspöknek a Márciusi Fórumon /márc. 14./ Kolozsváron elmondott beszédét közölte a lap. Az utóbbi időben felvetődött a kérdés: politizáljon-e az egyház? Az egyház nem hajlandó a kispadon maradni, igenis hallatni akarja szavát, de ez a szó nem a pártpolitika, hanem Isten beszéde. Isten számára fontos népének egysége. Az erdélyi magyar közösségben a szakadás veszélye fenyeget. Az érdekvédelmi szervezettel szemben egyre nagyobb az elégedetlenség. A másként gondolkodók és az ifjúsági szervezetek szomorúan tapasztalják, hogy őket soraikból kirekesztették. Az elvárások szerint az egyház ,ha megszólal, akkor dicsérjen vagy buzdítson arra, hogy mindenki menjen el szavazni. A politikai hatalom az egyházat szolgálóleánynak tekinti. Pap Géza kijelentette: püspöksége ideje alatt az egyházkerület nem fog pártpolitikai csatározásokban részt venni! De nem fog megfeledkezni arról sem, hogy az egyháznak akár a hatalmat is figyelmeztetnie kell. A püspök az Urat kérte, " munkálja közöttünk az egységet, adjon nekünk bölcsességet". /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./"

"Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa megtámadta Tonk Sándort, a Sapientia Egyetem rektorát, aki egyben a református egyházi főgondnok. Balogh Béla kolozsvári lelkész beadványában kérte a Romániai Református Egyház Zsinatát, hogy ne engedélyezze a Reform Mozgalom gyűlésének megtartását a Farkas utcai református templomban. Erre reagált közleményében Pap Géza püspök, melyet aláírt dr. Tonk Sándor főgondnok is. A közlemény szerint az Erdélyi Református Egyházkerület Fegyelmi Bizottsága Balogh Bélát 2001-ben "áthelyezésre ítélte", majd egy újabb határozat nyomán "lelkészjellegét elveszítette". Végül a közlemény említette Balogh Béla atyánkfia többször is ideggyógyászati kezelésen esett át". Az újságíró szerint ez nem megfelelő válasz, majd Barabás István már vádol: "akkor vajon a magyar kormány képviselőjét, az RMDSZ-t kifütyülő szervezkedések ezután is a református szószékekről fogják-e harcba hívni a romániai magyar nemzetrészt zavaros céljaik elérésére? Aki ezzel nem ért egyet, tehát kilóg a sorból, annak baj van az idegeivel?" Ez már vádirat: tényként állította, hogy a kifütyülők csakis az új szerveződés tagjai, majd föltette a kérdést: mit keres egy ilyen közlemény alatt dr. Tonk Sándor neve? Miért kötelezte el magát közvetlenül "a zsinat kiátkozó politikája és közvetetten a romániai magyarság egységének megbontását szolgáló Reform Mozgalom mellett?" /Barabás István: Atyánkfiai botránkozást keltenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./"

"A közös infrastruktúra fejlesztéséről tárgyaltak Nagyváradon a romániai Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar eurorégió együttműködés keretében a két megye képviselői. A magyar küldöttség képviselői szerint a román és a magyar megye a közeljövőben pályázik a PHARE CBC alapnál egy vállalkozásfejlesztési központ és egy határ menti környezetvédelmi folyosó kialakításának támogatására. Csontos János, az MSZP parlamenti képviselője elmondta: reméli, hogy egy éven belül megnyílik a Székelyhíd-Létavértes határátkelő. Ez azért fontos, mert tehermentesítené a Bors-Ártánd határátkelőt, ahol Magyarország EU-csatlakozása után várhatóan jelentősen növekszik majd a forgalom. A képviselő felvetette a hét kilométeres szakaszon megszüntetett Nagyvárad-Debrecen vasútvonal helyreállítását, amely a Kassa- Miskolc-Debrecen európai közlekedési folyosó meghosszabbítása lehetne. /Határon átnyúló együttműködés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./"

"Márc. 26-án hivatalos személyek keresték fel a holtmarosi református parókiát és a szászrégeni római katolikus plébániát. A belügy-, a művelődési minisztérium és a megyei művelődésügyi felügyelőség emberei a háborús bűnösök kultuszát tiltó kormányrendeletre hivatkozva felszólították Pakó Benedek plébános-kanonokot és a holtmarosi Bartha József lelkészt, hogy haladéktalanul távolítsák el a régeni templomkertben, illetve a holtmarosi parókia udvarán álló Wass Albert-szobrokat, ellenkező esetben súlyos pénzbírsággal büntethetők, azt követően pedig bűnügyi eljárást indítanak ellenük. Bartha József elmondta, tegnap délelőtt eltávolították a szobrot a parókia udvaráról, helyébe zöld fenyőt ültettek. Pakó kanonok rövid haladékot kért, amíg Frunda Györggyel egyeztet. Tekintettel a keményen rögzített bronztömegre, valószínű, hogy a templomkerti szobrot hamarosan bedeszkázzák. /(lokodi): Holtmaroson eltávolították Wass Albert szobrát. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./"

"Márc. 27-én Kolozsváron, a Judaisztikai Intézetbe bemutatták A zsidók Romániában (1945-1965) című terjedelmes dokumentumkötetet, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja kiadásában. Szerkesztői: Andreea Andreescu, Lucian Nastasa és Andrea Varga. Gyémánt László történész, az intézet igazgatója elismerően méltatta a könyvet. A bemutató végén Ádám Gábor, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának programkoordinátora mutatta be néhány szóban a központ tevékenységét. /(sbá): A zsidókutatás újabb eredményei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./"

"Nagybánya talán a legtöbb testvérvárosi kapcsolattal rendelkezik Romániában, magyar vonatkozásban. Legelőször Szolnok városa, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye lépett testvéri-kapcsolatra Nagybányával és megyével, még a kilencvenes évek elején. Hódmezővásárhellyel a közelmúltban sikerült testvérvárosi-viszonyt kialakítaniuk. Márc. 20-án, Nagybányán került sor a Nagybánya és Nyíregyháza közötti kapcsolatokat szentesítő okirat aláírására. /Simori Sándor: Újabb testvérvárosi kapcsolat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./ "

"Pákey-Gyerkó Mária /sz. Alsórákos, 1930. febr. 11./ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Nagybányára került, a Vegyi Művek alkalmazásában állt mint szobrász és festő. 1970-ben költözött Szinérváraljára, azóta itt él. Számos kiállításon szerepelt , 1971-ben volt például a 30 szobrot bemutató szatmári kiállítása, majd 1976-ban a Gyergyószentmiklóson Dudás Gyula festőművésszel közösen rendezett kiállítást. Jelenleg a szinérváraljai Sylvester János Ifjúsági és Rehabilitációs Központban láthatók festményei, újabb kiállításán. Férje politikai meghurcoltatása idején egy ideig még takarítónői állást sem kapott. Férjét 1965-ben ítélték el, politikai okokból, mert megalapították a Kereszténydemokrata Pártot. Öt évnyi börtönt kapott. Nagyenyeden töltötte le a büntetést. Kikötötték, sokat kínozták, verték. Gyerkó Mária a festészetet és a szobrászatot egyformán kedveli. Mindig az adott téma jellegzetessége határozza meg, hogy festmény, fa-, kő- vagy márványszobor, esetleg agyagfigura lesz-e elgondolásából. Vannak munkái Angliában, Amerikában, Németországban, Ausztriában, Izraelben és természetesen Magyarországon is. Sok munkáját tönkretették annakidején. A forrásnál című munkáját például a kiállítás után összetörték. Valamikor Hervay Gizella írta róla: "Gyerkó Mária a lehető legegyszerűbben jutott el a tömörséghez, a tömbszerűséghez, a leegyszerűsített formákhoz. Ösztönösen, s a megmunkálandó anyag iránti alázatból." /Tamási Attila: "A szülőföld mindig első helyen áll". Beszélgetés Pákey-Gyerkó Mária festő- és szobrászművésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 28./ "

"A kultuszminisztériumi és belügyes emberek felszólították holtmarosi és szászrégeni lelkészeket, és őket arra, hogy távolítsák el a Wass Albert-szobrokat. Frunda György szenátor, a szoborállítók jogi képviselője leszögezte: "nehéz helyzetben vagyunk, ugyanis az RMDSZ volt az egyik fő indítványozója és fő mozgatója a parlamentben a sürgősségi rendelet elfogadásának, amelyre most a szoborállítás ellenzői hivatkoznak. Szerdán is több mint egy órát vitatkoztunk a parlamentben azon, hogy mi a holokauszt és mi nem, mert a nagy-romániás szenátorok azt próbálták elérni, hogy csak ami Németországban történt a zsidók ellen, az legyen holokauszt, holott a nemzetközi bíróságok megállapították a második világháborút követően, hogy mi a holokauszt. Nem csak zsidók ellen, hanem más kisebbségek, cigányok, homoszexuálisok, vallási kisebbségek ellen elkövetett népirtások is holokausztnak számítanak, és nemcsak Németországban, hanem egész Európában volt holokauszt." Wass Albertet és édesapját egy kolozsvári népbíróság 1946-ban halálra ítélte "háborús bűnökért". 1946-tól 2003 márciusáig a család nem tett semmit azért, hogy megsemmisítsék ezt az ítéletet. A jóhiszemű Wass Albert abban reménykedett, hogy hivatalból elindítják a pert, az viszont nem történt meg. Frunda szerint mivel létezik ítélet Wass Albert ellen, legalábbis formailag, ezeket a szobrokat el kell költöztetni. Az lesz csak megoldás, ha sikerül felülbírálni az 1946-os ítéletet. Ezt a családnak kell indítványoznia. Wass Endrével, az író fiával abban egyeztek meg, hogy Frunda elindítja az 1946-os ítélet megsemmisítését, aztán kérni fogja az író rehabilitálását. Az ügy iratait Frunda márc. 31-én fogja iktatni a főügyésznél. Ugyanakkor a kultuszminisztert, Razvan Theodorescut kéri, hogy mindaddig, amíg az igazságszolgáltatás döntést hoz, függessze fel a szobroknak az eltávolítását. A kérdés megoldása két dologtól függ: 1. Mennyire tud a Wass család segíteni abban, hogy beszerezzék a szükséges bizonyítékokat arról, hogy Wass Albert nem volt háborús bűnös. Ami - hatvan évre visszanézve, nagyon-nagyon nehéz feladat. 2. Ha sikerül meggyőzni a főügyészt, akkor az már a főügyész dolga, hogy kérje a Legfelsőbb Bíróságtól a 46-os ítélet hatálytalanítását, és ezzel Wass Albert rehabilitálását. /Lokodi Imre: Wass Albert-ügy. A szenátor kéri az 1946-os ítélet megsemmisítését. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 29./"

"Márc. 28-án száznál is több résztvevője volt Sepsiszentgyörgyön a fórumnak, ahol az RMDSZ-szel elégedetlen polgárok nyilatkozatot fogadtak el a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom (SPM) megalakításáról, és ideiglenes ügyvivő testületet választottak. Ugyanakkor bejelentették, hogy ápr. 25-én Székelyudvarhelyen megalakul a Nemzeti Tanács, és 26-án Nemzeti Önkormányzati Fórumra kerül sor. Gazda Zoltán felolvasta a javasolt nyilatkozat és felhívás szövegét. Előbbi szerint az SPM ,,keresztény és nemzeti-liberális értékek alapján létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező közéleti szerveződésként" határozza meg önmagát, melynek célja ,,az önálló magyar érdekeken nyugvó politizálás elősegítése (...), önazonosságunk megőrzése és továbbfejlesztése az autonómia érvényesítése érdekében", és ,,integrálni kívánja az RMDSZ-en kívül és belül működő civil szervezeteket és személyeket". Utóbbi az önszerveződésre szólít fel minden településen és kisrégióban. Felszólalt Király Károly is. Az elszakadás vagy egység kapcsán felmerült, hogy a szatmárnémeti kongresszus utáni ,,elégedetlenkedő" fórumok pozitív hozadékának tekinthetően Markó Béla RMDSZ-elnök újból elővette az autonómia szót - ez azonban nem elég. A kezdeményező civil szervezetek - Magyarok Székelyföldi Társasága, Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Sepsireform Egyesület, Rákóczi Szövetség, Vitézi Rend, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - megválasztották az ideiglenes ügyvivő testületet: Török Áron, Már István, Gazda Zoltán, Csáki Ernő, Váncsa Árpád, Tulit Attila, Bereczki Kinga, Főcze Attila, Tölcséres Sándor, Ferencz Csaba, Fazakas Tibor, Kónya Ádám, Bordás Attila és Bíró Enikő. A fórum Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatónak a jubileumi Rákóczi-felkelésről (2003-2011) tartott előadást. /Demeter J. Ildikó: Alakul a Polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./"

"Nagyváradon a tanács jóváhagyta az egykori nyári színház elcserélését a Transilvania General Import-Export cég által felajánlott területtel. Hajdu Géza színművész, a Szigligeti Társulat közismert tagja szomorúnak tartja ezt a határozatot. A kilencvenes évek óta négy javaslatot nyújtottak be a városvezetéshez e terület hasznosítására, de javaslataikat leseperték az asztalról. Javaslataik szerint különböző cégek felújították volna a nyári színházat. Hajdu szerint tudatosan hagyták, hogy a nyári színház tönkremenjen, mert a Micula testvérek már 1992 óta próbálkoztak a nyári színház megszerzésével. A nyári színházat annak idején, az ötvenes években, Molnár János színigazgató idejében társadalmi munkával építették a váradiak. A nyári színház soha nem volt a románok ügye. Éppen ezért Eugen Tugulea igazgató kitalálta, hogy a váradi egy prózai színház, leépítették a zenekart, a kórust, a tánckart. Innentől kezdve nem volt mit játszani a nyári színházban. Hajdu kifejtette: a nyári színházért harcoltak, amit az RMDSZ vezetői nem értettek meg, mert nem volt érzelmi kötődésük hozzá. /Péter I. Zoltán: Jobban szeretjük a pénzt, mint a kultúrát. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 29./"

"Szatmárnémetiben a katolikus egyház hivatalosan is visszaigényelte a Zárda épületegyüttesért, melyet a kommunizmus idején elvettek. Ennek ellenére az egykori katolikus lánygimnázium egyik termét ortodox kápolnává alakították. Ez megdöbbentette az ötvenezres szatmári magyarságot. A törvény szerint azok az épületek, melyeket egyházi célra is használnak, nem adhatók vissza. Az épületben levő román kollégium igazgatónője a pénzügyi botrány miatt nyugdíjaztatott helyi SRI-főnök felesége. A kápolnát Iustin Sigheteanu, Máramaros és Szatmár püspöke szenteli fel április 3-án. Ilyés Csaba, a szatmári római katolikus egyházmegye püspökségi titkára csak ennyit tehetett, hogy írásos emlékeztetőt küldött a prefektusnak és a polgármesternek. Az ortodoxoknak a mai szegénységben is kerül pénz az építkezésekre. A reformátusok viszont tíz éve gyűjtik a Rákóczi Kollégium tégláit, mégis messze állnak a befejezéstől. Szatmárnémetiben jelenleg 9 ortodox templom épül. Folyik a hagymakupolás hódítás Szatmáron is. /Sike Lajos: Hagymakupolás hódítás Szatmáron is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"A Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti birtokán idén második alkalommal szervezett gazdatanfolyamot a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Kolozs megyei szervezete, közösen az EMKE-vel. Összesen 18 előadás hangzott el a környékbeli magyar gazdák számára. Román és magyar professzorok voltak az előadók. /Barazsuly Emil: Véget ért a válaszúti gazdatanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Elsősorban Suba László szobrászművésznek köszönhető, hogy az Ótordai Református Egyházközség IKE-terme immár a művészeti galéria szerepét is betölti. A galéria a tordai születésű, Budapesten élő Gross Arnold grafikusművész munkáival az utóbbi időben kétszer is megörvendeztette a közönséget. Márc. 28-án nyílt Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában Suba László szobrász és Labancz Lóránt szőnyegeinek kiállítása. /Németh Júlia: Torda művészi üzenete a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./"

"Tóth Mária írónő április 6-án lesz hetvenéves. Aradon született, jelenleg Bukarestben él. Első kötete, A küszöbön túl címmel 1964-ben jelent meg, s azóta 19 kötete látott napvilágot. A huszadik is hamarosan megjelenik a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál: A cukor íze című regénye Aradon játszódik, a cukorgyár államosításának idején. Tóth Mária sokat gondol szülővárosára, minden írásában legalább egyszer, szerepelnie kell Aradnak. Három helyről kap nyugdíjat, de a három összesen nem tesz ki száz dollárt. Az egyik jön a laptól, ahol dolgozott, a másik az Írószövetségtől, a harmadik pedig a politikai elítéltek szövetségétől. /Irházi János: Tóth Mária 70 éves. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./"

"A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyében kilenc helyi kirendeltségen segítik a rászorulókat. Ezek között van a sepsiszentgyörgyi kirendeltség, ahol újabb felmérést készítettek a város szegény családjairól. Sok helyen hihetetlen méretet öltött a nyomor, a nélkülözés. Víz hiányában sokan nem tisztálkodnak, a hideg telet fűtés nélkül vészelték át. A Csíki negyed helyzete még mindig romló, süllyedő irányt mutat. Egy kisnyugdíjas panaszolta, hogy 1,3 millió lej nyugdíjat kapott, a közköltség pedig 1,6 millió lej volt. /Körkép a kirendeltségekről. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"

"A nagyváradi egyházmegye keretében működő Caritas-szervezet igazgatója, Rajna József adott tájékoztatást munkájukról. Támogatóik többnyire nyugdíjasok vagy segélyszervezetek, illetve plébániák. Szabadidejüket feláldozva ruhákat csomagolnak, csomagokat készítenek elő az éhező családoknak. A váradi Caritsanál az általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációig sok minden megtalálható. Gyógyszertáruk 14 148 betegnek juttatta a szükséges gyógyszereket.Az otthoni beteggondozás hét beteggondozói központot működtet egyházmegyében. Emellett holland támogatással Fugyivásárhelyen bővíthették programjukat. Nagyvárad külvárosában működik a Szent Márton Öregek Otthona, sok segítséget nyújtanak az itt élőknek. A váradi Caritas élelmiszer-csomagokkal segíti a nagycsaládosokat, támogatja az árvaházakat, óvodákat és iskolákat. A szociális konyha továbbra is naponta mintegy 200 személynek biztosít meleg ételt.Szentjobbon annak a gyermekközpontnak az alapjait rakták le, amely a tervek szerint idén beindul. /Nagy Andrea: A szeretet erejével. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"

"A szatmárnémeti Caritas 2002-ben összesen 881 gyermeket és fiatalt támogatott. Az utcagyerekek számára működo központokban Szatmáron és Nagybányán 130 gyermekkel foglalkoztak.Az erdődi, túrterebesi, sárközi, csedregi, szakaszi, mikolai, petei, apai, színfalusi, felsőboldádi, krasznasándorfalvai szociális óvodákat naponta 315 gyermek látogatta. Az erdődi, túrterebesi és sárközi tanulóházakat 202 gyermek, a szatmárnémeti, nagykárolyi és nagybányai speciális óvodákat pedig összesen 42 gyermek látogatta. A Szent József Rehabilitációs Központban 149 fogyatékos gyermek részesült folyamatos speciális kezelésben. Az alsóhomoródi Gyöngy Integrációs Központban az év folyamán összesen 288 fiatalt fogadtak.A szatmárnémeti, nagybányai és nagykárolyi gyógyszertárakban összesen 49 926 esetben osztottak ki ingyen és kedvezményesen gyógyszert. A szatmári egyházmegyében nyolc otthoni beteggondozó központ működik az idősek számára: Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon, Felsővisón, Nagybányán, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Ezekben a központokban 2002-ben 968 idős beteget részesítettek kezelésben, 27 799-szor szálltak ki házhoz, 2589 gyógyászati segédeszközt kölcsönöztek. A három szociális konyhán (Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Nagybányán) összesen 130 idős embernek biztosítottak kétfogásos, meleg ebédet. A szatmárnémeti Szent Jakab Idősnapköziben összesen 23 időst láttak el. A refugiumban 21 bántalmazott édesanya és 69 bántalmazott gyerek talált biztos menedékre./A 2002-es év adatokban a szatmári Caritasnál. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"

"Márc. 29-én Nagyváradon erdélyi magyar diákújságírók találkoztak.Négy sajtóorgánum szerkesztői értekeztek a harmadik alkalommal megrendezett erdélyi magyar diákújságíró-találkozóra. A Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete Praxis című lapjának meghívására idén az Érted Szól (kiadja a Temesvári Magyar Diákszervezet), a Sapientia Satelit (csíkszeredai Sapientia-EMTE), valamint a Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség) munkatársai jöttek el. A találkozó Kelemen Attilának, a Transindex főszerkesztőjének előadásával kezdődött. Simon Judit, az Erdélyi Riport főmunkatársa a mélyinterjú-készítés, Demeter Szilárd, a Korunk munkatársa a jegyzetírás, Gazda Árpád, a Krónika vezető szerkesztője pedig a tényfeltáró riport rejtelmeiről beszélt. Ezután a politikai újságírás volt a fórum témája. Két, különböző értékrendet felvállaló hetilap képviselői válaszoltak az érdeklődők kérdéseire: a kedden 600. számát megjelentető polgári hetilap, az Erdélyi Napló, illetve a tavaly novemberben indult baloldali és liberális Erdélyi Riport. /Ferenczi Róbert: Tollforgató-találkozó. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./"

"Márc. 30-án Kolozsvárra látogatott Miron Mitrea közmunkaügyi, közlekedési és lakásügyi miniszter. Közölte, hogy az elkövetkező időszakban nem lehet számítani a Kolozsvárt és Nagyváradot összekötő vasútvonal villamosítására. Boros János alpolgármester említést tett a szatmárnémeti RMDSZ-kongresszuson Medgyessy Péter és Adrian Nastase kormányfő által tett ígéretről, amely a Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-Segesvár-Brassó-Bukarest autópálya megépítéséről szólt. Mitrea ezt elutasította, mondván, várni kell az észak-erdélyi autósztrádával, ugyanis az Európai Bizottság nem hagyta jóvá a finanszírozást. A 2,7 milliárd euróra tervezett projekt költségeit nem tudják fedezni. Hozzátette: leghamarabb az Arad-Konstanca autópálya épül meg, és még ebben az évben hozzálátnak a Bukarest-Brassó szakaszhoz. /Kiss Olivér: Lemondhatunk az Észak-Erdélyen áthaladó autópályáról? Függőben a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal villamosítása is. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./"

"Erdélyben fogorvosképzés magyar nyelven csak a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem (OgyE) keretében működik. Az ország többi egyetemén - így a temesvári Victor Babes OgyE Fogorvosi Karán is - számos magyar ajkú diák tanul román nyelven. Közülük többen is szeretnék az anyanyelvi szakszóhasználat alapos megismerését. Dr. Kovács-Kurucz Szabolcs rezidens, doktorandus összegyűjtötte azokat a magyar fogorvostan-hallgatókat, akik - jelképesen - megalakították a temesvári magyar fogorvostan-hallgatók csoportját. Idén is megrendezik ápr. 2-6. között Marosvásárhelyen a X. Jubileumi Tudományos Diákköri Konferenciát. A temesvári fogorvosi csapat öt, magyar nyelven írt dolgozattal vesz részt ezen a nemzetközi rendezvényen. A temesvári csapat sikerein felbuzdulva négy kolozsvári diák is csatlakozott hozzájuk, ők is kértek magyar szakmai irányítást. /Dr. Matekovits György: A temesvári magyar fogorvostan-hallgatók megmérettetése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./"

"Az egyházi restitúciós törvény mintájára kívánja megoldani a kormánypárt az egyesületek államosított vagyonának visszaszolgáltatását. Az RMDSZ a tavalyi RMDSZ-PSD megállapodás két határidős pontját pipálhatta ki az elmúlt napokban. Immár a szenátus jogi bizottságának az asztalán van az a módosítócsomag az egyesületek és szervezetek államosított ingatlanainak és ingóságainak a visszaszolgáltatására. Az egyesületi és szervezeti vagyon restitúciós törvénytervezetének a benyújtása már. 31-i határidővel szerepelt az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) idei megállapodásában, a feladatot azonban tavalyról örökölték. A tavalyi egyezményben áprilisi határidőt szabtak a törvénytervezet benyújtására, és szeptember végi határidőt a jogszabály parlamenti elfogadására. A protokollum szerint márc. 31-éig kellett volna véglegesíteni a szövetkezetek szervezéséről és működéséről szóló törvénytervezet, és létre kellett volna hozni a parlamentben egy környezetvédelmi, illetve egy esélyegyenlőséget előmozdító állandó szakbizottságot. "A szakbizottságok kérdése már a házbizottság asztalán van - magyarázta Borbély László -, csak össze kell még ülniük a frakcióvezetőknek. Ez csak a házszabály módosításával valósítható meg." Az RMDSZ-PSD egyezmény egy hónappal ezelőtt lejárt két pontja közül a brassói Áprily Lajos Gimnáziumra vonatkozó még nem teljesült - jelezte Borbély László. Kijelölték viszont a politikai alakulatok az ifjúsági együttműködésről tárgyaló képviselőket. A pártközi egyeztetőbizottság minden hétfőn ülésezik. Erre a hétre ígért a belügyminiszter egy statisztikát a magyarul beszélő rendőrök számáról. /Gazda Árpád: Adósságot törlesztenek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./"

"Nyárádszereda főterén ortodox templomot akar építeni a román hatalom. Backamadaras színmagyar székely faluban építettek a múltban egy jókora ortodox templomot. Üresen áll ez az ortodox hajlék, a betolakodás szimbóluma a mai napig ott éktelenkedik a kicsiny faluban jelezte a lapnak egy levélíró. Nyárádszeredában sincsenek ortodox hívek, mégis ortodox templomot terveznek, hogy uralhassa a tájat végérvényesen. Időnként kocsikon ideszállítanak híveket, hogy aztán lefilmezhessék, milyen sokan vannak és mennyire nem férnek már a régi épületben. /Csíki Sándor, Nyárádszereda: Ingázó ortodox zsoldosok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./"

"Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa elrendelte a bögözi Wass Albert iskola nevének megváltoztatását, mivel a jelenlegi elnevezés ellenkezik a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő jelképek és nevek betiltásáról szóló 31/2002-es rendelettel. A prefektus kijelentette, Beder Tibor egykori Hargita megyei főtanfelügyelő javaslata nyomán a bögözi iskola mintegy négy éve viseli a háborús bűnös Wass Albert nevét. Az iskola vezetésének tizenöt nap áll rendelkezésére az oktatási intézmény nevének megváltoztatására, ellenkező esetben a Művelődésügyi és Kultuszminisztérium szankciókat foganatosít ellene. /Folytatódik a Wass Albert ellni kampány. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./"

"A kommunista időszakban a tanároknak kötelező volt előfizetni a központi pártlapra. Most pedig Maros megyében a megyei tanfelügyelőség iskolaigazgatók, valamint az ún. "nevelői és iskolán kívüli programok és projektek tanácsosainak" figyelmébe ajánlotta a megye két román nyelvű napilapját, mert azok kétheti rendszerességgel mellékleteket szentelnek a megyei oktatásnak. Ezért kérik, a legrövidebb időn belül, iskolai szinten fizessenek elő kötelező módon a Cuvantul Liber, illetve a 24 Ore Muresene napilapokra. A cél érdekében felelősöket neveztek ki az iskolákban, akiket felkérnek, hogy közöljék a megvalósított előfizetések számát a tanárok és a diákok körében. A magyar tannyelvű iskolákról, tagozatokról ezúttal is megfeledkeztek. /(ferenczi): Tanfelügyelőség mint sajtóterjesztő? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./"

"Az igazgatók nem vállalják a fűtéstartozás felelősségét, végső esetben kénytelenek lesznek felfüggeszteni az oktatást. Márc. 31-én ezt jelentette be Gyergyószentmiklóson a Fogarassy Mihály Általános Iskola és a Batthyány Ignác Szakközépiskola igazgatója. A szakközépiskola adóssága 700 millió, az általánosé pedig félmilliárd lej. Emiatt az igazgatók akár szabadságvesztéssel is sújthatók, mivel aláírták a Go Rt.-vel kötött szerződést, ám az önkormányzat - az iskola fenntartója - nem törlesztette a számlákat. Lázár Nóra, a Fogarassy Mihály igazgatója nem lát garanciát az anyagi helyzet javulására. "Az iskolában fejenként 5000 lejt gyűjtünk havonta a 685 diáktól a kisebb költségek fedezésére, ám azt senki sem várhatja el, hogy a fűtésszámlát is a szülők törlesszék" - fejtette ki az igazgató. Az idei költségvetés elosztásakor Gyergyószentmiklóson felháborodást okozott az iskolaigazgatók és óvodavezetők körében, hogy a helyi tanács a benyújtott igénylések helyett csak az intézmények fűtésköltségeire irányzott elő - papíron - pénzt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Fogarassy iskola az utóbbi időkben történt betörések miatt a megmaradt pénzéből riasztóberendezést vásárolt, a közpénzek ilyen módon történt elköltése miatt viszont a szakhatóságok megrovásban részesítették a vezetőséget. /Gergely Edit: Bezárhatnak két gyergyói iskolát. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./"

"A Rákóczi Szövetség marosvásárhelyi tagszervezetének kezdeményezésére márc. 23-án Csipor Antalra, a 13 évvel ezelőtti magyarellenes pogrom egyik áldozatára emlékeztek Nagyernyén a megboldogult falutársai. A szövetség Kincses Előd három évvel ezelőtti kezdeményezését kívánta életre kelteni: az áldozatokról való megemlékezést és koszorúzást. Komáromi István református lelkipásztor elmondta: "Az eltelt tizenhárom esztendő nem hozta magával az igazságot Csipor Antal halálra gázolásáról. Nem segít az idő sem, az igazságszolgáltatás sem, de mindig vannak olyanok, akik emlékeznek, hogy az igazságtalanság ne ismétlődjön meg." Ráduly Levente, a Rákóczi Szövetség vásárhelyi szervezetének elnöke az 1990-es Fekete Márciusra emlékezett. /Csipor Antalra emlékeztek.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 1./"

"A hét végi három napot Temesvár száz évvel ezelőtti múltjának felidézésével, valamint a hozzá kapcsolható jelen rendezvényeinek szervezésével töltötte a Geml József Társaskör tagsága. A Bartók Béla Líceum nagytermében számos érdeklődő vett részt a várostörténeti szimpóziumon. Marossy Zoltán megyei tanácsos, a társaskör elnöke a civil szervezet alakulásáról, célkitűzéseiről beszélt. Szekernyés János helytörténész a társaskör névadójának, Geml József polgármesternek városépítő tevékenységét mutatta be. Kiss Ferenc tanfelügyelő az óvodai oktatás múltjáról szólt. Ezután a résztvevők a közeli Temesrékáson, Geml József szülőhelyén folytatták a múltidézést. /Szekernyés Irén: Várostörténeti napok a Geml József Társaskör rendezésében. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./"

"Noha esetenként már letelt a restitúciós kérvények benyújtásától számított hatvannapos határidő, az erdélyi történelmi magyar egyházak még egyetlen államosított ingatlanjukat sem kapták vissza a tavaly elfogadott törvény alapján. Az erdélyi történelmi magyar egyházaknak több mint 1800 igényét iktatták az illetékesek. A visszaigényelt ingatlanok száma azonban valamivel magasabb, ugyanis némelyik kérés nem egyetlen ingatlanra, hanem egy egész épületegyüttesre vonatkozik. /Gazda Árpád: Kivárnak a restitúcióval. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./"