"A titkosszolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottsággal tárgyalt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS). A tanácskozáson részt vevők megállapították, hogy a volt szekus tisztek névsorának nyilvánosságra hozatalát nem a SRI akadályozza, hanem a tanács munkáját szabályozó törvény. Az egykori politikai rendőrség tiszti névsorának publikálásához törvénymódosításra van szükség. Gheorghe Onisoru, a CNSAS elnöke kijelentette, amennyiben nyilvánosságra hoznák a listát, bíróságon megtámadhatnák a tanácsot, ezért szükséges a törvénymódosítás. /T. L.: Még mindig nem közlik a szekus tisztek névsorát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./"

"Júl. 9-én Kolozsváron, a Phoenix Könyvüzletben bemutatták Hantz Lám Irén Város az Őrhegy alatt, Nagyenyed szóban-képben című könyvét. Hantz Lám Irén 1937. május 25-én született Kolozsváron. Iskoláit is Kolozsváron végezte, majd a Bolyai Tudomány Egyetem geológia-földrajz karán szerzett diplomát. 1969-től a Gheorghe Lazar Pedagógiai Líceum tanára, 1984-től a Brassai Sámuel Líceumban tanított nyugdíjba vonulásáig. 1996-tól a torockói Tóbiás Éva Galéria füzeteket szerkeszti és kiállításokat rendez. 1998-ban torockói útikalauzzal jelentkezett a könyvpiacon. /Oláh Levente: Emlékezés az Őrhegy alatt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./ "

"Temesváron, a Városi Tanács ülésén a napirendi pont között szerepelt egyes parkok és utcák nevének megváltoztatása. Heves vitát váltott ki két név: a Margaréta hercegnőé és Temesvár egykori főépítészéé, Székely Lászlóé. Egyes tanácsosok az egész listát eleve elutasították, hogy biztosítva legyen a nemmel szavazók többsége. A szociáldemokraták, a nagy-romániások, a liberálisok (Dorin Popovici kivételével) leszavazták, és határozottan elutasították a szóban forgó két nevet. Ion Antonescu marsall neve vitát válthatott volna ki, azonban Gheorghe Ciuhandu polgármester kijelentette: vitának nincs helye, ugyanis a Bogdanestilor utca bírósági határozattal Ion Antonescu marsall nevét viseli. /(Sz. I.): Antonescunak van utcája Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./"

"Kolozs megye prefektusa egyetért az RMDSZ-szel abban, hogy továbbra is maradhatnak a kétnyelvű táblák. Vasile Soporan, aki egyben a Megyei Népszámláló Bizottság elnöke, kijelentette: július elején a statisztikai hivatal csupán részleges adatokat hozott nyilvánosságra, a végleges adatok nyilvánosságra hozataláig a legutóbbi, tehát az 1992-es cenzus tekintendő hivatalosnak. A prefektus ekképp válaszolt Gheorghe Funar polgármester, a Nagy-Románia Párt főtitkárának felvetésére, hogy a megye több falvában és községében 20 százalék alá csökkent a magyar lakosság aránya, így az itt elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblákat le kell szedni. /K. O.: Maradhatnak a kétnyelvű táblák. A polgármesternek nincs igaza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ "

"A napokban érkezik Kolozsvárra, a városházára Adrian Nastase miniszterelnök ellenőrző bizottsága. A testület feladata: átvizsgálni a kincses város polgármestere által vezetett intézmény gazdasági helyzetét, valamint a különböző kereskedelmi vállalatokkal kötött szerződések törvényességét. A bizottság ugyanakkor kivizsgálja Gheorghe Funar polgármesteri tisztsége és néhány vállalkozáshoz fűződő kapcsolata miatti összeférhetetlenségi kérdéseket is. A vizsgálatra a városi tanács 21 tagja kérte fel mintegy két hete a szakértői csoportot. A polgármester a bizottság érkezésének híréről hallva, azonnal levelet intézett a miniszterelnökhöz, amelyben a prefektúránál tartandó vizsgálatra kérte fel. Funar továbbra is fenntartja véleményét, mely szerint a városi tanács feloszlott és újabb helyi választásokat kell meghirdetni. /Lázár Lehel: Kiszáll a városházára a miniszterelnök ellenőrző bizottsága. = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./"

"Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Botosani város helyi tanácsa nem szavazta azt, hogy a Ion Antonescu utca nevét Gheorghe Dojára változtassák. /Botosani "ellenáll". = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 30./"

"Júl. 30-án Kolozsváron a rendőrség rajtaütésszerű ellenőrzést tartott a polgármesteri hivatalban azt követően, hogy a sajtóban megjelent: Gheorghe Funar továbbra sem hajlandó eltávolítani Ion Antonescu marsall egészalakos szobrának makettjét az üvegteremből. A rendőrök lefényképezték az üvegteremben lévő Antonescu-maketteket és jegyzőkönyvet készítettek, amit Gheorghe Turc, az intézmény képviselője nem volt hajlandó aláírni. Gheorghe Funar polgármester úgy nyilatkozott, a maketteket nem távolították el az üvegteremből úgy, ahogy az egyes újságokban megjelent. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor kijelentette: Funar súlyos törvénysértést követ el. A tanácsosok rendszerint itt üléseznek, az ülés pedig nyilvános, így ezen bárki részt vehet. /K. O.: Vizsgálat Antonescu-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ "

"A Kolozs megyei RMDSZ náci módszerek alkalmazásával vádolja Gheorghe Funart, mivel a városháza ellenőrző osztálya az RMDSZ-t büntette meg Kolozsvár helységnévtábláinak megrongálásáért. A polgármesteri hivatal közleménye szerint a 4,8, illetve 14,8 millió lejre rúgó büntetést Funar parancsára rótták ki az RMDSZ-re. A városháza közleménye szerint a Torda felőli bejáratnál lévő helységnévtáblát lefirkálták, a talapzatra festett trikolórt pedig bemázolták. "Ennek következtében az 1998. szept. 17-én elfogadott 311-es számú tanácsi határozat értelmében a polgármesteri hivatal kihágást megállapító jegyzőkönyvet állított össze, amelyben helységnévtábla törvénytelen feliratozása miatt 4,8 millió lejre büntette az RMDSZ Kolozs megyei szervezetét" - áll a sajtóközleményben. Ugyanakkor a Dés és Nagyvárad felőli bejáratnál elhelyezett helységnévtáblákra felírták: Kolozsvár. Mi több, a tettesek a Dés felőli bejáratnál található tábla talapzatán levő trikolórra egy akasztott embert rajzoltak. A közlemény szerint a polgármester parancsára az ellenőrző testület felügyelői 14,4 milliós büntetést szabtak ki az RMDSZ-re. A polgármester románellenes cselekedetnek tekinti a tábla lefirkálását és az akasztott ember rajzát. Bitay Levente, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke újságíróktól értesült a büntetésről, mivel az érdekvédelmi szervezethez még semmilyen hivatalos irat nem érkezett. A polgármesternek inkább a városi tanács által megszavazott háromnyelvű táblák elhelyezéséről kellene gondoskodnia, nem pedig az RMDSZ megbüntetéséről. /Kiss Olivér: A polgármester megbüntette a helyi RMDSZ-t. Helységnévtáblák bemázolásával vádolja a magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"

"Aug. 1-jén Kolozsváron a rendőrök rajtaütésszerű akciót szerveztek a polgármesteri hivatalban, amelynek során eltávolították az összes, Antonescu marsallt ábrázoló makettet, amelyeket Funar a hivatal üvegtermében helyezett el. - Sebaj, pár nap múlva ugyanők fogják majd visszahozni - jegyezte meg Gheorghe Funar. Vasile Soporan prefektus közleményben felszólította Gheorghe Funart a rendelkezés betartására. Mivel az elöljáró nem volt hajlandó maga eltávolítani a maketteket, a rendőrség megtette ezt helyette. /Kiss Olivér: Eltávolították az Antonescu-maketteket. Rajtaütésszerű akció a városházán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Kónya-Hamar Sándor elnök nevében büntető feljelentést tett Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere ellen, jelentette be aug. 9-én Kónya-Hamar Sándor képviselő. A megyei RMDSZ a Büntető Törvénykönyv 248-as cikkelyének értelmében közérdek ellen való hivatali visszaélés bűncselekménye elkövetésével vádolja a polgármestert. A feljelentés két vádpontot fogalmaz meg: 1. A 2001/215 sz. törvény előírásainak rosszhiszemű megszegése, amely, mint köztudomású, biztosítja az anyanyelv használatát a közigazgatásban ott, ahol az adott nemzetiség számaránya meghaladja a húsz százalékot. A törvény életbelépésétől a jelen büntető feljelentés megfogalmazásáig Kolozsvár polgármestere nem tartotta be ezen törvény előírásait, holott a 2002-es népszámlálás végleges adatait csak 2003-ban hozzák hivatalosan nyilvánosságra. A második vádpont a következőképpen hangzik: A polgármesteri hatáskör nem megfelelő, illetve hibás végrehajtása a 2002-es népszámlálás lebonyolításakor, valamint ennek eredményei megváltoztatására irányuló megrontó tevékenység folytatása, egyes állampolgárok fenyegetése által. Kónya-Hamar Sándor aug. 9-én benyújtotta fellebbezését a polgármesteri hivatalhoz a megyei elnök nevére kiállított 4 800 000 lejes büntetés ellen, amellyel a városháza ellenőrző szervei sújtották. A Kolozsvár határain elhelyezett helységnévtáblák összemázolásával a polgármesteri hivatal ugyanis a Kolozs megyei RMDSZ-t vádolta. Kolozsváron, a polgármester megnyilvánulásai olyan abszurd szintet értek el, amelyet sem politikai, sem jogi, sem polgári értelemben nem tudtunk elfogadni. Jelezte a képviselő. /Köllő Katalin: Büntető feljelentés a polgármester ellen. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete végre akcióba lépett. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./"

"Boros János, Kolozsvár magyar alpolgármestere kifejtette, hogy Funar polgármester nem ismeri el a helyi tanács létjogosultságát. Gheorghe Funar május végétől önkényesen irányítja a várost vezető intézményt, az önkormányzat határozatait pedig nem hajlandó alkalmazni. A tanácsnak nincs módjában olyan határozatokat hozni, amelyek megoldanák a város gondjait. Funar ugyanis máj. 23-tól nem ismeri el a városi tanácsot, és nem hajlandó vele együttműködni. Ugyanakkor a városházi apparátusnak is megtiltotta, hogy a tanácsosokat a munkájukhoz szükséges információkkal ellássák. Ez törvényen kívüli állapot, ilyesmi még nem történt az országban. A prefektúra elismeri a tanács létjogosultságát, ellenben a polgármester fittyet hány annak határozataira. A polgármesternek az egész apparátus a rendelkezésére áll. Boros minderről értesítette a prefektust, minden felelős intézmény tud róla, mégsem tesznek egyetlen lépést sem a helyzet normalizálására. A polgármesternek kötelessége lenne az elfogadott határozatokat végrehajtani, de a törvény semmiféle szankciót nem ír elő arra az esetre, ha nem tartják be az előírásokat. Ez év máj. 23-tól egyetlen tanácsi határozatot sem hajtottak végre. Funar egyes osztályokat felduzzasztott, ilyen a protokoll főosztály, ahol az emberek azzal foglalkoznak, hogy a polgármester politikai elképzeléseit öntik formába. Ők foglalkoznak az állandó nyilatkozatözönnel, fölösleges sajtótájékoztatókat szerveznek. A helyhatósági törvény szerint az egyetlen, kizárólagos munkáltató a polgármester, amit ő maximálisan ki is használ. Azokat az embereket alkalmazza, akikben megbízik, akik párthívei. A kolozsvári városházán teljes diktatúra uralkodik. Más városokhoz képest Kolozsváron elenyésző a nagybefektetések száma. A kolozsvári állapotokat látva a befektetők inkább továbbmennek Brassóig. Bukarestnek érdeke, hogy Kolozsvár ne fejlődjön gyorsan, mivel így több jut a központnak. Borosnak egy dolog sikerült: bérlakások építése fiatal házasoknak. /Lázár Lehel: Boros János: diktatúra a városházán. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./"

"Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elnöke Ion Iliescu államelnökhöz írt nyílt levelében azt kérte, hogy Reiner Antalt részesítse elnöki kegyelemben. Nem először fordult az elnökhöz vérlázító ügyekben: "az 1989. decemberi székelyföldi milicista-gyilkosságok ürügyén hozott magyarellenes és törvénytelen törvényszéki ítéletek, azaz a romániai magyarság megfélemlítése és megalázása szándékával hozott koncepciós törvényszéki ítéletek ügyeiben." Reiner Antal ártatlan és súlyosan beteg embernek kér kegyelmet. 1990 elején Iliescu aláírásával nyilvánosságra hozott elnöki dokumentum alapján mellőzték a milicista-lincselések valódi elkövetőinek, mindazon román személyeknek elítélését és börtönbe zárását, akik 15 román településen bizonyíthatóan elkövették a gyilkosságot. Katona Ádám az oroszhegyi és a zetelaki - Reiner Antalhoz hasonlóan - etnikai koncepciós perben elítélt, börtönbe zárt magyarok érdekében fordult Iliescuhoz. Iliescu elnök néhány napja "humanitárius okokra hivatkozva" elnöki kegyelemben részesítette azokat a szadista gyilkos, román katonatiszteket, Constantin Rotariut, Ion Paunut, Gheorghe Constantint, akikre egyértelműen rábizonyosodott, hogy 89 decemberében az ország több településén halomra lövették és lőtték az igazi forradalmárokat. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Elnöki kegyelmet Reiner Antalnak! = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./"

"Funar polgármester újabb támadást intézett a magyar intézmények ellen. Ezúttal a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványra támadt. A Pillich László RMDSZ-es városi tanácsos vezette intézményt a polgármester románellenes tevékenységgel és súlyos törvényszegéssel vádolta. Gheorghe Funar elmondta: Kolozsváron augusztus 18-án népviseleti parádéra került sor, melynek során a magyarország és az erdélyi magyar kisebbséget képviselő néptánccsoportok Nagy-Magyarország zászlójával vonultak fel. Sajnálatát fejezte ki, hogy ilyen körülmények között a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) szavatolta a "törvénytelen" résztvevők biztonságát, és "nem léptek azonnal közbe a Szent István-koronával ellátott zászlók elkobzásának érdekében". Szerinte "a résztvevők visszaéltek a hagyományos román vendégszeretettel, nem tartották be a jó ízlés íratlan szabályait és súlyos törvénysértést követtek el". Gheorghe Funar úgy döntött, hogy betiltja a következő Szent István néptáncfesztivált. Ugyanakkor arra kérte a rendőrséget, büntesse meg a szervezőket. Teodor Pop Puscas nem kommentálta a polgármester kérését. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke kifejtette: a polgármester számtalan pontatlan információval próbálta befolyásolni a kolozsvári közvéleményt. Eddig is a Szent István-i címert tartalmazó zászlóval vonultak fel a magyarországi csoportok. A néptánctalálkozót negyedik alkalommal szervezték meg, eddig nem volt gond. /Kiss Olivér: Betilthatják a Szent István-napi néptánctalálkozót. Románellenes akcióktól tart a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Aug. 23-án sajtóértekezletet tartott Vekov Károly képviselő. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy az illetékes állami intézmények továbbra sem lépnek fel Funar polgármester ellen, aki számtalan alkalommal törvénytelenséget követett el. - A kormányt nem zavarja, hogy Funar csúfot űz kolozsvári képviselőiből? Azt, hogy elmebeteg, közvetlen módon állapították meg, a törvénytelenségek viszont rendkívül szembetűnőek - vélekedett a képviselő. Szerinte az RMDSZ is felelősségre vonható azért, ami az utóbbi években Kolozsváron történt, illetve nem történt. Nem érződik a súlya annak, hogy az RMDSZ ügyvezető elnöksége Kolozsváron székel. Mintha nem is léteznének. Bejelentette, a parlamenti ülésszak elején interpellál a parlamentben a Gheorghe Funar elkövette törvénytelenségeket tétlenül tűrő állami szervekkel kapcsolatban. Vekov bírálta a kormánypárt és az RMDSZ közötti megállapodást.Szerinte nincs értelme aláírni egy olyan dokumentumot, amelyet nem tartanak be. Vekov keményen bírálta az RMDSZ csúcsvezetését, mondván, hogy a Kolozs megyei szervezet részéről jövő javaslatokat az érdekvédelmi szervezet éléről elmozdíthatatlan öt-hat személy egyáltalán nem támogatja. Vekov aggasztónak tartja, hogy az elmúlt időszakban egyes helyeken felére csökkent az RMDSZ-tagok száma. /Kiss Olivér: Éles hangon az RMDSZ-vezetőségről. Vekov Károly a diktatórikus módszerek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Aug. 23-án elkezdődött a Nagykárolyi Napok rendezvénysorozat. Megjelentek Mátészalka és Nyírbátor képviselői, Gheorghe Ciocan, Szatmár megye prefektusa, Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Riedl Rudolf, a megye alprefektusa, Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere és mások, így például a Ford cég képviselője. A Ford immár három éve a Nagykárolyi Napok fő szponzora. /Boros Ernő: Nagykárolyi Napok - hatodszor. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./"

"A Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen megalakult az a három tagú bizottság, amely megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy helyet tudnak-e biztosítani a Kolozsvári Református Kollégium számára egykori épületében, azaz a jelenlegi Gheorghe Sincai Elméleti Líceumban. A Református Kollégium vezetősége korábban szóvá tette, hogy tanteremhiánnyal küszködnek, és arra kérték a tanfelügyelőséget, próbáljon megoldást találni gondjaikra. Javasolták, hogy a bizottságban az egyház egy képviselője is kapjon helyet, de a kérést nem teljesítették. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a 88/1999-es sürgősségi kormányrendelettel visszaadták a református egyháznak, amely még 1999-ben telekkönyvezte az ingatlant, ennek ellenére azóta sem vehette birtokába. Az Erdélyi Református Egyházkerület pert indított a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum, a kolozsvári városi tanács és a megyei tanfelügyelőség ellen. A bíróságtól azt kérték, hogy az alpereseket az átadási-átvételi jegyzőkönyv aláírására kötelezzék. Ugyanakkor kérték, hogy nyilvánítsák semmisnek a kollégium átadását a helyi önkormányzatnak. A református egyház nemrég alapfokon megnyerte a pert, de tekintettel arra, hogy az ítélet nem jogerős, az alperesek fellebbezhetnek. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: a Református Kollégium visszaszolgáltatás tárgyát képezi a kormánypárttal megkötendő helyi együttműködési megállapodásnak, akárcsak a Bocskai tér 15. szám alatti ingatlan vagy a hóstáti földek visszaszolgáltatása. /P. A. M.: Helybentopogás a kollégium ügyében. Egyházi részvétel nélkül alakult bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Aug. 29-én Kolozsváron a városi tanácsosok az Ion Antonescu utca nevének módosításáról döntöttek. Heves vita robbant ki a város leltárának feltérképezéséről, a közvagyon megállapításáról szóló határozattervezet kapcsán. Pap Emánuel RMDSZ-es tanácsos arra figyelmeztetett: ez a tervezet semmiben sem különbözik az eddigiektől. Máté András RMDSZ-es tanácsos arra hívta fel a figyelmet, hogy Gheorghe Funar a Brassai Sámuel Líceumot is a közvagyonhoz tartozó ingatlannak tüntette fel, holott az épület az unitárius egyház tulajdonát képezi. /Kiss Olivér: Megváltoztatták a Ion Antonescu utca nevét. Vita a város közvagyonáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"Gheorghe Funar polgármester szept. 4-i rendkívüli sajtóértekezletén újból a magyar veszélyről, a több évszázados román iskolák magyar kézbe kerüléséről beszélt az újságíróknak. A tájékoztatóra az elöljáró meghívta a Gheorghe Sincai (volt Ady-Sincai, volt református fiúgimnázium), illetve a tanfelügyelőség képviselőit, akik kijelentették, hogy nem engednek a reformátusok nyomásának. Az egyház ugyanis osztálytermeket kíván berendezni a Református Kollégium diákjai számára annak Farkas utcai régi épületében, miután visszaigényelt egykori jogos tulajdonát mindezidáig nem sikerült gyakorlatban is visszakapnia. A líceum képviselői vészharangokat kongattak: az iskolából el akarják távolítani a román diákokat. Alexandru Bugariu iskolaigazgató szerint az ingatlant visszaszogáltató, 1999-ben született 83-as számú sürgősségi kormányrendelet hamis iratokra alapozva juttatja vissza az Erdélyi Református Egyházkerületnek az ingatlant. Az iskola képviselője és Gheorghe Funar polgármester nem hajlandó elismerni az Erdélyi Református Egyházkerületet mint tulajdonost, ezért továbbra sem írják alá az átadási-átvételi jegyzőkönyvet. A sajtóértekezleten a tanfelügyelőség is képviseltette magát. Érdekük az, hogy az ingatlan a jelenlegi tulajdonos birtokában maradjon, jelezték. Funar polgármester újból kijelentette: ameddig ő a polgármester Kolozsváron, addig a román intézmények nem szenvednek az úgynevezett történelmi magyar egyházak miatt. Az üggyel kapcsolatban Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: a volt fiúgimnáziumnak két épületteste van, egy régi és egy új. Az egyház egyelőre csupán a régi épületet kérte vissza, amelynek felújítása nagyon sok pénzbe kerül. Ennek ellenére nem hajlandók aláírni az átadási-átvételi szerződést, ezért bírósághoz fordultak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megígérte, hogy közbenjár az ügyben. /Kiss Olivér: Próbálkozás a Református Kollégium bitorlására. A polgármester támogatásával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szeptember közepétől állandó járőr teljesít szolgálatot a Főtéren, a Mátyás-szoborcsoport környékén annak érdekében, hogy megakadályozzák a különféle vandál cselekedeteket, tájékoztatott Boros János alpolgármester. Az RMDSZ-es alpolgármester a Pro Vobis önkéntes szövetség fiataljainak segítségét kéri majd a talapzat megtisztítására. Boros, aki az ünnepségeket szervező akcióbizottság tagja, bejelentette: az októberi ünnepségre a román és a magyar miniszterelnököt is meghívták. Gheorghe Funar közlemény adott ki: tudomására jutott, hogy "októberben az augusztus 18-án zajlott Szent István-napi Néptáncfesztiválhoz hasonló újabb románellenes akció készül a központban. Akárcsak akkor, most is Nagy-Magyarország zászlaját akarják lengetni anélkül, hogy a Román Hírszerző Szolgálat vagy az ügyészség közbelépne. (...) Ilyen körülmények között a polgármester otthonmaradásra szólítja fel a román és a magyar kormány képviselőit, mivel nem hagyja jóvá a románellenes akciók szervezését Kolozsváron. Két hónappal az esemény előtt a polgármester felhívja a szervezők figyelmét arra, amennyiben újból Nagy-Magyarország szimbólumát kívánják használni, az ünnepséget betiltja. /Kiss Olivér: Megtisztul Mátyás király. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./"

"Szept. 9-én ülésezett az RMDSZ-SZDP megállapodást felügyelő bizottság. Áttekintették a tanügyi kérdéseket. A máramarosszigeti iskolának 1 milliárd lejt utalnak ki a költségvetésből. A szatmári Hám János Római Katolikus Gimnáziumra vonatkozóan a jelenlévők megegyeztek abban, hogy az érdekeltek egy írásbeli megállapodást fognak aláírni, annak érdekében, hogy év végéig megtörténjen az ingatlan tulajdonba helyezése, és a katolikus egyház átvegye az épületet. Egyetértés született a brassói Áprily Lajos Líceum kérdésében, ahol egy új épület építésében állapodtak meg a felek. A kolozsvári Gheorghe Sincai Líceum ügyének tisztázása végett a minisztérium államtitkára még ezen a héten Kolozsvárra látogat. /Ülésezett a monitorizáló bizottság. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 10. - 2280. sz./"

"Kolozsváron a törvényességet sértő helyzet alakult ki, a várost a polgármester saját hűbéri birtokának tekinti - ismerte el a múlt héten a román miniszterelnöki hivatal ellenőrző testületének képviselője. Egy kolozsvári elmeorvos a sajtó teljes nyilvánossága előtt diagnosztizálta Gheorghe Funart, minden kétséget kizáróan megállapítva róla, hogy eszement. Azonban előttük már ezrek és ezrek egyaránt elmondták, leírták, kinyilatkoztatták: a polgármesternek nincs ki mind a négy kereke. Gheorghe Funar 1992 óta Kolozsvár polgármestere, bármit csinált, mégsem történt semmi. Beszélik: Bukarestnek nagyon is megfelelt és megfelel az, hogy Kolozsvár minden szempontból - de főleg gazdaságilag - egy megbélyegzett város. /Dénes László: A hűbérúr. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./"

"Az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalásban tiltakozott amiatt, hogy Kolozsváron a Gheorghe Sincai Gimnázium nem hajlandó termeket biztosítani a Református Kollégium számára abban az épületben, melyet fél évezreddel ezelőtt a református egyház közadakozásból építtetett, és amely a 83/1999-es sürgősségi kormányrendelet alapján elméletben visszakerült az egyház tulajdonába. Egyelőre csak annyi tantermet kértek, ahányban a Református Kollégium zökkenőmentesen folytathatja oktatási tevékenységét. A 12 éve újra törvényesen bejegyzett és működő Református Kollégium kénytelen különböző helyeken "albérletben", és a Farkas utcai templomban folytatni tevékenységét, miközben a bitorolt épület bizonyos helyiségeit a Gheorghe Sincai Elméleti Líceum bérbe adja másoknak. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek adót is kell fizeti az ingatlan után - évi több mint 70 millió lejt. Az Erdélyi Református Egyházkerület amennyiben nem tud érvényt szerezni jogainak, illetékes nemzetközi fórumokhoz fog fordulni. /Egyházi állásfoglalás a Református Kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Egyes román lapok azt állították, hogy Kossuth Lajos háborús bűnös; visszatér a bűvös "negyvenezer lemészárolt román" motívuma, és fröcsög az uszító sajtó: Háborús bűnösök nemkülönben "Bem Josif, Pëtöfi Sandor, Vasvari Pál, Hatvani Emeric, Kemeni Farkas, Szentivani Karoly, groful Haler Ignat, Maskasi Pall si altii" - olvasható a román lapban. Kiderül, hogy az 1940-es bécsi döntésért is Kossuth és bandája a felelős. A fasiszta magyarok, sugallja a cikk, negyvenben megváltoztatták a Stefan cel Mare utca nevét Hitlerre, a Calarasilor-t Kossuthra, a Constantin Romanu-Vivu utcát Hórthy (sic!) Miklósra, a Sfantul Gheorghe utcát Mussolinire, a Liceului-t Bem Iosif-ra, "si altele". -Az ellen, hogy az egyik vásárhelyi lap - megjelenése óta! - következetes, kitartó, nacionalista, fasiszta kampányt folytat az egész magyarság ellen, senki sem emeli fel szavát; nem érzékeny rá az emberi jogokért küzdő megannyi civil szervezet, nem kapják fel fejüket az antiszemitizmus és a romagyűlölet ellen oly gyakran tiltakozó csoportosulások, alapítványok, gittegyletek, és nem zavartatja magát az RMDSZ sem. - Választott politikusaink tűrik a gyalázatot, írta a lapban a döme szignójú hozzászóló. /(döme): Nyammográfia: Kossuth és bandája. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./"

"Vasile Soporan prefektus három büntető feljelentést tett a kolozsvári városvezető ellen. Soporan kijelentette, hogy Gheorghe Funar polgármester rosszindulatú, állandóan leveleket küld, mindenkit feljelent. Ennek az embernek valami problémája van - mondta. A prefektus úgy döntött, felfüggeszti Gheorghe Funar polgármestert a helyi földosztó bizottság éléről, mert Funar szinte egyetlen állami szervet sem ismert el, ezért nem hajlandó a birtoklevelek kibocsátására. A prefektusi rendelet egyelőre csak tervezet formájában van meg. /Kiss Olivér: Büntető feljelentések a polgármester ellen Az elöljáró nem hívott össze tanácsülést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./"

"A Szövetségi Képviselők Tanácsa szept. 21-i ülésén elfogadta az RMDSZ Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztályának határozatát a romániai magyar oktatással kapcsolatban. Decentralizáció szükséges az oktatás minden vonatkozásában, szélesíteni kell az intézményi autonómiát. Szükség van önálló magyar fakultások, tanszékek létrehozására a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, valamint a marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetemen, új magyar tannyelvű oktatási vonalak kialakítására Marosvásárhelyen (Petru Maior Műszaki Egyetem), Kolozsvárt (Gheorghe Dima Zeneakadémia), magyar tannyelvű csoportokra Kolozsvárt (Műszaki Egyetem, Ion Andreescu Művészeti Akadémia, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem). Továbbra is fontos prioritás a magyar nyelvű magán (egyházi és alapítványi) felsőoktatási intézmények támogatása, az állami felsőoktatásban működő elitképző programokra, ösztöndíj-támogatásra az oktatói személyzet, valamint a posztgraduális képzést felvállalók számára. - Az RMDSZ parlamenti képviselőcsoportjának kezdeményeznie kell a törvénymódosításokat a tanügyi törvény, a pedagógusok jogállását szabályozó statútum és a helyi közigazgatási törvény esetében. Szükséges, hogy a közoktatásban minden tantárgyat a kisebbségek nyelvén tanítsanak, beleértve a Románia földrajza és a Románok történelme című tantárgyakat is. Sürgető feladat az egyházi jellegű közoktatási intézmények működését szabályozó keretek kidolgozása. Az alapfokú képzést (óvodai és elemi oktatás) lehetőség szerint biztosítani kell minden településen, ha másként nem, akkor a közösség által létrehozott magán jellegű intézményekben. /Szövetségi Képviselők Tanácsa: Határozat. = RMDSZ Tájékoztató, szept. 23. - 2287. sz./"

"Azokban az erdélyi városokban, ahol államilag támogatott felsőoktatási képzés működik, minden tanévkezdéskor bentlakáskrízissel küszködik a diákság. Az egyetemisták számához képest elenyésző a bentlakások biztosította szálláshelyek száma, így a diákok többsége kénytelen havi 30 és 70 dollár közötti összegekért albérletbe költözni. A hallgatónak kiutalt bentlakáshelyek "eladása" évek óta virágzó üzlet a kincses városban. A hat kolozsvári állami egyetemen - a Babes-Bolyai, Műszaki, Orvosi és Gyógyszerészeti, Agrártudományi és Állatorvosi Egyetemen, valamint a Gheorghe Dima Zene- és Képzőművészeti Akadémián - összesen mintegy 60 ezer diák tanul, ehhez még hozzáadódnak a magánegyetemek hallgatói is. Kolozsváron az oktatási intézmények bentlakásaiban összesen 15 ezer személynek van hely. Becslések szerint a kolozsvári lakhellyel rendelkező diákok létszáma mintegy tízezerre tehető, a fennmaradó 35 ezer diáknak albérletet kell keresnie, amely ára egy személyre mintegy havi 30 dollár. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain háromágyas szobákban egy diáknak 600 ezer lejébe kerül az egyhavi szállás. Becslések szerint körülbelül 10-20 egyetemistának nem jut majd hely a bentlakásban, ők helyet kereshetnek a város középiskoláinak bentlakásaiban, vagy albérlet után nézhetnek. Az EMTE marosvásárhelyi diákjai közül mintegy száz személynek nem jutott egyelőre szálláshely, a vezetőség a város gimnáziumaival tárgyal, hogy az üresen maradt bentlakásokban szállásolják el az egyetem hallgatóit. /Lakáskrízis az egyetemi év kezdetén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./"

"A Nemzeti Liberális Párt kolozsvári szervezete közleményben fejezi ki elégedetlenségét, amiért Gheorghe Funar halogatja a földtörvény alkalmazását. A halogatás többszáz kolozsvári család érdekeit és jogait sérti. /Funar nélküli bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"

"Folynak az előkészületek, rendbeteszik Kolozsváron a Mátyás-szobor alapzatát, megtisztítják a szobrot. A polgármesteri hivatal szinte ugyanabban az órában és ugyanazon a helyen párhuzamos rendezvényt tart: okt. 11-én a Gheorghe Funar vezette intézmény szervezésében "Kolozsvárnak a horthysta megszállás alól történt felszabadulásáról" emlékeznek meg, majd a polgármesteri hivatal üvegtermében tudományos ülésszak keretén belül emlékeznek meg "a nagy román királyról, Corvin Mátyásról". Az RMDSZ és más szervezetek a Képzőművészeti Egyetemen tartják a tudományos ülésszakot. Okt. 12-én a polgármesteri hivatal reggel 10 órától gyászszertartást és koszorúzást tart a Főtéren "a nagy román király emlékére". A Fadrusz-napok keretében reggel 9 órától ökumenikus istentiszteletet tartanak a Szent Mihály templomban, majd fél tizenegytől koszorúzási ünnepségre kerül sor. Horatiu Crisan, a polgármesteri hivatal szóvivője szerint annak ellenére, hogy a jelenlegi helyzet szerint a két rendezvény egy része párhuzamosan zajlik majd ugyanazon a helyen, nem várhatók incidensek a katedrálisból a szobor elé igyekvő magyarok és a már ottlévő románok között. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke közölte, szándékukról időben értesítették a rendőrséget. " A miénk nemzetközi rendezvény, a magyar és a román kormány képviselői is jelen lesznek. Reményeim szerint az illetékes intézmények közbelépésével végül sikerül összehangolnunk a két eseményt" - mondta Kötő. Tagadta, hogy a polgármesteri hivatalt nem tájékoztatták volna szándékukról. Ismét a polgármester szokásos diverziókeltési taktikájáról beszélhetünk - tette hozzá az EMKE elnöke. /Kiss Olivér: Újabb konfliktusveszély. A magyarok ünnepelnek, a románok gyászmisét tartanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Gheorghe Funar polgármester okt. 7-én úgy nyilatkozott: amennyiben az RMDSZ képviselői nem engedelmeskednek akaratának, betiltja a Fadrusz-napok egy részét. Gheorghe Funar levelet intézett Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnökhöz, amelyben tudatta, hogy okt. 11-én és 12-én a polgármesteri hivatal "Magyarország legnagyobb királya, a román Corvin Mátyás tiszteletére" több rendezvényt szervez. Okt. 12-én reggel tíztől gyászmisét tartanak, és a műemlék felavatásának századik évfordulója alkalmából virágkoszorút helyeznek el a szoborcsoport talapzatánál. A jelenlegi program szerint az RMDSZ és a magyar civil szervezetek fél tizenegytől ugyanott koszorúzási ünnepséget tartanának. Funar arra kérte Kónya-Hamart, fél tizenkettőtől tartsák az RMDSZ ünnepségét. Ellenkező esetben betiltja azt. Boros János alpolgármester, a védnöki testület tagja megbeszélést kezdeményezett Gheorghe Funarral, aki ennek során hajthatatlannak mutatkozott. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnöke kifejtette: Funarnak nincs joga betiltani az érdekvédelmi szervezet ünnepségét. /Kiss Olivér: Betiltaná a Fadrusz-napokat a polgármester. Boros egyeztetési kísérlete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"