Jövő héttől kezdődően Románia 35 képviselőt küld az Európai Unió törvényhozó szervébe, az Európai Parlamentbe. A honatyák egyelőre csak megfigyelőként dolgozhatnak. A szaktestületekben viszont lesz alkalmuk tevékenykedni, mindegyikük teljes jogú tagja kell hogy legyen egy szakbizottságnak és póttagja egy másiknak. Ezenkívül bármelyikük részt vehet a többi testület ülésein is. Ez rendkívül fontos, mert az RMDSZ képviselői így besegíthetnek például a frakcióközti kisebbségvédelmi csoport munkájába. Az RMDSZ három képviselőt küld Brüsszelbe: Kelemen Attilát, Kónya-Hamar Sándort és Szabó Károlyt. A brüsszeli megfigyelők csak abban az esetben tölthetik be ezt a szerepkört, ha ugyanakkor megtartják a román parlamentben betöltött tisztségüket is. Hetente három napot az uniós fórumokban tevékenykednek, két napra pedig visszautaznak Bukarestbe. Kónya-Hamar Sándor elsősorban az oktatási-művelődési szakbizottságban szeretne tevékenykedni. Feladatának tekinti a kapcsolatok kiépítését a különböző szakmai és politikai csoportokkal, a lényeges információk megszerzését és továbbítását itthon mind a civil szervezeteknek és az egyházaknak, mind az érintett hatóságoknak. Kelemen Attila a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságban szeretne dolgozni. Szabó Károly a biztonsági és védelmi csoportban, továbbá a polgári szabadságjogok – igazságszolgáltatás testületben és a regionális fejlesztési bizottságban dolgozna. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Brüsszelbe ingázó megfigyelő honatyáink. Kelemen Attila, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly is az Európai Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Úgy tűnik, Romániában hivatalos rangra emelik besúgás kifinomultabb változatát, a beugratást. A korrupció elleni harc érdekében. Szabó Károly RMDSZ-szenátor politikai nyilatkozatban tette szóvá ellenvetéseit. Kijelentette: a törvénytervezet elfogadása esetén magát a korrupciót öntenék hivatalos formába. Megrendeznek egy tettenérést, hogy lebuktassanak valakit ezzel a módszerrel. /Mózes Edith: Vigyázat! Beugratás! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetői a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok esetében tapasztalt hiányosságok után a Központi Egyetemi Könyvtárat is célba vették. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a könyvtárban, valamint annak kari kirendeltségein teljes mértékben hiányoznak a magyar feliratok. Az egyetemi oktatók megszerkesztettek egy beadványt, amellyel néhány napon belül az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulnak. Levelükben az oktatók emlékeztettek, hogy Kolozsvár és Erdély lakosságának körülbelül 20 százaléka magyar nemzetiségű, ezért a magyar a feliratok teljes mértékben indokoltak lennének. Az oktatók kifogásolták azt is, hogy a központi épületben található elektronikus kijelzőtáblán nem szerepel magyar nyelvű köszöntés, emellett pedig kevés a magyar alkalmazott. Hantz szerint a kijelzőn csak akkor jelent meg rövid időre a magyar köszöntés, amikor ezt szóvá tette a könyvtár vezetőségénél, utána pedig ismét lekerült. – Valóban hiányzanak a magyar feliratok a könyvtárból, de az átszervezés során ezt a kérést is megoldjuk – jelentette ki Poráczky Rozália, a könyvtár aligazgatója. Az aligazgató cáfolta, hogy a tábláról levették volna a magyar köszöntést. Hangsúlyozta: mióta kinevezték ebbe a tisztségbe, folyamatosan nőtt a magyar alkalmazottak száma is. Jelenleg 225 beosztott körül 42 magyar nemzetiségű. Közülük 37-en könyvtárosi állást töltenek be. Rendszeresen arra törekedtek, hogy mindenhová kerüljön legalább egy magyar alkalmazott. Elérték azt, hogy minden karon, a régészet kivételével, rendelkeznek magyar alkalmazottal. A központi könyvtárban a katalógus és a kölcsönző terembe eddig nem sikerült magyar alkalmazottat találni. A könyvtár 13 terméből négyet magyar személyiségekről – Valentiny Antal, Szabó Károly, Mikó Imre, Bolyai János – neveztek el, szögezte le Poráczky Rozália. /B. T.: Többnyelvű feliratot kérnek az egyetemi könyvtárakban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hároméves – 2002-2004 között – tevékenységét elemző szakbizottsági jelentést vitatták meg a parlamentben. Az RMDSZ-frakció nevében Szabó Károly szenátor, a védelmi és nemzetbiztonsági bizottság tagja szólt hozzá a kérdéshez. Elmondta: jó érzés elkönyvelni, hogy a SRI tevékenysége szakosodott és professzionalizálódott, ami abban is megnyilvánul, hogy mind ritkábban szerepel sajtóbotrányokban. Hozzátette: a parlament azonban alig gyakorolja alkotmányos jogát az intézmény felügyeletére vonatkozóan. A szenátor a plénum előtt kifejtette, megítélése szerint hatalmas lemaradás van az időközben megváltozott nemzetközi biztonságpolitikai környezet és az intézmény tevékenysége között. Megfogalmazta azt is, hogy az SRI-nek tulajdonképpen kedvére van, ha nem bolygatják és nem módosítanak a tevékenységére vonatkozó törvényeken. Így viszont nem tud válaszolni az újszerű fenyegetésekre. /B. K.: Három év hírszerzési jelentése csekély érdeklődés közepette. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Öt hónapos kényszerszünet után újraindult a tevékenység Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén. A könyvtár alagsorában jelentős károk keletkeztek a tavaly augusztusi árvíz nyomán. A román kormánytól nem érkezett semmilyen támogatás – mondta el Szabó Károly, az audiovizuális részleg vezetője. Magyarországi civil szervezetek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyújtottak segítséget. /Szász Emese: Látogatható a könyvtár audiovizuális terme. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

A szenátusi döntés csakis a kormánykoalíciót alkotó pártokon múlott. A kormányrendelet törvénnyé válásához 69 szavazatra lett volna szükség, de mindössze 47 igent kapott.  Az RMDSZ-szenátorok közül Pete István és Szabó Károly a törvénytervezet ellen voksolt, Verestóy Attila és Fekete Szabó András tartózkodott, Sógor Csaba, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Németh Csaba, Markó Béla hiányzott. Utóbbinak kormányülése volt, Frunda meg édesanyja halála miatt nem volt jelen. Ez a szavazás mutatja a szenátori székekbe évtizednél is hosszabb ideje bent maradt RMDSZ-esek választottjaink viszonyulását a nagykorrupció letörésének ügyéhez. Azok, akik saját kormánykoalíciójuk korrupcióellenes rendeletét nem szavazzák meg, maguk is nyakig ülhetnek bajban, s csak önmaguk érdekeit hajlandóak védeni, írta a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Kibújt a szög a zsákból. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 11./

Öt RMDSZ-es szenátor volt jelen azon az ülésen, amelyen a felsőház elvetette a Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) kompetenciáinak növeléséről szóló kormányrendeletet. Az RMDSZ szenátorai közül ketten megszavazták a jogszabályt, ketten tartózkodtak, egyikük pedig nem szavazott. A napilap felkérte a törvényhozókat, indokolják meg döntésüket. A rendeletet megszavazó Puskás Bálint szenátort nem sikerült elérniük. Szabó Károly megszavazta a kormányrendeletet annak ellenére, hogy kevesebb érvet tud felhozni mellette, mint ellene. Szerinte le akartak nyomni a koalíciós partnerek torkán egy rendeletet. A kormányrendeletben semmi sem garantálja, hogy a DNA vezetősége nem politikai indíttatásra cselekszik. Pete István tartózkodott. „Azok, akik tartózkodtak vagy a rendelet ellen szavaztak, nem a korrupció ellen voksoltak, hanem az intézményrendszer felépítése ellen” – mondta. Fekete Szabó András tartózkodott, mert zavarosnak tűnt a kormányrendelet. Verestóy Attila nem voksolt. Magyarázta, hogy minden törvényes kötelezettségnek eleget tett, nem vesz részt közvetlenül az üzleti életben /Gujdár Gabriella: RDMDSZ-frakció: le akartak nyomni egy kormányrendeletet a parlament torkán. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Nincs helye magyar-magyar vitának Brüsszelben, és a Románia EU-csatlakozását érintő kérdésekben is a lehető legszélesebb körű magyar nemzeti konszenzusra van szükség – írta közleményében az MSZP európai parlamenti bizottsága azt követően, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében Brüsszelbe utazott küldöttséggel találkozott. Az öttagú erdélyi delegáció többek között Pierre Moscovici EP-raportőrt, Elmar Brokot, a Külügyi Bizottság elnökét, valamint több európai néppárti képviselőt tájékoztatta az erdélyi magyar törekvésekről. A háromnapos látogatást eredményesnek nevezte Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor, a küldöttség tagja. “Mindenhol elmondtuk, számunkra is Románia integrációja a legfontosabb, és abban bízunk, hogy akár a kisebbségi törvény, akár a magyar egyetem ügyében az otthoni döntéshozó szervek is azon lesznek, hogy minden a lehető legjobb irányban haladjon, és 2007. január 1-jén Románia is az EU tagja legyen” – nyilatkozta Sógor. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között kisebb összeszólalkozásra került sor a frakcióülésen. Tőkés a romániai EP-megfigyelők aktívabb brüsszeli tevékenységét kérte, amit Szabó magára vett, és szóvá tette. Erre mondta Szájer József fideszes EP-képviselő, hogy Brüsszelben nincs helye magyar-magyar vitának. /Mihályi László: Tőkés-Szabó vita Brüsszelben? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Nem akartam exportálni a magyar-magyar ellentétet Brüsszelbe, de volt vita – mondta az ÚMSZ kérdésére Tőkés László, az EMNT elnöke a hét végén tartott sajtótájékoztatón a közötte és Szabó Károly RMDSZ-es EP-megfigyelő között Brüsszelben lezajlott kisebb összeszólalkozásról. Szilágyi Zsolt, az MPSZ választmányi elnöke, aki szintén tagja volt a delegációnak, elmondta: Tőkés annyit kért, hogy az RMDSZ-es megfigyelők hallassák jobban a hangjukat, hisz van lehetőségük rá. Ugyanakkor hozzátette: ezen az eseten kívül nem hangzott el bírálat az RMDSZ-szel szemben. „A kapocs szerepét töltöm be az RMDSZ és az azon kívüli szervezetek között” – jelentette ki Sógor Csaba szenátor, aki részt vett a brüsszeli delegációban. Véleménye szerint nem csak ebben a delegációban, de a hazai magyar közéletben is el kell kezdődnie a párbeszédnek. „Románia egységes nemzetállam, elmondtam ezt az MPSZ-elnökkel a jobbomon is” – nyilatkozta Traian Basescu államfő Brüsszelben, arra reagálva, hogy Tőkés László és az autonomisták is ott jártak, hogy lobbizzanak Székelyföld autonómiájáért. Tőkés a romániai kisebbségek helyzetét illető kijelentéseire az államfő annyit mondott, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, „de Tőkés nem EU-tagállam, ezért nem is befolyásolja Románia csatlakozását.” /Daczó Dénes, Pap Melinda: Autonomisták, megfigyelők és viták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

Egy RMDSZ-képviselőkből és szenátorokból álló bizottság elemzést dolgoz ki a titkosszolgálatok működéséről. E bizottságban Frunda György, Verestóy Attila (szenátus), Toró T. Tibor és Szabó Károly (képviselőház) dolgoznak – jelentette be Markó Béla. Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a dokumentum az RMDSZ álláspontját fogja képviselni a titkosszolgálatok alárendeltségéről, elsősorban a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ hatásköréről és szerepéről, valamint e szolgálatok tevékenységének ellenőrzéséről. Az SRI madárinfluenzára vonatkozó jelentését Markó úgy értékelte, hogy a közvélemény félretájékoztatásáról van szó egy kényes kérdésben, “Románia másik két EU-s országgal való kapcsolatáról, ami nagyon súlyos”. /Elemzés a titkosszolgálatokról. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

Markó Béla vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott Brüsszelbe; a delegáció tagja Borbély László, középítkezésért és területrendezésért felelős miniszter, Szabó Károly szenátor, európai parlamenti megfigyelő és Szász Attila államtanácsos. Markó június 7-én Wilfried Martens-szel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével tartott megbeszélést. Martens fontosnak tartja, hogy a román parlament elfogadja a kisebbségi törvényt, s hogy a román pártok támogassák ezt az ügyet. Markó közölte: az RMDSZ a következő időszakban szeretne minél gyakrabban és minél nagyobb súllyal jelen lenni Brüsszelben. A Wilfried Martens-szel lezajlott találkozón a két politikus integrációs kérdésekről is beszélt. Mindketten fontosnak nevezték, hogy az RMDSZ az idén tevékenyebben vegyen részt az Európai Néppárt munkájában, hiszen ebben a pillanatban az RMDSZ az egyetlen román parlamenti szervezet, amely tagja az EPP-nek. /(Cs. P. T.): Martens: kell a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

A titkosszolgálatok vonzóbbá tételét is szolgálják – a magyar fiatalok számára – azok a javaslatok, amelyeket a nemzetbiztonsággal kapcsolatos törvénytervezetek kapcsán fogalmazott meg az RMDSZ. Az RMDSZ szakértői augusztus 9-én egyeztették észrevételeiket Markó Béla államminiszter hivatalában. „Sajnálatos módon a szolgálatokban a magyarok számaránya messze áll a magyarság számarányától” – nyilatkozta Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző parlamenti bizottság alelnöke. A magyarok jelenléte a nemzetbiztonsággal kapcsolatos intézményekben – a titkosszolgálatokban, hadseregben, rendőrségben és a diplomáciában – nem először kerül terítékre. Markó Béla szövetségi elnök – a 2003-as szatmárnémeti kongresszus után – az utóbbi időben többször is kitért a kérdésre. Verestóy szerint változás ezen a téren csak akkor várható, ha a szolgálatok rendszere demokratikusabbá válik. „A titkosszolgálatok, a hadsereg, a diplomácia »rossz hagyománya« ez, monopólium, amelyről nagyon nehezen mondanak le. Ha demokratikus rendszer alakul ki, a magyar fiatalok is nagyobb késztetést éreznek majd, hogy ezen a téren fussanak be karriert” – vélte. A titkosszolgálatok működéséről szóló törvénytervezetek első olvasatban kerültek a kormány elé, de még messze állnak a véglegesítéstől. A kabinet átdolgozza az államfő által „átküldött” valamennyi projektet – jelezte Szabó Károly, a szenátus védelmi bizottságának titkára. „Egy ilyen törvénycsomag esetében az alkotmányosság védelme, az általános emberi jogok és a közösségi jogok védelme, illetve sérülésmentessége az elsődleges szempont” – összegezte az RMDSZ észrevételeit Verestóy Attila. A szenátor szerint a törvényekbe be kell kerülnie egy cikkelynek is, amely előírja, hogy – a politikai pártok mellett – a szolgálatok nem épülnek be kisebbségi szervezetekbe, illetve nem figyelhetik meg ezeket. Verestóy szerint az RMDSZ legfontosabb javaslata az irányítás, a koordinálás, az ellenőrzés, illetve az engedélyeztetés elkülönítése. Szabó Károly szenátor szerint az ellenőrzés azáltal is erősödne, hogy a szolgálatok felügyelete a kormányhoz kerülne. Az RMDSZ egy másik fontos javaslata a titkosszolgálatok gazdasági tevékenységének megtiltására vonatkozik. /Magyarok felemás viszonya a román nemzetbiztonsággal. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 10./

Szabó Károly szenátor, a román felsőház védelmi bizottságának titkára interjút adott a lapnak. Szerinte nem kellene hagyni, hogy a szekusmúlt felfedését éppen a volt szekusok irányítsák, mert ők a számukra kedvező kép kialakítását akarják elérni. A besúgók és beszervezettek egymásnak feszülnek, a Szekuritáté tagjairól viszont alig esik szó. Nem ismeretes, hogy kik tevékenykedtek fedett szekusként. A szekus dokumentumok egy részét eltüntették. Az Adevarul napilap szerint Romániában tizennégyszer annyi telefont hallgatnak le, mint az Egyesült Államokban, továbbá a román titkosszolgálatoknál ma sokkal több ember dolgozik, mint annak idején a Szekuritáténál. Szabó Károly elmondta, a titkosszolgálatok állományára vonatkozó adatok nem teljesen nyilvánosak. A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) és a Belügyminisztérium szervének vannak gazdasági vállalkozásai. Szabó Károly elismerte, hogy a romániai titkosszolgálatok sokkal több embert foglalkoztatnak, mint amennyi indokolt lenne. /Boros Ernő: A dossziék felfedésével „szekusbiztonsági” érdekek sérülnének. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Október 18-án, az EU-tagállamok titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti szakbizottságainak konferenciáján Bukarestben Traian Basescu államfő emlékeztetett: Romániában a döntéshozó politikusok minden reggel nagy mennyiségű, nehezen átlátható információt kapnak a titkosszolgálatoktól. Az államfő vezetése alatt álló Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ezért határozott úgy tavaly év végén, hogy új hivatalt hoz létre, Országos Hírszerző Közösség (CNI) néven. Ennek feladata, hogy a különböző román titkosszolgálatoktól befutó tengernyi információt összesítse, tömörítse, hitelt érdemlő előrejelzéseket adjon a nemzetbiztonságot érintő kérdésekben, elsősorban a terrorizmus elleni védekezés területén. Az államfő úgy vélte, hogy az EU-nak is szüksége lenne ilyen összesítő hírszerzési központra. /”Aszimmetrikus veszélyek” fenyegetnek. Basescu európai hírszerzési központot javasol. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./ Basescu szerint az Európai Uniónak is meg kell teremtenie a saját hírszerző szolgálatát vagy úgynevezett információs közösségét. Szabó Károly RMDSZ-es szenátor, a hon- és közrendvédelmi, nemzetbiztonsági bizottság titkára szerint az államfő által javasolt európai uniós hírszerző közösség a jelenlegi helyzetben kivitelezhetetlen. /Gujdár Gabriella: Basescu: emberbarát hírszerzést! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Az európai uniós csatlakozás még nem jelenti Románia integrációját, ennek beteljesüléséhez elsősorban politikai stabilitásra lenne szükség – véli az RMDSZ két európai parlamenti megfigyelője, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Románia uniós csatlakozása révén megteremtődik a határmódosítás nélküli nemzetegyesítés feltétele – ezt tartja a legfontosabbnak Szabó Károly képviselő. Szerinte nem lesz számottevő a magyarság elvándorlása. Felkészületlennek tartja Romániát és ennek megfelelően korainak az uniós csatlakozást Kónya-Hamar Sándor. Kónya úgy véli: a lakosságot félrevezették, „nem mondták meg neki”, mi vár rá. /Pataki Zoltán: Felkészületlenül csatlakozunk az EU-hoz? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Meghosszabbította európai parlamenti képviselőinek /Kelemen Atilla és Kónya-Hamar Sándor képviselőnek, valamint Szabó Károly szenátornak/ mandátumát az RMDSZ alsó- és felsőházi frakciója november 21-i együttes ülésén az RMDSZ, így a három honatya 2007. január 1-jétől májusig teljes jogú parlamenti képviselőként folytathatja tevékenységét az Európai Parlamentben (EP). Arra a kérdésére miszerint indulnának-e a májusi EP-választáson, még korainak tartottak konkrét választ adni, de egy újabb mandátumtól egyikük sem zárkózott el határozottan. Legkésőbb január-februárra az RMDSZ-nek el kell készítenie az EP-képviselői jelöltlistákat, amelyekről a május 13-i EP-választásokon szavazhatnak a választók – mondta bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. /Gujdár Gabriella: Maradt Szabó, Kelemen és Kónya-Hamar. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Az Európai Parlament (EP) magyarországi képviselői nem lehetnek eredményesek az erdélyi magyarság problémáinak a képviseletében, ha az erdélyi magyar EP-megfigyelők hallgatnak, fejtette ki Gál Kinga fideszes képviselő Brüsszelben, amikor erdélyi magyar újságírók egy csoportját látta vendégül. A képviselő asszony érintettek megnevezése nélkül több olyan konkrét esetet is megemlített, amikor értékelésük szerint a magyar képviselők által végzett meggyőzőmunkát lenullázta az RMDSZ-es megfigyelők hallgatása vagy ellentétes előjelű megszólalása. Az egyik konkrét eset a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel tavaly szeptember végén tartott brüsszeli előadásán történt. Ekkor a BKB vezetői mintegy 30 EP-képviselő, illetve asszisztenseik előtt tartottak előadást az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. Megállapításaik erejét azonban nagyban csökkentette, hogy az RMDSZ egyik jelen lévő brüsszeli megfigyelője hozzászólásában kijelentette, az előadók nem legitim szószólói az erdélyi magyarságnak. A Krónika megbízható forrásból úgy értesült: Szabó Károly szenátorról van szó. Ezt Hantz Péter megerősítette. A lap munkatársa megkérdezte Szabó Károlyt, a szenátor cáfolta ezt, de nem idézte fel, hogy pontosan mit is mondott. /Gazda Árpád: Brüsszeli hátramozdítás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Románia uniós csatlakozását megelőzően sokat hangoztatott álláspont volt: Az RMDSZ politikai szerepének fontossága megfellebbezhetetlen, hiszen a csatlakozás érdekében szükség van részvételére a mindenkori román kormányban. 2007 január 1–jétől Románia teljes jogú tagja az európai közösségnek. Szükség van a román politikai életben az RMDSZ-re? Ezekre a kérdésekre a Szatmár megyei RMDSZ vezérkarának tagjait kérdezte az újságíró. Varga Attila parlamenti képviselő szerint az RMDSZ aktív jelenlétének megkérdőjelezhetetlen jelentősége van. A legfontosabb, hogy maga a magyar nemzeti közösség egésze legyen meggyőződve arról, az RMDSZ további politikai érdekképviselete szükséges. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke szerint komoly politikai harcra, kiállásra van még szükség. Az egyházi oktatásban, a magyar egyetem, az autonómia kérdésében szükséges egy erős érdekvédelmi szervezet. Kereskényi Gábor tanácsos, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke szerint az első komoly kihívás májusban lesz, amikor meg kell méretkezni az Európai Parlamentben való képviseletért. Szabó Károly szenátor úgy látja, az integráció eltarthat évtizedekig is. Nem tud elfogulatlan választ adni erre a kérdésre, hiszen ő az RMDSZ–ből él és a RMDSZ–szel él. Erdei Dolóczky István parlamenti képviselő hangsúlyozta, egy kormány annál erősebb, minél több politikai erőre támaszkodik. Az RMDSZ–nek meg kell őriznie a stabilizáló és kiegyensúlyozó szerepét. Bendel József alpolgármester, a tasnádi szervezet elnöke kiemelte: a kisebbségnek szüksége van az RMDSZ–re. /Márkus Mónika: „A mór megtette a kötelességét, a mór mehet”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

Sajtóhírek szerint Korodi Attila, a környezetvédelmi minisztérium államtitkára, Eckstein-Kovács Péter és Sógor Csaba szenátorok, Niculescu Antal, a külügyminisztérium államtitkára és Winkler Gyula kereskedelmi miniszter az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltjei között lesz, az EP-ben jelenleg megfigyelői státussal rendelkező Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly pedig mérlegeli, hogy induljon-e a választásokon. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselőt megkérdezte a lap munkatársa, jelölteti-e magát, kijelentette, hogy ez nem foglalkoztatja. Rámutatott: “Minden igyekezetemmel arra törekszem, hogy a hazai magyar politikai élet különböző pólusainak a képviselői felkerüljenek a listára, nem csak az egyik, vagy a másik oldalé”. /Pataky Lehel Zsolt: Toró T. kiegyensúlyozott EP-listát szeretne. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

Január 15-ig jelentkezhetnek a potenciális európai parlamenti képviselők, akik az RMDSZ színeiben jelöltként indulnának a májusban esedékes európai parlamenti választáson. Kelemen Hunor a SZET elnöke elmondta, hogy eddig négyen jelentkeztek: Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Csutak István volt integrációs államtitkár és Szabó Károly szenátor, aki jelenleg is európai képviselő. A lista véglegesítése, a sorrend megállapítása az Operatív Tanács feladata lesz, majd a döntést a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) is megerősíti. Legutóbb a Magyar Polgári Szövetségből (MPSZ) kivált nagyváradi Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke, Csúzi István jelezte, hogy a „jobboldal” igényt tart a negyvenöt hely közül legalább tizenötre. „Az RMDSZ nem sajátíthatja ki az európai parlamenti jelöltlistát” – fogalmazott sajtótájékoztatóján. A MPE vezetője cáfolta, miszerint Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke indulna a választáson. „Nem is indulhatna, mivel az Egyesült Államokban tartózkodik ösztöndíjjal” – érvelt Csúzi. Toró T. Tibor EMNT-alelnök nem tartja valószínűnek, de nem is zárja ki Szilágyi Zsolt indulását. Toró szerint az RMDSZ és az EMNT jó úton van afelé, hogy megállapodásra jusson az erdélyi magyar kerekasztalról. Ennek a megegyezésnek a keretében kerülhetne fel a későbbiekben Szilágyi Zsolt a hivatalos jelöltlistára. /Fiatalokat várnak az Európai Parlamentbe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./ Az esetleges ellenzéki jelöltekről faggatott Markó Béla nevetve jegyezte meg, hogy “ők is felkerülhetnek a listára – a harmadik helytől lefelé!”. Tőkés László kijelentette, ő egy pillanatig sem gondolt arra, hogy az RMDSZ listáján induljon. “Én is RMDSZ-tag vagyok, de szóba sem jöhet, hogy egy kommunista pártként működő szervezet listáján jelöltessem magam. Az EMNT valóban javasolt egy közös listát, de ezen a jelölést nem kötötték volna RMDSZ-tagsághoz” – jelentette ki a Krónikának az EMNT elnöke. “Itt lett volna a nagy alkalom, hogy az erdélyi magyarság összefogjon” – tette hozzá Tőkés László püspök. Szucher Ervin: Elszalasztott összefogás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

Tizenkét európai parlamenti képviselőjelölt /Nagy Zsolt távközlési miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár, Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Jakab István volt pénzügyi és Csutak István volt integrációs államtitkár, Sógor Csaba és Szabó Károly szenátor, Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, Bara Gyula tanácsos, Hodgyai Géza városi tanácsos, Fekete Emőke miniszterelnöki tanácsos/ adta le a határidőig dossziéját az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. Nagy Zsolt hosszú gondolkodási időszak után határozta el, hogy jelöltesse magát. Korodi Attila azért vállalja a megmérettetést, mert a fiatal generáció részéről komoly igény mutatkozik arra, hogy képviselve legyen az Európai Parlamentben. Jakab István szerint a Pénzügyminisztériumban folytatott tevékenysége és az azt megelőző egyéves dublini ösztöndíja teszi alkalmassá az EP-képviselőségre. Sógor Csaba szenátor nyelvtudását és kommunikációs készségét tartja előnynek a megmérettetésben. Niculescu Tóni külügyi államtitkárt a Szabadelvű Kör támogatja. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter azért jelentkezett, mert úgy tartja, az EP az a fórum, ahol gazdasági szempontból nagyon sokat lehet tenni az országért és az erdélyi magyarságért. Csutak István úgy gondolja, hogy annak, aki az EP-be megy, tudnia kell, hogy egy szervezet programját hivatott képviselni. Fekete Emőke kihívásnak tartja a képviselőséget. Eckstein-Kovács Péter szenátor eredeti szándékával ellentétben úgy döntött, nem jelölteti magát az EP-választásokon. „Tekintve, hogy én liberális gondolkodású ember vagyok, nem tudom vállalni, hogy az Európai Néppárt soraiba üljek, és inkább nem jelöltetem magam” – indokolta a szenátor. Takács Csaba ügyvezető elnök cáfolta, hogy már eldőlt tény: Korodi és Winkler a befutó. /Tizenkét EP-képviselőjelölt az RMDSZ-listán. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) január 23-án rangsorolta az európai parlamenti választásokon részt vevő jelöltjeit. A testület tagjai titkos szavazással úgy döntöttek, hogy a 12 javasolt személy közül az első két befutó helyre Nagy Zsolt távközlési és informatikai minisztert, valamint Winkler Gyula megbízott kereskedelmi és gazdasági minisztert jelölik. Az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt összekötő Sógor Csaba szenátor csak a negyedik, tehát esélytelen helyre került. Kelemen Hunor kifejtette, Nagy Zsolt első helyezése mellett szól az, hogy elmúlt hét évben a fiatal politikus komoly tapasztalatokra tett szert az európai politikában, hét éve ő látja el az RMDSZ képviseletét az Európai Néppártban. Winkler Gyula kereskedelmi minisztert illetően pedig, mivel az Európai Unió (EU) elsősorban gazdasági jellegű szövetség, az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a befutó helyek egyikére olyan jelölt kerüljön, akinek van tapasztalata ezen a téren. Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke jelezte, telefonon tárgyalt Markó Béla szövetségi elnökkel, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült közelebb hozni az álláspontokat. Az EMNT elnöke azzal a felhívással fordul az SZKT-hoz, hogy február 17-i ülésén bírálja felül az OT döntését, és befutó helyre juttasson egy olyan személyt, aki a nemzeti oldalt képviseli. Tőkés szerint Sógor Csaba szenátor lenne az erre leginkább alkalmas személy, hiszen ő az, aki összeköti az RMDSZ-t és a nemzeti oldalt. A püspök szerint az OT az RMDSZ-nomenklatúra képviselőit helyezte előtérbe, akik ráadásul nem is székelyföldiek. /Nagy Zsolt és Winkler Gyula a befutók. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter az első számú jelölt az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelölt-listáján, a második helyet Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a harmadikat pedig Korodi Attila környezetvédelmi államtitkár foglalja el – döntött a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT). Sógor Csabának a Markó Béla RMDSZ-elnök által előkelőnek nevezett negyedik hely jutott, őt Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere követi. Sorrendben Niculescu Tóni külügyi államtitkár, Szabó Károly szenátor, Fekete Emőke államtanácsos, Csutak István volt integrációs államtitkár, Hodgyai Géza vállalkozó és Jakab István volt pénzügyi államtitkár következik. Markó tagadta, hogy Nagy Zsolt első helyének köze lenne a kémbotrányban elindított, és a miniszter nevéhez is kapcsolódó vizsgálathoz. A SZOT ülésén fölmerült az a Tőkés László EMNT-elnök által előterjesztett javaslat is, amely szerint az RMDSZ listáján ne csak a SZOT által rangsorolt jelöltek kapjanak helyet, ezt azonban elvetették. Az RMDSZ-elnök ezt azzal indokolta, hogy ez a Szövetség listája, amelyért az RMDSZ vállal felelősséget. /Gujdár Gabriella: Nagy, Winkler, Korodi a befutó ‘epések’. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

2006 utóján Egerben jelent meg Gál Elemér Héthavas című történelmi regénye. Írója Csíkszék, Zsögöd szülötte, tanári évtizedeit Szatmárnémetiben töltötte, 1994-et követően pedig Egerben telepedett le, székely voltát mindenkor büszkén vállalta. Jelenleg le akarnak beszélni történelmi múltunkról, mások akarják megmondani nekünk, kik vagyunk, ki akarják törölni tudatunkból nemzeti sajátosságainkat. Ezzel szembeszállni kötelessége minden nemzethez tartozó embernek, vallja Gál Elemér. Ami kicsinyben a székelységgel történik, az nagyban is bekövetkezhet Magyarországon a magyarsággal is. A magyar nemzet – a székelységgel együtt – már átélt jó néhány vészes korszakot. Vesztett csaták, háborúk után, bár nagy véráldozattal, de mindig bekövetkezett az újjászületés. Ez késztette őt történelmi regényírásra. A rabonbánokról a Csíki Székely Krónikában volt szó, amelyet 1796-ban szerkesztettek. Szádeczky Lajos történész szerint hamisítvány. Azonban Szabó Károly történész 1854-ben a Krónika hitelességét védelmébe vette, kiállt mellette Balássy Ferenc is. Napjainkban Szőcs István író tárja fel a Krónika hitelességére utaló bizonyítékait. /Máriás József: Ahol a kövek is beszélnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 2./

A jövő héten derül ki az, hogy ki lesz a székelyudvarhelyi városi könyvtár új igazgatója. A versenyvizsgát lebonyolították, többségi javaslatot is tettek az igazgató kilétét illetően. Szász Jenő polgármester a jövő héten, egy újabb meghallgatás után nevezi ki a kulturális intézmény új igazgatóját. Három jelölt volt: Lőrincz György író, Kovács Csaba újságíró, valamint Szabó Károly, a városi könyvtár látvány- és hangzóanyagtárának vezetője. A bizottság többsége az intézmény alkalmazottját, a jelenleg igazgatói feladatokat is ellátó Szabó Károlyt javasolta a tisztségre, néhányan pedig Lőrincz György írót. /Szász Emese: Ki lesz a városi könyvtár igazgatója? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

Szabó Károly korábbi aligazgató nyerte meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatói tisztségére kiírt versenyvizsgát – jelentette be Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester. /K. E. G. : Kinevezték a tékavezetőt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Székelyudvarhelyen a könyvtárba járó, olvasni szerető gyermekek további ösztönzésére azt az ötletet találta ki a könyvtár vezetősége, valamint vezetője, Szabó Károly, hogy felkérik azokat a rendszeresen könyveket kölcsönző, olvasmányokat szerető gyermekeket, díszítsék fel a gyermekkönyv-részleget. A könyvtár és a Kuckó Egyesület közösen tervezte meg ezt az akciót, melyre április 4-én kerül sor a városi könyvtárban. Az ötletgazdák azt tervezik, hogy ezt a könyvtári foglalkozást havonta megismétlik. A városi könyvtárt ideiglenesen Szabó Károly igazgatja. /Barabás Blanka: Csalogató gyermekkönyvrészleg a városi könyvtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 4./

Újabb pályázatot írnak ki Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár igazgatói tisztsége betöltésére. Szabó Károly, a könyvtár munkatársa kapta a legnagyobb osztályzatot. A döntés eredményét megóvta a második helyezett, Lőrincz György író. Szász Jenő polgármester jelezte, hogy a szakmai bizottság döntését egy újabb, általa összehívott bizottság fogja felülbírálni. Az új összetételű bizottság végül úgy döntött, hogy új pályázati kiírást tesznek közzé a könyvtárigazgatói tisztség betöltésére. /Újabb pályázat az igazgatói tisztségre. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, társzervezésben a gyergyószentmiklósi városi könyvtárral, a Gyilkos-tónál tartotta a Könyvtárosok Napját, ahol az év könyvtárosának Szabó Károlyt választották. Közel harminc erdélyi, környékbeli magyar könyvtár képviseltette magát az eseményen. Szabó az elismerés elsősorban a Látvány- és hangzóanyagtár létrehozásáért, a filmklub működtetéséért kapta. /B. B. : Az év könyvtárosa: Szabó Károly. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

A romániai magyar felsőoktatás kérdése is szóba került azon a közmeghallgatáson, amelyen Leonard Orban többnyelvűségért felelős uniós biztost hallgatta meg a Tabajdi Csaba magyar szocialista európai parlamenti képviselő elnökletével felállt nemzeti kisebbségügyi csoport Brüsszelben. Tabajdi aktívabb fellépésre sürgette Orbant a többnyelvű felsőoktatás valamint a Babes–Bolyai-ügy kapcsán. A biztos szerint a portfóliója magában foglalja a regionális és kisebbségi nyelvek védelmét is, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét kérdésekben, így a Babes–Bolyai Tudományegyetem ügyében a szubszidiaritás alapján a döntés a tagállamok hatáskörébe tartozik. Gál Kinga fideszes képviselő ellentmondásosnak találta Leonard Orban álláspontját, leszögezve: a kisebbségi kérdés nem közösségi kompetencia, de nem is belügy a koppenhágai kritériumok elfogadása óta. A meghallgatáson az RMDSZ három EP-képviselője is részt vett, akik a Babes–Bolyai Tudományegyetem kapcsán az állami magyar egyetem szükségességét hangsúlyozták. /Balogh Levente: Nem belügy a nyelvhasználat. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./ Leonard Orban, az Európai Bizottság többnyelvűségért felelős biztosa közmeghallgatásán részt vett mindhárom RMDSZ-es európai parlamenti képviselő – dr. Kelemen Atilla, Kónya-Hamar Sándor és Szabó Károly. Kelemen Atilla felszólalásában elmondta, hogy egy olyan soknyelvű országban, mint Románia, ahol 18 kisebbségi szervezet van a parlamentben képviselve, és ahol a magyar kisebbség jelentős számarányban él, természetesnek tartaná, hogy létezzen egy állami magyar egyetem, amely a magyar anyanyelvű polgárokat szolgálja. – Leonard Orban a több irányból érkező kényes kérdéseket válasz nélkül hagyta. /Dr. Kelemen Atilla: Romániában szükség van egy állami magyar egyetemre. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 11./