Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője leszögezte, értelmetlen olyan kérdésben népszavazást kiírni, amelyre egy adott közösségnek megvan a válasza. Ilyen a Székelyföldön lelkesedést kiváltott, úgynevezett autonómia-referendum. Verestóy szerint „nem jó népszavazás tárgyává tenni a bonyolult, sok válaszlehetőséget magába foglaló kérdéseket. Ilyen a választási rendszerek kialakítása. ” Arra a kérdésre, hogyan lehet megoldani a politikai osztály megújulását, Verestóy válasza: a belső demokrácia erősítésével. Erre az RMDSZ eddigi gyakorlata, hogy belső választások útján korporatív jelleggel állít össze jelöltlistát. /Simon Judit: Az egyéni szavazókörzetes választás veszélyei. Interjú Verestóy Attilával, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetőjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Sólyom Lászlót bizonyára csupa jó szándék vezérli, amikor alig három hét alatt másodszor látogat Erdélybe. Bizonyára senki nem magyarázhatja félre, hogy Markó Bélával egy díszelőadáson találkozik, és a programjában nem szerepel az RMDSZ. Bizonyára senki nem hiszi azt, hogy a magyar köztársasági elnök, aki az egység megteremtésén fáradozik, azért találkozik Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével, független EP-képviselőjelölttel, hogy támogatásáról biztosítsa, írta ironikusan Simon Judit, a lap főmunkatársa. Az újságíró folytatta kritikáját: a köztársasági elnök nem lesz otthon a szabadságharc ünnepének nyitó momentumán, és egyetlen hivatalos programon sem, nem tételezhető fel róla, hogy nem szívesen állna ki a köztérre a miniszterelnök társaságában. Simon Judit ítélkezett: a köztársasági elnök pártok és politikai irányzatok felett áll, a látszat nemegyszer csal. /Simon Judit: Bizonyára. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

„Az erdélyi magyarság nem felejti 1990 márciusát, és nem felejthetnek azok a családok sem, amelyek súlyos emberáldozatot szenvedtek a véres események során” – jelentette ki Markó Béla Marosvásárhelyen, a márciusi események 17. évfordulóján tartott találkozón, amikor fogadta a véres események során elhunyt Csipor Antal, Gémes István és Kiss Zoltán hozzá tartozóit, valamint a sok évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált és Szabadi Ferencet. A találkozón az RMDSZ vezetői idén is átnyújtották azokat az adományokat, amelyeket az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. „A botokkal, vasvillákkal, dorongokkal felfegyverzett román lakosok Sáromberkén halálra gázolták Nagyernyén Gémes Istvánt, férjemet” – emlékezett Csipor Antal özvegye. Ketten súlyosabban, Nemes Zoltán fia könnyebben sérült meg, a negyedik elgázolt ember, Gémes István belehalt sérüléseibe. „Kísérteties álmok kínoznak ma is. Gyakran riadok fel arra, hogy börtöncellám sötétjében égő cigarettát oltanak el testemen, miközben csípős paprikát dörzsölnek a szemembe, amitől másfél órára elvesztem látásom, s ez alatt folyton csak ütnek-vernek” – tárta fel személyes tragédiájának részleteit Cseresznyés Pál, aki évekkel börtönből történt szabadulása után sem tud szabadulni a kísérteties emlékektől. „Majdnem kiverték a fél szememet, a fogaimmal viszont már nem volt szerencsém, mind odalettek”. Később bebizonyosodott, hogy a magát kulturális szervezetnek nevező Vatra Romaneasca szervezte meg a román falusiak szállítását a városba, feltüzelve őket a magyarok ellen. Idén a tetszhalott szervezet más, nem túl ismert szervezettel közösen „Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események címmel” rendez szimpóziumot. Az összejövetelre meghívót küldtek Ion Iliescu akkori állam- és Petre Roman kormányfőnek, valamint Virgil Magureanu és Ioan Talpes volt titkosszolgálati vezetőknek. Kincses Előd ügyvéd, aki az események következtében egy időre kénytelen volt elhagyni az országot, szívesen venné, ha legalább most elmenne Ilisecu, Roman és Magureanu Marosvásárhelyre, ha 17 évvel ezelőtt nem tették. Több civil szervezet és számos román értelmiségi, a Temesvári Kiáltvány 17. évfordulóján nyílt levélben fordult a romániai törvényhozáshoz és az Európai Parlamenthez, amelyben igazságügyi vizsgálatot szorgalmaznak többek között a marosvásárhelyi események okainak és hátterének felderítésére. A Pro Európa Liga tavaly perújrafelvételt kért az 1990-es marosvásárhelyi események kapcsán, mivel azt gyanítják, hogy összefüggés van a véres konfliktus és a titkosszolgálat /SRI/ között. Az Igazságügyi Minisztérium azóta sem válaszolt a felkérésre. Sütő Andrást 1990. március 19-én brutálisan megverték, egyik szemét nem lehetett megmenteni. Tizenhét esztendővel ezelőtt a közeli falvakból teherautón érkeztek a megtévesztett román falusiak, hogy „visszafoglalják” a várost a magyaroktól. Másnap, március 20-án utcai összecsapások során sebesült meg a libánfalvi Mihaila Cofariu, akit a nacionalisták nemzeti hősnek kiáltottak ki, és akit mára már elfeledtek. Cseresznyés Pált 19 évi börtönre ítélték. A véres összecsapások három magyar áldozatot követeltek, több mint százan megsebesültek. /Bögözi Attila, Simon Judit: Ártatlan áldozatok emléke és büntetlen vétkesek között. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Simon Judit, az Új Magyar Szó főmunkatársa kiállt Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter mellett, helyeselte, hogy Doru Tulus ügyész visszahívását kérte, az ügyész ugyanis a dossziéháború újabb fejezetét készítette elő, politikusok aktáit vette elő. Laura Kövesi főügyész, és Daniel Morar DNA-igazgató Macovei emberei, a Legfelsőbb Bírói Tanács elnöke pedig a felfüggesztett államfőé. Traian Basescu felfüggesztett államfő minden eszközt megragad, hogy visszaszerezze hatalmát. /Simon Judit: Robbannak a rejtett bombák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Kelemen Hunor képviselő lesz az RMDSZ hierarchiájának második legfontosabb pozícióját betöltő politikusa – hacsak a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem dönt másképp. Takács Csaba eddigi ügyvezető elnök leköszön tisztségéről, utódjául pedig Markó Béla szövetségi elnök Kelemen Hunort javasolta. Az ügyvezető alelnökök személyéről is szavaznak. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője nem zárta ki a tárgyalás lehetőségét az MPSZ-szel sem, ha lesz tisztújítás a szervezetben. A nyitással Markó Béla is egyetért. /Cseke Péter Tamás, Simon Judit: RMDSZ-őrségváltás a Majális utcában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Elutasította a szenátus illetékes bizottsága a konzervatívok javaslatát, miszerint akik nem tudnak románul beszélni, azok ne lehessenek az állam polgárai. A zsebpártot nem zavarta, hogy az ötlet ellentmond az összes nemzetközi egyezménynek, jogszabálynak és a román alkotmánynak. Azonban tudták, hogy a nemzet, az állam nyelve jó téma, benne lesz a tévében és az újságokban, vitatkoznak róla. A nyelvvel kapcsolatos javaslat megtárgyalása és elutasítása szinte egyszerre történt a Diszkriminációellenes Tanács 2006-os jelentésének megvitatásával egy másik grémiumban. Asztalos Csaba elnököt elsősorban arról faggatták, etnikai megkülönböztetést követett-e el az államfő, amikor lebüdöscigányozott egy újságírónőt. Bizony elkövette, hangzott a válasz. A bizottság nemzetet féltő tagjai megjegyezték: kicsit elnézőbb lehetne a tanács, hiszen még Eminescu is jellemez etnikailag nemzeteket. Ennek ellenére a három illetékes bizottság ellenszavazat nélkül fogadta el az Asztalos vezette intézmény jelentését. /Simon Judit: Aki nem tud arabusul. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

Kisvárdán a Határon Túli Magyar Színházak XIX. Fesztiválján délelőtt a gyülekezők kezében többnyire a Kisvárdai Lapok elnevezésű fesztiválújság friss száma látható. Műhelybeszélgetések is folynak, idén az előző napi produkcióiról szóló beszélgetéseket rendezők vezetik. /Köllő Katalin: Kisvárdai hangulatok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./ Az Alvajáró románc a Tompa Miklós Társulat és a Yorick Stúdió közös produkciója, András Lóránt rendezésében. A nagyváradiak Gőzben előadását Meleg Vilmos rendezte. A Macskabaj a komáromi Jókai Színház előadása, Lukács Andor rendezte. A temesvári Csiky Gergely Színház azért nem vesz részt a versenyben, mert a kiválasztott előadáshoz nincs megfelelő színpad Kisvárdán. A szakértők a Mamma Lolita című produkciót szerették volna látni a fesztiválon, melyet Szabó K. István rendezett. /Simon Judit: Kisvárdai színházkrónika. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Elkezdődhet az aláírásgyűjtés Magyarországon az ellenzék által kezdeményezett három népszavazásra. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán az Országos Választási Bizottság hitelesítette a vizitdíjról, a tandíjról és a kórházi napdíjról szóló népszavazási íveket. Továbbá hitelesítette azt a két magánszemély által benyújtott aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, amely arra a kérdésre vár választ, hogy a lakosság egyetért-e az Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) magánosításával. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal érvel: az ország érdeke azt kívánja, hogy az intézmények megújuljanak és gazdasági szempontok szerint működjenek. A Fidesz és a KDNP viszont úgy véli, a reformok az emberek rovására történnek, és népszavazással próbálja megállítani a folyamatot. Ez a népszavazás már most megbukott, amikor még meg sem tartották, mert a változások nem állnak meg, és a kormány sem mond le – szögezte le Gyurcsány. /Simon Judit: Népszavazás és ami mögötte van. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint Gigi Becali lekörözte a Nagy-Románia Pártot (PRM) és legfőbb riválisát, Cornaliu Vadim Tudort. Becali a referendum óta támogatja Traian Basescu elnököt, de ez nem gátolja meg abban, hogy elnökjelöltnek tekintse magát. George Becali, a pásztorból lett milliárdos felküzdötte magát a legnépszerűbb politikusok közé. Becali Viorel Lis volt bukaresti főpolgármestertől megvette a nacionalista Új Generáció Pártot (PNG). A PNG 2004-ben a szavazatok 2,5 százalékát szerezte meg, George Becali elnökjelöltre pedig a választók 1,77 százaléka szavazott. Nagy botrány lett, amikor kiderült, hogy Becali több közvetítő útján pénzt juttatott a Pro TV-nek – többek között kifizette a tévétársaság tetemes adósságát -, cserében a tévécsatorna híradója a PNG elnökével kezdődött-végződött. Becali maga mellé vett egy neves politológust, Dan Pavelt. Becali hazát, Istent emleget, uszít a roma és a szexuális kisebbségek ellen. Retorikája a Vasgárdát, a misztikus ultranacionalizmust idézi. A legutóbbi felmérések szerint a PNG 13,1 százalékos támogatásnak örvend, a PRM viszont 4,1 százalékkal nem érné el a bejutási küszöböt, Becali pedig a harmadik legnépszerűbb politikus Traian Basescu és Mircea Geoana mögött. /Simon Judit: Gigi Becali lekörözte Vadim Tudort. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Románia gazdasági növekedése a legdinamikusabb a térségben, amit viszont nem követ a humán fejlődés, azaz a felső- és felnőttoktatás, noha ebből a szempontból is haladás észlelhető – állapította meg az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) jelentése. A jelentés szerint a gazdasági fejlődés elsősorban a külföldi tőkének tudható be, közben nem csökken a munkaerő kivándorlása. Romániában az oktatási rendszer rosszul működik, a közép- és felsőoktatási képzés nem veszi figyelembe a piaci – és ennél fogva a gazdasági – szempontokat. A jelenlegi felsőoktatási rendszer nem versenyképes, nem biztosít egyenlő lehetőségeket és magában hordozza a korrupció lehetőségét. /Simon Judit: Humán fejlesztés – lehetne jobb is. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke kijelentette, nem Magyarországon kell eldönteni, hogy Erdélyben mi a helyes politikai irányvonal. Ennek ellenére az Új Magyar Szó elmarasztalta Orbán Viktort és a Fideszt, azt írva: „Orbán Viktor, Németh Zsolt, Kövér László pénzzel, paripával és politikai fegyverrel támogatták a már az RMDSZ ellenében politizáló udvarhelyi polgármestert, az általa vezetett MPSZ-t, és nem kevésbé támogatták az EMNT megalakulását. ” /Simon Judit: A Fidesz közbelép – Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Történetének során első alkalommal, a közvélemény-kutatások szerint, a Nagy-Románia Párt (PRM) nem érné el az öt százalékos törvényhozási küszöböt. Mindeddig a szélsőjobboldali, nacionalista alakulat a harmadik legnépszerűbb volt, és Corneliu Vadim Tudor pártvezér is előkelő helyet foglalt el a népszerűségi listán. A PRM tábora akkor kezdett csökkeni, amikor a politikai palettán megjelent George Becali, a pásztorból lett milliomos, és alakulata, az Új Generáció Párt (PNG). Elemzők szerint a Nagy-Románia Párt (PRM) a volt kommunista állam sajátságos képződményeként jelent meg 1991-ben a politikai életben. Vezetője, Vadim Tudor, a diktátor kegyeltje, költő, lapszerkesztő, szélsőséges nacionalista programmal lépett a nyilvánosság elé, amely magába foglalja a másság elutasítását, az idegengyűlöletet, és hangoztatja a magyar veszélyt. Elemzők szerint a PRM és lapja, a Nagy-Románia a volt politikai rendőrség képződménye. Az 1992-es helyhatósági választásokon Gheorghe Funar, a párt jelenlegi főtitkára, akkor még a PUNR színeiben elnyerte Kolozsvár polgármesteri tisztségét. A polgármester tizenkét éven át vívta ádáz küzdelmet a magyarok ellen. Diadalát elsősorban a városba a diktatúra időszakában az ország különböző részeiből ide telepítettetek, valamint a katonaság biztosította. 1995-ben, miután bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson, Vadim Tudor támadásba lendült Iliescu államfő ellen. Ebben az évben indul az első bűnvádi eljárás a pártvezér–szenátor ellen. Több száz keresetet nyújtottak be ellene értelmiségiek, politikusok, azonban csupán egyetlen pert veszített el. Ez esetben is csupán pénzbüntetésre ítélték. A többi eljárás feledébe merült, vagy évtizedek óta húzódik. 2002-ben Vadim Tudor, a vezér „filoszemitának” vallotta magát és kifejtette: sajnálja, hogy a zsidókat bírálta. /Simon Judit: PRM: nacionalista, szélsőséges. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

Új nemzetpolitikát szeretne képviselni az SZDSZ, amely az európai integráció értékeire, valamint az emberi jogok, a demokratikus intézmények, a kulturális hagyományok és a kisebbségek jogainak következetes védelmére épül, mondta Kóka János pártelnök Eckstein Kovács Péternek, amikor Budapesten találkozott a Szabadelvű Kör vezetőjével. A nemzetpolitikával kapcsolatban az SZDSZ azt fogalmazta meg, hogy az nem épülhet a 20. század sérelmeire, mert „ha sérelmeken, kudarcokon alapul, és nem a kibontakozás lehetőségét keresi, hanem a konfliktuspontokat, akkor az tartós kilátástalanság-érzéshez vezet. A magyarországi konzervatívok a sérelmekre és kudarcélményekre rájátszva tartották karban ezeket a vitákat. Úgy gondolom, nekünk ki kell lépnünk ebből a viszonyrendszerből, pragmatikusan, a fejlődést szolgáló programokat megfogalmazva kell megteremtenünk a határon túli politika vízióját”, mondta Kóka. Ebben a kontextusban jelölte ki Budapesten a két liberális politikus a „közös kulturális tér kitágítását”. Markánsan ellenezte az SZDSZ a kettős állampolgárság bevezetését, mivel „a nemzet egyesítése nem teátrális gesztusok által kell történjen, hanem az Európai Unión belül”. Az SZDSZ a két ország, a határon túli magyarság integrációjában véli megvalósulni a nemzet egységét, és az európai normarendszerre, valamint a gazdasági fejlődésre, együttműködésre, a kultúrára alapozza a nemzetpolitikát. Ide sorolja továbbá a szomszédság-politikát. „Magyarország jó együttműködése azokkal a szomszédos országokkal, ahol magyar kisebbségek élnek, szintén megoldást jelent a kisebbségi jogok, az identitás megőrzésére” – áll az SZDSZ egyik, a külpolitikára vonatkozó dokumentumában. A kormány nemzetpolitikáját, az új támogatási rendszer bevezetését alapjaiban a liberális Törzsök Erika szociológus, a Miniszterelnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságának főigazgatója dolgozta ki. A liberálisok szerint a kisebbségben élő közösségek csak az adott állam többségi nemzetével együttműködve érhetik el kitűzött céljaikat. /Simon Judit: Liberális nemzetpolitika Kóka módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Traian Basescu államfő jó politikus és még jobb taktikus. Ezt bizonyítja, ahogyan a romániai magyarság témaköréhez nyúl. Látszólag minden hátsó szándék nélkül elutazott a Székelyföldre. Kijelentette: idegen nyelvként kellene a románt oktatni a magyar gyerekeknek. Ez a kérdés tizenhét év óta megoldatlan. Az államfőnek nincs hatásköre ezt megoldani. Basescu találkozott Szász Jenő polgármesterrel, az MPSZ elnökével, valamint Szilágyi Zsolttal és Toró. T. Tiborral az EMNT alelnökeivel. Az RMDSZ-szel szembenálló alakulatok vezetői örültek annak, hogy elmondhatták elvárásaikat a legfőbb közjogi méltóságnak. Traian Basescu több legyet üt egy csapásra: felszítja a nacionalizmust, biztosítja magának és kedvenc pártjának a támogatást és megosztja a magyarokat. Az érdeke, hogy a romániai magyarság ne szólhasson bele hatékonyan az ország dolgaiba. /Simon Judit: Az államfő mosolyog és sörözik. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) bejelentése nyomán, hogy bizalmatlansági indítványt tervez szeptember elejére, újra elkezdődtek a koalíciós latolgatások. A mostani ellenzéki alakulattal korábban együttműködő RMDSZ két megoldást lát: a szociáldemokraták nyíltan támogassák a kormányt 2008-ig, vagy buktassák meg a kabinetet, és jöjjenek az előrehozott választások. Markó Béla szövetségi elnök szerint, harmadik lehetőség nincs. Az RMDSZ a választásokra készülve tárgyalásokat folytat a Tőkés László nevével fémjelzett ellenzékkel, és nem engedheti meg magának, hogy közösséget vállaljon a szocdemekkel. /Simon Judit: Az RMDSZ nem fordul balra. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Kóka János a Szabad Demokrata Szövetség elnöke megfogalmazásában a liberális nemzetpolitika célja az, hogy magyarság együvé tartozása valódi közösséget jelentsen. Az ÚMSZ-nek és az Erdélyi Riport hetilapnak adott interjújában kifejtette: az SZDSZ-nek érdeke, hogy a határon túli magyarok számottevő képviselettel rendelkezzenek az EP-ben, és másodlagosnak tekinti, hogy melyik frakcióban foglalnak majd helyet. A határon túli magyarok céljai között szerepelnek a kollektív jogok és az autonómia. Kóka szerint mára ezek nem igazán időszerűek. Fontos a felelősségteljes, nem provokatív politizálás. Magyarországnak végre be kell látnia, hogy a határon túlról érkező munkaerő nem fenyegetés, hanem óriási lehetőség, mondta. /Simon Judit: Feladni a rossz beidegződéseket. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogatói közötti viták a Szövetség kezdetéig nyúlnak vissza. Akkor ugyan még az RMDSZ politikáját megkérdőjelezők nem alakítottak szervezeteket, csak csoportosultak a püspök köré. Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint a Fidesz kormányra kerülése után jutottak addig az ellentétek, hogy különböző RMDSZ-en kívüli alakulatok jelentek meg. Az RMDSZ megalakulásakor természetes volt, hogy a temesvári forradalom hőse, Tőkés László legyen a szervezet tiszteletbeli elnöke. 1990-ben Egységben a jövő volt az RMDSZ első kongresszusának jelszava, de Tőkés László és az alelnökké választott Szőcs Géza már akkor radikálisabb politizálást sürgettek. Az RMDSZ II. kongresszusán újraválasztották Domokos Gézát, az elnökségben szép számban helyet kaptak a későbbi úgynevezett radikálisok: Szőcs Géza és Kolumbán Gábor alelnökök, Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba elnökségi tagok. /Az újságíró Tokay Györgyöt is a radikálisok közé sorolta. / A brassói III. kongresszuson Markó Bélát választották meg szövetségi elnöknek. Akkor döntöttek az autonómiastatútumok kidolgozásáról is. Az erdélyi magyar autonómia kérdését azóta folyamatosan felvállalja az RMDSZ – írta Simon Judit. A kongresszus után Markó visszautasította, hogy megválasztásával a „mérsékeltek” kerültek hatalomra. A 90-es évek elején három vezető politikus – Frunda György, Tokay György és Borbély László – a PER meghívására Neptunon tárgyalt nem hivatalosan a román hatalom képviselőivel. Hosszú éveken keresztül, szinte minden RMDSZ-ülésen a tiszteletbeli elnök a „neptunosok megalkuvásáról” beszélt. A Tőkés Lászlóhoz tartozók azt akarták, hogy az RMDSZ mondjon le a kompromisszumos politikáról. A hivatkozás alap az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozat néven ismertté vált dokumentum, amelyben az RMDSZ szenátorai, képviselői és tisztségviselői vállalják az autonómia megvalósítását. A Neptun-ügyel kapcsolatban Tőkés László a hatalommal való egyezkedés módját tartotta elhibázottnak. Szerinte a „kis lépések taktikája” legfeljebb jóhiszemű megalkuvás; a román hatalom kis amerikai besegítéssel megtalálta a kedvére való „partnereket” a diszkriminatív politika fenntartására. A Tőkés és Markó közötti viszony egyre feszültebb lett. 1994 után Tőkés László és az SZKT-ban platformokat alkotó – a legnagyobb a Reform Tömörülés – csoportok hevesen támadták a magyarországi szocialista–liberális kormányt, és elvárták, hogy az RMDSZ se tartson fenn jó viszonyt a Horn-kabinettel. 1996-ban Tőkés már azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kommunista jellegű párt. Markó Béla egy interjúban elmondta: „Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket”. 2000-ben tartotta a Reform Tömörülés, az RMDSZ nemzeti liberális platformja harmadik, rendkívüli kongresszusát Székelyudvarhelyen. Kérték az RMDSZ stratégiájának felülvizsgálását a parlamenti választások előtt. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke bátrabb politizálásra ösztönözte az RT-t. Nem sokkal később az RT kivált az RMDSZ-ből, majd csendben kimúlt. Megalakult viszont az Magyar Polgári Szövetség, később létrejött a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/. A 2000-es választások után az RMDSZ évente megállapodást kötött a kormánypárttal, a PSD-vel. Az RMDSZ nem szorgalmazta az autonómiát. Ezért Tőkés és támogatói megalkuvást, árulást emlegettek. 2002-ben Tőkés László beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert az RMDSZ vezetősége és az SZKT a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva „elszabotálta a belső választások kiírását”. 2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a püspököt megfosztották az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségétől. Tőkés László a szatmárnémeti Láncos templomban létrehozta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot, amely a különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában. A 2004-es választások előtt Tőkés László az RMDSZ ellen emelt szót. /Simon Judit: RMDSZ-Tőkés: vonzások, taszítások. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

A döntéshozatal és a pénz körül „forognak” a Tőkés László támogatói által előterjesztett követelések az RMDSZ-szel folytatott tárgyaláson. Az RMDSZ azzal a szándékkal ült asztalhoz, hogy megegyezzenek: Tőkés László foglaljon el befutó helyet az RMDSZ EP-választási listáján, írta Simon Judit, a lap főmunkatársa, az EMNT és az SZNT pedig azzal a céllal kezdett tárgyalni, hogy átalakítsa a támogatási rendszert, a romániai magyar közéletet, csökkentse az RMDSZ jelentőségét. A felek megegyeztek az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létesítéséről. Ennek a fórumnak a keretében hoznák a lényeges politikai döntéseket. A támogatáspolitikában nem egyeztek meg a felek. A Bodó Barna, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke által vázolt elképzelés szerint a támogatásokról „három szféra” együttesen döntene: politika, civil szervezetek, egyház. Az RMDSZ parlamenti frakciójának támogatni kellene a magyar egyetemet, a Partiumi Keresztény Egyetem akkreditációját és költségvetési támogatását. Választási párt létrehozására is van javaslat Erdélyi Magyar Koalíció Pártja néven, ennek Markó Béla és Tőkés László lennének a pártelnökei. /Simon Judit: Tőkésék: új RMDSZ-t, új pártot! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Szeptember 6-án, az utolsó megbeszélésen nem jött létre teljes magyar–magyar konszenzus. Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek gyakorlatilag mindenben megegyeztek, kivéve a közös európarlamenti jelöltlistát. A zárt ajtók mögött folyó tárgyalások után Tőkés László a következőkkel magyarázta az eredményt: eleve eltérő elképzelésekkel kezdtek tárgyalni, az RMDSZ a közös listáról beszélt volna, ő viszont a romániai magyar közéletben szükséges rendszerváltásról. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke volt az, aki a csaknem létrejött egyezséget megakadályozta. Már szinte mindenben megállapodtak, amikor rájuk rontott Szász Jenő, és pár percre kihívta Tőkés Lászlót. A tárgyalóterembe visszatérő püspök bejelentette: közös lista nincs. Minden egyéb, amiről megegyeztek marad, a tárgyalásokat folytatják. Markó Béla szerint, bár így lényegesen nagyobb a kockázat, az RMDSZ mégis bejuthat. Tőkés László hozzátette: számításai szerint ő maga is jó eséllyel indul, ami pedig a kockázatokat illeti, az RMDSZ népszerűsége annyira mélyponton van, hogy akár egy közös lista is megbukhatna. A püspök azzal indokolta a közös listáról való lemondást, hogy nem a saját nevében jelölteti magát, ő azoknak a szervezeteknek az érdekeit kell hogy képviselje, amelyek őt támogatják. Markó Béla elmondta: Marosvásárhelyen az RMDSZ Állandó Bizottsága megalkotja a szövetség jelöltlistáját, ezt azonnal nyilvánosságra is hozzák. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely foglalkozik majd olyan, a romániai magyar közösség egészét érintő konkrét kérdésekkel, mint a Székelyföld sajátos jogállásáról szóló törvénytervezetek áttekintése és közvitára bocsátása, az oktatási törvénytervezetekhez a módosító javaslatok kidolgozása, a felekezeti oktatás kérdése, a Partiumi Keresztyén Egyetem, illetve a Sapientia EMTE akkreditációjának az elősegítése. Nyilatkozatban megerősítik a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tanszékeinek létrehozására vonatkozó politikai akaratot, és kéréssel fordulnak a római katolikus egyházhoz, továbbá a Vatikánhoz, a csángó-magyarok anyanyelvű hitéletének biztosítása ügyében. Az EMEF kidolgozza a régiók kerettörvényét, egy alkotmánymódosító csomagot, a párttörvény módosítási tervét és a civil társadalom fejlődését biztosító támogatási rendszer átalakítását. Az RMDSZ együttműködést kér a többi magyar szervezettől, többek között a különböző autonómia-formák kidolgozásához és érvényesítéséhez, a közigazgatás decentralizációjának szorgalmazásához, az anyanyelvű oktatás további bővítéséhez, illetve az erdélyi infrastruktúra fejlesztéséhez és olyan programok megvalósításához, amelyek segítik a szülőföldön való megmaradást. A Tőkés Lászlót támogató szervezetek az autonómia-törekvések és az anyanyelvi oktatás kérdése mellett fontosnak tartják a korrupciómentes közéletet, a támogatások áttekinthetőségét, az erdélyi magyar politikai képviselet reformját. /Együttműködés van, közös EP-lista viszont nincs. Markó és Tőkés támadásmentes kampányban egyezett meg. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: a közös listáról szóló megegyezés elmaradása ellenére nem voltak haszontalanok az előző tárgyalások, abban bízik: jövőre sikerül az összefogás. Markó ismertette: a több mint egy hónapja készülő, közös dokumentumot, amely a megállapodás részleteit tartalmazza, nem írták alá. „Tőkés püspök úr úgy látja, hogy kellő támogatottsággal rendelkezik a képviselőséghez, mi úgy látjuk, hogy ez nem lehetséges. Az RMDSZ-nek így is megvan a lehetősége, hogy eljusson Brüsszelbe. De a dolgunk megnehezedik, a kockázat sokkal nagyobb” – értékelte Markó. „Az RMDSZ a közös listára koncentrált, mi azt mondtuk, ez csak akkor válik lehetővé, hogyha az elvek és a programok szintjén megegyezünk a magyar közéletben szükséges rendszerváltozásról” – fejtette ki Tőkés László püspök. A megegyezés híve, de ezt az esélyt az RMDSZ többször durván visszautasította. Eckstein Kovács Péter szenátor: esély van arra, hogy nem lesz magyar képviselet az EP-ben. Bíró Béla véleménye: a két fél azért nem tudott megegyezni, mert Tőkés László és az őt támogatók „nem kiegyezni akarnak, azaz részesedni a hatalomból, hanem azt, amivel Markóékat vádolták. Hogy a hatalom kizárólagos birtokosai legyenek. ” /Lokodi Imre, Simon Judit, Stanik Bence: Tőkés külön kampányol a magyar szavazatokért. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Az RMDSZ-szel szemben állók korántsem egységesek, mindegyik csoportosulás vezetője ragaszkodik az elnöki címhez és Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint nem látták át a számukra adódó lehetőséget. Valóban kellettek volna írott garanciák. Ugyanis a Tőkést támogatók és az RMDSZ megegyeztek abban, hogy nem folytatnak negatív kampányt. Ehhez képest a hatok nyilatkozata a következő mondatokkal zárul: „Az RMDSZ részéről cinikusnak tekintjük Sógor Csaba második helyre való jelölését, a szenátor úr részéről pedig sajnálatosnak azt, hogy eszköze legyen a Markó–Verestóy–Frunda–Borbély nevei által fémjelzett önfeladó politikának. Az őszi kampány a következetesség és hitelesség, a temesvári forradalom értékrendje és az eddigi megtévesztő, félrevezető politika közötti választás is egyben. Az erdélyi magyaroknak is joguk van a hiteles képviselethez”. /Simon Judit: Pohár, tiszta vízzel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Magyarországon tüntetéssorozattal emlékeznek arra, hogy egy évvel ezelőtt került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhíresült őszödi beszéde. Sólyom László köztársasági elnöknek az Országgyűlés őszi ülésszakának megnyitóján mondott beszéde ismét megosztotta a társadalmat, írta a Simon Judit, a lap munkatársa, magyarországi elemzőkre hivatkozva. Az ellenzék a demokráciát védelmező megszólalásnak minősítette a felszólalást, a kormányoldal viszont úgy vélte, a köztársasági elnök nem ítélte el kellő erélyességgel a szélsőjobboldali, neonáci megmozdulásokat. A balliberális elemzők szerint Sólyom László felszólalásában elsősorban a rendőrök felelősségre vonását kérte számon, és nem a tavaly októberben az utcákon randalírozók megbüntetését. Az elnök félelemkeltőknek minősítette azokat, akik a neonáci veszélyre hívják fel a figyelmet, és szinte egyenlőségjelet tett egyfelől a kormánypártokat elítélő, másfelől a szélsőségesek megnyilvánulásai között. „A frakciótársaknak szóló miniszterelnöki beszéd ismertté válása mélységesen megrázta Magyarországot. A felháborodás jogos volt. Az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították. A katarzis, a megtisztulás azonban elmaradt. (...) A miniszterelnök folyamatosan kitér az alapkérdés tisztázása elől. Nem ismeri el, hogy megengedhetetlen eszközöket használt annak érdekében, hogy a hatalmat megtartsa és azután fogjon hozzá az állami pénzügyek rendbetételéhez” – fogalmazott tavaly, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után a köztársasági elnök. A szélsőjobboldal elégedetlen a köztársasági elnök beszédével. Simon Judit elítélte Sólyom Lászlót, mert előzőleg nem fogott kezet minden Kossuth-díjjal kitüntetettel és megakadályozta Horn Gyula volt kormányfő kitüntetését. Az újságíró szerint Sólyom Lászlót a határon túli magyarsággal kapcsolatosan is közel áll az ellenzék álláspontjához. /Simon Judit: Tűzoltó vagy gyújtogató a magyar elnök? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

A Fidesznek nem a szíve csücske az RMDSZ, a demokraták pedig megpróbálják kiszorítani az RMDSZ-t a romániai politikai életből. Az európai konzervatívokat tömörítő pártcsaládnak, az Európai Néppártnak /EPP/ csak egy fontos: a létszám, írta Simon Judit, a lap főmunkatársa. Romániából három alakulat igyekszik az Európai Néppárt-frakcióba: a Kereszténydemokrata Parasztpárt, a Demokrata Párt és az RMDSZ, valamint függetlenként Tőkés László. A Demokrata Párt megtorpedózta a kisebbségi törvényt, és nem hajlandó együttműködni sem az RMDSZ-szel, sem s szintén EPP-tag Parasztpárttal. /Simon Judit: Kinek szurkol az EPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

November 14-én tartja harmadik együttes ülését a román és a magyar kormány. A bukaresti, első közös kormányülést történelminek nevezte a sajtó. Azóta megszokottá vált, hogy évente egyszer magyar és román megállapodásokat ír alá. 2005-ben tíz pontban foglalták össze azokat a prioritásokat, melyeket az elkövetkező évben vállal a két kormány. A második, Budapesten tartott közös kormányülésen tíz, most tizenöt megállapodást ír alá a Tariceanu és Gyurcsány vezette két kabinet. Az előző két ülésen Markó Béla szövetségi elnök még miniszterelnök-helyettesként vett részt a munkában, azóta lemondott. Békéscsaba és Nagyvárad között elektromos távvezetéket, Szeged és Arad között pedig gázvezetéket épít közösen a két ország – állapodtak meg tavaly a kormányok. Ezt a hosszú távú tervek közé sorolták. Az együttes üléseken nem beszélnek az autonómiáról. A kisebbségi törvény téma maradt, de nem valószínű, hogy most erről bővebben tárgyalnának. /Simon Judit: „Bejáratott” közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Az erdélyi magyarság egységének szükségességét hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök azon a megbeszélésen, amelyet a nagyszebeni román–magyar kormányülést megelőzően folytatott le Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Noha a hivatalos programban nem szerepelt, mind a magyar kormányfő, mind Markó Béla nyilatkozott a sajtónak. „A választások során először nézhetünk szembe azzal a fenyegetettséggel, hogy megszüntetve az erdélyi magyarság egységes képviseletének az esélyét, a legrosszabb következik be” – mondta Gyurcsány, majd kijelentette, nem hiszi, hogy lenne alternatívája az egységes képviseletnek. A kormányfő hangsúlyozta: károsnak tekintik és kifejezetten rossz szemmel nézik azt a folyamatot, amelyben „az a legfontosabb, hogyan lehet megosztani az erdélyi magyarságot”. Markó Béla szövetségi elnök szerint az együttes kormányülések azért fontosak, mert kényszerítik a két kormányt, a tárcákat arra, hogy számot vessenek a megoldásra váró kérdésekkel, a szükséges döntésekkel. A Fidesz magyar szempontból sikertelennek tartja a nagyszebeni magyar–román kormányülést, amelynek időzítése az ellenzéki párt szerint azt jelzi, hogy Gyurcsány Ferenc az RMDSZ mellett beszállt a román EP-választási kampányba – mondta Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes tagja. A politikus szerint Gyurcsány Ferenc állami eszközöket felhasználva szállt be az RMDSZ mellett a választások csatározásaiba. /Simon Judit: Gyurcsány az egységért aggódik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédos országokban a magyar közösségeknek erős képviselete legyen – mondta az ÚMSZ-nek és az Erdélyi Riport hetilapnak adott interjúban Göncz Kinga magyar külügyminiszter. Hangsúlyozta, nagyon jók a két ország közötti kapcsolatok és az együttműködés. Az erdélyi magyarság köreiben úgy érzékelik az emberek, hogy míg a Fidesz-kormány folyamatosan odafigyelt az erdélyi magyarokra, a szocialista-liberális kormány számára mintha kevésbé lenne fontos, hogyan boldogul ez a közösség, jegyzete meg az újságíró. Göncz Kinga cáfolta ezt, mondván, reméli, nem ezek a domináns hangok. Hozzátette: „nagyon fontos számunkra, hogy mi történik a határon túli közösségekkel, az erdélyi magyarsággal. Kicsit talán másképpen látjuk Magyarország és a magyar kormány szerepét, amint ahogyan a Fidesz-kormány látta. Egész Magyarország, a kormány, a koalíciós pártok elkötelezetten képviselték azt, hogy Románia az Európai Unió határain belülre kerüljön. Úgy véltük, hogy a közös értékrend, a fokozatosan eltűnő határok – és ez ügyben sok lépés megtörtént már – olyan lehetőségeket biztosítanak, perspektívákat nyitnak meg, melyeket korábban elképzelni sem tudtunk. Másrészt, amit nagyon erősen forszírozunk, a kormányülések nagy része erről szól: olyan határon átnyúló együttműködéseket kialakítani, melyek nyomán az embereknek élhetőbb lesz az élete – infrastruktúra, úthálózat-fejlesztés, munkahelyteremtés, beruházások, és még sorolhatnám. Természetesen beszélünk azokról a kérdésekről is, melyek a magyar identitás megőrzése, a kultúra, az oktatás szempontjából fontosak. ”Göncz Kinga elutasítja, hogy a schengeni övezet vasfüggönyt jelent. Nem lesz nehézkesebb a határátkelés. Vannak nehézségek Szerbia és Ukrajna vonatkozásában, ahol magyar közösségek élnek. Magyarország komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy legyen kishatárforgalmi lehetőség, ami összesen húsz euróért öt évre biztosít korlátlan határátlépést. Ezt az egyezményt megkötötték Ukrajnával. Noha a vízum térítésköteles, széles körben lehet térítésmentessé tenni – például nyugdíjasoknak, gyerekeknek vagy gyógykezelésre utazóknak. Magyarországnak az az érdeke, hogy a szomszédos országokban, ahol nagyszámú magyar közösség él, ennek erős képviselete legyen. Ez csak akkor lehetséges, ha egységes a közösség, mondta Göncz Kinga. Szerinte vannak olyan magyarországi politikusok, akik a megosztottságot segítik az egység helyett. /Simon Judit: „Ott kell lenni Brüsszelben!” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

A legfrissebb országos felmérések szerint az RMDSZ eléri majd az ötszázalékos küszöböt a választásokon, így két képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe, Tőkés László kampánystábjának saját közvélemény-kutatása szerint a független jelölt népszerűsége nagyobb a szövetség jelöltjeinél. Az országos felmérések közül csak elvétve akad olyan, amelyik számol Tőkés László független jelölttel is. Tőkés László független jelölt is jelentkezett felméréssel: Szilágyi Zsolt kampányfőnök tájékoztatása szerint az adatfelvétel november 8–11. között történt, eszerint a válaszolók 33 százaléka még nem tudja, hogy kire adná szavazatát, Tőkés Lászlóra a válaszolók 37,5 százaléka, az RMDSZ-re pedig 29 százalék adná a voksát. /Lokodi Imre, Simon Judit: Felmérések harca: bizakodó RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

A lehetséges forgatókönyvek közül a legoptimálisabb valósult meg értékelte az exit poll eredményeket Bíró Béla politikai elemző. Bíró szerint a jó eredmény feltétele volt az, hogy magas volt a magyar részvétel, sokkal magasabb, mint a román szavazók jelenléte az urnáknál. „Az RMDSZ számára figyelmeztetést jelent” az eredmény arra, hogy a belső reformnak meg kell történnie, és helyre kell állítani a magyarság egységét. Bíró szerint „Tőkésének is ki kell józanodniuk a választásokat megelőző eufóriából”, amikor a püspök az RMDSZ „leradírozását” sugallta, aminek „nincs alapja”. Bíró Béla hatalmas eredménynek tekinti, hogy két nacionalista alakulat, a PRM – amely az eddigi választásokon 20 százalék körül szerepelt – és a PNG nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt. A referendum bukásáról szólva Bíró kifejtette, hogy ez egyértelmű vereség Traian Basescu államfő számára. /Simon Judit: A lehetséges forgatókönyvek közül a legoptimálisabb valósult meg. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

Jövőre közel egymilliárd forinttal jut több a határon túli támogatásokra, mint az idén – mondta Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkára. Ugyanakkor a Sapientia Tudományegyetem csak akkor kap elég pénzt, ha sikerül legalább három szakot akkreditálnia. Az újságíró közbevetésével, hogy az új támogatáspolitikával mindenki elégedetlen, Gémesi nem ért egyet. Szerinte az információ, az együttgondolkodás, az együttműködés hiánya az, ami azt a képzetet keltheti, hogy nem megfelelőek a pályázatok. A szakmai szempontokat kell figyelembe venni. A határon túli delegátusoknak kell felmérni a szükségleteket. Nem a budapesti kormány dönti el, mi a fontos, hanem az adott közösség, hangsúlyozta Gémesi. A magyarországi helyzet ellenére többletforrások szerepelnek 2008-ra 2007-hez képest. A nagy nemzeti programok területén jó kétszázmilliós többlet van. Kárpátalja és a Vajdaság vonatkozásában érvényesül egy teljesen új támogatás: a kapcsolattartási támogatás, ez meghaladja a hétszázmillió forintot, valamint a magyarországi kutatóintézeti támogatásban is lesz növekedés. Összességében egymilliárdnyi többlet áll rendelkezésre a teljes soron a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2007-es támogatásra a Szülőföld Alap-pénzekkel együtt 7,5-6 milliárd volt, ez 2008-ra nyolc és valamennyire ment föl, ebben nincsenek benne a minisztériumok. A tárcákkal együtt összejön mintegy tízmilliárd. Gémesi szerint le kellene számolni azzal az illúzióval, hogy nagyon rövid idő alatt minőségi felsőoktatási intézményt lehet csinálni a semmiből. A legfontosabb cél megszerezni az akkreditációt a Sapientia Tudományegyetemen. A magyarországi támogatások, melyek most 98 százalékban fedezik az egyetem működését, össze lesznek kötve azzal, hogy hogyan teljesülnek az akkreditációs feltételek. Az akkreditáció utáni helyzetre készülve fel kell mérni a normatív finanszírozást, főleg a már diplomát kibocsátó szakokon, hogy meg tudják mondani: a magyarországi költségvetés mennyi szociológust, filozófust, mérnököt és orvost fog finanszírozni. Tavalyig folyó áron 12 milliárd forintot fektetett be a magyar állam a Sapientia Tudományegyetembe az Orbán-kormánytól napjainkig. Meg kell nézni, hogy mire van valós munkaerő-piaci igény, és azokat a szakokat kell fejleszteni. Arra törekednek, hogy megkérjenek néhány Romániában is működő céget, hogy küldjön oda olyan embereket a Sapientia kuratóriumába, hogy akik a gazdaság, a munkaerőpiac oldaláról vizsgálnák a képzést. /Simon Judit: Gémesi Ferenc, a MeH nemzetpolitikai szakállamtitkára − Többletforrások 2008-ra. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), nov. 29./

Simon Judit, a lap főmunkatársa nevetségesnek tartja Tőkés Lászlót: jót lehet derülni, hogy Tőkés László felajánlotta az intézményi együttműködést Traian Basescunak. Melyik intézmény melyikkel? Továbbá: Tőkés püspöknek van illetve lehet „pártja”, de csak idézőjelben, ha Szász Jenő felajánlja a Magyar Polgári Párt elnökségét a püspöknek. „Az úgynevezett erdélyi magyar jobboldalon belüli hegemónia-harcok ismeretében borítékolható: nem fogja felajánlani. ” „A románok kövessék Basescut, a magyarok Tőkést. Ők ketten és népük majd a püspök javasolta román-magyar kerekasztal-tárgyalásokon eldöntik mi a jó” – írta Simon Judit. /Simon Judit: Tőkés a magyarok Basescuja. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

Eckstein-Kovács Péter szenátor azt szorgalmazza, hogy december 8-án a megújuló Szövetségi Képviselők Tanácsának frakciói ne regionális, hanem ideológiai alapon alakuljanak meg. A Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) az RMDSZ legfőbb döntéshozó testülete a két kongresszus között. A testületben frakciók is alakultak, ezek azonban jobbára regionális alapon szerveződött csoportok. Ilyen például a székelyföldi vagy a partiumi frakció. A platformok ereje az idők folyamán fokozatosan csökkent az RMDSZ életében. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör Platform vezetője szerint az új SZKT megalakulásakor ki kellene iktatni a regionális kezdeményezéseket és pártpolitikát kell folytatni a szervezeten belül. Jelenleg a következő platformok működnek többé-kevésbé az RMDSZ-ben: Demokratikus Új Baloldal, Erdélyi Magyar Kezdeményezés, Nemzetépítő Platform, Nemzeti Szabadelvű Kör, Nők a Nőkért Szövetség, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, Romániai Magyar Vállalkozói Platform, Szabadelvű Kör és Szociáldemokrata Tömörülés. /Simon Judit: Új SZKT alakul új frakciókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./