A Kovászna megyében szolgáló csendőrök létszáma titok. Adrian Paul alezredes főfelügyelőt kijelentette, ez titkos információ. /(sz.): Mennyi a csendőr? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 17./

A temesvári szellemiség két szimbolikus helyszínén zajlott április 26-án a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlést megelőző egyházi találkozó: az 1989-es Forradalom Emlékházában, illetve a belvárosi református egyházközség templomában, a rendszerváltó megmozdulások bölcsőjénél, ahol Tőkés László akkori temesvári lelkész lakott. A felekezetek találkozóját a temesvári református egyházmegye rendezte. A helyszínválasztás üzenet, hogy a részvevők keresztyéni őszinteséggel tekintsenek vissza a forradalmi kezdetek óta eltelt 17 esztendőre, és nézzenek szembe a kommunista-ateista múlttal – fogalmazott Tőkés püspök. „Együttléteinket mindig az jellemezte, amit Corneanu érsek 1992-ben egy ökumenikus találkozónkon mondott: nem azért jöttünk, hogy egymás mellett legyünk, hanem azért, hogy együtt legyünk református testvéreinkkel” – jelentette ki Tőkés László. A meghívásnak eleget tett Nicolae Corneanu, a Bánság ortodox érseke, Roos Márton temesvári római katolikus megyéspüspök, Kovács Zsombor temesvári evangélikus-lutheránus lelkész, Paul Costin, a temesvári zsidó hitközség elnöke, a pravoszláv (óhitű ortodox) egyházak részéről Ilie Albiciuc ukrán ortodox esperes Lugosról, és a baptista egyház képviselője. A részvevők közös állásfoglalásban nyilvánították ki többek között, hogy a nagyszebeni nagygyűlést kérni fogják a kommunizmus elítélésére. Kezdeményezik egy nemzetközi és egy romániai ökumenikus munkacsoport létrehozását, amely a kommunizmus egyházakra gyakorolt nyomását vizsgálja majd ki, kérik a posztkommunista közelmúlt feltárását. A meghívott felekezetek képviselői memorandumban kérték azt is, hogy Tőkés Lászlót és családját nyilvánítsák forradalmárrá, és kapják meg az ezzel járó jogokat, kedvezményeket is. /Pataky Lehel Zsolt: Egyházfők az igazságtételért, a kommunista visszaélések feltárásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

Május 9-én tartották meg Cófalván az újonnan kialakított Avant-Garden Party Club ünnepélyes avatóját. A szórakoztató- és konferenciaközpontot a Kanadában élő, de háromszéki gyökerű Domby Paul és cófalvi üzlettársa, Kelemen Géza hozta létre, a befektetés mintegy százezer dolláros. Korszerű fény- és hangtechnika, hatalmas kivetítő, sörkert várja mind a hét végén táncolni vágyókat, mind a különböző rendezvények, tanácskozások résztvevőit. A multifunkcionálisnak szánt létesítmény szalagját Demeter János megyei tanácselnök vágta el. /(L.): Szórakoztatóközpont Cófalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

Kultúra Tavasza Nagykárolyban rendezvénysorozat keretében A Godot-ra várva című Samuel Beckett–mű átdolgozott, dramatizált változatát magyar nyelven elevenítette fel Kiss Zita és Sarvadi Paul. A hét végén Mosonmagyaróváron megrendezésre kerülő színjátszó találkozóra is ezzel a Beckett–művel készülnek az előadók. /(ra): A Kultúra Tavasza Nagykárolyban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 10./

Csaknem 40 évvel ezelőtt a nyugati magyar értelmiség létrehozott egy civil szervezetet – Bázel központtal – Európai Protestáns Magyar Szabad Egyetem /EPMSZE/ néven. A 90-es évekig hallatlan jelentősége volt, hiszen rendszeresen könyveket jelentetett meg, konferenciákat tartott, melyekre főleg kelet-európai magyar írókat, költőket, művészeket hívott meg. Mintegy híd volt a keleti vasfüggöny és a nyugati világ között, amely lévén nem politikai, hanem inkább egyházi szervezet, aránylag könnyen végezte munkáját. Sütő Andrástól Kányádiig, Illyés Kingától Lohinszky Lorándig, vagy éppen festők, zenészek, az akkori világ kisebbségi értelmisége mind megfordult ezeken a szabadegyetemi rendezvényeken. 1990 után a helyzet megváltozott. A keleti kommunista államok összeomlásával, majd később az Európai Unió révén már nem volt szükség arra a szerepre. A 2000-es évek elején született meg az a határozat, hogy az anyaszervezet mentén országonként külön hozzanak létre helyi egyesületeket. Így született meg előbb az Erdélyi Kör, majd a Délvidéki, a Felvidéki és most van folyamatban a Kárpátaljai Szabad Egyetem bejegyzése civil szervezetként. Az Erdélyi Körnek kb. 60-70 tagja van, évente két alkalommal tartanak szabadegyetemi napokat, tavasszal és ősszel. Az idei szabadegyetemi napokat április 15–16–17-én tartották Nagyszebenben. Paul Philippi Nagyszebenből Erdély története – egy európai kísérlet? címmel értekezett, Kozma Zsolt Kolozsvárról Erdély a tolerancia földje? címmel fejtette ki véleményét, Maksay Ádám (Kolozsvár) Erdély építészeti öröksége az Európai Unióban címmel beszélt. /Demeter József lelkipásztor: Erdély az Európai Unióban. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./

Kevesen olvasnak manapság, Aradon a megyei könyvtár a nemzeti örökséghez tartozó részlegének kiállításai nem túl népszerűek. Pedig sohasem látott szellemi értékek kerülnek közszemlére. Legutóbb például a 16. századbeli nyomtatott ritkaságokat mutatták be, a hivatalból meghívott könyvtári alkalmazottakon kívül ketten volta a megnyitón. Az aradi tékában nagyon sok Gyulai, Réthy, Reismann és Lovrov nyomdában készült könyvet őriznek. Ezek java magyar nyelvű. A megyei könyvtár Xenopol nevét viseli, holott a jeles történész és filozófus kb. 2000 kötetet számláló adományánál jóval nagyobb és értékesebb az Atzél, az Orczy-Vásárhelyi hagyaték. Nem is szólva arról, hogy első aradi városi közkönyvtárat 1913-ban a Kölcsey Könyvtár készlete alapozta meg. És akkor még nem volt szó Kerpel Izsó százezer kötetet meghaladó magánkönyvtáráról, majd a Méra Paula-féle könyvkereskedésből is sok minden átkerült államosításkor a közkönyvtárba. Tavaly év végén volt a Kölcsey Egyesület megalakulásának 125. évfordulója. Ez lett volna a legjobb alkalom, hogy a megyei közkönyvtár felvegye a Xenopol mellé a Kölcsey nevet is. A méltányosság ezt kívánta volna. Ehhez megvolt a civil kezdeményezés, az elfogadtatáshoz szükséges kulturális és politikai lobbi azonban elmaradt. /Gutenberg-galaxis. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

Traian Basescu azért került a támadások kereszttüzébe, mert nem tudják neki megbocsátani, hogy Saulusból Paulus lett. Bár a múltja nem makulátlan, időben felismerte a posztkommunista, szekus elit leváltásának szükségességét, ezzel viszont értelemszerűen rengeteg érdeket sért – fogalmazott Kincses Előd ügyvéd. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség egykori politikusa szerint a Markó Béla vezette formáció évek óta feladta a demokratikus elvek védelmét, s számos antidemokratikus bukaresti törvényhez adta szavazatát. Basescu a bukaresti parlamentben elítélte a kommunizmus bűneit, lehetővé a szekus dossziék megnyitását, és támogatta azt, hogy a legmagasabb politikai szinten jelentkező korrupciót is vizsgálja az ügyészség. Rengeteg érdeket sértett, az egész romániai politikai elit szembefordult vele. Ez magyarázza a furcsa szövetséget, amelynek vezető ereje a ma Szociáldemokrata Párt néven futó posztkommunista párt, élén Mircea Geoana elnökkel, akinek Securitate-ezredes volt az apja. A szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt szekus kapcsolatai közismertek. Az RMDSZ esetleges Securitate-kapcsolatai közszájon forognak, ami pedig a liberálisokat illeti, több vezető politikusukról is kiderült ügynökmúltjuk. Az RMDSZ feladta a demokratikus értékek védelmét, sok antidemokratikus törvényt megszavazott Bukarestben. Basescu három RMDSZ-politikust hoz nyíltan összefüggésbe korrupciós ügyekkel: Verestóy Attilát, Markó Bélát és Nagy Zsoltot. Verestóy a média szerint a székelyföldi erdők kiirtásával alapozta meg óriási vagyonát. Markó Béla és Nagy Zsolt büntetőjogi felelősségéről Kincses Előd nem nyilatkozhat. Meg kell várni a nyomozás eredményét. Az érdekes, hogy Markó Béla meg nem jelent verseiért óriási összeggel járó szerződést tudott kötni romániai magyar és magyarországi kiadókkal. Markó Béla sajnos immár képtelen racionálisan gondolkodni. Kincses Előd nem tudja megmagyarázni például Tőkés László megfosztását a tiszteletbeli elnöki címtől. A püspök akkor már gyakorlatilag politikai holtvágányon volt, az RMDSZ Operatív Tanácsában mindenki mindig ellene szavazott. Azáltal viszont, hogy a szatmári kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki címet, azt érte el a szövetség, hogy az erdélyi magyarság képviselete végletesen megosztottá vált. Az RMDSZ szűk vezető elitje mindenre elszánt, képtelen a megújulásra. Ráadásul úgy be van betonozva a hatalomba, hogy egy következő kongresszusig semmiképpen sem lehet leváltani őket, noha az RMDSZ is megérett a megújulásra, éppen úgy, mint a felvidéki Magyar Koalíció Pártja vagy a Vajdasági Magyar Szövetség. /Pataky István (Magyar Nemzet): Túl sok érdeket sértett a román államfő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 23.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem évente megrendezi találkozóit, ezt megelőzően az egyik erdélyi központban a „fiók” rendezvény keretében létrehozzák a helyi találkozót. Idén a konferenciának helyet adó város a megújult Nagyszeben volt. A történész Paul Philippi professzor németnyelvű előadásában így tette fel a kérdést: Erdély története – egy európai kísérlet? Erdély története a szászság szempontjából szemlélve több mint kilenc évszázad tapasztalatát fogja össze és ezt készségesen bocsátaná rendelkezésére a most kezdődő globalizációs tendenciáknak. A professzor az első, 1694-ben, egy Georg Haner Wittenbergában (22 évesen!) megírt egyháztörténeti munkájára támaszkodott, a Historia ecclesiarum Transsilvanicarum-ra. Ez a négykötetes mű csak a negyedik részben érkezik el a reformációig. Erdély területe soha nem volt egyetlen nép lakta terület. A hospites nem a mai fogalmak szerinti „vendég”. Az István király idejében jött hospesek meghívott vendégként jöttek (vocati sunt), azért, hogy mindörökre az országban maradjanak és saját törvényeik szerint éljenek. A professzor meglátása szerint a székelyek a magyarsággal együtt vándoroltak be keletről és átvették azok nyelvét, de megtartották jogközösségüket. /Dániel Károly: Erdély története – egy európai kísérlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette, hogy ,,... előrehaladott állapotba került a Plesita-dosszié”. A Ceausescu rendszer kémszolgálatának volt vezetőjét, Nicolae Plesita tartalékos tábornokot azzal vádolják, hogy Nicolae Ceausescu utasítására hét merénylet elkövetésével bízta meg Carlost, a nemzetközi körözés alatt álló hírhedett terroristát, a Sakált. A vaskos Plesita-dossziét és a tábornok viselt dolgait már 1990 óta vizsgálja a katonai ügyészség, személyesen Dan Voinea tábornok, katonai ügyész, Paul Goma volt disszidens panasza és a DIE volt osztályvezetője, Sergiu Nica ezredes jelentése alapján. Az eddigi vizsgálatokat a tábornok volt s jelenleg Iliescu legbelsőbb köréhez tartozó bajtársai állandóan ,,jegelték”, így Plesita tábornok megjelent a különféle tévéadásokban, s kérlelhetetlenül ostorozta a ma is ellenségének tekintett volt disszidenseket. A múltkor azt mesélte, hogyan ragadta meg állánál fogva és verte agyba-főbe Paul Gomát, ,,a nép ellenségét”. Abból sem csinált titkot, hogy Doina Corneát például idegbetegnek tarja, Monica Lovinescuról elmesélte, hogy emberei agyba-főbe verték. A nyugalmazott egykori főkém azt is kifejtette, hogy ma sem cselekedne másként. Úgy tűnik, ma is kapcsolatban áll volt beosztottjaival, hiszen nemrég Culianu professzorról, Mircea Eliade közeli munkatársáról szólva, magabiztosan jelentette ki, ügynökei likvidáltak ugyan néhány disszidenst, de a professzor nem volt közöttük. Culianut Chicagóban lőtték főbe az egyetem nyilvános illemhelyén 1991-ben. /Bogdán László: A sakál, a kondukátor és a szekuritáté. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

Felháborodással fogadták az önkormányzati vezetők Paul Pacuraru munkaügyi miniszternek azt a kijelentését, hogy túlméretezett a helyi közigazgatásban dolgozó közalkalmazottak száma, ezért a jövőben 10 százalékkal kellene csökkenteni létszámukat. A helyi önkormányzatokban ugyanis idén jelentős mértékben – 100 ezer fővel – növekedett az alkalmazottak száma. Az önkormányzati vezetők szerint viszont a központi államigazgatásban kellene kezdeni a személyzetcsökkentést. Jelenleg a központi közigazgatásban 1,4 millió munkahelyet tartanak számon. /Tömeges leépítések a helyi közigazgatásban? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

„Mindegyik előadásunkat kortárs színházi nyelven igyekszünk megfogalmazni. Manapság már nem a címek a döntő fontosságúak, hanem a színpadra állítás módja” – mondta az új évadterv kapcsán Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója. Az október 5-én kezdődő évadot a műfaji változatosság jellemzi. Az első bemutató Friedrich Dürrenmatt A csendestárs című tragikomédiája Zakariás Zalán rendezésében. Az évad további előadásai: John Steinbeck regényeiből készül a George és Lennie című „drámai játék”, Barabás Olga rendezésében; Ion Luca Caragiale Karnebál című komédiája, amelyet Alexandru Dabija visz színre; Kellér Dezső, Paul Schönthan és Franz Schönthan A szabin nők elrablása című zenés vígjátéka, Keresztes Attila rendezésében. Stúdió-előadás készül Witold Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnő című groteszk komédiájából, Bocsárdi László rendezésében, továbbá lesz három egyéni műsor is: Visky András Júliáját Ruszuly Éva, az Émile Ajar Előttem az élet című regénye nyomán készülő Momót Magyarosi Imola, Salinger Zabhegyezőjének adaptációját pedig Kolcsár József adja elő. A társulat a következő hónapokban Brüsszelben vendégszerepel a tavalyi nagy sikerű előadással, A nyugati világ bajnokával, továbbá részt vesz a bukaresti I. L. Caragiale Nemzeti Színházi Fesztiválon. A bábtagozat Tamási Áron-meséből készülő előadás, a Tűzálló Pál premierjére várja a gyerekeket. /Rostás-Péter Emese: Kortárs nyelven. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

Paul Pacurariu munkaügyi miniszter bejelentette: november 1-jétől átlag 30 százalékkal nő a nyugdíjpont értéke: 416 lejről 541 lejre. /Nyugdíjemelés már novembertől. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Erdély nagyvárosainak könyvtáraiban az olvasói és könyvtárhasználati szokásokat mutatta be a Krónika. A kolozsvári Octavian Goga Megyei Könyvtár állományának 8-9 százaléka magyar nyelvű, a szabadpolcos rendszerben főként szépirodalmi műveket találni. Az év első kilenc hónapjában megközelítőleg 350 új magyar nyelvű könyv került a polcokra, év végéig további 450 cím áll majd az olvasók rendelkezésére. A kikölcsönzött könyvek listáját Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek, Egy polgár vallomásai és Idegen emberek című kötetei vezetik, hajszállal marad le mögötte Rejtő Jenő. Keresettek Wass Albert és Nyírő József könyvei is. Szatmárnémetiben a megyei könyvtárban a gyerekek és a felnőttek által kikölcsönzött öt-öt legkeresettebb könyv között az iskolai tananyag kiegészítéséül szolgáló kötelező házi olvasmányok találhatók. A megyei könyvtárban a közönségszolgálatosok közül senki sem beszél magyarul. A megkérdezett könyvtárlátogatók szerint kizárólag klasszikusnak számító szerzők könyvei sorakoznak a polcon. Nagykároly városi könyvtárában jobb a helyzet. Itt is a házi olvasmányok vezetik a kölcsönzési listát, elsősorban Móricz és Jókai regényei. Csíkszeredában, a Hargita Megyei Könyvtárban a fiatalok és a felnőttek körében hosszú idő óta Wass Albert művei a legkedveltebb olvasmányok. Második helyen áll Paulo Coelho Tizenegy perc, Veronika meg akar halni és A Zahir című könyvei, a harmadik a főleg nők körében kedvelt Danielle Steel. Márai Sándor Egy polgár vallomásai című könyve a negyedik, ötödik helyen Ken Follett regényei állnak. A legkedveltebb gyerekolvasmányok: Harry Potter, Jacqueline Wilson könyvei, Janikovszky Éva és Fekete István regényei. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtár legolvasottabb köteteinek listáját gyermek- és ifjúsági regények vezetik. Fodor Sándor Csipike című meseregényét kölcsönözték ki a legtöbbször. Tavaly Wass A funtineli boszorkány trilógiája volt a legolvasottabb, idén pedig az író Hűség bilincsében című kötete. A legnépszerűbb magyar szerzők Wass Albert, Jókai Mór, Mikes Kelemen és Tamási Áron. Sepsiszentgyörgyön az elmúlt 12 hónap alatt több mint 72 ezren látogatták az intézményt, összesen 76 ezer kötetet kölcsönöztek. A könyvtár Könyvet házhoz elnevezésű programja iránt is fokozódott az érdeklődés. Ezzel a kezdeményezéssel a mozgáskorlátozottakat, az időseket segítik. /Ponyva és szépirodalom között. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

Október 25–27. közt tartotta idei tanulmányi napjait a Pax Romana keresztény értelmiségi szövetség. Az erdélyi identitás volt a téma. Horváth István szociológus az erdélyi, nemzetiségi szempontból vegyes házasulási statisztikákat, preferenciákat ismertette, Vetési László szórványügyi előadó Keresztény értelmiségi feladatok a szórványmunkában címen mutatta meg a szórványosodást. Rüsz-Fogarasi Enikő történész az erdélyi tolerancia valóságát mutatta be a fejedelemség kori Erdélyben, majd Fasang Árpád zongoraművész, diplomata Nemzeti, kulturális és európai identitásról beszélt. Máthé Zsuzsa német szakos vallástanár az erdélyi szászokat mutatta be és a magyar értelmiséggel való együttműködésüket a 20. század első felében, Ferenczi Enikő mentálhigiénés szakember az azonosságtudat összetevőiről beszélt. A tanulmányi napok végén tisztújítás is zajlott: a Romániai Magyar Pax Romana új elnöke a csíkszeredai Birtók József, a Státus Kiadó vezetője, alelnök Olosz Erzsébet, szervező titkár és külkapcsolati referens Bodó Márta, az elnökség további tagjai Paulusz Mária, Szász Ávéd Rózsa, valamint Sebestyén Ottó Pax Romana-lelkész. /(lakmusz): Erdélyi identitásainkról, barátok közt. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 4./

Terrorista cselekedetek gyanújával bűnvádi feljelentést tett a bukaresti Kommunizmus Bűncselekményeit Feltáró Intézet Nicolae Plesita nyugalmazott tábornok, valamint öt egykori román diplomata ellen. A kormány által két évvel ezelőtt létrehozott intézmény azzal vádolja a Szekuritáté Külföldi Hírszerzésének (DIE) volt parancsnokát és a öt volt bonni diplomatát, hogy közreműködtek a kommunista rezsim ellenállóinak meggyilkolásában, valamint megfélemlítésében. Az intézet szerint Nicolae Plesita, Dan Mihoc, Constantin Ciobanu, Ion Constantin, Ioan Lupu és Ion Grecu szervezte meg többek között 1981-ben a Ceausescu-diktatúra három nagy ellenállója, Paul Goma, Nicolae Penescu és Serban Orescu ellen irányuló – végül sikertelennek bizonyult – merényletet, amelynek során csomagba rejtett pokolgépet küldtek a célszemélyeknek. Másokat Plesitáék mérges gázzal, illetve bérgyilkosok alkalmazásával igyekeztek eltenni láb alól. Különben a feljelentést a Szekuritáte Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS), a CIA-tól, a kelet-német (STASI), valamint a magyar titkosszolgálattól (BM) származó dokumentumokra és tanúvallomásokra alapozták. A Marius Oprea történész vezette intézet korábban hasonló eljárást kezdeményezett 210 egykori börtönparancsnok és a gyermekeket beszervező szekustiszt ellen is. Augusztusban arra is javaslatot tett, hogy a volt szekusok és a politikai rendőrséggel közvetlenül együttműködő személyek nyugdíját csökkentsék a szakképzetlen munkásokéval egyenértékű szintre. Ez a rendelkezés egyebek mellett Nicolae Plesita szekustábornokra is vonatkozna, aki jelenleg ötezer lejes nyugdíjban részesül. A bukaresti katonai ügyészség által véglegesített bűnügyi dossziéban azzal gyanúsítják a DIE volt parancsnokát, hogy Ceausescu utasítására legkevesebb hét merénylet végrehajtásával bízta meg a Sakálként elhíresült nemzetközi terroristát. Carlos, azaz Iljics Ramirez Sanchez 1981. február 21-én például a Szekuritáté megrendelésére robbantott a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében. /Rostás Szabolcs: Szekusok célkeresztben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Az óévet búcsúztató est leginkább kedvelt kulturális és színházi élménye a szilveszteri kabaré. A három székelyföldi színház kínálata a következő. Klasszikus musicallel zárja az évet a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata: Masteroff-Kander-Ebb Kabaré című művét december 31-én mutatják be. Az udvarhelyi Kabarét Gajdos József rendező-koreográfus vitte színpadra, munkáját két fiatal, Kolozsváron végzett művész segítette: a díszleteket Csíki Csaba, a jelmezeket Kiss Zsuzsanna tervezte. Vígjátékkal készül a szilveszterre a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A Paul és Franz Schönthan–Kellér Dezső által szerzett A szabin nők elrablása című zenés bohózat próbáit már a múlt hónapban megkezdte a társulat Keresztes Attila rendező vezetésével. Száz év magyar operettjeiből kínál ízelítőt a Csíki Játékszín december Kállai István–Nemlaha György Mesék az operettről című darabjával. Csutka István, az előadás rendezője és koreográfusa, aki a darab ősbemutatójának rendezője is volt 2003-ban, a debreceni Csokonai Színházban. /Fény, zene, pezsgő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

Átadná, vagy legalábbis megosztaná a 18. életévüket betöltött diákok diszkriminálása elleni aláírásgyűjtés országos szervezését a Kovászna Megyei Diákönkormányzat – mondta el Nemes Előd, a szervezet vezetője. A tanulók a múlt héten kezdeményezett akcióban arra kérik a munkaügyi tárcát, ne hozza hátrányos helyzetbe a nagykorú diákokat azzal, hogy megvonja tőlük az állami támogatást (az úgynevezett gyerekpénzt). Január 14-én újabb hétszáz aláírással bővült az aláírók listája, megközelítve a négyezret. Paul Pacuraru munkaügyi miniszter 2008. január 11-én közölte, hogy a diákoknak járó állami támogatás helyett a nehéz szociális helyzetben lévő fiatalok más juttatásban részesülnek kárpótlásként. /Illyés Judit: Országosra bővül az aláírásgyűjtés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Traian Basescu bűnvádi eljárás megindítását kérte nyolc volt és jelenlegi kormánytag ellen az igazságügyi tárca élére ideiglenesen kinevezett Teodor Melescanutól. Mint hangsúlyozta: döntésével segíteni kívánja az igazságszolgáltatás munkáját. Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőről, Adrian Nastase volt miniszterelnökről, Paul Pacuraru jelenlegi munkaügyi miniszterről, Miron Mitrea korábbi szállításügyi, Tudor Chiuariu volt igazságügyi, Victor Babiuc volt védelmi, Decebal Traian Remes volt mezőgazdasági miniszterről, valamint Codrut Seresről, a gazdasági tárca volt vezetőjéről van szó. Paul Pacuraru liberális munkaügyi miniszter szerint ez a kezdeményezés nem más, mint az államfő kísérlete politikai leszámolásra. Az államelnöknek alkotmányos joga van ahhoz, hogy az ügyészség felkérésére igent mondjon egyik vagy másik jelenlegi vagy volt miniszter elleni bűnvádi eljárásra, vagy pedig visszautasítsa ezt – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „Viszont az, hogy ő ezt úgymond ‘csomagban’ teszi nyolc jelenlegi és volt miniszter esetében, szerintem nem véletlen: ezáltal is megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben“ – jelentette ki. /Nyolc miniszter „egy csapásra” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

A minőségi oktatás érdekében a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) csökkenteni szeretné a diákok számát – nyilatkozta Paul Serban Agachi professzor. A BBTE szenátusi ülésén 2007. december 30-án megválasztották az egyetemi rektori hivatal és akadémiai bizottság új vezetőit. Az akadémiai bizottság elnökévé Paul Serban Agachit választották. A bizottság alelnöke és magyar oktatásért felelős képviselője Nagy László lett, a további négy tag között egy magyar van: Benedek József. /Duka Annamária, Márk Boglárka: Minőségi oktatást akar a BBTE. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A magyar nyelvű utcanévtáblák vitát keltettek Marosvásárhelyen a tanács február 7-i ülésén. Törzsök Sándor képviselő tette szóvá, hogy az új utcanévtáblákról hiányzik az utcák magyar nyelvű felirata, a táblákon nincs magyar név, csak az "utca" megnevezés szerepel magyar nyelven. "Ön 2004-ben azt ígérte, hogy a város minden lakójának polgármestere lesz, viszont az új utcanévtáblák kihelyezése cinikus gesztus a város magyar ajkú lakossága iránt" – rótta fel a képviselő Dorin Florea polgármesternek. Dorin Florea visszautasította a vádat, szerinte törvényesen jártak el az új táblák kihelyezése során. Dr. Benedek István képviselő azt tette szóvá, hogy a tanács novemberben határozatban szögezte le, hogy az utcanévtáblákon a magyar utcaneveknek is kell szerepelniük, és elkészült az utcanevek hivatalos magyar fordítása is. Kirsch Attila képviselő elmondta, a Kinizsi Pál utcában a Paul Chinezu név helyett egyszerűen csak Chinezu szerepel. "Van valamilyen köze netán a kínaiaknak a városhoz?" – kérdezte a tanácsos a polgármestertől. A polgármester nem adott választ arra, hogy a tanácsi határozatot miért nem tartották be. /Ingerült szóváltás az utcanevekről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 8./

Végre ismertette a vádakat Miron Mitrea szociáldemokrata politikussal az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Mitrea ugyanabban az ügyben érintett, mint amiben „sorstársa”, Adrian Nastase volt kormányfő, éspedig a Zambaccian utcai ingatlan megszerzésében. A vád kenőpénz elfogadása. Adrian Nastase másfél millió euróra becsült házáról van szó. 2007 szeptemberében a DNA azt kérte Traian Basescu államfőtől, hogy hagyja jóvá a Mitrea elleni bűnvádi eljárás beindítását. Traian Basescu ez év januárjában kérte Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi minisztert, indítsák be a bűnvádi eljárást nyolc volt és jelenlegi tárcavezető ellen. Az érintettek: Adrian Nastase, Miron Mitrea, Tudor Chiuariu, Paul Pacuraru, Nagy Zsolt, Victor Babiuc, Codrut Seres és Traian Decebal Remes. /DNA-meghallgatáson Mitrea. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Csodát látni érkeznek Gyergyószentmiklósra egyre többen, az ország különböző részeiről, hogy lássák a kisebb ortodox templom egyik festményét, amelyen a kisdedet karjában tartó Szűzanya könnyezik. Február 17-én a szentképen megjelent egy könnycsepp, amelyet azóta újabbak követtek, és most is csordogálnak alá. Paul Dumitru ortodox lelkész elmondta, az ikon nagyon régi, az öregektől hallotta, hogy valamikor a jelenlegi templom helyén egy fából épült istenháza állt, amely tűzben pusztult el. Ami sértetlenül megmaradt, ez az ikon és egy fakereszt volt, ez utóbbit ma is a parókián őrzik. A szentkép fára festett, hátsó része csak durván megmunkált, és a főoltárt díszíti, ahová nőknek belépni tilos. Rózsaillatú a Mária arcáról induló, kezén és a Kisdeden végigfolyó csepp. – Pap vagyok sok éve, s mindig fenntartásokkal fogadtam a könnyező Mária-képekről szóló híreket. Vétkeztem, hogy kételkedtem – mondja Paul Dumitru lelkész. Már nem kételkedik. /Balázs Katalin: Könnyező Szűzanya-ikon. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 14./

Nagyon sok program várja az érdeklődőket a Szent György-napokon, a városünnepélyen, Sepsiszentgyörgyön. Sajtófotó-vándorkiállítás mellett Nem eladó / Not for sale című, fiatal háromszéki művészek képeslapjait bemutató kiállítás nyílt a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárában. Aki nem juthat el a helyszínre, a képeslapokat megtekintheti a www.magma.maybe.ro honlapon. Székelyföld egy angol szemével címmel nyílt meg Paul Glendell fényképkiállítása. A Park vendéglőben dzsesszkocsma nyílt, több együttes fellépett. /Örök dokumentumok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

Memorandumot fogadott el a kormány, amelynek célja javítani a jelenlegi demográfiai tendenciákon, nyilatkozta Paul Pacurariu munka- és családügyi miniszter. A 2009–2050 közötti időszakra vonatkozó stratégia, amelyet a tervek szerint ez év végéig dolgoznak ki, helyreállítaná az 1990 és 2008 között mért 1,7 millió fős lakossági deficitet. A miniszter szerint az ország sorsáért a mindenkori román kormány felelős. Növelni kell a születések számát, javítani a gyermekek nevelését és oktatását meghatározó körülményeket, népszerűsíteni kell a családi életet a karrierrel szemben, és jól átgondolt családtámogatási politikát kell kidolgozni. /Stratégia a demográfiai csökkenés megfékezésére. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

A második világháború sötét időszakával kapcsolatos két kötetet mutattak be a Kolozsváron, két különböző rendezvény keretében: az egyik az erdélyi szász SS-katonákkal kapcsolatos, és a Német Kulturális Központban ismertették, a másik pedig az erdélyi zsidóság holokauszt utáni identitásválságát járja körbe, a Tranzit Alapítvány által szervezett beszélgetéssorozat részeként. Bemutatták Paul Milata romániai születésű, berlini történész a Hitler, Sztálin és Antonescu között. Romániai németek az SS-csapatokban című német nyelvű könyvét. „A romániai németek indítékainak megértéséhez figyelembe kell vennünk a másik két nagy hatalom létezését. Az erővonalakat három személyiség: Hitler, Sztálin és Antonescu határozták meg. ” A romániai németek azért léptek be – a professzor fejtegetése szerint – az SS soraiba, mert féltek Sztálintól, és mert volt jó pár negatív tapasztalatuk Antonescu politikájával kapcsolatban, valamint bizonyos módon imponált is nekik a nemzetiszocialista Németország. A szerző könyvének román fordítását szorgalmazza. Tibori Szabó Zoltán újságíró legutóbbi kötete, az Árnyékos oldal /Koinónia Kiadó, Kolozsvár/ volt a másik kiadvány. „Az erdélyi zsidóság történetének legizgalmasabb témája az identitáskeresés, és ez a könyv pontosan azt a témát járja körül” – indította a bemutatót Gidó Attila, a romániai Kisebbségkutató Intézet munkatársa. /Darvas Beáta, Fleischer Hilda: Sötét múlt nyomában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

Becslések szerint legalább ötezer véndiák töltötte meg a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium udvarát a véndiák-találkozón, az udvar szűknek bizonyult a világ minden tájáról érkező öreg diákok számára, így a szomszédban lévő református esperesi hivatal kertjét is meg kellett nyitni. A Gönczy Gábor vezette Kölcsey Ferenc Véndiákszövetség kitett magáért és változatos programot kínált a hazalátogatóknak: Fátyol Rudolf hegedűművész és Duffek Mihály zongoraművész hangversenye, Boér Ferenc színművész versműsora, majd a székesegyház vegyes karának fellépése. Megnyitották Paulovics László festészeti kiállítását, bemutatták Csirák Csaba új könyvét a szatmári színjátszásról, majd a Harag György Társulat kabarét adott elő, amelyet a Kölcsey népi tánccsoportja követett. /Sike Lajos: Ötezer kölcseys véndiák. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Hunyad megyében szinte egy kézen megszámlálható a még létező történelmi emlékművek száma. Még másfél évtizede sincs annak, hogy máig ismeretlen tettesek összetörték és széthordták a zajkányi buzogányos emlékművet. A Hunyadi János törökök feletti győzelmére emlékeztető buzogányt 1896. szeptember 6-án állíttatta Hunyad megye közössége a vaskapui csata emlékére. Talapzatán a következő felirat állt: „Hunyadi János tizenötezer vitézével az 1442-iki szeptember 6-án e szorosban verte szét Sehabeddin beglerbégnek Erdélybe nyomuló nyolcvanezer főnyi hadseregét. A dicső fegyvertény örök emlékéül állíttatta ez oszlopot Hunyadvármegye közönsége a honfoglalás ezredik évében. ” Az 1992 júniusában széttört emlékmű rongálóit valószínűleg a felirat utóbbi mondata késztette a durva cselekedetre. Akkoriban a Vatra Romaneascát gyanúsította a közvélemény, hogy ők állnának a dolog mögött – emlékezik vissza Schreiber István, Hunyad megyei EMKE-elnök, aki kétségbeesetten követte nyomon az ügy minden mozzanatát. A tettes mai napig nem került elő. Azt sem sikerült kiderítenie a rendőrségnek, hogy az első rongálást követően a rendőrőrs udvarába szállított emlékmű-maradványokat ki lopta el. Ma már csupán a hajdani talapzathoz vezető kőlépcső emlékeztet Hunyadi buzogányára. Visszaállítását többen is ígérték – politikusok és civilek. Azonban semmi nem történt. Vaskapui társánál jóval korábban esett a román túlbuzgóság áldozatául a vulkáni hágó alatt, a város akkori főterén szintén 1896-ban felállított buzogány. Ezt már 1918-ban lerombolták, de a szájhagyomány szerint egy magyar grófnőnek és magának az angol királynőnek a közbenjárására 1937-ben újraállították, román nyelvű, módosított felirattal. Az emlékmű zavarónak tűnt a Ceausescu 1986-os Zsil-völgyi látogatását szervezőknek, akik egyszerűen szétverették az emlékművet. Hasonlóan elrománosodva, de legalább megmaradt a szintén törökveréshez kötődő kenyérmezei csata emléke. Igaz, az eredeti, még Báthory által építtetett kápolnát már a 18. században lerombolták, helyén azonban 1818-ban Nagy Sándor szászvárosi lelkész emelt három öl magas emlékoszlopot. Ez csupán az 1848-as forradalomig maradt talpon. Az 1479-es csatában elhunyt 30 ezer török és 8 ezer keresztény sírhantját azonban Bencenc község (ma Aurel Vlaicu) területén az 1900-as évek elején br. Orbán Antal bekerítette és újra kápolnaszerű épületet emelt rá Kinizsit és Báthory dicsőítő felirattal. Ezt Trianon után rombolták szét, majd az ötvenes években a szomszédos Alkenyéren (ma Sibot) újabb emléket emeltek, ezúttal a „román hős, Paul Chinezu emlékére”. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc szellemét őrző emlékművek közül a legszerencsésebb a dicsőséges piski csatára emlékeztető obeliszk, melynek eredetijét ugyan összetörték a birodalomváltás nyomán, ma azonban, ha nem is a hajdani helyén, de új oszlop áll helyette – mondta Schreiber István EMKE-elnök. Az 1995-ben a helybeli római katolikus egyházközség, az EMKE és az RMDSZ összefogásával újraállított obeliszk amúgy az egyetlen olyan Hunyad megyei emlékmű, amit 1989 után állítottak helyre. Talán ide sorolhatnánk még gróf Kun Kocsárd és Kuún Géza mellszobrait, melyek szintén eredeti helyüktől eltérően, de mégiscsak látható helyen állnak. Az obeliszket erős vasráccsal kerítették körül, de a rongálóknak szétverték azt. Megmaradt darabjait kiegészítve, 1995-ben állították fel újra a piski római katolikus templom kertjében, ahol azóta is fő helyszínt biztosít a március 15-i ünnepségeknek. Ugyanezen alkalmakkor koszorúzzák meg a Hunyad megyében eltemetett hajdani honvédtisztek sírját. Azaz közülük kettőt, melyek a dévai református és római katolikus temetőben vannak. A két marosillyei síron csupán halottak napján gyúl ki egy-egy gyertya. Az 1848–49-es szabadságharchoz kötődő tragikus Hunyad megyei eseményeket ma már egyetlen sírkereszt sem jelzi. Az Avram Iancu nevével fémjelzett mócvidéki lázadás során ugyanis a felbőszített román lakosság végigdúlta a Maros bal partját, felégetve a magyar nemesi birtokokat, sok száz ártatlan családot gyilkolva le. Míg a szomszédos Fehér megyében több helyütt is emléket állítottak e szomorú eseménynek, Hunyad megyében már csak szóbeszéd szintjén él ezek emlékezete. Kőrösbánya bejáratánál volt egy emlékmű, a Brádi család 19 tagjának legyilkolására emlékeztetve. Ma már nyomára sem bukkanhatunk – mondja Schreiber István. Éppen a Brádiak által nevelt Avram Iancu emberei gyilkolták le a családot. A Brádiak viszont már korábban, a Horea, Closca és Crisan-féle 1784-es parasztlázadást is megszenvedték, amikor a megvadult nép szintén gyilkolni kezdett, pusztítva a közeli Kristyor és Brád magyar nemességét, hírmondó is alig menekülhetett a pusztulásból. November hónap folyamán felperzselték a Josikák branicskai kastélyát, Guraszáda, Marosillye, Zám, Marossolymos, Berekszó, Haró, Kéménd, Bánpatak, Gyertyámos, Arany, Rápolt, Bábolna, Folt, Algyógy, Homoród, Bokajalfalu nemesi udvarait, legyilkolva még a csecsemőket is, 101 nemesi családot irtva ki. Mindennek azonban még az emlékét is eltüntették. Akárcsak a mócok pusztítását, amely szintén Kőrösbányától egészen Algyógyig terjedt a megyében. Ez utóbbi településen 1906-ban gr. Kun Kocsárd kastélyának kútja mellett emlékművet állítottak a kútba gyilkolt algyógyi magyarság, köztük a lelkész és családja emlékére. A hajdani EMKE és a Magyar Királyi Földművelési Minisztérium által emelt gránitobeliszket azonban Trianon után azonnal szétverték. Trianonnak köszönhetően Hunyad megyében összesen két felirat őrzi e vidék magyar világháborús hőseinek emlékét. Egyik a dévai református temetőben 1995-ben felállított emlékoszlop felirata: „Az 1848–1849-es szabadságharc, az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékére állította a református egyház 1995. márciusában. Az igaznak emlékezete áldott. ” Déván ez az obeliszk szolgál az utóbbi években a márciusi megemlékezések helyszínéül is. A világháborúkban elesettek emléke azonban elenyészett. Az egyetlen kimondottan háborús síremlék a római katolikus temetőben van, ahol borostyánnal benőtt kereszt hirdeti három nyelven: románul, magyarul és németül, hogy itt nyugszanak a II. világháborúban elesettek. A szinte földbe süllyedt sírlapon pedig még kibetűzhetők a hősök nevei... A feliratozás újravésése, vagy a szétvert emlékművek visszaállítása azonban egyelőre fel sem vetődik. /Gáspár-Barra Réka: Magyar honvédsírok. Emléküket is irtják. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 14./

Szatmárnémetiből Németországba, s onnan magyarországi kiállítótermekbe eljutni – ez Paulovics Lászlónak sok gyötrelmes évébe került. A festményeivel most Budapesten kiállító művésznél sokoldalúbb képzőművészt nemigen találni. Tervez színházi díszleteket és jelmezeket, szervez és rendez tárlatokat, kiállításokat, miközben önálló műveket is alkot, festőművészként és grafikusként. 1985-ben a romániai diktatúra súlyosbodása miatt távozott Szatmárnémetiből német földre, ahonnan rendszeresen járt Magyarországra is. Manapság felváltva él és alkot barendorfi és szentendrei műteremházában. /Paulovics retrospektív tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Paul Pacuraru munkaügyi miniszter bejelentette: november elsején 20 százalékkal emelik a nyugdíjakat, így a nyugdíjpont értéke az országos átlagbér 45 százalékát teszi majd ki. Jelenleg 581,3 lej a nyugdíjpont értéke, ez pedig az 1550 lejes országos bruttó átlagbérnek a 37,5 százalékát jelenti. A kormány tavaly november 1-jétől 30 százalékkal emelte meg a nyugdíjpont értékét. /Novembertől húsz százalékos nyugdíjemelés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./