Húzódozik a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűléstől az RMDSZ
Nem sok esély mutatkozik arra, hogy a március 12-ére Sepsiszentgyörgyre összehívott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen részt vegyen vagy a szervezésbe bekapcsolódjék az RMDSZ — legalábbis ez derül ki a szövetség székelyföldi vezetőinek nyilatkozataiból. Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsá­nak elnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján a székelyföldi önkormányzatok közötti együttműködési tervekről beszélt, újságírói kérdésre nyilatkoztak a nagygyűlésről is, amelynek kapcsán hangsúlyozták: beszédek helyett tettekre van szükség.
„Játékos jelleget öltött mostanság a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésről szóló beszélgetés" — szögezte le Borboly Csaba. Utalt az ideiglenes házbizottság felhívására, szerinte egyesek házbizottságosdit játszanak, tehetetlenségüket próbálva leplezni, pedig Székelyföldért tenni kell, nem beszélni. Nem jó félrevezetni az embereket nagyhangú gyűlések összehívásával, főleg olyan ügyekben, amiért tenni kell — mondta utalva arra, hogy a szervezők javasolták, Székelyföldön nyilvánítsák hivatalos nyelvvé a magyart. Ha lesz értelme, az RMDSZ vagy az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum összehívja a nagygyűlést, addig jónak látják kivárni — fűzte hozzá, rászervezésnek minősítve a házbizottság felhívását.
Hasonló álláspontra helyezkedett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, a városi RMDSZ elnöke is, aki szerint fel kéne hagyni az „ugrasszuk ki a nyulat"-szerű, provokatív megközelítéssel. A házbizottság kezdeményezését, a magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását a kilátás nélküli kanyarban előzni készülő autóvezető magatartásához hasonlította, aki „hadd lássuk, mi lesz" alapon vág bele a manőverbe.
Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a kétnyelvűség alkalmazásáért tett erőfeszítésekről beszélt, mint mondta, minden hivatalban próbálják ezt meghonosítani, a megyei önkormányzatnál vannak sikerek, eközben azonban a kétnyelvűséget hirdető párthoz tartozó kézdivásárhelyi polgármester csak román nyelvű irányjelző táblákat állíttat fel a céhes városban.
Az SZNT kitart a nagygyűlés mellett
Üdvözölte a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés összehívására irányuló kezdeményezést Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. A magyar nyelv hivatalossá nyilvánítását jogosnak, többszörösen megerősített közösségi akaratot kifejező kezdeményezésnek minősítette, szerinte elengedhetetlen, hogy az autonómiastatútumban megfogalmazott célokat kezdjék megvalósítani. Közleményében hangsúlyozza: a kezdeményezés nem vonja kétségbe a román nyelv hivatalos jellegét. „Székelyföldi román honfitársaink bizonyára nem ellenzik, hogy Vajdaság Autonóm Tartománynak a román is hivatalos nyelve, és nem látnak ellentmondást eme természetes tény és aközött, hogy Szerbia alkotmánya a szerb nyelvet az ország hivatalos nyelveként határozza meg" — véli Izsák Balázs. Szerinte a második Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés feladata, hogy vállalt kötelezettséggé tegye az önkormányzatok számára: az államhatalom helyi szerveiként biztosítsák a magyar nyelv azonos jogállását az állam nyelvével.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hatékony székely régiófejlesztés
Külföldi turisták számára kedvezményeket biztosító Székelyföld-kártya bevezetését tervezik a székelyföldi megyék elöljárói. Együttműködésük kiértékelőjén elmondták: hamarosan a magyarországi piacon is kaphatók lesznek a székelyföldi termékek.
A székelyföldi megyék együttműködése révén az elmúlt két évben sikerült elérni, hogy egységes arculattal, a régió fejlesztésére fordított energiákat összefogva, a Székelyföld konkrét eredményeket tudjon felmutatni – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke a székely önkormányzati vezetőkkel közösen tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.
Az elöljáró szerint hatalmas előrelépést jelentett, hogy az elmúlt évben, a bukaresti turisztikai kiállításon Bukovina, Dobrogea és más régiók mintájára a Székelyföld külön standdal szerepelt a Romexpo nevű bukaresti nemzetközi kiállításon, ahol a rendezvény leglátogatottabb standjává vált. A székely kapuk megőrzésére, illetve új kapuk állítására indított projekt az egységes székelyföldi arculat kialakítását célozza – közölte az elöljáró.
Mint mondta, hamarosan megalakítják a Székelyföld Turisztikai Ügynökséget is, amely az országban és külföldön népszerűsítené a térséget. Hasonló céllal közös brüsszeli irodát is nyitnak. A turizmus fejlesztését szolgálná ugyanakkor a Székelyföld-kártya – Seklercard bevezetése is: ha a turista megvásárolja ezt a kártyát, kedvezményben részesül a régióban működő vendéglátó-ipari egységek, valamint kulturális szolgáltatók és programszervezők részéről.
Antal Árpád: székelyföldi intézményekre van szükség
„A Székelyföldet intézményekkel, politikai testületekkel és cselekvési konszenzussal lehet csak építeni” – nyilatkozta Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a székelyföldi önkormányzatok közös cselekvési tervének és eredményeinek bemutatóján. A cselekvési terv olyan programok, tervek megvalósítását és olyan alapok létrehozását tűzi ki célul, mint a Székelyföldi Fejlesztési Alap vagy a Székelyföldi Hazatérési Alap, székely történelemkönyv kiadása vagy a Székelyföldi Turisztikai Ügynökség megalapítása.
Antal Árpád kifejtette, a másfél évvel ezelőtt gyerekcipőben járó megyei és városi együttműködés mára jelentőssé nőtte ki magát, az önkormányzati vezetők rendszeresen egyeztetnek fontos fejlesztési kérdésekben. „Nagyon sok munka és nagyon sok kompromiszszum szükséges ahhoz, hogy hosszú távú terveinket megvalósítsuk. A Székelyföld fejlesztése időt, munkát és türelmet igényel” – összegezte a polgármester. Tőkés András nyilatkozatára utalva, miszerint a székelyföldiek nem tudnának mit kezdeni az autonómiával, Antal kijelentette: véleménye szerint az autonómia szükséges és fontos velejárója a Székelyföld fejlődésének.
Pozitív térségfejlesztési példa
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint örvendetes, hogy Kovászna és Hargita megye közös projektjeihez az elmúlt három-négy hónapban Maros megye is csatlakozott, a térség egyre nagyobb figyelmet kap, politikai, turisztikai és kulturális téren is létjogosultságot nyert. „A kilencvenes években HarKov-ként emlegetett régió negatív megítélését sikerült úgy megváltoztatni, hogy a Székelyföldet a román politikusok is az összetartás, térségfejlesztés pozitív példájaként emlegetik” – mondta Borboly.
Tudatosult az értékmegőrzés fontossága
A székely kapuk megőrzésére, illetve új kapuk állítására indított projekt is az egységes székelyföldi arculat kialakítását célozza: ebben a projektben Kovászna és Hargita megye is részt vesz. Tavaly húszezer eurót fordítottak erre a célra, ám a program legnagyobb nyeresége az volt, hogy sok székely emberben tudatosult az értékmegőrzés fontossága – mondta Borboly, aki szerint örvendetes, hogy több településen a helybeliek önerőből kezdték felújítani a régi kapukat. A két megye tanácsa ötletpályázatot is hirdet az egységes rendszerű helységjelzők építésére is, melyek a Székelyföld szimbólumrendszerét használják.
Székelyföldi termékek a magyarországi piacon
Borboly Csaba ugyanakkor bejelentette: Magyarországon a Cora üzletlánc az első multinacionális cég, amely székelyföldi termékeket fog kínálni a helyi vásárlóknak. Mint ismeretes, a Székelyföld márkanevet Hargita, Kovászna és Maros megye együtt regisztrálta az elmúlt év során. „Az első komoly megmérettetése a Székelyföld márkának, valamint a termékeknek a magyarországi akció lesz, hiszen sikeres szereplés esetén a helyi vállalkozók új piacot hódíthatnak” – mondta a Hargita Megyei Tanács elnöke.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Illegális a háromszéki magyarok világtalálkozója?
Elmarasztalta a brassói táblabíróság a Kovászna megyei önkormányzatot a háromszéki magyarok világtalálkozójának megszervezéséért. Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta, tudomást szerzett a döntésről, de a végzést még nem kapta kézhez, ezért nem tudja, milyen lépéseket tesznek a következőkben.
Mint arról beszámoltunk, az önkormányzatot feljelentő Kovászna és Hargita Megyei Románok Civil Fóruma azt sérelmezte, hogy közpénzekből jelentős összegeket fordítottak egy olyan rendezvényre, amely kizárólag magyaroknak szólt, és kizárták a megye 25 százalékos románságát, illetve a többi itt élő nemzetiséget, a romákat és a zsidókat.
Ioan Solomon, a fórum elnöke feljelentésében az alkotmány, a közigazgatási, valamint a diszkriminációellenes törvény több cikkelyére hivatkozva kifejti: mivel közpénzekből finanszírozott rendezvényről van szó, diszkriminálták és másodrangú polgárokként kezelték a térség más nemzetiségű lakóit.
Solomonék nyilvános bocsánatkérésre tartottak igényt, valamint arra, hogy a közpénzekből ugyanannyit, vagyis 1,1 millió lejt fordítsanak egy román rendezvény megszervezésére. Tamás Sándor elmondta, a találkozót ezentúl is megszervezik, hisz a megyében élő 75 százalékos magyarságnak erre joga és igénye van.
A Háromszéki Magyarok Világtalálkozóját 2007-ben szervezték meg első alkalommal, amikor a Pincetetőn felavatták a rendezvény szimbólumát, a 12 oszlopos emlékművet. A tervek szerint a találkozót évente megszervezik, és négyévente nagyszabású rendezvényre kerül sor. A találkozók záróakkordjaként augusztus 20-án este minden háromszéki településen kigyúlnak az őrtüzek, amelyek jelzik, hogy a települések ezentúl is hazavárják szülötteiket.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Nagyobb pénzügyi autonómiát!
Jóváhagyta tegnapi rendkívüli ülésén Kovászna Megye Tanácsa a központi költségvetésből a helyi önkormányzatok büdzséjének kiegyensúlyozására szánt összegeket. Mint ismeretes, a pénz nyolcvan százalékát a megyei pénzügyi igazgatóság osztja szét a településeknek bizonyos algoritmus alapján, húsz százalékról a megyei önkormányzat rendelkezik.
Az összegek elosztását múlt héten ismertette a háromszéki polgármesterekkel a megyei önkormányzat vezetősége és a pénzügyi igazgatóság képviselője, s jóllehet, igyekeztek szinten tartani a büdzsét, számos községgazda elégedetlennek mutatkozott, kevesellve a kiutalt pénzt.
A tegnapi szavazáson a Magyar Polgári Párt frakciója tartózkodott, így fejezve ki egyet nem értését a helyi közpénzügyi törvény előírásaival, miszerint a megyei önkormányzat csak a pénz egyötödéről rendelkezhet. Tulit Attila frakcióvezető szerint törvénymódosításra lenne szükség ez ügyben. Észrevételével Tamás Sándor, Kovászna Megye Taná­csának elnöke is egyetértett, emlékeztetve: a költségvetési törvény szakbizottsági vitája során elfogadták azt a javaslatot, hogy a megyei önkormányzat a visszaosztott pénz harminc százalékát ossza szét, a parlament plénumában azonban leszavazták a módosítást.
Baka Mátyás RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nemcsak az alacsony szintű pénzügyi autonómia a gond, hanem az elosztás kritériumrendszere sem megfelelő, hiszen nem azokat a községeket támogatják, amelyek igyekeznek befektetőket vonzani, bevételeiket növelni.
Az ülésen felmerült Nagyborosnyó helyzete is, amely csak az úgynevezett szolidaritási szintnek köszönhetően kapott egy minimális összeget — 150 000 lejt — a megyei tanácstól, a más megyékben alkalmazott kritériumrendszer szerint semmit nem kapott volna, hiszen semmilyen fejlesztési programot nem kezdeményezett a helyi tanács. Fazakas Tibor MPP-s képviselő azzal vádolta a megyei RMDSZ-vezetést, hogy a nagyborosnyói tanácstagok közötti egyezség ellenére megtorpedózták az alpolgármester leváltását, márpedig valamilyen megoldásra szükség van.
Farcádi Botond. Forrás: Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A képzőművészetek éve Székelyföldön
Még ősszel, a Barabás Miklós Céh 80. évfordulója alkalmából jeleztük, hogy a képzőművészetek évének nyilvánította a 2010-es esztendőt Kovászna megye önkormányzata, a kezdeményezéshez csatlakozott a szomszédos Hargita megye is.
"A tavalyi Benedek Elek-emlékév sikerén felbuzdulva megvizsgáltuk, hogy milyen ügynek szentelhetjük ezt az esztendőt, és kiderült, hogy több mint 15 háromszéki képzőművész születésének vagy halálának van kerek évfordulója az idén" – mondta az MTI-nek Tamás Sándor, a történelmi Háromszéket magába foglaló Kovászna megye önkormányzatának elnöke. Ezért nem egy személynek a munkásságáról fognak megemlékezni, hanem magáról a képzőművészetről, a sepsiszentgyörgyi városi önkormányzattal együtt így a képzőművészetek évének nyilvánították az ideit. Ehhez csatlakozott Hargita megye is.
A szervezésbe bevonták a képzőművészek szövetségét, a háromszéki képzőművészek egyesületét, a Barabás Miklós Céhet, a program felelőse pedig Vargha Mihály szobrászművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója lett. A tervek szerint nemcsak kiállításokat szerveznének, hanem új galériát építenének, monográfiákat, katalógusokat és emlékalbumokat adnának ki – közölte Tamás Sándor, hozzáfűzve: szeretnék előtérbe helyezni, megismertetni a fiatal képzőművészeket is. A rendezvények azonban túlmutatnának Székelyföld határain, a tárlatokat, művészközösségeket a magyarországi testvérmegyékben, a testvértelepüléseken, valamint Svédországban is bemutatják.
A rendezvénysorozat egyik kiemelkedő momentuma Gyárfás Jenő festőművész szobrának felavatása lesz, a nevét viselő képtárral szemben, Sepsiszentgyörgy főterén. A másik fontos mozzanat Barabás Miklós születése 200. évfordulójának megünneplése.
Tamás Sándor tájékoztatott arról is, hogy a Kovászna megyei önkormányzat 100 000 lejt különített el a rendezvény finanszírozására. "Valljuk, hogy nehéz gazdasági helyzetben is áldozni kell az értékteremtő kultúrára" – hangsúlyozta az MTI-nek Tamás Sándor.
Könyvekről inkább semmit
Miközben a média arról fecseg, hogy most aztán már csakugyan lőttek a Gutenberg-galaxisnak, egyszer s mindenkorra lejárt az ideje a könyvnek, merthogy a világhálós olvasás kiszorította a kényelmes, hátradőlős otthoni, könyvtári vagy íróasztal melletti szellemi táplálkozást, a felcseperedő nemzedék már csak az iskolában lát "hagyományos" könyvet, egyébként az e-könyveken (ingyenesen letölthető elektronikus könyveken) szocializálódik, és a büdös életben nem fog a kezébe többé papírra nyomott olvasnivalót, aközben meg azt tapasztaljuk, hogy papírra nyomott kiadványokból soha nem látott-tapasztalt dömping mutatkozik: "klasszikus" könyvek millióival árasztja el a piacot a sok száz kiadó. Szaporodnak, korszerűsödnek a nyomdák mifelénk is. Az ember hiába kapkodja a fejét, menne már-már falnak az önsajnálattól – most végre feltölthetné pár poros polcból álló soványka könyvtárát, hiszen íme, egyetlen vidéki könyvvásáron is lába elé terül a fél világirodalom –, mert úgy jár, mint az egyszeri karrierista; mire valamit is megengedhetne magának, kiderül, hogy már szinte semmit sem engedhet meg: huzat süvít a pénztárcában, cincog az eurócent a zsebben.
Méltatlankodó ismerősök állítanak meg úton-útfélen, hogy ez a fenenagy szabadság eszmeileg is mennyire felhígította a piacot: manapság könyvet ír boldog-boldogtalan; és milyeneket, uramisten!... Hát szabad ezt? Hát nincs, aki határt szabjon a sok giccsnek? Több az író, költő, mint a tisztes kenyérkereső, több az emlékezés, mint az emlék; amennyi magról kelt poéta, átokverte grafomán, önjelölt antikommunista, mosakodós nómenklaturista, reszketeg hadfi – mind-mind kötetet ad ki. Mi több, elvárják, hogy a sajtó és a szakma beszéljen, írjon – naná, hogy csakis dicsérőleg!, szemelvényeket közölve – a dicső fércművekről, zengzetes kritikák kürtöljék azok hallatlan halhatatlanságát. Hát nincs, aki megmondaná ezeknek: "Coki!, eddig s ne tovább, fűzfalombos pancser banda?!..."Maholnap belefúlunk a randa ballasztba!...
Vörösmarty Mihály is eltűnődött azon, hogy ment-é a könyvek által a világ elébb. Meg is válaszoltaforma, de a kérdés, mint a nagy gondok igazán, máig érvényes, a probléma nyitott maradt.
Jean de La Bruyere francia moralista (1645 – 1696) megfogalmazta az emberek viszonyulását az írott szóhoz. "Az ostobák elolvasnak egy könyvet, és egyáltalán nem értik; a középkorú szellemek azt hiszik, hogy tökéletesen értik; a nagy szellemek olykor nem értik egészen: homályosnak találják benne azt, ami homályos, aminthogy világosnak találják azt, ami világos; a »szép szellemek«, a tetszelgők homályosnak akarják találni azt, ami egyáltalán nem az, és nem akarják megérteni azt, ami nagyon is érthető."
Ez ma annyival egészíthető ki, hogy az ostobák egyáltalán, a középkorú szellemek egész ritkán, a »szép szellemek«, a tetszelgők majdnem sosem olvasnak, minek következtében éppúgy nem értik, találják homályosnak vagy világosnak a felkapott, éppen divatos "műveket", mint dicstelen elődeik, ellenben képesek tévés műsorok négyszögletű kerekasztalainál szakmányban csépelni a szót, pró és kontra, miután valaki, aki tényleg olvas, érdemben merészel beszélni egyik-másik alkotásról.
A műveket pedig a "nagy szellemek" állítják a közvélemény érdeklődésének fókuszába. Ezek a tévés világ intellektuális celebjei. Időnként, mint korpa közé, odakeveredik egy-egy elvetemült idióta, aki homályosnak mondja a homályost és világosnak a világost – de az efféléket hamar kipenderítik.
Ami pedig a rengeteg szemetet illeti, arról is volt véleménye mösziő Bruyer Jánosnak: "A rossz könyveknek szabadon kell a nyilvánosság elé kerülniük, hogy az emberek szabadon választhassák ki a jót."
Nincs naivabb a moralistánál. Bár az is igaz lehet, amit Szerb Antal mond róla: "Ha ma élne, talán újságkrokikat írna, és ennek a szép és nehéz műfajnak legfélelmetesebb virtuózai közé tartoznék."
Isten a lelkem, talán mégis jobb (nekünk!), hogy odaátról kontemplálja a maga hűvös derűjével ezt a cudar világot...
Bölöni Domokos. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)

Van magyar jövő Hunyad megyében
Hunyad megye- Szimbolikus helyszínen, Hunyad megye egyetlen önálló magyar tanintézményében, a Dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban került sor hétfőn a Háromszék-Hunyad megye együttműködési megállapodás aláírására.
A két térség közötti kapcsolatok előzményeit idézte fel Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsnak elnöke a megállapodás aláírásakor. Egy évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön jelentette be Winkler Gyula EP-képviselő és Antal Árpád András polgármester a Székelyföld – Szórvány Partnerség kezdeményezését. “Nemzeti cél érdekében kell összefognunk, a Székelyföld belső anyaországként kell megnyilvánuljon. Az elmúlt tíz évben Hunyad megyében a magyarság 25 százalékkal csökkent. Ezen a tendencián szeretnénk változtatni. Nagyon fontos, hogy találtunk lelkes embereket, akikkel el lehetett indítani a szórványprogramunkat” – mutatott rá Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke kiemelte, nem feltétlenül az anyagi vonzatát kell nézni ennek a kezdeményezésnek, hanem nagy hangsúly kerül az önkéntességre. „Belső indíttatásra van szükség. E mellé pedig Kovászna Megye Tanács nevében mondhatom, az értelmes célok és az összefogás érdekében támogatni tudjuk, hogy ez a keretegyezmény megteljen tartalommal. Nem akarjuk mi megmondani, hogy mi a teendő, hanem a Hunyad megyei közösség igényeire akarunk odafigyelni” – összegezte a program célját Tamás Sándor.
“A demográfiai adatok sajnos kíméletlenek, de a civil szervezetek, az egyházak, iskolák és a közéleti szereplők partnersége megfelelő politikai háttérrel eredményt fog hozni. Együtt tudunk gondolkodni, és ez nemcsak elméleti, de gyakorlati síkon is megmutatkozott, hiszen elkezdődik ez a program. Itt minden kezdeményezés jó táptalajra hull. Tudunk meglepetést szerezni, hiszen van magyar élet Déván, Vajdahunyadon, de Hátszegen vagy Petrozsényban is. Hunyad megye tele van a magyar történelem emlékhelyeivel, amelyet a székelyföldieknek is érdemes megismerniük” – fejtette ki Winkler Gyula. Az RMDSZ EP-képviselője beszámolt arról, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma készíti a szórványstratégiáját, amely két pillérre épül, a templomra és az iskolára. “Ez a stratégia a világban élő magyarok viszonylatában készül, hozza kell tennünk viszont, hogy a Kárpát-medencei magyarság esetében ezt ki kell egészíteni a közigazgatási, kormányzati döntéshozatalban való részvétellel” – mutatott rá Winkler Gyula, utalva arra, hogy Hunyad megyében az RMDSZkormányzati szerepvállalása tudja pótolni a hiányzó önkormányzati képviseletet.
“Gratulálni kell ehhez az iskolához, amelyet itt Déván összefogással hoztak létre, Gyönyörű ez az iskola, amikor azt mondtuk, hogy szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot, arra is gondoltunk, hogy sokat tanulhatunk egymástól. Székelyföldön a testvérkapcsolatok általában Magyarország fele fordultak, és ennek köszönhetően mi – akik a tömbmagyarságban élünk – elfelejtjük, hogy mit jelent Romániában magyarnak lenni. Azt szeretnénk, hogy mind Székelyföldön, mind a szórványban az emberek büszkék lehessenek magyarságukra” – hangsúlyozta Antal Árpád András. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint mindkét közösségen múlik, hogy milyen konkrét hozadéka lesz ennek a programnak, nem véletlenül szerepel az együttműködési megállapodás szövegében, „Erdélyben minden magyar felelős minden magyarért”.
Dézsi Attila, Hunyad megye prefektusa a tavaly Kovászna megyében dolgozott kormányfelügyelőként, hozzászólásában elmondta, Székelyföldön döbbent rá, mennyire fontos a kapcsolat a tömbben és a szórványban élő magyarok között, hiszen a szórványban élő magyaroknak ez biztonságot, bizalmat eredményez.
A megállapodás aláírását megelőzően több száz diák előtt lépett fel február 12-én a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes és a megzenésített gyerekverseket játszó baróti Kelekótya együttes. A csernátoni Csiporkázó Játszóház ostorfonásra, szalmatárgyak készítésére, gyöngyfűzésre tanította a kicsiket. Délután Vajdahunyadon léptek fel a háromszéki előadók, ahol szintén nagy érdeklődés övezte a produkciókat, melyeket a helybeli 6-os iskola magyar tagozatának reneszánsz táncai is kiegészítettek. Vajdahunyadi pedagógusok elmondták, testvériskolai kapcsolatot szeretnének kialakítani háromszéki iskolákkal, de egyházi vonalon is kibontakozóban van a két megye kapcsolata. A nap fergeteges táncházzal ért véget a Vajdahunyadi Magyar Házban, ahol háromszéki és vajdahunyadi fiatalok közösen ropták a táncot.
A hétfői eseményen a Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Tanács (HUMMIT) és a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) is partnerségi együttműködést írt alá. A két szervezet elnöke, Széll Lőrincz és Grüman Róbert a Hunyad megyei és a háromszéki magyar ifjúságiközösségek közötti párbeszéd és együttműködés megerősítését kezdeményezte ezáltal, különös tekintettel az általuk képviselt fiatalokra. Elmondták, hosszú távon egy partiumi egyesület is be akarnak vonni az együttműködésbe. Forrás: erdon.ro

Lemaradt Háromszék
Pályázatok írására buzdította a háromszéki lelkészeket Kovászna megyei látogatása során Nagy Mihály Zoltán, a vallásügyi államtitkárság magyar történelmi egyházakat képviselő szakreferense. Mint mondta, a megyéből kevesebb pályázat érkezik, mint az országos átlag.
Tavaly hozzávetőlegesen 40 millió lejt osztott ki pályázati úton az államtitkárság, ebből több mint 3 milliót kaptak a magyar történelmi egyházak. Nagy Mihály Zoltán Sepsiszentgyörgyön, majd Kézdivásárhelyen ismertette részletesen a plébánosokkal, lelkészekkel a pályázatok műhelytitkait.
A szakreferens elmagyarázta, hogy kell kitölteni az űrlapot, és néhány buktatóra is felhívta a jelenlevők figyelmét. Kifejtette, többek között a műemlék templomok restaurálásánál kell figyelni arra, hogy amennyiben „A” besorolású épületről van szó, csak szakirányú engedéllyel rendelkező cég végezhet javítási munkálatokat.
„A törvény értelmében például a magyar vagy latin nyelvű egyházi pecsétet nem fogadják el, ezért mindenkit arra kérünk, hogy készíttessen román nyelvűt is, ezekre az esetekre” – hangsúlyozta az államtitkárság elvárásait Nagy Mihály Zoltán. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a leadott pályázatokból egy másolatot mindig tartsanak meg, egy példányt pedig küldjenek el a püspökségre, mert így utólag is elő lehet keresni a dokumentációt.
Az államtitkárságnál templomépítésre-, javításra, de rendezvények szervezésére, szociális tevékenységekre és egyházi múzeumok támogatására is lehet kérni pénzt. Nagy Mihály Zoltán szerint azonban a román kormány által biztosított keret 90 százaléka templomépítési és -javítási munkálatokra megy el, ugyanis az ortodox egyházi kultúrában nincs jelen a szociális tevékenység, ezért nem értik, a magyar történelmi egyházak miért kérnek erre támogatást.
A szakreferens jelenlétét kihasználva Gödri Miklós református lelkipásztor át is adta a kálnoki műemlék templom restaurálásáról szóló pályázatot. Tamás Sándor tanácselnök elmondta, a megyei önkormányzat is különít el a történelmi egyházak támogatására összeget, és ezzel segíthet a nagyobb pályázatok előkészítéséhez szükséges dokumentációk elkészítésében.
A pályázati dokumentáció megtalálható a www.culte.ro honlapon, beszerezhető az egyházmegyei központokban vagy esperességeken is. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Székelyföldi turizmus: ne virslivel, parízerrel!
Fél év elteltével ismét egységes arculatú Székelyföld-standdal mutatkozott be Bukarestben a tegnap kezdődött országos turisztikai vásáron Hargita, Kovászna és Maros megye.
A húsvéti ünnepek közeledtére való tekintettel a borvízpiramis és a székelykapu megszokott látványát a szervezők ezúttal tojáspatkolással, tojáshímzéssel gazdagították. Termékeikből a standhoz látogató Elena Udrea területfejlesztési és turisztikai miniszternek is ajándékoztak.
Fontos belföldi vendég
„A tavaly őszi bemutatót követően a vállalkozóktól csak pozitív visszajelzéseket kaptunk, mindenki arról számolt be, hogy szálláshelyeik elfoglaltsága sok esetben megnövekedett” – fogalmazott tegnap lapunknak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki – mint arról beszámoltunk – nemrégiben a budapesti Hungexpóra is elkísérte a standot.
„Fontos számunkra a romániai, a belföldi vendégek fogadása. A bukaresti vendégek ugyanis sokszor költekezőbbek, nagyobb érdeklődést mutatnak, mint például a Magyarországról érkező turisták” – tette hozzá Borboly.
Tamás: észre kell venni a Székelyföldet
„Ami Háromszéket és az idegen vendégek jelenlétét illeti, a vendégfogadók mentalitásán kell változtatni. Hajlamosak vagyunk belterjesen gondolkozni, és azt hinni, hogy mi el tudjuk tartani turisztikai egységeinket” – nyilatkozta lapunknak a Székelyföld standjánál Gazda Zoltán, a Kovászna megyei Turisztikai Egyesület igazgatója.
„A tapasztalat azt mutatja, a tavalyi és idei egységes fellépés nagy figyelmet kelt a politikusok, vállalkozók és a média körében is. Fontosnak tartjuk, hogy Székelyföld gazdasági potenciálját észrevegyék. Ha nemcsak Bukarestben, hanem minél több lehetőséget megragadva következetesen együtt lépünk fel, ha nem is azonnal, de előbb-utóbb a régió gazdaságán is érezhetővé válik az egységes székelyföldi stratégia eredménye” – tette hozzá Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
Tervekből nincs hiány
„Székelyföldön rengeteg panzió van, több a szálláshely, mint a Prahova völgyében, de ezek nagyrésze ünnepeken, falunapokon kívül üresen áll. Projekteket kell generálnunk, arra összpontosítva, hogy bemutassuk e területek másságát, különlegességét” – vélte Borboly Csaba. A tanácselnök szerint sok az alulról jövő, jó kezdeményezés Hargita megyében.
„Azt sajnálom, hogy az elmúlt 18 évben ezeket a kezdeményezéseket nem vette számba senki, ezért van ott a székelyföldi turizmus, ahol van. Sok az épített örökségünk, amit nem szabad hagyni elveszni – szögezte le Borboly. – Az nem igazi székelyföldi turizmus, amikor reggelire virslit és parizert szolgálnak fel a vendégnek, hisz a székelyeknek megvannak azok a sajátos helyi termékeik, amelyek vonzerővel bírnak a látogatók számára. Emellett azt is el szeretnénk érni, hogy minden faluban biztosítsunk egy képzett idegenvezetőt, mert nagy probléma, hogy nincs, aki megmutassa a környék szépségeit.”
A fjordoktól a Dunáig
A négy napig tartó bukaresti országos vásáron 18 ország 240 standja mutatkozott be, mindenikük árkedvezményes utazási csomagokkal csalogatva az érdeklődőket. Az Idegenforgalmi Ügynökségek Országos Egyesülete (ANAT) által összeállított lista szerint a hazai célpontok mögött a román állampolgárok idén legszívesebben Görögországban, Törökországban, Bulgáriában, Spanyolországban vagy Máltán nyaralnának.
Egy anatóliai nyaralás például 245 eurótól kezdődik, ami egy négycsillagos szálloda szobájának hétnapos foglalását fedi, teljes ellátással, de útiköltség nélkül. Tegnapi ottjártunkkor egy standnál tíznapos lengyelországi kirándulás iránt érdeklődött egy potenciális ügyfél; mint megtudta, 785 euróba kerülne neki. Aki viszont norvégiai hajókázásra kívánkozik, 1525 eurót kell lepengetnie azért, hogy a fjordok országába juthasson.
Egy másik standnál Cosmina Vladu értékesítési menedzser arról tájékoztatott, hogy a hajós turizmus végre Romániában is kezd fellendülni. „A mi cégünk legnagyobb újdonsága idén egy májusi hajóút a Dunán, Vidin, Belgrád, Budapest, Esztergom, Pozsony és Bécs érintésével. Mindez ötcsillagos hajóval, 599 eurótól kezdődően” – büszkélkedett az értékesítési menedzser. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Bartók Emléknap Nagyszentmiklóson – Újraépítené a zeneszerző szülőházát a polgármester
Szülővárosában, Nagyszentmiklóson vasárnap délután emlékeztek meg Bartók Béla születésének 129. évfordulójáról, a Pro Bartók Társaság szervezésében.
A világhírű zeneszerző szobránál Tamás Sándor, a Társaság elnöke köszöntötte a rendezvény résztvevőt, akik ez alkalommal a nemrég elhunyt László Ferenc kolozsvári zenetudósról, a legnagyobb Bartók kutatóról is megemlékeztek. Dănuţ Groza nagyszentmiklósi polgármester megköszönte a szervezőknek, hogy méltókképpen ápolják a város nagy szülöttjének emlékét, majd személyes véleményének hangot adva azt javasolta, hogy a Polgármesteri Hivatal és a civil szervezetek erőiket egyesítve állítsák vissza eredeti formájába, vagy építsék újra Bartók Béla nagyszentmiklósi szülőházát. A polgármester ez alkalommal azt is elmondta, hogy gróf Nákó Kálmán és felesége, Nákó Berta síremlékét is fel szeretné újíttatni a katolikus templom alagsorában, de a híres nagyszentmiklósi kincset is haza szeretné hozni legalább egy hiteles másolat formájában. A megemlékezésen résztvevő intézmények és civil szervezetek képviselői megkoszorúzták Bartók Béla szobrát, a tavaly elhunyt Jecza Péter szobrászművész alkotását.
Nemzetközi zongoragála a Nákó kastélyban
A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kara március 23-28. között negyedik alkalommal szervezte meg Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt. A díjazottak gálaelőadására vasárnap este telt ház előtt került sor a Nákó kastély dísztermében, a Nagyszentmiklósi Bartók Emléknap keretében. Öt fiatal zongoraművész - az első díjas Szokolayné Szőke Diána, a megosztott második díjas Utasi Noémi és Görög Enikő, valamint a megosztott harmadik díjas Omordia Rebeca és Szabó Marcell virtuóz játékának tapsolhatott a nagyszentmiklósi közönség, akik a Pro Bartók Társaság különdíjait is átvehették Tamás Sándor elnöktől és dr. Kerek Ferenctől, a szegedi Zeneművészeti Kar dékánjától.
„Nyolc országból érkezett 27 versenyző vett részt a szegedi zongoraversenyen – nyilatkozta a Nyugati Jelennek dr. Kerek Ferenc, a Csiky Boldizsár Erkel-díjas zeneszerző vezette zsűri tagja – a szakemberek egybehangzó véleménye szerint nemcsak létszámbeli, de ugrásszerű minőségi előrelépést hozott az idei vetélkedő az előző évekhez képest, pedig a korábbiak is jól sikerültek. Egy ilyen zsűrinek véleményem szerint az a dolga, hogy a szakmai elemzés után törekedjen konszenzusra, akkor is ha esetleg eltérő szempontok alapján értékelnek. Van olyan zsűritag, aki a virtuozitásra helyezi a hangsúlyt, más talán a mű mondanivalójának a visszaadását vagy a közönséggel való kommunikálás készségét értékeli elsősorban. A Nagyszentmiklóson is fellépett ifjú tehetségek közül kiemelkedett Szokolayné Szőke Diána teljesítménye, aki minden egyes zenei gondolaton, zenei mondaton belül tökéletesen szinkronban játszik a kottaképpel, a szerzői instrukciókat maradéktalanul megvalósítja és erőteljes kifejezőkészséggel, lényegében hibátlan játéktechnikával rendelkezik.”
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Címer és pecsét a Székelyföldön – „Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne”
Sepsiszentgyörgyre érkezett a Címer és pecsét a Székelyföldön című vándorkiállítás, amelyet csütörtökön este nyitottak meg a Székely Nemzeti Múzeumban.
A tárlat átfogó képet nyújt a székelység képviseleti, helyhatósági és egyházi szervezetei által használt szimbólumokról a 15. századtól napjainkig, bemutatja a látogatónak a székely nemzet régi és újabb címerét és címeres pecsétjeit. A kiállításon megtekinthetőek a székely székek, városok és falvak helyhatósági címeres pecsétjei, kiegészítve felekezetenként az egyházi pecsétekkel, ugyanakkor Keöpeczi Sebestyén József vármegyékről készült színes címerrajzai is.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke megnyitó beszédében a székelységet megjelenítő legrégibb címerábrázolásokról beszélt, ismertetve, hogyan változtak a címerek és hogyan változott az ezzel kapcsolatos kutatás szerepe a történelem során. „A századok során sok minden változott. A szerencsétlen huszadik század pedig fátylat borított a székely szimbólumokra, hangfogót tett azok kutatóira. Hogy ne is beszéljünk jelképeink használatának tiltásáról. Hogy nem veszett ki a köztudatból, a közérdeklődésből, sok minden kellett. Kellettek a lelkes kutatók, kellettek a tárgyi emlékek, olyanok is, amiket megsemmisítettek, és kalapáccsal levertek. Olyanok is, amelyek helyükön maradtak” – hangsúlyozta Tamás Sándor, kiemelve, hogy Háromszék vármegye régi megyeházán, a jelenleg megyei könyvtárnak otthont adó épületen most is megtalálható a Tres Sedes Siculorum felirat.
„Kenyér nélkül, fedél nélkül, meleg nélkül azért még ember az ember. Múltja nélkül, emlékei nélkül, legendái, hagyományai nélkül már biztosan nem az. Viszont sem száz, sem ezer év alatt biztosan nem veszhet el történelmünk és hitünk. Minket nem lehet sem megsemmisíteni, sem kilökni kisebb tájhazánkból, mert minket ide köt család, nemzeti hagyomány, hit, barátság, becsület és hűség” – fogalmazott Tamás Sándor, utalva beszédében a román politikusok kijelentéseire, mely szerint Székelyföld nem létezik. „Székelyföld azoké legyen, akik akkor is szeretik, amikor nem könnyű szeretni. Azoké legyen, akik akkor is maradnak, amikor nem könnyű maradni. Székelyföld azoké legyen, akik hisznek benne” – zárta beszédét Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A tárlatmegnyitó házigazdája Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató, a megyei tanács munkatársa volt, aki méltatta a székely szimbólumok kutatásának jelentőségét, kiemelve ezek identitáserősítő értékét. Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi nyugalmazott főlevéltáros, Erdély legismertebb pecsétkutatója ismertette a kiállítás háttérmunkáját, kiemelve annak jelentőségét, hogy évtizedes kutatómunka áll a tárlat anyaga mögött. Szekeres Attila István heraldikus elmondta, a kiállított anyag egy válogatás, ennél jóval nagyobb anyag gyűlt össze a kutatás során. Ugyanakkor megjelent a Székely Szimbólumok nyomában címmel tavaly novemberben Sepsiszentgyörgyön megszervezett konferencia anyaga, kötetbe szerkesztve, amely összegzi a Székely Címer-, Pecsét és Zászlótörténeti munkacsoport eddigi tevékenységét.
A Címer és pecsét a Székelyföldön című vándorkiállítás két hétig tekinthető meg a Székely Nemzeti Múzeumban.
(rmdsz hírszerk.)
Nyugati Jelen (Arad)

Gúzsba kötve is táncolni kell
2010-ben beérett pár fontos decentralizációs döntés
Menet közben szállt fel az RMDSZ a vonatra, hiszen koalíciós partnere korábban is hatalmon volt, menet közben kellett kialakítania álláspontját, de még így is jó munkát végeztek az RMDSZ kormányzati tisztségviselői, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök a Romániai Magyar Demokrata Szövetség polgármestereinek szombati országos találkozóján. A nemzeti színház nagyterme túlságosan tágasnak tűnt a jelenlevők számához képest, de az ülésvezető Tánczos Barnadilemmájára, aki a foghíjas terem láttán azt kérdezte, hogy vajon "a terem nagy, vagy mi vagyunk kevesen?", az elnök azt válaszolta, hogy a terem nagy.
Markó szerint Romániában a kormányzati munkát kétféleképpen lehet szemlélni. Egyfelől úgy, hogy a kormányzati, önkormányzati eszközöket felhasználva működtetik az önkormányzatokat, a kormányt, az intézményeket, másfelől úgy is, hogy modernizálják, átalakítják, megváltoztatják azokat.
Félúton a kisebbségi jogok biztosítása terén
Mint mondta, az RMDSZ ez utóbbira vállalkozott, ezt tekinti kötelességének kormányban és az önkormányzatokban. Figyelmeztetett, nem lehet csak szinten maradásról beszélni, a megszorítások ellenére is "oda kell hatni, hogy céljaink ne dőljenek dugába". "Gúzsba kötve táncolunk, de akkor is táncolni kell, ha változtatni akarunk", kormányban, önkormányzatokban, s meg kell próbálni a parlamentben 7 százalékból 50 százalékot "kimatematikázni" – tette hozzá.
A jelenlegi időszak legnagyobb kihívásának a decentralizációt nevezte, amellyel ugyan "újabb problémákat, nyűgöket suvasztanak a polgármesterek nyakába", de úgy próbálják intézni, hogy pénz is legyen hozzá. 2010-ben beérett pár fontos decentralizációs döntés: a decentralizációt akkor is vállalni kell, ha gondot okoz, mert "legfőbb céljainkhoz kerülünk közelebb, ahhoz, hogy a magyar közösség helyben dönthessen saját problémáiról". Kiemelten szólt az oktatás és az egészségügy decentralizációjáról, külön kitért a kisebbségi jogok kérdésére, s mint mondta, teljes körű közigazgatási reformra, az ország berendezkedésének újragondolására van szükség. Kijelentette: a kisebbségi jogok terén "még csak félúton vagyunk". Ugyanakkor az RMDSZ bírálóinak üzente, "kis lépésekkel dolgozunk, de megyünk előre, nem állunk és álmodunk nagy lépésekről".
Cinikus és "igazi" válasz
A továbbiakban az alkotmánymódosítás kapcsán adott egyfelől cinikus választ azoknak, akik "óriási árulásról beszélnek", megkérdezve, miért nem dolgoztak novemberben azon, hogy a referendum során a magyarság ne szavazzon az egykamarás parlamentre és a képviselők számának 300-ra való csökkentésére. Ezzel szemben az "igazi" válasza az volt, hogy az RMDSZ eleve nem értett egyet ezzel, szükség van felsőházra, amely a megyék, a régiók képviselete lehetne, kisebb létszámmal. Hozzátette, kiábrándítja, hogy arra nem figyeltek oda, hogy az RMDSZ bevitte, hogy az állami hatóságoknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel az identitásukról szóló döntésekben. Fontos kitételnek nevezte, amelyre rá lehet építeni a kulturális autonómiát.
Egyértelmű, világos kommunikációra van szükség
Takács Csaba ügyvezető elnök arról beszélt, hogy fontos az önkormányzatok véleménye az RMDSZ-ről, mert a polgármesterek, megyei tanácselnökök a települések első számú politikusai, s az RMDSZ felelőssége komfortosabb, élhetőbb életet teremteni a magyar közösségnek. Ezért, ha az RMDSZ-t nem erősítik, azzal a magyarságot gyengítik, mondta, hozzátéve, hogy ott veszíti el a bizalmat az RMDSZ, ahol nem tud jövőképet felmutatni. Ezért fontos az állandó kommunikáció, amely egyértelmű és világos kell legyen. Rámutatott: a tulipán sok politikust juttatott helyzetbe, szükség van helyi kezdeményezésekre, rátermett polgármesterekre, tanácsosokra, de szükség van a parlamenti és kormányzati tisztségviselőkre is.
Decentralizáció a kultúrában
Kelemen Hunor művelődési miniszter a műemlékvédelmet nevezte kiemelt prioritásnak. Véleménye szerint a tárca számára az örökségvédelmi törvénykönyv lesz a 2010-es év legnagyobb kihívása. Az örökségvédelemről jelenleg négy-öt törvény rendelkezik, ezt egyetlen törvénykönyvbe kívánják foglalni, amely kizárja az átfedéseket, és pótolja a hiányokat. Másrészt erősíteni szándékszanak a szankciókat, hisz az elmúlt húsz évben sok területen volt rongálás, főleg az épített örökség területén, amelyet leállítani, megfékezni szinte lehetetlen, mert nem léteznek olyan szankciók, amelyek elriasztanák a spekulánsokat.
Beszélt a pályázati lehetőségekről, a kulturális programok támogatásáról. Az örökségvédelem és a kortárs kultúra, a kortárs értékek támogatására fordítanak figyelmet, támogatnak olyan nagylélegzetű programokat, amelyek túllépnek egy település határain, kezdve a marosvásárhelyi filmfesztiváltól a nagyváradi Varadinumig vagy a csíki régizene-fesztiválig. A decentralizáció egyik lépése, hogy a megyei kulturális igazgatóságok örökségvédelmi szakfelügyelőségekké alakulnak.
Pályázati lehetőségek
Borbély László környezetvédelmi miniszter kifejtette, hogy egyelőre értelmét látják, hogy a PD-L-vel együtt kormányozzanak. Ugyanakkor elmondta, hogy egy "szétzilált" minisztériumot talált, amely a tavaly nem volt képes elkölteni a rendelkezésére álló pénzt, s visszaadta a költségvetésnek, amelyet "pontra tettek és elindítottak az úton, hogy Románia komolyan vegye az Európai Unió és a jóérzés szabályait". Felkérte a polgármestereket, figyeljenek oda a környezetre és hosszan sorolta, milyen programok és pályázati lehetőségek állnak az önkormányzatok rendelkezésére. Beszélt egyebek között a roncsautó-programról, a traktorok és haszongépek hasznosításáról, a parkosításról, a zöldház programról, szemétgazdálkodásról, újrahasznosítható energiákról. Fontosnak nevezte, hogy valós információkat adjanak át az önkormányzatoknak, s arra biztatta a jelenlevőket, figyeljenek oda a pályázatokra, éljenek a pályázati lehetőségekkel, mert "senki nem segít nekünk, ha mi nem segítünk", illetve, hogy "nincs erőnk, ha nem vagyunk kormányon".
Hatékony menedzsmentet Bukarestből nem lehet megvalósítani
Cseke Attila egészségügyi miniszter ismertette a decentralizáció elveit és lépéseit, ugyanis, mint mondta, az elmúlt évek alatt mindenki decentralizált, de nem történt semmi, még mindig "kétfejű" a rendszer. A 435 kórházat említette, ahol az épületek az önkormányzatok tulajdonában vannak, a menedzsert azonban a miniszter nevezi ki. A decentralizáció során a szubszidiaritás, a problémamegoldás és felelősség elvét követi, a lépések közül elsőként az igazgatók számának csökkentését nevezte meg, majd a pontértékek kiegyenlítéséről, az ágyszám- leépítésről, a menedzsment átruházásáról beszélt. A decentralizáció fontosságát sommásan így összegezte: azért van szükség rá, "hogy egyszer már ne legyen fontos Bukarestben lennünk. Ne azért tudjunk beleszólni, mert éppen magyar az egészségügyi miniszter". Hangsúlyozta: a döntéseket közelebb kell hozni a közösségekhez, hatékony menedzsmentet Bukarestből nem lehet megvalósítani.
Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben decentralizációról beszélünk, egyes minisztériumokban kemény centralizáció folyik. Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, az SZKT elnöke arra figyelmeztette kollégáit, hogy "legyen fülünk meghallani a közösség hangját".
A polgármesterek elsősorban a mezőgazdasági kifizetések és támogatások késésére, szakember-hiányra panaszkodtak, de érdeklődtek a műemlékvédelem, az önkormányzatok és a családorvosok közötti viszony, a különböző pályázatok iránt. Másik probléma a mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása, a kiskorú gyermekek külföldi utaztatása, az uniós pályázatok elbírálása volt, illetve, hogy többmillió eurót "raktak föld alá" sok helyen, vagyis elkészültek a víz- és csatornahálózatok, azonban az úthálózat közben tönkrement, a helyzet tarthatatlanná vált. Egyes polgármesterek szerint az RMDSZ is hibás ezért a helyzetért, és kérték, hassanak koalíciós partnerükre, hogy a kormány teljesítse finanszírozási kötelezettségeit.
A kormányzati szakpolitikákról-támogatásokról Haschi András-Péter mezőgazdasági, Borbély Károly gazdasági, illetve Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára beszélt.
Népújság (Marosvásárhely)

Csökkentenének, ha lehetne
Önkormányzati vezetők a megszorításokról
Nem értenek egyet a Traian Băsescu államfő által bejelentett megszorító intézkedésekkel a háromszéki önkormányzati vezetők. Azt elismerik, hogy az államapparátus túlméretezett, és hogy a költségeket csökkenteni kell, de azt nem tartják méltányosnak, hogy az amúgy is alacsony jövedelmű alkalmazottak és nyugdíjak juttatásából faragjanak le.
Átszervezés a megyeházán
,,Kovászna Megye Tanácsának van olyan alkalmazottja, aki havi 504 lejért dolgozik. Hogyan lehet azt a fizetést 25 százalékkal csökkenteni?" — kommentálta a béralap 25 százalékos csökkentésére vonatkozó döntést Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke. Elismerte, hogy az állami apparátus túlméretezett, és nem a leghatékonyabb, éppen ezért már korábban elkezdték felmérni a munkatársak teljesítményét, szerinte ugyanis nem egységesen, hanem differenciáltan kell alkalmazni a döntést, ellenkező esetben a legkisebb bérrel rendelkezők szenvedik meg az intézkedést. Tamás szerint az is megoldás lenne, ha a kevésbé hatékony munkatársakat elbocsátanák, de az eredményesebbek fizetése legalább a jelenlegi szinten maradna. Tamás Sándor ugyanakkor leszögezte: azt el tudná fogadni, hogy a több ezer lejes nyugdíjjal rendelkezők juttatását csökkentsék, de a kisnyugdíjak megnyirbálásával nem érthet egyet.
Elvesztik az értékes embereket
Az a legnagyobb gond, hogy nem tesznek különbséget az önkormányzatok között, hiszen van, ahol eddig is szorítottak a nadrágszíjon — vélekedett Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester. Példaként említette, hogy a városházán egy évvel ezelőtt volt olyan iroda, ahol heten dolgoztak, de most csak ketten vannak. Ráadásul szerinte ismét csak a fiatalokat sújtja a döntés, hiszen nekik alacsonyabb a fizetésük. ,,Ha a 600—700 lejes fizetést 25 százalékkal csökkentik, nehezen elképzelhető, hogy megéri számukra tudásukat, kreativitásukat a város szolgálatába állítani, éppen ezért azt kockáztatjuk, hogy az értékes emberek elmennek az önkormányzattól" — fejtette ki a városvezető. A nyugdíjak csökkentésével kapcsolatban elmondta: reméli, hogy az nem a kisnyugdíjasokat érinti, hanem a több tízmillió lejes juttatásban részesülő szekustisztek nyugdíjait, hiszen ott lehetne pénzt megtakarítani. Ugyanakkor szerinte ezt a döntést sem egységesen kellene alkalmazni, hiszen például a városi nyugdíjasokat fájdalmasabban érinti az intézkedés, mint a falun élőket.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföld nagyon megszenvedheti a megszorításokat
A magyar többségű Székelyföld önkormányzatai számára fejtörést okoz, miként tegyenek eleget a Traian Basescu román államfő által bejelentett szigorú megszorító intézkedéseknek, hiszen az ottani hivatalokban rendkívül alacsony jövedelemmel rendelkezők is dolgoznak, és a nyugdíjak is rendkívül alacsonyak. Márpedig Basescu csütörtökön azt közölte a nyilvánossággal, hogy 25 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak béralapját, valamint 15 százalékkal a nyugdíjakat és a munkanélküli-segélyt.
Országos szinten a szakszervezetek már nem látták értelmét a kormánnyal való egyezkedésnek, be is jelentették, hogy első lépésként visszavonják képviselőiket az egyeztető bizottságokból, és válságbizottságot alakítanak. Arról pedig hétfőn készülnek határozni, hogy milyen tiltakozó megmozdulásokat és sztrájkokat szervezzenek. Eközben Romániában találgatás folyik arról, hogy a kormány miként ülteti gyakorlatba a Basescu által meghirdetett megszorító intézkedéseket. Az államfő ugyanis azt mondta, hogy a közalkalmazottak béralapja csökken 25 százalékkal, ami azt is jelentheti, hogy minden közalkalmazottnak csökkenni fog a fizetése ekkora mértékben, de úgy is megoldható a dolog, hogy bizonyos mértékű elbocsátásokat hajtanak végre.
Basescu maga is azt mondta: minden intézményvezetőnek az év végéig ki kell válogatnia azokat a közalkalmazottakat, akik hatékonyan dolgoznak, így a rostálás nyomán megtartott közalkalmazottak bére 2011-ben ismét a mostani szintre emelhető.
Nem értenek egyet a megszorító intézkedésekkel a háromszéki (Kovászna megyei) önkormányzati vezetők. Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke az MTI-nek Sepsiszentgyörgyön egy székelyföldi konferencia szünetében elmondta: az államapparátusra helyi szinten is ráfér a költségek csökkentése, de szinte kivitelezhetetlen, hogy az amúgy is alacsony jövedelmű alkalmazottak és nyugdíjak juttatásából faragjanak le. „Van olyan alkalmazott, akinek a fizetése alig több, mint 500 lej (122 euró), abból hogyan lehet 25 százalékot lefaragni?” – tette fel a kérdést.
Ugyanezt az aggodalmát megosztotta a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék című napilappal. Az újság szombati számában elismerte, hogy az állami apparátus túlméretezett, és nem a leghatékonyabb, éppen ezért már korábban elkezdték felmérni a munkatársak teljesítményét. Szerinte ugyanis nem egységesen, hanem differenciáltan kell alkalmazni a döntést, ellenkező esetben a legkisebb bérrel rendelkezők szenvedik meg az intézkedést. Tamás Sándor szerint az is megoldás lenne, ha a kevésbé hatékony munkatársakat elbocsátanák, de az eredményesebbek fizetése legalább a jelenlegi szinten maradna. Azt el tudná fogadni, hogy a több ezer lejes nyugdíjjal rendelkezők juttatását csökkentsék, de a kisnyugdíjak megnyirbálásával nem érthet egyet.
Az a legnagyobb gond, hogy nem tesznek különbséget az önkormányzatok között, hiszen van, ahol eddig is szorítottak a nadrágszíjon — vélekedett Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Példaként említette, hogy a városházán egy évvel ezelőtt volt olyan iroda, ahol heten dolgoztak, de most csak ketten vannak. Ráadásul szerinte ismét csak a fiatalokat sújtja a döntés, hiszen nekik alacsonyabb a fizetésük. „Ha a 600—700 lejes (146-170 euró) fizetést 25 százalékkal csökkentik, nehezen elképzelhető, hogy megéri számukra tudásukat, kreativitásukat a város szolgálatába állítani, éppen ezért azt kockáztatjuk, hogy az értékes emberek elmennek az önkormányzattól” – fejtette ki a városvezető.
MNO.hu

Ki a szórványt nem becsüli, az a tömböt nem érdemli
A szórvány számára létkérdés az erős Székelyföld, de ugyanennyire fontos, hogy ez a térség felelősséget érezzen a Székelyföldön kívüli nemzettársai iránt, és ez megnyilvánuljon cselekvéseiben is — hangsúlyozta Vetési László református lelkész, a szórványkérdés jelenkori legnevesebb ismerője, a címbéli mondat megfogalmazója tegnap azon a tanácskozáson, amelyet Kovászna Megye Tanácsa szervezett Sepsiszentgyörgyön az egyéves Hunyad megyei kapcsolat elmélyítése érdekében.
A tömbhelyzet ajándék, és hálára, munkára kötelez — ezzel a mottóval hirdette meg a megyei tanács a szórványtanácskozást, ennek ellenére a meghívott civil szervezetek, egyházak és intézmények csupán tíz százaléka képviseltette magát a találkozón. A szűk körűre sikeredett rendezvény ettől eltekintve tartalmas volt, mert azok mondták el, mire van szükségük, illetve mit tudnak nyújtani, akik ebben a kapcsolatban leginkább érintettek. Tamás Sándor megyeitanács-elnök elmondta, azért választották Hunyad megyét szórványpartnernek, mert ott 1992 és 2002 között egynegyeddel csökkent a magyarok létszáma (jelenleg alig 20 000 fő), Demeter László, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke szerint pedig nem lehet a magyar nemzet jövőképe, hogy több szórványtelepülésen kiüresedtek a templomok, parókiák, kúriák, Nemes Előd programfelelős pedig részleteiben ismertette az együttműködés egyéves állomásait.
Vetési László leszögezte, az általában etnikai közérzetjavító programként induló együttműködéseknek át kell alakulniuk organikus programokká, a rendezvények mellett hosszan tartó kapcsolatokat is ki kell építeni, mint például az ösztöndíjak rendszere, vasárnapi iskola, árva és elhagyott gyermekek nevelése, örökbefogadása. A Hunyad megyei kapcsolattartók egyöntetűen azt fogalmazták meg, szükségük van Székelyföld lelki és anyagi támogatására, de a legtöbbet az jelenti számukra, amikor gyermekeiknek, ifjaiknak olyan példát tudnak mutatni a cserelátogatások, közös programok keretében, ami azt erősíti bennük, hogy nem szégyen magyarnak lenni, felvenni a hagyományos népviseletet, megtanulni évszázados szokásainkat, és még a román-magyar szülőktől származóak is jól érezhetik magukat a magyar iskolában, illetve az iskolán kívüli magyar tevékenységeken, ünnepségeken.
Fekete Réka, Háromszék
Erdély.ma

Székely felelősség a szórványért
A Székelyföld egyfajta belső anyaországként felelősséget kell vállaljon a tömbön kívül élő magyarok iránt – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke azon a szórványkonferencián, melyen Hargita, Kovászna és Hunyad megye számos elöljárója, intézményvezetője is részt vett.
Készen állnak a tervek. Tamás Sándor első fázisban a Hunyad megyében élő magyaroknak segítene
Több Hargita, Kovászna és Hugyad megyei elöljáró, intézményvezető, illetve szórványszakember jelenlétében zajlott szórványtanácskozás tegnap Sepsiszentgyörgyön, melynek keretében elsősorban a székelyföldi megyék és a szórványban élők közti együttműködésről tárgyaltak.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, tavaly Winkler Gyula Hunyad megyei EP-képviselővel és Antal Árpáddal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével kezdeményezték a Székelyföld–Szórvány partnerséget, azzal a céllal, hogy erősítsék a szolidaritást az erdélyi magyar közösségek között. Mint mondta, néhány hónap alatt „megizmosodott az együttműködés”, sikerült rácáfolni a kétkedőkre, és a programot is megtöltötték tartalommal.
Felszólalásában ugyanakkor hangsúlyozta, Háromszék további közös programokat kíván szervezni idén a Hunyad megyei magyarsággal, melyeket elsősorban a helybeliek igényeihez, elvárásaihoz igazítva kell lebonyolítani. „Azért választottuk Hunyad megyét, mert drámai adatokkal szembesültünk: tíz év alatt 25 százalékkal csökkent a térségben a magyarok száma, 1992-ben Hunyad megyében 36 ezren, 2002-ben pedig már csak 25 ezren vallották magukat magyarnak” – hívta fel a figyelmet az elöljáró. Úgy véli, a Székelyföldnek egyfajta belső anyaországként felelősséget kell vállalnia a tömbön kívül élő magyarok iránt. „Azt szeretnénk, hogy idővel ebbe a programba saját, illetve Hunyad megye magyarországi testvérmegyéit is bevonjuk” – részletezte Tamás Sándor.
Demeter László megyei tanácsos, a szórványprogram Kovászna megyei koordinátora kifejtette: a továbbiakban egy olyan civil szervezetet szeretnének létrehozni, amely a későbbiekben az erdélyi magyar–magyar kapcsolatokért, közös programokért felel. Nemes Előd önkormányzati referens a szórványprogram ernyője alatt zajlott találkozókról, kulturális programokról tartott rövid ismertetőt: az eddigi rendezvényeken iskolás- és nyugdíjaskorúak is találkozhattak. Elmondta, a Zsil völgyében a szociális problémák az identitásőrzésre is rányomják a bélyegüket: nincs kultúrház, előadóterem, magyar emlékmű.
Előadásokat, könyvbemutatókat kell szervezni, iskolai-óvodai testvérkapcsolatokat kialakítani, sőt megfogalmazódott, hogy a csángó keresztszülő program mintájára háromszéki vállalkozók fogadjanak örökbe szórványban élő gyermekeket, és fedezzék a taníttatásukat.
A Hargita, Beszterce-Naszód, illetve Hargita és Temes megyék közti kapcsolatot koordináló Zonda Erika elmondta: mindkét megye hangsúlyt fektetett arra, hogy magyar nyelvű előadásokat, kulturális programokat és tevékenységeket mutassanak be, hiszen a szórványban élőknek ilyenekben csak ritkán van része.
„A testvérkapcsolatok legnehezebb éve a negyedik év, amikor már komolyabb tartalmat kell adni ezeknek a kapcsolatoknak” – mutatott rá Vetési László, a kolozsvári Diaszpóra Alapítvány vezetője. Vetési szerint komoly erőfeszítést igényel kilépni a vendéglátói szerepből, és bonyolultabb programokat létrehozni, ugyanakkor azt is fel kell mérni, hogy a testvérkapcsolat keretében melyek a megvalósítható célkitűzések. A szórványszakember szerint mindkét fél számára szokatlan a másik helyzete: a székelyföldiek nehezen tudják elképzelni, hogy milyen nyelvi sérüléseket szenvedett el a szórványmagyarság. Vetési László szerint kulcskérdés a türelem, hiszen a túlnyomóan román nyelvű környezet jelentette asszimilációs hatást nem lehet pár hónap alatt eltüntetni.
A Téglás Gábor történészről elnevezett az egyetlen magyar nyelvű iskola Déván, amely több mint 600 gyerek számára teremt lehetőséget az anyanyelven történő tanulásra. Tőkés Attila, az intézmény igazgatója szerint a természetes lemorzsolódást jóval meghaladó diákveszteség riasztó. Az oktatási intézmény vezetője a Kovászna megyei kapcsolattól azt reméli, hogy a gyerekekben tudatosul, hogy nincsenek egyedül, vannak még máshol is magyar nyelvű diákok. Az igazgató szerint ez a kérdés lényegessé válhat a továbbiakban, hiszen a kirekesztettség érzésének megszüntetésével az iskolások magyar identitása is erősödni fog.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Székelyföld a kultúra területén is egységes arcot szeretne felmutatni
Székelyföld most már nemcsak a gazdaság és a turizmus, hanem a kultúra területén is meg akarja mutatni egységes arcát, ennek szellemében több mint száz kulturális rendezvénynek ad otthont egy hétnél is tovább a három székelyföldi megye: Kovászna, Hargita és Maros.
Ennek előzménye volt, hogy a csíksomlyói pünkösdszombati búcsút megelőző időszakban egy évtizeden keresztül megyenapokat szerveztek Hargita megyében azzal a céllal, hogy megmutassák az ilyenkor nagy számban érkező idegeneknek a térség kulturális, művészeti értékeit, ugyanakkor tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújtsanak vendégeknek és vendéglátóknak egyaránt.
"Az évtizedes szervezői tapasztalat, akárcsak az elmúlt időszakban kibontakozott székelyföldi együttműködés késztetett arra, hogy az egész régióra kiterjesszük a rendezvénysort" - mondta az MTI-nek Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke. Ennek szellemében most Hargita, Maros és Kovászna megye több települése gazdag programkínálattal várja a vendégeket.
Újdonság például az Első Székelyföldi Grafikai Biennále, amelyet közösen hirdetett meg a Gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont, valamint a Kovászna Megyei Művelődési Központ. A versenyre 10 országból 283 képzőművész 693 alkotása érkezett. A zsűri végül 248 alkotást javasolt díjazásra, a legjobb munkákból kedden nyílik kiállítás Sepsiszentgyörgyön. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotóközpont igazgatója, a zsűri titkára elmondta: a verseny megszervezésével elsősorban a régió grafikai törekvéseinek felkarolása volt a céljuk, a nemzetközi kitekintésnek pedig az volt az előnye, hogy az erdélyi alkotók a külföldi grafikai trendeket is megismerhették.
A programok egy része már a múlt héten megkezdődött. Kézdivásárhelyen például a Nagy Mózes Napok rendezvénysorozata rajtolt, ezen kívül székelyföldi termékkiállítás és -vásár nyílt ezen a helyen. Árkoson a Fiatal Tehetségek Gáláját tartották meg. Marosvásárhely népzenei és néptáncos találkozó színhelye volt, Baróton Erdővidéki Középkori és Reneszánsz Napok kezdődtek. Csíksomlyón megszervezték a Székelyföldi Családok Napját, a csíkszépvízi kultúrotthonban gyerekkoncertet tartanak, Ádám Gyula fotóművész fotóiból pedig kiállítást nyílt Marosvásárhelyen.
A helyi alkotók és a kultúra felkarolása nem tartozik közvetlenül a megyei önkormányzatok hatáskörébe, de erkölcsi feladat ezt erőteljesen és szervezett módon támogatni – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna megye tanácselnöke. Kovászna és Hargita megye önkormányzata és az alárendelt intézmények összesen csaknem 200 ezer lejt (csaknem 50 ezer eurót) szántak a rendezvénysorozatra, a programpontokat műsorfüzetben, a www.szekelyfoldnapok.ro honlapon és plakátokon népszerűsítik.
"Minden, ami Székelyföld, azt egységesen, összehangoltan kell megjeleníteni" – emelte ki a három megye közötti együttműködést Tamás Sándor, aki az elmúlt időszakban az MTI-nek adott interjúiban is többször hívta fel a figyelmet a székelyföldi "brand" kialakításának fontosságára.
Eddig gazdasági és turisztikai területen sikerült megjeleníteni a Székelyföld márkát, most a kultúrán a sor - mondta Borboly Csaba. A Hargita megyei tanácselnök a csíksomlyói búcsúra is felhívta a figyelmet, amelyen az idei szónok Böjte Csaba dévai ferences szerzetes lesz.
Garzó Ferenc
MTI

Kulturális összefogás a Székelyföldön
A gazdaságot és a turizmust követően a Székelyföld a kultúra területén is egységesen kíván bemutatkozni, Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzata ezért szervezte meg az első Székelyföld Napokat. Tamás Sándor, Kovászna és Borboly Csaba, Hargita megye közgyűlésének elnöke pénteken Sepsiszentgyörgyön jelentették be, hogy május 21-éig a három székely megyében összesen 110 kulturális rendezvény zajlik, a nagyobb városokon kívül a kis és közepes települések közül is sikerült bevonni jó néhányat.
„A helyi alkotók, a kultúra felkarolása nem tartozik közvetlenül a megyei önkormányzatok hatáskörébe, de erkölcsi feladat ezt erőteljesen és szervezett módon támogatni” – fogalmazott Tamás Sándor. A szervezők célja egy olyan kulturális rendezvénysorozat megszervezése volt, amelyet a három megye lakói magukénak éreznek. Borboly Csaba hangsúlyozta, újabb fejezet kezdődött a székelyföldi együttműködés történetében, és a csíksomlyói búcsút megelőző időszakban gazdag programot kínálhatnak a térségben lakóknak és az ide látogatóknak. A rendezvények nagy része Háromszéken zajlik, a Háromszéki Képzőművészeti Év eseményeit is bekapcsolták a Székelyföld Napok programjába.
A két megye önkormányzata és az alárendelt intézmények összesen közel 200 ezer lejt szántak a rendezvénysorozat megszervezésére, a programpontokat műsorfüzetben, a www.szekelyfoldnapok.ro honlapon és plakátokon népszerűsítik. A rendezvény egyik kiemelt pontja az I. Székelyföldi Grafikai Biennále, amelyre tizenegy országból közel hétszáz alkotást küldtek be. A szervezők, a három székely megye közgyűlése, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, valamint a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ idén márciusban hagyományos és kísérleti grafika kategóriában hirdettek versenyt, amelyre az elmúlt öt évben készült alkotásokkal nevezhettek be a hazai és külföldi képzőművészek. Kassay Péter, a gyergyószárhegyi alkotóközpont igazgatója, a zsűri titkára elmondta, a verseny megszervezésével elsősorban a régió grafikai törekvéseinek felkarolása volt a céljuk, a nemzetközi kitekintésnek pedig az volt az előnye, hogy az erdélyi alkotók a külföldi grafikai trendeket is megismerhették.
A beérkezett alkotásokat képzőművészekből és művészettörténészekből álló zsűri értékelte. Első körben kiválasztottak 245 grafikát, amelyek egy vándorkiállításon lesznek megtekinthetők, majd 71 alkotást, amelyek bekerülnek a biennále katalógusába. A vándorkiállítás első helyszíne a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár, a következő Csíkszereda, majd Marosvásárhely lesz. Az első kiállítás megnyitójára, majd ezt követően a díjátadási ünnepségre május 18-án kerül sor. A biennále fődíját 2000 euró értékben a Nemzetközi Vegyépszer Zrt. ajánlotta fel, a három megyei önkormányzat pedig egy-egy ezereurós díjat ajánlott a versenyzőknek. A Tamási Áron Színházban tartandó díjátadón részt vesz Kelemen Hunor művelődési miniszter, az ünnepség Harry Tavitian és Cserey Csaba dzsesszkoncertjével zárul.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Kovászna megye: fókuszban a romagondok
A romák helyzetéről tájékozódik a napokban Kovászna megyében a Caritas segélyszervezet küldöttsége. Az öttagú delegáció a GOAL (Global Options and Linkages) csoportot képviseli, az Erste-Caritas Alapítvány része, melynek 8 európai országban vannak a romák integrációját elősegítő programjai.
Romániában a szentgyörgyi Őrkő negyedi roma iskolát, továbbá egy temesvári és egy szatmárnémeti projektet támogatnak. A küldöttség tegnap György Ervin prefektussal és Tamás Sándor tanácselnökkel találkozott, akiktől a romák életkörülményeiről, gondjairól és a helyi hatóságok beilleszkedési terveiről érdeklődtek.
György Ervin elmondta, a roma közösség szervezett, illetve szervezetlen csoportokra oszlik. Előbbiek ismerik és betartják a törvényeket, a bölönpataki romáknak öt képviselőjük van a helyi önkormányzatban. Az előpataki ellenben szervezetlen közösség, meg sem próbál beilleszkedni, tagjai törvénytelenül építkeznek, lopnak. György Ervin elismerte, nem túl sikeresek a romaintegrációs programok, ezek kimenetelét a roma képviselő hozzáállása is befolyásolja, de őt csak úgy lehet leváltani, ha a közösség megnevez egy másik, felsőfokú végzettségű személyt.
A vendégek értékelték a TEGA Rt. köztisztasági vállalatnak az írástudatlanság felszámolását célzó programját, valamint a Pro Nobis Egyesület törekvését, hogy minden romának legyenek iratai. Alexandre de Faria, a küldöttség vezetője arra biztatta a hatóságokat, próbálják meg személyre szabni a romaprogramokat, csak így lehetnek hatékonyak. A küldöttség a napokban a tanfelügyelőség és civil szervezetek tagjaival találkozik.
Bíró Blanka
Krónika (Kolozsvár)

Látszat egység, látszat Székelyföld
Az egységes Székelyföld létrehozatalával kampányoltak két évvel ezelőtt. Kovászna és Hargita megye eljövendő tanácselnökei a megyehatár jelképes eltüntetésével igyekeztek elhitetni, megválasztásuk esetén közösen gondolkodnak, terveznek, szerveznek, a térség összehangolt fejlesztése, a majdani autonómia alapjainak megteremtése lesz legfontosabb céljuk. Az RMDSZ színeiben induló Tamás Sándor és Borboly Csaba egyaránt mandátumot nyert, s az együttműködés látszólag zavartalan.
Havonta, kéthavonta közös sajtótájékoztatón jelentik be terveiket, elképzeléseiket, konferenciákat szerveznek, pályázatok garmadáját villogtatják, a gyakorlatban mégis alig tükröződik valami. Volt közösen életre hívott kerékpáros körverseny, s a napokban zajlik a Székelyföld Napok néven eladott rendezvénysorozat, amely az amúgy is létrejövő kulturális események csokorba szedéséből kelt életre, különösebb közös szervezés, összehangolás nélkül, egyetlen előnye talán, hogy a háromszéki, csíki vagy udvarhelyi érdeklődő tudomást szerezhet a szomszédban zajló eseményekről. Nem teljesen mellékes, de mégis látszategyüttműködés. A lényegi, gazdasági előrelépést is ígérő megmozdulásoknál a helyi érdek legyőzi a nagy székely öntudatot.
Így történt ez nemrég, amikor székely termékeket szállítottak magyarországi hipermarketekbe, s amikor a kezdeményező, a kivitelezést kitaposó Hargita megyeiek nagy igyekezetükben kitúrták a háromszékieket, székelyföldi termékként kizárólag tájaikon készült áru kerülhetett az anyaországi vásárlók kosarába. A két évvel ezelőtt a megyehatáron Erős Székelyföldet hirdető Borboly Csaba játszotta az értetlent és ártatlant, Tamás Sándor pedig kicsit sértetten mosta kezeit. S hogy a Hargita megyeiek ügyesebbek, az a hét végi kézdivásárhelyi vásáron is kiderült, jóval többen jöttek el bemutatkozni a civilek által kezdeményezett Székelyföldi Termékkiállításon, míg a szomszédos háromszéki települések, cégek sora ilyen-olyan meggondolásból nem találta fontosnak a jelenlétet.
Az elmúlt két év bizonyította: a Hargita megyeiek sokkal pontosabban tudják, mit akarnak, Háromszék legfeljebb vevő egy-egy ötletükre, csatlakozik néhány pályázathoz. Tetszik, nem tetszik, a kezdeményező, s így az irányító szerep is az övék. S ha már így alakult, jó lenne legalább annyit elérni, hogy ne a kistesvért elgáncsoló bátyként viselkedjenek, hisz kampányban az egységes Székelyföldről, a nagy közös családról áradoztak. A látszólagos béke a családban sem egészséges, a politikai érdekeknek alárendelt látszólagos együttműködés pedig hosszú távon többet árthat, mint használ. Elsilányítja, semmivé foszlatja a köztudatban s bennünk már egységesülő Székelyföldet.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közéleti személyiségek a kettős állampolgárságról: „Trianon jóvátétele”
Elsöprő, 97 százalékos többséggel fogadta el tegnap az országgyűlés az állampolgársági törvény módosítását, amely megkönnyíti a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését. Szlovákia magyarellenes lépéssel válaszolt. Az erdélyi magyar politikusok, közéleti szereplők, művészek, sportolók túlnyomó többsége örömmel fogadta a hírt, hogy a magyar Országgyűlés megszavazta a határon túli magyaroknak állampolgárságot biztosító törvényt. A Krónika által megszólaltatott személyiségek többsége élni is fog a jogszabály adta lehetőséggel.
Meghatódva gondol vissza nagyszüleire a magyar állampolgársági törvény módosítása kapcsán Tőkés László európai parlamenti képviselő. Tőkés a Krónikának elmesélte: nagyanyja, Vass Istvánné Máté Ilona Szépkenyerűszentmártonban, Erdély egyik legszebb nevű falujában volt tanítónő, s a trianoni békediktátumot követő impériumváltozáskor nem volt hajlandó hűségesküt tenni a román államnak, ezért elbocsátották állásából. Nagyapja, Tőkés József a Háromszéki Református Egyházmegye esperese volt, 1940 és 1944 között pedig az Országgyűlés felsőházának tagja. 1944-ben a Maniu-gárdisták halálfejet rajzoltak az ajtajára – mesélte az EP-képviselő.
„Európai polgárok és magyar nemzetpolgárok lehetünk egyazon időben. Reméljük, a továbbiakban nem kell félnünk a hasonló retorzióktól” – fogalmazott Tőkés. Hangsúlyozta: Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jobbá tétel, amelyet remélhetőleg ennek a sebnek a begyógyítása követi egy egységes Kárpát-medencei nemzetpolitika alapján. „Édesanyám és édesapám szavai csengnek a fülembe. Azt mondták: amit elrontottak, jóvá kell tenni. Kilencven éve olyan rontás történt a magyar nemzettel, amit ideje jóvátenni” – folytatta Tőkés László. Mint hangsúlyozta, gratulál a törvénytervezet kezdeményezőinek, akik meglátása szerint beírták nevüket a történelembe. „A nemmel szavazó Gyurcsány Ferenc és társai azonban végképp kiírták magukat a politikából, és beírták nevüket a nemzetárulók fejezetébe” – szögezte le Tőkés. Kijelentette: ő maga biztosan kérvényezni fogja a magyar állampolgárságot, és úgy véli, ezt minden, magára valamit is adó határon túli megteszi majd, ugyanis igaznak látja a mondást, mely szerint az a magyar, akinek fáj Trianon.
Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba szerint is Budapest egy jóvátételi politikai döntést hozott válaszul az évtizedek során sok elhibázott, határon túli magyarokat sújtó döntés ellensúlyozásaként. Az ügyvezető elnök azonban nem árulta el, hogy ő maga igényli-e majd a kettős állampolgárságot. „Ez egy személyes ügy, én sem kérdem meg senkitől, hogy felveszi-e a magyar állampolgárságot vagy sem” – szögezte le. Takács Csaba hozzáfűzte, hogy amennyiben a magyar kormány a szövetség támogatását kérik, az RMDSZ – akárcsak a kárpótlási jegyek, magyar igazolványok vagy oktatási támogatás esetében, szívesen vállalja a közvetítői szerepet.
Üdvözli a kezdeményezést és örül az elfogadásának Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere, a szövetség SZKT-elnöke is. „A december 5-i sikertelen népszavazás okozta sebet, amelyet magunkban hordunk, pont ilyen és hasonló döntésekkel, mindennapi együttműködéssel és kölcsönös felelősségvállalással lehet begyógyítani” – fogalmazott. Mint elmondta, maga is igényelni fogja a magyar állampolgárságot, ha gyakorlatba ültetik a törvényt, és meghatottan gondol arra, hogy gyermekeinek 76 és 74 esztendős nagyszülei is megérhették ezt a napot.
„Fontos gesztus, amely valamelyest oldja a 2004. december 5-i sérelmeket” – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki szintén igényli a kettős állampolgárságot. „A magyarság nem élhet kérdőjelekkel, és fontos, hogy az anyaországi magyarok a határokon kívül élő magyarság felé tudjanak fordulni, mert elérkezett az ideje az összefogásnak” – mondta Borboly, aki szerint ezt sugallja az Országgyűlésben lezajlott szavazás is, ugyanis néhány kivétellel minden parlamenti frakció az indítvány mellett szavazott. „Ez jó alap lehet az újrakezdéshez” – szögezte le Borboly, kifejtve, hogy a magyar állampolgárságot nem azért kérik majd az erdélyi magyarok, hogy elhagyják szülőföldjüket, sem az ottani társadalmi juttatásokért, hanem azért, mert ez nekik kijár. A Hargita megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor bízik abban, hogy a magyarországiak is hamarosan meggyőződnek arról, hogy a határaikon túl élő magyarság nem akarja a munkahelyeiket elvenni.
„Minden székely ember szívében benne él, hogy a magyar nemzet része, az elmúlt ezer évben ez így volt, de az elmúlt kilencven év után nagyon jól jött a magyar Parlament szinte egyhangú döntése” – fogalmazta meg Tamás Sándor. A háromszéki önkormányzat elnöke elmondta: „eddig is arccal Budapest felé, a magyar nemzet kulturális értékei felé tekintve éltünk, ezt erősítette meg az erdélyi magyarságban a magyar Országgyűlés döntése”. A döntés erős szimbolikus töltete mellett, annak gyakorlati haszna is ismert, és az Európai Unió sok országában elfogadott, fogalmazott Tamás Sándor. Az önkormányzat elnöke szerint a jelenlegi magyar kormány, amelynek sok tagját régről ismerik, olyan partnere lehet Erdélynek, Székelyföldnek, amely nemcsak a kettős állampolgárságot szavatolja, hanem a székelyföldi területi autonómia kivívásában is komoly támogató hátországot jelenthet.
A Maros megyei önkormányzat elnöke, Lokodi Edit Emőke úgy érzi: a tegnap elfogadott törvénnyel nem egy többletjogot kapott, hanem visszakapta azt, ami neki jár. „Nem én döntöttem a határok átrajzolásáról, ezt a nagyhatalmak tették. Marosvásárhelyi magyar nemzetiségű, román állampolgárként én mindig is magyarnak éreztem magam. Ennek neveltek szüleim és ennek neveltem én is a gyermekeimet” – fogalmazott. Szerinte a jogorvoslással az anyaországi politikum lényegében megerősítette a határon túlra szakadtakban az együvé tartozás érzését. Lokodi Edit Emőke hozzátette: az elsők között fog élni a törvény adta lehetőségekkel.
Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke szerint az erdélyi magyaroknak felelősségteljesen kell majd „sáfárkodniuk” a magyar állampolgárságukkal. „Nem lenne jó, ha a magyarok tömegesen vándorolnának ki Erdélyből, és hazát cserélnének az új állampolgárságukat felhasználva” – fogalmazott Csehi. A tanácselnök továbbá üdvözölte azt a tényt, hogy a magyar Országgyűlés nagy többségben fogadta el a törvénytervezetet. Szerinte ez erkölcsi elégtétel a 2004. december 5-i népszavazásért, és a magyar döntéshozók a korábbi általános széthúzással ellentétben bebizonyították, hogy nemzeti kérdésekben az egyéni akarat a pártérdek fölött áll. Csehi személy szerint még nem döntötte el, él-e majd a kettős állampolgárság jogával, hiszen, mint mondta, ehhez behatóbban kell tanulmányoznia a hazai közigazgatási törvényeket és a magyar állampolgárságról szóló törvénytervezetet. Nem szeretné ugyanis, hogy a jogszabályok ütközése miatt utólag derülne ki, nem képviselheti tovább a szavazóit abban a funkcióban, amelyre megválasztották.
„A kettős állampolgárságnak jelentős érzelmi értéke van a romániai magyarok számára, ezért fontosnak tartom és üdvözlöm a megszavazását” – nyilatkozta Fekete Emőke, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke, aki leszögezte, igényelni fogja a magyar állampolgárságot.
„Elsősorban a szívnek és a léleknek fontos a kettős állampolgárság” – fogalmazta meg Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint fontos, hogy az anyaországiak végre minden cirkusz és referendum nélkül jelzik, hogy nem csak Magyarországon élnek magyarok. A szimbolikus jelentősége mellett a kettős állampolgárságnak gyakorlati haszna is van az erdélyi magyarok számára, hiszen így vízum nélkül utazhatnak vagy vállalhatnak munkát olyan országokban, ahol román állampolgárként ezt még nem tehetik meg, véli Antal. Mint elmondta, ő és idős nagymamája is kérni fogja a magyar állampolgárságot, mert mindkettőjük számára ugyanazt a pozitív tartalmat, a magyarság öszszetartozását szimbolizálja.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere csak akkor dönti majd el, kéri-e a magyar állampolgárságot, ha alaposan megismeri a magyarországi törvény szövegét.
Pozitívan értékelte a tegnapi döntését Szász Jenő, Székelyudvarhely alpolgármestere, a Magyar Polgári Párt elnöke is, aki ezt egyben fontos üzenetnek tartja azért, mert ezúttal csupán 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással elfogadták, hogy a határon túl élő magyarok is megkapják a magyar állampolgárságot. Ezek után számára nem is kérdés, élni fog a lehetőséggel, hogy az anyaország állampolgára is legyen, és mint elmondta, azon lesznek, hogy közvetítő szerepet vállaljanak ez ügyben, leegyszerűsítve az embereknek az állampolgársághoz való hozzáférés lehetőségét. „Ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával” – részletezte Szász.
Pap Kincses Emese csíkszeredai közíró, MPP-s politikus elmondta, véleménye szerint a kettős állampolgárság igénylése összetartozási vágyunkat szimbolizálja. „Nemhogy én igényelném, hanem szerintem minden, Magyarország határain kívül élő magyar igényelni fogja, még akkor is, hogyha csak a szimbolikus összetartozást jelenti” – fogalmazott.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs is örömének adott hangot, mondván, hogy ezáltal az anyaország és a határon túli magyarság viszonya is rendeződhet. „Megnyílnak a távlatok, a lehetőségek arra, hogy ez a kapcsolat átértékelődjön, szorosabbá váljon” – értékelte a budapesti parlament döntését Izsák. Az SZNT elnöke természetesnek nevezte, hogy ő maga is igényelje a magyar állampolgárságot. „Számomra ez most egy jelkép lenne, viszont bízom abban, hogy közösségünk számára előbb-utóbb ennél több lesz. De ezt majd eldönti az Országgyűlés meg a történelem” – fejtette ki Izsák Balázs.
„Gondolom, hogy amennyiben lehetséges, a csángómagyarok többsége igényelni fogja a magyar állampolgárságot, még akkor is, ha Moldva soha nem tartozott a történelmi Magyarországhoz” – véli Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke, aki szintén igényelni fogja a magyar állampolgárságot. Szerinte ugyanakkor a tegnapi döntés nagyon jó alkalmat kínál a csángók identitástudatának erősítésére.
Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője lapunk kérdésére elmondta, igényelni fogja a kettős állampolgárságot. „Bárki, aki felénk nyújtja szeretettel a kezét, az egy pozitív dolog” – fogalmazott az atya, hozzáfűzve, hogy ez nem jelenti azt, hogy most mindannyian Magyarországra költözünk, csupán azt, hogy az anyaország elfogadott, szeret bennünket. „A minap az egyik gyerek azzal a javaslattal hozakodott elő, hogy meg kellene köszönnünk az anyaországi honfitársainknak ezt a szép gesztust” – tette hozzá. Éppen ezért június elején Csaba testvér száz gyerekkel megy majd Budapestre, és a Szent István-bazilikában celebrált szentmise keretében mond köszönetet „a helyes szavazásért”.
Varga László marosvásárhelyi nyugalmazott református lelkész még gondolkozik azon, hogy igényelje-e az állampolgárságot vagy ne. Az egykori politikai fogoly, aki hét évet töltött a kommunista rendszer legkegyetlenebb börtöneiben, elsősorban erkölcsi szempontból értékeli az új magyar hatalom lépését. A lelkipásztor viszont úgy véli: a magyarországi politikusoknak már évekkel ezelőtt meg kellett volna tenniük ezt a lépést.
Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ vezetője is igényli majd a kettős állampolgárságot. Kassay is a magyar Országgyűlés döntését gesztusértékűnek tekinti, egy olyan döntésnek, „amellyel Magyarország tartozott nekünk”. Szerinte azonban a kettős állampolgárság megadása a határokon kívül élő magyarságnak jelentős lépés az összetartozás folyamatában, viszont mivel nem jár szavazati joggal, nem látja a hozadékát az erdélyi ember szemszögéből.
Cserey Csaba, a Szatmárnémetiben élő dzsesszdobos úgy nyilatkozott, magyarnak érzi magát, ez az anyanyelve, így minden további nélkül szert kíván tenni a kettős állampolgárságra. „Jó ötletnek tartom a kezdeményezést, és nem látom, miért ne lenne ez jó az erdélyi magyaroknak. Az ismerőseim többsége is osztja a véleményem” – mondta.
„Rendkívül értékelendő és évek óta várt gesztus a kettős állampolgárságról szóló törvény megszavazása” – szögezte le Dancs Annamari. A fiatal énekesnő felidézte azokat a helyzeteket, amikor havonta kénytelen volt átlépni a határt, hogy „pecsételtessen”, ha munkája miatt ennél több időt kellett Magyarországon töltenie, vagy amikor bizonyos pénzösszeg felmutatását kérték a határnál. „Ez a bánásmód megalázó volt számunkra, mint ahogy az is fájt, amikor az anyaországiak szegény rokonként kezelték az erdélyi magyarokat, kenyerüket, munkahelyüket féltették tőlünk” – fejtette ki Annamari, aki szintén kérni fogja a magyar állampolgárságot.
„Természetes, hogy jogunk lehet magyar állampolgárságot könnyített eljárással felvenni, hiszen ugyanezt az előjogot megkapták a moldovai köztársaságbeli románok is anyaországuktól – mondta a Krónikának Holló Kinga nagyváradi képzőművész. – Sok előnye van, például utazáskor gyakran szembesülök azzal, hogy a román állampolgárokkal szemben sok a restrikció, sőt az előítélet is. Sajnos az utóbbi időben olyan romániaiakat ismertek meg a más országbeliek, akik miatt igen negatív kép alakult ki bennük az országról, és ez rajtunk, magyarokon is lecsapódik.”
Pászkány Árpád kolozsvári üzletember, a román élvonalbeli futballbajnokságban aranyérmet nyert Kolozsvári CFR tulajdonosa pragmatikus embernek tartja magát, és mivel semmi konkrét előnyt nem lát a felkínált magyar állampolgárságban, nem fogja kérelmezni azt. „Őszinte leszek: nekem nem kell a magyar állampolgárság. Ha már úgyis benn vagy az Európai Unióban, olyan mindegy, hogy melyik tagállamának vagy állampolgára. Különösebb előnyt nem látok benne. Jelen pillanatban az adórendszer sem jobb Magyarországon, mint Romániában” – nyilatkozta Pászkány Árpád.
Kádár Kálmán, a sorozatban negyedik román bajnoki címét ünneplő Nagyváradi VSK vízilabda-együttesének csapatkapitánya, a román válogatott egyik alapembere nem kíván élni a magyar kormány által felkínált lehetőséggel, ugyanis ezt politikai húzásnak tartja. „Én nem fogom igényelni a magyar állampolgárságot, az biztos. Egyrészt azért, mert nekem tulajdonképpen semmilyen előnyöm nem származna abból, ha magyar állampolgár lennék. Másrészt ezt a politikusok azért találták ki, hogy a jövőben több szavazatot kapjanak a választásokon, mondjuk majd Erdélyből, vagy akárhonnan, ahol magyarok élnek. Mi hiába foglalkozunk azzal, hogy mi történik majd Magyarország belterületén, az az ő dolguk, ott ők szavazzanak, nekünk az a dolgunk, hogy itt szavazzunk, hiszen mi Romániában élünk – mondta a 31 éves nagyváradi sportoló. – Nem azért mondom ezt, mert kevésbé érzem magam magyarnak, mint mások, egyszerűen azért, mert úgy érzem, ez egy politikai húzás, és én nem szeretnék ennek részese lenni.”
Miklós Edit csíkszeredai alpesi síző azonban élni kíván a kettős állampolgárság igénylésének lehetőségével. „Mindenképpen igényelem, egyelőre azért, hogy legyen meg. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egyszer Magyarországnak szeretnék versenyezni, és csak úgy igazolhatok át, ha állampolgár vagyok” – mondta.
Krónika (Kolozsvár)

Minden székely embernek fontos a magyar állampolgárság
Antal Árpád András Sepsiszentgyörgy polgármestere már a törvény elfogadása előtt bizakodott, és kijelentette: kérni fogja a magyar állampolgárságot. Ugyanezt erősítette meg Tamás Sándor, Kovásza megye tanácsának elnöke is.
Kérdésünkre, hogy igényelni fogja-e a magyar állampolgárságot, Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke kijelentette, az elsők között teszi ezt meg, hiszen ehhez minden magyarnak joga van.
Az elnök örvendetesnek tartja, hogy végre elfogadta a Magyar Országgyűlés a kettős állampolgárságról szóló törvényt, amely biztosítja a határon túliak számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot.
Tamás Sándor kiemelte, bizonyára minden székely ember szívét öröm tölti el, hogy 90 év után elfogadták ezt a törvényt, hiszen minden székely ember szívében benne volt az ez iránti vágy.
Mindamellett, hogy szimbolikusan sokat jelent az erdélyi magyarságnak ez a törvény, hogy nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke, konkrét vonzatai is vannak.
Tamás Sándor elmondta, konkrét dolog, hogy ezáltal olyan országokba is mehetnek majd az itteni magyarok, ahová a román állampolgársággal még vízum szükségeltetik – például az Egyesült Államokba –, de ugyanez vonatkozik a munkavállalásra is. Ugyanakkor az Európai Unió is teljes mértékben elismeri és támogatja a kettős állampolgárság ügyét, így igazán örvendetes a mai nap – zárta nyilatkozatát Kovászna megye elnöke.
(www.szekelyhon.ro)
erdon.ro

Tiltakozás a Székelyföld megnevezésnek megjelenése miatt
A Hargita, Kovászna és Maros megye román lakosságát képviselő érdekvédelmi szervezet tiltakozik az ellen, hogy a Székelyföld megnevezés megjelent a hivatalos közlönyben.
A pénteki híradások szerint a civil szervezet a bukaresti kormánynál tett panaszt amiatt, hogy az Emil Boc miniszterelnök és Vasile Blaga belügyminiszter kézjegyét viselő egyik sürgősségi rendeletben megjelenik a Székelyföld megnevezés. A rendelet május 11-én jelent meg a hivatalos közlönyben. Az jóváhagyja Illyefalva (Ilieni) község címerét. Leírja, hogy mit ábrázol a címer, és megállapítja, hogy “az ezüsthatárkő Székelyföld (románul: Tinutul Secuiesc) és a Barcaság (Brassó vidékének hagyományos neve) határát jelképezi”. 
 Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke egy korábbi nyilatkozatában kifejtette: a kormányhatározat szövege azért fontos, mert mindeddig a román hatóságok kétségbe vonták a magyar többségű történelmi régió létezését, amelyet a román sajtó következetesen “úgynevezett Székelyföldként” emleget. A románok szervezete szerint a rendeletben használt terminológia alkotmányellenes, úgy véli, a Székelyföld megnevezés figyelmen kívül hagyja a három megye 40 százaléknyi román nemzetiségű lakosságát. A szervezet a “határ” szó használatát is kifogásolja, mert az a román értelmező szótár szerint két országot egymástól elválasztó vonalat jelent. A civil szervezet ezért azt vallja: a kormányhatározat ellentmond a román alkotmány első cikkelyének, amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.
erdon.ro; Transindex.ro

Székelyföld románul is
Egy, Hargita, Kovászna és Maros megye román lakosságát képviselő érdekvédelmi szervezet panaszt tett a kormánynál amiatt, hogy egy sürgősségi rendeletben megjelenik a Székelyföld megnevezés. A Illyefalva község címerét jóváhagyó rendelet május 11-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A rendelet leírja, mit ábrázol a címer, és megállapítja, hogy „az ezüst határkő Székelyföld és a Barcaság határát jelképezi”. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke egy korábbi nyilatkozatában kifejtette: a kormányhatározat szövege azért fontos, mert mindeddig a hatóságok kétségbe vonták a magyar többségű történelmi régió létezését, amelyet következetesen „úgynevezett Székelyföldként” emleget.
A szervezet szerint a rendeletben használt terminológia alkotmányellenes, úgy vélik, a Székelyföld megnevezés figyelmen kívül hagyja a három megye 40 százaléknyi román nemzetiségű lakosságát. A szervezet a határ szó használatát is kifogásolja, mert az a román értelmező szótár szerint két országot egymástól elválasztó vonalat jelent. Szerintük a kormányhatározat ellentmond az alkotmány első cikkelyének, amely kimondja, hogy Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Zűrzavar az intézmények élén
Továbbra sem tisztázódott a dekoncentrált intézmények vezetőinek helyzete. Bár a két kormánypárt, az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) az év elején valamennyi erdélyi megyében megállapodott abban, hogy melyik politikai alakulat képviselői kerülnek a kormánynak alárendelt megyei intézmények élére, kinevezésük csak részben történt meg.
A folyamatot az gátolja, hogy számos, még a Tăriceanu-kormány által kinevezett, majd az előző Boc-kabinet által leváltott igazgató bíróságon támadta meg a döntést, és az igazságszolgáltatás visszahelyezte őket tisztségükbe.
Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök lapunknak elmondta, arra törekednek, hogy minél több intézmény élére nevezzék ki az RMDSZ által jelölt szakembert. Háromszéken ugyanis a kormánypártok osztozkodása után csupán néhány jelölt kapott hivatalos kinevezést. Például a környezetvédelmi őrség élére egy év után visszakerült a régi magyar igazgató, miután a szociáldemokraták és a PDL alkotta nagykoalíció által kinevezett politikus már januárban lemondott.
A megyei egészségbiztosítási pénztár vezetői tisztségére kiírták a versenyvizsgát, amelyet az RMDSZ jelöltje fellebbezés után nyert meg. A vízügyi hatóságnál nyugdíjba vonult az igazgató, így kapott szabad utat a magyar jelölt. A tanfelügyelőségen is visszakapta korábbi tisztségét Keresztély Irma.
Maros megyében az RMDSZ igazgatójelöltjei közül eddig egyetlen személy foglalhatta el a tisztséget. Morent Ilona, a megyei nyugdíjpénztár igazgatója azonban a PDL–PSD-koalíció idején is vezetői tisztséget töltött be.
Akkor Dorin Florea vásárhelyi polgármester, megyei PDL-elnök eleget téve a nyugdíjasok kérésének, a pártjának leosztott helyet átengedte a nagy tapasztalattal és empátiával rendelkező Morent Ilonának. Nem sikerült megszereznie azonban a beígért igazgatói tisztséget Dénes Irénkének a közpénzügyi hivatal élén. Az intézményvezetői székben jelenleg a korábbi igazgatóhelyettes, Alexandru Iclănzan ül, aki a PSD-s Andrei Moscviciovot váltotta, utóbbi azonban menesztése miatt az igazságszolgáltatáshoz fordult.
Bíróság kontra politikum
Azért nem neveztek ki valamennyi magyar igazgatójelöltet, mert az alkotmánybíróság az év elején alkotmányellenesnek nyilvánította és érvénytelenítette azt a kormányhatározatot, amellyel az előző Boc-kormány lecserélte elődje, az RMDSZ és Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotta Tăriceanu-kabinet által kinevezett igazgatókat. Tamás Sándor elmondta, bár több intézményben az alkotmánybírósági döntés alapján ideiglenesen visszahelyezték a tavaly menesztett igazgatót, ki kell írni a versenyvizsgát a tisztségek végleges betöltésére.
Egyébként több, a Tăriceanu-kormány idején kinevezett igazgató beperelte a kormányt leváltása miatt, és a bíróság jogerős ítéletében a javukra döntött. Az igazságszolgáltatás határozata nyomán számos megyében teljes káosz alakult ki a közintézmények élén, Máramaros megyében például nemrég három alprefektus volt a két tisztségre, míg Kolozs megyében egyenesen négy személy vallotta magáénak a kormánymegbízott-helyettesi széket, ami nemcsak az intézmény megítélésére, hanem annak költségvetésére is negatívan hatott. Mivel a kormány továbbra is politikai alapon nevezi ki a neki alárendelt intézmények vezetőit, Brassó megyében alig több mint egy év leforgása alatt négy prefektus és hat alprefektus váltotta egymást.
Kovászna megyében bírósági ítélet alapján eddig csak az adóügyi hivatal, illetve a pénzügyőrség egykori vezetőjét helyezték vissza tisztségébe, tájékoztatott korábban György Ervin prefektus. Elmondta, semmilyen utasítást nem kapott a kormánytól arra vonatkozóan, hogy mi lesz a sorsa az időközben kinevezett igazgatóknak. György Ervin – aki szintén az RMDSZ kormányra kerülésével kaphatta vissza székét – egyébként már korábban felhívta a figyelmet a közintézmények élén uralkodó jogilag tisztázatlan helyzetre.
Megoldás: a decentralizáció
Tamás Sándor a Krónikának elmondta, továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy megvalósuljon az etnikai arányosság elve, de egyszerre csak egy problémát lehet megoldani. Jelenleg az a prioritás, hogy az RMDSZ által javasolt szakemberek részt vehessenek a versenyvizsgán. A tanácselnök szerint a térség lakossági összetételét csak úgy lehet az intézmények élén is érvényesíteni, ha megvalósul a régóta beígért decentralizáció. A mezőgazdasági igazgatóság már átkerült a megyei önkormányzathoz, következik az árkosi művelődési központ, s az ifjúsági igazgatóság, mondta az elöljáró.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a decentralizáció mellett a PDL-vel kötött megyei szintű egyezmény révén látja biztosítottnak a magyar igazgatók jövőjét. Valójában a Hargita megyei románsággal kötöttek paktumot, amelyben vállalták, hogy az RMDSZ kevesebb igazgatói tisztséget kap, ha a jövőben is biztosítják az etnikai arányosság elvét, fejtette ki a Krónikának az elöljáró. A valódi megoldás azonban szerinte is a decentralizáció, hisz a sok bukaresti hivatalnok csak a bürokráciát és az adminisztrációs költségeket növeli, mutatott rá. „Sokkal hatékonyabban működhetnének az intézmények, ha a lakosság által megválasztott megyei önkormányzatnak és elnökének lennének alárendelve, és nem egy fővárosi vezetőnek, akinek naponta jelentéseket kell írni, holott soha nem járt a térségben” – összegzett Borboly
Krónika (Kolozsvár)

Tapogatózás az erdőben
Kapkodhatta a fejét Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettesi tisztségében tett első hivatalos látogatásán. A határon túli magyarság első számú kormányzati felelősének felkent politikus jött, látott, tárgyalt, talán hüledezett is egy sort, de ami mindennél fontosabb: remélhetőleg alapos elemzésnek veti alá az itt tapasztaltakat.
Kezdjük mindjárt azzal, hogy romániai látogatásának programja önmagában is meglehetősen hektikusnak tűnt. Bukaresti pofavizitjei semmi újat sem hoztak — bizonyára nem is hozhattak —, legfeljebb a pátriárkánál tett rövid látogatásával kanyarodott le a mindenkori magyar vezetők szokásos ösvényéről. A Traian Băsescu iránt kifejtett hálájára már sokkal többen felkaphatták a fejüket, hiszen olyasmit köszönt meg a román államelnöknek, ami semmivel sem haladja meg a normalitás állapotát, mi több, régen szerepel már a román nemzeti gondoskodás eszköztárában: a kettős állampolgárság intézményének hallgatólagos elismerését.
Még elgondolkodtatóbb azonban, ahogyan — vélhetően rossz tanácsadóinak ,,köszönhetően" — Semjén Zsolt eltévedhetett a romániai magyar közélet dzsungelében. A hazai közszereplők ugyanis nem hagyták ki annak lehetőségét, hogy saját szájuk íze szerint igyekezzenek alakítani a miniszterelnök-helyettes formálódó romániai magyarképét. Belefért ebbe Tamás Sándor háromszéki tanácselnök kirohanása olyan — más politikai színű, de jelen sem lévő — polgármesterek ellen, akik kilógnak a fegyelmezett sorból, ezért aztán meg sem érdemlik az anyaország gondoskodó odafigyelését. Folytatódott az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum szervezőinek retorikájával, amely szinte felvezette Semjénnek a felvidéki példát felhozó aggódását: összefogást biztosító közös politikai struktúrákra van szüksége a romániai magyarságnak. Mindezt újra csak olyan fórumon, amelyen mindössze két, ha mégoly fontos szereplője is volt jelen a romániai magyar politikai életnek, mint az RMDSZ és az EMNT.
Kétségtelen: a pozíciókeresés, kapcsolatépítés erőteljesen zajlik. Az új magyar kormány iránt megnyilvánuló várakozás és elvárások aligha kifogásolható eleme a lobbizás — ha azt megfelelő kritikai szűrőn keresztül engedik célba jutni a magyar kormány illetékesei. Rövid időn belül letisztul a kép, egyértelműbbé válik a képlet, az Orbán-kormány melyik tagja révén melyik hazai politikai szereplővel tartja majd a kapcsolatot. Az első kísérlet azonban nem túl biztató. Semjén Zsolt útja összességében több bizonytalanságot keltett, mint amennyi reménykedést csepegtetett a várakozókba.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföld mint „anyaország”
Egyesülettel, kulturális programokkal próbál hozzájárulni a Kovászna és Hargita megyei önkormányzat a szórványban élő magyarság megmaradásához, identitásuk megőrzéséhez, valamint létszámapadásuk megállításához.
„A székely megyék és a székelyföldi települések virágzó kapcsolatokat építettek ki magyarországi megyékkel és településekkel, miközben azt sem tudjuk, hogyan élnek a magyarok például Temes megyében” – jelentette ki Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a Krónika kérdésére, hogyan született az ötlet, hogy a Kovászna Megyei Tanáccsal közösen felkarolják a szórványmagyarokat, különböző programokat szervezzenek egyebek mellett Beszterce-Naszód, Szilágy, Temes vagy Hunyad megyében. Mint részletezte, a Székelyföldnek mint egy belső anyaországnak kell működnie a szórványban élő magyarság számára.
Borboly – mint elmondta – igazából azt szeretné, ha emberek közötti kapcsolatok jönnének létre, ha barátságok, illetve akár házasságok kötődnének a szórványban élő magyarok és a székelyek között. „Úgy lenne az igazi, ha egy idő után nem a megyei önkormányzat szervezne különféle programokat, hanem a települések, illetve főleg az itt élő emberek kezdenének járni egymáshoz látogatóba és szerveznének közös programokat” – hangoztatta Borboly, kifejtve, hogy megyei szinteken a művészetek, az oktatás, a közös történelem és a hagyományápolás terén igyekeznek kialakítani kapcsolatokat. Mint mondta, a Hargita Megyei Tanácsnál már idén pluszpontot ért a pályázatok elbírálásánál, ha egy civilszervezet vagy önkormányzat olyan programra kért támogatást, amelybe bevonta valamelyik, a szórványban élő magyar közösséget is.
„A magyarországi testvér-települési kapcsolatokat is át szeretnénk alakítani hármas alapokon nyugvóra” – magyarázta Borboly, aki azt szeretné, ha valamennyi székelyföldi településnek a számos magyarországi testvér-települési kapcsolat mellett a szórványvidéken élő magyarsággal jó viszonyt ápolna. Megtudtuk, legközelebb a július első szombatján sorra kerülő Ezer Székely Leány Napjára várják a szórványból érkező magyar lányokat a vidéküknek megfelelő népviseletben, illetve a szárhegyi művésztáborba is várnak a szórványból művészeket. Ezenkívül továbbra is mennek tánccsoportok többek közt Mezőségre, hogy az ottani magyaroknak megtanítsák a vidékükön gyűjtött táncokat. Ugyanakkor a hét végén a Beszterce-Naszód megyei Magyardécse cseresznyefesztiváljának a szervezésébe is aktívan bekapcsolódott a Hargita megyei önkormányzat, illetve a megye kulturális központja. Megállítanák a magyarság apadását
Borbolyhoz hasonlóan látja a szórványmagyarság felkarolásának fontosságát Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke is. A Krónika kérdésére elmondta, a székely–szórvány testvérkapcsolat legfontosabb hozadéka az lenne, ha sikerülne megállítani, vagy éppen megfordítani a szórványban élő magyarok riasztó fogyását. Mint részletezte, Hunyad megyében tíz év alatt 25 százalékkal csökkent a magyarok száma, 1992-ben 36 ezren, 2002-ben már csak 25 ezren vallották magukat magyarnak. „A jövő esztendei népszámlálásra reméljük, a csökkenő tendencia megáll, néhány év után pedig megfordul” – fogalmazta meg a háromszéki elöljáró.
Mint emlékeztetett, tavaly Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel és Winkler Gyula Hunyad megyei származású európai parlamenti képviselővel közösen kezdeményezték a Székelyföld–szórvány partnerséget, hogy az erdélyi magyar közösségen belül erősítsék a szolidaritást. Idén februárban írták alá a Kovászna–Hunyad-testvérmegyei szerződést. „Sokan kételkedtek az együttműködés sikerében, de azt néhány hónap alatt sikerült valós tartalommal megtölteni” – szögezte le Tamás Sándor. Mint tájékoztatott, a projektre a megyei önkormányzat idén 50 ezer lejt különített el, de valójában ennek kétszeresét fordítják a szórványban beütemezett programokra.
Egyesület a szórványért
Nemes Előd, az önkormányzat munkatársa, a program felelőse a Krónikának elmondta, legutóbb a Hunyad megyei magyar napokon vettek részt a háromszékiek, olyan falvakba jutott el például a gyereknéptánc-együttes, ahol már csupán néhány tucat magyar él, és ahol emberemlékezet óta nem volt magyar előadás. A nyáron közös táborok zajlanak, összesen hat székely–szórvány táborozásra kerül sor. Ugyanakkor megtudtuk, bejegyezték a székely–szórvány kapcsolatoknak alárendelt Kun Kocsárd Egyesületet.
Az egyesület bejegyzéséről a bírósági végzést a napokban kapták kézhez az alapítók, a civil szervezet egy hónapon belül működőképes lehet, ezalatt kiváltják a számlatömböt, megrendelik a pecsétet. Kun Kocsárd Hunyad vármegyei főispánról, EMKE- és iskolaalapító grófról elnevezett egyesület a Háromszék–Hunyad megyei kapcsolatokat fogja szervezni, erősíteni, pályázatokkal finanszírozást szerez a közös programokra, rendezvényekre. Ez a civil szervezet lesz a biztosítéka annak, hogy a székely–szórvány együttműködés ne függjön a politikumtól. Nemes Előd elmondta, reményeik szerint jövőre Szeben megyével is sikerül kialakítani testvérkapcsolatokat. Kitekintő/Krónika
Krónika (Kolozsvár); Erdély.ma

Kevesebb pénz jut a kultúrára, a legtöbb városban leépítések következnek
Eredeti megoldást találtak Szatmár megyében a közintézmények költségcsökkentései miatt szükségessé vált elbocsátások elkerülésére: a Szatmár megyei önkormányzat átadta a szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia és az Északi Színház felügyeleti jogát a partiumi megyeközpontnak. Erről tegnap Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke tájékoztatta a nyilvánosságot. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere szerint ez az intézkedés mind a város, mind pedig a megye javára válik.
„A hónap elején napvilágot látott egy olyan kormányhatározat, amely megszabja, hogy az önkormányzatoknak a lakosság arányában maximálisan hány alkalmazottja lehet. A város szinte valamennyi kulturális intézménye a megyének van alárendelve, így nekik nagyon sok embert kellene elbocsátaniuk. Mivel hozzánk csak a kultúrház tartozik, átvesszük a színházat és a filharmóniát is, így mindkét önkormányzat belefér az új rendelet megszabta keretbe” – magyarázta Ilyés. A szatmárnémeti színháznak jelenleg 135, a filharmóniának pedig 63 állandó alkalmazottja van. Ilyés információi szerint egyébként a temesvári színháznál leépítések várhatóak, Arad egyik legrégebbi kórusát pedig felszámolják. „Szatmáron minden a régi marad” – tette hozzá a városvezető. A Szatmár megyei önkormányzat hatáskörében a megyei könyvtár, a megyei múzeum, a Művészeti Alkotóház és a Népi Hagyományok Háza marad.
Nagyvárad: fájdalmas lesz
Gavrucza Tibor, a Bihar Megyei Tanács kulturális bizottságának elnöke arra számít, hogy igen érzékenyen érintheti a rendelkezés a megyei művelődési intézményeket. „Attól tartok, nagyon fájdalmas lesz” – fogalmazott a református lelkipásztor. A megyei tanácshoz tartozik a Nagyváradi Állami Színház, a filharmónia, a megyei könyvtár, illetve az Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház is. Gavrucza tudomása szerint összesen mintegy hetven embert kellene elbocsátani a művelődési intézményekből – ez anynyi, mint a filharmónia román és magyar néptánccsoportja, a Crişana és a Nagyvárad együttvéve. Ezeket természetesen nem szüntetik meg a rendelkezés miatt, inkább megpróbálnak egyéb megoldásokat keresni.
Maros megyében a Nemzeti Színház a művelődési minisztérium finanszírozását élvezi, a többi 11 művelődési intézmény a megyei önkormányzathoz tartozik. A megyei tanács alelnöke, Szabó Árpád lapunknak elmondta: „Még nem tárgyaltunk külön arról, hogy mi lesz a sorsa a kulturális intézmények alkalmazottainak. A kormánynak, a szaktárcáknak mindenképpen figyelembe kell venniük, hogy kulturális szempontból egyáltalán nem egyformák a megyék. Például nincs mindenütt filharmónia”. Szabó elmondta, a Kultúrpalota, az ifjúsági színház, az állami zenekar és énekkar mellett a megyének két kulturális lapot is el kell tartania: a Látót és a Vatrát, ezenkívül ott vannak a más megyékben is létező intézmények. „Úgy gondoljuk, hogy ha a megyei tanács felvállalta ezeknek az intézményeknek a finanszírozását, akkor ezt folytatni kell. Egyelőre nem foglalkoztunk külön a művelődési intézményekben esedékes létszámcsökkentéssel, és arról sincs szó, hogy a városi önkormányzat átvegyen intézményeket” – mondta Szabó.
Csíkszeredában egyelőre nem sikerült konkrét döntést hozni az önkormányzat alkalmazottainak ügyében, hiszen megnehezítik a helyzetet a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézmények: a Csíki Játékszín és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. „Minden területen megvizsgáljuk a helyzetet, és igyekszünk azonosítani azon személyeket, akiknek a munkáját átháríthatjuk teherbíróbb kollégáinkra” – magyarázta a város alpolgármestere, Antal Attila. Amint kiderült, az új törvény miatt komoly bevételkiesésre számíthat az önkormányzat, hiszen a fővárosból előirányzott pénzösszeg nem lesz elegendő arra, hogy a művelődési intézmények alkalmazottait kifizessék, az esetleges leépítések miatt azonban félő, hogy nem lehet fenntartani az intézményeket. „A hivatali apparátusba bőven beleférünk, csupán a kulturális intézmények okoznak fejtörést” – fejtette ki az elöljáró, aki a társulatok vezetőivel és tagjaival is tárgyalt a kialakult helyzetről. Az alpolgármester a Krónikának elmondta: Kelemen Hunor kulturális miniszter tanácskozni szeretne a jelenlegi csíkszeredai helyzetről és arról, hogy hogyan érinti a kormányrendelet a helyi kulturális intézményeket. Erre a beszélgetésre várhatóan jövő hét elején kerülne sor Bukarestben.
Sepsiszentgyörgy: nem átszervezés, pénz kell
A sepsiszentgyörgyi önkormányzathoz tartozó kulturális intézményeknél nincs kényszerhelyzet, az ott dolgozók létszáma beilleszkedik a törvény által megszabott keretbe, így nem kell senkit elbocsátani vagy átcsoportosítani, mondta a Krónikának Sztakics Éva alpolgármester. A város tartja fenn a Tamási Áron és az Andrei Mureşanu színházat, a Kónya Ádám Művelődési Házat és részben a Kovászna megyei önkormányzathoz tartozó Háromszék Táncegyüttest is a város finanszírozza. A város által fenntartott három művelődési intézményben összesen mintegy 130-an dolgoznak, ezzel nem lépik át a törvény által megszabott keretet. Idén a kulturális intézmények költségvetését a tavalyhoz képest 15 százalékkal csökkentette az önkormányzat, a Tamási Áron Színház 2,6 millió lejből, míg az Andrei Mureşanu-teátrum 800 ezer lejből gazdálkodhat. A tanács nem a produkcióra szánt összeget, hanem a béralapot csökkentette. A magyar teátrum dolgozói a költségvetés megnyirbálása miatt három hónapos készenléti szabadságra kényszerültek, június 24-től szeptember 24-éig, ezalatt a fizetésük 75 százalékát kapják, és a munkaadó nem fizeti utánuk a járulékokat és az adókat. Erre a lépésre azért volt szükség, mert különben ősztől nem tudták volna biztosítani a fizetéseket. A béreket így is csak akkor tudják az év végéig kiadni, ha megkapják a megígért 150 ezer lej költségvetés-kiegészítést. A sepsiszentgyörgyi volt az egyik olyan színház, ahol belevágtak az átszervezésbe: a 103 állásból 88 maradt, ebből jelenleg 81 van betöltve. A városi rendezvényszervező iroda létrehozásával sikerült állásokat átcsoportosítani, a nyugdíjas színészek szerződése pedig megszűnt. Ugyanakkor a Tamási Áron Színház sikeresen alkalmazta a színházi törvényben rögzített új értékelési- és bérszámolási módszert. A román színház is takaréklángon működik, Horaţiu Mihaiu igazgató is költségvetés-kiegészítésben reménykedik, számításaik szerint még legalább 25 ezer lejre lenne szükségük ebben az évben.
A Kovászna megyei önkormányzattól és az alárendelt intézményektől a közeljövőben összesen 108 alkalmazottat kell elbocsátani. Tamás Sándor, a háromszéki közgyűlés elnöke elmondta, az alárendelt művelődési intézményeket – a Bod Péter-könyvtárat, a Székely Nemzeti Múzeumot, a Háromszék Táncegyüttest, a Népművészeti Iskolát – is érinti a létszámcsökkentés. Egyelőre nem tudják pontosan, melyik intézményben hány munkatárstól lesznek kénytelenek megválni, hogy minimális legyen az átszervezés negatív hatása, hangsúlyozta Tamás. Krónika (Kolozsvár)

Véget érhet a márkanévháború (Székely vagy Székelyföldi Termék)
Véget érhet a Székelyföldi termék — Székely termék hónapok óta húzódó csatája: a jelek szerint az érintettek immár nem csak a sajtón keresztül üzengetnek, hanem egymással is kommunikálnak, igaz, egyelőre csak levélben.
Mint ismeretes, a Gazda Zoltán vezette Székelyföldi Termék Egyesület a nemzetközi szabadalmi hivatalnál levédette a Székelyföldi termék márkanevet, majd Hargita Megye Tanácsa a Székely termék márkanevet jegyeztette be a hazai hivatalnál. A márkanév eltulajdonításáért Gazda Zoltánék a törvényszékhez fordultak, beadványukat alapfokon elutasították, ezt követően a Hargita megyei önkormányzat létrehozta a márkanevet odaítélő szakbizottságokat. Jóllehet sajtónyilatkozataiban Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök mindig nyitottnak mutatkozott az együttműködésre, a két fél között nem indult be a párbeszéd, így a korábbi szóbeli egyezség ellenére párhuzamosan futott a két kezdeményezés, a törvényszéki procedúra, az amúgy is feszült viszonyt pedig tovább rontotta, hogy a magyarországi Cora üzletláncba a Hargita megyei tanács kezdeményezésére kiszállított székely termékek közé egyetlen, háromszéki termelőtől származó árut sem válogattak be. Jóllehet a törvényszéki döntés indoklását továbbra sem kapták meg, így a Székelyföldi Termék Egyesület nem döntött arról, megfellebbezi-e azt — ez esetben a végleges ítéletig továbbra sem használhatnák a márkanevet.
Gazda Zoltán levélben fordult Borboly Csabához, emlékeztetve a sajtóban elhangzott együttműködési hajlandóságra, és javasolta, tereljék egy mederbe a két kezdeményezést. Válaszában Borboly felkérte a háromszékieket, csatlakozzanak a Hargita megyei tanács programjához, vegyenek részt a márkanevet odaítélő bizottságokban.
Mielőtt a javaslatról döntenének, Gazda Zoltánék a Kovászna megyei önkormányzat vezetőivel is szeretnének tárgyalni, hogy olyan megoldást találjanak, amely révén érdemben tudják képviselni a háromszéki termelők érdekeit. A Cora-eset után ugyanis tartanak attól, hogy mindenről a Hargita megyei önkormányzat döntsön. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke megkeresésünkre konkrétumokról nem tudott beszámolni, mint mondta: előbb tárgyalniuk kell az ügyről, azt követően alakítják ki álláspontjukat. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tamás: a román pártok előbb-utóbb tudatosan próbálják meg elcsábítani a magyar szavazókat
Az összefogás olyan, mint a házasság, akarat kell mindkét fél részéről – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a II. Háromszéki Szabadegyetem péntek délelőtti előadásán, ahol Antal Árpád Andrással, Sepsiszentgyörgy polgármesterével és Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökével együtt a magyar összefogás jövőjéről beszélgettek.
Toró T. Tibor szerint olyan emberekkel is együtt kell működni, akiktől szakadék választ el, az erdélyi magyar közösség érdekében, ha különféle eszközökkel is, de közös cél mentén együtt kell dolgozni. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács bemutatása kapcsán Toró úgy vélte, az EMNT tulajdonképpen fából vaskarika, hiszen civil eszközökkel politikai célért, tételesen az autonómiáért küzd, viszont az elkövetkező időszakban azt is el kell dönteniük, milyen irányba viszik a szervezetet. Nemzetiségi választóvonal és az etnikai paktum fontosságáról beszélt Antal Árpád András, aki úgy vélte az erdélyi magyarok érdekeit képviselők nem az adott párttal, hanem a románokkal tárgyalnak, innen is adódik, hogy az RMDSZ ismételten vállalta a kormányzati szerepet. „Az elmúlt két évtized bebizonyította, hogy Székelyföldön csak akkor lehet infrastrukturális fejlesztéseket elindítani, ha a Szövetség kormányon van” – indokolta a kormányzati szerepvállalás fontosságát Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, és abban mindhárom előadó egyetértett, hogy a román pártok előbb-utóbb tudatosan megpróbálják a magyar szavazókat elcsábítani, Háromszéken például Zágon és Kökös községekben magyar polgármester van, de a községben már a román nemzetiségűek vannak többségben, tehát a román politikai pártok térnyerése a Székelyföld szélén levő településéket is veszélyezteti. (hírszerk.) Transindex.ro

Előadások, bulik, rekorddöntések a II. Háromszéki Szabadegyetemen
Vasárnap zárult a II. Háromszéki Szabadegyetem, amely július 14.-18. között zajlott a HÁRIT szervezésében Zabolán, a Csipkés táborban. Szerdán még az eső uralta a tábort, azonban estére már elvonult, és a lassan szállingózó résztvevőket hamar összekovácsolták az ismerkedő játékok és az ezeket követő buli.
A csütörtöki programnak az Itthon Háromszéken! címet adták a szervezők. A délelőtti hivatalos megnyitón jelen volt Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Tischler Ferenc, a Kovászna Megyei Ifjúsági Igazgatóság vezetője, Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, Kofity Zoltán a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke és Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács elnöke.
A nap első előadásain a háromszéki fiatalok itthoni lehetőségeit boncolgatta Édler András RMDSZ parlamenti képviselő, Henning László, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke, valamint Tischler Ferenc. Ezt követően az új oktatási törvénytervezetről és reformintézkedésekről beszélgettek a fiatalokkal Bokor Tibor Kovászna Megyei szenátor és Beján András, a Nagy Mózes Elméleti Líceum igazgatója.
Délután kétféle műhelyfoglalkozás közül választhattak a fiatalok. A Europe Direct iroda szervezésében, az Uniós Kávézóban interaktív kiscsoportos beszélgetésen vehettek részt, ahol az uniót érintő aktuális témákról esett szó. A fő sátorban Open Space címmel az Európai Unió ifjúsági programjáról, a Youth in Action-ról tudhattak meg részleteket játékos formában Kelemen Évától.
Az esti beszélgetés Zöld Háromszék címmel a környezetvédelem témája köré épült. Nagy József, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke és Incze Réka környezetvédelmi szakember a Háromszéket érintő környezetvédelmi problémákról, lehetőségekről tartottak előadást. Este táncházban rophatták a táborozók, a talpalávalót a kézdiszentléleki Perkő néptáncegyüttes húzta.
Pénteken Ifjúsági jövőkép Erdélyben mottóval Tamás Sándor, Antal Árpád és Toró T.Tibor a Magyar Összefogás jövőjérő beszélgetett. Késő délután Magyari Levente, Grünstein Szabolcs és Lőrincz Csilla MIÉRT alelnökök és ifjúsági vezetők osztották meg a hallgatósággal tapasztalataikat, akik a civil, ifjúsági szervezetben való tevékenykedésre biztatták a fiatalokat.
A szakmai előadások mellett zajlottak a műhelymunkák, valamint a csapatvetélkedő is. Este Zsók Levente és Kósa Csaba humoristák, valamint a Tone Troopers szórakoztatta a közönséget.
A szabadegyetem utolsó napján, szombaton a szórványban élő magyar ifjúság, valamint a tavasz folyamán létrejött Háromszék-Hunyad megyei kapcsolatról beszélgetett Babos Aranka vajdahunyadi RMDSZ elnök, Demeter László Kovászna megyei tanácsos, valamint Nemes Előd, Kovászna Megye Tanácsának szórványprogram-felelőse. Ezt követte a Hunyad Megyei Ifjúsági Tanács alelnöke, Kofity Zoltán és a Sport- és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Széll Lőrinc beszélgetése arról, hogy milyen szórványban élő magyarnak lenni.
Délután Fazakas Szabolcs mutatta be interaktív módon az újonnan elkészült Székelyföldi legendatérképet. A szabadegyetemen rekorddöntés is történt: Erdély legnagyobb tömeges szalonnasütésének adott helyet a zabolai Csipkés tábor. Az eddigi 64 fős rekordot sikerült jóval túllépni: ez alkalommal 84 személy sütött szalonnát egyszerre, egy helyen.
A II. Háromszéki Szabadegyetem két háromszéki zenekar koncertjével, hatalmas tábortűzzel és reggelig tartó bulival zárult. A szervezők és a résztvevők egyaránt elégedettek az idei rendezvénnyel, és megállapodtak abban, hogy jövőre ismét találkoznak. (közlemény) Transindex.ro,