Régi tervét valósította meg Sepsiszentgyörgy az augusztus 17-én történt Arany János-szoboravatóval, mondta Albert Álmos polgármester. Sepsiszentgyörgy ama kis utcája, melynek elején helyet kapott a mellszobor, közel száz éve viseli Arany János nevét. A bronzbüsztöt Vargha Mihály, a szobor alkotója és Albert Álmos leplezte le. /Váry O. Péter: Arany János Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./

A régiók napján a sepsiszentgyörgyi rendezvények egyik fénypontjának ígérkezett a sepsiszéki falvak szekeres bevonulása a városba. Rendőri kísérettel csattogtak a patkók az aszfalton, a bodokiak vezették a sort felzászlózva, aztán a rétyiek népviseletbe bújt, szép lányokkal s nótaszóval, majd az uzoniak az asszonykórussal, s úgyszintén énekelve, a málnásiak hegedűvel kísérték őket, a gidófalviak még az uniós zászlót is magukkal hozták, a zoltániak és a kőröspatakiak bandériumot ültettek a szekérre, a sort záró árkosiak pedig zászlót lobogtattak. /Váry O. Péter: Sepsiszéki bevonulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

Az itt élő magyarság és románság barátsága, békés egymás mellett élése jegyében javasolta az egyik sepsiszentgyörgyi önkormányzati képviselő, hogy az Erzsébet-parkot kereszteljék át Egyetértés névre. Hamisan hangzik mindez annak a szájából, aki a Kovászna megyei román civil szervezetek fejeként maga gyártott az elmúlt évek során nem egy olyan beadványt, mely az itteni románság elnyomatását, hátrányos megkülönböztetését és hasonlókat ,,tárt fel”. 2004. november 23-án, a Magyar Tudomány Napjának tartott ünnepen Sepsiszentgyörgyön Lósy Schmidt Ede hajdani mikós diák, későbbi technikatörténész, a budapesti Magyar Műszaki Múzeum alapítója és első igazgatója, az első magyar nyelvű műszaki szótár szerkesztője tiszteletére emléktáblát szándékoztak elhelyezni Sepsiszentgyörgy e jeles fiának szülőházán, a mai Constantin Brancusi-iskola falán. Ezt az ünnepséget megakadályozta az iskola igazgatója, majd rá néhány napra, mikor a táblaavatóra mégis sor kerülhetett, az igazgató tiltakozást szervezett, kivezényelve a tanoda diákjait azzal, hogy az emlékállítás elmagyarosítási kísérlet lenne. Másik példa. Évekkel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön a Váradi József utcai ortodox templom falára a pópa hangszórókat szereltetett, melyekből vasárnaponként s messzire hangzóan szól a prédikáció. A környék lakói szóvá tették a pópának, miért van ez a kihangosítás, hiszen annyi híve sincs, hogy a templomot megtöltse. Azóta az istentiszteletek alatt csendőrök ácsorognak a templom előtt. /Váry O. Péter: Erzsébet vagy Egyetértés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./

Két évvel ezelőtt jelent meg Egyed Ákos Mikó Imréről, Erdély Széchenyijéről írott monográfiája a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában Magyarországon kis példányszámban, s emiatt Erdélybe csak kevés jutott. Ismernie kellene minden erdélyi és legfőképp minden háromszéki magyarnak a reformkor legkitűnőbb erdélyi politikusa, az Erdélyi Múzeum Egyesület és Háromszék kollégiuma alapítója hitelesen megírt életrajzát. A könyv most végre hozzáférhető – köszönhetően elsősorban Domokos Gézának, aki már a kötet magyarországi megjelenését követően dr. Szőts Dániellel együtt szorgalmazta az itteni kiadást. Domokos Géza kijárta, hogy a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó jelentesse meg a munkát. Így születhetett meg Egyed Ákos Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije című könyvének második kiadása. /Váry O. Péter: Megjelent a Mikó-könyv (Domokos Géza hagyatkozása). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban véglegesítették a műsortervet. Négy nagyszínpadi és egy kamara-előadást tervez a társulat, emellett három egyéni produkcióval is készülnek, és a múlt évadból is műsoron hagynak néhány előadást. A nagyszínpad négy előadása: Friedrich Dürrenmatt: A csendestárs, a frissen végzett, sepsiszentgyörgyi Zakariás Zalán rendezésében; John Steinbeck: Egerek és emberek a mindig visszatérő Barabás Olga rendezésében; John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago, musical Keresztes Attila rendezésében, és végül Ion Luca Caragiale Farsang című, az új fordításban Karnebál címet nyert előadása. A kamaratermi előadást Bocsárdi László rendezi, Witold Gombrowicznak az Yvonne, burgundi hercegnő című darabját viszi színre. Egyéni műsort készít Ruszuly Éva, a társulathoz tavaly szegődött színművész Visky András Júlia című drámáját adja elő; szintén egyéni műsorral készül Kolcsár József J. D. Salinger Zabhegyező című regénye alapján és Magyarosi Imola Émile Ajar Előttem az élet című regénye alapján Momo címmel. És végül a múlt évad műsoron maradó előadásai: John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka; William Shakespeare: Lear király; Harold Pinter: A gondnok; Pozsgai–Pinczés–Apostolache: Diploma után; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Apokrif (Bicskei Zsuzsanna táncestje); A pincér dalai (Szabó Tibor egyéni előadása). /Váry O. Péter: Izgalmasnak ígérkező évad (Tamási Áron Színház) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

Egyed Ákos Gróf Mikó Imre ― Erdély Széchenyije című könyve az első, debreceni kiadást követően most már a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadónál is megjelent. A könyvet szeptember 13-án Sepsiszentgyörgyön bemutatták. /Váry O. Péter: Mikó Imre ismét hazajött. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

Október 17-én Sepsiszentgyörgyön a Holló Ernő Sajtóklubban a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat szerkesztői-munkatársai tartottak valóságos irodalomtörténeti előadást, s élő bemutatót a folyóiratról. A lapelőd az Igaz Szó volt, a diktatúra idején, Hajdú Győző volt a főszerkesztője. A Látó névválasztás az alapító főszerkesztő, Markó Béla ötlete volt. A folyóirat erőssége szerkesztői szerint az irodalomkritika. Később létrehozták a Látó Irodalmi Színpadot, a Látó-díjat. Vannak túlélési gondjai a Látónak is, jó lenne megoldani terjesztését Erdélyen túl, mondta az esten Kovács András Ferenc (KAF). /Váry O. Péter: Delikatesz (A Látó a sajtóklubban). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Október 18-i ülésén a kormány ötszázezer lejt szavazott meg a Tamási Áron Színháznak épületjavításra és a működési költségek fedezésére. A színházépület régóta ázik, tetőszerkezete is javításra szorul. Az intézmény többször próbálkozott a kulturális minisztériumnál pénzt szerezni épületjavításra, ám a tárca csak a nemzeti színházakat támogatta. Most RMDSZ-lobbi közbenjárására ítélte meg a kormány a félmilliót. /Váry O. Péter: Kormánypénz a színháznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./

Úgy látszik, mindenki elégedett sorsával – állapította meg keserűen Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (VPFSZ) elnöke a Sepsiszentgyörgyön fél tucatnál alig több résztvevővel zajló forradalmi tiszteletadáson. Török József rámutatott, azok irányítják az országot, akiknek nem ott lenne a helyük: volt szekusok, pártfunkcionáriusok. Két koszorú került a kopjafa tövébe, a VPFSZ-é és a városé, melyet Albert Álmos polgármester és Sztakics Éva alpolgármester helyezett el. /Váry O. Péter: Maroknyi emlékező a forradalom kitörésének emlékünnepén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 17./

Egyre kevesebb gyerek születik Sepsiszentgyörgyön /tavaly 1210, 2006-ban 1272, 2005-ben pedig 1473/, két év alatt tizennyolc százalékkal csappant meg a születések száma. A 2007-ben világra jött 1210 újszülöttből a Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban 1177 született, közülük csupán 484-nek városbeliek a szülei. Az elhalálozások száma nagyjából állandó, 2005-ben 697, 2006-ban 711, 2007-ben 698 halotti levelet állítottak ki. A házasságkötések adatai: 2005-ben 412, 2006-ban 434, 2007-ben 468 pár mondta ki a boldogító igent. /Váry O. Péter: Fogyunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7./

A magyar kisebbséget érintő oktatási kérdések álltak Sólyom László köztársasági elnök egynapos január 13-i kárpátaljai látogatásának homlokterében, Viktor Juscsenko ukrán államfő ígéretet tett a magyar köztársasági elnöknek a magyar diákok, tanárok, illetve oktatási intézmények számára hátrányos problémák orvoslására. Az ukrán elnökkel Munkácson tartott megbeszélése után Sólyom László elmondta, mindenképpen hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar diákokat az, hogy újabban az egységes érettségi felvételit ukránul kell letenni. A magyar államfő szerint késés tapasztalható a magyar nyelvű tankönyvek terjesztésében, a könyveket Romániában nyomtatják. Viktor Juscsenko ígéretet tett arra is, hogy a magyar iskolák tankönyveit Ukrajnában fogják szerkeszteni és nyomtatni. /Váry O. Péter: Oktatásról tárgyalt Sólyom Kárpátalján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Nem egészen egy évtizedet tanárkodott Sepsiszentgyörgyön Huszka József /1854- 1934/ s ezalatt a székelyföldi templomok egykori falképeinek tucatjait tárta fel, rajzolta le. Jánó Mihály művészettörténész kötetébe /Huszka József székelyföldi falképmásolatai, Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ Huszka munkásságának csupán töredékét válogatta be. /Váry O. Péter: Néhai faliképeink nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 23./

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum múlt évi mérlege, Vargha Mihály igazgató jelentése olvasható a múzeum honlapján (www.sznm.ro) és a nemrég megjelent 2008-as sepsiszentgyörgyi kalendáriumban. Tavaly akkorát fejlődött a múzeum, mint előtte tíz esztendő alatt sem. Vargha Mihály igazgató elmondta, hogy a múzeumnak mindig is megvolt a nyitásigénye. Játszóteret kell létesíteni a múzeumban, hogy tényleg családias legyen az ittlét. A múzeumnak harminc-harmincötezer látogatója van évente, hatvan százalékuk belföldi, negyven külföldi. Fel akarják szabadítani a tornyot például, amit jelenleg raktárnak használnak. Megoldották a múzeum éjszakai kivilágítását. Kell egy könyvüzlet, ahol a saját kiadványaik mellett a látogató átlapozhat szaklapokat vagy akár a napi sajtót. A legnagyobb határon túli közgyűjtemény a mai napig, százharminc éves története során a Székely Nemzeti Múzeum mindig meg tudott maradni magyarnak. A 90-es évek végén létrehozta a román állam a Keleti Kárpátok Múzeumát, arról volt szó, hogy ez használhatja a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményét. Eljött az igazgatója, szemlélődött, hogy mit is lehetne innen elvinni. Bizonyos védekező reflexeknek mai napig is kell működniük. Néhány napja védte meg Boér Hunor doktori disszertációját Budapesten, témája a Székely Nemzeti Múzeum. Valószínűleg, megjelenik könyvben a dolgozat. Február 15-én adja át a Magyar Rovartani Társaság a Friváldszky Imre-emlékplakett ezüstfokozatát Kocs Irén természetrajz szakos kolléganőjüknek kutatómunkájáért. A múzeumnak tíz munkatársa doktori dolgozatán dolgozik. Sztáncsuj Sándor régész olaszországi ösztöndíjasként előadást tartott Rómában. A tudományos kutatómunka újra visszakerült a múzeum keretei közé, megjelent az Acta 2006 végén, illetve most kell megjelennie a megújított arculatú és tartalmú évkönyvüknek, az Acta Siculicának. Vargha Mihály szerint vissza lehet szerezni az annak idején önkényesen Bukarestbe vitt Gábor Áron-ágyút és a szkíta kardot. /Váry O. Péter: Sáfárkodni értékeinkkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről /Huszka József székelyföldi falképmásolatai/ úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa”. Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Huszka Józsefnek a középkori falképfestészet terén végzett értékmentése felmérhetetlen: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről a templomok. Olyan színvonalú és történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat átépítették. A meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket. Gyakorlatilag Európa az ő rajzaiból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Székelyföldön is. Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A középkori magyar művészeti emlékek az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. Székelyföldön és Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok. /Váry O. Péter: Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

A párbeszéd és a véleménycsere igényével hívta meg Tőkés László európai parlamenti képviselő február 16-ra Nagyváradra a romániai magyar közélet számos neves személyiségét. Az Európai Parlamentben eddig szerzett tapasztalatairól szólva elmondta, nehéz dolga lesz mint romániai magyar EP-képviselőnek, hiszen az RMDSZ elhibázott ,,külpolitikája" miatt Európában tényleg azt hiszik, hogy Romániában a kisebbségek gondjai példaértékűen megoldódtak. Bakk Miklós politológus, egyetemi tanár az MPP politikai programja kapcsán kiemelte az összefogás és a konszenzus fontosságát. Nem egy RMDSZ-epigonra van szükség – jelezte –, hanem egy átfogó, alternatív program alapján cselekvő politikai aktorra. Tőkés László javaslatára szakértői munkacsoportot alakítottak Tanácsadó Testület néven, mely hozzáértésével, szakmai előterjesztéseivel, munkacsoportban kidolgozott koncepciókkal segíti elő az erdélyi magyarok képviseletét az Európai Parlamentben, hogy ,,legyen saját hangunk, és arra figyeljenek is". /Váry O. Péter: Tanácsadó Testület alakult Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Kevés az a nép, melynek sorsa tragikusabb lenne a mienknél, talán csak az örményeké – jelentette ki Beder Tibor Megidézett múlt /Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008/ című könyvének február 21-i telt házas bemutatóján Sepsiszentgyörgyön. /Váry O. Péter: Magyar mintás örmény cserepek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./

Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár rendezvényei révén szellemi műhely, a kultúra terjesztője is egyben. Az év közepén nyugdíjba vonuló Kiss Jenő igazgató beszélt a könyvtárról. Az elmúlt évek során kívül-belül megújult az épület. Az RMDSZ a közeljövőben elköltözik, a visszakerülő négy szobára a kölcsönzőnek szüksége van. A könyvtárnak 217 ezer kötetes a könyvállománya, hasonló magyarországi könyvtárakkal összevetve is megállná a helyét. Az állománynak durván fele-fele magyar és román. Az állománygyarapításban elsődleges szempont a romániai magyar könyvkiadás jelentős részének beszerzése. A látogatottság még nem csökken jelentősen, látogatottságuk évi hetvenháromezer, a könyvforgalom olyan hetvenötezres, aktív olvasóik száma pedig hétezer körüli. /Váry O. Péter: A kultúra szerény hajléka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Kemény József gróf és történész a 19. század első felében készített több hamisítványt, többek között Udvarhelyszék két Oláhfalujának 1301-es létét igazolandó. E két ,,oklevél” hatására keletkezett egy mítosz, mely román akadémiai körökben még ma is tartja magát, hogy Székelyföldön egykor komolyan szervezett román kenézségek léteztek. Erre ugyan csupán a két említett hamis oklevél a bizonyíték, melyek valótlan voltát román történészek is bebizonyították, mégis: jól hangzó mítosz. A történész feladata az, hogy lerántsa a leplet a hamisítványokról – ezt tette Hermann Gusztáv Mihály történész Az eltérített múlt című, több tanulmányt tartalmazó legújabb kötetében. Ellenkező hatásra törekvő hamisítványok is láttak napvilágot, ilyen a Csíki Székely Krónika például, mellyel szintúgy foglalkozik Hermann Gusztáv. Ez utóbbi számtalan irodalmi mű alapjául szolgált, többek között Jókai Bálványosvárának is, s ez az első ,,forrás”, melyben feltűnik a rabonbán kifejezés. /Váry O. Péter: Mítoszok és valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Nem idén tartja hatvanadik születésnapját a Tamási Áron Színház, de az ünnep még belefér a társulat hatvanadik évadába. Eredetileg a teátrum alapításának hat évtizedes évfordulóját fesztivállal ünnepelte volna idén ősszel, elképzeléseik szerint különleges színházi seregszemlét alapítottak volna. Bocsárdi László igazgató közölte, az első fesztivál gyakorlati okok miatt csúszik jövő év márciusára, a Deutsches Theater és a cseh nemzeti színház csak ekkor vállalhatja a vendégszereplést. /Váry O. Péter: Születésnap kis késéssel (Hatvanéves a Tamási Áron Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

Feléledőben a zenei élet Zágonban, mióta Musát Gyula irányítja a helybeli gyermekzenekart: kezdeményezésére március 8-án gyerekzenekarok adtak nőnapi koncertet Zágon kultúrotthonában. Az öt településről – a házigazdák mellett Barátosról, Uzonból, Sepsiszentgyörgyről és Rétyről – érkezett gyerekek háromórás hangversenye sikeresnek bizonyult. /Váry O. Péter: Gyerekzenekarok nőnapi koncertje Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./

,,...kiöregedve és elhagyatva, a székelység ittlétének, múltjának és jelenének élő bizonyítéka a falu” ― ez volt volt Hlavathy Károly fotóművész beszédének alapmotívuma a KépVIDÉK Alkotócsoport Háromszéki képek ― 2007 című kiállítása megnyitóján. A KépVIDÉKesek 2001 óta járják Háromszék településeit, megörökítve barázdás arcokat és ráncos tenyereket, düledező kúriákat, hogy létrehozzanak egy Háromszék falvait bemutató fotóarchívumot. /Váry O. Péter: Kiöregedve és elhagyatva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

Május 4–14. között Brassóban tartják a IV. Interetnikai Színházi Fesztivált, a romániai kisebbségi színházak, társulatok vándorló seregszemléjét. A kétévente szervezett fesztivál az egykori, Sepsiszentgyörgyön elindított színházi kollokvium felújítása, a seregszemlén bemutatkozik az erdélyi magyar társulatok zöme, illetve a nagyszebeni színház német tagozata és a bukaresti zsidó színház is. /Váry O. Péter: Színházi seregszemle Brassóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

Kevesen voltak kíváncsiak a Sepsiszentgyörgyön, a Park vendéglőben tartott Hosszú tollú székelyek éjszakájára. Ez különlegesebb író-olvasó találkozó szeretett volna lenni, könnyed hangvételű, főképpen a kortárs erdélyi magyar irodalomra figyelmet felhívó. Ma már az erdélyi magyar író könyveire kevesen figyelnek. Ez késztette Kopacz Attilát előbb két évvel ezelőtt tizenhat kortárs szerző korlátozott példányszámú, a kereskedelembe be nem kerülő kötetének kiadására, illetve most a Hosszú tollú székelyek éjszakájának megszervezésére, újabb, kereskedelmi forgalomba nem hozható kötet kiadásával, mely ,,dokumentum egy irodalmi felolvasó- és vitaestre” kellett volna hogy legyen. Vita nem volt, maradt a felolvasás, Sántha Attila szófejtést is igénylő székely verseiből, majd az ezekből ihletődött paródiákból. Molnár Vilmos után Bogdán László olvasott fel részletet vitaindítónak szánt esszéjéből, melynek elegendő címét említeni: Kinek írunk, és ki olvassa?! /Váry O. Péter: Hosszú tollú székelyek rövidre zárva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Önérzetjavító kiadványnak nevezte Sebestyén Spielmann Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka igazgatója Berekméri Árpád Róbert Fegyver alatt – A marosvásárhelyi magyar királyi 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikara 1940–1945 között /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című katonatörténeti könyvet. Önérzetjavító, mert visszaadja önbecsülését sok embernek, egy vesztett háború mégiscsak hőseinek. Az ötéves gyűjtőmunka során a szerzőnek, Berekméri Árpád Róbert történésznek a 27. székely honvéd könnyű hadosztály tisztikarából csupán 846-ról sikerült információkat begyűjtenie, s azok sem mind teljesek. A szerző elmondta, rendkívül nehezen gyűltek az adatok, kevés a hiteles forrásanyag, a katonai iratok többsége elpusztult a háborúban. Az utolsó pillanatban fogott hozzá a gyűjtőmunkához, hiszen jórészt a még élők emlékezetére kellett bíznia magát. Kiemelte a sepsiszentgyörgyi Gocz József segítségét, ki maga is foglalkozván hadtörténettel, a székelyföldiekről szolgáltatott számtalan adatot a könyvhöz. A könyv ötszáz példánya elkelt, utánnyomást kellett rendelni. /Váry O. Péter: Hiánypótló könyv hiányokkal (Fegyver alatt) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 7./

A Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Kovásznán párhuzamosan zajlott Kortárs Európai Filmnapok záróakkordjaként csemegét ígértek a szervezők: székelyföldi kísérleti rövidfilmek bemutatását. /Váry O. Péter: Ködöt keresni (Székelyföldi filmek) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 14./

Sepsiszentgyörgyön június 20-án volt az önkormányzat alakuló ülése, az RMDSZ nyolc képviselője mellett szavazott a három román szövetségbeli és a független román tanácstag is. Az RMDSZ javasolta, hogy most ne válasszák meg az alpolgármestert és ne alakítsák meg a szakbizottságokat. Az RMDSZ javaslatát támogatták a román tanácstagok is, így 12–9 ellenében elodázták az alpolgármesterek megválasztását és a szakbizottságok megalakítását. /Váry O. Péter: Visszalépésekkel, alpolgármesterek nélkül (Megalakult Sepsiszentgyörgy új önkormányzata) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

Mióta a hármashalomba szúrt kardos emlékmű áll a szemerjai dombon, évente július 23-án emlékezni gyűlnek össze a sepsiszentgyörgyiek. Rab Sándor történelemtanár átfogó történelmi felvezetése a kor alakulásáról, a forradalomhoz vezető történésekről nem ijesztette el az esernyő alá szoruló ünneplőket, a Háromszék utolsó győztes csatájára emlékezőket. /Váry O. Péter: /Az utolsó háromszéki győztes csata emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 24./

A CIVEK – Civilek Háromszékért Szövetség két témakörben szándékozott egyeztetni A civil szféra és az önkormányzat partnerségi kapcsolata című kerekasztal-beszélgetésen: Sepsiszentgyörgy pályáztatási rendszerének átalakítása, valamint a Lábas Ház működtetése. A CIVEK által kidolgozott javaslatcsomagot Berecki Kinga elnök ismertette. Az önkormányzatnak nem kulturális, illetve sport tematikájú pályázati alapot kellene elkülönítenie költségvetéséből, hanem működési alapot és projektalapot, a pályázatok elővéleményezését pedig egy, a CIVEK által kijelölt szakbizottságnak kellene elvégeznie. E javaslatokkal csupán annyi a gond – hívta fel Sztakics Éva alpolgármester a figyelmet –, hogy a törvény nem engedi, hogy önkormányzatok civil szervezetek működési költségeit fedezzék, másrészről csak Sepsiszentgyörgyön évente 100–150 civil szervezet pályázik, ehhez képest a mindössze harminckettőt tömörítő CIVEK-ről nem lehet tudni, mennyire ernyőszervezete az összes háromszéki vagy legalább sepsiszentgyörgyi civil kezdeményezésnek. /Váry O. Péter: Változást akarnak (Civil kerekasztal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 26./

Lezajlott a sepsiszentgyörgyi városmenedzseri versenyvizsga, Czimbalmos Kozma Csaba volt alpolgármester sikeresen vizsgázott. Hatáskörébe a városgazdálkodás és a városrendezés fog tartozni. /Váry O. Péter: Városmenedzsert avatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./

David Esrig színművészeti akadémiájának tanáraival az Andrei Muresanu Színház szervezésében egy hónapos képzést tart Sepsiszentgyörgyön a két társulat és az M Stúdió színészeinek. Csapatában Európa neves, színházművészetet oktató professzorai mellett a kontinens legrangosabb színházberendezési szakemberei is részt vesznek. Utóbbiak gyorsmérlege: Németországban a színészek és a nézők biztonságáért a sepsiszentgyörgyi színházunkat azonnal bezárnák. David Esrig szerint Romániában a színházművészetet nem fejlődhetett az európai ritmusban, többek között ennek a hátránynak a behozását tűzte ki céljául a mostani képzés. Esrig a romániai színjátszás gyenge pontjának tartja a beszéd túlzott előtérbe helyezését, holott a színészeknek mozgásukat is jobban kellene használniuk az előadás érdekében. David Esrig emigrációjáig az egyik legnevesebb romániai színházcsináló volt. /Váry O. Péter: Veszélyes a színházépület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./