"Augusztusban Debrecenben tartotta a Reformátusok Világszövetsége /RVSZ/ 23. nagygyűlését. Ezt követően két furcsa közlemény látott napvilágot. Az egyik szerint Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének /MRVSZ/ elnöke szeretné megvalósítani a transznacionalista magyar református egyházat. Az MRVSZ közleményében tiltakozott ez ellen. A nyilatkozatok hátteréről nyilatkozott Tőkés László püspök. 1995-ben létrehozták a Magyar Református Egyházak Konzultatív Zsinatát, amely a több évtizedes elszakítottság után eszmei szinten igyekszik megvalósítani a magyar református egyház eredeti egységét. Ezt a törekvést még az előkészületek idején éles támadás érte az RVSZ részéről. A támadások mögött a szlovák nacionalista egyházi körök álltak, félreérthetetlenül támogatta őket Milan Opocensky, az RVSZ főtitkára, csehországi lelkész, akinek 1989 előtt kezdődött egyházi karrierje. Nagy erőfeszítéssel sikerült eloszlatni a nacionalizmus vádját. 1997-ben azután ugyanezek a vádak hangzottak el: kárpát-medencei hegemonisztikus törekvésekkel vádolták ezt a hétfelé szakadt szegény egyházat, amelynek tagegyházai a létfenntartásért küszködnek. Nem kell létrehozni transznacionális egyházat, "hiszen mi határokon átívelő közösség vagyunk. Ez történelmi tény." - szögezte le Tőkés László. - A tízmillió európai református egyharmadát alkotják a magyar reformátusok. Ezért különleges figyelmet érdemeltek volna. Ezzel szemben érzéketlenség volt jellemző. Nem szerepelt a napirenden a kommunizmus bukásának említése, szó sem esett a gulágok áldozatairól, a vallásüldözésről, a bácskai, kárpátaljai tömeggyilkosságok áldozatairól, a Duna-csatorna foglyainak szenvedéséről. /Simon Judit: Eltérő álláspontok. Beszélgetés Tőkés László püspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./ Előzmény: aug. 21-i jegyzet, Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26."

Márc. 22-én mutatták be Nagyváradon, a Sajtóklubban Simon Judit Városkép románokkal és magyarokkal című riportkönyvét. A szerző a Bihari Naplónál, valamint az Erdélyi Naplónál kezdte pályafutását, jelenleg a Krónika munkatársa. Néhány évvel ezelőtt a Kaliforniai Állami Egyetemen szakosodott politikai újságírásra. Könyvében oknyomozó módon arra keresi a választ, hogyan és miért történhettek meg 1990-ben Marosvásárhelyen az emlékezetes márciusi események. /(Józsa Tímea): Városkép románokkal és magyarokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

A tíz éve Marosvásárhelyen történtekről Karácsony Zsigmond, a marosvásárhelyi Népújság fotóriportere megdöbbentő képsorokat mutatott be a Bernády-ház kiállítótermében Egy pogromkísérlet kórképe. Marosvásárhely, 1990. március címmel. A rendezvénysorozat, amelynek része volt a kiállítás megnyitója is, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) által szervezett Sajtó az első vonalban címet viselte. A MÚRE-rendezvény nyitányaként Gáspár Sándor, az egyesület ügyvezető elnöke Távolságtartás és azonosulás címmel tartotta vitaindítóját, feltéve benne a kérdést, hogy hol a határ a közösségi azonosulás és a tisztázás között. Az esten Schnedarek Ervin eddig be nem mutatott képsorokat vetített a véres eseményekről. /Sarány István: Az első vonalban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 27./ A Sajtó az első vonalban című MÚRE-szemináriumon Mózes Edith kiemelte, hogy 1990 márciusában a helyi magyar sajtó a helyén volt, teljesítette kötelességét. Ideje lenne szakszerűen elemezni, hogy az egyes kiadványoknak milyen szerepe volt az események előkészítésében, lebonyolításában. Cs. Bíró Attila, az ELTE tanára, a Magyar Távirati Iroda vezetőségi tagja kifejtette, hogy az anyaországban a sajtó szabad. Márványi Péter, a Kossuth Rádió Erdélybe kiküldött munkatársa pedig azt állította, hogy Magyarországon veszélyben van a sajtószabadság. Bemutatták Simon Judit nagyváradi újságíró, a Krónika munkatársának könyvét, címe: Városkép románokkal és magyarokkal. A könyv objektivitását, higgadtságát méltatták. Az események óta most először került olyan kötet az olvasó elé, amelyben mind a magyar, mind a román résztvevők megszólalnak. A Nyílt Társadalom támogatásával kiadott könyv román változata hamarosan szintén megjelenik. /Sajtó az első vonalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

A Bihari Napló nagyváradi napilap részvényeseinek júl. 15-i közgyűlésén úgy határoztak, hogy a lap vezetőtanácsát a az igazgatótanács fölé helyezik. A vezetőtanács elnöke Kiss Sándor lett, Králik Lóránd pedig a vezérigazgató. Kiss Sándor és Bíró Rozália birtokolja részvények többségét, Králik tíz százalékkal rendelkezik. /Jakab Lőrinc: Vezetőtanácsot választottak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./ Kiss Sándor vállalkozó a Nagyváradon román nyelven megjelenő Jurnal Bihorean lapnak is többségi tulajdonosa. Kiss Sándor, miután megvásárolta a Bihari Napló részvényeinek egy részét, kijelentette, hogy a lap függetlensége megmarad, a szerkesztőség munkájába nem avatkozik bele. /Simon Judit: Új tulajdonos a Bihari Naplónál. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Tíz megyében indít képviselőjelölteket a Német Demokrata Fórum, nyilatkozta Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere. A romániai németek szervezete 1992-ben és 1996-ban is külön listával indult a választásokon. A közösség alacsony lélekszáma miatt úgy látja, hogy most sem sikerül egy képviselőnél többet bejuttatni a parlamentbe. A Szeben megyei listát Eberhard Wolfgang Wistock vezeti, a jelenleg az egyedüli német nemzetiségű honatya. /Simon Judit: Egy képviselői helyre számítanak a németek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

"Jan. 20-án ülésezik Marosvásárhelyen ülésezik a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. A Társadalmi Demokrácia Romániai Pártjával /PDSR/ aláírt egyezmény a törvényhozási frakciók belügye - nyilatkozta Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke. - Az RMDSZ alapszabálya szerint arról az SZKT-nak kétharmados többséggel kellene szavaznia, a testület állandó bizottsága azonban nem tűzte napirendre. Az RMDSZ választási kampányának és az elért eredményeknek a kiértékelése, a Szövetség 2001-es évi stratégiájának megvitatása, valamint kérdések, interpellációk szerepelnek az SZKT jan. 20-i ülésének napirendjén. Az SZKT állandó bizottsága nem tüntette fel önálló napirendi pontként a leköszönt kormányzati tisztségviselők és parlamenti csoportok beszámoltatását, valamint a kormánypárttal aláírt megállapodás vitáját és megszavaztatását. /E programpontok megvitatását az RMDSZ alapszabálya írja elő a testület számára./ A Krónika kérdésére Dézsi Zoltán elmondta: az SZKT-ülésen azért nem kérik a volt kormánytagok beszámolóit, mert egyes kormánytagok már decemberben leköszöntek, egyes igazgatóságokban, illetve állami hivatalokban viszont továbbra is dolgoznak a Szövetség jelöltjei. Dézsi Zoltán hozzátette: az idei stratégia címszó alatt kerülnek majd szóba a Szövetségi Operatív Tanács határozatai és a PDSR-protokollum. Az utóbbiról az SZKT elnöke kifejtette: ″Ez egy szerződés, ami nem kormányzási részvételt jelent, hanem az RMDSZ által elkezdett folyamatok véghezvitelének érdekében megelőlegezett bizalom kifejezése.″ Dézsi szerint a dokumentumokban foglaltakat tudomásul kell vennie az SZKT-nak, de nem ez a testület hivatott dönteni róla. Az SZKT elnöke hangsúlyozta, hogy az egyezmény a két törvényhozási frakció döntési körébe tartozik, és ennek külön megtárgyalása beavatkozást jelentene a frakciók belső ügyeibe. A Krónika idézte az RMDSZ-alapszabály előírásait, ebben szerepel, hogy az SZKT a mandátum lejártakor kiértékeli a Szövetség kormányzati tisztséget betöltő tisztségviselőinek tevékenységét, valamint meghallgatja és értékeli a parlamenti csoport beszámolóját. Az alapszabály szerint az SZKT sarkalatos határozattal /kétharmados többségel/ hagyja jóvá a Szövetségre vonatkozó szerződéseket és megállapodásokat. /Gazda Árpád/Simon Judit: Nincs napirenden a protokollum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ A Kórnika vezércikkében szintén kifogásolta, hogy a legfontosabbnak tűnő témák hiányoznak az SZKT napirendjéről. Az SZKT nem kívánja külön vitára bocsátani az RMDSZ és a PDSR között kötött paktumot, a ″jövendőnket alakító dokumentum tartalmát, a törvényszerűen létező titkos záradékba foglaltakról nem is beszélve.″ A magyar kisebbség ″sorsát alapvetően befolyásoló pártközi egyezmény azonban mégsem maradhat egy parlamenti frakció vagy néhány ember ügye.″ /Csinta Samu: Minősített stratégia. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./ "

"Sajtótájékoztatón jelentette be Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő, hogy vállalná a megyei RMDSZ-szervezet elnöki tisztségét, ha bizalmat szavaznak neki a tisztújító küldöttgyűlésen. Mindeddig a képviselő egyetlen ellenjelöltje Lakatos Péter volt alprefektus. Tizenkét pontban határozta meg elképzeléseit az RMDSZ-ről az a kezdeményező csoport, amelynek tagjai Szilágyi Zsolt képviselőt jelölik a Bihar megyei szervezet élére. A Reform Tömörülés platform vezető személyisége kifejtette, azért vállalta a jelölést, hogy ismét "békés körülmények között, kellemes légkörben és hatékonyabban tevékenykedhessen a térség egyik legerősebb szervezete". A tizenkét pont olyan kitételeket tartalmaz, mint a politikai fair-play, a belső átvilágítás, együttműködés a történelmi egyházakkal, a regionalizmus kiszélesítése, az értelmiségiek és az ifjúság, a civil szervezetek bevonása a szervezet munkájába. A képviselő hangsúlyozta, ha a tagság őt választja elnöknek, a Bihar megyei intézményvezetőket nem politikai hovatartozásuk, hanem szakértelmük szerint válogatja majd ki. /Simon Judit: Szilágyi Zsolt bemutatta tizenkét pontját. = Krónika (Kolozsvár), márc. 10./"

" Az osztrák-magyar Forum Verlag Kiadó ügyvezető igazgatói Josef Kogler és Kovács Géza márc. 8-án bejelentették, hogy cégük tulajdonába kerültek a Bihari Napló és a Jurnal Bihorean nagyváradi napilapok. Többen leépítéstől tartanak. Arról tájékoztatták a két lap újságíróit, hogy a Bihari Napló szerkesztőségét a továbbiakban is Rais István vezeti, míg a Jurnal Bihorean főszerkesztőjévé Mircea Jacant nevezték ki. Kovács Géza elmondta, hogy mindkét napilapot családi lapként képzelik el, amelyek a helyi közéletről, helyi emberekről tájékoztatják az olvasókat. Szándékaik szerint a tájékoztató anyagok lesznek túlsúlyban, nem akarnak ugyanis véleményt alakítani. Az ügyvezető szerint szükség van a szerkesztőség karcsúsítására. Rais István kifejtette, hogy véleményanyagok is helyet kapnak majd a lapban, nem kívánják feladni a nagyváradi újságírás hagyományait. A Bihari Naplónál fájlalják, hogy külföldi kézre került a kiadó. /Simon Judit: Elbizonytalanodtak az alkalmazott újságírók. Osztrák tulajdonba került két nagyváradi napilap. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Nagyváradi lapokat vásárolt a debreceni központú Inform Média Kft. - jelentette be Szabó Miklós, a cég helyettes ügyvezető igazgatója, a megállapodást március 7-én írták alá. Százszázalékos tulajdonukká vált a román nyelvű Jurnal Bihorean című lapot megjelentető Multiprint Részvénytársaság és a lapot értékesítő Floris Kft., 95 százalékos tulajdonosi részesedést szereztek a magyar nyelvű Bihari Naplót kiadó cégben is. A két megyei lap eddigi tulajdonosa, Kiss Sándor nagyváradi vállalkozó tavaly augusztusban vette meg a lapokat kiadó társaságok részvényeinek többségét, de az év végén már új vevő után nézett. Az 1990. januárjától megjelenő Bihari Napló az egyik legnagyobb példányszámú magyar nyelvű napilap Romániában. - A magyarországi tőke 1999 végén jelent meg a romániai magyar sajtóban, amikor egy magyar pénzügyi befektető csoport 1,2 millió dolláros beruházással útjára indította a kolozsvári székhelyű, országos terjesztésű Krónika című napilapot. /Erdélyi lapokat vásárolt a debreceni Inform Média. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./"

"Tempfli József nagyváradi megyés püspök a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy apját deportálták, anyja kuláklistán volt. Ő maga egyszerű papnak készült. Püspöki kinevezésekor azon töprengett: "mit fogok tenni én, egyszerű parasztgyerek itt, ahol annyi híres előd tevékenykedett." Vallja, hogy neki, mint püspöknek kötelessége, hogy védje a rá bízott papjai, hívei egyéni és kollektív jogait. A püspök nem magyar származású, de magyarnak érzi, vallja magát. Sváb származású, de a kultúrája magyar. Az egyházmegyében a hívek 85 százaléka magyar, van mintegy 18-20 ezer szlovák hívő, két-háromezer román római katolikus, és vannak svábok is. /Simon Judit: Pünkösd a Szentlélek ünnepe. Beszélgetés Tempfli József nagyváradi megyés püspökkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./"

"Jún. 8-án nyílt meg az észak-olaszországi Verbania mellett a közép-európai államfők tanácskozása, amelyre elutazott Ion Iliescu államfő is, aki tervezi, hogy a helyszínen kétoldalú megbeszélést folytat Mádl Ferenc magyar államfővel is. A megbeszélés témái közül a határon túli magyarok számára készült magyar státustörvényt kiemelte Iliescu elnök. - Ugyancsak jún. 8-án, egy nappal a hivatalos szlovák kormányjegyzék átadása után a státustörvény kérdésében, a bukaresti román sajtó újabb kifogásokkal állt elő. A nacionalista Cronica Romana kommentárja szerint a státustörvény gerjesztette helyzet egyre inkább hasonlít az 1940. évihez: a szomszéd országban számos Trianon-megemlékezés mellett a "gyászos emlékű Nagy Magyarország emlékmű helyreállítására készülnek". A Jurnalul National szerint Magyarország csak azzal törődik, mit szól a státustörvényhez Európa. Romániának pedig rá kell jönnie: nincs eszköze befolyásolni a törvény meghozatalát és hatálybalépését. Sőt, az RMDSZ - kihasználva a törvény körüli nemzetközi tanácstalanságot - kompromisszumot javasol: felelősséget vállal a romániai magyarok státusának ellenőrzéséért, s ezzel olyan pozícióba kerül, mely többé nem függ a Magyarországon hatalmon lévő kormányok pártállásától, ugyanakkor Magyarország képviselője lehet a romániai magyarsággal való kapcsolataiban. /A státustörvény tovább nyugtalanítja Romániát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Mádl Ferenc magyar elnök a Ion Iliescu román államfővel folytatott stresai megbeszélésen üdvözölte a közigazgatási törvény életbelépését, és szorgalmazta az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását. A román államfő elismerően szólt az RMDSZ-ről, és megelégedéssel fogadta magyar kollégája ajánlatát a státustörvénnyel kapcsolatos szakértői tárgyalások folytatásáról. Első alkalommal találkozott Ion Iliescu román és Mádl Ferenc magyar államfő az olaszországi Stresában. Gulyás András, a magyar köztársasági elnök külpolitikai tanácsosa a Krónikának elmondta, a találkozón Iliescu és Mádl áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fontosabb kérdéseit. A magyar állam elnöke biztosította kollégáját, országa támogatja Románia NATO-csatlakozását és erőfeszítéseit, amelyeket a demokratikus fejlődés érdekében és az európai uniós tagság eléréséért tesz. Mádl Ferenc üdvözölte a nemrégiben megszavazott közigazgatási törvényt. /Simon Judit: Iliescu-Mádl találkozó az észak-olaszországi Stresában. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

"Évadnyitó társulati ülést tartottak Nagyváradon. Díjkiosztással, a műsorterv bemutatásával és az elkövetkező időszakban várható változások ismertetésével, valamint az elmúlt szezon produkciójának kiértékelésével megkezdődött a Szigligeti Társulat idei évadja. F. Márton Erzsébet társulatvezető és Meleg Vilmos ügyvezető igazgató kiértékelték az elmúlt évad produkcióit, ismételten kifejezték elismerésüket Csíky Ibolya és Dobos Imre színművészeknek, akik a Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján elnyerték a legjobb női, illetve férfi epizód alakításért járó díjat. A minisztériumi döntések nyomán félő, hogy a Szigligeti Társulat is - a kolozsváriak és a szatmáriak után - kénytelen lesz leépíteni színészeket. A műsorterv szerint októberben tartják az első bemutatót: a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Presser-musicalt Horányi László állítja színpadra. /Simon Judit: Nem terveznek gyökeres változásokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./"

"A Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ nem multikulturális, hanem többnyelvű felsőoktatási tanintézmény - állította Kása Zoltán, az egyetem rektor-helyettese. A képviselőházat követően a szenátus is elutasította az Isarescu-kabinet által kibocsátott, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) multikulturalitására vonatkozó kormányrendeletét. Sógor Csaba szenátor, a felsőház oktatási bizottságának tagja, hangsúlyozta, hogy a BBTE multikulturalitása, illetve az egyetemen belüli autonómia kérdését nem törvényrendelettel kell megoldani. Erről az egyetem szenátusa dönthet. Sógor hozzáfűzte, hogy a szavazásnál ő maga tartózkodott, ugyanis az RMDSZ célja az önálló állami magyar egyetem, melyről nem szabad lemondani. A BBTE-n belüli újabb magyar tanszékek és karok alakítása és autonómiája szerepelt a kormánypárt és az RMDSZ közötti megbeszéléseken. A tárgyalást követően Markó Béla azt nyilatkozta (Krónika, szept.12.): "Elvben leszögeztük - és a miniszterelnök megerősítette -, hogy nincs kifogás a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében magyar nyelvű tanszékek, karok létesítése ellen." Márton Árpád, a román-magyar vegyes bizottság tagja arról tájékoztatott, hogy "a román tárgyalók több, a romániai magyar kisebbségekre vonatkozó javaslatot is kifogásoltak". Ilyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem autonóm magyar struktúráinak létrehozása, az anyanyelvi egyetemi oktatás kiszélesítésére vonatkozó indítvány. Frunda György, a felsőház jogi bizottságának tagja elmondta, hogy a rendelet, illetve a szavazás arról szólt, hogy a multikulturális egyetemekre vonatkozó nemzetközi konvenció statútumát emeljék be a román rendelkezésekbe. Ezt nem fogadta el a törvényhozás két háza. A jogi bizottságban Frunda támogatta a javaslatot. A szenátor szerint a kolozsvári egyetem multikulturális voltát a chartának kell szavatolnia. Kása Zoltán szerint a szenátus döntése nem csökkenti a multikulturalitás esélyét. Az egyetem tavaly megszavazott chartája ezt tartalmazza. A magyar struktúrák vezetőinek nincs döntési joguk, csak javaslatokat tehetnek. Az egyetemen belüli autonómia sem valósult meg. /Simon Judit: Szenátusi vétó. Elutasították a BBTE multikulturalitását. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./"

"A képviselőház okt. 9-én megszavazta a minden fajta megkülönböztetés megelőzésére és megbüntetésére vonatkozó törvényt. Az RMDSZ tartózkodott a voksolástól. Úgy vélték, hogy az Isarescu-kabinet kormányrendeletének alsóházban történt módosításai éppen a lényegétől fosztják meg a jogszabályt. Az RMDSZ képviselői bejelentették, az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel számos hiba történt a törvény szakbizottsági szavazásakor. Varga Attila, a képviselőház emberjogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja kifejtette, hogy a szakbizottsági szavazás nem felelt meg a házszabály előírásainak. A képviselő kifejtette, azzal, hogy a szövegből kikerült a "közösség" fogalma, a törvényt a lényegétől fosztották meg. A diszkriminációt - mindenhol a világon - nemcsak egyénekre és csoportokra vonatkozik, hanem alapvetően a közösségekre, hiszen az egyénnek a büntető és a polgári jogban lehetőségei adódnak, hogy megvédje magát a megkülönböztetéstől. A szövegből kikerült a nemzeti kisebbségi közösség fogalma, holott a jogszabály nem utolsósorban ezekről rendelkezik. /Simon Judit: Kiszűrték a lényeget. Megszavazták a diszkriminációellenes törvényt. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"

A Magyarországra utazóknak nem szükséges egészségügyi biztosítást felmutatni a határon. A borsi határátkelőn továbbra is kérik az okmányt. A biztosítással kapcsolatban Kerekes Károly Maros megyei képviselő intézett kérdést tavaly decemberben a kormányhoz. A képviselő arra volt kíváncsi, milyen egészségügyi biztosítás szükséges a Magyarországra, illetve a schengeni államokba utazó román állampolgároknak. Kérdésére a múlt hét végén kapott választ. Ebben Cristian Niculescu külügyi államtitkár válaszolt. Niculescu tudatta, a kimondottan Magyarországra utazóknak nincs szükségük egészségügyi biztosításra. Nem vesztette érvényességét ugyanis a két ország között 1961-ben megkötött egyezmény, amely a szociális előírásokat szabályozza. Kerekes Károly képviselő értelmezése szerint, aki csak Magyarországra utazik, nem kell egészségügyi biztosítást vásárolnia. A borsi határátkelőn azonban mit sem tudnak az említett egyezményről. Számukra továbbra is a decemberi kormányrendelet a mérvadó, és újabb utasításig ennek értelmében járnak el. Kerekes Károly képviselő a Krónikának elmondta, ma átirattal fordul a belügyminiszterhez, hogy a tárca érvényesítse a határőrségnél az el nem törölt egyezményt. /Simon Judit: Szerződésszegő határőrök. Magyarországra nem szükséges biztosítás. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

Tíz újságírótól vált meg két nagyváradi napilap. Kovács Géza kiadóigazgató szerint a Jurnal Bihorean és a Bihari Napló menesztett munkatársai nem emeltek kifogást elbocsátásuk ellen, és elfogadták a nettó 15 millió lejes végkielégítést. A Jurnal Bihoreantól hat újságírónak kellett távoznia. Rais W. István, a Bihari Napló főszerkesztőjének tájékoztatása szerint a magyar napilap négy munkatársát elbocsátják /Pásztai András, a kultúra rovat vezetője, Medgyesi Antónia olvasószerkesztő, Czele Júlia hírszerkesztő és Tóth Rozália beíró/. /Simon Judit: Leépítések a nagyváradi napilapoknál. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Románia kormánya eldöntötte, ratifikálja a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Markó Attila helyettes államtitkár szerint egyes fejezetek alkotmányellenesek. Kerekasztal-megbeszélés zajlott febr. 12-14-én Mangalián a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának elfogadásáról. A megbeszélést a Tájékoztatási Minisztérium és a Thomas Seidel Alapítvány szervezte. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a megbeszélés-sorozat célja közösen megvizsgálni, milyen mozgástere van Romániának a Charta egyik vagy másik cikkelyének esetében. A megbeszélésen szó volt az igazságszolgáltatásról, ahol – Markó szerint – alkotmánymódosításra lenne szükség ahhoz, hogy az ország elfogadja ezt a cikkelyt. A Charta előírása szerint az olyan igazságszolgáltatási kerületekben, ahol a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó személyek száma indokolttá teszi a meghatározott intézkedéseket, a büntetőeljárásban, a polgári-perek és a közigazgatási igazságszolgáltatási szervek esetében egyaránt az egyik fél kérheti, hogy az eljárás valamelyik kisebbségi nyelven történjen. Markó Attila szerint ez a bekezdés jelenleg kivitelezhetetlen Romániában. Ahhoz ugyanis, hogy a bírósági eljárás más nyelven történjék, mint a román, módosítani kellene az alaptörvényt. /Simon Judit: Alkotmányellenes cikkelyek. Megbeszéléseket tartottak a Kisebbségi Nyelvek Chartájáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 15./

Fotókiállítással egybekötött versműsorral mutatkozik be febr. 26-án Nagyváradon, a Lorántffy-központban a Partium Színpad. Az újonnan alakalakult amatőr színjátszó csoportot Csatlós Lóránt színművész vezeti. Csatlós elmondta, régóta foglalkoztatja a gondolat, hogy felélessze az amatőr színjátszást Nagyváradon. A Nagyváradi Magyar Diákszövetség biztosítja számukra a jogi hátteret és a próbatermet. /Simon Judit: Bemutatkozik a Partium színpad. Új színházi kezdeményezés Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./

Lejárt a protokollum első határideje, nem szerepelt a febr. 28-i kormányülésen a nemzeti szimbólumok használatára és az utcák elnevezésére vonatkozó jogszabályok módosítása. A kormánypárt febr. 28-ig ígérte a nemzeti szimbólumok használatára vonatkozó jogszabály módosítását és annak az 1990-ben született kormányrendeletnek az eltörlését, amely szerint a megyei tanács dönt az utcák elnevezéséről. /Simon Judit: Teljesületlen PSD-ígéretek? = Krónika (Kolozsvár), márc. 1./

A Kortárs színpad 30. évfordulóját ünnepelték márc. 2-án Nagyváradon. A legendás amatőr színjátszócsoport a diktatúra összeomlását követően megszűnt. Repertoárjukban a magyar és a világirodalom legjava szerepelt, olyan korban, amikor a gondolatot cenzúrázták. A Kortárs megszűnt, ám a kerek évfordulókon tartott összejövetelek is bizonyítják: szellemisége megmaradt. Harmincadik születésnapját ünnepelné a Kortárs színpad, ha még létezne. A találkozó lelke, mozgatója Hajdu Géza színművész volt, ő teremtette, vezette a legendás truppot. Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem dékánja, rendező szintén egy, a változás után megszűnt színjátszó csoport jelképes üdvözletét adta át a váradiaknak, a Smile groupét, amely Marosvásárhelyen működött 1965 és 1990 között. A dékán szerint az amatőr színjátszótársulatok azért nem folytatják tevékenységüket, mert ’90 után már nem volt, ami ellen létezniük. Noha a vásárhelyi Smile, a váradi Kortárs, a temesvári Thalia, a kolozsvári Stúdió 51 megszűnt, megmarad szellemiségében – zárta a gondolatsort Kovács Levente./Simon Judit: Szellemiségében él a társulat. Harmincéves lenne a nagyváradi Kortárs színpad. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./

Az ellenzék a kormánypártot, a szociáldemokraták a többi alakulatot teszik felelőssé, amiért nem mozdul ki a holtpontról az alkotmánymódosítás. A kormányzó párt menetrendje szerint tavaly szept. 15-ig kellett volna elkészülnie az alkotmányt módosító tervezetnek, illetve ez év elején elkezdődött volna a projekt vitája a törvényhozásban. "Eddig azonban az egyetlen hivatalos lépés az volt, hogy az államelnök tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel alkotmánymódosítási javaslataikról" - tájékoztatott Varga Attila képviselő. A képviselő elmondta, az RMDSZ kidolgozta javaslatcsomagját, amelynek írásos változata a jövő héten készül el. Eddig semmilyen hivatalos testület nem alakult, amelyik foglalkozna az alkotmánymódosítással. Ellentétek vannak a kormány és az államelnök között, ezért vélhetően Iliescu nem akarja majd beterjeszteni az alaptörvény módosítását. Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára azt nyilatkozta, hogy alakulata mint az alkotmány módosításának kezdeményezője várja az ellenzéki pártok javaslatait. /Simon Judit: Egymásra mutogatnak a felek. Nincs előrelépés az alkotmánymódosítás kérdésében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke egységbontó provokációnak tartja az érmelléki területi szervezet létrejöttéről szóló híreket. Érmihályfalván, Székelyhídon, Széplakon és Margittán, valamint a környező községekben, falvakban a helyi választmányok megszavazták a kezdeményezést, hogy az Érmelléken a Bihar megyeitől független területi RMDSZ-szervezet működjön. /Simon Judit. = "Egységbontó provokáció". = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Kilenc érmelléki RMDSZ-szervezet elnöke írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztették, hogy megalakítanák az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezetet. Az önállósulni kívánók ápr. 4-én Margittán ismertették elképzeléseiket. Úgy vélik, a Bihar megyei RMDSZ szervezet nem foglalkozott kellőképpen az Érmellék gondjaival, noha itt él tömbben a bihari magyarság. Kovács Zoltán és a megjelent kezdeményezők hangsúlyozták, az új szervezet nem valami ellen irányul, hanem a térség tömbmagyarságának érdekvédelmét kívánja szolgálni. A szándéknyilatkozatot elfogadta a székelyhídi, az érolaszi, a hegyközszentmiklósi, a csokalyi, a kágyai, az érmihályfalvi, az értarcsai, a margittai és széplaki helyi RMDSZ választmánya. Az új szervezet nem az RMDSZ ellen alakul, az országos szövetség keretében kíván működni, egyenrangú félként tárgyalni a megyével. /Simon Judit: Az SZKT térfelén a labda. Bejelentették elszakadási szándékukat az érmellékiek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Indokolatlannak tartja az RMDSZ Bihar megyei vezetése az érmellékiek kiválási szándékát. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy a megyei vezetés a sajtó útján szerzett tudomást az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulási szándékáról. Lakatos rámutatott, az Érmellékről egyszer sem érkezett beadvány a megyéhez, melyben valamilyen gondra hívták volna fel a figyelmüket. A megyei elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy 60 ezer ember sorsáról alig 75-en döntsenek. Ezért is indulnak érmelléki körútra. Kiss Sándor válaszmányi elnök elismerte azonban, hogy kommunikációs hibák történtek, nem ismertették kellőképpen az eredményeiket. Az előzmény: kilenc érmelléki helyi szervezet, valamint Kovács Zoltán képviselő szándéknyilatkozatot fogalmazott meg és juttatott el a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT), melyben kérték az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezet megalakulásának jóváhagyását. /Simon Judit: Lakatos: hamis állítások. Érmelléki körútra indulnak a Bihar megyei RMDSZ vezetői. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

A Nagyváradi Orsolya-rend tartománya nyilatkozatban szögezte le, hogy a közelmúltban a katolikus egyház a visszakért ingatlanjai sorában az egykori kolostoruk és iskolák épületét visszakapta. A nagyváradi római katolikus püspökség joghatósága és felügyelete alatt működő rend a nevére íratta az ingatlant. Az iskola életébe ezután sem óhajtanak beleszólni. Az Ady Endre Líceum ezután is állami iskola marad a meglévő vezetőségével és tanári karával, és azokkal a diákokkal, akiket oda felvesznek. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./ Álhírnek bizonyult, hogy az Orsolya-rend megváltoztatná a nemrég visszakapott, nagyváradi Ady Endre Gimnázium tanintézmény jellegét. Az apácák és Tempfli József megyés püspök a Krónikának egybehangzóan állították, az Ady Endre Gimnázium megmarad állami magyar tannyelvű oktatási intézménynek. 2000-ben, másfél évi várakozás után, a kormány rendelettel szolgáltatta vissza az épületet a katolikus egyháznak, illetve az Orsolya-rendnek. Az Orsolya-rendet Nagyváradon is felszámolta a diktatúra. A városban csupán egyetlen apáca marad, Krisztina nővér, Barhof Ilona. 2000. augusztus 27-én újabb három apáca érkezett Nagyváradra. Az Orsolya-rendnek Rómában van a központja, onnan irányították misszióra a három különböző nemzetiségű nővért. A központ megvett egy ingatlant, tataroztatta, berendezte az apácák számára. Az apácák itteni helyi elöljárója, Marie de la Trinité francia nemzetiségű, most ismerkedik a román és a magyar nyelvvel. Franciska nővér, aki az Orsolya-óvodával és fiatalokkal foglalkozik, Kassán született, és jól beszél magyarul. A Moldávia lengyel területéről való Helena nővér fogorvos, lengyelnek vallja magát. Érti a román nyelvet, feladata a beteg gyerekek istápolása. Ők négyen alkotják az Orsolya-rend nagyváradi közösségét. Az Orsolya-rend az Ady Endre Gimnázium épületét csak papíron kapta vissza, és jelenleg is folynak a tárgyalások a polgármesteri hivatallal a bérleti díjakról, a tulajdonjogról. A saroképület földszintjén üzletek, illetve a CEC kirendeltsége működik. A nővérek ? akár a múltban is ? ezek bérleti díjából kívánják fenntartani az iskolát és magukat. /Simon Judit: Papíron az Orsolya-rendé az iskola. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 13./

Bálint- Pataki József kifejtette: meglepte Szabó Vilmos felkérése. - Úgy vélem, hogy ez a kinevezés nem csak a személyem iránti bizalomnak a jele, az elmúlt tizenkét évben kifejtett tevékenységem értékelése. Az a tény, hogy a leendő elnök a HTMH-nak az ügy iránt elkötelezett köztisztségviselői köréből kerül ki, a hivatal szerepének, az itt kifejtett munkának is az elismerése - mondotta. Bálint-Pataki József Bonchidán született. A középiskolát a jelenlegi Báthory Líceumban végezte, majd a kolozsvári BBTE történelem karán szerzett diplomát. 1976-től 1986-ig Búzában és Egeresen tanított. 1990-ben költözött át Magyarországra, ott egy évig a szegedi József Attila Tudományegyetem könyvtárosa volt, majd a HTMH jogelődjénél, a Miniszterelnöki Hivatalban működő, a határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó titkárságon töltött be kormányfőtanácsosi tisztséget, 1992-től a HTMH főosztályvezetője. Arra a kérdésre, hogy milyen változásokat tervez a hivatal működésében, az elnökjelölt még korainak tartotta elképzeléseinek részletes ismertetését. - Annyi azonban bizonyos, Szabó Tibor barátomnak a HTMH elnöki tisztségéből való felmentése volt az egyetlen személyi változás, ami jelenleg aktuális, egyébként mindenki folytatja azt a munkát, amelyet elkezdett, hiszen ez így természetes - tette hozzá. /Sz. K.: Nem várhatók további személyi változások a HTMH-ban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./ Bálint-Pataki József köztisztviselőként pontosan és lelkiismeretesen dolgozott, nem avatkozott a politikába. Ennek következtében egyik kormány sem talált kivetnivalót munkájában, nem mozdította el beosztásából. Behatóan ismeri a romániai magyarság gondjait, a felmerülő kérdéseket. Noha leendő beosztásáról nem kívánt nyilatkozni, Bálint-Pataki számtalanszor beszélgetett az újságírókkal. Barátilag biztosította őket arról, hogy feladatához és tehetségéhez mérten segíti az itthoniakat. Többször elmondta, hivatali kötelességén túl szívügyének tekinti a határon túli magyarság ügyét. Hitvallása, hogy a határon túli magyarság ügye nemzeti érdek, és soha nem lehet pártpolitikai kérdés. Bálint-Pataki József úgy vélte, a romániai magyarságnak a szülőföldjén kell boldogulnia, ehhez kell segítséget nyújtson az anyaország. Az RMDSZ-szel, a romániai magyar civil szervezetekkel kiválóak a kapcsolatai. Szabó Vilmos politikai államtitkár elárulta: az RMDSZ vezetői örömmel fogadták a hírt, hogy Bálint-Pataki Józsefet javasolta a HTMH élére. /Simon Judit: Bálint-Pataki József lesz a HTMH elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Költözik az Andrei Saguna Szakközépiskola a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületéből Telekkönyveztette a nagyváradi Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületét, melyben jelenleg még az Andrei Saguna Szakközépiskola működik. Az erről szóló megállapodást ezen a héten írja alá az egyház, a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség és az iskola vezetősége, ám az iskola átköltöztetése körüli bonyodalmak miatt akár három év is eltelhet, amíg az épület teljesen felszabadul. A szóbeli megállapodás szerint az épület egy részét őszig felszabadítja az intézmény, és a szóban forgó osztályokat átköltözteti egy másik iskolaépületbe. Tőkés László püspök a helyi lapban azt nyilatkozta, hogy a polgármesterrel és az önkormányzat képviselőivel folytattak megbeszéléseket. "Terepszemlét tartottunk, és azt az ígéretet kaptuk, hogy iskolakezdésig hajlandóak és módjukban áll rendelkezésünkre bocsátani az épület nagyobb szárnyát." Greta Postole, a Saguna Szakközépiskola igazgatója elmondta, egyelőre a kisebbik épületet tudja felszabadítani. /Simon Judit: Három évig is eltarthat a költözködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Jún. 21-én a Bihar megyei RMDSZ szervezésében Partiumi Kerekasztalra került sor Nagyváradon, amelyen Arad, Bihar, Máramaros, Hunyad, Szatmár és Szilágy megye küldöttei vettek részt. A rendezvényen jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, valamint Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. A rendezvényen a Szövetségi Képviselők Tanácsa Partium frakciója tagjainak aláírásával nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatban üdvözölték a magyar kormánynak a határon túli magyarságra vonatkozó elképzeléseit, melyeknek megvalósítsa a térség stabilitását erősítheti, megteremtve a szomszédságpolitika, a határon túli magyarsággal való törődés és az integrációs törekvések összhangját. Egyetértenek a magyar kormány azon igényével, hogy a magyarságpolitikában a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra kell törekedni, együttműködve a magyarországi parlamenti pártokkal és határon túli magyarság legitim szervezeteivel. Azt kérik, hogy a határon túli magyarságot érintő határozatok meghozatala előtt széles körű konzultációt folytassanak a határon túli magyarság valamennyi legitim szervezetével. A sajtóértekezleten Markó Béla, Szabó Vilmos államtitkár, valamint Bálint-Pataki Béla, a HTMH elnöke tájékoztatták a helyi magyar és román sajtó képviselőit a kerekasztal-megbeszéléseken elhangzottakról. Markó Béla megerősítette, hogy az RMDSZ–nek érdeke a magyarországi politikai alakulatokkal és a mindenkori magyar kormánnyal jó kapcsolatokat fenntartani. Szabó Vilmos kifejtette, hogy a lezajlott kerekasztal fontos és folytatásra érdemes tanácskozás volt, amelyen ismertette a magyar kormánynak a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásról kialakított álláspontját. Szabó kijelentette, hogy a meglévő támogatásokat bővítik és hatékonyabbá teszik, de leszögezte, hogy a magyar kormány nem kíván és nem is fog beavatkozni egyetlen határon túli magyar közösség legitim érdekvédelmi szervezetének belső életébe sem. /Partiumi Kerekasztal Nagyváradon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 22./ A találkozón több mint százan vettek részt meghívásos alapon. A kerekasztal-beszélgetés témájaként azt jelölték meg, hogyan alakulnak a romániai magyarság, illetve az RMDSZ kapcsolatai az új magyar kormánnyal, a magyarországi intézményekkel, és nem utolsó sorban, változik-e az anyaországi támogatási rendszer. A tanácskozás során a folyosón többször elhangzott: azok vesznek részt ezen találkozón, illetve azok kaptak meghívót, akik az RMDSZ vezetése, egység- és kisebbségpolitikája mellett teszik le voksukat. Bálint-Pataki József bejelentette, hogy a HTMH tizedik születésnapját ünneplik Nagyváradon. Az elnök, aki megalakulásától fogva dolgozik a hivatalban rámutatott, az intézmény ismertette azokat a feladatokat, melyek a HTMH-ra hárulnak a kapcsolattartásban, amely mind belföldre, mind a határon túlra irányul. Bálint-Pataki rámutatott, nem a magyar kormány hivatott eldönteni, kivel tárgyal, hanem a magyar közösségek, hiszen ők választják vezetőiket. /Simon Judit: Partiumi Kerekasztal. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitka a Krónikának. Az eddig elnyert pályázatokra megkapják a támogatást az Illyés Közalapítvány támogatására pályázók – derül ki Szabó Vilmos nyilatkozatából. Korrekt, bizalomra épülő kapcsolatrendszert kell kialakítani a határon túli magyarság szervezeteivel és az elitjével. Minden olyan kérdésben, ami a határon túli magyarságot érinti, a mindenkori magyar kormány már az előkészítés fázisában megkérdezi a határon túli szervezeteket. Nem szabad elvárniuk, hogy a mindenkori magyar kormány minden esetben elfogadja azt, amit a határon túliak mondanak, tette hozzá. "Kovács László és magam is úgy véltük, hogy az elmúlt négy évben jó volt, hogy a kormány többet törődött a határon túli magyarsággal, de nem tartjuk célszerűnek, hogy háttérbe szorult a szomszédságkapcsolat. Ezzel sérült Magyarország uniós csatlakozási folyamata." Az új kormány nem várta meg az Illyés Közalapítvány kuratóriuma mandátumának a lejártát. Növekedett a támogatás összege, de ezzel arányban csökkent az átláthatóság. Szabó kijelentette: az Illyés Közalapítványnál a 2002-re szánt 2,4 milliárdból jelenleg mintegy 120 millió forint áll rendelkezésre. A névadó Illyés Gyula leánya, Illyés Mária tagja marad a testületnek. Pomogáts Béla elnöke is lehet az új kuratóriumnak, de neki kell eldöntenie, hogy vállalja-e. /Simon Judit: A kormány határozza meg az elveket. Interjú Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./ Szabó Vilmos állítását /hogy az Illyés Közalapítványnál csak 120 millió forint/ azonnal megcáfolták az alapítvány vezetői. Valójában az összegnek az 55 %-át költötték el.

"Szándéknyilatkozatot írt alá a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében a nagyváradi PKE mezőgazdasági szakot létesít a cívis városi egyetem együttműködésével - tájékoztatott Tőkés László püspök, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke. Az együttműködési megállapodás alapján 2003-ban, legkésőbb 2004-ben bevezetik az agrárképzést a PKE-n. Kovács Béla rektor elmondta: a PKE-n tizenhárom szak közül hét már szerepel a Hivatalos Közlönyben és hamarosan másik három - közgazdaság, reklámgrafika és szociológia - is megkapja a szükséges engedélyeket. /Simon Judit: Mezőgazdasági szak a PKE-n. A debreceni és nagyváradi egyetemek együttműködése. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./"