Szatmárnémeti legnagyobb példányszámú helyi román lapja, az Informatia Zilei a város lakói közül az év emberét és az évtized emberét is megjelölte első januári számában. Az évtized kilenc embere közt csak két magyar van, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, aki a magánszektor fejlesztésében és Szabó István, a megyei önkormányzat alelnöke, aki a megyei költségvetés egyensúlytartásában szerzett valóban elismerésre méltó érdemeket. De a kilenc közt ott van Vasile Mois is, aki szélsőséges nézeteivel a románok többsége számára sem szimpatikus. A listát Virgil Magureanu, a SRI volt igazgatója vezeti, azzal az indoklással, hogy Szatmár megyéből származik, az elmúlt évtizedben innen ő jutott legmagasabb közjogi funkcióba, és leváltása után ide tért vissza. A lapnak az év emberéről készült listáján a húsz személy közt mindössze három magyar van: Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor és Varga Attila parlamenti képviselő. - Vitatható a lap névsora, hiszen helyet kaphatott volna Reizer Pál megyéspüspök, Schupler Tibor, a Caritas igazgatója, Ilyés Gyula alpolgármester, Szilágyi Ferenc vállalkozó, aki a köz(színház stb.) érdekében megmozgatta a privát szektort, vagy Kovács Jenő nagykárolyi polgármester. /Pécsi Ferenc és Szabó István az évtized szatmári emberei közt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Febr. 14-én Kolozsvárott Constantin Dudu Ionescu belügyminiszter elnökletével egésznapos szakmai tanácskozást folytattak A szakágazati tervezés és megvalósítás korszerűsítése címmel. A tanácskozásról Szabó Károly szenátor kifejtette: azon megjelentek Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye prefektusai, rendőrfőnökei, csendőrségi, határőrségi vezetői, tűzoltóparancsnokai, valamint ezek helyettesei, illetve a parlamenti szakbizottságok képviselői. Elhangzott, hogy a belügyminisztérium eurokonform demilitarizálása jelentős, de további erőfeszítéseket kíván a civil és katonai állománytól. Ez utóbbi létszámát hamarosan csökkenteni fogják. /(kereskényi): Constantin Dudu Ionescu: Elkerülhetetlenné vált a belügy stílusváltása! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./

A parlament két háza február 22-i közös ülésén megvitatta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának az 1997 májusa-1999 júniusa közötti időszak hírszerző tevékenységéről szóló jelentését. Szabó Károly szenátor hozzászólásában megemlítette: az RHSZ köteles követni minden olyan egyéni vagy csoportos kezdeményezést, amely a gazdasági, kulturális és politikai jellegű információkat önkényesen és törvényellenesen gyűjt, valamint a maga céljaira felhasználja. Az elmúlt nyolc év folyamán azonban ilyen jellegű RHSZ-jelentés nem született, noha Romániában gyaníthatóan létezik az említett jelenség. - Az együttes ülésen az RNEP és az NRP képviselői megpróbálták a gyanút az RMDSZ állítólagos "titkos és törvényellenes" tevékenységére terelni. Szabó Károly szerint erre nem kell reagálni, mert ezt a román társadalom nem veszi komolyan. Az is elhangzott, hogy a "fő ellenségnek", az RMDSZ-nek saját titkosszolgálata van. Természetesen az RMDSZ-nek nincs semmiféle titkosszolgálata. /Kereskényi Sándor: Szabó Károly szenátor: Az RMDSZ-nek nincs saját titkosszolgálata! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 2./

Temesváron a Csiky Gergely Színház Stúdiótermében megkezdte tevékenységét a Lektűr színpad. Lényege: sajátos színpadi környezetben (díszletek között) jellegzetes részeket olvasnak fel színpadi művekből. Az első lektűr nem váltott ki túl nagy érdeklődést a nézők körében, pedig Mátray László, Szabó Károly, Higyed Imre, Szilágyi Kinga, Miklusicsák Alíz, Kocsárdi Levente, Majorán Attila, Bedő Andrea és Zsolt Imre teljesítménye felért egy jó előadással. /Érdekes kísérlet - mérsékelt érdeklődéssel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

Jún. 12-én Szabó Károly szenátor parlamenti felszólalásában azzal vádolta a Szatmár megyei Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/, hogy meg akarja hiúsítani az RMDSZ-t megillető tisztségek betöltését az új megyei tanácsban. A SRI vezetői több ellenzéki párttal is együttműködnek ilyen irányban. Az RMDSZ-politikus a román titkosszolgálat megengedhetetlen ténykedéseire hívta fel a törvényhozók figyelmét. /Választási manőverben a SRI. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vezetése felmentette tisztségéből a szolgálat Szatmár megyei vezetőjét, mivel a tiszt kijelentette: a megyei tanács vezetőségében ne kapjon helyet az RMDSZ és a parasztpárt - közölte Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a szenátus hírszerzést felügyelő bizottságának tagja. A SRI-vezető politikai szereplése miatt két héttel ezelőtt Szabó Károly, az RMDSZ Szatmár megyei szenátora a szenátus teljes ülésén kért magyarázatot. A SRI sajtóosztályának vezetője egyelőre nem tudta megerősíteni ezt a hírt, mondván: még nem készült el a helyszínen végzett vizsgálat jegyzőkönyve. /SRI és választások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Júl. 10-én a Nemzeti Liberális Párt vezetői megbeszélést folytattak az RMDSZ küldöttségével. A találkozón az NLP részéről részt vett Valeriu Stoica, a párt első alelnöke, igazságügy-miniszter, Dinu Patriciu, a párt alelnöke, Radu Stroe, a kormány főtitkára, Ovidiu Draganescu képviselő, a párt főtitkára, az RMDSZ részéről pedig Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor államtitkár, a SZET elnöke és Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke vett részt. A megbeszélésen a két küldöttség áttekintette a következő időszak törvényalkotási prioritásait, Egyetértettek abban, hogy augusztus végére össze kellene hívni a szenátus rendkívüli ülésszakát az ingatlantörvény elfogadása érdekében. továbbá ősszel el kellene fogadni a helyhatósági törvényt, és gyorsítani kell a földreform alkalmazását, mert az nagyon lassan halad. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10. - 1761. sz./

Petru Caraman parasztpárti szenátor szept. 6-án bejelentette, hogy Ion Iliescu és Petre Roman kivételével minden szenátort felkért, írják alá azt a nyilatkozatot, melyben kijelentik: nem működtek együtt a Szekuritátéval. A szenátorok közül 22-en elutasították a felkérést, különböző okokra hivatkozva. Ezek között vannak a liberális Mircea Ionescu-Quintus és Alexandru Paleologu, Victor Apostolache, Liviu Maior, Gheorghe Dumitrascu, Oliviu Gherman, Doru Ioan Taracila RTDP-s szenátorok, Dumitru Badea nagyrománia-párti honatya, valamint Szabó Károly az RMDSZ, Marcian Bleahu a környezetvédők részéről, és más demokrata, egységpárti vagy független szenátorok. Corneliu Vadim Tudor aláírta a fenti nyilatkozatot. /A 22-es csapdájába esett huszonkét honatya. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

"Szabó Károly Szatmár megyei RMDSZ-szenátor neve is szerepelt azon a listán, amelyet Petru Caraman tett közzé, és amely annak a huszonkét szenátornak a nevét tartalmazza, akik nem voltak hajlandók aláírni a parasztpárti honatya által bemutatott nyilatkozatot, miszerint nem működtek együtt a Szekuritátéval. Szabó Károly azt nyilatkozta, a Caraman-féle eljárás törvénytelen. "Amit Caraman szenátor művelt, a Szekuritáté manővere." A listáról elmondta, hogy azt még C. Vadim Tudor is aláírta. ! Az egész hűhó azt a célt szolgálja, hogy a szekusok a szenátusban a szemünkbe röhögjenek. - Alá fogom írni azt a büntetőjogi felelősséggel bíró nyilatkozatot, amit jelöléskor mindenkinek kötelessége aláírni - jelentette ki Szabó Károly. /Salamon Márton László: Szabó Károly: A Caraman-lista egy bohózat. Még állományi tag szekusok is aláírhatták a nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

Szept. 14-én a szenátus tárgyalta a tábori lelkészek státusáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ részéről Szabó Károly és Csapó József szenátorok szólaltak fel, mindketten az alkotmányra hivatkozva kifogásolták, hogy a törvénytervezet nem biztosítja a nem ortodox felekezethez tartozó sorkatonák lelki gondozását. A Szenátus ennek ellenére egy ellenszavazattal és hét tartózkodással elfogadta a törvénytervezetet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14. - 1803. sz./

Az RMDSZ szenátorai okt. 2-i frakcióülésükön, napirendre kerülése előtt döntenek majd arról, hogy támogatják-e továbbra is jelenlegi formájában az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ vitatja a 16. szakaszt, mely szerint mindazokat az ingatlanokat, amelyekben közjót szolgáló intézmények működnek, nem adják vissza volt tulajdonosaiknak, csupán kártérítést ítélnek meg, az ingatlan pedig továbbra is az állam tulajdonában marad. Mindez a restitució elvének a megcsorbítását jelenti. /Jelenlegi formájában az ingatlantörvény csorbítja a restituciót - nyilatkozta Szabó Károly szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ országos vezetőségének szept. 27-i bukaresti sajtóértekezletén ismertetett álláspont szerint az államosított ingatlanok törvénytervezete elfogadhatatlan a szövetség számára. /Elfogadhatatlan az RMDSZ számára az ingatlantörvény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

"Temes megye kivételével az RMDSZ valamennyi területi szervezete rangsorolta már a szenátor- és képviselőjelöltek listáját. Arad magyarsága ezúttal is Tokay Györgyöt jelölte. Brassóban szintén Kovács Csaba képviselő az esélyes. Besztercének 1996-2000 között nem volt sem szenátora, sem képviselője a román törvényhozásban. A remények szerint az elkövetkező négy évben megváltozik a helyzet, a jelölt Kocsis András állatorvos, a mezőgazdasági minisztérium jelenlegi főosztályvezetője. Fehér megye szintén nem rendelkezett parlamenti képviselettel az elmúlt négy évben, itt a képviselői mandátumra Rácz Levente pályázik. Hasonló a helyzet Hunyad és Krassó-Szörény megyékben is: Winkler Gyula, illetve Huszti András a jelöltek. Szatmár megyében a jelenlegi két képviselő, Varga Attila és Pécsi Ferenc, illetve Szabó Károly szenátor újabb négyéves parlamenti mandátumra számíthat. Szilágy megyében a jelölt: Seres Dénes szenátornak és Vida Gyula képviselőnek. A Bihar megyei jelöltállítás hatalmas vitát váltott ki: Csapó I. József szenátor és Rákóczy Lajos képviselő nem kaptak elég szavazatot ahhoz, hogy befutó helyre kerüljenek, ezért töröltették magukat a listákról. A szenátusi rangsort Pete István mezőgazdasági államtitkár vezeti, őt - kevesebb eséllyel - Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke követi. A képviselőházi listán három hely a biztos, erre Szilágyi Zsolt képviselő, Fazakas László lelkipásztor és Székely Ervin képviselő pályázik. A jelöltállítást követően Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök kifejtette: a Bihar megyei RMDSZ-szervezet "erkölcsileg és politikailag olyan mélyre süllyedt, hogy lelkiismereti okokból távozni kénytelen tagjai sorából". A püspök szerint "az RMDSZ szövetségi elnöke irányelvének megfelelően, és a Bihar megyei RMDSZ-vezetőség elvtelen közreműködésének tulajdoníthatóan" Csapó I. József szenátort "célzatos módon eltávolították a megyei képviselői és szenátori jelöltek sorából". A Hargita megyei szenátorlistán két hely a befutó, ez a következőképpen oszlik meg a megye három területi szervezete között: egy hely Udvarhelyszéknek, amelyre Verestóy Attila és Kolumbán Gábor pályázott. Kolumbán óvását az operatív tanács elutasította. A másik szenátori hely Csíkszéknek jár, erre Sógor Csaba református lelkész a jelölt. A képviselőlistán maradt Asztalos Ferenc és Antal István (Udvarhelyszék), Garda Dezső (Gyergyószék), és Ráduly Róbert (Csíkszék) képviselők. Az ötödik helyezett Kelemen Hunor művelődési államtitkár mandátuma bizonytalan. Kovászna megyében a rangsorolás következtében a szenátusi listán a sorrend: Puskás Bálint (Háromszék), Németh Csaba (Felsőháromszék). A képviselőknél: Márton Árpád (Háromszék), Tamás Sándor (Felsőháromszék), Birtalan Ákos (Háromszék). Maros megyében a területi szervezet elutasította Kincses Előd jelölését, aki az egyik befutó képviselőhelyre számított. A képviselőlista befutó helyeire végül a következő jelöltek kerültek: Kelemen Attila, Kerekes Károly jelenlegi képviselők, Borbély László államtitkár, a bizonytalan negyedik helyre pedig egy "újonc", Makkay Gergely meteorológus személyében. A szenátori lista első helye Markó Bélát illeti meg, a második helyre, amelynek "befutása" ez alkalommal sem teljesen biztos, Frunda György került. Máramaros megyében is az operatív tanácsnak kellett rendeznie a vitás ügyeket: Böndi Gyöngyike jelölését ellenjelöltje óvta meg azon a címen, hogy a képviselőasszony nem számolt be négyéves tevékenységéről. A Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság helyt adott az óvásnak, amit azonban a SZOT felülbírált. Temes megyében a hét végén lesz a jelöltállító közgyűlés: az egyetlen befutónak számító képviselői helyre a jelenlegi képviselő, Bárányi Ferenc, és Toró T. Tibor Temes megyei elnök, a Reform Tömörülés elnöke verseng. Kolozs megyében a szenátori lista első helyezettje Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. A két befutó képviselői helyre pedig Kónya-Hamar Sándor képviselő, területi elnök, és Vekov Károly pályázik. Kolozs megyében sem kizárt, hogy ismét lesz harmadik képviselői mandátum, erre Mátis Jenő a jelölt. /Székely Kriszta: Rangsorolták az RMDSZ parlamenti jelöltlistáit. Több szabályzatellenességre vonatkozó óvást utasított vissza a SZOT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"

Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, Riedl Rudolf prefektus, Szabó Károly szenátor, Pécsi Ferenc és Varga Attila parlamenti képviselők, a civil szervezetek vezetőinek, valamint sok-sok érdeklődőnek a jelenlétében tartották meg a Szatmárnémetiben az RMDSZ október 6-i megemlékezését, a szatmárnémeti Zárdatemplom bejáratánál elhelyezett Gonzeczky-emléktábla előtt. Kereskényi Sándor, a Szent István Kör tagja, a Szatmár megyei RMDSZ szenátorjelöltje tartott emlékbeszédet, melyben a hős tábori pap, Gonzeczky János mártírhalálának példáját méltatta. Az ünnepségen díszőrséget állt a helyi Dsida Jenő Cserkészcsapat. /A Szatmárnémeti RMDSZ megemlékezése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./

1944 őszén Erdélyben a román hatóságok 40 000 olyan magyar és német férfit internáltak különböző gyűjtőtáborokba, akik jelentős része azután vagy e táborokban vagy (a szovjeteknek átadottak esetében) oroszországi deportáltként halt meg. Az 1945 januárjában a szovjet katonai hatóságok által Ukrajnába deportált németek és szatmári svábok már mind a román, mind a magyar kormánytól, sőt egyesek közülük még a német kormánytól is kaptak kárpótlást, a román hatóságok által 1944 őszén internálótáborokba elhurcolt magyarok mostanáig semmiféle kárpótlásban nem részesültek. A hírhedt földvári haláltábor foglyai még a szovjet lágerekben uralkodóknál is sokkal embertelenebb körülmények között sínylődtek. Szabó Károly szenátor azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ egyértelműen sikeresnek mondható törvényalkotási mozzanatot könyvelhet el: az új kárpótlási törvény a Románia területén fenntartott olyan lágerekbe elhurcolt személyekre vonatkozik, amilyen például a földvári haláltábor volt. A szóban forgó törvény méltányosnak nevezhető kárpótlást helyez kilátásba a túlélők, illetve az elhunytak még életben lévő házastársai javára. /Boros Ernő: Kárpótlás a volt földvári haláltábor túlélőinek, illetve az elhunytak özvegyeinek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

"Közzétették a november 26-i szavazás végleges eredményeit. Az RMDSZ a 140 fős szenátusban az eddigi 11 mandátummal szemben 12 mandátumhoz, a 327 fős képviselőházban a korábbi 25 hellyel szemben 27 helyhez jutott. Az RMDSZ hat erdélyi megyében végzett az élen. A szövetség szerezte meg Szatmár megye mindkét szenátori helyét, s a korábbi kettő helyett három képviselőt küldhet. Hargita megyének továbbra is csak RMDSZ-es szenátorai és képviselői lesznek, Kovászna megyében pedig csak a választásokon győztes PDSR jutott egy képviselői helyhez az RMDSZ-en kívül. A szórványban élő magyarok Hunyad megyében képviselői mandátumhoz jutottak, és első alkalommal lesz parlamenti képviselője az RMDSZ bukaresti szervezetének. Ez utóbbi a külföldön leadott szavazatoknak köszönhetően történhetett meg. Az RMDSZ képviselői: Arad megye - Tokay György (ügyvéd, 61 éves) Bihar - Szilágyi Zsolt (politológus, 32), Fazakas László (református lelkész, 43), Székely Ervin (jogász, 43); Brassó - Kovács Csaba (jogász, 45); Bukarest - Pataki Júlia (jogász, 33); Hargita - Ráduly Róbert (mérnök, közgazdász, 32), Asztalos Ferenc (tanár, 55), Garda Dezső (tanár, 52), Antal István (mérnök, 52), Kelemen Hunor (állatorvos, tanár, 33); Hunyad - Winkler Gyula (mérnök, 36); Kolozs - Kónya-Hamar Sándor (filozófus, tanár, 52), Vekov Károly (tanár, 53); Kovászna - Márton Árpád (színész, 45), Tamás Sándor (jogász, 34), Birtalan Ákos (közgazdász, 38); Máramaros - Böndi Gyöngyike (közgazdász, 48); Maros - Kelemen Atilla (állatorvos, 52), Kerekes Károly (jogász, 52), Borbély László (közgazdász, 46), Makkai Gergely (meteorológus, 48); Szatmár - Varga Attila (jogász, 37), Pécsi Ferenc (közgazdász, 56), Erdei Doloczky István (mérnök, 45); Szilágy - Vida Gyula (jogász, közgazdász, 68); Temes - Toró Tibor (fizikus, 43). Az RMDSZ szenátorai: Bihar megye - Pete István (közgazdász, 47), Calarasi - Vajda Borbála (geofizikus mérnök, 42); Hargita - Verestóy Attila (mérnök, 46), Sógor Csaba (református lelkész, 36); Kolozs - Eckstein Kovács Péter (jogász, 44); Kovászna - Puskás Bálint (jogász, 51), Németh Csaba (tanár, 49); Maros - Markó Béla (tanár, 49), Frunda György (ügyvéd, 49); Szatmár - Szabó Károly (mérnök, 57), Kereskényi Sándor (tanár, 49); Szilágy - Seres Dénes (jogász, 47). /Harminckilenc RMDSZ-honatya a parlamentben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./"

Kereskényi Sándor az RMDSZ új, Szatmár megyei szenátora. A megye szenátori listájának második helyéről, Szabó Károly után befutó lett. Eddig ezt nem sikerült elérni a megyében. Kereskényi Sándor tanár, újságíró, politikai elemző. Markó Bélával együtt végezte az egyetemet. Néhány éve a Szatmári Friss Újság szerkesztője. 1995-ben jelentkezett először önálló kötettel, címe: Római délután, melyben elsősorban kultúrtörténeti esszéket közölt. Az új képviselő kijelentette: ″A magyar nemzetnek volt, van és lesz világtörténelmi hivatása. Ahhoz, hogy ezt a hivatását teljesíteni tudja, meg kell erősíteni a nemzet gyökereit, a magyar családot. Elképzelhetetlennek tartom a nemzet erkölcsi és szellemi megújulását családpolitikánk radikális megújulása nélkül.″ Az általa elképzelt családpolitikát három pillérre kell építeni: az egyházakra, a civil szervezeteikre és a vállalkozókra. Megfelelő programok és pályázatok révén jelentős forrásokat biztosíthat az EU is. ″Arra kell törekednünk, hogy Magyarország európai integrációja lehetőleg egybeessen a magyar nemzet szellemi integrációjával, aminek fontos eszköze lehet mind a státustörvény, mind a regionális gazdasági együttműködés.″ - állapította meg. /Sike Lajos: Bemutatjuk Kereskényi Sándor új szenátort. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Emil Constantinescu államfő dec. 11-re összehívta az újonnan alakult képviselőházat és szenátust. A parlamentbe bejutott pártok képviselőházi, illetve szenátusi frakciói megválasztották vezetőiket. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője Kelemen Attila Maros megyei képviselő maradt, alelnökök Márton Árpád (Kovászna megye) és Ráduly Róbert (Hargita megye). Titkár: Szilágyi Zsolt (Bihar megye). A szenátusi frakció vezetésével ebben az ülésszakban is Verestóy Attilát (Hargita megye) bízták meg. Alelnök: Szabó Károly (Szatmár megye), titkár: Sógor Csaba (Hargita megye). /Sz. K. [Székely Kriszta]: Tegnap tartotta első ülését az új parlament. Kelemen és Verestóy maradtak a frakcióvezetők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

Az RMDSZ vezetősége pontosítást kért a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottságtól. Több szenátor és képviselő ugyanis egyik listán sem szerepelt. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja elmondta: a bizottság eleget tett az RMDSZ kérésének. A felsorolt személyek azok közé tartoznak, akiknek múltjában semmi tisztáznivalót nem találtak, tehát nem folytattak politikai rendőrség jellegű tevékenységet. A következő politikusokról van szó: Eckstein-Kovács Péter (Kolozs), Sógor Csaba (Hargita), Szabó Károly (Szatmár), Vajda Borbála (Calarasi) és Verestóy Attila Hargita megyei szenátorok, valamint Antal István (Hargita), Birtalan Ákos (Kovászna), Borbély László (Maros), Kelemen Hunor (Maros), Pataky Júlia (Bukarest), Vekov Károly (Kolozs) és Vinkler Gyula (Szatmár) képviselők. - Brassó megyei szenátori lista első helyezettje, Aranyosi István óvásának kivizsgálása tovább folyik. Mint ismeretes, Aranyosit a bizottság azoknak a kategóriájába sorolták, akik aláírtak ugyan, kényszer hatására, együttműködési nyilatkozatot a Szekuritátéval, az archívumban azonban nem létezik olyan dokumentum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak. Aranyosi István elmondta: fellebbezése nyomán az átvilágító bizottság semmiféle olyan bizonyítékot nem tudott felmutatni, amely alátámasztotta volna a bizottság korábbi döntését. Csendes László kifejtette: Aranyosinak lehetősége van a törvényszéken megtámadni a bizottság döntését, ha okot lát erre. Az iratcsomójában található dokumentumot az elkövetkezőkben grafológiai vizsgálatnak vetik alá, ugyanis Aranyosi azt állította, hogy ez nem egyezik írásával. /Írásszakértők vizsgálják Aranyosi dossziéját. Pontosítást kért az RMDSZ az átvilágító bizottságtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Dec. 28-i együttes ülésén a parlament kinevezte az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében részt vevő román küldöttség tagjait. A képviselők egyöntetűen megszavazták, hogy a delegációban a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke, Corneliu Vadim Tudor és Ilie Ilascu is részt vegyen. (A szavazás formális, a parlamenti pártok között elosztott helyekre minden párt azt jelöl, akit akar.) A küldöttséget Viorel Hrebenciuc RTDP-s képviselő fogja vezetni. A testület ugyanakkor úgy döntött, hogy Liviu Maior RTDP-s szenátor töltse be az európai integrációért felelős bizottság elnöki tisztét. A parlament továbbra is Szabó Károlyt, az RMDSZ szenátorát nevezte ki a Nyugat-Európai Unió parlamentjébe akkreditált román parlamenti küldöttség élére. Mint ismeretes, az RMDSZ szenátora 1996 óta tölti be ezt a tisztséget. /Vadim és Ilascu az Európa Tanács parlamentjében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

"Febr. 1-jén Ion Iliescu elnök az RMDSZ vezetőivel találkozott. Az államfő kezdeményezte tanácskozáson Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács, Szabó Károly szenátor és Márton Árpád képviselő vett részt. A megbeszélésen áttekintették az elmúlt időszak teendőit és a törvényhozási prioritásokat: a tulajdonjogot szentesítő ingatlantörvényt, a földtörvény kérdését, illetve a decentralizálást biztosító közigazgatási törvényt, arra kérve az elnököt, hogy mielőbb írja alá a kihirdetésre váró jogszabályokat. Az RMDSZ képviselői kifejtették: a földtörvényt nem módosítani, hanem mielőbb alkalmazni kell. A tanácskozást követő sajtónyilatkozatában Markó Béla cáfolta, hogy Iliescu kifejtette volna véleményét a tervezet módosításokról. Szóba került az egyházi ingatlanok, illetve a regionális fejlesztés ügye, oktatási kérdések, Románia integrációja. Az RMDSZ vezetői úgy értékelték: a szövetség mindaddig megőrzi konstruktív ellenzéki pozícióját, amíg az RTDP-vel aláírt egyezmény teljesítése megfelelően halad. Az RMDSZ-szel sorra került tanácskozás előtt Ion Iliescu Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt elnökével is találkozott, aki megígérte pártja támogatását a "szociáldemokrata" jellegű törvények elfogadása esetében, de nem zárta ki bizalmatlansági indítvány benyújtását. Kifogásolta az RMDSZ "szolgalelkűségét", azt, ahogy az RMDSZ-szel, a liberálisokkal és a demokratákkal "kiegyezett", mindenekelőtt a helyi közigazgatási törvény "nemzetellenessége" ellen tiltakozva. /Ion Iliescuval találkoztak az RMDSZ vezetői. A földtörvényt alkalmazni, nem módosítani kell. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./"

"Tóth Birtan Csabát, a Reform Tömörülés képviselőjét választotta elnökévé az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete. Az új elnök mandátuma idejére lemond platformtagságáról, s ígérete szerint nem "pártosan", hanem a közösség érdekeinek megfelelően tevékenykedik. Részben megújult a Szövetség nagybányai, Ludescher István régi-új elnök irányította vezetősége is, amelyben nem csökkentették az elnökség tagjainak számát, ám a Nagybányai Ifjúsági Szövetségnek három helyet biztosítottak. Nagykárolyban Szabó Károly maradt az RMDSZ-elnök, Tasnádon viszont pályázat útján fogják kiválasztani a szervezet vezetőjét. /Egyensúly és megújulás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./"

"A parlament együttes ülésén megszavazta az új idegenrendészeti törvényt, melynek értelmében három napon belül be kell jelenteni a rendőrségen az idegen útlevéllel érkezett rokont, barátot, üzlettársat stb., abban az esetben, ha 15 napnál hosszabb ideig látja valaki őt vendégül. Ezt a rendelkezés a Ceausescu-rendszer gyakorlatára emlékeztet. Szabó Károly Szatmár megyei szenátor, a védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági szakbizottság tagjaként a törvénytervezetet maga is ellátta egyetértő aláírásával. Szabó Károly elmondta, hogy ez a törvény nem szigorúbb, mint sok olyan állam hasonló törvénye, amely ma az Európai Unió tagállama. A szigorítás az ország érdeke fejtette ki. Kétségtelen, hogy a magyarságot egy ilyen rendelkezés érzékenyebben érinti, mint a többséget, miközben az ország szempontjából a pakisztáni bevándorló bejelentése a fontos. Szabó Károly szerint államközi megállapodás még születhet a rendelet külön kezelésére. /Barabás István: Ha érkezik a külföldi unokatestvér. Szabó Károly szenátor az idegenrendészeti törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./"

"Az egyik bukaresti napilap szerint a szenátus védelmi bizottsága elfogadhatóbbá tette a belügyminisztérium tevékenységét szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. Másik, szintén bukaresti napilap szerint a Román Hírszerző és a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a Belügyminisztérium után a Nemzetvédelmi Minisztérium is bevethet, mégpedig inkognitóban tiszteket egy-egy megbizatáson, ha úgy tetszik akcióban. A 29-es sürgősségi kormányrendelet-tervezet módosítaná a belügyminisztérium működését: a volt 0215-ös /titkosszolgálati szervezet/ helyében lépő 0962-es feladatait határozza meg a 29-es sürgősségi kormányrendelet. A titkosszolgálati módszerek nem hiányozhatnak ebből. A kormányrendelet olyan területen adott volna kompetenciát az új egységnek, ami elfogadhatatlan, az RMDSZ-politikusok számára legalábbis: hogy a rendőrség titkosszolgálati módszerek bevezetésével foglalkozzon minden olyan üggyel, ami az állambiztonságot, államtitkot érinti... A titkosszolgálatnak egy lehallgatáshoz, egy fedőszerv működéséhez ügyészségi jóváhagyásra van szüksége, a világon mindenütt megfelelő bírósági-parlamenti ellenőrzés alatt vannak. A múlt heti szakbizottsági vitán az RMDSZ-frakció döntését elfogadták. Az RMDSZ álláspontját Szabó Károly szenátor képviselte. /Oláh István: Szemfülességek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

"Mostanában a jelenlegi hatalom olyan törvények elfogadását javasolja a parlamentnek, melyek az adófizető polgárok megfigyelését írják elő, az emberi jogok némelyikét csorbítják. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő javasolta, hogy nem kellene a két ház közötti eltérő szövegek egynémelyikét megszavazni, ezt azonban az RMDSZ-frakció elvetette. A Romániai Magyar Szó kérésére a képviselő elmondta, mi történt. A képviselőházi RMDSZ-frakció az adatvédelmi és az idegenrendészeti törvényeket illetően őt bízta meg, hogy témagazda legyen. Toró T. Tibor a két jogszabályt tanulmányozva megállapította, hogy az adatvédelmi törvény egyeztetett szövegei, de maga a jogszabály sem fogadható el, Az adtavédelmi törvény ugyanis megengedi, hogy a közérdekű információkat a polgárok előtt eltitkolják, tehát nem biztosítja az emberi jogok közül az információhoz való jogot. A képviselő kérdőjelezte a hírszerző szolgálat erősen felértékelt szerepét is, amely büntetést oszthat, ha a polgár az államtitkokkal, úgymond, gondatlanul bánik. Toró T. Tibor számára meglepő volt, hogy előterjesztését nagy érdektelenség fogadta. A végén abban maradtak, hogy témagazdaként figyel az együttes ülésen történtekre és amiként ő szavaz, úgy voksolnak a többiek is. Nem tudta azonban, hogy nem történt a szenátusi csoporttal egyeztetés. Toró felszólalásában elvette a törvénytervezetet az együttes ülésen. Ezt elsősorban Frunda György meg Szabó Károly a szenátusi csoport nevében nehezményezte, majd a két ház közös RMDSZ frakciójában heves vita támadt. Frunda kirohant: Torónak nem volt mandátuma a szenátusi csoport nevében is beszélni, egyébként is az álláspontja szakszerűtlen volt és rontotta az RMDSZ professzionális imidzsét. Toró T. Tibor úgy látja, hogy ez a személyének szólt, el akarták bizonytalanítani, hogy ne legyen kedve többé a nyílt üléseken a témákhoz szólani. Ez volt az első hozzászólásom a parlamentben. Toró T. Tibor számára érthetetlen módon azt fogadta el az RMDSZ-frakció, hogy a kormány javaslataitra voksolna. Másnap a sajtóban éppen azok az érvek jelentek meg a törvény ellen, amelyeket ő is felhozott. Több RMDSZ-es parlamenti kollegája erre azt mondta, hogy ez egy integrációs törvény, amely bár nem tökéletes, de a múlthoz képest előrelépés. /Magyar Balázs: Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./"

" Ápr. 2-án a képviselőházban az RMDSZ együttes frakciója találkozott Mihai Tanasescu pénzügyminiszterrel, a 2001. évi költségvetés ügyében. M. Tanasescu ismertette az idei költségvetés tervezetét, a honatyák kifejtették véleményüket. Markó Béla szövetségi elnök a kisebbségeknek szánt összegekről beszélt (84 milliárd), amelyet még lehetne növelni. A megyék szempontjából sürgette a minisztériumok hatáskörbe átutalt pénzek átláthatóságát. Puskás Bálint szenátor szóvá tette, hogy nagy különbségek vannak az egyes megyék beruházásaira szánt összegek között. Ráduly Róbert képviselő felvetette, hogy a jövedelem utáni adót a munkahely szerint, és ne a cég bejegyzett székhelye szerint kelljen fizetni. Winkler Gyula képviselő kérte, hogy a minisztériumok hatáskörébe átutalt pénzeknek legyen megyei elosztása is. Pete István szenátor szerint kevés a mezőgazdasági tárcára jutó összeg. Tamás Sándor képviselő a kézdivásárhelyi kórház részére nagyobb összeg kiutalását kérte. Márton Árpád képviselő a Kovászna megyei beruházásokra szánt összegeket kevesellte. Varga Attila képviselő azt kérdezte, milyen pénzeket lehetne a költségvetésből elkülöníteni az egyetem előtti oktatás decentralizációjára. Szabó Károly szenátor az energiaveszteséget csökkentő beruházásokról érdeklődött. Kelemen Atilla képviselő szerint a mezőgazdaságra szánt, amúgy is igen kicsi pénzösszeget súlyosan terheli a tárcához csatolt erdőgazdálkodás. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter a mezőgazdaságról elmondta, hogy a cél egy modern mezőgazdaság kialakítása. /Az RMDSZ parlamenti frakciója találkozott a pénzügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./"

"Május 11-12-én tartották Nagykárolyban a Károlyi Gáspár Napokat. Az első napon Szabó Károly szenátor, a nagykárolyi RMDSZ elnöke üdvözölte két nyelven a vendégeket. Bekő Tamás polgármester mutatta be a vendégeket, köztük Razvan Teodorescu művelődési és vallásügyi minisztert, Várhegyi Attilát, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkárát, Molnár János gönci polgármestert, Sváb József vizsolyi polgármestert. Razvan Teodorescu és Várhegyi Attila beszéde egyaránt hatalmas tapsot aratott. Razvan Teodorescu és Várhegyi Attila tárcaközi konzultációt folytattak közös műemlékvédelmi tervekről, kulturális együttműködési lehetőségekről, a korábban aláírt tárcaközi együttműködési megállapodás helyzetéről. Másnap a nagykárolyi református templomban Csomós József gönci református esperes igehirdetése után Csűry István Károlyi Gáspár munkásságának jelentősége címmel tartott előadást. Vizsolyban annak idején 700-800 Károlyi-biblia látott nyomdafestéket, ebből ma a világon 53-at tartanak nyilván. Gönc, Vizsoly és Nagykároly polgármesterei együtt megkoszorúzták Károlyi Gáspárnak a nagykárolyi református templom bejárata mellett álló szobrát. /Károlyi Gáspár Napok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 14./"

"A román ortodox egyház szerint az átvilágítási törvény miatt papjait és magas egyházi méltóságait zsarolják. A román ortodox egyház nyilatkozatban emlékeztette a közvéleményt arról, hogy szent zsinatuk még a kilencvenes évek elején bocsánatot kért a kommunista nyomás alatt tett kijelentéseikért és félelmükért, hogy nem mertek ellenállni a diktatúrának. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Hivatalt /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja úgy vélte: a CNSAS illetéktelen a módosítás benyújtására, az egészet kisebb diverziónak nevezte. Varga Attila képviselő elfogadhatatlannak nevezte azt a javaslatot, hogy az egyházi tisztségviselőket vonják ki a vizsgálatból. Eckstein-Kovács Péter szenátor szintén illetéktelennek nevezte a CNSAS a javaslat benyújtásában. /Ú. I.): Élénk vita az átvilágítási törvény módosításáról Kivételeznének az ortodox egyházzal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./"

"Az RMDSZ azt javasolja, hogy töröljék az alkotmányból az "egységes nemzetállam" meghatározást, illetve teremtsék meg több államnyelv elismerésének a lehetőségét - nyilatkozta a Mediafaxnak Szabó Károly Szatmár megyei szenátor. Elképzelhetetlen, hogy csakis a románt ismerjék el hivatalos nyelvnek egy olyan országban, ahol törvény írja elő a közigazgatásban való anyanyelvhasználatot bizonyos településeken. Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor emlékeztetett: az RMDSZ az alkotmánnyal kapcsolatos fenntartásait már ennek elfogadása pillanatában, 1991-ben megfogalmazta, amikor ellene szavazott. Egyre időszerűbbé válik a módosítás, természetes tehát az, hogy az RMDSZ újrafogalmazza tíz évvel ezelőtti kritikai észrevételeit. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Töröljék az Alkotmányból az "egységes nemzetállam"-ot - javasolja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./"

"Iliescu szerint az alkotmány 1. cikkelye, az állam egységes nemzeti jellegét kimondó szakasz ,nem lehet vita tárgya - jelentette ki lengyelországi látogatásáról hazatérve a román államfő. Ion Iliescu ezzel reagált az RMDSZ felvetésére, miszerint az alkotmányból törölni kell az egységes nemzetállam fogalmát. Előzőleg Szabó Károly szenátor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az alkotmány 1. számú cikkelye - miszerint "Románia egységes, oszthatatlan, szuverén és független nemzetállam" - nem teljes mértékben felel meg a valóságnak. Ion Iliescu ellenben úgy vélte, a nemzetállam megfogalmazás nem feltételezi az etnikai egyneműséget. Ha egy bizonyos országban a lakosság nagy többsége egyetlen nemzethez tartozik, az nemzetállamnak tekinthető - vélte az elnök. Ion Iliescu szerint az alkotmány 1. cikkelye nem jelent diszkriminációt a kisebbségek irányában. Az elnök "elképzelhetetlennek" nevezte, hogy az alkotmány szövegébe bekerüljön a "kétnyelvű állam" megfogalmazás. /Sz. L.: Románia egyetlen nemzeté? = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./"

"A Szociáldemokrata Párt nem akarja alapjaiban módosítani az alkotmányt, csak összhangba hozni az európai joggyakorlattal - nyilatkozta Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Ezek között említett a törvényhozás munkájának hatékonyabbá tételére, a kormány hatáskörének pontosabb meghatározására való törekvést. Hangsúlyozta azonban, hogy azokat az alapelveket, amelyek mentén Románia alkotmánya 1991-ben megszületett, nem fogják újragondolni. Hozzátette: tudomása szerint Szabó Károly szenátor nyilatkozata, miszerint az RMDSZ ragaszkodni fog az egységes nemzetállamról, illetve a hivatalos nyelvről szóló cikkelyek módosításához, magánvélemény, és nem tükrözi az RMDSZ hivatalos álláspontját. /Cozmanca: Nem lesz gyökeres változás Románia alkotmányában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"