Romlik a megyei közutak állaga az észak-erdélyi autópálya Szilágy megyén áthaladó szakaszának építése óta. Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke elmondta, 40–50 tonnás teherautók szállítják naponta a kavicsot a Szamosból, illetve a Kolozs megyei Bánffyhunyad melletti Kalotáról az autópályát építő Bechtel munkapontjaira olyan utakon, amelyek alapját nem ilyen fokú terhelésre tervezték. Az építőanyagok szállítása következtében a házak falai repedeznek. Csóka Tibor közölte, a közeljövőben tárgyalni kívánnak a Bechtel képviselőivel arról, hogy amennyiben továbbra is ezeket az utakat kívánják használni, hozzá kell járulniuk azok karbantartásához. Kolozs megyében is több útszakasz ment tönkre a sztrádaépítési munkálatok megkezdése óta. /Gyergyai Csaba: A Bechtelt hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Csehi Árpád, az RMDSZ szatmári megyei tanácselnök-jelöltje rámutatott, négypárti román koalíció jelöltjét kell megvernie a választásokon. Úgy látja, segíti őt ebben az is, hogy a megyében már nem lehet a magyar veszéllyel riogatni. A választásig a megye minden zugát be akarja járni. Jelenleg a felénél tart, naponta két-három települést keres fel. Szekeres faluban mindössze nyolcvan lélek él, közülük tizenöt lehetett ott a találkozón, mégis két órán át beszélgettek. Néhány dolgot már ott megoldottak. Például helyén áll a kétnyelvű településjelző tábla, s ősztől külön kocsi viszi a szekeresi gyerekeket a dobrai magyar iskolába. /Sike Lajos: „Szatmáron nincs magyarveszély” Beszélgetés Csehi Árpáddal, az RMDSZ szatmári megyeitanácselnök-jelöltjével. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Közel negyven személy maradt ivóvíz nélkül a Kolozs megyei Magyarfenesen, az erdélyi autópálya munkálatai miatt. A munkálatokért felelős Bechtel cég naponta 16 liter palackozott vizet ad családonként a károsult lakóknak, és egy 3000 literes ciszterna vizet biztosít hetente kétszer a háztartások, illetve jószágok számára. A falu lakói szerint ez nem elég. /D. Mészáros Elek, Fleischer Hilda: Víz nélkül, repedt házakban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Megszületett a Kolozs megyei tanácselnökre és a Kolozs megyei tanács összetételére vonatkozó végleges eredmény: a megyei tanács elnöke a demokrata-liberális párti (PD-L) Alin Tise lesz, aki a szavazatok 37,7 százalékát kapta. Ez összesen 100 975 voksot jelent. A megyei tanács megoszlása: PD-L – 15, PSD és PNL – 7–7, RMDSZ – 5, Nagy-Románia Párt – 2 fő. Tanácsosi mandátumhoz jutott Vákár István, Okos Károly, Sztranyiczky Szilárd, Balázs-Bécsi Attila és Fekete Emőke. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete óvás benyújtását fontolgatja, ugyanis a mandátumok elosztásánál pontatlanságok történtek. Az RMDSZ a korábbiakhoz képest 3 tanácsosi mandátumot veszített. /Öt mandátumot nyert az RMDSZ a Kolozs megyei tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete és a Bolyai Csoport közösen létrehozott díját, a Signum-Pro Scientia Absoluta Vere-díjat elsőként vette át június 6-án Marosvásárhelyen Edmund Robertson matematikus, a skóciai St. Andrews Egyetem professzora, akinek a nevéhez fűződik a mintegy 2000 rangos matematikus életrajzát tartalmazó MacTutor matematikatörténeti internetes adatbázis létrehozása. Az internetes programot naponta több százezren veszik igénybe, a weboldal létrehozói pedig tovább folytatják kutatómunkájukat. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezete és a Bolyai Csoport párhuzamosan a hazai tudósok számára is díjat alapít, amelyet olyan matematikusoknak adományoznak, akik a legtöbbet teszik a Bolyai-hagyaték ápolásáért, feldolgozásáért. /Signum-Pro Scientia Absoluta Vere- díjat adományoztak. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetői vehemensen kifogásolták Tibori Szabó Zoltán cikkét (Szabadság, máj, 3.), holott Tibori szerint ebben a számban Gémesi Ferenc szakállamtitkár, továbbá Zilahi László, a magyar kormány képviselője a Sapientia Alapítvány (SA) kuratóriumában ugyanannyira súlyos és kíméletlen kritikákat fogalmaztak meg. Gémesi Ferenc például azt állította: a Sapientia Egyetemen „sem az intézményi struktúra, sem a működés nem hatékony”, „az elmúlt években megkérdőjelezhető szakmai alapon indultak fejlesztések”, „létező, magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények keretében már meglévő szakokat indítottak”, „a keresztény értékekhez az is hozzátartozik, hogy betartjuk a szavunkat, főleg ha azt még írásba is adtuk”, „ha a hatékonyságát nézem, ez egy rossz szocialista nagyüzemre emlékeztet”. Az államtitkár szerint a négy helyszínen „négy önálló kiskirályság” látszik kiépülni. Zilahi László szerint „nincs összehangolt koncepció, aminek alapján az egyetem a saját fejlesztését látná”, „a minőség rendkívül eltérő helyszínenként, szakonként”, „jellemző a furcsa gombhoz a kabátot logikára, ami az építkezésekkel kapcsolatban elhangzik”, „az ingatlanra építünk, s aztán majd megnézzük, hogy kinek nincs még tanszéke, s ki nem volt még dékán (...), gyakran ezt látjuk”. Az EMTE és a PKE vezetőinek replikáiból (Szabadság, május 6.; május 8.; május 10.) kiderül, hogy felháborodással olvasták Tibori cikkét, de nem háborodtak fel Gémesi Ferenc bírálata miatt. Tibori Szabó Zoltán megmagyarázta: az újságírót könnyebb elítélni, egyházellenesnek kikiáltani, a finanszírozó magyar állam képviselőivel azonban kesztyűs kézzel kell bánni, „nem illik” visszafeleselni. A 2004-ben a Dr. Antal Kft. (vagy Antal–Mokos) által végzett auditálás szerint „a rendszert már önmagában jellemző probléma, hogy a szerződések, a jövedelmek és a kiadások elszámolásának pontatlanságai miatt a helyzetkép sem lehet teljesen megbízható”; „általános vélemény volt, hogy a szabályozás rendszere a Sapientia–EMTE rendszerben áttekinthetetlen”. „Az intézményben az elmúlt években nem folyt stratégiai tervezés. ” „a szabályozás rendszere a Sapientia–EMTE rendszerben áttekinthetetlen. ” „... nincsenek dékánok által kidolgozott kari fejlesztési stratégiák, hiányzik a kancellár által kidolgozott működési szabályzat és választási szabályzat stb. ” Az egyetem vezetői követelték Tibori Szabó Zoltántól a nepotizmus konkrét példáit, de az újságíró szerint itt nem jól ismert esetek és nevek felsorolásáról van szó, hanem magáról a jelenségről. Az újságíró a jelentésekből levonta a következtetést: a Sapientia–EMTE rendszerében a munka nem úgy folyik, ahogyan azt az eddig elköltött mintegy 14 milliárd forintból meg lehetett volna szervezni. A cikkíró ítélkezett: az egyetem vezetői „félrevezették az erdélyi magyar nyilvánosságot, elhitették vele, hogy az intézményben komoly építkezési munka zajlik”. Amennyiben nem képesek a változtatásra, „engedjék át az intézmény vezetését arra rátermetteknek. ”A Sapientia–EMTE elérkezett az állami akkreditáció állomásához. Az egész erdélyi magyar felsőoktatási rendszert újra lehetne gondolni, a Sapientia–EMTÉ-t beleértve, amelynek fel kell zárkóznia a korszerű egyetemépítés követelményeihez. /Tibori Szabó Zoltán: Sapientia–EMTE: maradjunk a tényeknél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., folyt. jún. 7., jún. 9., 10./

Nem tudom, van-e ma nagyobb köztiszteletnek örvendő személyisége a Gyergyói -medencének, mint Ferencz Ervin ferences szerzetes, írta a lap munkatársa. Visszaemlékezésekben, könyvekben, dokumentumfilmekben szerepel. P. Ferencz Ervin /sz. 1920./ az 1989-es fordulat előtt nem Szárhegyen szolgálta Istent és az embereket. Amióta újra megtelepedett szülőfalujában, Gyergyószárhegyen, sok minden megváltozott a kolostorban és környékén. Naponta vívta csendes küzdelmét azért, hogy ami a ferencesek tulajdona volt, az is maradjon. Az állandóan mozgó Ervin atyát Turbó atyának becézik a háta mögött. Június 21-én tartja vasmiséjét, a még életben lévő egykori osztálytársak 70. érettségi találkozójukat is a kolostor templomában, szentmisével kezdik. /Bajna György: Hatvanöt év szolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

A huszadik évforduló jegyében könyvbemutatók és kávéházi beszélgetések tarkítják naponta a kisvárdai színházi fesztivál kínálatát. A jubileumi kísérő programokat Darvay Nagy Adrienne színháztörténész állította össze, a beszélgetések meghívottai a különböző régiók színházainak azon színészei és rendezői, akik az elmúlt húsz év alatt többször is részt vettek a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján. Bemutatták Darvay Nagy Adrienne A kisvárdai fesztivál című jubileumi kötetét. A könyv egyik fontos erénye, hogy alapos adattárral rendelkezik, hozta a fesztivál összes programját, szereposztással, díjakkal, zsűritagokkal. /Köllő Katalin: Kisvárda, huszadszorra (3). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Egyre nagyobb teret hódít Romániában a bulvársajtó, melynek zászlóvivője eladott példányszám tekintetében egyharmaddal múlja felül négy mértékadó lap eladásait együttesen. A lapok auditálását végző iroda (BRAT) adatai szerint a legolvasottabb napilap a Libertatea. Az első negyedévben naponta átlagosan 230 ezer példányt adtak el, miközben négy mértékadó országos napilapból összesen csak napi 173 ezer kelt el. A négy mértékadó lap között szerepel a két legolvasottabb közéleti napilap is, a Jurnalul National és az Evenimentul Zilei. Mindkét kiadványnak csökkent a napi eladott példányszáma. A Jurnalul Nationalból tavaly több mint 81 ezret értékesítettek, az idén már csak 66 ezret adtak el napi átlagban. Az Evenimentul Zilei eladása a tavalyi 64 ezres példányszámról 53 ezerre esett vissza. A másik két mértékadó napilap, a Gandul és az Adevarul értékesítése alig változott, 28 ezer, illetve 24 ezer eladott példányszámon stabilizálódtak. A bulvárlapok térhódításának másik jele, hogy az elmúlt két évben két új versenytársa akadt a Libertateának. A Click! bulvárlapból 120 ezer példányt adtak el az első negyedévben, a Cancan lapból pedig 92 ezret értékesítettek naponta. /Hódít a bulvár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Pontatlannak tartja György Ervin Kovászna megyei prefektus azt az állítást, miszerint a román hatóságok nem engedték el a Gödöllőn múlt hét végén megrendezett Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozójára. A meghirdetett program szerint György Ervin Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tartott volna előadást, de nem utazott el a találkozóra. A prefektus kifejtette, hogy Kovászna megyei témában illetékes, az előadást viszont országos ügyben hirdették meg. „Ilyen esetben a kormány engedélyére lett volna szükségem, hogy elfogadjam a meghívást” – mondta a prefektus. A vendéglátó Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint György Ervint nem engedték el a konferenciára. Az MTI szerint a tanácskozáson felolvasták a prefektus üzenetét, őt a román hatóságok nem engedték el a konferenciára, hogy elmondhassa beszédét. – A prefektusokra vonatkozó törvényben nincs ilyen tiltó kitétel. /B. S. : Külföldre csak engedéllyel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

A Boldog utcán túl Kolozsváron több évtizedre visszamenőleg szórványgyülekezetek élnek. Gyimesi Éva a nyolcvanas évek elején olyan gyülekezetbe kezdett járni, ahol a hívek úgyszólván szomszédként naponta találkoznak, ismerik egymás gondjait. Ez a kerekdombi közösség. Jakab Gábor plébános gyülekezetében Gyimesi negyedszázada tapasztalja a lelki épülést. Az itteni közösség folyamatosan épül keresztényként és magyarként lelki házzá. Jakab Gábor nem a talapzaton álló vezető, hanem szolgája annak, aki küldte. Az egykori évfolyamok magyar tanárjelöltjei közül sokan ennek a lelki útravalónak köszönhetően bírták ki itthon a viszontagságos éveket. A képzőművészet, a zenehallgatás, a színházlátogatás beépült a plébános életvitelébe. Neki is köszönhető, hogy a Keresztény Szó című folyóirat a legszínvonalasabb magyarul megjelenő katolikus folyóiratok egyike lett. Jakab Gábornak három szórványgyülekezete van. A kerekdombiakon kívül, a kajántói és az íriszi katolikusok pásztorolását is el kellett vállalnia. Közben szerkesztője maradt a Vasárnap című hetilapnak. Az Árpád-kori kajántói templomban hatvanheten vannak a katolikusok, itt gyülekezeti ház is épült. Jakab Gábor plébános július 17-én lesz hetven éves. /Gyimesi Éva: A lélekműves. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Hónapok óta egyetlen erdészeti hivatal sem vállalja a mintegy háromezer hektárnyi szentegyházi erdő őrzését, mivel a fatolvajok fenyegetései miatt több esetben is veszélybe kerültek saját – például a Homoródi Erdészeti Hivatal – erdészei. Szentegyházán naponta újabb történetekkel bővül a törvénytelen favágók és a vagyonukat őrizni próbáló helybéliek folyamatos összetűzése. A kisvárosban például sokan látták azt az esetet, amikor néhány fiatal traktorral húzatta a frissen levágott farönköket, a helyi rendőrség viszont semmit sem tett ez ügyben. A „nagyüzemi" szentegyházi erdőlopás kezdete az 1995-ös széldöntésig vezethető vissza. /Kozán István: Megoldást javasol az alprefektus. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

Az Interetnikai Színházi Fesztivál brassói kiadásán a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem csapata volt a legszervezettebb – és talán a legsikeresebb – társulat. Öröm volt velük dolgozni. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem új rektora az Erdélyi Riport hetilapban két újságoldalon át nyilatkozott színházról, színészképzésről. Gáspárik jelszava: „Kevesebb gyereket képezzünk, de az a képzés minőségi legyen”. Ceausescu évről évre redukálta a színiakadémiára felvehetők számát. Ezt akarja Gáspárik? Magunk szűkítjük a lehetőségeinket? – kérdezte Zsehránszky István. Egyébként Gáspárik Attila önmagának is ellentmondott. Azt állította, „a kispadon ülő színészekből két jó társulatot lehetne összeállítani”. Hát akkor a minőséggel nincs baj. Brassónak nincs magyar színháza. Vigyük oda az egyik társulatot, az RMDSZ biztos segíteni fog, ajánlotta a cikkíró. Zsehránszky vitatja Gáspárik másik állítását, amely szerint a színi elvégzése menlevél lehet bárki számára is. Valójában a színész naponta vizsgázik. A színin megtanítják a mesterséget, művésszé viszont a társulatnál érnek a végzettek. /Zsehránszky István: „Fecseg a felszín... ” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

Az idei, augusztus 6–10 között Gyergyószentmiklóson megrendezésre kerülő IV. EMI-tábor mottója Wass Alberttől származik: „Legyen Erdély újra, ami volt!”. Az Erdélyi Magyar Ifjak táborának központi témái: a magyar nyelvhasználat Erdélyben, az őshonos európai kisebbségek nyelvhasználata, valamint Wass Albert élete és munkássága. Nagy Feró és a Kárpátia zenekar is fellép. Az Egyesült Magyar Ifjúság naponta bekapcsolódik a sátor rendezvényeinek sorába. /EMI-tábor negyedik alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Új időpontban jelentkezik a Magyar Televízió határon túli műsora, a Kárpát Expressz. Augusztus 25-étől a naponta 16. 48-kor (magyar idő), az m1-en jelentkező Kárpát Expressz lényegesen nézettebb idősávban várja az érdeklődőket. Másnap reggel (5. 23 m2, magyar idő) és délben (11. 05 m2, magyar idő) megtekinthetik az ismétléseket. /Új időpontban a Kárpát Expressz az m1-en. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Körülbelül 800 magyarországi és romániai magyar fiatal vett részt augusztus 6-án a negyedik EMI-tábor megnyitóján. A tábort a Gyergyószentmiklós közelében fekvő Hétvirág panzió területén szervezik. A megnyitó ünnepségen beszédet mondott Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester, Bagoly Zsolt, az Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Strahl Zoltán, az Egyesült Magyar Ifjúság elnöke, Nagy Endre unitárius lelkész és Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója. Az első napi programban szerepel többek között A transzszilvanizmus tájszemlélete Wass Albert epikájában című előadás, a Lehull nevedről az ékezet – emigráns magyar élet az óceánon túl előadás, az Erdély, a hét autonómia országa, valamint Az autonómiáért való küzdelem a román parlamentben előadás. A szervezők szerint a tábor célja az, hogy "egyesítse azokat a magyar fiatalokat, akiknek egészséges nemzeti öntudatuk van". A tábor meghívottjai között van Tőkés László református püspök, Asztalos Lajos író, Bakk Miklós politológus, Toró T. Tibor képviselő, Sógor Csaba parlamenti képviselő, Patrubány Miklós MVSZ-elnök. A tábor szervezői, az EMI és az Egyesült Magyar Ifjúság, naponta ezer személy részvételére számítanak. /Mintegy 800 magyar fiatal az EMI-táborban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 8./ A délvidéki helyzetről, a népesedésről, a ’89 előtti magyar ellenzékiségről, a székelyek eredetéről, valamint Erdély európai értékeiről esett szó a negyedik EMI-táborban augusztus 7-én. Vincze Gábor történész és Tóth Károly Antal irodalmár, az Ellenpontok című nagyváradi szamizdat egyik szerkesztője idézte fel az akkori időket. Csép Sándor, az Áldás, népesség mozgalom elindítója népesedési helyzetről szólt, rámutatva, a 24. óra utolsó perceiben vagyunk. Megállapította: a politikumban nincs elképzelés a folyamat megállítására, s ha így megy tovább, 2200-ban eltemetik az utolsó magyart. A szakember a defetista, pesszimista hozzáállás ellen emelte fel szavát, bizalmának adva hangot a civil szervezetekben, melyek végzik a felvilágosító munkát addig, míg egy olyan politikus meg nem jelenik a színen, aki a megfelelő jogszabályok megalkotására felhívja a figyelmet, s így államilag ösztönzik majd a gyermekvállalást. A beszélgetésen részt vett Csíki Sándor, a Pro Familia Egyesület vezetője és Ábrám Noémi nagycsaládos, aki személyes élményeit osztotta meg a hallgatósággal. A délvidéki helyzetről tartott előadást Matuska Márton temerini újságíró, őt Grandpierre Attila követte, aki a székelység eredetéről beszélt, Csetri Elek akadémikus pedig Erdély európai értékeiről tartott előadást. A táborba várják Wittner Mária ’56-os szabadságharcost is. Augusztus 7-én délutánig napi 3500 látogatót tartottak számon a szervezők. /Népesedés, ellenzékiség (EMI-tábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 8./

Mintegy hatszázan voltak az Erdélyi Kárpát-Egyesület /EKE/ országos táborában. A tábori áramfejlesztő felmondta a szolgálatot, így kézzel jegyezték az adatokat, a hangulaton azonban ez mit sem változtatott. A szokásos országos közgyűlésen a gyergyói Dezső László személyében új országos elnököt választottak. A tavalyi vándortábor után felröppent a hír, megtörténhet, hogy az utolsó volt, nem lesz többet, mert egyik osztály sem vállalta a szervezést. Miután hosszú ideig nem történt semmi, a kolozsvári osztály egy része a megszervezése mellett döntött, hogy ne szakadjon meg a vándortáborok sora. A táborban három napon keresztül, naponta 15 túrán ismerkedhettek a környezettel a táborlakók: volt könnyű, közepes és nehéz túra, szekeres túra, magashegyi túra és honismereti kirándulás. 2009-ben Bihar megyében, a nagyváradi EKE szervezi a XVIII. Vándortábort. /XVII. Országos EKE Vándortábor – Székelyjó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

Naponta félezer turista fordul meg Gyimesbükkön, az ezeréves határnál, a felújított vámház környékén, melynek hátterében lépcsőfokok vezetnek a Rákóczi-vár romjaihoz. A viszonylag még tiszta vízű Tatros folyó medréből emlékkavicsokat gyűjtögetnek a turisták. Az őrházban berendezett vasúttörténeti múzeum is sokakat érdekel. Olyan zarándokhellyé válik az ezeréves határ, akár a zsidók számára Izraelben a panaszfal. Ha nem is kétszer, de legalább egyszer az életben illendő ellátogatnia ide annak, aki magyarnak vallja magát – tartják többen is a turisták közül. /Kristó Tibor: Turistaözön az ezeréves határon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

Könczey Elemér az erdélyi magyar karikatúraművészet legkiemelkedőbb alakja, első munkája 1994-ben a Szabadságban jelent meg, és azóta több mint 3500 alkalommal közölt karikatúrát napilapokban, kötetekben, más kiadványokban, emellett húsz kiállításon vett részt. Kolozsváron lakik, a Györgyfalvi negyedben. 1999-ben beindult a Krónika, és azóta naponta táplálja karikatúrarovatát. Könczeynek 2002-ben megjelent saját kötete, Szöveg nélkül címmel, benne 222 válogatott rajzzal, három nyelven. Idén a Budapesti Tavaszi Fesztiválon volt gyűjteményes kiállítása. A megélhetését az alkalmazott grafika adja (könyvborítók, könyvillusztrációk, arculati kampányok) és tanársegéd a Babes–Bolyai Tudományegyetem Újságíró Szakán, ahol kiadványszerkesztést, reklámgrafikát tanít. /Ördög I. Béla: Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Falragaszokon, interneten, tévében és újsághirdetésekben keresnek naponta újabb és újabb eltűnteket, akiknek száma Romániában év végére több ezerre duzzad. Akad szerencsés végkifejlet is, amikor az eltűnt gyerekek néhány nap múlva mégis megkerülnek, miután elmenekültek otthonról. Az eltűnt vagy szexuális zaklatásnak kitett gyermekek segítéséért létrehozott Focus Központ eddig 643 esettel foglalkozott, ezek közül 607 volt eltűnési, és 61 gyereket mai napig nem sikerült megtalálni. Az eltűnt felnőttek jelentős része emberkereskedelem áldozatává vált. 2006-hoz képest csökkent a számuk, tavaly így is 936 személyt nyilvánítottak eltűntnek, akik nagy valószínűség szerint embercsempészek kezébe kerültek. Spanyolország, Olaszország és Németország mellett újabban Csehország is a kedvelt célországok közé került, ahol az elrabolt férfiakat építkezési munkára kényszerítik. Románia elsősorban déli, illetve dél-nyugati régiójából nőket rabolnak el és kényszerítenek prostitúcióra. /Horváth István, Mihály László: Elodiák nyomában. Évente több ezer személy tűnik el nyomtalanul Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Napok óta Csíkszereda fölött keresi az ellenséget egy román harci repülőgép, naponta többször elhúz a város felett, hadd lássa mindenki, a román légierő itt van, figyel, bevetésre kész. Elhúz a tömbházak felett, hangja majd kiveri az ablakokat, kínosan ügyelve arra, nehogy túl magasan szálljon. Utoljára a ’90-es évek elején keresték az ellenséget a román vadászgépek ezen a vidéken. Akkoriban, húsvét táján a templomok fölött naponta húztak el jó alacsonyan, hogy mindeni tudja, hol a helye. /Szüszer-Nagy Róbert: Égi jel. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 3./

A csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes augusztus 25. és szeptember 4. között a román pavilon meghívottjaként naponta több alkalommal mutatta be műsorát Zaragozában, Spanyolországon, a világkiállításon. Már legelső alkalommal kivívta a közönség tetszését. A zaragozai világkiállításra tartó társulat első állomása Magyarországon volt, Encs városában léptek színpadra. /Csibi Réka, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Zaragoza: Expo 2008 – Zaragoza. Székelyek a világkiállításon. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

Az új tanévben már nem lesz iskolája Eresztevénynek, a tíz elemi osztályos diákot autóbusszal szállítják naponta Maksára, ahol szeptember 15-én az eddigi két összevont osztály helyett három csoport kezdi meg a tanulást az alsó tagozaton. A maksai iskola tantestülete bővült egy szakképzett helyettesítővel, Az iskola bezárása nem végleges, a helyi önkormányzat egyelőre a 2008/2009-es tanévre költöztette a diákokat a községközpontba. Szintén az új tanévtől megszűnik a szárazpataki és a futásfalvi V–VIII. osztályos tagozat, a tanulókat iskolabusszal szállítják Székelyszentlélekre, illetve Torjára. A szárazpataki közösség határozottan tiltakozott a felső tagozat megszüntetése ellen. /(fekete): Bezárnak egy iskolát és két tagozatot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Szeptember 15-től készíti próbaadásait a Marosvásárhelyen működő Erdély TV. Naponta fél héttől 23-25 perces, élő híradóval jelentkezik a csatorna, egyelőre földi sugárzásban. Erről csak úgy szerzett tudomást a közvélemény, hogy a tévé forgatócsoportjai meg-megjelennek az erdélyi rendezvényeken. Féltik Marosvásárhelyen a vadonatúj épületben induló az Erdély Tévét a sajtótól, ezt tapasztalta az Új Magyar Szó riportere, amikor az Erdély TV szerkesztőségébe próbált bejutni, itt székel az Erdély FM rádió is. A szerkesztőség a legkorszerűbb körülmények között működik. Nagy Zsoltnak, a tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnökének az engedélyére volt szükség ahhoz, hogy a lap munkatársa Szepessy Előd igazgatóval beszélgethessen. Hat szerkesztő-riporter és nyolc operatőr az Erdély TV jelenlegi csapata, a stúdió felszerelése is teljes, valamennyi műszaki feltétel adott ahhoz, hogy indulhasson az adás. Nagy Zsolt elmondta, hátra van még a kábeltársaságokkal és a helyi stúdiókkal való egyeztetés. Tibori Szabó Zoltán, a kuratórium tagja szerint félreértésről van szó, nincs titkolnivalójuk. A televíziót működtető alapítvány kuratóriumi tagja, Kovács András Ferenc költő, a Látó folyóirat főszerkesztője nem tud arról, hogyan halad a televízió „beüzemelése”. Az erdélyi magyar televízió létrehozásáról 2003. november 14-én, Budapesten született megállapodás Markó Béla RMDSZ-elnök és Medgyessy Péter akkori miniszterelnök között. /Antal Erika: Szupertitkos Erdély TV? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

A lap munkatársa tanulmányúton járt Szlovákiában. Vendéglátói fogadták, Molnár Norbert, a pozsonyi Új Szó főszerkesztője és Czajlik Katalin főszerkesztő-helyettes. Az Új Szó országos magyar nyelvű napilap a Petit Press Kiadó tulajdona, hetente ötször 30 ezer példányban, csütörtökön pedig a tévéműsor melléklet miatt 35 ezer példányban jelenik meg. A 24–36 oldalas napilap minden nap különféle mellékletekkel örvendezteti meg olvasóit, havonta egyszer mezőgazdasági, oktatási mellékletekkel is jelentkeznek. A lapot naponta 35, a pozsonyi székhelyen dolgozó újságíró, és 12 tudósító tölti meg tartalommal. Slezák Edit a kiadó igazgatója elmondta: versenyhelyzet alakult ki a szlovák országos lapokkal. A lap nagyon kevés kormánytámogatást kap. Idén veszteséges volt a lap, mert a reklámok sem hoztak sok bevételt. Az Új Szó szakemberhiánnyal küzd. A kiadó magyar magazinja a Vasárnap. A negyvenéves színes családi hetilap főszerkesztője Cs. Liszka Györgyi. Az Ifjú Szívek néptánccsoport 1955-ben alakult és 2000-ben vált professzionális néptánccsoporttá, tájékoztatott Hégli Dusán, az együttes igazgatója. Elsősorban a hagyományos magyar táncokra összpontosítanak. A szlovák kormány csupán a fizetést biztosítja a tánccsoport tagjai számára. A néptánccsoport tagjai gyűjtőmunkát is folytatnak, általános iskolákban szerveznek néprajz kurzusokat, és néptáncot is tanítanak. A 11 néptáncos mellett az Ifjú Szívekhez tartozik egy négytagú zenekar és egy öttagú adminisztratív személyzet is. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában Jarábik Gabriella igazgatónő és Sipos Szilvia aligazgatónő fogadta az újságírót. Nyolc nemzetiségi múzeum van Szlovákiában, a magyart utolsóelőttiként alapították 2002-ben. Állandó kiállításuk mellett, amely átfogó képet nyújt a szlovákiai magyarság történetéről, szokásvilágáról és értékeiről, hathetenként újabb kiállítással várják az érdeklődőket. Kutatómunkájuk során a szlovákiai magyarsághoz kapcsolódó értékeket vizsgálják, majd a kutatómunka eredményeit kiadják. Szlovákia parlamentje 150 tagú, hat pártja van, ebből három kormánypárti, három pedig ellenzéki. Pavel Paska, a parlament elnöke szerint a kisebbségi jogok biztosítva vannak az országban. Szigethy László kifejtette, a posztkommunista államokban hiányzik a kisebbségek iránti érzékenység. Dézsi Ildikó újságírót a Magyar Koalíció Pártja /MKP/ pozsonyi székhelyén Csáky Pál az MKP elnöke, Berényi József elnökhelyettes és Á. Nagy László emberjogi és a nők jogaiért felelős képviselő fogadta. A magyar a legnagyobb (500 ezres) kisebbsége Szlovákiának, ezt követi a roma kisebbség, amelynek száma 380–430 ezer közé tehető, de rajtuk kívül élnek még ukránok, csehek és ruszinok is az országban. A kilencvenes évektől három párt képviselte a magyarságot: a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az Együttélés és a Magyar Polgári Párt. Tíz éve a három pártot egyesítették, s így a választásokon bejutottak a parlamentbe. Csáky beszámolt arról, hogy működnek magyar elemi és középiskolák is, most már a magyar nyelvű egyetemi képzés is biztosított a komáromi Selye János Egyetemen. Két magyar színház van, Komáromban és Kassán. Az MKP tartja a kapcsolatot a romániai RMDSZ-szel, és fel akarják venni a kapcsolatot a nemrég alakult MPP-vel is. Csáky megemlítette a nemrég készült iskolai felmérést, amelyből kiderült, hogy a szlovák 14–15 éveseknek a magyar a legellenszenvesebb nemzet. A pozsonyi közszolgálati televízió magyar műsorának igazgatója, Gyebnár Klára elmondta, a magyar nyelvű adás 1983 óta létezik. 1989-ig hetente fél órát közvetítettek, amelyben a csehszlovák hírek magyar nyelvű hírösszefoglalóját sűrítették össze. 1989-től kezdődően negyvenöt percre bővítették az adásidőt, majd rövid időn belül újra 30 percre csökkent. Olyan időszak is volt, amikor szüneteltették a magyar nyelvű műsort, majd egy órára bővült a műsoridő. Azután az akkori magyar főszerkesztőt, Pék Zoltánt és a szerkesztőket elbocsátották. 1999-ben létrejött az első magyar független szerkesztőség. Napi ötperces hírműsorokat és hetente kétszer félórás magazinokat szerkesztettek. Jelenleg napi hétpercesek a hírműsorok, hetente egyszer közvetítenek magazinműsorokat és évente 13–14-szer pedig egyórás vitaműsort. Idén első alkalommal nyáron sem szünetelt a magyar adás. A magyar nyelvű közszolgálati rádiónál /Patria/ Both Enikő, a magyar adás főszerkesztője közölte, nyolcórás adásidejük van naponta, 10–18 óra között hétköznap és 7–15 óra között a hétvégén. A magyar nyelvű műsor idén 80 éves. Húsz rádiós dolgozik a magyar szerkesztőségben, mindenki minden témával foglalkozik. /Dézsi Ildikó: A Zlati Bazanttól a Dévényi várig. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Bensőséges ünnepségre gyűltek össze a hívek, érdeklődők és meghívottak a gyulafehérvári református gyülekezet templomában, Gudor András lelkész otthonában a szórványdíjak átadása alkalmából. Sok olyan lelkész van a szórványban, aki kemény közösségi munkával tölti el az életét. Figyelnünk kell rájuk! – emelte ki Vetési László lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke. Jenei Tamás belmissziói előadó, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke a Czelder Márton és Földes Károly szórványdíjak átadásának történetét ismertette. Idén tizenhatodik alkalommal került sor a díjak kiosztására, amit ezúttal Legendi Margit zalatnai presbiter asszony, Szilágyi Endre szászvárosi és Vass Árpád nyugalmazott mihályfalvi lelkészek vehettek át. /Gyulafehérvár. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Vass Árpád nyugalmazott mihályfalvi lelkész 1955-től volt a Szeben megyei mihályfalvi református gyülekezete lelkipásztora. Összesen 45 évet szolgált szórványközösségben, ezért érdemelte ki a Czelder Márton díjat. Szilágyi Endre nyugalmazott szászvárosi lelkész 1976 és 1999 között volt legtevékenyebb. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik a műemléktemplom tetőszerkezetének megjavítása, a kápolna és a kántori lakás, valamint a parókia rendbehozatala is. Majdnem félévszázados tevékenységéért vehette át a Czelder Márton díjat. Gudor András gyulafehérvári lelkész a megjelenteknek bemutatta a bennlakásként működő épületet, ahonnan naponta 20 óvodás indul a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum óvodájába. Ez is szórványmisszió, méghozzá ökumenikus szellemben. /Lelkészek a szórványközösség szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./ Gudor Botond magyarigeni lelkész Legendi Margitról szóló laudációjában az érchegység magyar világát elevenítette fel. Említette a zalatnai születésű Nagyajtai Terézt, aki a nemzet jelmeztervezőjeként Bánk Bánt és Tamási műveit látta el jelmezzel, Szentkirályi Zsigmond zalatnai írót, bányamérnököt, Lámfalussy Sándor zalatnai erdőmérnököt és Knop Vencelt, a kőfaragó iskola tanárát, Lukács Béla miniszterről, Ferenczi Sándor régészről, Gruzda János pap-festőről. Maanapság pedig az ide érkezők megkérdezik, élnek még itt magyarok? Legendi Margit presbiter asszony Zalatnán parókiát javított, emlékmű állítását vitte sikerre, hét éve látás nélkül jár a templomba, költői délutánokat szervez. Végvári teljesítmény mindez. /Végvári teljesítmény Zalatnán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

Kolozsváron az Egyetemi Könyvtár, az EME, EMKE és a BBTE Magyar Irodalomtörténeti tanszéke által szervezett Erdély reneszánsza nemzetközi konferencián az Erdély és Kolozsvár humanista és reneszánsz kultúrájával kapcsolatos kutatások eredményeit kívánták bemutatni, mondta el Kovács András művészettörténész. A korral foglalkozó szakemberek azt tartják, hogy talán egyetlen nép sem fogadta be szívesebben a reneszánszot, mint a magyarok. Erdélyben a fejedelmi udvar és a főpapság honosította meg a reneszánsz művészetet, Kolozsvárnak pedig különleges szerepe volt ebben a folyamatban. Kolozsvár az erdélyi reneszánsz építészet egyik nagy központja lett. A városfalak által körülzárt terület épületeinek nagy részében, de különösen a Főtért határoló házakban a pincétől a padlásig találhatók reneszánsz faragványok. Többé-kevésbé épen fennmaradt reneszánsz együttes azonban már csak egy van, a Főtér 31-es sz. alatti ún. Wolphard–Kakas-ház. A város könyvtárai (az EME egykori könyvtára az Egyetemi Könyvtárban, a kollégiumok könyvtárai az Akadémiai Könyvtárban) őrzik a magyar nyelvterület legnagyobb, 16–17. századi nyomtatványgyűjteményeit, elsősorban a Kolozsvárt megjelent nyomtatott könyvtermés csodálatos darabjait. Jelenleg a belvárosi építkezés során emlékek pusztulnak el szinte naponta. /Nagy-Hintós Diana: Kolozsvári reneszánsz emlékek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

A rendszerváltás egyik nagy ígérete volt a kelet-európai és kelet-közép-európai nemzetiségek, nemzeti kisebbségek problémáinak enyhülése, jogaik bővülése. Ehelyett más forgatókönyv érvényesült. A már létező föderációk (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia) fölbomlottak, a valaha domináns nemzetek (orosz, szerb) határon kívül rekedt nemzetrészeivel szemben – Horvátországban, a balti államokban – a legkeményebb diszkriminációt léptették életbe. Az Európai Unió kisebbségvédelmi struktúrái tehetetlennek bizonyultak, írta Tamás Gáspár Miklós. Ebben a kontextusban a kelet-közép-európai magyar kisebbségek a többiekétől kedvezően különböző státuszt vívtak ki maguknak egy időre. Emil Constantinescu elnöksége, Adrian Nastase miniszterelnöksége idején a magyarság pozíciója számottevően javult, s ezen olyan /Tamás Gáspár Miklós szerint abszurd/ magyarországi akciók se rontottak sokat, mint a „magyarigazolvány” és a népszavazási kezdeményezés a kettős állampolgárságról. A romániai magyar politika egyik alapvető dilemmája az, hogy az adott keretben sokkal többet már nem lehet elérni. Tamás Gáspár Miklós szerint a magyar politikai etikett azt követeli, hogy semminek se örüljünk, ami „a határokon túl rekedt, elszakadt nemzetrészeink, magyar véreink” körében történik. Az erdélyi magyarság problémái elsősorban nem közjogi, hanem gazdasági, mobilitási, demográfiai (népességfogyás, spontán asszimiláció) és kulturális természetűek, ezekre az aggodalmakra „az ottani értelmiség egy része intenzív wassalbertezéssel, árpádsávozással, turulozással és kopjafázással felel, ami bájos, de aligha célravezető. ”Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában a fő probléma a nemzetállami-többségi sovinizmus félelmetes fölerősödése. Szlovákia a legföltűnőbb példa. A Fico-Slota-Meciar koalíció a legelvadultabb és magyarellenes rohamba kezdett. A magára hagyott kisebbség fenyegetve érzi magát. Teljesen közömbös, hogy a magyar politika képviselői, például Szili Katalin magyarországi parlamenti elnök milyen hibákat követtek el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma ügyében (vö. Hegedűs Dániel: „A Nagymagyar Játszótér és következményei”, Élet és Irodalom, 2008. október 3.), a szlovák sovinizmus offenzívája a felvidéki magyarokat sújtja. TGM nem ért egyet Hushegyi Gáborral, aki egyformán „hibásnak” tarja a magyar és a szlovák „felet”, s azt tanácsolja, hogy ne törődjünk Ján Slotával /H. G. : „Csak fekete vagy fehér” , Magyar Narancs, 2008. október 9./ A cikkíró szerint „a magyarországi Jobbik (parlamenten kívüli fasiszta párt) és rohamosztaga, a Magyar Gárda uszító performanszai során komikus módon épp olyan kettős kereszteket állít föl mindenfelé, mint pár száz méterrel odább Ján Slota”. TGM állítja, „az Egyesült Államok, a NATO és az EU rosszhiszemű, könnyelmű, tudatlan és buta oroszellenes politikai fordulata – amelynek fő magyarországi élharcosa Orbán Viktor országgyűlési képviselő, neokonzervatív politikus (Fidesz-KDNP) – annyira fölbátorította az ukrán nacionalizmust, hogy a zűrzavarba süllyedt ukrajnai kormányzat megpróbálja egyszerűen betiltani a nemzetiségi oktatást és nyilvános nyelvhasználatot, az ungvári egyetem magyar oktatási nyelvű kara veszélybe került”. A kelet-közép-európai magyar kisebbségek védelme egyre nehezebb. /Tamás Gáspár Miklós: Golyózáporban a magyar kisebbségek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14. – egyidejűleg közölte a pozsonyi Új Szó és a bukaresti Új Magyar Szó, továbbá részletesen ismertette a pozsonyi Sme. – Nem jelezték, hogy a cikket a szerző először a Népszava október 13-i számában közölte. / A cikkíró állításával szemben a kettős állampolgárság megadása nem abszurd magyar kezdeményezés, Románia is megadta a határom túli románoknak. Hegedűs Dániel A Nagymagyar Játszótér és következményei című cikkében kikelt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma ellen, azt feleslegesnek és értelmetlennek mondta, továbbá következmények nélküli eszem-iszomnak, némi szolid magyarkodással. A cikkíró szerint házelnök nemzetpolitikai tevékenysége kártékony.

A Sapientia Alapítvány kuratóriuma visszaadja a Csíki Magánjavaknak a csíksomlyói árvaház egykori épületét. A következő bérlő a dévai Szent Ferenc Alapítvány lesz, amennyiben sikerül a két félnek megegyeznie. A Csíki Magánjavak és a Sapientia Alapítvány kuratóriuma között négy éve megkötött szerződés arról szólt, hogy utóbbi elvégzi a szükséges felújítást, ennek fejében pedig jelképes összegért, gyakorlatilag ingyen kapja meg az épületet. A felújításra szánt pénz azonban a tetőcsere után elfogyott, és az épület azóta is lakatlan. Böjte Csaba a Szent Ferenc Alapítvány számára kérte az épületet, a Csíki Magánjavak tisztázta Sapientia Alapítvánnyal a helyzetet. Október 7-én ült össze a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Kató Béla elnök elmondta, megszületett a döntés: visszaadják a Csíki Magánjavaknak a somlyói épületet, hogy a tulajdonos rendelkezhessen felette. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának azt kéri, hogy térítsék meg a felújításra eddig befektetett százezer eurót. Hajdu Gábor, a Csíki Magánjavak elnöke szerint jó megoldásnak látszik Böjte Csaba kérése, azonban tisztázni kell, milyen célra fogják használni, milyen korú gyerekeket szándékoznak itt elhelyezni, és milyen pénzből finanszírozzák a további felújítást. Böjte Csaba elmondta, Hargita megyében több mint 500 gyermeknek viselik gondját, adnak naponta enni. Közülük több mint százan árvák, akik a gyermekvédelmi központokban laknak. Intézményeik többnyire olyan településeken vannak, ahol általános iskolák működnek, és a gyerekek nem, vagy csak nehézségek árán tudnának középiskolába ingázni. /Takács Éva: Új bérlője lesz a csíksomlyói volt árvaház épületének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./

2006. november 23-án vállalkozói csapat indította útjára Kolozsvár első magyar nyelvű kereskedelmi rádióját, a Paprika Rádiót. Jelenleg naponta hozzávetőleg hetven-nyolcvanezer ember hallgatja. Erős Éva főszerkesztő és műsorvezető elmondta, az eredeti célkitűzés hallgatóság toborzása volt, megszerettetni a műsorokat a kolozsváriakkal. Úgy érzi mindez sikerrel járt. Szeretnék bővíteni a sugárzási sávot. /V. M. : Paprikás hullámon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./