"Eugen Simion, a Román Tudományos Akadémia elnöke az állította, hogy fogalma sem volt a nagy vihart kavart a Nationalistul ('A nacionalista') c. kötet megjelenéséről, amelynek fedőlapján ott szerepel a magasrangú tudományos intézet neve. A parlament nem adott ki állásfoglalást, amely most éppen azzal foglalkozik, hogy milyen ellenintézkedéseket fogalmazhatna meg. a magyar státustörvénnyel szemben. A most megjelent könyv egyik cikke a háborús bűnös és Nürnbergben halálra ítélt Julius Streichert nemcsak idézi, de elfogadja. A kiadvány szerzője és annak mentora két nagyromániás honatya: a 24 éves Vlad Hogea képviselő és a tekintélyes korú történész, egyetemi tanár Gheorghe Buzatu, aki ráadásul a szenátus egyik alelnöke is. Ennek dacára sehol egy állásfoglalás, elhatárolódás. Ehelyett megpróbálnak megszabadulni az etnikai alapú politikai alakulatoktól, elsősorban a sokak számára első számú közellenségnek tekintett RMDSZ-től. Valer Dorneanu alsóházi elnök állt elő ezzel Marosfőn. Később visszakozott, de pártbeli kollégája, Ioan Predescu, a szenátus jogügyi bizottságának titkára sietett leszögezni: nincs szükségük etnikai szervezetekre, pontosabban az RMDSZ-re. /Gyarmath János: Mossák vagy dörzsölik kezüket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A Nagy-Románia Párt elhatárolja magát Vlad Hogea A nacionalista című könyvének megjelenésétől, és nem engedélyezi bemutatását egyetlen NRP-székházban sem - jelentette ki Corneliu Vadim Tudor, a párt elnöke, aki sajnálkozásának adott hangot a kiadvány megjelenése miatt. Tudor szerint tudtán kívül használták fel fényképét a könyv borítóján. Az inkriminált kötet első kiadása különben elfogyott, a második kiadás megjelenéséig több városban el kellett halasztani a könyvbemutatót - jelentette ki a Mediafaxnak maga a szerző. A pártelnök-szenátor azt is tagadta, hogy az államfőtől Miron Cosma szabadlábra helyezését követelte volna, csupán nyílt levélben arra kérte Ion Iliescut, elemezze a bányászvezér büntetése felfüggesztésének lehetőségét. /C. V. Tudor elhatárolódik a nacionalista Hogeától. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"

"Gheorghe Funar sajtótájékoztatóján felháborodását fejezte ki az ország jelenlegi irányítói ellen, akik, mintegy eljátszva az állami cenzúra szerepét, gátolják. A nacionalista című könyv forgalmazását. Miközben, fejtette ki a polgármester, "tíz éve háborítatlanul terjesztik Göntz Árpád Erdély múltja és jövője című könyvét, amely nyíltan uszít Erdély fegyveres visszacsatolására". - Funar különben biztos abban, hogy a márciusi népszámlálás előtt Kolozsváron megtartják az előrehozott helyhatósági választást, amelyen a Nagy-Románia Párt megkétszerezi városi tanácsosainak számát. /Gheorghe Funar A nacionalista védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Kinevezték a népszámlálási bizottságot, Boros János alpolgármester is tagja a bizottságnak. A kolozsvári bizottság elnöke Gheorghe Funar lett, a bizottság több tagja is hozzá közel álló. Ilyen körülmények között miként lehet biztosítani a népszámlálás tisztaságát? A városi népszámlálási bizottság összetételét kormányhatározat biztosítja, amely előírja, hogy a bizottság elnöke a polgármester, alelnöke a város jegyzője, titkára pedig az anyakönyvi hivatal osztályvezetője. A tanfelügyelőségtől Szabó Gábor a másik magyar anyanyelvű tagja a bizottságnak. Fontos, hogy ne ismétlődjön meg az 1992-es eset, amikor a nemzetiségi kódszámot csak ceruzával volt szabad beírni, amelyet aztán utólag esetleg módosítani lehetett. - Sokan dolgoznak Magyarországon vagy Németországban, de hivatalosan kolozsvári illetőségűek. Nagy gond, ha ők nem lesznek itthon a népszámlálás idején. /Köllő Katalin: Lehet-e biztosítani a népszámlálás tisztaságát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Mintegy ezer román szurkoló ünnepelte szept. 6-ra virradó éjjel Kolozsvár központjában a román labdarúgó-válogatott budapesti győzelmét. A diadalittas ünneplők élén Gheorghe Funar, a város szélsőségesen nacionalista polgármestere állt. A kolozsvári ünneplés része volt ezúttal is, hogy néhány százan felvonultak a magyar főkonzulátus épülete elé, ahol elénekelték a román himnuszt és hosszasan skandálták a "ki a magyarokkal az országból" jelszót. Sajtójelentések szerint 300 rendőr és 50 csendőr vonult fel az esetleges rendbontások megakadályozására. A főkonzulátus épületénél jelen volt a kolozsvári rendőrfőkapitány is. /A főszurkoló Funar. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./"

"Szept. 2-án Klézse községben, a délelőtti misét követően megalakult a román római katolikus egyház Dumitru Martinas Egyesületének helyi fiókszervezete. A magyar és csángóellenes kirohanásokkal teli gyűlésen a helyi román lakosokon kívül Bákó város parlamenti képviselői és a Dumitru Martinas Egyesület elnöke (Gheorghe Bejan) is jelen volt. A gyűlés csángóellenes vezetői a fiókszervezetet "a község nyugalmát megzavaró sorozatos (magyar-csángó) provokációk" válaszlépéseként alakították meg. A bákói román nyelvű napilap (Desteptarea) szeptember 3-i száma beszámolt a történtekről Együtt a magyar támadások ellen címmel. A gyűlés vezetői és a fiókszervezet megalapítói azt javasolják a helyi csángó magyaroknak, hogy ha magyar iskolát kívánnak, akkor keressenek más lakhelyet maguknak. /(Ilonczai Tamás): Csángóellenes gyűlés Klézsén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "

"Szept. 17-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára kommentálta C. V. Tudor szenátor, NRP-elnök azon kijelentését, miszerint 1994 és 1996 között Romániában titokban palesztin harcosokat, feltehetően a Hezbollah egy csoportját képezték ki. Funar szerint ezért Iliescunak azonnal le kell mondania, hogy megoltalmazza országát az amerikai bombázástól. /Funar: Ion Iliescu mondjon le! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"A Moldvai Magyarság című kétnyelvű folyóirat legújabb száma is a moldvai magyarság létkérdésével foglalkozik. Az évtizedek óta folyó elrománosítás dacára, a moldvai magyarságsziget jelentős része megőrizte nemzetiségtudatát. Önjelölt tanítók oktatták otthonukban az írás-olvasás tudományát a gyermekeknek. Beszámoló van a lapban a Szeret-Klézse Alapítvány megalakulásáról és székházavatójukról. A Bákóban megalakított, Dumitru Martinas Római Katolikusok Egyesülete elnöke, Gheorghe Bejan kijelentette: "Mi nem vagyunk nemzeti kisebbség, hanem római katolikus románok közössége. A magyar eredetről szóló elmélet hamis, néhány áltörténész találmánya, amely politikai célokat szolgál. Felháborító, hogy míg Európában más szelek fújnak, valakik cinikusan és kínosan próbálnak meg beavatkozni egy 280 ezres román közösség történelmébe." /(-eth): Moldvai magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./"

" Déván a város épületein, hirdetőoszlopain és -tábláin a legdurvább nacionalizmusra biztató plakátok jelentek meg. Az "Új Jobb" (Noua dreapta) nevet viselő szervezet tagjai faji megkülönböztetésre, idegengyűlöletre buzdítják a lakosságot, szót emelve a nemzet elkorcsosulása ellen. A szimpatizánsok számára intertnetcímet és mobiltelefon-számot is írtak a falragaszok aljára, hogy bárki könnyen kapcsolatba léphessen velük. Gheorghe Pascaru, a Hunyad megyei polgárőrök szóvivőjének nyilatkozata szerint a plakátokat kopaszra nyírt fiatalok ragasztották a hirdetőoszlopokra. Okt. 15-én valamennyi plakátot letakarították a főtér hirdetőiről. A Megyei Rendőrfelügyelőség megkezdte a nyomozást az idegengyűlölő tömörülés leleplezése érdekében. /N.É.-S.K.: Internetcímet, telefonszámot is megadtak. Fajgyűlöletre buzdító plakátok Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 16./"

"Életének 62. évében elhunyt Karácsonyi Péter /Budapest, 1940. márc. 25. - Nagykároly, 2001. okt. 20./ tanár, zenekarvezető, szinte valamennyi nagykárolyi könnyűzenész mentora. Karácsonyi Péter Kolozsváron zenetanári képesítést szerzett, majd immár gyakorló pedagógusként, magánúton ugyancsak Kolozsváron 1967-71-ben elvégezte a Gheorghe Dima konzervatórium zenepedagógiai és zenetudományi szakát. 1978-ban karmester lett. Országos első díjat nyert zenekarával. 1994-ben Karácsonyi Péter művelődési díjat kapott, ugyanebben az évben a Kastélylakó Trió egymás után három alkalommal is első helyre került az RTV-1-es adásában a videoklipek toplistáján. Emellett Nagykárolyban és környékén fellelhető, zenével kapcsolatos dokumentumok, illetve az erdélyi magyar örmények múltjának és jelenének a kutatására is jutott ideje. /Elhunyt Karácsonyi Péter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./"

"A 2002. évi költségvetés tervezet megvitatása céljából kétoldali tárgyalásokra került sor okt. 22-án és 23-án az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt képviselői között. A konzultáción részt vett Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Octav Cozmanca közigazgatási miniszter, Viorel Hrebenciuc a Szociáldemokrata Párt képviselőházi frakciójának vezetője, Gheorghe Gherghina és Gheorghe Oana a Pénzügyminisztérium államtitkárai, az RMDSZ részéről pedig jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, az Szövetség költségvetési szakcsoportjának tagjai: Birtalan Ákos, Winkler Gyula, Vida Gyula képviselők, Pete István, Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselő, a kormánnyal való kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, valamint Ráduly Róbert, a képviselőházi frakció alelnöke. Winkler Gyula képviselő elmondta, hogy az elmúlt héten a költségvetés tervezet átvétele után Birtalan Ákossal megfogalmaztak egy 26 pontot tartalmazó kérdéscsomagot a tervezettel kapcsolatban. A találkozó kezdetén Tanasescu írásban átadta az RMDSZ képviselői által összeállított kérdéscsomagra megfogalmazott válaszokat, elismerve a csomag kiemelkedő szakmai szintjét. A minisztertől kapott válaszok részben kielégítők, részben viszont nem lépnek túl az általánosság szintjén, különösen a költségvetési újraelosztás kritériumainak, valamint a bizonyos bevételek és költségek összegének megállapításának esetében. Az RMDSZ szakemberei felvetették a 2002. évi költségvetés tervezettel kapcsolatos legfontosabb észrevételeiket illetve módosító szándékaikat. Fontosnak tartják a jövedelemadóból a helyi költségvetések részére járó összegek, illetve százalékok megemelését. A személyi jövedelemadó alkalmazásakor az adófizető személy az adózási alap 3 százalékát egyházi, kulturális, tanügyi, közművelődési célokra, illetve a Romániában hivatalosan bejegyzett alapítványok és egyesületek támogatására ajánlhatná. A tárgyalásokon felvetődött az RMDSZ képviselettel rendelkező megyékben megkezdett illetve új infrastrukturális beruházások finanszírozási szintjének emelése. Az RMDSZ szakemberei kimutatták az erdélyi megyék költségvetési hozzájárulásának és a költségvetésből való részesedésüknek arányait. - Okt. 24-én újabb konzultációkra kerül sor, miután az RMDSZ módosító javaslatait a pénzügyminisztérium kiértékeli. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 23., 2064. sz./"

"A Kolozsvári Bíróság okt. 24-én újabb halasztásról döntött a Gheorghe Funar kontra hét városi tanácsos perében. A polgármester beadványában azt kérte, hogy a pert helyezzék át más városba, mivel nem bízik meg a kolozsvári bírák pártatlanságában. A polgármester hét helyi tanácsost perelt be, mivel szerinte a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó vállalatoknál betöltött vezetőtanácsi tisztségük összeegyeztethetetlen tanácsosi minőségükkel. A hét tanácsos közül Molnos Lajos az egyetlen RMDSZ-es önkormányzati képviselő, akit Funar beperelt. Kérdésünkre Molnos Lajos elmondotta: a kolozsvári Közszállítási Vállalatnál betöltött igazgatótanácsi tisztségét továbbra is megtartja. /(m.j.): Hét tanácsos kontra polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"

"Gheorghe Funar polgármester román igazolványt akar adni Kolozsvár minden magyar lakosának. Véleménye szerint a személyi kártyára emlékeztető igazolványok "emlékeztetni fogják a magyarokat arra, hogy román állampolgárok". Funar az alapítványi pénzekből finanszírozott igazolvány mintáját okt. 29-én bemutatta. /Hargita Népe (Csíkszerda), okt. 30./"

"Nov. 5-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester ismertette Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett nyílt levelét. Ebben kifejtette: örömmel veszi tudomásul a miniszterelnöknek az Egyesült Államokba tett látogatása alkalmával elhangzott kijelentéseit. Nastase megígérte: a kormány törvénytervezetet kezdeményez mindazon szimbólumok és megnyilvánulások betiltására Románia területén, amelyek háborús bűnöket elkövető személyekkel kapcsolatosak. A polgármester javaslatot tett egy sürgősségi kormányrendelet kibocsátására, amelyben hivatalosan is betiltják a március 15-i ünnepségeket, amikor "a magyar irredenták és azok támogatói az 1948-49-es magyar forradalom gyilkosait ünneplik". Funar szerint szintén e kormányrendeletnek kellene eltávolítania Románia területéről a következő, a polgármester értelmezése szerint "háborús bűnösökkel" összefüggésbe hozható emlékműveket: tizenhárom aradi vértanú emlékműve, a kőrösfői Vasvári Pál emlékére állított kopjafa, a gyergyócsomafalvi Kossuth-szobor, a fehéregyházai Petőfi Sándor-mellszobor, a zilahi Wesselényi-szoborcsoport stb. A reméli, hogy a miniszterelnök betartja ígéretét, és intézkedik, hogy Magyarország és annak trójai falova, az RMDSZ ne sértse tovább a románok méltóságát, mint ahogy teszi immár tizenkét éve. /Köllő Katalin: Magyar műemlékeket távolítana el a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"Az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása során Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a román kormány az elkövetkezőkben törvénytervezetet nyújt be, amelynek célja betiltani mindazokat a szimbólumokat és megmozdulásokat, amelyek háborús bűnösök nevéhez kapcsolódnak. Román sajtókommentárok szerint a kormányfő indítványa elsősorban a háborús bűnösként kivégzett Ion Antonescu román marsall, egykori fasiszta politikus ellen irányult. Mint ismeretes, az ország számos városában neveztek el utcát Antonescuról (többek között Kolozsváron is), illetve helyeztek el emlékplakettet vagy szobrot a marsall tiszteletére. Nastase kijelentése nagy port kavart a román belpolitikában. A kormányfő indítványa nagy ellenállásba ütközött saját pártján belül is. A néhai Antonescu marsall szimpatizánsai körébe tartozik Sergiu Nicolaescu szenátor is, aki a fasiszta politikus utolsó napjairól filmet is forgatott. Emlékezetes, hogy a román hadsereg volt vezérkari főnökét, Mircea Chelaru tábornokot tartalékba helyezték azt követően, hogy részt vett a Nagy-Románia Párt (NRP) védnöksége alatt szervezett emlékünnepségen, amelynek keretében új Antonescu marsall mellszobrot lepleztek le. Adrian Paunescu a kormányfő indítványára reagálva, Antonescu-perének újratárgyalását kérte. "Ki állapította meg, hogy Ion Antonescu háborús bűnös?" - tette fel a kérdést Paunescu a szenátus plénuma előtt. A Nagy-Románia Párt nevében Gheorghe Buzatu, a szenátus alelnöke utasította el Nastase bejelentését. Buzatu történészként már több mint fél tucat könyvet írt a második világháború után háborús bűnösként elítélt és kivégzett román marsallról, akit "nagy hazafinak és kiváló katonának" tart. A Demokrata Párt parlamenti frakciója szerint a kormányfő kezdeményezése teljes mértékben megfelel az alkotmánynak. Ugyanakkor bírálta azt, hogy Nastase kormányfő "egyoldalúan és attól függően kezeli ezt a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik". A Nemzeti Liberális Párt "konjunkturális nyilatkozatként" értékelte Nastase bejelentését. Szilágyi Zsolt, az RMDSZ képviselője viszont üdvözölte Adrian Nastase bejelentését és reményét fejezte ki, hogy az nem marad puszta nyilatkozat, mint eddig történt. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Tanszékének dékán-helyettese kifejtette: Ion Antonescut és az ugyancsak Antonescu névre hallgató külügyminiszterét 1944. augusztus 23-án tartóztatták le és a kommunisták őrizetébe adták őket. Szeptember 1-jén Antonescut átadták a szovjeteknek, akik a Szovjetunióba szállították és a háború végéig valószínűleg kihallgatták. Utána visszahozták Romániába és a Népbíróság elé állították. A vádban elsősorban azt emelték ki, hogy Antonescu agressziót hajtott végre a Szovjetunió ellen. Itt szerepeltek azok a bűnök, amelyeket Besszarábiában és főleg Transznisztriában követtek el. Még a németek is megdöbbentek azon, hogy ott milyen vérengzések voltak. Ezeknek kétségtelenül megvoltak a maguk felelősei, többek között George Alexianu, Transznisztria kormányzója és Piky Vasiliu, akiket el is ítéltek, majd kivégezték őket. Velük együtt végezték ki Ion Antonescut és külügyminiszterét is 1946. június 1-én, miután a Népbíróság népellenes háborús bűnökért halálra ítélte őket. Goldner Gábor egyetemi tanár, a Zsidó Hitközség újonnan megválasztott elnöke Nastase kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette: Üdvözöljük a kormányfő javaslatát. Reméljük, hogy lesz is belőle valami. Bízunk abban, hogy a fasiszta szimbólumok használata teljesen kiiktatódik és mi, zsidók aránylag nyugton élhetünk majd bárhol a világon - mondotta Goldner Gábor. /Papp Annamária: Ismét fellángolt az Antonescu vita. Botrányt váltott ki Nastase javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ A kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok egyaránt elutasítóan fogadták Adrian Nastase miniszterelnök bejelentését, miszerint a kormány törvénytervezetet kíván alkotni a háborús bűnösök nyilvános kultuszának betiltásáról - jelezte a román sajtó. A kormánypárt /Szociáldemokrata Párt - PSD/ nacionalista szárnyának vezéralakja, Adrian Paunescu szenátor a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt, aki "életével fizetett életének azért a részéért, ami belőle elítélendő volt". Az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. Gheorghe Funar, a PRM főtitkára kijelentette: "szó sem lehet arról, hogy Antonescut háborús bűnösnek nyilvánítsák". Mint mondta, kolozsvári polgármesterként hallani sem akar a kolozsvári Antonescu utca nevének megváltoztatásáról, illetve arról, hogy ne állítsanak szobrot a városban Antonescunak. /A kormányfő darázsfészekbe nyúlt. Berzenkednek Antonescu hívei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./"

"Gheorghe Funar polgármester szerint a "magyar irredenták" életét veszélyeztetik. Nov. 12-i sajtóértekezletén bejelentette, nov. 10-én levelet kapott egy ismeretlen személytől, amelyben a feladó obszcén karikatúrákkal lepte meg és azzal fenyegette Funart, hogy a boríték lépfene bacilust tartalmaz. Funar elmondása szerint a borítékon egy magyarországi és egy nagyváradi bélyegző szerepel. A polgármester egyelőre nem tapasztalt semmiféle lépfene-tünetet a borítékot megérintett hivatali alkalmazottak között, de a szakértők azt ajánlották oltsák be az érintetteket. Funar az incidensről tájékoztatta a Román Hírszerző Szolgálatot és a rendőrséget. A borítékon nem szerepelt a feladó neve és címe, a címzett, a hivatal és a város nevét pedig "a horthysta megszállás idején használt nyelven" tüntették fel. Funar titkára, Pavel Paleanu a sajtónak cáfolta a polgármester kijelentését: nem talált port vagy más gyanús anyagot a Kecskemétről származó borítékban és jó egészségnek örvend. A rendőrség megvizsgálta a borítékot, de nem talált semmilyen gyanús port vagy veszélyes anyagot. /Kiss Olivér: Anthraxszal fenyegetik a polgármestert? A rendőrség nem erősítette meg Funar gyanúját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"A hetedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár talán legszokatlanabb mozzanata az volt, hogy Gyéresi Júlia marosvásárhelyi színművésznő szinte reggeltől estig elmondta Pilinszky János összes verseit. A vásár utolsó napján több kiadó ismertette újdonságait. Az önéletrajzi jellegű Bánffy Miklós trilógiáról Dávid Gyula /a kolozsvári Polis Kiadó vezetője/ elmondta: 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó számtalanszor tett kísérletet arra, hogy Bánffy műveit megjelentesse, de ezt nem sikerült elérni. Az 1904-től 1914-ig terjedő időszakról hírt adó alkotás művelődéstörténeti értékkel is bír. Gy. Dávid Gyula a bonchidai Bánffy-kastélyról írt könyvet. A Kalota Kiadónál /Kolozsvár/ nemrég látott napvilágot Czegei Carla Bözsi című írása, melyhez Marosi Ildikó előszót írt. Megjelent Molter Károly levelezésének második kötete. Igen gazdag volt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvvásári felhozatala. Köztük van Magyari András és Egyed Ákos történészek gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény: A székelység története a 17-19. században. A történészek célja egy korszerű Székelyföld monográfia megalkotása. A Németországban élő Gáll Mátyás Vízválasztók című, románul megírt dokumentumregényét az ugyancsak Németországban élő Hajdú Farkas Zoltán fordította magyarra. Gáll Mátyás egy zsidó kereskedő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Bekerült az illegalista kommunista mozgalomba, majd börtönben töltött évei során többek között Nicolae Ceausescuval, Emil Bodnarassal, Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel együtt raboskodott. Gáll Mátyás elmondta, azért írta románul, mert együtt dolgozott olyan politikai személyiségekkel, akiknek később igen jelentős szerepe volt Románia történetében, tehát a román közvéleménynek meg kellene ismernie azokat az eseményeket, melyeket ő átélt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ jelentette meg Miklóssy Gábor festőművészről szóló monográfiát, a magyarországi művészettörténész, Sümegi György munkáját. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta (2.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Gazdag a kínálata nemzetközi könyvvásáron. Az romániai magyar kiadók közül leggazdagabb kínálattal a Pallas-Akadémia jelentkezett, Tőzsér József igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben negyvennégy könyvet jelentettek meg, többségüket támogatás nélkül, saját erőforrásból. A Polis és a Kalota Könyvkiadó közös standján Gy. Dávid Gyula A bonchidai Bánffy-kastély s a Bánffy Miklós-sorozat Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol című kötetei - az idei erdélyi magyar könyvtermés talán legjelentősebb filológiai teljesítménye. A vásár színfoltja a kolozsvári Röser Antikvárium standja: többségében a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb Kriterion-könyvei sorakoztak a pulton. A kiállításon megjelenő sok kiadó /Károlyi Gáspár Alapítvány, Mentor, Erdélyi Híradó, Juventus, Impress, Koinónia, Glória, Pro-Print Kiadó stb/ könyvei szinte teljesen hiányoznak a hazai nagyvárosok könyvesboltjaiból, jegyezte meg Fábián Imre. Arról sincs meggyőződve, hogy az itt bemutatkozott romániai magyar könyvkiadók könyvei eljutnak a megyei, városi, egyetemi könyvtárakba. /Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./"

" Gheorghe Funar újabb diverzióval próbálkozott: elpanaszoltatta a volt református gimnázium (volt Ady-Sincai, ma Gheorghe Sincai Líceum) képviselőivel, hogy a református egyház ki akarja lakoltatni őket a Petőfi (ma Avram Iancu) utca 33. szám és a Farkas (ma Mihail Kogalniceanu) utca 16. szám alatti ingatlanokból, és a "román nyelvű oktatás megszűntetésén ügyködik". Mint ismeretes, 1999 nyarán Eckstein Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter közbenjárásával a kormány sürgősségi kormányrendeletet fogadott el a több épületből álló ingatlan visszaszolgáltatásáról. Tavaly az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdonosi minőségben a házbér kifizetését kérte a tanintézménytől: 1 német márka a beépített területért, 0,5 német márka a nem beépített területért. A több százmillió lejre rúgó bélyegilleték miatt viszont a református egyház lemondott arról, hogy jogi úton követelje a házbér kifizetését. - Mi csupán a polgármesteri hivatallal kötött átadási-átvételi protokollum semmissé nyilvánítását kérjük és azt, hogy velünk, a tulajdonossal kössék meg a szóban forgó dokumentumot. /Kiss Olivér: Diverzióval próbálkozik a polgármester. A református egyház nem lakoltatja ki a Gheorghe Sincai Líceumot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"Nov. 22-én Gheorghe Funar polgármester ígéretet tett Kolozsvár lakóinak: Kolozsváron nem fogják alkalmazni a helyhatósági törvényt. Szerinte ugyanis a "magyar ajkú román lakosság" aránya nem haladja meg a 11 százalékot. Funar úgy véli, az 1992-es népszámlálás adatait meghamisították. Amíg ő a polgármester, Kolozsváron nem lesznek kétnyelvű feliratok, mi több, a házasságkötés sem zajlik az ifjak anyanyelvén. Amennyiben valaki megpróbálkozik a kétnyelvű feliratok elhelyezésével, 100 millió lejre büntetjük - fenyegetőzött. Vasile Soporan prefektus előbb beszélni kíván a polgármesterrel, s ezt követően dönti el, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy Kolozsváron is alkalmazzák a helyhatósági törvényt. A kormány nov. 21-i ülésén elfogadta a márciusban megszavazott új közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó előírásainak végrehajtási utasításait. A jogszabály szerint azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya a lakosságon belül eléri a 20 százalékot, a helységek nevét az adott kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. Azokban a tanácsokban pedig, ahol a kisebbségi képviselők aránya eléri a 30 százalékot, a tanácsülések az adott kisebbség anyanyelvén is folyhatnak. Az ország mintegy 13 ezer települése közül nem egészen 1500 települést érint ilyen szempontból a törvény. /Kiss Olivér: Kolozsváron nem hatályos a törvény Funar: nem lesznek kétnyelvű táblák - Soporan: Meg kell győzni a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./"

"Nov. 23-án Corneliu V. Tudor felszólalásával kezdődött el a Nagy-Románia Párt (NRP) két napig tartó kongresszusa. Az NRP kongresszusán a parlamenti pártok egyetlen képviselője sem jelent meg, jóllehet mindegyikük meghívást kapott. Jelen voltak azonban Irak, Irán, Nigéria, Kuba, Korea, Kína, Svédország és Kanada romániai nagykövetségeinek képviselői. Tudor, az NRP elnöke ismét megragadta az alkalmat, hogy kérje - a szerinte - "terrorista szervezetnek", az RMDSZ-nek törvényen kívüli helyezését és Miron Cozma bányászvezér szabadlábra helyezését. A kongresszuson jelen volt a párt főtitkára, Gheorghe Funar is, aki ez alkalommal bemutatta Az RMDSZ fekete könyvét, és rámutatott arra, hogy a NRP új eszközökkel kellene hogy szembeszálljon az RMDSZ-szel. Így a párt bizalmatlansági indítványt nyújthatna be a képviselőházba, a Kovászna és Hargita megyei románok helyzetét illetően, valamint olyan határozatok meghozatalát mozdíthatná elő, amely a románellenes szervezetek tulajdonában levő fegyverek és lőszerek begyűjtésére vonatkozna. Végül Funar polgármester a kormánypárthoz szóló felhívás megszerkesztését helyezte kilátásba, amelyen felszólítanák a kormánypártot, hogy bontsa fel az RMDSZ-szel kötött együttműködési szerződést. /Kongresszust tart a Nagy-Románia Párt. Távolmaradtak a parlamenti pártok képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 24-én a Nagy-Románia Párt kongresszusa megerősítette tisztségében többek között Corneliu Vadim Tudor pártelnököt és Gheorghe Funar főtitkárt. /Kolozsvár polgármestere maradt az NRP főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./"

"Nov. 26-án Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkára bejelentette: büntetőfeljelentést tett az ügyészségen a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. Szerinte a testület tagjai megszegték az alkotmányt és a nemzetbiztonsági törvényt, mert a státustörvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület megsérti az egységes román állam integritását. Arra kéri az ügyészség képviselőit, indítsanak büntetőjogi pert a testületet alkotó személyek ellen. /(k. o.): Büntetőfeljelentés az Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"A Kovászna Megyei Tanács elnöke, Demeter János, valamint az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, Albert Álmos nyílt levelet intézett a megye néhány román politikusához és a román civil társadalom több vezető egyéniségéhez. A nyílt levélben arra kérték honfitársaikat, a sajtóban nyilvánítsák ki álláspontjukat a Hargita és Kovászna megyében uralkodó helyzetről szóló titkosszolgálati beszámolóval kapcsolatban. Az RMDSZ választ vár többek között Adrian Casuneanu szociáldemokrata párti képviselőtől, Horia Grama prefektustól, Gheorghe Tatutól, Kovászna megye volt prefektusától, Laurentiu Stamatescutól, a Kovászna megyei titkosszolgálat vezetőjétől, megyei és helyi tanácsosoktól, lelkészektől, a közintézmények helyi vezetőitől, valamint a helyi román sajtó vezető munkatársaitól. /Székelyföldi románok véleményét kéri az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Felelősségteljesen kell értékelni Antonescu marsall történelmi szerepét, figyelembe véve Románia integrációs érdekeit - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő. A prefektusokkal tartott nov. 27-i videokonferenciáján a miniszterelnök bemutatott egy 1941. november 13-án keltezett jegyzőkönyvet. Eszerint Antonescu marsall megkérdezte Gheorghe Alexianutól, Dnyeszteren túli kormányzótól, hogy teljesítette-e a parancsot, amely arról szólt, hogy minden, az október 22-i odesszai merénylet során megölt román életéért cserébe 200 zsidót végezzenek ki. Alexianu válasza: "Kivégeztük és felakasztottuk őket Odessza utcáin." - Antonescu az utolsó percig kitartott Hitler mellett, és hadat üzent az Amerikai Egyesült Államoknak. Felelős politikusként ezért azt tartom célszerűnek, hogy Románia inkább a jövő felé forduljon múltja helyett - hangoztatta Nastase, aki a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalával igazolni kívánta amerikai útja alkalmával tett ígéretét, miszerint Romániában nem engedélyezik Antonescu marsallnak emléket állító szobrok felállítását. /Antonescu kitartott Hitler mellett. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Vasile Soporan prefektus nov. 28-án úgy nyilatkozott, még mindig nem sikerült megbeszélnie Gheorghe Funar polgármesterrel a közigazgatási törvény gyakorlatba ültetését. Mint ismeretes, a jogszabály megjelenését követően a polgármester elmondta, Kolozsváron nem lesznek kétnyelvű táblák. Soporan elmondta: 28-án tlálkozott Gheorghe Funarral, a közigazgatási törvény alkalmazása viszont nem került szóba. Nov. 22-én Vasile Soporan azt nyilatkozta, hogy a hét közepéig "meggyőzi" a város elöljáróját arról, hogy Kolozsváron is alkalmazni kell a törvényeket. /Kiss Olivér: Nem tartotta be a szavát a prefektus. Soporan nem említette Funarnak a kétnyelvű táblák ügyét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester leszögezte: nem engedélyezi a státustörvény végrehajtását felügyelő bizottság tevékenységét Kolozsváron. A polgármester szerint ez sérti az állampolgárok egyenlősége elvét és az alkotmány előírásait. Molnos Lajos tanácsos szerint Funar nem hozhat ilyen rendelkezést, legfeljebb feljelentést tehet. Mint ismertes, Gheorghe Funar már megtette büntető feljelentését a kolozsvári Ítélőtábla mellett működő ügyészségen. /Kolozsváron tiltják a felügyeleti testület működését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./"

"A kolozsvári ítélőtábla mellett működő ügyészség úgy döntött, a Legfelsőbb Bírósághoz tartozó ügyészséghez küldi a Gheorghe Funar által az Országos Felügyelő Testület tagjai ellen beadott büntető feljelentését. Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, büntető feljelentést tett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. Funar arra kérte az ügyészség képviselőit, hogy indítsanak büntetőjogi pert ellenük. /(k. o.): Bukarestbe küldték Funar büntető feljelentését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ "

"A kolozsvári törvényszék alaptalannak minősítette a megyei egészségügyi igazgatóság által a "csontkiállítás" ügyében benyújtott fellebbezését. Ezáltal Gheorghe Funar polgármester pert nyert. Május végén, a helyi közigazgatási törvény életbe lépése után ugyanis a polgármester marhacsontot tett a tanácsosok asztalára, mivel nem voltak hajlandók lemondani tisztségükről. Az elöljáró azt állította, a tanácsosi tisztség összeférhetetlen a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozó önálló vállalatok vezetőtanácsi tagságával. Az egészségügyi igazgatóság a marhacsontok miatt 20 millió lejre büntette a polgármestert. Az elöljáró óvást emelt a büntetés ellen. És pert nyert. Az igazgatóság fellebbezett a döntés ellen, és a törvényszék most ezt is elutasította. Pálffy Károly RMDSZ-tanácsos szerint súlyosabb az ügyészség által Funar ellen ugyanebben az ügyben indított per. Ebben az esetben a vád hivatalos közeg megsértése. - Az RMDSZ-tanácsos arra gyanakszik, hogy a perek elhúzódnak vagy elaltatják őket, mivel a jelenlegi hatalom is kesztyűs kézzel bánik a polgármesterrel. /Kiss Olivér: Funar megnyerte a csontkollekció-pert. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Dec. 11-én Gheorghe Funar polgármester büntető feljelentést tett a kolozsvári fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészségen a "parlamenthez benyújtott, Románia regionális felépítését előirányzó memorandum" aláírói ellen. A Nagy-Románia Párt főtitkára szerint az aláírók az alkotmányossági rend elleni tevékenység bűncselekményét követték el. /(k. o.): Büntető feljelentés "memorandisták" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ "

"Szembenézés a múlttal címmel dec. 14-én kétnapos értekezlet kezdődik Temesváron, az 1989-es forradalmi események kirobbanásának 12. évfordulója alkalmával. A Magyar Reformátusok Világszövetségének és a Magyar Református Egyházak Egyetemes Zsinatának égisze alatt szervezett rendezvénysorozatot Tőkés László püspök, Erdélyi Géza felvidéki püspök és Gazda István lelkipásztor nyitják meg. Előadást tart dr. Schmidt Mária, a XX. Századi Intézet elnöke, Vighi Daniel egyetemi előadótanár, Tőkéczki László politológus és Toró T. Tibor parlamenti képviselő. A Szembenézés egyházaink múltjával címmel szervezett kerekasztalon az erdélyi történelmi egyházak képviselői fejtik ki véleményüket. December 15-én, szombaton a kommunista múlt szereplőinek átvilágításáról Onisoru Gheorghe, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Nemzeti Bizottság elnöke, Incze Béla átvilágító bíró és Csendes László átvilágító biztos tart előadást. Az egyházi átvilágításról Erdélyi Géza püspököt, Takaró Mihály református főgondnokot, Dugulescu Petre baptista prédikátort, Zalatnay István református lelkészt és Forró László előadótanácsost hallgathatják meg. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel és koszorúzással zárul. /Szembenézés a múlttal Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./"

"Kolozsváron tartották a Romániai Nemzeti Kisebbségek Napja alkalmából a tájékoztatási minisztérium által szervezett négynapos rendezvénysorozatot. A rendezvény sdec. 15-i témaköre a Kisebbségi sajtó szerepe a román médiában címet viselte. Miron Ignat képviselő, a lipován közösség küldötte hangsúlyozta, hogy a román sajtó nem nevezi meg azok nemzetiségét, akik kiemelkedő eredményeket érnek el valamely téren, ám ha valami rosszat tesznek, akkor azonnal megjelenik zárójelben az etnikum. Ivan Gheorghe roma származású helyettes államtitkár nyomatékosan felhívta a minisztérium figyelmét, hogy a roma közösség megítélése szerint a közszolgálati TV Együttélés című nemzetiségi műsorának szerkesztői rasszisták és inkompetensek. A kolozsvári Interetnikus párbeszéd című lap szerkesztője Rusu Constantin nehezményezte, hogy rajtuk és a helyi magyar sajtót kivéve, egyetlen kisebbségi lap sem emelte fel a szavát annak idején a tervezett Antonescu-szobor felállítása ellen. A zárónapon, dec. 16-án sajtótájékoztatót tartottak, amelyen jelen volt Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas Románia európai integrációjáért felelős miniszter, Paul Philippi a Német Demokrata Fórum tiszteletbeli elnöke. Markó Bélát a dec. 15-i marosvásárhelyi SZKT miatt Szép Gyula ügyvezető alelnök helyettesítette. A közös nyilatkozatot az RMDSZ-en kívül, minden jelenlevő etnikum képviselője aláírta. Szép Gyula elmondta: az RMDSZ-nek volt néhány módosító javaslata, de azt nem fogadták el. A nyilatkozatban ez állt többek között: "A nemzeti kisebbségek határozottan állítják, hogy Románia teljesíti mindazokat a politikai kritériumokat, amelyeket az Európa Tanács az 1993-as koppenhágai ülésén meghatározott. Románia multikulturális társadalomként van elismerve, ilyen tekintetben interetnikus együttélési modellként szolgál." /Köllő Katalin: Sokszínűség napjai: az RMDSZ nem írta alá a zárónyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"