"December 8-án Iasi-ban a helybéli segédpüspök szentelésére összegyűlt római és görög katolikus érsekek, püspökök és segédpüspökök, a Romániai Katolikus Püspökök Konferenciájának tagjai levelet intéztek Radu Vasile kormányfőhöz, a vallásügyi törvényjavaslat tárgyában. A dokumentum első oldalát Lucian Muresan érsek, a Konferencia elnöke és Tempfli József megyés püspök, alelnök látta el kézjegyével. A többi 12 aláíróval együtt nyomatékosan felszólították a miniszterelnököt, hogy vonja vissza a képviselőház elé terjesztett jogszabálytervezetet, s annak eredeti, valamennyi elismert felekezet megegyezése alapján kidolgozott változatát küldje a parlamentbe. A kifogásolt tervezet előírásai mind az ország alkotmányával, mind a nemzetközi elvárásokkal, valamint a különböző elismert egyházak statútumaival is ellenkeznek. Korlátozzák a vallásszabadságot, a vallásgyakorlásra vonatkozó bizonyos jogokat. A főpásztorok kifogásolták, hogy az új változatban a jogszabály szövege nem általános jellegű, fogalomtárát több helyütt kizárólag az ortodox szóhasználatból meríti, továbbá a tervezet több esetben figyelmen kívül hagyja a katolikusok számára egyetemes, az egész világon érvényes kánonokat. A tervezet visszavonta az egyházak törvény előtti egyenlőségét, sérelmes az is, hogy "a törvény életbelépését követő 12 hónapon belül valamennyi elismert vallásfelekezetnek egyeztetnie kell szervezési és működési statútumait jelen törvény előírásaival". /Szilágyi Aladár: Tizennégy főpap tiltakozik. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

Berettyóújfalun tartották a II. Bihari Diéta elnevezésű tudományos ülést, amelynek a történelmi Bihar vármegye képezte tárgyát. /Az elsőt 1996-ban rendezték./ Az előadók között volt Selmeczi László /Régészeti kutatások Biharban/, Ármos Endre, Dankó Imre professzor, dr. Fleisz János /Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón/, Bakó Endre /Bihar és a népi irodalom/, Újvári Zoltán /Két évforduló ünnepe Nagyváradon 1892-ben/. A megjelentek - nem kis meglepetésre - az elhangzott előadások nyomtatott szövegét is megkapták, elegáns kötetben, melyet dr. Matolcsy Lajos szerkesztett. A könyv, ráadásként - Borovszky Samu század eleji nagylélegzetű monográfiája alapján - a Bihar megyei irodalom és tudomány közel 130 jeles alakjának életrajzát és munkásságát is tartalmazza, V. Matolcsy Mária gondozásában. /Szilágyi Aladár: Biharország, határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

Micske, Szentjobb, csak itt, Biharban garmadával sorolhatnók azokat a hajdan községi rangú településeket, amelyeket 1968-ban a közigazgatás átszervezése ürügyén faluvá minősítettek vissza, s elkezdték következetes visszafejlesztésüket. A "falusorvasztás" a régi, történelmi községközpontok felszámolásával kezdődött. A helyi központosítás jó alkalom volt arra, hogy több helység összevonása esetén a teljességében vagy többségében magyarok lakta, fejlett települések községi státusát megszüntessék, s azt a többségében vagy teljesen románok lakta településeknek ítéljék oda. A központtá előléptetett falu, Berettyócsohaj, a hozzá tartozó két más, románság lakta településsel együtt a mai napig nem éri el Szentjobb lélekszámát. /Szilágyi Aladár: Például Micske, Szentjobb... = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 12./

Az Illyés Közalapítvány romániai sajtószaktestületének személyi összetétele a következő: Balázs Árpád (Prima Rádió, Székelyudvarhely), Balló Áron (Szabadság, Kolozsvár), Benkő Levente (Háromszék, Sepsiszentgyörgy), Borbély Melinda (Román Rádió Területi Stúdiója, Marosvásárhely), Csép Sándor (Román Televízió Területi Stúdiója, Kolozsvár), Duma András (Moldvai Magyarság, Klézse), Gálfalvi Zsolt (A Hét, Bukarest), Gazda Árpád (Krónika, Kolozsvár), Kovács András Ferenc (Látó, Marosvásárhely), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk, Kolozsvár), Majtényi Ágnes (Román Rádió Magyar Szerkesztősége, Bukarest), Szilágyi Aladár (Bihari Napló, Nagyvárad), Tibori Szabó Zoltán (Szabadság - Népszabadság, Kolozsvár - Budapest). Az Erdélyi Napló munkatársa megjegyezte: a tizenhárom tagból heten hivatalosan máig román állami tulajdonban lévő sajtóorgánum főállású alkalmazottai. /A pénzosztók. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete márc. 17-18-án tartott szimpóziuma a sugárzott és az írott média egy évtized előtti szerepét, történelmi felelősségét elemezte. Magyar politikusok mellett néhány román kollégát és politikai személyiséget is meghívtak a találkozóra. A marosvásárhelyi rádió román nyelvű adása és főleg a Cuvantul Liber című napilap 1990. márc. 19-ét megelőzően, már január végétől folyamatosan hangolta a város és Maros megye románságát a magyarság minden törekvése, jogkövetelése ellen. A helyi román média hangulatkeltéssel készítette elő a görgényvölgyiek vásárhelyi hadjáratának útját. A "magyar tábor" tagjai s a segítségükre siető romák közül több mint harminc vádlottra a bíróság egytől tíz évig terjedő, összesen 72 évi börtönbüntetést "osztott ki", míg a "román táborból" mindössze két ember kapott egy-egy évnyi felfüggesztett börtönbüntetést. A felbujtók - tehát többek között a korabeli román sajtó - ellen még vizsgálatot sem kezdeményeztek soha. /Szilágyi Aladár: A sajtó történelmi felelőssége. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./

"A Crisana /Nagyvárad/ ápr. 13-i száma egész oldalt szentelt a római katolikus püspöki rezidencia ügyének Ütközet a Barokk Palotáért címen. Ebben diverziónak nevezte azt, hogy az egyház visszaigényli régi püspöki székhelyét. A cikk szerint az egyház "elfelejtette", mennyire jóindulatú volt a totalitárius román állam akkor, amikor nem fosztotta meg az egyházat a tulajdonjogától. Továbbá az állam valamennyi állampolgárának az érdekét szolgálta, amikor megmentette a pusztulástól ezt a műemléket. A Crisana című lap keres az alperes román állam számára "újabb tanúkat, akik cáfolni tudják mindazt, ami ellen a felperes tiltakozik, akik bizonyíthatják a valóságot". A lap szerint el kell húzni a pert a választások utánig. /Szilágyi Aladár: Totalitárius, de jóhiszemű. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 14./"

"Az egyik bukaresti napilap egész oldalas, számos felvétellel illusztrált riportot közölt négy Medgyes környéki település - Baráthely, Bólya, Bürkös és Szászmuzsna - kastélyainak és templomerődjeinek katasztrofális állapotáról. Azonban a riport szerzője még ezt a tragikus témát sem képes vaskos történelemhamisítás nélkül tálalni, ismertette az írást Szilágyi Aladár. A riporter ugyanis eredeti román kultúráról írt, ide telepítették azután a szászokat. "A 12-15. század közötti időszakban a szászok a románokkal együtt számos várat és templomerődöt emeltek, amelyek ma is valósággal behálózzák a vidéket." Szilágyi megjegyezte, hogy mindehhez a magyaroknak is "volt némi közük". /Szilágyi Aladár: Kik építették, kik rombolták. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./"

Máj. 14-én, vasárnap kezdődött a Festum Varadinum nyolcnapos ünnepségsorozata: a nagyvárad-olaszi református templomban a Himnusz éneklése közben vonultak be a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium diákjai a millenniumi zászlóval. A magyar kormány ajándékát minden határon túli magyar történelmi egyháztest megkapja az ezeréves magyar államiság egyetemes jelképeként, mondta beszédében Németh Zsolt politikai államtitkár. Elsőként a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek adják át, a Festum Varadinum megnyitása alkalmával, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye pedig a jövő vasárnapi zárónapon, máj. 21-én, a Bazilikában veheti át az őt megillető millenniumi lobogót. Tőkés László püspök párhuzamot vont a fogságból szabaduló zsidóság és a magyar nép sorsa között: ahogy a "választott népnek" az újbóli honfoglalás során hite mellett az építkezés, a család, a gyermek vált megtartó erejévé, ugyanúgy a magyarságnak is építkeznie kell a sok évtizedes rabság után, s Isten áldásaként a gyermekáldással járó terheket is fel kell vállalnia. Tempfli József megyés püspök hangsúlyozta, hogy Erdély a nemzeti és a vallási türelem földje volt, és annak is kell maradnia. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke rámutatott, hogy az apadás oly mértékig fokozódott, hogy az utóbbi húsz évben kétmegyényit fogyott a magyarság, s ennek ellenpéldájaként az 1867-1910 közötti időszakot idézte fel, amikor a magyar nemzet megkétszereződött. Az MVSZ, összefogva a történelmi egyházakkal, elvégezte az erdélyi magyar nagycsaládok zömének összeírását, megsegítésük végett. Forró László egyházkerületi tanácsos olvasta fel a Varadinum 2000 alkalmából megfogalmazott közös nyilatkozatot, amely rámutat, hogy az ünnepi hét eszmei központjában a gyermekek, az ifjúság, a család ügye áll. Ezt követően Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke és Tőkés László püspök díszoklevéllel tüntette ki azokat a gyülekezeteket, ahol az 1999. évben apadás helyett jelentős lélekszám gyarapodás volt. /Szilágyi Aladár: Varadinum-megnyitó. Zászlóátadás és istentisztelet. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja, a Partiumi Közlöny április 21-i száma közölte az egyházkerület 1999-re vonatkozó elnéptelenedési adatait: a kilenc egyházmegye összesített kimutatása szerint a 277 gyülekezetben 2251 ízben volt keresztelő és 4155 alkalommal temetés, a természetes apadás 1904 fő. A Szilágyságban volt arányaiban a legkisebb lélekszámapadás. A Bihari Egyházmegye - bár a legnépesebb - a maga 2,3-es arányával csak a szórványrégiókat előzi meg: a Temesvári Egyházmegyében majd négy temetésre jutott egy keresztelő (3,93), az Aradi Egyházmegyében pedig több mint öt gyászra következett egy öröm Szomorú, hogy az újonnan alakult, templomépítő temesvári Új Ezredév gyülekezet 15 halottját kísérte ki a temetőbe, és egyetlenegyszer sem keresztelt. - Az éves kimutatások megdöbbentő adatokat szolgáltatnak arra nézvést, hogy néhány éven, jobb esetben néhány évtizeden belül hol, hány gyülekezet eltűnése, avagy hány település teljes elnéptelenedése várható. Harminc gyülekezetnek nem volt egyetlen újszülöttje sem, egyszer kereszteltek 26-ban, kétszer 32-ben, háromszor 28-ban, négyszer 19-ben, ötször 19-ben. Tehát a 277 egyházközség közül 154-ben 0 és 5 közöttre várható a hat év múlva beiskolázandók száma. /Szilágyi Aladár: Református Egyház. Évente egy községnyi apadás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 15./

Máj. 14-én Nagyváradon a Varadinum rendezvényei keretében Kisebbség és integráció című politikai fórumon öt magyarországi párt képviselője fejtette ki hol egymást kiegészítő, hol egymást kioltó véleményét. A szimpózium idejének egy részét a politikusok "hazulról hozott" pártvitákkal töltötték ki, olyan problémák feszegetésével, amelyek legfeljebb csak közvetve vonatkoztak az adott tematikára. Tőkés László püspök felidézte, hogy az 1996-ban kezdeményezett Magyar Állandó Értekezlet intézményesülését akkor "elverte a politikai fagy", a jelenlegi budapesti kormányzat viszont el tudta fogadtatni a Nyugattal, hogy a magyar-magyar integrációs törekvések nem irányulnak senki ellen, hanem a Kárpát-medence magyarságának mint sajátos entitásnak a nemzetpolitikai egységét hivatottak megjeleníteni. Németh Zsolt államtitkár (FIDESZ - MPP) kifejtette, hogy Magyarország az EU-ba való gyorsabb beilleszkedés esélyese, regionális súlya megnövekedett. Szomszédainak fáziseltolódása és az EU-határok várható keletre tolódása viszont veszélyezteti a Kárpát-medencei magyarság akadálymentes kapcsolatainak fenntartását az anyaországgal. Béres Béla országgyűlési képviselő (Független Kisgazda Párt) szerint alakulata elsősorban a Romániai Magyar Gazdák Egyesületével együttműködve segítheti elő a fellendülést. Dr. Csapody Miklós (Magyar Demokrata Fórum) kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a Nyugat leegyszerűsíti a Magyarország integrációjával járó gondokat. A nyugati partnerekben tudatosítani kell, hogy nem homogén nemzetállamok rekednének kívül az Unión, hanem a magyar nemzetnek is jelentős részei. Kocsi László (Magyar Szocialista Párt) szerint a sokat kifogásolt alapszerződések a reálpolitika eredményei. Szerinte az utóbbi tíz évben soha nem volt akkora feszültség a magyar belpolitikában, mint most, holott nagyobb egyetértésre volna szükség. Csurka István képviselő, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke kifejtette, hogy "először Magyarországon kell rendet teremteni". Szerinte az integrációs törekvések mögött "kimondatlan célok rejtőznek". Trianon a II. világháborút eredményezte, és az újbóli elszakadás szerinte "újabb Trianont jelenthet." /Szilágyi Aladár: Kárpát-medencei nemzetközi politikai fórum. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

/ A Festum Varadinum keretében máj. 19-én mutatják be Bunyitay Vince A váradi püspökség története című munkája reprint kiadásának első kötetét. Tempfli József megyés püspök Szilágyi Aladár javaslatára felvállalta a torzó voltában is monumentális, négykötetes mű egy-egy kötetének évenkénti kiadatását. Az első könyv, mely a Váradi püspökök a püspökség alapításától 1566 évig címet viseli, 1883-ban jelent meg Nagyváradon. Az akkoriban Debrecentől Kőrösfőig terjedő, országnyi egyházmegye történetének első része, mely az előzményekkel és Szent László alapításával egyetemben az első 47 püspök ténykedését dolgozza fel. Egy-egy terjedelmes fejezet ismerteti a Káptalan Chartulariumát, az úgynevezett istenítéletek történetét, a Váradi Regestrumot, az egyetemes magyar történelem és a szűkebb vidék történetének megannyi kútfejét. /Szilágyi Aladár: Bunyitay, a bővizű forrás. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 16./

Máj. 16-án Mugur Isarescu miniszterelnök, Petre Roman külügyminiszter és Ion Diaconescu, a Képviselőház elnöke részvételével a tizenhat romániai felekezet képviselői aláírták az ország Európai Unióhoz való csatlakozását támogató Nyilatkozatot. Tőkés Elek, a vallásügyi államtitkárság osztályvezetője elmondta, hogy a dokumentum szövegébe - a magyar történelmi egyházak feltételeként - bekerült az az igény is, amely szerint a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az integrációs folyamat lebonyolítása idején megoldja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a felekezeti oktatási rendszer fejlesztésének biztosítását és az egyházak szociális-karitatív tevékenységének állami alapokból történő támogatását. A találkozón felszólalásaik során az egyházi vezetők újból megfogalmazták konkrét elvárásaikat az állammal szemben, s nyomatékosították, hogy csak e feltételek teljesítése függvényében hajlandók aláírni a támogató nyilatkozatot. /Szilágyi Aladár: Aláírták a Snagovi Nyilatkozatot. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./ Egyedül Tőkés László püspök maradt távol, nem utazott el Snagovba. Tőkés püspök leszögezte: azon a hétórás megbeszélésen, amelyet Mircea Ciumara államminiszter folytatott a múlt hét végén a magyar egyházi vezetőkkel "semmiféle olyan egyezmény, amely megváltoztatta volna álláspontunkat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Dr. David Moskovits főrabbi Szászrégenben született, jelenleg New Yorkban él. A '90-es évek eleje óta sokat időzik Magyarországon. A Kelet-Európa Demokráciájáért Alapítvány elnökeként tevékenykedik egyházi, oktatási, kulturális téren, mezőgazdasági exportlehetőségeket elősegítő programok kezdeményezője. 1999-ben megkapta a magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. A főrabbi az Esztergomban tartott Egyház és magyarság tanácskozáson, a Magyarország 2000 konferencián felszólalt. "Közös a múltunk, sokban közös" - vallotta a Bihari Naplónak adott interjújában. Hangsúlyozta, hogy "magyarok vagyunk, ezer éve szilárd állami berendezésünk bizonyítja életrevalóságunkat." Arra a kérdésre, hogy szükséges-e a vallás, kifejtette: "annak a népnek, nemzetnek, népcsoportnak, amelyik élni akar, meg kell őriznie tradícióit, kultúráját, törvényeit, szokásait." Ha ezt nem teszi, "nem tud fennmaradni." Moskovics azt tapasztalta, hogy a kint élőknek sokkal szorosabb a kötődésük Magyarországhoz, mint az itt élőknek. "Keressünk olyan fórumot, amely a kisebbségben élőket ért jogsértéseket felkutatja, felvállalja demokratikus jogaik védelmezését" - javasolta a főrabbi. /Szilágyi Aladár: Beszélgetés dr. David Moskovits főrabbival. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

A kormány egyhangúlag megszavazta a 2000/95. számú sürgősségi kormányrendeletet és azt titkosnak minősítették. Tévedésből azonban továbbították a Hivatalos Közlöny szerkesztőségébe, közölték is a rendeletet. A rendelet szerint 171 állami cégnek engedi el az állam az adósságát, összesen 6145 milliárd lej /300 millió USD / értékben. Azért lett titkos a döntés, mert a valamennyi vállalat a hadsereg, a belügy, a nemzetbiztonság és a titkosszolgálat /RHSZ/ szállítója, szolgáltatója. /Szilágyi Aladár: Pedig titkosnak titkos volt. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 14./

"Szept. 1-jén ünnepelte a Bihari Napló szerkesztősége a lap 3000. számának megjelenését. "A 3000-es ünneppel, amely tehát nem úgymond millennium, nem is billennium, hanem egyenesen trillennium, sikerült megelőzhetetlenül elsővé tenni a Bihari Naplót" - fogalmazott Markó Béla költő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a rendezvényen. A Napló vendége Markó Béla is, aki díszmeghívottként üdvözölte az eseményt. A szerkesztőség az ünnepen fórumot tartott, amelyen kérdéseket intéztek a politikushoz és a BN szerkesztőihez is. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzás sokkal hatékonyabb eszköz a megoldáskeresésre egy kisebbség esetében, mint az ellenzékiség. "Valóban súlyos veszteségnek tekinthető Marosvásárhely, és Kolozsváron nem sikerült a terv megvalósítása, ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni, hogy megszereztünk sok olyan fontos vezető beosztást, melyekkel eddig nem rendelkeztünk." Hangsúlyozta, hogy nem kell mindenáron, minden körülmények között kormányon lenni, ezzel utalt a nyomásgyakorlásokra, amelyek állítólag arra irányulnak, hogy az RMDSZ a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjával legyen majd hajlandó együtt kormányozni. Az RTDP eddig nem mutatott föl olyan programot, amelynek alapján együttműködés lenne elképzelhető. "A közös kormányzás lehetőségét nem zárhatom ki, de körvonalazódni sem látom" - fogalmazott Markó. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről szólva úgy fogalmazott, hogy megőrzik az egységet. - Az esten Kiss Sándor, a kiadó elnöke, a BN főrészvényese átadta a frissen alapított Aranytollhegy-díjakat Wagner Csillának, Szilágyi Aladárnak és Szűcs Lászlónak A laudatiókat Rais W. István, a lap főszerkesztője olvasta fel. /Szeghalmi Örs: Bihari Napló-est a 3000. lapszám örömére. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Nagyvárad-Olaszi református templomban főpásztori feddésben részesítette a Bihari Naplót, mert nem közölte a Nagyváradi Gyülekezeti Szövetség Elnökségének és a Nagyváradi Presbiteri Szövetségnek a Bihar megyei RMDSZ Küldöttgyűléséhez intézett, a parlamenti jelöltállítással kapcsolatos állásfoglalását. Ez az állásfoglalás megnevezte azt a három jelöltet, aki a két testület véleménye szerint "Románia Parlamentjében egyházunk és hívő népünk érdekeit messzemenően képviselheti". Az Állásfoglalás kemény fordulattal zárult: "Abban az esetben, ha javaslatunkat figyelmen kívül hagyják, kénytelenek leszünk felülvizsgálni az eddigi választásokon nyújtott maradéktalan támogatásunkat." A szerkesztőbizottság a nevesítés, illetve a kizárólagos jellegű zárómondat miatt tekintett el a dokumentum közlésétől. A 3000. számát ünneplő lap így akarta elkerülni a látszatát is annak, hogy bármelyik jelölt javára vagy bármelyik jelölt kárára korteskedik. /Szilágyi Aladár: Szívesebben fogadtam volna a kenyeret. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa volt főgondnoka, Szilágyi Aladár Szívesebben fogadtam volna a kenyeret című írására (BN, 2000. szeptember 4.) válaszolt. Csalódásukat fejezték ki amiatt, hogy a volt főgondnok az aug. 31-i állásfoglalásukról írt, anélkül hogy közölte volna azt teljes egészében. Az Igazgatótanács visszautasította Szilágyi Aladár Tőkés László püspök elleni támadását. Az Igazgatótanács szerint furcsa, hogy a helyi RMDSZ-szervezetek alacsony reprezentativitású választmányainak (tíz-húsz tag) és közgyűléseinek (tíz-harminc tag) joguk van jelöltjeiket nevesíteni, Szilágyi ugyanezt a jogot az egyházi testületektől elvitatja. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Válasz. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./ Erre válaszolt Szilágyi Aladár, kifejtve, hogy ő csak megvédte lapját. /Szilágyi Aladár: Válasz a válaszra. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Szept. 16-án Erdély minden részéből, Magyarországról és számos nyugati államból egybesereglett sokaság részvételével avatták fel Nagyvárad legújabb szeretetotthonát. A háromszintes (alagsort, földszintet és emeletet magában foglaló) épület a CE (Krisztusért és Egyházért) Szövetség soktevékenységű centruma. A Bethánia-ház ünnepélyes megnyitása alkalmából ifj. Adorján Kálmán lelkipásztor hirdetett igét. Az árva és elhagyott gyermekek otthonába egyelőre hét gyermeket fogadtak be, később tizenhat fősre bővítik a menhelyet. A Bethánia Központ folytatja az úgynevezett "utcagyerek-akciót": ősztől tavaszig kétnaponta meleg teát és szendvicseket osztogatnak, szombaton egész napos programot kínálnak, havonta rendszeres segélyben részesítik a szegény sorsú nagycsaládokat, és távlati elképzeléseik között szerepel egy napközi otthonnak, egy 150 fős ingyenkonyhának, valamint egy öregek otthonának a beindítása is. /Szilágyi Aladár: Új szociális központ Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./

Tisztújító küldöttgyűlést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége /MÚOSZ/. Az írott és a sugárzott média több mint 7000 munkatársát tömörítő szervezet rendezvényén a magyarországi társszervezetek küldöttei mellett a Kárpát-medence magyar újságíró-társadalma is képviseltette magát. A MÚOSZ tiszteletbeli elnöke továbbra is Gömöri Endre maradt, elnökévé ismét Wisinger Istvánt, az ismert televíziós személyiséget választották. Elfogadtak egy olyan közös etikai alapelveket összefoglaló tervezetet, melyet a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, valamint a Sajtószakszervezet dolgozott ki. A Kárpátaljai Magyar Újságírók Szervezete és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete csatlakozott a négy magyarországi szervezet törekvéseihez. Ilyenformán a határon túli szervezetek szorosabbra fűzhetik kapcsolataikat a magyarországiakkal. /Szilágyi Aladár: MÚOSZ-tisztújítás. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 11./

Okt. 28-án Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei címmel emlékülést tartottak Nagyváradon. Az előadások megidézték Pázmány Péter bíboros érsek és Bunyitay Vince kanonok szellemét. Tempfli József római katolikus megyés püspök az emlékezés fontosságát, a két kiemelkedő egyházi személyiség szerepét hangsúlyozta. Dr. Gergely Jenő professzor /Budapest/ Nagyvárad történetét foglalta össze. Fodor József vikárius az 1837-ben született Bunyitay Vincéről szólt, aki megírta a váradi püspökség történetét. Az első három kötet 1884-ben jelent meg, a negyedik is az ő feljegyzései, adatai alapján készült el. Az 1570-ben Nagyváradon született Pázmány Péterről Pálos István apátkanonok és Szilágyi Aladár tartott előadást. Bunyitay Vince életének jelentősebb pillanatait dr. Fleisz János vázolta föl. A szimpózium végén Tempfli József megyés püspök támogatást ígért ahhoz, hogy az elhangzott előadások nyomtatásban is megjelenjenek. Fleisz János elmondta még, hogy a Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Római Katolikus Püspökség és az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett, Nagyvárad neves személyiségeit bemutató előadás-sorozat jövőre folytatódik. Legközelebb Ipolyi Arnold életéről, munkásságáról lesz szó. /Pásztai András: Pázmány és Bunyitay emlékét idézték fel. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./

Megjelent a Bihari Napló 2001-re szánt kalendáriuma gazdag tartalommal. /Szilágyi Aladár: Ilyen évkönyv még nem volt! = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 17./

Ion Iliescu elhatárolódott hajdani koalíciós partnerétől és jelenlegi riválisától, Corneliu Vadim Tudortól. Bizonyos politikai elemzők arról sugdolóznak, hogy a két párt titokban megegyezett egymással a bizonyos mértékű voksátadásról, nehogy egy harmadik párt vagy pártszövetség embere kerüljön szembe Iliescuval a második fordulóban. Iliescu, az RTDP elnöke a külföldi sajtónak a pártja iránti kedvezőtlen reagálását minősítette primitívnek a választások eredményeivel kapcsolatban. Közelebbről azt a megállapítást, hogy "az exkommunisták győztek Romániában". Iliescu pártfeladatként jelölte meg a "primitíven viszonyuló" nyugati sajtó felvilágosítását és meggyőzését pártja eurokonform törekvéseiről. Iliescu továbbá azokat "primitívezte le", akik tanult ember létükre a Nagy-Románia Párt jelöltjére szavaztak, mert azt vallják, hogy "inkább vezesse az országot Vadim Tudor, aki fejeket hullat, de legalább rendet teremt". Iliescu pártja vezetőinek ülésén megállapodtak a kisebbségi kormányzásban, csupán bizonyos kérdésekben (intézkedések a várható téli válság átvészelésére, tulajdonjog-ügy, EU-integráció) kötnek egyezményt a demokratákkal, a liberálisokkal és az RMDSZ-szel. Azt fel se vetették, hogy netán az RTDP is engedne valamiben. /Szilágyi Aladár: Kétfelé osztogatják a primitív jelzőt. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 29./

"Másfél tucatnyian csatlakoztak a Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsának székháza előtt tüntető református lelkipásztorhoz. Az ülősztrájkoló Szilágyi László mellett többek között Borzási Gyula, a feloszlatott egyházkerületi fegyelmi bizottság elnöke, Balogh Barnabás, az egyházkerület jelenlegi főjegyzője, Szilágyi Aladár egykori főgondnok és Kállay László fugyivásárhelyi református lelkipásztor is kiállt. /Többen csatlakoztak a sztrájkoló lelkészhez. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./"

"Jan. 15-én szakmai tanácskozást tartottak a Bihar megyei magyar szakos tanárok a nagyváradi Szent László Gimnáziumban, ahol a házigazdák nevében Zalder Éva igazgatónő köszöntötte a kollégákat, akik megtekinthették az Idvez légy dicső Szent László király című zenés, irodalmi összeállítást az iskola végzős diákjainak előadásában. Szilágyi Aladár, a BN főmunkatársa a szórványban élő magyarokról beszélt, majd a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyről esett szó. Pásztor Gabriella szaktanfelügyelő javasolta: minden tanintézetben rendezzenek iskolai szakaszt, hogy a legjobbak vehessenek részt a megyei megmérettetésen. /Kulcsár Andrea: Tanárok fóruma. Fékezhető a szórványosodás. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 16./"

"Az önállósult Provincia január-februári összevont számában öt román és öt magyar történész válaszol arra, hogy kívánatosnak tartja-e egy olyan Erdély-történet megírását, amely valamennyi ott élő közösség múltját képes egységbe foglalni és hogyan lehetne ezt megvalósítani. A hogyanra Jakó Zsigmond professzor tér ki a legrészletesebben. A kolozsvári egyetemi tanár véleménye szerint a forrásanyagok hozzáférhetősége, alapos és szakszerű hasznosítása és értelmezése jelentheti a közös munka során a legnagyobb gondot. A nyelvi nehézség érzékeltetése végett Jakó a maga, valamint Ioachim Craciun, Damian P. Bogdan és Radu Manolescu felmérései, illetve becslései alapján érdekes adatokat közöl az ismert történelmi kútfők területi megoszlására, nyelvére és mennyiségére vonatkozóan. - A Románia történelmére vonatkozó XV-XVIII. századi, úgynevezett belső elbeszélő források (krónikák, útleírások, naplók stb.) száma 465. Ezekből erdélyi 368 (79,1%), moldvai 54 (11,6%), havasalföldi 43 (9,3%). Az erdélyi forrásanyagokból 159 (43,2%) magyarul, 107 (29%) németül, 92 (25%) latinul íródott. A román nyelvűek száma 69 (19%), a görög nyelvűeké 23 (6,2%). A többi 11 szláv és egyéb nyelvű munka. Ami az írásbeliség elterjedtségének mértékét is jelző oklevél-kibocsátási gyakorlatot illeti, a román államiság első 500 évéből körülbelül 7000 ószláv nyelvű, cirill írású oklevelet búvárolhatnak a kutatók. A Szent István korától Erdély függetlenné válásáig eltelt bő félezer esztendő időszakából legalább 30-35.000, Erdély múltjára vonatkozó latin nyelvű oklevélről tudunk. Mindennek többszöröse a független Erdélyi fejedelemség másfél évszázada, majd az osztrák uralom idején keletkezett és fennmaradt oklevélözön. Ehhez jön még a budapesti, bécsi, vatikáni, török stb. levéltárakban fellelhető anyag. - Azoknak a kutatóknak, akik meg akarják írni Erdély történelmét, meg kell tanulniuk magyarul, latinul, németül, törökül, valamint a cirill és a gót betűs szövegek olvasását. /Szilágyi Aladár: Írjuk meg közös történelmünket. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 21./"

"Négy anyaországi újságíró-szervezetnek, illetve a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének közös sajtóetikai együttműködő testülete kétnapos /ápr. 28-29./ szakmai tanácskozást tart Félixfürdőn. Az öt szervezet képviselői gyakorlati és elméleti megközelítésből szóltak a témáról. A tizenegy éve elhunyt Tőke Csabára emlékezett Szilágyi Aladár. /Médiatalálkozó Félixfürdőn. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./"

"Adrian Nastase kormányfő hajdani teniszpartnere Sever Muresan volt, Dacia Felix Bank egyik akkori vezetője. A bank összeomlása után kiderült, hogy Muresan felelős a pénzek eltüntetéséért. Több év után a svájci rendőrhatóságok elfogták a nemzetközileg körözött teniszpartnert, és egy genfi törvényszék nyolc hónappal három és fél évi börtönre ítélte őt. A román igazságszolgáltatás - arra hivatkozva, hogy idehaza is van bőven "elszámolnivalója" Muresannak - több ízben szorgalmazta, hogy adják ki őt. Végül 2001. jún. 18-án hazahozták, és a suceavai fegyházba szállították. Ott június 29-én a helybeli bíróság feltételesen szabadlábra helyezte, s alig öt óra múlva a Svájcban jogerősen elítélt, a Romániában bűnvádi eljárás alatt álló Muresan repülőgépre ült, és zavartalanul eljutott Párizsig. - Ugyanakkor Héjja Dezső, egy etnikai jellegű politikai per: az Agache-ügy elítéltje, akire májusában mondták ki az ítéletet. Az epéjével frissen műtött, másodfokú rokkantságban szenvedő, betegsége miatt ágyhoz kötött, önmagát ártatlannak valló férfit letartóztatták. Héjja Dezső most a csíkszeredai börtönben várja, hogy a védőügyvédje, Frunda György szenátor által Ion Iliescu elnökhöz - ugyanahhoz az államfőhöz, aki 90 januárjában tömeges forradalmi cselekményekre vonatkozóan általános amnesztiát hirdetett! - benyújtott kegyelmi kérése meghallgatásra találjon. Így megy ez 2001-ben Romániában: a megnyomorodott magyar kisembert egy kétes bírósági döntés alapján letartóztatják, a svájci börtönből kikért román elítéltet, sikkasztó bankvezért, a jelenlegi kormányfő hajdani teniszpartnerét pedig feltételesen szabadlábra helyezték... /Szilágyi Aladár: Aki partner volt, s aki nem. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

" Az RMDSZ a parlament őszi ülésszakának napirendjére kívánja venni az egyházi ingatlanok restitúcióját előíró külön törvény vitáját - nyilatkozta Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A magyar történelmi egyházak és az RMDSZ szakértőiből álló vegyes bizottság szept. 7-én elkezdi az érdemi munkát, a jogszabálytervezet cikkelyeinek megszövegezése érdekében. - A koalíciós időszakban kicsikart, sürgősségi kormányrendeletekbe foglalt engedmények is csak néhány esetben vezettek reális eredményhez. Románia sok mindent nem teljesített a NATO, illetve az Európai Unió elvárásaiból, köztük van az egyházak iránti jogorvoslat. /Szilágyi Aladár: Tervezet az egyházi ingatlanok restitúciójáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 4./"

"Bunyitay Vince csonkaságában is monumentális művének hasonmás kiadása eljutott immár a harmadik könyvig. A váradi püspökség története reprintsorozatának legújabb kötete - akár az előző kettő - Tempfli József megyés püspöknek köszönhetően láthatott napvilágot, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. Remélhetően még az idén elkészül a negyedik kötet is. Bunyitay munkája két forrásmunka, a Bécsi kódex és a vatikáni tizedjegyzékek ismertetésével, illetve az egyházmegye főesperesi kerületeinek felvázolásával kezdődik. A harmadik kötet jelentős teret szentel a várbeli székesegyház építéstörténetének, Szent László ősi egyházától kezdődően. A városrészek, a forgalom, az ipar és kereskedelem, a szellemi élet felvázolása mellé helyezetten Henszlman Imre szakszerű régészeti tanulmánya kapott helyet A nagyváradi kettős székesegyház címmel. /Szilágyi Aladár: "A Bunyitay" harmadik kötete. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept.5./"

"Az államfői hivatal tanulmányozza annak a lehetőségét, hogy bírósági eljárást kezdeményezzen Corneliu Vadim Tudor ellen amiatt a kijelentése miatt, mely szerint Romániában - Iliescu előző országlása idején, 1994 és 1996 között - Hamasz-terroristákat képeztek volna ki. Vadim kijelentette: nem 30 terroristát képeztek ki SPP- táborokban - mint azt először állította -, hanem 108-at! Azt is közölte, hogy amennyiben mind a 108 Hamasz-gárdistát törvény elé idézik Romániában, ő is hajlandó lemondani parlamenti mentelmi jogáról és megjelenni a bíróságon. - Marius Oprea a Romania Libera szept. 20-i számában azt írta, hogy az 1990 és 1996 közötti periódus megannyi csempészbotrányának szálai, melyek arab fantomcégekhez és az akkori Iliescu-rendszer megannyi korifeusához kötődnek, és melyek révén hatalmas összegek jutottak külföldre, nagy valószínűséggel Oszama bin Laden nevéhez is hozzákapcsolhatóak. Corina Cretu, az államfő szóvivője bejelentette: az elnöki hivatal elvárja, hogy a Legfelsőbb Ügyészség hivatalból indítson vizsgálatot Oprea cikke miatt a lap és a szerző ellen. A szóvivő szerint "egy olyan anyagról van szó, amely súlyosan sérti a nemzeti érdekeket, a terroristák fiskális paradicsomának tüntetve fel az országot, és amely szigorúan titkos dokumentumokat szolgáltatott ki a nyilvánosságnak". /Szilágyi Aladár: Vadim "kedvesebb", mint Oprea? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 24./"