"Markó Béla RMDSZ-elnök márc. 6-án néhány órát hívei körében töltött Sepsiszentgyörgyön.Albert Álmos területi elnök szerint a Polgári Kör, az ASIMCOV, a Kereszténydemokrata Mozgalom, az alsó-háromszéki polgármesterek, falusi RMDSZ-vezetők amúgy is találkozóra, megbeszélésre készültek. Puskás Bálint szenátor, a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei elnöke szerint az egységet meg kell őrizni. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ most sokkal erősebb, mint valaha, figyelemre méltó egyezményt sikerült tető alá hozni idén a kormánypárttal, jó úton haladnak a tulajdonjog rendezése, az egyházi ingatlanok és közösségi javak visszaszolgáltatása terén, az anyanyelvi oktatás kiteljesítése ügyében, elérték, hogy kormányprioritásként kezelik az Erdélyt átszelő autópályát, s rögzítették a Nastaseékkal aláírt paktumban, hogy bármilyen fajta területi, adminisztratív átszervezés csak az RMDSZ támogatásával történhet meg. Vannak, akik szerint egy szűk érdekcsoport kezébe került a szövetség, amely már rég nem követi a közösség hasznát, hanem önös célok nyomában halad. Markó mindezt nem így látja. Úgy véli, az RMDSZ-nek nincs szüksége tiszteletbeli elnökre, a civil társadalomnak, az értelmiségieknek, az egyházaknak, a sajtónak kell ellátnia az ellenőrző funkciót. A Magyar Nemzeti Önkormányzatot deklaráció szintjén létre lehet ugyan hozni, de haszna kevés lesz. Markó arról beszélt, hogy az aggodalom, a rossz közérzet indokolt például Kovászna megyében. Igen magas a munkanélküliség, a prefektúra és a kormánypárt által ellenőrzött intézmények megbénítják az önkormányzatokat, és bizonyíthatóan ellenünk dolgoznak. Olosz Gergely alprefektus leszögezte, hogy a Romániában érvényes törvények Kovászna megyében érvénytelenek, itt nem lehet közös erdőgondnokságokat létrehozni, az egykori állami gazdaságok földjét valós tulajdonosaiknak visszaadni, nem mozdul a magánerdészetek ügye. Demeter János, a megyei tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2003. év folyamán az uniótól igen nagy pénzek érkeznek Romániába, sajnos, Bukarestben azon dolgoznak, hogy Moldva, Havasalföld felé irányítsák azokat. Háromszéken nagy mennyiségű földet, erdőt, telket, házakat vásárolnak fel brassóiak, bukarestiek. Ki kell dolgozni Székelyföld regionális fejlesztési politikáját. Szőke György vállalkozó szerint a csúcsvezetésnek lépnie kellene Verestóy szenátor ügyében, akinek rossz híre Focsani-tól Csíkszentsimonig, Bukaresttől Martonosig terjed. Megkérdezte: hogyan harcolnak az RMDSZ-es tisztségviselők a magyar vezetők kinevezéséért, miközben Verestóy szenátor Hungastro nevű sepsiszentgyörgyi cégében mind az igazgató, mind az aligazgató román. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese az RMDSZ értékrendjét firtatva azt kérdezte, melyik lenne az a három feltétel, melynek nem teljesítése a szövetséget partnerével való szakításra bírná. (Markó végül a tulajdon-visszaszolgáltatás megtorpanását, az egyetemi oktatásban kitűzött célok elmaradását, a 2004. évi állami költségvetésnek a magyarlakta vidékekre hátrányos voltát jelölte meg szakítópróbaként.) Tamás Sándor képviselő a megvalósult autonómia szeletének nevezte a 90 000 hektár visszaszolgáltatott erdőt, melynek értéke 400 millió dollár. /(simó): Markó Béla Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"

"Rövid látogatást tett Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A sajtónak csak egy részét hívták meg a vele való találkozóra, a Romániai Magyar Szót nem értesítették. Dáné Károly egyetemi tanár, az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási alelnöke beszámolt a látogatásról. Városi és vidéki iskolaigazgatók, helyi vezetők voltak jelen. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatónője tett fel a kollégiumra vonatkozó kérdést arról, hogy náluk lehetséges-e például informatikát és más világi szakokat beindítani. Nem talált megértésre a miniszter asszonynál. Dáné Károly szóvá tette a magyar érettségi tételek sorsát, a jövő tanévre vonatkozó beiskolázást és az, hogy a tanügyben dolgozó magyar vezetők /főtanfelügyelő- helyettes, aligazgató/ munkaköri leírásában jó lenne, ha megjelenne a különleges feladatkör. Ez utóbbiról a miniszter asszony hangsúlyozta, hogy erre nem kell utalnia munkaköri leírásban. Andronescu szerint a magyar vezetők kinevezésével nem a szegregációt akarják erősíteni, hanem a testvériséget. Valójában, hangsúlyozta Dáné, ha magyar osztályok vannak egy iskolában, kell, hogy felelősük legyen. Nemrég az egyik marosvásárhelyi iskolában felelősségre vonták a magyar aligazgatónőt, mellesleg magyar szakos tanárnőt, amiért az iskola hirdetőtáblájára magyar nyelvű kis értesítést függesztett ki egy rendezvénnyel kapcsolatban a magyar ajkú tanárok számára. Dáné kiemelte, hogy Maros megyében a beiskolázási számok évek óta diszkriminatívak. A nyolcadik osztályt végző román gyermekek 65%-a számára hirdetnek meg kilencedikes helyeket. A magyar nyolcadikosok 48%-ának jut hely a középiskolákban. Ezt nem igazságos. A miniszter asszony megjegyezte, hogy a magyar gyermek mehet román osztályba is, tehát előnyben részesül. Ha valaki mezőgazdasági vagy erdészeti osztályba akar iratkozni, csakis románul tanulhat. Ugyanakkor Maros megyében egyetlen magyar adminisztratív osztály sincs, honnan fognak majd kikerülni a magyar tisztviselők, hivatalnokok. Évente kb. hatvan román középkáder végez Maros megyében. Az egész megyében egyetlen magyar közgazdasági osztály létezik, de nem a kereskedelmi, hanem az Elektromaros Líceumban. /Máthé Éva: Ami kimondatlan maradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kihelyezett karainak hallgatói az akkreditáció hiánya miatt máig nem kaptak oklevelet, hiába fizették ki a sürgősségi díjat. A BBTE-nek nincs elegendő alkalmazottja a tanulmányi iratokat kiállító osztályon, ezért a végzetteknek egy évet kell várniuk az oklevél kiállításáig. Ez idő alatt a tanulmányait már befejezett diák a végzettségét igazoló diploma hiányában nehezen jut munkahelyhez. Gyorsított eljárással ugyan kézhez kapható az oklevél, ha a végzett személy 400 ezer lejt fizet az egyetemnek. A minisztérium egyik rendelete miatt néhány szak esetében ez sem lehetséges, ugyanis a BBTE-nek előbb akkreditálnia kell a kihelyezett karokat. Néda Árpád, a BBTE rektor-helyettese közölte, hogy a Nagyszebenben, Székelyudvarhelyen, Maroshévízen, Máramarosszigeten, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen, Nagyenyeden, Nagyváradon, Zilahon és Sepsiszentgyörgyön működő kihelyezett felsőoktatási karok számára a BBTE most állítja össze az akkreditáláshoz szükséges dokumentumköteget. Ugyanis az elmúlt évig ezeknek a főiskoláknak nem volt szükségük erre, a diplomákat kiállíthatták saját megnevezéssel is. A tudományegyetem szándéka, hogy legkésőbb év végéig megszerezze a karok ideiglenes működési engedélyét. /Lázár Lehel: Hiába fizettek sürgősségi díjat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./"

"Kolozsváron márc. 6-án immár ötödszörre tisztelgett a Magyar Opera nagyszabású hangversennyel Kriza Ágnes operaénekes emléke előtt. A teltházas előadáson az intézmény felvonultatta énekeseinek színe-javát, és a karmesterekben sem volt hiány, a hét karmester szinte egymással versengve törekedett a közönség kegyeinek elnyerésére. Simon Gábor igazgató rövid megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Kriza Ágnes tanárként, művészként és emberként még ma is élő példa a helyben maradásra. /Hintós Diana: Ismét Kriza-gála a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./"

"Pántya Elemér kisjenői római katolikus plébános a helybelieken kívül további tíz település - Gyulavarsánd, Pél, Ottlaka, Székudvar, Ágya, Nagyszintye, Nagyzerind, Feketegyarmat, Simánd és Nadab - katolikusainak lelki gondozását végzi. Nem csupán a lelki gondozást, hanem magyarságukban való megtartást is felvállalja. A felsorolt települések jó részét reformátusok vagy ortodoxok lakják. Ágyán él 60 katolikus, betelepült székelyek. Nagyszintyén három híve volt, közülük egyet eltemetett. Pélen 17 katolikusnak egy magánházban misézik. Rendszeres hitoktatást Simándon tart 19 gyermek számára, továbbá Székudvaron és természetesen Kisjenőn. Székudvaron két éve folyik magyar nyelvű fakultatív oktatás, az iskolában. A többi településen nincs katolikus gyermek. Kivételt képez Pél, ahol a 4 gyermeknek románul kell tartania a hittanórát, mert már nem tudnak magyarul. Az időseknek viszont magyarul misézik. /Emberkatedrálist kell építenünk! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 8./"

"Ha valakit érdekel, hogyan éltek azaz anyaországuktól elszakított magyarok Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken, a Vajdaságban, az anyaországban, Burgenlandban vagy Jugoszláviában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, olvassa Gazda József utóbbi könyveit. A két vaskos kötetben kiadott Jaj, mik történtek, jaj, mik is történtek (A szétszabdalt magyarság XX. századi sorstörténete, Püski Kiadó, Budapest,1997) címűt vagy a legújabbat, Az Istennel még magyarul beszélgetünk (Magyar szórványok a Kárpát-medencében, Püski Kiadó, Budapest, 2002) címet viselőt. A szórványmagyarságnak nem volt hatalma, így többnyire igaza sem lehetett. Kimúlott a térségben az annyi szenvedést okozó kommunista ideológia, de jött helyettük más. Ordas eszmék támadtak fel. Gazda felismerte: ha összevágja adatközlői szövegeit, ezek a szövegek erősíthetik, hitelesebbé tehetik egymást. A kitelepítések évszázadában - ahogyan Günter Grass nevezi a huszadik századot Békaszó című regényében - tulajdonképpen egyformák a sorsok, a megaláztatások. Nem mindegy, hogy hol élt szórványban az ember, a Kárpát-medence melyik bábállamocskájában. Gazda egyik adatközlő nénikéje, így beszél: az Istennel még magyarul beszélgetünk... Gazda József könyve végén fölteszi a kérdést: van-e esély? S kifejti, hogy ,,az anyaország kezdi határozottabb politikával felvállalni saját nemzettársait, akik a határokon túlról tekintenek feléje. Újfajta, közös sorsunkat érintő gondolat is született ott: a nemzet határok fölötti egyesítése. A nemzeti gondolat - mely a szélekről befelé, bentről kifelé, a szélek felé sugárzik - így hát összekapcsolódhat, és ebben az összekapcsolódásban nőhet az erő. A közös erő, melynek meg kell találnia a magyar pusztulás szörnyű folyamatának ellenszerét, s meg kell mentenie, meg kell tartania jelenleg még süllyedőben lévő szigeteinket. S meg kell akadályoznia, hogy egy ilyen szigetté, a pusztulás növekvő szigetévé váljék Magyarország is. És az esély is nőhet, a magyarság megmaradásának, egy visszamagyarosítási folyamat elindulásának az esélye. A XX. század egyik legnagyobb történelmi igazságtalanságát a XXI. század orvosolhatja." /Bogdán László: A történelem alatt - széljegyzetek Gazda József új könyvéhez. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./"

"A Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) székelyudvarhelyi szervezete az 1949. márc. 2-i kitelepítések, deportálások évfordulóján a kommunista diktatúra áldozataira is emlékezett. Páll László, a POFOSZ székelyudvarhelyi elnöke e vele készült beszélgetésben elmondta, hogy fiatalemberként 1961-ben tizenöt évi börtönre ítélte a kolozsvári hadbíróság. 1956-ban elsős gimnazista volt, társaival szovjet- és kommunistaellenes röpcédulákat terjesztettek az iskolában. 1959-ben egyesítették Kolozsváron a magyar egyetemet a románnal, s ennek mintájára Szászrégenben a középiskolákat is egyesítették. Páll László diáktársaival aláírásgyűjtési akcióba kezdtek, hogy tiltakozzanak a magyar iskolák elsorvasztása ellen. Tekintélyes földrajzi területre kiterjedt aláírásgyűjtési kezdeményezésük, már huszonöten voltak szervezők, amikor két személy felvetette, hogy nem aláírással, hanem fegyverrel kell tiltakozni. Kettejüknek pisztolyuk volt, később kiderült, ők a szekusok beépített emberei voltak, tőlük kapták a pisztolyokat. A besúgók miatt mindannyian lebuktak. Páll Lászlót 1960-ban tartóztatták le. Tizenegy hónapi vizsgálati fogság után kimondták az ítéletet, melynek szövegében benne volt a fegyveres összeesküvés kifejezés is, aminek a valósághoz semmi köze sem volt. A kényszermunka börtönéveit a Baraganban, majd a Duna-deltában töltötte, mintegy ezer társával a peripravai gulágra került. Rabruhájukon a CR jelzés volt, jelentése: contrarevolutionar (ellenforradalmár). A börtönben a magyarok százalékaránya jóval meghaladta azt a számot, amelyet a népszámlálások jegyeztek. A börtönben iszonyúan nehéz munkájuk volt. Például gátat építettek, három és fél köbméter földet kellett eltalicskáznia egy nap egy fogolynak minimum ötven méter távolságra, ez volt a norma. Ha a brigádos azt jelentette, hogy X. Y. nem teljesítette a normát, este vizes lepedőt terítettek rá, és huszonötöt vertek a fenekére. Csavargónak, banditának nevezték őket. Páll 1964-ben az általános amnesztiával szabadult. Megjegyezte, hogy a diktatúra bukása után tizenhárom évvel még nem történt meg a jogi értelmében vett rehabilitálásuk, pedig a kérdést a POFOSZ országos elnöke, Ticu Dumitrescu volt szenátor is felvetette. /Komoróczy György: Késik a volt politikai foglyok rehabilitációja. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 8./"

"Feloszlatta önmagát az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) platformja, a márc. 8-án, szombaton Marosvásárhelyen megtartott VI. kongresszusán. Ugyanakkor megalakították a Reform Mozgalom (RM) elnevezésű politikai mozgalmat, amelynek célja az önálló érdekeken alapuló politizálás elősegítése a keresztény és nemzeti liberális értékrend mentén, az erdélyi magyar nemzeti közösség egységes közképviseletének kiépítése, autonóm közösségi státusának kialakítása és megerősítése. Az RT kongresszusán köszöntötték Tőkés László püspököt, akit a romániai magyar közösség mindenkori, örökös tiszteletbeli elnökének neveztek, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökét, a parlamenti frakció polgári szárnyának megjelent képviselőit, az erdélyi és határon túli meghívottakat, valamint a sajtó képviselőit. Toró T. Tibor, az RT elnöke megvonta az elmúlt két év mérlegét. A pozitívumokhoz Toró az RT-tagoknak az önkormányzatokban való jelenlétét sorolta. A koncepcionális műhelymunkát is a pozitív eredményekhez sorolta. Az RT kulcsszava a belső választás. A sikertelenség külső tényezőiként a magyarországi kormányváltást, a román állampárt "bekeményítését", a folyamatos falnak ütközést sorolta fel a platformvezető, de belső okokat is említett. Voltak, akik nem hittek abban, hogy belső reformmal kell kezdeni a változást. Toró szerint kirekesztő párt lett az RMDSZ-ből. Tőkés László kiszorításával a jelenlegi egy értékrenddel leszámolt. Diktatórikus módon viselkednek velünk, zaklatják a határon a képviselőinket, szekus-besúgónak és volt pártaktivistának nevezik a fórumokon résztvevőket, a polgárok, az újságírók nem merik elmondani véleményüket, sorolta a vádakat a képviselő. A fő kérdés: ha nincs a platformnak helye a szövetségen belül, akkor függesszék fel vagy szüntessék meg a platform tevékenységét. A platform feloszlatásáról zárt ülésen döntöttek. Toró bejelentette: hosszas vita után az RT azt a döntést hozta, hogy megszünteti a platformot, ezzel egyidejűleg megalakítja a Reform Tömörülés Mozgalomnak (RTM) nevezett politikai mozgalmat. A mozgalom nem az RMDSZ ellenében fog működni, nem fog a helyi vagy az általános választásokon az RMDSZ-szel megmérkőzni, nem fogja bejegyeztetni magát politikai pártként. Az új mozgalom alakuló ülésén Szilágyi Zsoltot választották elnökké. Az elnevezés végül Reform Mozgalommá változott. 43-an szavaztak az ügyvivő testület megalakítása ellen, 28-an pedig mellette. Elfoglaltságára hivatkozva, Markó Béla RMDSZ-elnök nem volt hajlandó nyilatkozni ezzel kapcsolatban. /Köllő Katalin: Feloszlatott ellenzéki platform, újonnan megszülető mozgalom. A Reform Tömörülés színeváltozása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"Több külföldi kereskedelmi hajó is befutott a konstancai kikötőbe, egyesek hozták, mások pedig továbbszállították az amerikai hadsereg harcfelszerelését. A Kogalniceanu katonai repülőtéren jelenleg közel négyezer amerikai katona, tíz C-130-as anyagép, négy H-53-as és néhány Black Hawk harci helikopter tartózkodik. Az amerikai katonák továbbra is folyamatosan érkeznek Romániába. Egyes nyugati hírlapok szerint a török parlament elutasító döntése után az amerikai hadsereg európai parancsnoksága (EUCOM) több lehetséges támadási stratégiát is kidolgozott, amelyek között az is szerepel, hogy a Romániában és Bulgáriában kialakított bázisokról is indítanak csapatokat Irak ellen. Sarah Kerwin EUCOM-szóvivő szerint meglehet, hogy Romániából ejtőernyős csapatokat juttatnak el Irakba. /Incze Ferenc: Nagy nyüzsgés Konstancán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

"A Kárpát-medence magyar ifjúságának együttműködési lehetőségeiről, útkereséséről tárgyaltak magyarországi, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai és felvidéki ifjúsági szervezetek küldöttei és az ifjúsági kérdések iránt érdeklődő fiatalok Torockón. Az Együttműködés és útkeresés című szakmai beszélgetésen többek között a magyar-magyar ifjúsági párbeszéd lehetőségeiről vitázott a mintegy negyven fiatal. Márc. 7-én Kucsera Tamás, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) Állandó Bizottságának volt elnöke előadásában áttekintette a MIK szerepét, a testület alakulását és kifutási lehetőségeit. Kelemen Attila, a Transindex főszerkesztője az erdélyi magyar írott és elektronikus sajtóról beszélve hiányolta ennek dinamikus fejlődését. Sántha Attila és Szálinger Balázs költő a határon inneni és túli irodalom új frontjairól, a politikai irányvonalak és az irodalom kapcsolatáról beszélt. /Lepedus Péter: Fiatalok párbeszéde. A Kárpát-medencei ifjúság gondjairól tárgyaltak. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

"Kisjenőn márc. 8-án ünnepelték az Erdőhegyi Bokréta néptáncegyüttes 5. születésnapját. Borgya József táncoktató-mindenes szerint az eltelt öt év próbaidő az együttes, a műfaj, a népi zenés-táncos gondolkodás eszméje megszületésének folyamatában. A kultúrotthonban felléphettek, ez az önkormányzat részéről pozitív gesztus. /Ötéves a Bokréta. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./"

"Napvilágot látott az Erdélyi Múzeum- Egyesület folyóiratának legfrissebb száma. Olvasható benne Ifjabb Wesselényi Miklós személyi levélváltása (Venczel József, a bevezetőt Jakó Zsigmond írta), A kolozsvári múzeum középkori kőtára (Kernyi Terézia), Egy 17. századi szilágysági harang nyomában (Zsigmond Attila), Időbeli és táji eltérések az új stílusú népdalok erdélyi térhódítása során (Almási István), Archaikus népi imádságok és ráolvasások a Csíki-havasokból (Tánczos Vilmos), A téli ünnepkör szokásai a Kriza János Néprajzi Társaság újabb kiadványaiban (Gazda Andrea). /Lapról lapra. Megjelent az Erdélyi Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"

"A Soros Alapítvány életműdíját az idén Tamás Gáspár Miklós filozófus vehette át; az elismerést márc. 7-én adták át Budapesten. Halmai Gábor, a Soros Alapítvány kuratóriumi elnöke arról tájékoztatott, hogy az egyesület fődíjával, amelyet életmű-elismerésre alapítottak, ötmillió forint pénzjutalom jár. A szakma által TGM-ként emlegetett filozófus Kolozsvárról települt át Budapestre. /Soros életműdíj TGM-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

"Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke szerint a magyar külpolitika ma a szervilizmus és az alkalmazkodás külpolitikája. A parlament külügyi bizottságának elnöke a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban fogalmazott így egy budapesti lakossági fórumon. A politikus a kedvezménytörvény módosított változata legnagyobb hibájának azt tartja, hogy leszűkíti a kedvezményeket és a támogatásokat, nemcsak a határokon túl, de Magyarországon is. A képviselő szerint pártpolitikai ellenszenv alapján áldozza fel a kormány a Fidesz-ellenes érzelmek oltárán a határon túli magyarságot. /Kevesebb kedvezmény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./"

"Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban tartja márc. 14-én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület azt a fórumot, amely megalakítja az erdélyi önkormányzati testület létrehozását Kezdeményező Bizottságot, jelentette be márc. 10-i kolozsvári sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Tőkés László köszönetet mondott az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, megyei elnöknek, mivel lehetőséget teremtett arra, hogy a szervezet székhelyén megtarthassák sajtótájékoztatójukat. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy beindították azt az aláírásgyűjtési akciót, amelyet Csoóri Sándor költő és más közéleti személyiségek a státustörvény védelmében kezdeményeztek. Hasonlóképpen újabb aláírásgyűjtési akciót is indítottak a romániai magyar nemzeti közösség önkormányzatának széles körű támogatására, illetve az Agache-ügy egyik áldozatának, az időközben kiszabadult Reiner Antalnak a szabadon bocsátása érdekében. Az utóbbi esetében a magyar egyházak még tavaly decemberben memorandummal fordultak Ion Iliescu államfőhöz, amelyben kérték az elnököt, részesítse kegyelembe az utolsó magyar politikai foglyot. Tőkés László kiemelte, ügyelnek arra, hogy ne ossza meg senki a két egyház közti együttműködést. A rendezvényre mindenkit elvárnak, függetlenül attól, hogy az RMDSZ-en kívül vagy belül tevékenykednek, mondotta a püspök. Nem k hajlandók a romániai magyarságot két részre osztani, RMDSZ-en kívüliekre és belüliekre. Tőkés László elmondta: az általuk kezdeményezett önkormányzati forma összhangban van az európai struktúrákkal, autonomista elképzelésekkel. A püspök szerint különösen sértőek Frunda György szenátor, Székely Ervin képviselő és Markó Béla szövetségi elnök megnyilatkozásai.. /Papp Annamária: Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre Márciusi Fórum a Farkas utcában. Egész Erdélyből számítanak résztvevőkre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./"

"A kedvezménytörvény módosítása ellen a Csoóri Sándor költő által február közepén meghirdetett aláírás-gyűjtési akció íveit eddig 40 ezer magyarországi és 65 ezer kárpátaljai magyar hitelesítette kézjegyével. Márc. 10-én Csoóri Sándor a kezdeményezéshez csatlakozott szervezetek - köztük a Hajrá Magyarországért Mozgalom, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) - képviselőivel sajtótájékoztatót Budapesten. Csoóri Sándor szerint a kedvezménytörvényben biztosított segítségek nem politikai jellegűek, hanem az egyetemes kultúrát szolgálják. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke szerint a magyar nemzet egységét jelképező törvény kérdésében "nincs középút". Hangoztatta: nem lehet feladni azt az alapelvet, melynek lényege, hogy a magyarok éppen magyarságuk miatt segítenek határon túli testvéreiken. Csoóri Sándor hozzáfűzte, létezik egy harmadik út is, az autonómia, amelyet ha megkapnának a határon túli területen élők, akkor nem lenne szükség a törvényre. Az író elmondta: az összegyűjtött aláírásokat a Magyar Állandó Értekezlet következő ülésén adják át a testületnek, valamint lehet, hogy a dokumentumokat eljuttatják a parlamentnek is. Megjegyezte: a Felvidéken és a Vajdaságban is folytatják az aláírásgyűjtést, de ezekről a területekről egyelőre nem érkezett még összesítés. /Százezer aláírás a kedvezménytörvényért. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./"

"Közelednek a helyhatósági választások, és vele nem foglalkoznak eléggé Funar kolozsvári polgármesterrel. Hiányoznak a botrányos beidézések, rendőri elővezetések, prefektusi fenyegetőzések a felfüggesztéssel stb., amelyekből mindig győztesen került ki. Most nem Funar megfékezését kéri a román kormány leghűségesebb szövetségese, az RMDSZ, hanem a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármesterét, írta Nits Árpád. Kolozsváron a magyarsága 20 százalék alá csökkent. A magyar veszély elmúlt. Bezárult a vastag gyűrű, amely a Székelyföldet elhatárolja a magyar határtól. Nits szerint az erdélyi magyarság vezérei (állítólag legitim vezetői) fújtak takarodót, és vonultak önként a sziget belseje felé főhadiszállásaikkal, villáikkal, dzsipjeikkel. A Bolyai Egyetem feladása azt az érzést keltette a kolozsváriakban, hogy itt a vég kezdete. Kolozsvár polgármestere tehát munkanélküli lett, a homogén nemzetállam megteremtésének arcvonalát kétszáz kilométerrel keletebbre tolták, jelezte az újságíró. /Nits Árpád: A mórnak befejezték a küldetését. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"Érdemes lenne elemezni, hogy a hazug, manipulált magyarországi tévéhíradók mellett sok újság erdélyi tudósítójának milyen szerepe van abban, hogy torz kép alakul ki az anyaországiakban a romániai történésekről. A posztkommunista-liberális kormány felhasználja saját politikai céljaira a holdudvarához kötődő sajtóorgánumok Kárpát-medencei munkatársainak bértollnoki tevékenységét. Tőkés László nem kegyeltje az MSZP-SZDSZ-kormányzatnak, hiszen a püspök nyíltan szimpatizált az előző polgári kormányzattal. A legszorgalmatosabb püspökfaló a Népszabadság, a legaktívabb revolverező pedig a hírhedt Tibori Szabó Zoltán, aki a kolozsvári Szabadságnál van "munkakönyves" állásban. Tibori tollából az RMDSZ bukaresti utasításra leváltott tiszteletbeli elnökéről még egy jó szó nem jelent meg Magyarországon. Gyakran szerepelteti egyazon cikkben Tőkést Ceausescu egykori talpnyalójával, a szélsőséges, egzaltált román politikai bohóccal, Vadim Tudorral. Az érmindszenti Ady-centrum megvalósítására ígért támogatásnak a szocialista érdekkörök részére való átjátszása miatt tiltakozó Tőkés ismét megkapta a magáét Tibori Szabótól, aki a Népszabadság febr. 25-ei számában arról írt, hogy Tőkést a sárga irigység késztette tiltakozásra, amiért egyházkerülete elesett egy 320 millió forintos támogatástól. Pedig hát az tiszta véletlen - sugallja Tibori -, hogy a pénzt az a Mecénás Alapítvány kapta meg, amelyet Medgyessy Péter magyar miniszterelnök barátja, Alexandru Mudura alapított üzlettársaival, lekötelezettjeivel egyetemben. De hogy véletlenül se gondoljon a magyarországi olvasó holmi MSZP-kötődésekre, Tibori cikkében Kiss Sándor "nagyhírű váradi üzletember" (a Körös-parti városban inkább hírhedtként emlegetik), az alapítvány elnöke így magyarázza a szocialistáktól való távolságtartást: a plázaépítő Mudura kilépett az alapítványból, még mielőtt a 320 milliós támogatást odaítélték volna. Tibori a majd féloldalas cikkben minden jót és szépet a Mecénás Alapítvány "nyakába varr", holott annak a tényleges tevékenysége nem ismert, és jobbára csak szándékszinten mozog. A református egyház elképzeléséről mindössze ennyit tart fontosnak megjegyezni: "Időközben az is kiderült, hogy a Tőkés-féle terv szakmailag megalapozatlan volt" - noha ezt a szakértői véleményt még soha senki névvel-aláírással nem vállalta. Egyébként Tibori Szabó egyszer meg a Reform Tömörülést próbálta lejáratni egy fiktív dokumentummal, amiért a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének becsületbírósága először elmarasztalta, majd politikai ráhatásra fölmentette. A magyar bíróság már nem volt ilyen tekintélytisztelő, amikor helyreigazításra kötelezte - immár jogerősen - a Népszabadságot, mert Tibori azt állította: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai zavarták meg tavaly Aradon az október 6-ai megemlékezést. /Szakács Árpád, Budapest: Miről írnak a pesti lapok erdélyi tudósítói? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"Marosvásárhelyen szervezi meg az RMDSZ a márc.15-i központi ünnepségét. Híre kelt, hogy egyesek megzavarni készülnek az ünnepséget. Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke leszögezte, nem fognak a provokációknak felülni. Brassai Zsombor ügyvezető elnök hallotta: diákokat igyekeznek beszervezni, hogy megzavarják ezt az ünnepséget. Brassai Zsombor szerint a Polgári Körök találkozóján elhangzott néhány zavarják meg a márc. 15-i rendezvényt. Kelemen Atilla kifejtette: nem szeretné, ha Maros megye, a romániai magyarság engedne a megosztó kísérletnek, ami sajnos az anyaországot megosztja az utóbbi időben, "s amit egyesek itt is szorgalmasan kopírozni próbálnak." /Mózes Edith: Az ünnep emberi és nemzeti méltóságunk próbája is. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./"

"Tófalvi Zoltán reméli: ahogyan a kolozsvári Farkas utcai református templom a régi családi címerek, a marosvásárhelyi Vártemplom a Novák József által újjávarázsolt és megálmodott címerek tárháza, egyfajta panteonja lesz. 2001-ben a budapesti Székely Házban bemutatták Novák József 140 erdélyi címerből álló gyűjteményes kiállítását. Rövidesen kikerül a nyomdából Novák József címeralbuma. Legutóbb Marosvásárhelyen, az unitárius tanácsteremben, majd a Deus Providebit római katolikus tanulmányi központban gyűjteményes kiállításon mutatta be legújabb alkotásait. Novák József először az erdélyi fejedelmek címertárát készítette el. A marosvásárhelyi Vártemplomban ebből nyílt egy gyűjteményes kiállítás. A fejedelmi címertár után elkészítette az erdélyi főnemesi családok egyedülállóan gazdag címergyűjteményét, majd a városok, a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit mintázta meg. Novák József egyedülálló művészi vállalkozásának nemzetstratégiai jelentősége is van. A címerek, a címerpajzsok a magyar nemzet ezerszáz éves megszakíthatatlan egységét szimbolizálják. /Tófalvi Zoltán: Ezerszáz év történelme címerekben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 11./"

"A családja által lakott államosított ház megszerzésén munkálkodó Hajdu Győző újabb támadásba lendült. A Ceausescut kiszolgáló egykori pártaktivista politikai nyomás segítségével próbálja olcsón megszerezni az ingatlant. Amennyiben ez nem sikerül, Hajduék akár le is rombolnák a házat - figyelmeztetett az író felesége, Ádám Erzsébet. A Hajdu házaspár mindent elkövet az 1978-ban államosított ház megszerzése érdekében. Az 1989 után Bukarestbe menekült író előbb peres úton próbálkozott, újabban pedig politikai töltetű leveleket ír a polgármesternek és a prefektusnak, rávilágítva Fodor Imre egykori városatya állítólagos törvénytelenségeire. Feljelentéseiben Hajdu azzal vádolja az általa románellenesnek nevezett Fodort, hogy törvénytelenül akadályozta a lakás megvásárlását. Az egykori tulajdonos, Gyöngyösi Ferenc több mint egy évvel ezelőtt nyújtotta be visszaigénylési kérvényét. Annak ellenére, hogy a törvény a javaiktól megfosztott jogos tulajdonosok kártalanítására hivatott, Ovidiu Natea prefektus és Petru Ferenczi jegyző Hajdu Győző panaszát csatolva átiratban fordult Dorin Florea polgármesterhez az ügy megoldása érdekében. /Szucher Ervin: Ádám Erzsébet lerombolná a házat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./"

"Megjelent a felújított Művelődési Kalauz, a negyedévenként megjelenő közművelődési tájékoztató, a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ (GYMK) kiadványa Borzási Mária, a Központ igazgatója elmondta, a kiadvány célja a GYMK tevékenységéről, valamint a Gyergyói-medence közművelődési eseményeiről tájékoztatni a közönséget. A helyi önkormányzat 2002-ben hozta létre a GYMK-t. A Művelődési Kalauz jelenleg 100 példányban jelenik meg, ingyenesen terjesztik. /Gergely Edit: Kulturális tájékoztató Gyergyó vidékéről. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./"

"A plébániák, parókiák pénzügyeinek intézése az utóbbi időben újabb nehézségekbe ütközik. 2001. január elsejétől ugyanis a pénzügyminisztériumi rendelkezés értelmében be kellett volna vezetniük a román nyelvű könyvelést, pénzügyvitelt, ám - az általános tiltakozás következtében - egyéves halasztást kaptak erre. A türelmi idő lejárt, és ettől az évtől a könyvvitelt románul kell végezni. Ráadásul minden plébániának, parókiának - az eddigiektől eltérően - külön adószáma kell legyen, mindenki külön kell végezze a könyvelést, akkor is, ha ez eddig egyházkerületi szinten történt, mint a református egyházban. Az intézkedés olyan területen csorbítják a jogokat, ahol még a Ceausescu-rendszer sem háborgatta őket. Az egyházak úgy érzik, gazdasági, pénzügyi autonómiájukon ejt csorbát az intézkedés. /Takács Éva: Románul könyvelnek a papok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./"

"Tempfli József megyéspüspök II. János Pál pápának három kérést tolmácsolt. Amikor a pápa 1999-ben Romániában járt kiépíteni a kapcsolatot a román ortodox egyházzal, elmaradt az erdélyi látogatás, de levélben megígérte, hogy sort kerít rá. Ezért meghívta, hogy találkozzék itteni híveivel. Hozzáfűzte, hogy Romániának a legnagyobb temploma a nagyváradi római katolikus Bazilika, ezért az erdélyi pápalátogatásra Várad volna a legalkalmasabb. /Balla Tünde: "Végtelen türelemmel a végtelen időben gondolkodnak". Tempfli József megyéspüspök gondolatai a vatikáni útról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./"

"A dévai Szent Ferenc Alapítvány második alkalommal nyerte el az Apáczai Közalapítvány pályázatát a szórványvidéki anyanyelvű oktatás fenntartására, fejlesztésére. A Hunyad megyei magyar iskolahálózat ötmillió forintos támogatásban részesül e pályázat nyomán - számolt be Nagy Kata, a Szent Ferenc Alapítvány titkára. A Szent Ferenc Alapítvány támogatásával és közösségi összefogással Déván az óvodától a középiskoláig sikerült megerősíteni az anyanyelvű oktatást. Az Apáczai Közalapítvány két részletben utalja át a pályázat nyertesének. Az első részletet pedagógustámogatásra és a diákok ingázási költségeinek fedezésére fordították. A támogatás második részletét a napokban osztják ki. Böjte Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke az elmúlt héten nyújtotta át a Zsil völgyében a helyi tagozatoknak a támogatást, tanfelszereléssel, játékokkal kiegészítve. /Gáspár-Barra Réka: Ötmillió forint a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./"

"Mircea Dusa Hargita megyei prefektus Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester leváltását vagy megerősítését célzó referendumkiírási javaslatot terjesztett a Közigazgatási Minisztérium elé. Döntését a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület által gyűjtött, a polgármester leváltását szorgalmazó 8253 aláírással támasztotta alá. Az egyesület 2002 tavaszától kezdve egy éven át gyűjtötte a Szász Jenő leváltását kérő aláírásokat. A kampány során az egyesület ügynökei majdnem minden udvarhelyi lakásba bekopogtattak, és kérték a referendum kiírását szorgalmazó ívek aláírását. A Krónika úgy értesült, hogy az aláírást megtagadó személyeket több ízben felkeresték az ügynökök. A dokumentumban többek között azzal vádolják az udvarhelyi polgármestert, hogy lassú a tulajdonjogi bizonylatok kiállításának folyamata a városban, rossz az utak és járdák állapota, a lakosságot nem tájékoztatják a 10-es földtörvény alkalmazásáról, valamint az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról. A prefektúra február elején ellenőrizte az aláírások hitelességét. A két ellenőrt több esetben elkísérte Ferencz István, a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület tagja is. Hárman tiltakozó beadvánnyal fordultak a prefektúrához azzal, hogy az aláírásgyűjtők háromszor is zaklatták otthonukban, ennek ellenére egyikük sem támogatta aláírásával a referendumot kérő listát. Nevük mégis ot t szerepel. Egyikük kifejtette azt is, hogy megtévesztő az egyesület névválasztása, hiszen a "Székelyudvarhelyért biztosan érdemes" Szász Jenő választási jelmondata volt. A prefektus - bár hamis aláírásokról tudott - mégis továbbította a referendumkérést a minisztériumnak. A Krónika megkereste Ferencz Istvánt, ő azonban elzárkózott a beszélgetés elől. A prefektus munkatársai szúrópróbaszerűen ellenőrizték az aláírások hitelességét. Összesen 62 aláírás hitelességével kapcsolatosan merültek fel kétségek, ezek közül hat esetben bizonyultak egyértelműen hamisnak az aláírások. Mindennek ellenére Mircea Dusa szerint az összegyűlt aláírások száma így is magasabb a referendum kiírásához a törvény által előírt aránynál, azaz a felnőtt lakosság 25 százalékánál. Szász Jenő több ponton is kifogásolta a prefektus álláspontját. "Bírósági végzéssel tudom bizonyítani, hogy Székelyudvarhelyen 33 192 szavazópolgár van, tehát a referendum-kezdeményezéshez nem elegendő az összegyűjtött aláírások száma - mondta a Krónikának a polgármester. - Azt is érthetetlennek tartom, hogy miért csak 62 gyanús aláírás esetében vizsgálódott a prefektúra, holott egyetlen kétség felmerülésekor is ellenőriznie kellett volna valamennyi aláírás hitelességét. Erre törvény kötelezi." /Zilahi Imre: Hamis aláírások, prefektusi kifogások. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./ / Mircea Dusa prefektus szerint a polgármester bizonyos rendeleteivel túllépte hatáskörét, nem készítette el a város vagyonleltárát. A rendőrség és az ügyészség vizsgálatot indított a hamisított aláírások ügyében - tette hozzá. - Engem erről nem értesített senki - jelezte Szász Jenő -, habár tegnap találkoztam a prefektussal, de ő erről egy szót sem mondott. A polgármester a maroshévízi példát hozta fel. Ott, amikor a függetlenként polgármesteri tisztséget nyert Baciu esetében hamis aláírásokat találtak, megsemmisítették a szavazás eredményét. Szász szerint Udvarhelyen is úgy kellene eljárni, mint Maroshévízen. Igaztalannak tart minden olyan állítást miszerint az ő polgármestersége idején nehezült volna az élet Udvarhelyen. Szász szerint működik az SZDP-RMDSZ paktum. Biztosan zavart néhány embert, hogy a Székelyföldön mostanában tartott lakossági fórumokon bírálják az RMDSZ csúcsvezetését. /Haáz Sándor, Szüszer-Nagy Róbert: Leválthatják Szász Jenőt. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./ Ferencz István a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület nevében válaszolt erre a cikkre, melyet alaptalan vádaskodásnak nevezett. Szerinte aláírás-hamisításról csak abban az esetben lehet beszélni, ha létezik egy elmarasztaló végleges törvényszéki határozat. /Ferencz István, Székelyudvarhely: Alaptalan vádaskodás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./"

"Borbély László képviselő, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette, hogy nem látja az alternatívát, amelyet a Reform Mozgalom az RMDSZ programjával szemben felmutat. Azok, aki a kispadra jutottak, próbálják a helyüket megtalálni. Borbély szerint nem jött el az ideje annak, hogy alternatív szervezetekben gondolkodjanak. Szerinte "az autonómia-elképzelések benne vannak az RMDSZ programjában, szó sincs arról, hogy lemondtunk volna róluk." A belső választásokat illetően a helyi szervezetekre bízták a választás módját. Tőkés László újabb kezdeményezése "nemcsak az RMDSZ-t próbálja megosztani, hanem sajnos a romániai magyarságot is.", a megalakult polgári körök" egyértelműen leképezik a magyarországi belpolitika bizonyos képződményeit." /Köllő Katalin: Eddig nem sikerült szétverni az RMDSZ-t. Veszélyes megosztani a romániai magyarságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"Az RMDSZ programja képezheti az erdélyi magyarság cselekvő egységét, állapította meg Király Károly. Az autonómia tagadásával az RMDSZ politikai passzivitásra kárhoztatta az erdélyi magyarság cselekvő tömegeit. A brassói kongresszus után az RMDSZ belső demokratizálódásának folyamata megtorpant, felerősödött a kizárólagosság, a kollektív vezetés szervei a pártbürokrácia eszköztárává váltak, a vetélytársakat, ellenlábasokat bürokratikus és antidemokratikus intézkedésekkel eltávolították. Király Károly Szőcs Gézát, Kincses Elődöt, Kolumbán Gábort, Jakabffy Attilát, Bardocz Csabát és Csapó Józsefet említette. A Háromszékben megjelent, Üzenet a Székelyföldre című írásában Markó Béla tudatos provokációt emlegetett. Márton Árpád a Romániai Magyar Szó március 5-i rágalmazó hadjáratba bocsátkozik Király Károllyal kapcsolatban: azt állította, hogy Király Károly, jóllehet 1989 decembere után az ország második felelős embere volt, Marosvásárhelyen nem volt ott sem 1990. március 16-án, sem 19-én, sem 20-án, sem 21-én. Bukarestben volt. Király Károly a " kisujját sem mozdította akkor érdekünkben." Márton Árpád továbbá arra célzott, hogy Király Károly a diktatúra idején magas párttisztségeket töltött be. Király Károly erre válaszolt, felidézve, hogy a Történelmi Magazin /Sepsiszentgyörgy/ 2000. decemberi, 12. számában jelent meg írása Apró lépések és paktumok politikája címen, ebben visszautasította és cáfolta Verestóy rágalmait, megfelelve Verestóy Attilának, Borbély Lászlónak és másoknak, akik az 1989-es fordulat és a marosvásárhelyi márciusi eseményekben érdekeltek. Király Károly sohasem titkolta nómenklatúrás szerepkörért, régi beosztásait. 1990. márciusában minden tőle telhetőt megtett, befolyását és tekintélyét latba vetette magyar emberként, hogy megelőzze a vészjósló és bekövetkezett nemzeti és emberi tragédiát. 1990-ben telefonon beszélte Iliescu elnökkel, Petre Roman akkori kormányfővel, Celac külügyminiszterrel, Domokos Gézával. A két helyi, román és magyar sajtó munkatársaival külön-külön és együtt is békítő megbeszélést tartott. 1990. febr. 5-én, 9-én, 10-én írásbeli tájékoztatót, véleményezést fogalmazott meg Iliescu elnök, a kormányfő és a Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetősége számára. Az 1990. febr. 10-én keltezett, 32-es számú alelnöki átiratban olvasható: ,,Marosvásárhelyen, valamint Maros megyében az utóbbi napokban kritikus helyzet alakult ki. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Régen városi Ideiglenes Végrehajtó Bizottságának egyik (1990. jan. 31-i) átirata szerint jan. 26-án a városban tüntetés volt, melyen mintegy 500-600, a szomszédos falvakból autóbuszokon hozott személy vett részt, akik a városháza előtt magyarellenes jelszavakat skandáltak: "Magyar vért akarunk inni", "Nem megyünk innen, amíg ki nem irtjuk a magyarokat". Marosvásárhelyen megsemmisítették a municípium kétnyelvű helységnévtábláját, intézmények kétnyelvű feliratait tépték le, még a municípiumi Nemzeti Megmentési Frontét is..." Iliescu elnökkel személyesen beszéltem mindezekről, később az NSZIT Végrehajtó Bizottságában szóvá tette és határozottan kérte az elfajult, nacionalista, sovén, fasisztoid, idegen- és különösen a magyargyűlölet megfékezését, a Vatra Romanesca, Adrian Motiu, Radu Ceontea mesterkedései megzabolázását. Az események előtt, 1990. márc. 15-én több mint egyórás megbeszélést folytatott Iliescu elnökkel. 16-án Marosvásárhelyre hazaérkezve értesült a gyógyszertár körüli provokációról. Sikerült aznapra a vérontást megfékezni. Vasárnap, 18-án az RMDSZ-székházban összefutott Sütő Andrással, Kincses Előddel, Jakabffy Attilával, Tőkés Andrással, Fülöp G. Dénessel és más helyi RMDSZ-tisztségviselőkkel. Nem volt köztük sem Markó Béla, sem Borbély László, természetesen, Márton Árpád sem. Márc. 19-én reggel gépkocsival Bukarestbe indult, a munkahelyére.. Ott, Bukarestben értesült arról, hogy a román hegyi lakók vátrás, szekus, rendőrségi felügyelet alatt buszokkal és teherautókkal masíroznak fényes nappal Marosvásárhelyre. - Király Károly azt kérte, hogy márc. 14-re Kolozsvárra, a Nemzeti Önkormányzat Ideiglenes Tanácsának létrehozására összehívott fórumon az összes szemben álló fél jelenjen meg, s a hozott határozatok a közös akarat kinyilatkoztatásának eredményei legyenek. /Király Károly, a Székely Faluért Alapítvány elnöke: Az egység. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./"

"Wass Albert író fia további két évre meghosszabbítja a szerződést a marosvásárhelyi Mentor Kiadóval, Wass Albert hagyatékának kiadására vonatkozóan. Káli-Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója elmondta, az újabb két évre szóló szerződés megkötését az is indokolja, hogy időközben kiadatlan kéziratok is előkerültek, a korábbi szerződés pedig csak a már megjelent művekre vonatkozott. Káli-Király tájékoztatott, a Wass-hagyaték kiadásában új helyzet alakult ki, mivel márc. 7-én a budapesti Legfelsőbb Bíróság semmissé nyilvánította a Budapesti Fővárosi Bíróság határozatát, amellyel az megtiltotta számukra a Wass-kötetek magyarországi forgalmazását. A magyarországi Kráter Kiadó azért perelte a Mentort, mivel formailag ők rendelkeztek Wass Albert írásainak kiadási jogával. Az író ugyanis élete utolsó éveiben egy Szász Loránd nevű amerikai állampolgárnak adományozta a kiadás jogát, az pedig továbbadta a jogot a Kráternek - tájékoztatott a Mentor igazgatója.Wass Endre, aki a második világháború után Kolozsváron háborús bűnösként elítélt édesapja rehabilitálása ügyében tartózkodik az országban, Frunda György RMDSZ-szenátorral is találkozni óhajt. /Lukács János: Wass Albert kiadatlan művei is megjelenhetnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 12./"

"Resicabányán a Herglotz-féle 1848-as emlékművet két esztendeje állították helyre. A közelmúltban ismét barbár támadás áldozata lett. A 2000-ben megkezdett és egy évvel később befejezett, több mint százmillióba került helyreállítási munkálatokkal rendbe hozott kereszthegyi emlékművet ismeretlen tettesek megrongálták. A kereszthegyi emlékmű kettős rendeltetésű: egyrészt a római katolikus egyház a keresztutakat a Kereszthegyen járja, másrészt a negyvennyolcas forradalom helyi emlékműve, ahol március 15-én és október 6-án megemlékezéseket és koszorúzási ünnepségeket szoktak tartani. Az idei március 15-i ünnepség a barbarizmus által tönkretett emlékműnél lesz. /Makay Botond: Két esztendeje állították helyre. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./"