Károly József Irenaeusra emlékeztek a hét végén Nagyváradon születésének 155. és halálának 80. évfordulója alkalmával. A premontrei kanonokra méltán emlékezik a város, hiszen többek között Nagyvárad villanyvilágítását is neki köszönheti. A váradhegyfoki premontrei kanonokrendi prépostság és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) szervezésében immár tíz éve rendezik meg az ünnepséget, ennek ellenére kevesen tudják, hogy Károly József Irenaeus európai hírű tudós volt – közölte Fleisz János, a BINCISZ elnöke. A bölcsészdoktori címet is megszerezte, fő kutatási területe a fizika maradt. Az elektromágneses hullámokkal, Marconitól függetlenül, 1893-ban kezdett kísérletezni, egy évvel később a drót nélküli távíró segítségével már kapcsolatot létesített a premontrei gimnázium és a szentmártoni rendház között. Cikksorozatában kimutatta, hogy az elektromos áram jóval előnyösebb és olcsóbb a gázvilágításnál. Nagyvárad elektromos fényei 1903. december 16-án gyúltak ki. Károly József 1913-ban a Nagyváradi Jogakadémia professzora lett, de 1919 végén felmentették állásából, mivel nem tette le a hűségesküt a román királyságra. /Fried Noémi Lujza: A tudós kanonokra emlékeztek Váradon. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./

Fennállásának kétéves évfordulója alkalmából tartott ünnepséget a nagyváradi Hobby Libri könyvesbolt. Fleisz János nagyváradi történész, önkormányzati képviselő mondott köszöntőbeszédet. Konglovits Enikő üzletvezető beszámolt arról, elérték azt, hogy tudják, mit olvas a váradi közönség. A törzsközönség egy részét diákok és pedagógusok teszik ki. /Nagy Orsolya: Születésnapot ünnepelt a váradi Hobby Libri könyvesbolt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Krebsz János szerint két hatalmas archetípusba csoportosítható a magyarság, úgymint jó szándékú, békés hülyék, meg éppen szabadlábon bűnöző, kriminális elemek. Cikkéből megtudható, hogy Magyarország összehozta az EU egyetlen hímsoviniszta kormányát, továbbá: a még el sem indult Bajnai-kormány népszerűsége emelkedik. /Krebsz János: Balfékek és gengszterek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Az RTL Klub magyarországi kereskedelmi televízió április 24-i adásának A széf című vetélkedőműsorában egy anya és a lánya nyerte meg a több mint 8 millió forintot. Anya és lánya többek között azzal a kérdéssel szembesült, hogy vajon kit ábrázol Fadrusz János lovas szobra Kolozsvár főterén? Sőt a megadott, lehetséges válasz ez volt: Mátyás király. A magyar nyelv- és irodalomtanári (!) diplomával rendelkező anyukának viszont fogalma sem volt róla, hogy Mátyásnak, Fadrusznak valami köze lenne Kolozsvárhoz. Nagy lelki tusakodás után anya és lánya ennél a lehetséges változatnál maradt, majd várták az ítéletet: jó-e a válasz, vagy sem? Jó volt, majd a műsorvezető megjegyezte: Mátyás Kolozsváron született! Ekkor a magyartanár anyuka mondta: „Fene a büdös pofájába!” Marosvásárhely legtekintélyesebb magyar nyelv- és irodalomtanára, Farkas Ernő egy nappal korábban, egy könyvbemutatón azt mondta: 2004. december ötödike, az emlékezetes, gyászos népszavazás óta elvből nem néz magyarországi tévéműsorokat. Neki szerencséje volt. Nem látta kollégáját, a magyarországi magyar nyelv- és irodalomtanárt. /Máthé Éva: „Fene a büdös pofájába!” = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./

Ünnepi misével és körmenettel kezdődik május 10-én, vasárnap Nagyváradon a Varadinum rendezvénysorozat. Az egyhetes, május 10–17. között zajló ünnepségsorozatot immár tizennyolcadik alkalommal szervezi meg a négy történelmi magyar egyház, több magyar civil szervezet, illetve a nagyváradi RMDSZ. Kiállítások, könyvbemutatók, színházi és táncelőadások, koncertek, vetélkedők is lesznek, jelezte Biró Rozália alpolgármester, a Varadinum Alapítvány kuratóriumának elnöke. Többek között megnyílik Kristófi János neves váradi festőművész kiállítása, valamint az Árpád-házi királyokról hangzik el előadás. Újra lesz hagyományőrző mesterek találkozója Apáról fiúra címmel, illetve a város három magyar tannyelvű gimnáziuma is szervez egy-egy programot. Új rendezvények is lesznek, például a Matyi Műhely Bábszínház népi játékot mutat be, a Nagyvárad Táncegyüttes premierrel lép fel. /Felnőtté vált a Varadinum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./ A Varadinum keretében Csiky Ibolya színművésznő pályakezdésének 40. évfordulója alkalmából mutatják be a Kedves hazugot. Érdekes lesz a Határtalan Partium néptáncbemutató. „A Varadinum a kárpát-medencei magyarság egyik legnagyobb kulturális rendezvénye” – jelentette ki Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke. „Örülök, hogy megmaradt az ünnepség értékközpontúsága” – fűzte hozzá. „Neves meghívottak jelzik a Festum Varadinum színvonalát” – mondta Lakatos Péter parlamenti képviselő, utalva többek között Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének Világrendváltás, vagy elég a mellény újragombolása? című előadására. /Ladányi Norbert: Bemutatjuk kulturális értékeinket. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 8./

A település egykori református lelkipásztorának, a Nagybányai Református Egyházmegye történetét megíró Soltész Jánosnak a nevét fogja viselni május 17-től, vasárnaptól az Ombodi Általános Iskola. Kónya László volt főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos indítványára hagyta jóvá a megyei illetékes hatóság az ombodi iskola Soltész Jánosról való elnevezését. A településnek márványtáblát adományozó Kónya fogja méltatja a neves személyiséget. /(fi): Névadó ünnepség Ombodon. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 14./

Vitát váltott ki Magyarországon, hogy érettségi tétel lett Spíró György megállapítása: a mai fiatalok például Jókainak minden második szavát értik, ezért át kellene írni a klasszikusainkat mai magyar nyelvre. Spiró 1984-ben írt egy hatásában máig sebző verset a korábban elfeledettnek hitt népi–urbánus választóvonal föltárásaképpen. Idézet: „Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint,/ fűzfapoéták, fűzfarajongók, jönnek a szarból, / csönd van. ” Azt mondják, az akkori kultúravezérlő Aczél György akarta így megosztani az ellenzékiségbe szerveződő írókat, s nem véletlen, hogy a pártutasításra szerkesztőcsapatot váltott Mozgó Világban jelent meg a Jönnek című vers. Már régen nem a népi és az urbánus a címke, hanem a fasiszta és a kommunista, írta Krebsz János. A politikai pártok már nem írhatók le a hagyományos bal- és jobboldali besorolással: szociálpolitikájuk baloldali, gazdasági elképzeléseik liberálisak, s konzervatívak, amikor a nemzetről kell szónokolni. Nehéz elfogadni, hogy a szellemi nagyság nem jár együtt az erkölcsi nemességgel. /Krebsz János: Érettség. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

Immár nyolcvanadik alkalommal rendezik meg Magyarországon az Ünnepi Könyvhetet, mely Európa legnagyobb hagyományra visszatekintő ilyen rendezvénye. A korábbi évekhez hasonlóan idén is jelentős könyvanyaggal vesznek részt a könyvhéten az erdélyi magyar kiadók. A marosvásárhelyi Mentor Kiadó főleg szépirodalmi köteteket visz a könyvhétre. Az újdonságok mellett a nyolcvan éve született marosvásárhelyi drámaíró, Székely János három színművét gyűjtötték egybe: a Protestánsok, a Caligula helytartója és a Mórok című drámákat. Bajor Andor paródiáit, szatíráit a Füstöl az acélkalapács című kötetben adták ki. Az idén hetvenéves Lászlóffy Csaba A waterlooi ganajtúró bogár című kötete közel 150 verset tartalmaz, ott lesz Egyed Emese Szabadító versek című versgyűjteménye is. Magyar Zoltán, az MTA néprajzkutató intézetének munkatársa, Szilágysági dekameron címmel egy szilágysámsoni térfás, népi elbeszéléseket tartalmazó kötetet állított össze. A csíkszeredai Pallas–Akadémia Kiadó Balla Zsófia, Kenéz Ferenc, Kozma Mária, Pomogáts Béla és Sarány István köteteivel lesz jelen, továbbá a Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai. Lehallgatási dosszié. 1987–1989 című kötetével, Ambrus Imre Színek és helyszínek Alfalutól Budapestig, Hegedűs Imre-János: Benedek Elek (monográfia), valamint Molnár Gusztáv Volt Európának egy különös tartománya című munkájával. A Korunk – Komp-Press Kiadó kínálatában van Kántor Lajos Hazatérő képek – Barcsaytól Vinczeffyig című könyve, a kiadó Ariadné Könyvek című sorozatának ötvenedik darabja Visky András Megváltozhat-e egy ember című könyve. A kolozsvári Koinónia Kiadó széles kínálattal érkezett a könyvhétre, a már ismert szerzőik mellett első kötetes munkatársaikat is bemutatják. Máté Angi első kötetes szerző Mamó című könyvével „berobbant az irodalmi életbe”. A szintén kolozsvári Polis Könyvkiadó könyvújdonságként közös dobozban, Gy. Szabó Béla fametszeteivel illusztrálva, két kis Reményik-kötetet ajánl: a Sóhaj a mindenségért címet viselő versválogatást és a Vércsöppek a hóban című, eddig meg nem jelent prózai alkotásokat tartalmazó könyvet. Emellett a kiadó régebbi könyvei közül is többet megtalálhatnak majd az érdeklődők, úgy mint Gaal Görgy Képes Kolozsvár című könyvét, valamint Murádin Jenő művészettörténész A kolozsvári Mátyás-szobor és alkotója, Fadrusz János című könyvének fotókkal gazdagított újrakiadását. A Benkő Levente gondozásában megjelent Az őszinteség két napja című könyv az 1956. szeptember 29–30-i kolozsvári gyűléssorozat jegyzőkönyveit tartalmazza. A könyvhéten két standon szerepel az erdélyi kínálat, az egyiken a Gokart, a Komp-Press, a Pro-Print és a Mentor állít ki, a másikon pedig a Kriterion, a Koinónia és a Polis könyvei szerepelnek. /Erdélyi kiadók a magyarországi könyvhéten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Mind Magyarországon, mind Romániában húsz éve zajlik a kommunista rendszer besúgóinak meghurcolása. Politikai meg bosszúállási célokból időnként előkerülnek listák, ilyen-olyan kartonok, titkos ügyiratok, írta Krebsz János. Lehet ennél mélyebbre süllyedni? Alázhatók-e még jobban egy elvont erkölcs nevében a bűnbakok, az egykor beszervezettek? – kérdezte. A cikkíró szerint a bizonyítékok egy része megsemmisült, másik részét meghamisították, a harmadik mennyiség bármikor elővehetően zsarolási célokat szolgál. Néha úgy látszik, mintha mozgatná valami titkos erő a szálakat. Közben miniszterelnöknek megválasztják az egykori ügynököt. Magyarországon egy elszánt kutatócsapat azt állítja, hogy a pártállam óta alig változtak a szolgálatok, tovább élnek egykori struktúrák, titkosak az iratok – az egyetlen megoldás a teljes nyilvánosság lenne. Most hirtelen előkerült a rendszerváltás szimbolikus fordulatának tekinthető Nagy Imre-temetés beszervezett ügynökeinek száznyolcvan fős listája. Van köztük sztárügyvéd, újságíró, az akkoriban alakuló pártok aktivistái, meg a történelmi pártok olyan személyisége, akiből például az új, demokratikus parlament korelnöke lett. Mi a mostani akció magyarázata? Krebsz nem érti. /Krebsz János: Erkölcsi relativizmus. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A világot bejárt Cs. Szabó László jó hatvan évvel ezelőtt Párizs és Budapest elé állította példának a Szent Mihály-templommal és a Mátyás-szoborral ékes, szabályos nagy teret, Kolozsvár főterét. Amikor első osztályba vitte édesanyja Szabó Dezsőt, akkor Fadrusz János alkotása, a Mátyás-szobor még nem is állt, mégis így mondta gyermekének: „Ez a világ legszebb tere, fiacskám. Kolozsvár a világ legszebb városa. Majd, ha felnősz, rajkóm, akármerre jársz, ne felejtsd, hogy kolozsvári vagy. Itt szebben beszélik a magyar nyelvet, mint máshol. Ne hozz soha szégyent Kolozsvárra, gyermekem. ” Az életből szintén távozott magyar író, Csiki László hangjátéka, a Visszaút (Kolozsvár főtere), amely a Korunkban jelent meg (1992. 2.), már arról szólt, hogyan kell becsapni az Amerikából hazalátogató, Cluj-Napocában a maga ifjúkorának kincses Kolozsvárát kereső öreget, hogy ne érje végzetes sokk az újratalálkozáskor. A Kolozsvár helyettesítésére alakított, egy ideje Mihai Viteazult, illetve Avram Iancut idéző városi terek nem mozgatták meg igazán a román írók fantáziáját. Így aztán a kolozsvári magyarok ügye lett a Főtér sorsa – és ezzel ellentétben román nemzeti ügy a magyar büszkeség kezelése, megtörése. Gheorghe Funar mutatott erre hatásos példát. Kántor Lajos szerint nem azok szolgálják a kolozsvári magyarságot, akik minden fához ragaszkodni próbálnak, hanem akik meggyőzni próbálják a másik felet az értékőrzés európai mércéjéről. Kántor nem ért egyet azokkal, akik megkérdőjelezik a már Nagyszebenben bizonyított főépítész, Guttmann Szabolcs hitelességét. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. június (2). = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Július 2-4-e között tartják meg Nagyváradon a VI. Partiumi Írótábort. Az idén különös figyelmet szentelnek a költő, író, nyelvújító Kazinczy Ferenc emlékének, születésének 250. évfordulójára alkalmából. Magyarországról és a Felvidékről is érkeznek meghívottak. Az ünnepi megnyitó július 2-án lesz a váradvelencei Góbé csárdában. Köszöntőt mond Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke, majd Kazinczy Ferenc életútjáról, munkásságáról tart előadást Bíró Ferenc irodalomtörténész és Kupán Árpád helytörténész. A Vámbéry Antológia 2009 című kiadványt Nagy Erika, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának főtitkára mutatja be. Ezután Nemzet, anyanyelv, kultúra címmel Pomogáts Béla irodalomtörténész értekezik. Július 3-án elzarándokolnak Kazinczy szülőhelyére, Érsemjénbe. Ünnepi beszédet mond: Mezey Katalin költő, a Tokaji Írótábor kuratórumi elnöke, L. Simon László költő, a Magyar Írószövetség titkára, Székelyhidi Ágoston író, politikus és Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő. Este a nagyváradi Góbé csárdában Halász János országgyűlési képviselő, Debrecen alpolgármestere méltatja Székelyhidi Ágoston Értékek és esélyek című könyvét, majd a nagyváradi Szigligeti Társulat színművészeinek Tövisek és virágok című pódiumműsorát tekinthetik meg az érdeklődők. Végezetül a pénteki irodalmi esten a budapesti Magyar Napló friss számait mutatja be Oláh János főszerkesztő. Július 4-én Széphalom és a Kazinczy-kultusz címmel Fehér József, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója tart előadást. Ezután a Várad folyóirattal ismerteti meg a közönséget Szűcs László főszerkesztő. Lipcsey Ildikó és Dukrét Géza könyveivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. /Holnap nyit a Partiumi Írótábor. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 1./ 22/ A vasfüggöny leomlásának 20. évfordulóján adták át június 27-én, Gödöllőn a Magyar Szabadság Díjat, amit idén Tempfli József nagyváradi megyés püspök és Rózsás János Gulágot megjárt író vehetett át. Rózsás János 1944-ben került ki leventeként a szovjet frontra, ahol azonnal hadifogságba esett, majd tíz év kényszermunkára és örökös száműzetésre ítélték. A málenkij robot idején jó barátságba került Alekszandr Szolzsenyicinnel, aki a Gulág szigetcsoport című művében meg is emlékezett róla. Miután visszatérhetett Magyarországra, megírta visszaemlékezéseit, ami csak a rendszerváltás után jelenhetett meg. Művei közül kiemelkedő a Gulag lexikon, ami segít e történelmileg fehér folt felszámolásában. Tempfli József nagyváradi megyés püspök az elmúlt két évtizedben papi tevékenysége mellett visszaszerzett több egykori egyházi tulajdont, többek között a püspöki palotát és több kórházat. /Magyar Szabadságért díjak. Tempfli József és Rózsás János a díjazott. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./

Július 8-án nyílt meg a gyulafehérvári érsekség ezeréves évfordulójának rendezvénysorozatába illeszkedő Millenniumi kiállítás, amely a főegyházmegye egyháztörténeti és egyházművészeti értékeit tárja a látogató elé. Szász János főegyházmegyei gazdasági igazgató házigazdaként kiemelte az esemény jelentőségét. Jakubinyi György érsek köszöntő szavait Tamás József segédpüspök tolmácsolta. A tárlaton a liturgiához kapcsolódó, különböző korokból származó tárgyak, oltár, szobrok és festmények, valamint misekönyvek, énekes- és prédikációskönyvek láthatók. Egy részük a gyulafehérvári kincstárból származik, a többi különböző plébániákról, kölcsönzés révén például a Csíki Székely Múzeumtól, különböző levéltáraktól. Kiemelt darabja a gyűjteménynek az öt fából készült szobor – amelyek közül három 14–16. századi Madonna-szobor –, valamint a csíkszentimrei plébániatemplomból származó két, a 16. század elején készült táblakép is. /Farmati Anna: Millenniumi kiállítás. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 19./

Július 20-án elmaradt a kolozsvári Mátyás-szobor restaurálási munkálataira vonatkozó szerződés aláírása. „Sem a Concefa cég, sem a pályázatokat elbíráló bizottság tagjai nem gyűltek össze elegendő számban ahhoz, hogy a szerződést alá lehessen írni” – mondta el László Attila alpolgármester. Az alpolgármester szeretné, ha a cég október 22-ig befejezné a szoborcsoport felújítását, így a Fadrusz János által készített emblematikus műalkotást a főtérrel egy időben lehetne felavatni. /S. M. Z. : Elnapolták Mátyást. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Az augusztus 23-án, vasárnap Kaplonyban megtartott választásokon – melynek célja az új helyi tanács összetételének az eldöntése volt – többséget szerzett a Magyar Polgári Párt (MPP). Az MPP-nek az új megalakulandó tanácsban 7 képviselője lesz, az RMDSZ-nek 4 hely jutott, egy-egy tanácsosa lesz a Német Demokrata Fórumnak (NDF) és a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L). Az RMDSZ helyi elnöke, Jónucz Tibor az eredmények ismeretében benyújtotta lemondását. /Romász János: Várható volt az eredmény. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 25./

Nagyváradon október 16-17-én tartották a nagyváradi Sapientia Varadiensis Alapítvány, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség és a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ) által szervezett Nagyvárad tudós püspökei, neves személyiségei című emlékülést, melyet idén Bémer László (1784–1862) és Szaniszló Ferenc (1792–1869) püspököknek szenteltek. A váradi tudós püspökökre szentmisén emlékeztek, Böcskei László római katolikus megyéspüspök beszélt a nagyváradi püspökökről. Megkoszorúzták Bémer László síremlékét, majd a püspöki palota kertjében, Szaniszló Ferenc szobrát. A helyi Szent László Római Katolikus Gimnázium diákjai mutattak be irodalmi műsort. Ternyák Csaba egri érsek Bémer László egri kötődései című előadását ismertette. Fleisz János történész Nagyvárad Bémer László és Szaniszló Ferenc püspöksége idején címen tartott előadást. /Szőke Mária, Ladányi Norbert: Nagy elődeink Isten és az ember szolgálatában – Tudós püspökeikre emlékeztek váradiak. = Reggeli Újság (Nagyvárad), okt. 19./

Október 26-án Budapesten ismertették Fleisz János nagyváradi történész Egy tollvonás volt a bűne című Szacsvay Imréről szóló monográfiáját. Szacsvay honatyaként lelkesen képviselte választóit, Nagyváradot a törvényhozásban. Részt vett a függetlenségi nyilatkozat kidolgozásában, ő olvasta fel az Országgyűlésben, emiatt juttatták bitóra. Fleisz János tízévnyi munkával az egykori képviselő élettörténete mellett annak – részben eddig publikálatlan – szépirodalmi tevékenységét és az utókor rá való emlékezését is kötetbe rendezte. /Szacsvay Imre-monográfiát ismertettek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

A mártír jegyző, Szacsvay Imre kivégzésének százhatvanadik évfordulóján jelent meg és október 26-án Budapesten mutatták be Fleisz János: Egy tollvonás volt a bűne című kötetét. A megemlékező gyászünnepség az Országházban volt, jelen voltak az Országgyűlés vezetői-, képviselői- és jegyzői kara, valamint a nagyszámú érdeklődő mellett az eseményen részt vett egy nagyváradi küldöttség is. Fleisz János Egy tollvonás volt a bűne című kötetét Pálmány Béla, az Országgyűlési Levéltár nyugalmazott igazgatója mutatta be. A könyv szerzője, a nagyváradi Fleisz János történész, egyetemi tanár beszédében kiemelte, hogy a könyvbemutatóval sikerült elérni azt, hogy Szacsvay Imre ne legyen elfeledett vértanú. /Totka László: Könyvbemutató Szacsvay Imre emlékére. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

Ghymes-koncert, farsangi bál, Aczél Endre könyve – Apró gyöngyszemek a magyar kultúra napjára
Tizedik alkalommal szervezi közösen Várad és Berettyóújfalu a magyar kultúra napi ünnepségsorozatot. A részleteket tegnap sajtótájékoztatón ismertették.
A sajtóértekezleten Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere hangsúlyozta: fontos, hogy ezeken az ünnepeken mindennapi életünk kis gyöngyszemeit villantsa fel a közösség.
Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere néhány magyarországi programra hívta fel a figyelmet. Első ízben szerveznek helytörténeti vetélkedőt nagyváradi és berettyóújfalui, hetedikes és nyolcadikos diákok részvételével. Január 20-án a Hajdú-Bihar megyei településen lesz a nyitóesemény. Január 21-én lesz a gála, aznap este a jól ismert Ghymes együttes koncerttel örvendezteti meg az érdeklődőket.
Lévai Ágnes, a berettyóújfalui Nadányi Zoltán Művelődési Központ vezetője kifejtette: a kultúrház is méltó programkínálattal óhajtja gazdagítani az ünnepélyt. Január 20-án a Főnix Művelődési Műhely bemutatja Wass Albert A funtineli boszorkány című regényének színpadi változatát. Ugyanazon a napon a Bihari Népfőiskola megalakulásának tizedik évfordulójáról is megemlékeznek. Január 21-én bemutatják Bakó Endre Nadányi Zoltán világa című monográfiáját.
Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke megjegyezte: a magyar kultúra közös ünneplése együtt indult az új évezreddel. A tíz esztendő alatt volt olyan is, hogy tíznaposra sikeredett a rendezvény. Az idén is több érdekességnek ad otthont Várad. Január 18-án bemutatják S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, január 19-én kiállítás lesz a Partiumi Keresztény Egyetem előcsarnokában. 21-én az Ady Endre Gimnáziumban tartanak különféle kulturális rendezvényeket. Egyebek között előadást tart Pomogáts Béla irodalomtörténész, s a Meleg Vilmos színművész által összeállított irodalmi műsorral is kedveskednek majd. 23-án kiállítás nyílik a Tibor Ernő Galériában két, Berettyóújfaluhoz kötődő művésznek, Fenyvesvölgyi Tamásnak és Fenyvesvölgyi Tóth Zsuzsannának a munkáiból.
Lakatos Péter parlamenti képviselő két rendezvényre hívta fel a figyelmet. Január 22-én a nagyváradi városháza dísztermében bemutatják Aczél Endre újságíró decemberben megjelent, Amit megírhatok című bestsellerét. A szerzővel a képviselő beszélget. Lakatos Péter arról is szólt, a magyar hagyományok szerves része a mulatság. Ezt felelevenítendő január 23-án ejtik meg az Ady Endre Kulturális Központban a partiumi farsangi bált.
Január 22-én a nagyváradi filharmónia koncerttermében tartandó díszelőadás után kiosztják A magyar kultúráért díjakat. Három emlékplakettet ítélnek oda személyiségnek, illetve civil szervezetnek. Díszoklevelet öt jeles egyéniség vagy egyesület kap majd. Két életműdíjat is átadnak a gálán. Január 18-ig lehet beküldeni javaslatokat arra nézvést, hogy kit vagy milyen szervezetet díjazzanak. Az ajánlásokat az RMDSZ Sas-palotabeli titkárságán várják.
Minden rendezvényre díjtalan a belépés. A részletes program hétvégéig összeáll, és a sajtóban is közzéteszik azt a szervezők.
Tóth Hajnal. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)

Huszadik születésnapját ünnepli az RMDSZ
FOLYTATÁS LAPUNK JANUÁR 9-I SZÁMÁBÓL
1991.
Szeptember 7.
– A KOT kolozsvári ülésén tiltakozik az igazságügyi szervek „etnikai elfogultsága és nemzetiségi diszkriminációja”ellen. Közleményük hangsúlyozza, autonóm helyi önkormányzatokra van szükség, biztosítani kell a nemzetiségek számarányának megfelelő képviseletet. Szükség van egy Nemzetiségi Minisztériumra is.
Szeptember 10.
– A Parlament megkezdi az alkotmánytervezet vitáját és jóváhagyja az első szakaszt, amely szerint Románia nemzetállam. Az RMDSZ és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) ellene szavaznak.
Október 3.
–Az RMDSZ-küldöttség Theodor Stolojannal tárgyal a kormányalakításról. Az RMDSZ igényli a nemzetiségi minisztériumot és jogot formál a miniszteri tisztségre, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazságügyi tárcákban kér egy-egy államtitkárt.
Október 5.
– Aradon ülést tart a KOT. Nagy vita folyik a kormányban való részvétel esetén igénylendő tisztségek betöltése körül. Elhatározzák a rendkívüli kongresszus összehívását decemberig. Állásfoglalás születik az önrendelkezési jogról és a területi autonómia igényéről.
Október 9.
– A (Roman-kormány bukását követő) kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasítják. A tárgyalások megszakadnak.
Október 17.
– Élő tv- és rádióadás közvetíti a Kovászna és Hargita megyéből „elűzött” románok meghallgatásával megbízott parlamenti bizottság jelentését. A jelentés elüldözöttnek tünteti fel azokat a tanárokat, akik kényszerkihelyezésük után hazatértek szülőföldjükre. Az RMDSZ képviselői és szenátorai kivonulnak a parlament együttes üléséről, mert a jelentés az egész magyar nemzeti kisebbség kollektív bűnösségét fogalmazza meg. (Később a Har-Kov-jelentés néven emlegetik.)
Október 28.
– A parlament két háza folytatja a Har-Kov-jelentés vitáját. Az RMDSZ továbbra is adatokkal cáfolja a jelentés állításait, a román szenátorok és képviselők, csakúgy, mint a korábbi vitanapokon, indulattal és gyűlölettel válaszolnak.
November 8.
– Budapesten Antall József miniszterelnök fogadja az RMDSZ küldöttségét; megtörténik a hivatalos kapcsolatfelvétel az RMDSZ és a magyar politikai élet vezető erői között.
November 12.
– A parlament leszavazza, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek arra vonatkozó jogát, hogy anyanyelvüket a helyi közigazgatásban is használhassák. Az RMDSZ képviselőit megakadályozzák beszédük elmondásában.
November 21.
– Theodor Stolojan kormánya nyilatkozatot fogad el a kisebbségekről, amelyben kifejti, hogy elítéli és visszaveri a nemzeti gyűlöletet és az antiszemitizmust. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát. Ugyanakkor kijelenti, hogy figyelemmel követi, hogy az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek elidegeníthetetlenül elismert és szavatolt jogaik gyakorlása ne vezessen a kisebbségeknek a lakosság többi részétől való elszigetelődéséhez.
November 23.
– Az Alkotmányozó Gyűlés megszavazza az Alkotmányt. Az RMDSZ szenátorai és képviselői az Alkotmány ellen szavaznak, mert – többek között – nem értenek egyet azzal, hogy Románia egységes nemzetállam.
December 4.
– Az RMDSZ felhívja tagjait: „polgári kötelezettségeinek eleget téve, tanulmányozza Románia alaptörvényét, vegyen részt a népszavazáson és saját belátása és lelkiismerete szerint szavazzon”.
December 12.
– Király Károlyt megfosztják szenátori mandátumától, mert nem vett részt az Alkotmány parlamenti megszavazásán és megírta az Európa Tanácsnak a román alkotmányozási vita eseményeit.
December 27.
– Az RMDSZ országos elnöksége nyílt levélben fordul a Központi Népszámlálási Bizottsághoz. Felhívja a figyelmet, hogy nem létezik sem székely nyelv, sem székely nemzetiség, ezért kéri ezeknek a jegyzékből való törlését.
1992
Január 7–14.
Népszámlálás. Az adatfelvétel és -feldolgozás hitelességét az RMDSZ kétségbe vonja. Külön népszámlálást szorgalmaz az egyházakkal együttműködve, a romániai magyarok összeírására.
Február 9.
A helyhatósági választások első fordulójának eredményeként az RM DSZ-nek 117 polgármestere, 2616 helyi és 121 megyei tanácsosa lesz.
Február 23.
A helyhatósági választások második fordulója. Az RMDSZ polgármestereinek száma 131-re nő.
Kolozsváron a PUNR polgármesterjelöltje, Gheorghe Funar kapja a legtöbb szavazatot.
Február 24.
Romulus Vulpescu szenátor a parlamentben internáló táborok létrehozását sürgeti magyarok számára.
Március 19.
Névtelen feljelentés alapján a rendőrség házkutatást tart több Kolozs megyei helységben a helyi RMDSZ-elnök, valamint a református lelkészek lakásain és a templomokban.
Március 26.
Funar polgármester felszólítja a kolozsvári magyar líceumokat és a református lelkészi hivatalt, 48 órán belül távolítsák el a magyar névtáblákat.
Április 11.
A Nemzeti Liberális Párt kilép a Demokratikus Konvencióból, mert elfogadhatatlannak tartja az RMDSZ törekvéseit. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tiltakozik az újabb polgármesteri határozat ellen, amely szerint bármilyen közlemény, hirdetmény, beleértve a színház- és operaplakátokat is, kizárólag román nyelvű lehet.
Május 5.
Domokos Géza – bukaresti sajtóértekezletén – bejelenti, hogy nem jelöli magát a szövetségi elnöki tisztségbe és parlamenti mandátumért sem indul, hanem korábbi döntésének megfelelően befejezi politikai tevékenységét. Visszavonulásának egészségügyi és politikai okai vannak.
Mivel 1984-ig az RKP KB póttagja volt, visszavonulásával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az RMDSZ ettől a tehertől megszabaduljon.
Június 10.
Minden magyar eredetű emlékművet meg kell semmisíteni – jelenti ki Gheorghe Funar kolozsvári polgármester.
Június 22.
Ion Iliescu elnök fogadja az RMDSZ kolozsvári küldöttségét. Tagjai közlik: Kolozsváron a polgármester sorozatos magyarellenes intézkedései miatt pattanásig feszült a helyzet. Az elnök kifejti, hogy nincs hatalma a helyhatóság fölött.
Július 4–5.
Az RMDSZ úgy dönt: támogatja a DK elnökjelöltjét, Emil Constantinescut.
Szeptember 4.
Leváltják Horváth Andort, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt, azzal, hogy a művelődési minisztériumban megszüntetik tisztségét.
Szeptember 27.
Parlamenti és elnökválasztás. Az RMDSZ-nek 12 szenátort és 27 képviselőt sikerül bejuttatni a román Parlamentbe. Az elnökválasztáson Ion Iliescu vezet.
Október 9.
A román külügyminisztérium körlevele megtiltja az Erdély szó használatát hivatalos iratokban, az ilyen tartalmú levelek fogadását és azt is, hogy a kormány helyi szervei a külügyminisztérium előzetes engedélye nélkül külföldieket fogadjanak.
Október 11.
Az elnökválasztás második fordulójában Iliescu és Constantinescu mérkőzik meg; 73,2%-os részvétel mellett Iliescu nyer, 61,43-38,57% arányban.
November 30.
Kolozsvárott újabb feszültséget provokál Gheorghe Funar, azzal, hogy a Mátyás-szobor talapzatára fölszereltet egy Iorga-idézettel ellátott bronztáblát, amely a király román eredetét hivatott igazolni. Domokos Géza az RMDSZ Elnöksége nevében levélben fordul az ország elnökéhez, kéri, állítsa le Kolozsváron a Mátyás-szobor körül történő törvénytelenségeket.
December 1.
Románia nemzeti ünnepén, nagy rendőri felügyelet mellett, hivatalosan fölavatják a Mátyás szoborra tett táblát. Az RMDSZ tiltakozásként távol marad minden aznapi megnyilvánulástól. Román értelmiségiek is magyarellenes provokációnak tartják, hogy hozzányúltak Fadrusz János művéhez. Másnap a város mintegy 300 magyar lakosa körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozik.
December 6.
Kolozsváron a Szent Mihály-templomban a város magyar lakossága ökumenikus istentiszteleten tiltakozik a Mátyás-szobor meggyalázása ellen. Az istentisztelet után a több ezres tömeg néma csendben megkerüli a templomot. A menethez több ellenzéki román értelmiségi is csatlakozik.
December 22.
Az Országos Műemlékvédő Bizottság határozatban tiltja meg a Kolozsvár főterén található emlékművek és azok környezetének módosítását, elrendeli a Mátyás-szobor eredeti állapotának visszaállítását. Az intézkedést nem támasztja alá politikai akarat, ezért hatástalan marad. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

A magyar kultúrát ünneplik Erdélyben
Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok a héten a Magyar Kultúra Napjáról, amelyet 1989 óta ünnepel meg a magyarság január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Már ma megkezdődik a magyar kultúra napját körülvevő rendezvénysorozat Nagyváradon. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester, illetve Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mond köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője, immár tizedik éve, majd S. Németh Katalin Vigyázó kövek című könyvét mutatják be ugyanott.
Másnap a Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, csütörtökön pedig a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, illetve Pomogáts Béla irodalomtörténész tart előadást. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, 24-én pedig váradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
„A kultúra tartja egyben a nemzetet” A magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben és alkotja a magyar nemzetet – jelentette ki tegnap Sólyom László a Magyar Kultúra Napja alkalmából megtartott ünnepségen a magyarországi Szatmárcsekén.
Az államfő a község református templomában rendezett ökumenikus istentiszteleten úgy fogalmazott: Kölcsey Ferenc Himnusza nem egyszerűen a magyar irodalom kiemelkedő teljesítménye, hanem annál is több; a költeményt az egész nemzet a szívébe fogadta, a Himnusz összeforrt a magyarság történelmével, annak szimbóluma, s elválaszthatatlan lett a hazaszeretettől.
„Ezért mondhatjuk, hogy a Himnusz romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, mindig tiszta marad, nem válthatja le semmi, nem helyettesíthető semmilyen más zeneművel” – mondta. Az államfő kiemelte: a magyar kultúra öröksége, szeretete, birtoklása és közösen folytatni akarása tartja egyben, és alkotja a magyar nemzetet, amelynek fontos alapköve a nyelv.
Leginkább ezért kell áldozatra készen lenni – figyelmeztetett Sólyom László. „Ma a magyar nyelvért elsősorban az országhatáron kívül élő nemzetrészeknek kell naponta áldozatot hozni az asszimilációs nyomás ellenében, ezért az anyanyelv használata a határon túl általános emberi jogi, valamint létkérdés is egyben” – hangsúlyozta az államelnök.
A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat, valamint a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központja és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár szervezésében erdélyi körutat tesz Esterházy Péter író és Dés László zeneszerző, előadóművész. Ennek az első állomása Marosvásárhely, ahol a Látó Irodalmi Színpad a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem stúdiótermében látja vendégül a jeles anyaországi vendégeket. Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány és a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó szervezésében szerdán író-olvasó találkozóra kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörtermében. Az esten a szerző jelenlétében mutatják be Sas Péter Kós Károly képeskönyv című művét.
Az ünnep alkalmával egész héten szerveznek rendezvényeket Háromszéken is. Sepsiszentgyörgyön kedden mutatják be Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, illetve ide is ellátogat pénteken az Esterházy–Dés „duó”, akik előző nap Kézdivásárhelyen mutatkoznak be. A megyeszékhelyi városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel. Ugyancsak pénteken a háromszéki és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat vezetői hivatalosan is bejelentik, hogy 2010 a képzőművészet éve lesz Háromszéken.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen ma mutatják be a helyi Pallas–Akadémia Kiadó 550 kötetét, Sas Péter Kós Károlyról szóló művét, míg Esterházy Péter és Dés László szerdán tart előadást.
Egész hetes kultúra napi rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Ennek keretében előbb elemisek, majd általános iskolába járó diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, de a hét folyamán lesz kerámiakiállítás, nyílik tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. Ugyanakkor a Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, de fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, illetve a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő a kultúra napja alkalmából.
Négynapos rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Gyergyószentmiklóson a Magyar Kultúra Napjáról. A rendezvények sora szerdán kezdődik a Cseh Tamás-emlékkoncerttel. Másnap megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű kiállítását, illetve lapunk munkatársa, Jánossy Alíz Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. Január 22-én 19 órától Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A négynapos rendezvénysorozat zárónapján 19 órától a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a művelődési ház színháztermében. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Megkezdődött a Magyar Kultúra Ünnepe
Nagyvárad – S.Németh Katalin könyvének hétfői bemutatójával megnyílt a Magyar Kultúra Ünnepe rendezvénysorozat, melynek eseményei Bihar és Hajdú-Bihar megyékben zajlanak majd.
A Magyar Kultúra Ünnepe sorozat nyitórendezvényének tekinthető hétfői könyvbemutató a nagyáradi Lorántffy központban zajlott le. Magáról a Magyar Kultúra Ünnepéről dr. Fleisz János a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek (BINCISZ) elnöke szólt, elmondva, hogy 2001 óta rendezik azt meg. „A mostani programok célja az, hogy megmutassuk értékeinket Nagy Biharországban” – jelentette ki a BINCISZ elnöke. Megnyitó beszédet tartott Biró Rozália Nagyvárad alpolgármestere, aki kiemelte, hogy mindenféle kényszerítő körülmények, nehéz gazdasági helyzet közepette az emberek kényszerítő erővel érzik azt, hogy ha csak néhány órára is, de együtt legyenek. A kultúránk az az erő, ami összehoz bennünket, hangsúlyozta Biró Rozália, és ez a magyar közösségünket összekötő erő teremtett lehetőséget a maroknyi romániai magyar közösségnek arra, hogy az országnak magyar nemzetiségű művelődési minisztere van.
Biró Rozália a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Kultúra Ünnepén Berettyóújfalu helyi önkormányzata és helyi közössége mindig igazi testvérként volt Nagyváraddal. „December 5-ét ugyan nem lehet elfelejteni, de a mindennapi kézszorítások bizonyítják azt, hogy együtt vagyunk. Legyen nyitottságunk arra, hogy becsüljük egymást, szeressük művészeinket, tanítsuk gyermekeinket, írjuk könyveinket, ezekből épül fel a mi erős Magyarországunk” – zárta szavait Biró Rozália. A rendezvényen felszólalt Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere is, aki köszöntőbeszédében hangsúlyozta, hogy a kultúra élő dolog, és minden részének megvan a maga feladata. „Minden közösség kultúráját az határozza meg, hogy mit gondolnak az élet nagy dolgairól” – fogalmazott az elöljáró, hozzátéve, hogy a közösségeket az anyanyelv, a kultúra, a közös múlt köti össze. Valaki akkor lehet nyitott más kultúrák iránt, ha a saját kultúráját ismeri és becsüli. Azok az emberek, akiket nem köt össze egy közös kultúra, porszemek csupán, melyeket elfúj a szél. Végezetül Muraközi István azt kívánta: ne csak porszemek legyünk, hanem közös kultúránk által megerősített közösség. Forrás: erdon.ro

Erősíteni a bihari összetartozást
Nagyvárad/Berettyóújfalu - Január 18-25. között Nagyváradon és Berettyóújfaluban tizedik alkalommal kerül megrendezésre A Magyar Kultúra Ünnepe eseménysorozat. A magyarországi nyitóünnepséget szerda délután tartották.
Január 18-25. között a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), az RMDSZ, Berettyóújfalu Önkormányzata és a Bihari Népfőiskola immár tizedik alkalommal rendezi meg közösen A Magyar Kultúra Ünnepe elnevezésű eseménysorozatot. Ez alkalomból szerda délután sajtótájékoztatót tartottak a magyarországi kisvárosban található Nadányi Zoltán Művelődési Központban. Beszédében Szeifert Ferenc berettyóújfalui polgármester azt emelte ki, hogy az ünnepségsorozat kilenc évvel ezelőtti elindításakor a bihari összetartozás hangsúlyozása és megerősítése volt a fő cél. Ennek érdekében volt egy olyan időszak, amikor a környező kisebb településeket is bevonták a programokba. Az együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult: elindult egy folyamat, melynek köszönhetően a határ két oldalán élő magyarok egyre inkább kötödnek egymáshoz. A sikert jelzi egyebek mellett az, hogy Berettyóújfalu közösen pályázik Belényessel és Margittával európai uniós pénzalapokra, és kerékpárút kiépítését tervezik Nagyvárad és Berettyóújfalu között. Napjainkban a programok túlmutatnak a civil szférán, a szervezők a fiatalok megszólítására is törekednek. Például helytörténeti vetélkedőt szerveznek diákok részére, melyen az idén először váradi iskolások is részt vettek, sőt, az első két helyen itteni csapatok végeztek.
Biztató a jövő
Dr. Fleisz János BINCISZ-elnök, egyetemi tanár a kezdeti időszakra tekintett vissza, amikor a román-magyar határon több mint két órát kellett várakozni, az ünnepségsorozat pedig csupán egy napos volt, és tükörprogramok várták az érdeklődőket. Az évek folyamán aztán egyre hangulatosabbá és bensőségesebbé váltak a rendezvények, “érvényesült a közösségi szellem”. A jövő is biztató, hiszen Románia közelgő schengeni csatlakozása várhatóan megkönnyíti majd a kapcsolattartást. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szintén az együvé tartozás érzésének, az együtt gondolkodásnak a fontosságát domborította ki. Úgy vélte: az együttlétek közös élményt jelentenek, és olyan tapasztalatokat nyújtanak, melyek által gazdagodik a közösségünk. “Hiszem, hogy az eseményeken részt vevők elégedettsége erőt ad a szervezőknek ahhoz, hogy egyre magasabb színvonalon rendezzenek programokat”, fogalmazott az elöljáró.
Ciucur Losonczi Antonius. Forrás: erdon.ro

A magyar kultúra napja – Programok Erdélyben és a Partiumban
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok január 22-ről, a magyar kultúra napjáról; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt.
Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából csütörtökön kiadott üzenetében kifejti: a Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. "Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb" - áll az üzenetben.
"A kultúra az igényesség mércéje, a romániai magyarság számára pedig a tolerancia és a befogadás közege is" - állapítja meg Kelemen Hunor, aki jelentős eredménynek tartja, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, a fennállásának huszadik évét ünneplő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) először látja el Románia kulturális minisztériumának vezetését.
Az évforduló tiszteletére szervezett rendezvények sorába illeszkednek Esterházy Péter felolvasói estjei is, amelyeken Dés László zeneszerző szaxofonon kísérte őt. A Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zajló esteket a Látó szépirodalmi folyóirat a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjával és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezte.
Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester és Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mondott köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője. A Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, előadást tart a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton a LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, vasárnap pedig nagyváradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
Csütörtökön Nagyálmos Ildikó új, immár negyedik verseskönyvét mutatják be a Várad című folyóirat szerkesztőségében. A pozsonyi AB-Art Kiadó és a Várad kulturális folyóirat közös gondozásában megjelent, Randevú című könyvet a szerkesztő, Kinde Annamária ajánlja az érdeklődők figyelmébe.
Megemlékeznek az ünnepről Háromszéken is: Sepsiszentgyörgyön bemutatták Sas Péter Kós Károlyról szóló művét. A városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen bemutatták a helyi Pallas-Akadémia Kiadó 550 kötetét. Egész hetes rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, lesz kerámiakiállítás, tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. A Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar és a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő.
Négynapos rendezvénysorozat színhelye Gyergyószentmiklós, ott is megtartják a Cseh Tamás-emlékkoncertet, megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű-kiállítását, bemutatják Jánossy Alíznak, az erdélyi Krónika munkatársának Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét.
Pénteken Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a helyi művelődési ház színháztermében.
Ünnepi műsort szervez a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda is. Csütörtökön a Hungarica Központban mutatkozik be a vajdasági Híd folyóirat a társszervező, Hargita Megye Tanácsának Kulturális Központja által szervezett Irodalmi Karaván keretén belül, amelyet a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium támogat. Vendégként vesznek részt a vajdasági Híd folyóirat képviselői, Faragó Kornélia irodalomkutató, egyetemi tanár és főszerkesztő, Végel László regény- és drámaíró, esszéista, Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő, valamint Virág Gábor prózaíró. Forrás: MTI

Ez a nap a magyar kultúráé”
„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” – áll Kelemen Hunor kulturális miniszternek a Magyar Kultúra Napjára időzített üzenetében.
A kulturális tárcavezető tegnap Csíkszeredában mondott beszédet a Hargita Megyei Kulturális Központ Garadosi panoráma című kiállításának megnyitóján. Ma Kolozsváron szólal fel a Magyar Kultúra Napja alkalmával szervezett ünnepi műsoron, majd szombaton a székelyhídi rendezvényeket tiszteli meg jelenlétével.
A kultúra követei
A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro japán karmester vehették át tegnap Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Magyar Kultúra Követe címet Budapesten.
Az elismeréssel járó oklevelek átadásával megkezdődött a magyar kultúra ünneplése, Hiller István miniszter pedig újabb állami elismeréseket és díjakat ad át, Budapesten majd Pécsen.
Kultúrpezsgés a határmentén
„Sikeres és bensőséges nyitánya volt a magyar kultúra napjának Nagyváradon, amely váratlanul nagy számú közönséget vonzott” – osztotta meg tapasztalatát Fleisz János. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta, mivel a rendezvénysorozatot közösen szervezik Berettyóújfalu önkormányzatával és a civil szervezetekkel, ezért a rendezvények is kétlakiak, átjárás van közöttük. „Az eddigi rendezvények meghaladták az elvárásokat” tudtuk meg Fleisz Jánostól.
Gyergyói ünnepség
A Gyergyói-medence négy napon át, január 20-23. között zajló rendezvénnyel ünnepli a magyar kultúra napját, közölte Kassay Lajos Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója.
A rendezvények ma a díjkiosztó ünnepséggel folytatódnak, amikor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök átadja a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. A díjkiosztást a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által bemutatott, Minden jó, ha vége jó című Shakespeare komédia követi ma este 7 órától. A programsorozat utolsó napján, 23-án a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színházi előadása, az Emlékszel még...? lesz műsoron.
Kultúrhét Háromszéken
Koncertek, hangversenyek és író-olvasó találkozók révén ünneplik Háromszéken a Magyar Kultúra Napját, amelyhez ezen a héten több rendezvény is csatlakozott. Kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó 550. kötetét, Sas Péter Kós Károly képeskönyv című munkáját.
Tegnap és ma Háromszéken lép fel Esterházy Péter író és Dés László zenész, akik Szó és szaxofon címmel tartanak előadóesteket. Ma este 6 órától Sepsiszentgyörgyön, a megyei Könyvtár Gábor Áron termében találkozhat velük a közönség. A rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara 19 órától a sepsiszentgyörgyi színház nagytermében ad hagyományos koncertet.
Szatmári rendezvények
Egy hétig tart Szatmár megyében a Magyar Kultúra Ünnepe. A műsorkínálat több mint gazdag, így csak tallózunk belőle. Tegnap este a filharmóniában a Kolozsvári Magyar Opera szólistái Himnusz című előadásukkal léptek közönség elé. Ugyanott holnap a budapesti Jánosi Együttes koncertezik, közreműködik Fátyol Rudolf, Duffek Mihály, Molnár Zsolt és a Consonantia Trio. Január 25-én a püspöki palota dísztermében a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes ad koncertet.
Konferencia Udvarhelyen
A székelyudvarhelyi egész hetes rendezvények, a népdalvetélkedő és kiállítások után, ma 10 órakor konferenciával folytatódnak Díszítőművészet Udvarhelyszéken címmel. Hargita Megye Tanácsának Hagyományőrző Központja kiállítótermében Bán Erzsébet, Nyárádi Zsolt, Miklós Zoltán és Bencze Ilona az elő.
A 18 órakor kezdődő gálaesten, a Művelődési Ház nagytermében fellép az Udvarhely Táncműhely, közreműködnek a népdalvetélkedő díjazottjai és kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat is. Holnap 16 órakor az Udvarhelyszéki Fúvószenekar ad koncertet a Művelődési Ház koncerttermében, míg vasárnap 18 órától a Székelyföldi Filharmónia muzsikál.
Előadás Marosvásárhelyen
A Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének nevét viselő marosvásárhelyi művelődési egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából holnap délután öt órakor Marosvásárhely büszkeségéről, a 100 éve épült Kultúrpalotáról beszél Keresztes Gyula nyugalmazott városi főépítész, előadást tart Nagy Miklós Kund főszerkesztő, kulturális újságíró, Nagy Attila költő, valamint fellép Lőrinczi György lant- és Sándor Vilmos citeraművész, mindketten a maguk készítette hangszeren játszanak.
Nemzetközi fotótárlat Kolozsváron
„A kiállított műalkotások kimagasló művészeti-esztétikai értéke mellett a magyar-román kulturális közeledés szempontjából különösen fontosnak tartom azt a szimbolikus gesztust, hogy a kiállításra a román kultúra napja (január 15.) és a magyar kultúra napja (január 22.) közti héten, mintegy összekapcsolásként kerül sor” – hangzott el a tegnap Kolozsváron a nemzetközi fotókiállítás megnyitóján.
Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári főkonzulja úgy véli, hogy a tél témájú tárlat és annak időzítése kéznyújtás „a nemzetük legnemesebb értékeit megtestesítő, egyben az egyetemes emberi értékeket és érzéseket a poétika eszközeivel hirdető két halhatatlan költő, a Magyar Himnuszt megalkotó Kölcsey Ferenc, és a román lelkületet és érzésvilágot a szférák lírai magasságában megfogalmazó Mihai Eminescu között”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Felemás posztosztozkodás
Továbbra is felemás a helyzet az erdélyi megyékben az RMDSZ és a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) közötti helyi együttműködési tárgyalások kapcsán. Míg egyes megyékben már lefolytatták a tárgyalásokat és a két párt országos vezetősége által meghatározott elvek szerint elosztották a helyi intézményvezetői tisztségeket, addig más megyékben még asztalhoz sem ültek.
Előreláthatólag a megyék zömében hétvégén letisztul a helyzet, bár az sincs kizárva, hogy lesznek olyan helyek is, ahol központi beavatkozásra lesz szükség ahhoz, hogy a helyi vezetők ne essenek egymás torkának.
Hét aligazgató Temes megyében
A demokrata-liberálisokkal kötött kormányzati együttműködés jegyében hét magyar aligazgatót neveznek ki Temes megyében – jelentette be Halász Ferenc, a helyi RMDSZszervezet elnöke. Helyettes főtanfelügyelői tisztségbe nevezik ki Halász Ferencet, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság egyik aligazgatója Csősz János, az állategészségügyi igazgatóság aligazgatója pedig Daróczy Csaba lesz.
A liberálisokkal közös 2004-2008-as kormányzás alatt mindhárman már bizonyítottak ezekben a vezetői állásokban. A munkaügyi felügyelőségnél Szász Ferenc megőrzi aligazgatói tisztségét, amelyet jelenleg is betölt.
„Az RMDSZ által jelölt személyek kerülnek az Országos Lakásügynökség (ANL) helyi irodája, a nyugdíjpénztár és a munkaerő-ügynökség aligazgatói székébe is, de az ő nevüket az aláírt protokollum értelmében még nem hozhatjuk nyilvánosságra” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc. A PD-L helyi szervezetével kötött megállapodást a Temes megyei RMDSZ tegnapi ülésén hagyta jóvá.
Bevonják az SZNT-t is a hatalom bűvkörébe?
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki, gyergyószéki és udvarhelyszéki területi elnökeivel, Veress Dáviddal, Ambrus Árpáddal és Incze Bélával tanácskozott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. „Az SZNT-nek a szerepe a székely társadalom megszervezésében, javaslattételben, a székely identitás erősítésében van, és szeretném, ha az eddiginél intenzívebbé válna a megyei tanács és az SZNT közötti együttműködés a társadalmi élet minden területén.
A romániai belpolitikai fejlemények azt mutatják, hogy Székelyföld megyéi számos új lehetőséget, jogosítványt kaptak, kapnak, s most rajtunk áll vagy bukik, hogy mire megyünk ezekkel a lehetőségekkel” – nyilatkozta Borboly Csaba. Az SZNT-elnökök üdvözölték a tanácskozási kezdeményezést, támogatják az elindított programokat, amelyeket véleményezéssel, javaslatokkal és a helyi közösségek tájékoztatásával, bevonásával tudnak segíteni.
Szakértőket javasolnak a Hunyad megyeiek
A dekoncentrált intézmények működését jól ismerő szakértőket javasol a Hunyad megyei RMDSZ – fejtette ki Winkler Gyula területi elnök, hozzátéve, hogy a demokrata-liberálisokkal csak ma délután ülnek tárgyalóasztalhoz.
„Az általunk javasolt vezetők egy része már bizonyított 2005-2008 között. Hozzáértésükre nagy szükségünk van, ugyanis a gazdasági válság erőteljesen sújtotta Hunyad megyét” – mondta el az Agerpres hírügynökségnek Winkler. A megyei elnök nem volt hajlandó részletezni azt, hogy az RMDSZ milyen intézményeknél szeretné „elhelyezni” embereit.
Besztercén átveszik a PSD helyét?
A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy milyen igazgatói tisztségeket igényeljen a PD-L-vel folytatott tárgyalásokon – vallotta be Kocsis András területi elnök. Hozzátette: várják, hogy az országos politikában szereplő Ioan Oltean megyei PD-L-elnök érjen haza Bukarestből és akkor asztalhoz ülnek.
A megyében eddig egyetlen tisztséget kapott az RMDSZ, de az alprefektusi posztra jelölt Borsos László mindeddig nem vehette át hivatalát, mert nem kapta még meg a közhivatalnoki besorolást. Beszterce-Naszód megyében három intézményt – környezetvédelmi hatóság, nyugdíjpénztár és fogyasztóvédelem – továbbra is a szociáldemokraták által jelölt igazgatók vezetnek és híresztelések szerint ezekre számíthat az RMDSZ.
Igazgatói tisztségekre „váltják be” a Kárpátokon túli alprefektusokat?
Továbbra sem nevezte meg jelöltjét az RMDSZ a már korábban kialkudott mezőgazdasági államtitkári posztra, mert a héten még nem ült össze a jelölést végző Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Betöltésre várnak még a kisebbik kormánypártnak adott alprefektusi tisztségek is két Kárpátokon túli megyében, Argeşiben és Teleormanban.
Ez utóbbi két poszt esetében a SZÁT nem is igyekszik a jelöléssel, Kovács Péter szerint már csak azért sem, mert esély van arra, hogy az RMDSZ más tisztségekre váltsa ezeket. „Nyilván nem közvetlen érdekünk a Kárpátokon túli posztok mielőbbi betöltése. Elképzelhető ugyanis, hogy cseréjükben megkaphatunk más fontos tisztségeket” – magyarázta a politikus, aki emlékeztetett: a Tăriceanu-kormányzat második felében az RMDSZ a Mehedinţi megyei prefektusi funkciót egy államtitkári tisztségre váltotta.
Mint ismert, az RMDSZ hat minisztériumban alkudott ki államtitkári posztot, öt tárcánál már megnevezte jelöltjét is. Ez utóbbiak közül mindeddig csak Niculescu Tónit nevezték ki a Külügyminisztériumba. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)

Óteleken találkoztak a magyar kisgazdák – Csősz János vette át a gazdaszervezet vezetését
Óteleken tartották meg pénteken délután a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Temes megyei szervezetének 2010 évi találkozójat, amelyen mintegy 65-70 bánsági magyar gazda vett részt.
A házigazda Óteleki Keresztény Gazdakör képviselői mellett csenei, gátlajai, gyertyámosi, gyéri, igazfalvi, lugosi, pusztakeresztúri, újszentesi, zsombolyai és a végvári gazdaszervezetek képviselői vettek részt a találkozón, amelynek során Kiss Károly, a Temes megyei gazdaszervezet veterán elnöke ünnepélyes keretek között átadta a stafétabotot Csősz János egyetemi tanárnak, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság egyik vezető tisztsége várományosának.
6,6 millió euró értékű mezőgép és gabonatároló Óteleken
A bánsági magyar gazdák óteleki együttléte az IMP CONS kft. telephelyén megtartott mezőgép bemutatóval indult. Szabó Csaba Zoltán, a mezőgazdasági vállalkozás társtulajdonosa a vendégeknek bemutatta a Sapard-pályázatok útján vásárolt, 6,6 millió euró értékű mezőgép állományt és a tavaly elkészült gabonatárolókat. Bíró László farmvezető a Nyugati Jelennek elmondta:a 2005 évi nagy árvíz után jött Ótelekre Ingrisch József nagyvállalkozó, aki a mezőgazdaságba fektetett be és létrehozott egy gabonatárolót, jól felszerelt mezőgép állomással. „2000 hektárnyi mezőgazdasági területet dolgozunk meg, az itt látható silókban 13.500 tonna gabonát tudunk tárolni. – nyilatkozta lapunknak Bíró László - A silók építését 2008-ban indítottuk és 2009 júniusában már betároltuk az első búzát. Az öt nagy méretű siló kapacitása egyenként 2.500 tonna, a két kisebb, 500 tonna kapacitású siló arra szolgál, hogy a szárítót üzemeltessük.
Az itt látható mezőgazdasági gépek vadonatújak, az őszön kaptuk őket: van műtrágyaszóró, vegyszerező, kombájn, kukorica-törő gép, kombinátor, kisebb és nagyobb teljesítményű traktorok. Van itt még egy nagy gabonatároló és egy kisebb silót is fel akarunk építeni, ahol majd vetőmagokat szeretnénk előállítani, szelektorozni, csávázni és zsákozni”. Bíró Lászlótól azt is megtudtuk: 70 alkalmazottja van a mezőgazdasági vállalkozásnak, ebből 25-en mezőgazdasággal foglalkoznak, de van saját építő csoportjuk is, akik a telephelyen látható valamennyi létesítményt felépítették.
Elnökváltás a megyei gazdaszervezet élén
A Temes megyei magyar gazdák óteleki találkozója a helyi kultúrotthonban, fehér asztal melletti tapasztalatcserével, kötetlen beszélgetéssel folytatódott. A rendezvény során a megyei elnökségről egészségügyi okok miatt lemondott Kiss Károly könnyeivel küszködve búcsúzott el az ő kezdeményezésére létrehozott gazdaszervezet tagságától.
„Nehéz most elbúcsúzni – mondta Kiss Károly – miután 15 évet az életemből arra tettem fel, hogy lelket verjek a Temes megyei magyar gazdákba! Köszönöm, hogy ez alatt az idő alatt mellettem voltak! Emlékezzünk rá, hogy tizenöt éve hányan és milyen mostoha körülmények között indultunk el. A búcsúzáshoz erőt ad, hogy ennyi magyar gazda gyűlt most össze, ez a mi munkánk eredménye. A bánsági magyar kisgazdák jövőjét az összefogásban, a termékek közös értékesítésében látom!” – mondta a leköszönő elnök.
Az óteleki Bóka János felelevenítette, hogyan alapították meg 15 évvel ezelőtt az első gazdakört, édesapja emlékére, aki aranykalászos kisgazda volt a két háború között az Óteleken működött gazdaszervezetben.
Marossy Zoltán, Temes megye Trianon utáni első magyar alispánja Kiss Károlyt búcsúztató beszéde során hangsúlyozta: „,ma nem ülnénk itt, ha a most leköszönő elnök nem kezdeményezi és nem viszi következetesen végig a Temes megyei magyar gazdakörök létrehozását. Nem egyszer vitatkoztam Kiss Károly elnökkel arról, hogy politizál-e vagy nem a gazdaszervezet. Én úgy vélem, ha a szervezet nevében ott van az a szó, hogy magyar, akkor az köti minden magyar szervezethez, köztük az RMDSZ-hez is a gazdaszervezetet!”
Csősz János, a temesvári Mezőgazdasági egyetem tanára, a Temes megyei gazdaszervezet már korábban megválasztott új elnöke megköszönte a bizalmat a szép számban összegyűlt tagságnak. „Igyekszem úgy teljesíteni ezt a feladatot, hogy amikor a mandátumom lejár, legalább még egy sor asztalra legyen szükség ebben a teremben a gazdatalálkozó résztvevői számára! Az RMDSZ támogatásával visszakerülők a mezőgazdasági igazgatóságra, ahol sokat segíthetek a tagságunknak. Szeretnék a fiatalokra támaszkodni, mert ők jelentik a bánsági magyar gazdák jövőjét és sok olyan uniós pályázati lehetőség van, amely a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat segíti” – mondta Csősz János.
A szervező Óteleki Keresztény Gazdakör nevében Szabó Csaba Zoltán lapunknak azt nyilatkozta: a szakmai tapasztalatcsere mellett Kiss Károly leköszönő elnök búcsúztatása és az új elnök, Csősz János beiktatása volt a gazdatalálkozó célja. „Az óteleki gazdaszervezetnek 39 tagja van. Köszönet jár Kiss Károly leköszönő elnöknek azért is, mert megszervezte a gazdatanfolyamokat számunkra, a tagságunk háromnegyed része diplomás kisgazda és én magam tanúsíthatom, hogy ezeket a diplomákat bárhol, akár az európai uniós pályázatok esetében is elfogadják! Ez a találkozó jó alkalom arra is, hogy az óteleki gazdák személyesen megismerkedjenek a Temes megyei kisgazdákkal, elbeszélgessenek a szakmai kérdésekről, telefonszámokat cseréljenek, barátságok szövődjenek. A gazdakör összehoz bennünket, összefogásra serkent, arra, hogy elmondjuk egymásnak és közösen oldjuk meg a gondjainkat!” Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

Működik a Nagyváradi Civil Kerekasztal
A 2009. december 9-én a megalakult Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), első ülésére január 25-én került sor a nagyváradi Posticum dísztermében. A találkozón fontos döntések születtek – tájékoztatták honlapunkat a szervezők.
Az alakuló ülés jegyzőkönyvének jóváhagyása után elfogadták az időközben jelentkezett két szervezet, a Bihar Megyei Szőlészek és Borászok Vincellér Egyesülete és a Varadinum Kulturális Alapítvány csatlakozását, valamint azt, hogy velük együtt a Nagyváradi Civil Kerekasztal alapító tagjainak száma 26-ra emelkedik. Ugyanakkor felhívják a többi nagyváradi civil szervezetet, hogy csatlakozzanak, erre bármikor van lehetőség egy egyszerű jelentkezési lap kitöltése és eljuttatása által. Az ülés egyhangúlag eldöntötte, hogy az alapító tagok mellett a további belépők teljes jogú rendes tagok lesznek. E mellett azon civil szervezetek számára, amelyek nem tudnak, vagy nem akarnak teljes jogú tagságot nyerni, létrehozták a társult tagságot, amely tanácskozási joggal való részvételt biztosit, szavazati jog nélkül. Magánszemélyek csak abban az esetben lehetnek tagok, amennyiben civil szervezetet képviselnek, ezen státusukat pedig igazolniuk kell. Rendelkeztek a képviseleti jogról is, e szerint a szervezetet képviselő személye ülésenként változhat, de erről iratot kell bemutatni.
A működési szabályzat véglegesítése érdekében háromtagú bizottságot jelöltek ki, amelyben az NCK kezdeményezője dr. Fleisz János, az NCK ügyvezetője Rencsik Imre és Dukrét Géza a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Egyesület elnöke kapott helyet. Az új szervezettel kapcsolatos bizalmatlanság eloszlatása érdekében részletesen kitértek a politikával való kapcsolat tisztázására. Ezzel összefüggésben a következő irányadó döntések születtek: az NCK politizálással nem foglalkozik, a metapolitikai (politika felettiség) hozzáállást teszi magáévá, amely által az NCK egyforma távolságra szeretne lenni minden olyan politikai szervezettől, amely a közösség érdekeit tartja szem előtt. Az NCK csak egyenrangú kapcsolatot hajlandó kiépíteni, mind a politikai, mind pedig az egyéb szervezetekkel, intézményekkel.
A továbbiakban elfogadták az Imre Zoltán képzőművész által elkészített NCK lógót és honlap szerkezetet, illetve a rövidesen elinduló levelezőlistát. Az NCK eseménynaptárát ismertető honlap címe: www.civilonline.info lesz.
Az NCK vezetését 2010-re elvállaló Posticum dr. Bruncsák Isvánt kérte föl, hogy az NCK ügyintézésében szerepet vállaljon. Elérhetőségei a következők: e-mail: nagyvaradick@yahoo.com , fax: 0359/410-882;.
Megfogalmazták még, hogy az NCK alapító szervezetei, havonta küldjék be a honlap részére a pontosított eseménynaptár-tervezetüket. Megtárgyalták egy civil stratégia összeállításának szükségességét, a városi önkormányzattal való partneri viszony kialakítását, illetve a Festum Varadinum keretében megszervezésre kerülő 10. Civil Társadalom Napja rendezvényben való megjelenést, áll a dr. Fleisz János és a Rencsik Imre. Forrás: nagyvarad.ro

Felavatták a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet új székházát
A „jövő házának” nevezte a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet új székházát Hiller István kulturális és oktatási miniszter, akinek jelenlétében pénteken avatták fel az intézmény új „lakhelyét” a román fővárosban.
Ez most a jövő házának átadása. Nem zárunk le egyetlen szakaszt sem, de nyitunk egy újat” – mondta a miniszter, aki erre a kulturális eseményre érkezett a román fővárosba, útját felhasználva arra is, hogy a két ország kulturális kapcsolatairól tárgyaljon Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszterrel, valamint Daniel Petru Funeriu oktatási, kutatási, ifjúsági és sportminiszterrel.
A Bukaresti Magyar Kulturális Intézet elhelyezésére szolgáló korábbi, Batistei utcai ingatlan 2009 márciusáig volt a román Állami Vagyonkezelő gondozásában. Ekkor a román restitúciós rendelkezések alapján jogerős ítélettel az ingatlan korábbi tulajdonosai szerezték meg a tulajdonjogot. Az új helyzetben a román fél nem tudta tovább teljesíteni nemzetközi szerződésben vállalt viszonossági kötelezettségét a két ország kulturális intézeteinek ingatlanjaira vonatkozóan, ezért a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet ingatlanbérlete, így annak működése és jövője teljes mértékben bizonytalanná vált. A román fél 2009 augusztusában egy impozáns villaépületet – egy 1936-ban épült bojárházat – ajánlott fel Bukarestben.
Az új épületben méltatta pénteken a román fél gesztusát Hiller István, köszönetet mondva a román kulturális tárcának, melynek vezetője, Kelemen Hunor maga is jelen volt a házavatón. A miniszter kifejtette: „Biztos vagyok benne, hogy Bukarest központjában remek programokat megvalósítani képes, igazi kulturális találkozóhely lesz ez az épület”. Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobrának restaurálását jelentős összeggel támogatja a magyar állam és ezért köszönet jár, hiszen a román és magyar szakemberek fontos, időálló munkálatokat végezhetnek a műalkotáson – mondta Kelemen Hunor, és azt is hozzátette: a kisebbségek műemlékeit jelző többnyelvű feliratok jogi kérdéseire is megoldásokat keresnek a közeljövőben és ebben a nemzeti közösségek kulturális örökségének érvényre juttatása fontos érv lesz. Kelemen Hunor az általa vezetett szaktárca prioritásairól elmondta, a műemlékvédelem terén számít Magyarország támogatására. Ezt az együttműködést a születendő kétoldalú megállapodásba is belefoglalná, ugyanakkor a román-magyar kortárs irodalomfordítás, valamint az egyhetes kulturális csereprogramok hagyományát is újjáélesztené, hiszen ezek fogadtatása kedvező volt Romániában és Magyarországon.
A két tárcavezető a találkozón arról is beszélgetett, milyen anyagi források állnak a kultúra rendelkezésére gazdasági válság idején. „Magyarországon a szerencsejátékok szolgáltatóitól, pontosabban az 5-ös Lottó bevételeiből származó adójárulékok 90 százaléka kerül a kultúra kasszájába. Ez jelentős összeg, évente közel 10 milliárd forint, amelyre válság idején is számíthat a szaktárca” – mondta dr. Hiller István, akit Kelemen Hunor arról tájékoztatott: Romániában is volt hasonló törvény, amelyre a műemlékvédelem, a filmgyártás, illetve a közkönyvtárakat segítő könyvbeszerzési program számíthatott biztos alapként 2009-ig, a következő időszakban pedig azon lesz, hogy, törvénymódosítással, a több millió új lej összegű támogatást visszakapja a hazai kultúra.
A házavatás alkalmából egész rendezvénysorozat várja több napon át az érdeklődőket, ennek több programját is ismertette pénteken a sajtóval Bretter E. Zoltán, az intézet igazgatója. Ennek keretében mutatkozott be a győri MEDIAWAVE fesztivál egy fénykép- és filmszelekcióval. Az ünnepségen részt vett Hartyándi Jenő, a MEDIAWAVE fesztivál igazgatója, Zalka Imre, a régi fotográfiai technikák mestere, Mirela Vlad és Patrick Moraras fényképészek. A házavató ünnepség díszvendége Mircea Dinescu költő, televíziós személyiség volt. A rendezvénysorozat ugyancsak színvonalas pillanata Elek Judit Visszatérés című, magyar-román-svéd koprodukcióban készült filmjének szombat esti bemutatója a bukaresti francia kulturális intézetben. A pénteki házavató fénypontja volt a Budapest-Bukarest Gitárcsúcs dzsesszkoncert, amelyen Tátrai Tibor és Gyárfás István, valamint a bukaresti A.G. Weinberger lépett fel. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Óteleken találkoztak a magyar kisgazdák – Csősz János vette át a gazdaszervezet vezetését
Óteleken tartották meg pénteken délután a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Temes megyei szervezetének 2010 évi találkozóját, amelyen mintegy 65-70 bánsági magyar gazda vett részt.
A házigazda Óteleki Keresztény Gazdakör képviselői mellett csenei, gátlajai, gyertyámosi, gyéri, igazfalvi, lugosi, pusztakeresztúri, újszentesi, zsombolyai és a végvári gazdaszervezetek képviselői vettek részt a találkozón, amelynek során Kiss Károly, a Temes megyei gazdaszervezet veterán elnöke ünnepélyes keretek között átadta a stafétabotot Csősz János egyetemi tanárnak, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság egyik vezető tisztsége várományosának.
6,6 millió euró értékű mezőgép és gabonatároló Óteleken
A bánsági magyar gazdák óteleki együttléte az IMP CONS kft. telephelyén megtartott mezőgép bemutatóval indult. Szabó Csaba Zoltán, a mezőgazdasági vállalkozás társtulajdonosa a vendégeknek bemutatta a Sapard-pályázatok útján vásárolt, 6,6 millió euró értékű mezőgép állományt és a tavaly elkészült gabonatárolókat. Bíró László farmvezető a Nyugati Jelennek elmondta:a 2005 évi nagy árvíz után jött Ótelekre Ingrisch József nagyvállalkozó, aki a mezőgazdaságba fektetett be és létrehozott egy gabonatárolót, jól felszerelt mezőgép állomással. „2000 hektárnyi mezőgazdasági területet dolgozunk meg, az itt látható silókban 13.500 tonna gabonát tudunk tárolni. – nyilatkozta lapunknak Bíró László - A silók építését 2008-ban indítottuk és 2009 júniusában már betároltuk az első búzát. Az öt nagy méretű siló kapacitása egyenként 2.500 tonna, a két kisebb, 500 tonna kapacitású siló arra szolgál, hogy a szárítót üzemeltessük.
Az itt látható mezőgazdasági gépek vadonatújak, az őszön kaptuk őket: van műtrágyaszóró, vegyszerező, kombájn, kukorica-törő gép, kombinátor, kisebb és nagyobb teljesítményű traktorok. Van itt még egy nagy gabonatároló és egy kisebb silót is fel akarunk építeni, ahol majd vetőmagokat szeretnénk előállítani, szelektorozni, csávázni és zsákozni”. Bíró Lászlótól azt is megtudtuk: 70 alkalmazottja van a mezőgazdasági vállalkozásnak, ebből 25-en mezőgazdasággal foglalkoznak, de van saját építő csoportjuk is, akik a telephelyen látható valamennyi létesítményt felépítették.
Elnökváltás a megyei gazdaszervezet élén
A Temes megyei magyar gazdák óteleki találkozója a helyi kultúrotthonban, fehér asztal melletti tapasztalatcserével, kötetlen beszélgetéssel folytatódott. A rendezvény során a megyei elnökségről egészségügyi okok miatt lemondott Kiss Károly könnyeivel küszködve búcsúzott el az ő kezdeményezésére létrehozott gazdaszervezet tagságától.
„Nehéz most elbúcsúzni – mondta Kiss Károly – miután 15 évet az életemből arra tettem fel, hogy lelket verjek a Temes megyei magyar gazdákba! Köszönöm, hogy ez alatt az idő alatt mellettem voltak! Emlékezzünk rá, hogy tizenöt éve hányan és milyen mostoha körülmények között indultunk el. A búcsúzáshoz erőt ad, hogy ennyi magyar gazda gyűlt most össze, ez a mi munkánk eredménye. A bánsági magyar kisgazdák jövőjét az összefogásban, a termékek közös értékesítésében látom!” – mondta a leköszönő elnök.
Az óteleki Bóka János felelevenítette, hogyan alapították meg 15 évvel ezelőtt az első gazdakört, édesapja emlékére, aki aranykalászos kisgazda volt a két háború között az Óteleken működött gazdaszervezetben.
Marossy Zoltán, Temes megye Trianon utáni első magyar alispánja Kiss Károlyt búcsúztató beszéde során hangsúlyozta: „,ma nem ülnénk itt, ha a most leköszönő elnök nem kezdeményezi és nem viszi következetesen végig a Temes megyei magyar gazdakörök létrehozását. Nem egyszer vitatkoztam Kiss Károly elnökkel arról, hogy politizál-e vagy nem a gazdaszervezet. Én úgy vélem, ha a szervezet nevében ott van az a szó, hogy magyar, akkor az köti minden magyar szervezethez, köztük az RMDSZ-hez is a gazdaszervezetet!”
Csősz János, a temesvári Mezőgazdasági egyetem tanára, a Temes megyei gazdaszervezet már korábban megválasztott új elnöke megköszönte a bizalmat a szép számban összegyűlt tagságnak. „Igyekszem úgy teljesíteni ezt a feladatot, hogy amikor a mandátumom lejár, legalább még egy sor asztalra legyen szükség ebben a teremben a gazdatalálkozó résztvevői számára! Az RMDSZ támogatásával visszakerülők a mezőgazdasági igazgatóságra, ahol sokat segíthetek a tagságunknak. Szeretnék a fiatalokra támaszkodni, mert ők jelentik a bánsági magyar gazdák jövőjét és sok olyan uniós pályázati lehetőség van, amely a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat segíti” – mondta Csősz János.
A szervező Óteleki Keresztény Gazdakör nevében Szabó Csaba Zoltán lapunknak azt nyilatkozta: a szakmai tapasztalatcsere mellett Kiss Károly leköszönő elnök búcsúztatása és az új elnök, Csősz János beiktatása volt a gazdatalálkozó célja. „Az óteleki gazdaszervezetnek 39 tagja van. Köszönet jár Kiss Károly leköszönő elnöknek azért is, mert megszervezte a gazdatanfolyamokat számunkra, a tagságunk háromnegyed része diplomás kisgazda és én magam tanúsíthatom, hogy ezeket a diplomákat bárhol, akár az európai uniós pályázatok esetében is elfogadják! Ez a találkozó jó alkalom arra is, hogy az óteleki gazdák személyesen megismerkedjenek a Temes megyei kisgazdákkal, elbeszélgessenek a szakmai kérdésekről, telefonszámokat cseréljenek, barátságok szövődjenek. A gazdakör összehoz bennünket, összefogásra serkent, arra, hogy elmondjuk egymásnak és közösen oldjuk meg a gondjainkat!”
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)

A váradi közösség volt a magyar kultúra ünnepének a fővédnöke – Társadalmi összefogásra, közösségi élményre van szükség
Szombat délután tartották meg a magyar kultúra hetének záróünnepségét a nagyváradi Tibor Ernő Galériában. Az esemény egyben Fenyvesvölgyi Tamás festőművész és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa grafikusművész kiállításának is a megnyitója volt. A tárlat három hétig látogatható.
Az ünnepségen a Tibor Ernő Galéria alkotói közösségének részéről Mierluţiu Emília köszöntötte az egybegyűlteket.
Fleisz János, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta: a magyar kultúra ünnepét hagyományosan együtt szervezi meg Berettyóújfalu és Nagyvárad magyar közössége. Az indítás óta a Kanonok sori Tibor Ernő Galéria is jó néhány eseménynek adott otthont. A magyar kultúra napja köré szervezett rendezvénysorozat évről évre fejlődött, bővült. Bár előfordult, hogy úgy tűnt, a civil szféra kiszorul a programból, az utóbbi években megint visszakerültek a polgári szerveződések a rendezvénysorozatba. Az idei rendezvényeket lelkesen látogatták az emberek. Ám nem volt minden gondtól mentes a programsorozat. Először is háromféle név (magyar kultúra napja; magyar kultúra ünnepe; magyar kultúra hete) alatt futottak az összejövetelek. Ez annak tudható be, hogy több szervezet is rendezett programokat. Ám lényegében nem az a fontos, milyen elnevezés alatt ápoljuk a magyar kultúrát, hanem hogy megfelelő tartalommal ünnepeljük meg azt. Fleisz János hangsúlyozta: szinte minden rendezvény saját erőből jött létre. És mindenki maga felelt azért, hogy kit hívott meg. A Communitas Alapítvány, mint általában, most is támogatta a civil kezdeményezéseket. A BINCISZ-elnök megjegyezte: a berettyóújfalui önkormányzat jelentősen hozzájárult a sikerhez. Ellenben mindez nem mondható el a nagyváradi önkormányzatról. Kapy István alpolgármestersége idején külön költségvetési tételként jelent meg a magyar kultúra napja. Hozzáfűzte: szeretné, ha a jövőben jobban, rangjához méltó módon támogatnák ezen eseménysort. Mondhatni, az idei rendezvénysorozatnak a váradi magyar közösség volt a fővédnöke. Tájainkon a magyarság megmaradása, érvényesülése társadalmi összefogással érhető el.
Kolozsvári István kulturális menedzser méltatta a bakonszegi képzőművész házaspár, Fenyvesvölgyi Tamás és Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa tárlatát. Arra is kitért, hogy a közösségi élmény megélése a legfontosabb, továbbá ha a két művész kiállítását el kellene nevezni, akkor a Találkozás címet adná neki. Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa az alkotás során minden élethelyzetre talál magyarázatot. Kiválóan kombinálja a műfajokat. Az irodalmat is remekül ötvözi a képzőművészettel. Gyurkovics Tibor verseiből készült kompozíciói is kiemelkedők. Fenyvesvölgyi Tamás sajátos stílusban jelenít meg egy-egy épületet, faluképet, lakókörnyezetet, otthont. Nagy kísérletező. Újabb és újabb technikákat alkalmaz. Mintha nem is ugyanaz a kéz alkotta volna egyik-másik művet.
Fenyvesvölgyiné Tóth Zsuzsa a hely szellemének kultikusságáról, az ősi, eredeti egységérzés gondolatköréről szólt. Amint fogalmazott: „Lélekkel van tele ez a hely. És minden kép egy-egy kapu.” Ezután a résztvevők elénekelték a Himnuszt. Az összejövetel a Bunyitay Vince-könyvtárban fogadással, kötetlen beszélgetéssel zárult.
Tóth Hajnal. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)