"A Romániai Magyar Szó Postafiók rovatában közöl olvasói leveleket. Sok ilyen levél Tőkés László püspököt támadja. Ezek között is kiemelkedik bizonyos Malaies Mihály írása, melyben dühödten kirohant a püspök ellen /Tőkés úr és barátai - írta többször, a szélsőséges román lapok hasonlóan írják/, továbbá Orbán Viktor volt miniszterelnök ellen is. A levélíró kifejezte nagy örömét, amiért az egyik platform fontos személyisége felajánlotta segítségét Joita Tanase legfőbb ügyésznek... /Malaies Mihály, Élesd: Válasszuk meg a "legnagyobb erdélyi magyart". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./"

"Az Erdélyi Riport hetilapban Hankiss Elemér beszélgetett Lengyel Lászlóval. Lengyel kijelentette: "Belenyugodtam, hogy alapvetően magyar nyelvű, magyar társadalomtudós és író vagyok. De ennek nincs köze Erdélyhez, Kisbaconhoz és Kolozsvárhoz, Sepsiszentgyörgyhöz és Brassóhoz. E titkos hazára valójában akkor gondolok, amikor Magyarországot elviselhetetlennek érzem. Itthon vagyok, de nem vagyok otthon." "De mielőtt félreértenéd, e titkos hazának semmi köze valamilyen nemzeti sérelemhez. Nekem Erdély egészen más, mint amiről itt az urak beszélnek. Semmi köze ahhoz a nemzetesdihez, amit először Antall József, majd később Orbán Viktor kokárdázott magára. Dédapám, Benedek Elek, e nemzetesdi elől ment haza, s lett Erdélyben szabadelvű baloldali a "gerófok és a pispekek" ellenében. Nem is fogadták be az urak se Erdélyben, se Magyarországon." /Hankiss Elemér beszélget Lengyel Lászlóval. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 22./Benedek Elek az olvasmány nélkül maradt erdélyi magyar gyerekeknek szerkesztette a Cimborát."

"Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"

"A magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Orbán Viktort, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökét, volt miniszterelnököt tüntette ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány az idei egyéni díjával. A díjat jún. 22-én, istentisztelet keretében adják át a politikusnak a kisvárdai református templomban. Az eddigi kitüntetettek között van az 1995-ben elhunyt Gelu Pateanu költő, Sára Sándor filmrendező, Duray Miklós szlovákiai magyar politikus, Szörényi Levente zeneszerző, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök és Nemeskürty István író, irodalomtörténész. /A Tőkés László Alapítvány díja Orbán Viktornak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"

"A Gozsdu-hagyatékról és az aradi Szabadság-szobor felállításának kérdéséről tárgyalt Razvan Theodorescu román kulturális és vallásügyi miniszter Budapesten a még hivatalban lévő, valamint a néhány nap múlva hivatalba lépő kulturális miniszterrel, Görgey Gáborral, ill. Hiller Istvánnal. "Közös irányban, jó ütemben és igen hasonló gondolkodásmóddal kezeljük az ügyeket" - nyilatkozta Hiller. Theodorescu a találkozót egy barátság kezdetének nevezte, az aradi emlékmű kérdését pedig a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően igyekszik majd megoldani. A fennkölt mondatok mellett a valóság: Wass Albert szobrainak száműzése, a marosvásárhelyi zsidó emlékműnek, majd rögtön utána a nagyváradi Bethlen-szobornak "a történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően kialakított" feliratai, mindkettő Razvan Theodorescu baráti gesztusaként. Mindez alkalmat jelentett arra, hogy a magyarságot arcul csapják, a kollektív bűnösséget emlegessék. Szó sem esik a iasi-i, csernovici pogromoknak, a hétszázezer, románok által elpusztított zsidó áldozatról. Ezután következett Bethlen szobra, a mélyen alulreprezentált hivatalos magyar képviselettel egyik részről (Orbán Viktor magánemberként vett részt és mondott beszédet) és a fekete lepellel letakarni kényszerült Gáborral a másik részről. Romániában a magyar még 2003-ban is csak magyar származású román lehet, így aztán a tőle származó idézet ("Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?") sem szólhat magyarul. Cuius regio, eius religio. Akié a hatalom, az a lelkeinkkel is rendelkezik, a román történelem és a jelenkor elvárásainak megfelelően. A cikkíró idézett Aniszi Kálmán írásából (A Céh, 2003. tavasz, 19-20. old.): Mátyás szobra előtt a gödröt rég felverte a gaz, és tábla hirdeti: itt fog állni eredeti nagyságban Traianus oszlopa, alig néhány méterre az "igazságos" szobrától meg közvécé helyeztetett, pedig pár lépéssel odébb van egy másik már közel egy évszázada. A szobor mögött magasodó csodálatos gótikus plébániatemplom körül román parasztok önfeledten esznek-isznak, kártyáznak és a mohos templomfalak felé fordulva "öntözik" a bukszusokat. A Házsongárdi temetőbe magyar már csak örökölt sírhelybe temetkezhet, ha külföldre települt, ismét megváltani potom háromezer dollárral lehet, ám a románoknak ingyen ajánlják fel. Mátyás szülőházának falán az újabb tábla: "A történelmi hagyományok szerint a román Corvin Mátyás Magyarország legnagyobb királya". /Kövesdy Péter: Szobrok és miniszterek, avagy a gyalázat anatómiája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./"

"A státustörvény módosításával az egységes magyar nemzetre való utalás kimaradást a preambulumból. Ezt elemezte Borbély Zsolt Attila. A státustörvény, mint arra Orbán Viktor több ízben rámutatott, azt célozta, hogy jogi nyelven fogalmazza meg a határon átívelő magyar újraegységesülés gondolatát. Hogy jogi viszonyt hozzon létre a határon túlra szakadt magyar nemzeti közösségekhez tartozó egyén és a magyar állam között. Nem véletlenül kezdték jobboldali politikusok is - főleg a külügyminiszter Martonyi János - a kedvezménytörvény megnevezést használni a jogszabály vonatkozásában. Azt a megnevezést, melyet a Népszabadság dobott a köztudatba hiteltelenítési szándékkal. Mindazonáltal a státustörvény történelmi jelentőségű, hisz Trianon óta először kerül közvetlen intézményes kapcsolatba a határon túli magyar s az anyaállam, most először birtokolhat minden határon túli magyar egy igazolványt, melyen a magyar nemzet közös történelmének legfőbb szimbóluma, a Szent Korona látható. A státustörvény megjeleníti a Kárpát-medencei őshonos magyarság összetartozását, részint pedig egy olyan jogi státust körvonalaz, mely a későbbiekben bővíthető. A módosító csomag magyar szempontból értelmetlen. Kárt okoz, miközben a remélt hasznot, a kisantant-államok jóindulatát nem képes elérni. A gyengeség láttán a poszt-trianoni államok magyarellenességgel beoltott elitje éppenséggel vérszemet kap. /Borbély Zsolt Attila: A státustörvényről érzelemmentesen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./"

"A román nyelvű sajtó zöme botránytémaként használja fel a hazai magyarkérdést. A szándékos csúsztatások, a féligazságok közlése régóta bevált receptje a román nacionalizmusnak. Nemrég a Román Televízió esti híradója kürtölte országgá a hírt, amit aztán mások is buzgón visszhangoztak, amely szerint Csíkszereda belvárosában huligán elemek telefirkálták az ortodox templom falát. Csupán azt "felejtették ki", hogy a lefülelt tettes, egy tizenéves, a Nyugatot majmoló "utcai művész", válogatás nélkül összepingált minden útjába került épületet. Másik kedvenc téma a moldvai csángókérdés. Jean Nouzille francia kutató láthatóan megrendelésre írt, és idén februárban megjelentetett tanulmányában megállapította: a moldvai csángók Erdélyből kivándorolt románok. Annak ellenére Dimitrie Cantemir a Moldva leírása című művében megállapította: "A hegyaljai kerületekben szép számmal vannak magukat mind nemzetiség, mind pedig vallás tekintetében katolikusoknak mondó alattvalók... A magyarok, akik a római vallást követik, ehhez és ősi nyelvükhöz ragaszkodóbbnak bizonyultak, de mindnyájan ismerik a moldvai nyelvet is." A francia szerző ferdítve értelmezte Zöld Péter plébánosnak 1766-ból ránk maradt írását a csángó szó etimológiájával kapcsolatban, aki szerint a csángók "az oláh nyelvet éppen úgy ismerik, mint a magyart, jóllehet ezt sokkal selypítőbben ejtik ki, mint magunk." Jún. 6-án Kolozsváron Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök jelenlétében átadják rendeltetésének a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületévé átalakított Bocskai-házat. Előre sejthető, hogy a nacionalista román sajtó kihasználni az alkalmat a magyarellenes hangulatteremtés érdekében. /Ördög I. Béla: Ferdítések. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./"

"Barátok, ellenségek egyetértenek azzal, hogy Orbán Viktor karizmatikus vezető. Orbán Viktor itt lesz Csíkszeredában. Sokat beszéltek tíz évig a magyar egyetemről, erre jön egy fiatal politikus és megcsinálta. Azután a státustörvény. A spontán szeretet ezer és ezer bizonyítéka hatotta meg a Székelyföldre rendszeresen ellátogató akkori magyar kormánytagokat. A státustörvényt miért kívánja módosítani egy másik magyar kormány? Jött egy magyar vezető. Orbán Viktor és visszaadta a hitet. Azt megint elvenni nehéz. A hétvégén Csíkszeredában lesz Orbán Viktor volt magyar kormányfő, elmondható: "jó úton járt, miniszterelnök úr! Tudjuk, ugyanezen az úton fog járni a jövőben is." - írta Szondy Zoltán. /Szondy Zoltán: Folytassa, miniszterelnök úr! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./"

"Számos magyar politikus érkezik a hét végén Erdélybe. Jún. 6-án Medgyessy Péter kormányfő teszi meg, aki a Csanálos és Vállaj közötti új román-magyar határátkelőt nyitja meg román kollégája, Adrian Nastase miniszterelnök társaságában. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székhelyének jún. 6-i avatóünnepségén Medgyessy levelét Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke olvassa fel. A Sapientia-EMTE létrehozásakor hatalmon lévő magyar kormányt Orbán Viktor exminiszterelnök, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke képviseli majd. Orbán Viktor délután már a csíkszeredai Szent Ágoston templomban a Julianus Alapítvány tavaly megítélt díját veszi át. Máj. 7-én, még mielőtt csatlakozna a csíksomlyói búcsúra igyekvő zarándokok tömegéhez, az exminiszterelnök megtekinti a Sapientia csíkszeredai székhelyét. A tervek szerint a búcsú után találkozik Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A csíksomlyói búcsún a magyar kormány képviseletében Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkára és Gulyás Kálmán, a MeH egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkára vesz részt. /Salamon Márton László: Ismert személyiségek áradata. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./"

"Csurka István szerint a XX. század talán legnagyobb igazságtalansága történt a magyarsággal 1920-ban. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) és a Magyar Út Körök Mozgalom elnöke a Trianoni békeszerződés aláírásának 83. évfordulója alkalmából tartott jún. 4-i budapesti megemlékezésen a Gesztenyés-kertben nemzeti színű zászlókat lengető hallgatóság előtt beszélt. Csurka István dicsérte a Horthy-korszak "visszaszerzés politikáját", s úgy vélte, hogy ha akkor a politikusoknak sikerült volna megteremteni "a népi, össznemzeti közakaratot, amely meg tudta volna védeni a magyarságot", akkor nem, vagy csak jóval nehezebben kerülhetett volna hatalomra a Rákosi- és a Kádár-rendszer. Mint mondta: az Orbán-kormány "halvány kezdeményezést tett" a kedvezménytörvénnyel a helyzet javítására, de ezt - Csurka István megfogalmazása szerint - szétrúgta "a piszkos MSZP- SZDSZ-hatalom". Bírálta az alapszerződéseket, s úgy vélte, hogy aki - mint például Orbán Viktor - Antall József néhai miniszterelnök és politikájának híve, "annak tudnia kell, hogy ezzel az európai és amerikai érdekek előtti szolgai meghajlást is támogatja". /Trianoni megemlékezés. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./"

"Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "

"Orbán Viktorral készített interjút a Szabadság. "A magyar lélek nyughatatlan, az embernek, miközben avatóbeszédet mond, gyakran akörül járnak a gondolatai, hogy mi a következő lépés. Én is így vagyok vele" - jelentette ki. "Mi általában nyíltan szoktunk az ország számára fontos kérdésekről beszélni, szűkebb körben is, meg nagyobb nyilvánosság előtt is. Markó Bélával gyorsan átszaladtunk a státustörvényen, megnéztük, milyen módosítások várhatók, és hol nem értünk egyet. Egy parlamenti vita előtt állunk, amely sajnos nem lesz szép vita." A volt kormányfő nem sok esélyt lát arra, hogy a kormánytöbbség jobb belátásra térjen. Hiába próbálják megértetni annak a fontosságát, hogy ha már van egy törvény, amelyben szerepel az egységes magyar nemzet kitétel, akkor azt már nem lehet onnan kihúzni. Ha már egyszer "kimondtuk, hogy van egységes magyar nemzet, akkor csak azért, mert az Európai Unióból egy bürokrata ideírt nekünk, hogy nemzet, különösen egységes magyar nemzet márpedig nem létezik, és mi kihúzzuk a törvényből a minden döntésünk, cselekvésünk, jövőre vonatkozó tervünk fundamentumát adó mondatot, szerintem ezt nem lehet megtenni. Hiába próbáljuk elmondani minden csatornán, láthatóan a parlamentben a többség nem fogadóképes erre a gondolatra, ezért nem jó reményekkel, de elszántan vágunk bele a parlamenti vitába." /Köllő Katalin: Egységes magyar nemzet márpedig létezik. Exkluzív interjú Orbán Viktorral. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./ "

"A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki tavaly decemberben Orbán Viktor volt magyar kormányfőt. A díjazott nem lehetett jelen a decemberi díjkiosztón, kitüntetését jún. 6-án vette át a csíkszeredai Szent Ágoston-templomban tartott ünnepségen. Délelőtt Kolozsvárott vett részt a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem központi épületének avatóünnepségén. - A nyugati kereszténység egyik legkeletibb őrhelyére már megérkezett a református keresztalja a krisztusi megbékélés és a testvériség jegyében - mondta Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke. Orbán Viktort a nemzet miniszterelnökének nevezte beszédében, kiemelve: visszaadta nekünk a hitet. Tőkés püspök beszédében vitába szállt azokkal, akik azt hangoztatják, hogy az egyház ne politizáljon, Márton Áron püspököt idézve mondta: ez nem politika, itt az életünkről van szó. Czirják Árpád érseki helynök igehirdetésében felhívta a figyelmet: demográfiai válság, társadalmi méreteket öltő elbizonytalanodás, a jövőkép hiánya, az egyházaknak a templom falai mögé való zárkózása, gazdasági és politikai válság jellemzi helyzetünket. A Julianus Alapítvány elnöke, Beder Tibor szólt arról, hogy Julianus barát útja a magyarság útjának szimbóluma. A státustörvény tervezett módosítására utalva, hangsúlyozta: nekünk nem pénz kellett, hanem az együvé tartozás érzésének nemzetben megfogalmazott kifejezése. A decemberi ünnepségen nem volt jelen Havadtői Sándor, az Amerikában élő nyugalmazott református lelkész. Orbán Viktort Czirják Árpád méltatta, kiemelve életpályája politikusi, szónoki és hazafiúi vetületét. Mint mondta, az utókor hivatott Orbán Viktort a politikusok közül a nagy magyar államférfiak sorába emelni. A kitüntetett a hazakeresés nyugtalanságáról szólt, s annak bizonyságáról, hogy létezik az, amit keresünk. Végül hangsúlyozta: arra készülünk, hogy az európai egység részévé váljunk, hogy a magyar nemzet újra egyesülhessen. - A teljes magyar egység elképzelhetetlen az európai egység nélkül - mondta. A mintegy ezer résztvevő jelenlétében zajlott ünnepséget a Haáz Sándor által vezetett szentegyházi Gyermekfilharmónia előadása zárta. /Sarány István: Julianus-díj Orbán Viktornak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./ A templom előtt többezres tömeg fogadta éljenezve, hosszasan tapsolva a volt magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor elmondta, hogy a Sapientia Egyetem kolozsvári felavatásával a város a nagy magyar egyetemi városok sorába lépett, mint amilyen Debrecen, Budapest vagy Szeged. Magyarország uniós csatlakozásra készül, és azt akarják, hogy a magyar közösségek is kövessék annak érdekében, hogy a nemzet újra kiteljesedjék. Ezért van szükségünk magyar igazolványra, státustörvényre, magyar egyetemekre, mondta Orbán Viktor. /Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./"

"A Bocskai Szövetség minden évben - immár kilencedik alkalommal - kiosztja a Bocskai Díjakat. Elismerésben részesül egy-egy Erdélyben, Magyarországon és Nyugaton élő olyan személyiség (és intézmény), aki (amely) tevékenységével - a Bocskai Szövetség programjából eredő erkölcsi-politikai értékrend szerint - kiemelkedően szolgálja nemzetünket, ezen beül az erdélyi magyarságot. (Eddigi díjazottak: 1995-ben: dr. Csapó József szenátor Erdélyből, dr. Szűrös Mátyás Magyarországról és dr. Éva Mária Bárki Ausztriából; 1996-ban: Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Erdélyből, Püski Sándor Magyarországról és dr. Marácz László Hollandiából, intézményként pedig a DUNA Televízió; 1997-ben: Tempfli József püspök Erdélyből, dr. Hegedűs Lóránt püspök Magyarországról, dr. Fabianna Wassmer Franciaországból, intézményként pedig Kolozsvár Önkormányzata Képviselőtestületének RMDSZ-frakciója; 1998-ban: Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor Erdélyből, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Magyarországról, dr. Benczédi Pál Genfből, intézményként pedig a Rákosszentmihályi Református Gyülekezet; 1999-ben: Erdélyből Czirják Árpád, Magyarországról dr. Szilágyi Ferenc, az USA-ból Hámos László, intézményként a Demokrata és a Határok nélkül szerkesztősége; 2000-ben: Erdélyből Duma András, Magyarországról Beke György, Nagy-Britanniából Vitéz Szakály János, intézményként: Vasárnapi Újság és a Szatmári Friss Újság szerkesztősége; 2001-ben: Erdélyből Kató Béla és dr. Egyed Ákos, Magyarországról dr. Lovas István, intézményként az Erdélyi Napló szerkesztősége; 2002-ben: Erdélyből Gergely István plébános, Magyarországról dr. Orbán Viktor, Nyugatról Komlóssy József, intézményként a Marosvásárhelyi Bolyai Gimnázium.) A díjak átadására jún. 21-én kerül sor a szinérváraljai református templomban. /Ebben az évben Szinérváralján adják át a Bocskai Díjakat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./"

"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel beszélgetett Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője. Jakab Gábor emlékeztetett: a volt kormányfő a Julianus-díj átvételekor Szent Ágoston Vallomásaiból idézett, s azt mondta "a keresés állandó nyugtalanságára" utalva: "addig kell keresnünk, amíg azt, amit vagy akit keresünk, meg nem találjuk". Biztos volt abban, hogy barátait megtalálja. "Vágyódtam ugyanakkor arra is, hogy feleségemmel kettesben a kegyhely hangulatát egy kicsit mélyebben átélhessem, jegyezte meg. Továbbra is tervezik: ide még visszatérnek, hogy tényleg megtalálhassák azt a valakit, akiért mások elzarándokolnak ide nagyon-nagyon messziről is. Elmondta még: "ma kétfajta közéleti ember van: az egyiket pragmatikusnak szokás nevezni, aki úgy fogja fel a maga hivatását, hogy neki mindig és szinte kizárólagosan az éppen aktuális ügyeket kell intéznie a közjó és a békesség jegyében. És van egy másik fajta is, akit én elkötelezettnek nevezek, aki azon túl, hogy szintén elintéz aktuális ügyeket és rendez különféle helyzeteket a békesség és a megelégedettség jegyében, mellesleg még azon is elgondolkodik, hogy vajon mi végre vannak a dolgok, illetve mi az az "egész", amit folyamatosan mi magunk is építünk apró kis döntéseinkkel; gondolkodik az emberi élet rendjéről és értékéről, az emberi élet Isten adta rendjéről is természetesen, s megpróbálja azt a maga eszközeivel és képességeivel szolgálni alázatban, legyen szó egyébként olyan ügyekről, mint az iraki háború, a tömegkomunikáció kérdése, a rádiózás- és televíziózás ügye vagy hasonlók." Nemeskürty István Mi történt velünk? című könyvében írta: "Nem kicsik vagyunk, hanem csonkák". Orbán Viktor szerint a tanár úrnak igaza van. "Magyarországon ugyanis közfelháborodást váltott ki gondolkodó és érző emberek körében az a kormányzati irányvonal, amelyet mintegy mottóként fogalmazott meg magyar emberek számára: merjünk kicsik lenni. Nemeskürty szerint semmi sem indokolja, hogy kicsiknek érezzük magunkat, mert mi "nem kicsik vagyunk, hanem csonkák". Következésképp nekünk nem a kicsinységünket kell tudatosítani, hanem csonkaságunkat kell orvosolni és a szétesett részeket kell úgy összeilleszteni, hogy akkorák lehessünk, amekkorák mindig is voltunk. Ugyanakkor az is igaz, amit az érseki helynök úr mondott laudációjában: egy nép életét nem a tényleges lélekszám vagy az általa lakott terület nagysága határozza meg, hanem sokkal inkább tudása, rátermettsége, a lélek ereje és a kitűzött célok megvalósítása iránti elkötelezettsége. A számbelileg kis népeknek is kell hogy helyük legyen a Nap alatt, hiszen nekik is éppúgy kijár a megbecsülés és az emberi tisztesség, mint a számbelileg nagyoknak.""Álmodni kell nagy célokat, s kitartó munkával megvalósítani azokat. Sorsunk legvégül is a gondviselő Isten kezében van." /Álmodni kell nagy célokat. Exkluzív interjú. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 15./"

"A Romániai Magyar Szó a budapesti 168 Óra hetilapból vette át Buják Attila cikkét. Az erdélyi magyar és román értelmiség sok kiváló képviselője találkozott évente a Bálványosi Szabadegyetemen. Buják Attila visszamenően is nevetségessé akarja tenni ezeket a találkozókat, ezért így jellemezte a szabadegyetemet: a korábbi magyar miniszterelnök divatba hozta a szokást, hogy a Szent Anna-tó partján, szabadegyetem keretében meglátogatja Ceausescu medvéit. Buják Attila kirohant B. Zs., „egy magyarországi újságíró", ellen, aki az „ír, baszk és a korzikai modellekre hivatkozott". Buják hangsúlyozta, hogy Sepsiszentgyörgy Romániához tartozik, itt nyilatkozta B. Zs.: „El tudjátok képzelni, mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a déltiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írják a szobraikra, amit akarnak?... Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk, de meddig még?" Eddig az idézet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette: nincs szükség arra, hogy „a magyarországi közélet legalja - így beszélt - Erdélybe jöjjön tanácsokat osztogatni". Az újságíró különben Orbán Viktor környezetéhez tartozik, mi több, a barátja, de ez nem jelent semmit – fűzte hozzá Buják. Buják elismerte, a román nacionalizmus sok túlkapását, de nem tapasztalta, hogy oda-vissza bárki bárkin pokolgéppel akart volna elégtételt venni. Buják elismeréssel írt a jelenlegi magyar kormány munkájáról: van a ki tárgyal, utazik, egyeztet, „próbálja elfogadhatóvá tenni a romos, horpadt státustörvényt”. Buják szerint: a „státustörvény erősíti a szomszédok nemzetállami sovinizmusát (a magyar sovinizmust szintúgy), a valódi érdekképviselet tompítja ezt a balkáni érzületet.” (168 Óra) /Buják Attila: A baszk modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./"

"Jún. 17-én a képviselőház ülésén Moisoiu nagyromániás képviselő támadta az RMDSZ-t, a kormánypárttal kötött protokollumot, illetve személyesen dr. Kelemen Atilla képviselőt, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét. A támadásra ezúttal a Bolyai Líceum ballagási ünnepségén elhangzott ünnepi beszéd szolgáltatott alkalmat. A nagyromániás képviselő felháborodottan emlegette, hogy Kelemen Atilla a szerinte háborús bűnös Wass Albertet méltatta, illetve, hogy az "elmagyarosított" Bolyaiban a román gyerekekre olyan "pszichológiai nyomás" nehezedik, hogy úgy érzik magukat, mintha ma is a bécsi diktátum idején élnének. Azt állítja, hogy a "román gyermekeket elűzték" az iskolából, ami a középkorba való visszatérés jele, és az RMDSZ revansista politikájának az eredménye. Minderről dr. Kelemen Atilla képviselő az újságírónak kifejtette: egy ilyen politikai alakulattól, mint a Nagy-Románia Párt, nem vár egyebet. Kelemen hozzátette: ő volt az egyetlen olyan szónok a Bolyaiban, aki a magyar osztályokhoz szólhatott, mert sem a román aligazgató, sem a képviselő egyetlen magyar szóval nem köszöntötte a diákokat. Ellenben minden magyar felszólaló szólt a román diákokhoz is. Ugyancsak jún. 17-én a képviselőházban Ioan Miclea felszólalásában Nagy-Magyarországot átkozta, belekeverve Tőkés Lászlótól Orbán Viktorig, illetve a Magyar Nemzeti Tanácsig mindent, amit csak lehet. /Mózes Edith: A ballagás nem a politikai csatározások színhelye. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./"

"A Kisvárdai Tőkés László Alapítvány díját vette át ünnepélyes keretek között a kisvárdai református templomban Orbán Viktor ex-miniszterelnök. Az ökumenikus istentisztelet keretén belül sorra kerülő nyilvános kuratóriumi ülésen jelen volt maga a kitüntetett, valamint Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, az első Tőkés-díj tulajdonosa, Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke, a kuratórium tagjai, valamint dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megbízott rektora, aki laudátiót mondott, továbbá sok más meghívott. A zsúfolásig megtelt templomban, valamint a templomon kívül rekedtek számára az istentisztelet után Lengyel Szabolcs felolvasta a kuratórium határozatát, amely szerint az április 7-én megtartott ülésen egyöntetű szavazással a kuratórium tagjai úgy döntöttek, hogy idén a Tőkés László-díjat Orbán Viktor ex-miniszterelnöknek adományozzák, a magyarság mint nemzet értékeinek és érdekeinek képviseletéért. /Köllő Katalin: Orbán Viktor Tőkés László-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./"

"Magánzsebekbe vándoroltak azok a támogatások, amelyeket az Orbán-kormány utolsó időszakában fogadtattak el az Illyés Közalapítvány (IKA) előző kuratóriumával - állítja Pomogáts Béla, a jelenlegi kuratórium elnöke, aki a múlt hét végén, az erdélyi Zsobokon rendezett konferencián nyilatkozott. - A magyar igazságügyi szervek vagy nem fogják fel a határon túliak ügyeinek a jelentőségét, vagy a Medgyessy-kormány ellen akarták hangolni a határon túli magyarságot és le akarták rontani az IKA hitelét - jelentette ki Pomogáts, aki korábban is tagja volt az IKA kuratóriumának. Kifejtette: "Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő-hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." A Népszabadság kolozsvári tudósítója, Tibori Szabó Zoltán jelentése szerint az elnök arra a támogatásra utalt, amelyet Mátis Jenő, a Fideszhez közel álló Reform Tömörülés nevű RMDSZ-frakció egyik alelnöke által vezetett kolozsvári Easy Alapítvány útján juttattak a - Romániában bejegyzett, a Krónika című erdélyi napilapot kiadó - Krónika Rt. nevű vállalkozásnak. Az IKA-elnök által említett 80 millióból a Krónika 60 milliót kapott. A támogatás odaítélésekor a Krónika 82 százalékos arányban Veres Lajos budapesti lakos tulajdonát képezte, akiről egyes kisrészvényesek - tudósítónknak nyilatkozva - azt mondták: tudomásuk szerint Orbán Viktor akkori kormányfő egy jogász barátjáról van szó. A Medgyessy-kormány tavaly nyáron döntött Halzl Józsefnek, az IKA akkori kuratóriumi elnökének felmentéséről, és az október 1-jei átadás-átvétellel távoznia kellett Veress László irodavezetőnek is. Az új kuratóriumi elnök, Pomogáts akkor bejelentette, hogy az alapítóval, azaz a magyar kormánnyal egyetértésben kezdeményezi az IKA előző négy évének átvilágítását. - Szomorúnak tartom Pomogáts Béla mostani nyilatkozatát. Az ilyen kijelentések alkalmasak arra, hogy megrendítsék a közbizalmat, és elfordítsák a közvéleményt a határon túli magyarok ügyétől - így reagált Veress László volt irodavezető az elnök szavaira. Hozzátette: nem tudja, mire alapozhatja Pomogáts azt az állítását, hogy a pénzek "magánzsebekbe vándoroltak". Veress szerint "bárki, akinek tudomása van ilyen rendellenességről, tegye meg a megfelelő lépéseket". A volt irodavezető ugyanakkor tisztázottnak látja annak a 60 millió forintnak a sorsát, amely az Easy Alapítványon keresztül a Krónikához került. - Mi az Easy Alapítvánnyal voltunk kapcsolatban. Ők a Krónikával kívántak együttműködni. Ezt világossá tették abban a pályázatban is, amelyben kiadványterjesztő hálózatuk kiterjesztéséhez kértek támogatást. A felhasznált pénzről az alapítvány részletes beszámolót készített. Az elszámolás az IKA irodájában ma is rendelkezésre áll - mondja Veress László. Hadnagy Miklós jelenlegi irodavezető kérdésünkre megerősítette, hogy a dokumentum a kurátorok rendelkezésére áll az irodában. /IKA-pénzek magánzsebekben? Veress László visszautasítja Pomogáts Béla vádjait. = Népszabadság, jún. 26./ "

"A Romániai Magyar Szó átvette a Népszabadságnak a státustörvényről szóló kommentárját. Ebből kiderül, hogy Magyarországon "az ellenzéknek is felesleges most nagyjeleneteket rendeznie a "határon túli véreink elárulása" tárgykörében." A Népszabadság azt állította, hogy a státustörvény eredeti szövegéről szinte elfogadásának pillanatától fogva tudni lehetett hogy tarthatatlan. A lap adós marad a magyarázattal, hogy akkor miért szavazta meg az MSZP? Ez "a státustörvény teljesen felesleges, sőt káros jogszabály; nélküle kevesebb bonyodalommal lehetne szétosztani az anyaország ilyen célokra elkülönített közpénzeit." - így a Népszabadság, továbbá: amit Orbán Viktorék a "státustörvény megmentése" örvén művelnek, valójában pártpolitikai kármentési kísérlet. /Kis Tibor: Önkorrekció, Népszabadság, jún. 25. - újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./"

"Az Erdélyi Riport hetilap megírta, hogy az egyik napilap /a Krónika volt/ közölte Dúskáló Félsziget, szerény Tusványos című cikkében, hogy a budapesti Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium a Félszigetnek 4,5, Tusványosnak pedig 0,5 millió forint támogatást ítélt meg. A Communitas Alapítvány 120 millió lejjel járul hozzá a Félsziget költségeihez, de Tusványosra nem adott semmit. A magyar ifjúsági tárca és az RMDSZ szemet szúróan bőkezűnek mutatkozott az egyik javára. Az Erdélyi Riport feltette a kérdést: a magyar kormánynak kellene finanszíroznia azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktorék majd jól lekommunistázzák őket? Az Erdélyi Riport elismerte: mindkét ifjúsági rendezvény esetében kőkemény politikáról van szó. A hetilap szerint előre látható volt, hogy előbb-utóbb létrejön a keresztény, konzervatív, nemzeti és polgári jelzőkkel meghatározott szekértáborrá változott fórum alternatívája. "A Félszigetet bizonyára azok hozták létre, azoknak szól, akik már nem találták a helyüket Tusványoson." - írta a hetilap. /A választás szabadsága. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), júl. 17./"

"Félsziget elnevezéssel ifjúsági és diákfesztivál kezdődött júl. 19-én Marosvásárhelyen. A szervezők arra számítanak, hogy az ötnapos rendezvénysorozaton legalább húszezer fiatal vesz majd részt. Ezzel párhuzamosan Tusnádfürdőn júl. 20-án kezdetét vette a XIV. Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem. A Félsziget fesztivált a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezi magyarországi és romániai alapítványok, a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal támogatásával. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke elmondta: a rendezvény neve tükrözi, hogy a marosvásárhelyi esemény a budapesti Sziget fesztivál "kistestvére" akar lenni, noha nem tudja felvenni a versenyt azzal. A fesztiválon több vezető romániai és magyarországi politikus tart majd előadást. A Félsziget fesztivál rendezési költségeihez a magyar Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 4,5 millió forinttal, az Illyés Közalapítvány 1,6 millió forinttal járult hozzá. A szervezők szerint a rendezvény várható költségei 1-1,5 milliárd lejt - 6-10 millió forintot - tesznek ki. A bálványosi tábor a csíkszeredai Role együttes koncertjével kezdődött, s azt felkeresi Orbán Viktor volt magyar kormányfő is. A Tusványos egyes résztvevői azt nehezményezik, hogy míg a magyar kormány a Félszigetet hétmillió forinttal támogatta, a tusnádi tábor megrendezésére mindössze másfél millió forintot biztosított. Az RMDSZ vezetősége ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy tavaly az RMDSZ ellen fellépő ifjúsági szervezetek 48 millió forintnyi magyarországi támogatásban részesültek, miközben azokat a szervezeteket, amelyek ezt nem voltak hajlandók megtenni, csupán kétmillió forinttal támogatták. /Félsziget Marosvásárhelyen, Tusványos Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./"

"Mintha megállt volna az idő, mintha a valóságban nem is történt volna kormányváltás, ugyanolyan intenzitással folyik az orbánviktorozás, abcúgozás, polgárfalás a sajtóban, sőt új dimenziót kapott az előző kabinet állítólagos pénzügyi visszaélései miatti fenyegetőzéssel. A média képtelen volt váltani. Merthogy ebből és így és ezért élt, mert egyes műsorok-kiadványok erre, a jobboldal ócsárlására, politikusok módszeres lejáratására álltak rá, erre épültek, ezért voltak kitalálva és életben tartva. A médián túl azonban egyes vezető politikusok sem tudnak szabadulni kényszerképzeteiktől, mindegyre Orbán Viktor-szerű kísérteteket látnak. Ebben is leginkább Kovács László külügyminiszter viszi a prímet, öreg pártmunkáshoz méltó céltudatossággal és akarnoksággal orbánviktorozik mindegyre. Olcsó szlogen maradt a társadalmat megosztó árkok betömése, eltüntetése. /Fábián Tibor: Démonizálás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./"

"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével folytatódott júl. 25-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében zajló előadássorozat. Az exminiszterelnökön kívül Shöpflin György politológus, egyetemi tanár, Emil Constantinescu volt román államfő és Adrian Severin képviselő, az EBESZ Parlamenti Közgyűlés tagja tartott előadást az európai integráció és nemzeti érdekek témakörben. Schöpflin György londoni egyetemi tanár szerint az európai integráció elsősorban a sokféleség veszélyét igyekszik megakadályozni. Az iraki háború során megrendült az az elképzelés, miszerint Európa megoszthatatlan, hiszen az Amerikai Egyesült Államok új stratégiai elgondolást vezetett be, miszerint Európa igenis megosztható. Schöpflin úgy összegezett: létre kell jönnie egy új Európának, amelynek időnként az Egyesült Államokkal szemben kell fellépnie. A nagy tapssal fogadott Orbán Viktor arról beszélt, mi az, amit a magyarság s elvár az európai integrációtól, illetve mit kellene tenni azért, hogy az integrációban rejlő esélyeket megragadhassák. Elsőként a modernizációs folyamat sikerére tért ki, melynek kapcsán kifejtette: amikor benyújtották a csatlakozási igényt, úgy gondolták, hogy Magyarország olyan fejlesztési forrásokra tesz szert az uniós költségvetésből, amelyek hozzásegítik az országot a fejlett államokhoz való felzárkózáshoz. Ez a támogatás azonban az eredeti elvárásokhoz képest kisebb mértékben érkezik, ennek tekintélyes része pályázható fejlesztési forrás. Amennyiben Magyarország nem politizál ügyesen, az is megtörténhet, hogy több pénzt fog befizetni a közös költségvetésbe, mint amennyit pályázati úton megnyer. Jelenleg Magyarország gazdasága alkalmatlan arra, hogy az európai integrációban rejlő lehetőségeket kihasználja, ugyanis szerinte az EU nem alkalmas a gazdasági válságok kezelésére. Mint mondotta, ma Magyarországon válsághoz közeli állapot figyelhető meg, elsősorban gazdasági növekedésre, fejlesztésre és beruházásra lenne szükség, ezzel szemben azonban megszorításokra készülnek. A határokon átívelő nemzetegyesü1ésről szólva, Orbán Viktor elmondta, amikor a csatlakozási igényt benyújtották, azt gondolták, hogy Európában megszűnik az abszolút területiség elve, és szabad emberek és közösségek uniója lesz, államnemzetek helyett pedig inkább kultúrnemzeteket képzeltek el. Sokan azonban manapság már másképpen gondolják: azok, akik területeket szereztek, nem akarják tudomásul venni, hogy a területekkel "emberek" is jöttek, akiknek van nemzettudatuk, és amelyhez joguk van. Emil Constantinescu beszédében a román-magyar kapcsolatok rendszerváltás utáni alakulását vette számba, jelezve, hogy az 1990 márciusi események ezen a téren szomorú kezdetet jelentettek, azonban a későbbi történések nem igazolták be a román-magyar konfliktus kitervelőinek az elképzeléseit. A volt államelnök sikeresnek nevezte az államelnöksége idején bekövetkezett román-magyar együttműködést, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. Románia EU-integrációjáról szólva, elmondotta: a felzárkózásnak négy nagy akadálya van. Románia gazdasági, szociális, politikai és tömegtájékoztatási rendszere jelenleg nem kompatibilis az unióéval. Adrian Severin beszédében az európai értékek fontosságát hangsúlyozta. /Papp Annamária: Az integráció magyar-román közös érdek. Nemzeti felzárkózásról a tusványosi táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./"

"Magyarországon összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy az európai integrációban rejlő előnyöket kihasználhassuk - jelentette Orbán. A volt miniszterelnök az Integráció és nemzeti érdek címmel tartott fórumon leszögezte: Az Európai Unió a mozgásban lévő gazdaságoknak tud további lendületet adni, Magyarországon pedig válsághoz közeli helyzetben van a gazdaság. A gazdaságban élénkítésre, fejlesztésre, beruházásokra lenne szükség. Csökkenteni kellene az adókat, fejleszteni az infrastruktúrát, támogatni a vállalkozókat, miközben jelenleg éppen ennek az ellenkezője történik. - A hajbókolás, a moszkovita reflex, a mindenkinek mindenáron történő megfelelés kényszere konkrét, kézzelfogható károkat okoz az országnak - szögezte le. Véleménye szerint az Európai Unión belül új szövetségesi politikára lesz szükség. - Az Európai Unió nem szociális intézmény, az unión belül nemzetállamok folytatnak érdekeik védelmében könyörtelenül kemény vitát - jelentette ki. Kifejtette, hogy Európában nem lehet helyük az olyan, a benesi dekrétumokhoz hasonló törvényeknek, melyek a kollektív bűnösség igazolhatatlan elvén alapulnak. Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: a kedvezménytörvény módosításával a jogszabály magyartalanítása történt meg. Ennek ellenére mindenkit arra biztatott, hogy igényeljen magyarigazolványt, mert szavai szerint rövid időn belül ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb igazolványa. Orbán Viktor szerint a magyar nemzetnek nem az a problémája, hogy kicsi, hanem az, hogy csonka. Helyre akarja állítani az elszakított családi, kulturális, gazdasági szálakat, egységesíteni akarja a közéletet. Példaként említette, hogy a vajdasági magyarok bejelentették igényüket a kettős állampolgárságra. - A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni - fogalmazott. Orbán Viktor azt javasolta, hogy jöjjön létre az egész Kárpát-medencében egy olyan összefogás ezért az ügyért, amelyet semmilyen magyar kormány nem hagyhat figyelmen kívül. A volt miniszterelnök leszögezte: nem hajlandó nyílt színen bírálni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Hangsúlyozta, Erdélyben erős kis magyar világra és nem erős pártra van szükség. Ha az erdélyi magyarság az egységes képviselet mellett döntött, ennek vállalni kell következményeit, ezzel a döntéssel összeférhetetlen, hogy kiszorították a szövetség tiszteletbeli elnökét, kiszorítják a bírálatokat megfogalmazókat. - Az erdélyi magyaroknak maguknak kell eldönteniük, hogy együtt maradnak-e, vagy külön-külön úton indulnak - mondta, hozzátéve: véleménye szerint az volt az "őshiba", hogy nem tartották meg a belső pluralizmust ténylegesen kifejező belső választásokat. /Orbán Viktor: Magyarországon összefogásra van szükség az unióban rejlő előnyök kihasználásához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./"

"Az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma, ezt az érvényben lévő 1993-as törvény nem engedélyezi, és az Európai Unió rendelkezései szintén nem ebbe az irányba mutatnak - jelentette ki Bársony András a Külügyminisztérium politikai államtitkára budapesti sajtóbeszélgetésen. "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen" - közölte Bársony András. Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a Szerbia-Montenegróban és Ukrajnában a jelenleg érvényes törvények kizárják a kettős állampolgárság lehetőségét, így például a vajdasági magyaroknak le kellene mondaniuk szerb állampolgárságukról ahhoz, hogy magyar útlevelet kaphassanak. Bársony András kifejtette: az 1993-ban született, vonatkozó törvény alapján magyar állampolgárságot csak egyéni kérelemre szerezhetnek külföldiek, és további feltételek szükségesek - például állandó magyarországi lakhely, munkavállalási engedély - a letelepedéshez, illetve később az állampolgársághoz. Mint mondta, az állampolgársági szabályok az Európai Unióban is hasonlóak. Leszögezte: az állampolgárság megszerzésének lehetősége az európai jogfelfogás szerint is egyéni jog, és nem lehet egyetlen döntéssel magyar állampolgárrá tenni a határon túl élő magyarokat. "Magyarország 2001-ben, az Orbán-kormány idején a csatlakozási tárgyalások során nem kért az EU-tól átmeneti időszakot az állampolgárság ügyében, amikor a bel- és igazságügyi fejezetet ideiglenesen lezárta az unióval" - emlékeztetett Bársony András. Kitért arra, hogy Orbán Viktor 2001-ben maga is "időszerűtlennek" nevezte a kérdést. "Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné" - mondta Bársony András. Orbán Viktor volt kormányfő a múlt héten rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumán kijelentette: a jelenlegi magyar kormány ellenzi a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát, pedig a kettős állampolgárság intézménye az EU-ban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni erről. "Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek kormánya hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni" - mondta a Fidesz-MPSZ elnöke. Lezsák Sándor, az MDF alelnöke a legfőbb közjogi méltóságoknak küldött levelet, amelyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik megadni" a Szerbia-Montenegró területén élő magyaroknak az állampolgárságot. "Meggyőződésünk, hogy a kettős állampolgárság erősítené összetartozásunk tudatát, megkönnyítené a délvidéki magyarok életét hazánk uniós csatlakozását követően is" - tartalmazza a levél, amelyet a lakiteleki Európa Szabadegyetem százötven résztvevője nevében fogalmazott meg az MDF alelnöke. /Nem lehet az állampolgárság alapja a nemzetiség. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"A Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Kárpát-medencei magyar kispapok találkozóját júl 15. és 20. között. A találkozónak idén is a pannonhalmi apátság adott otthont. A találkozó célja szorosan összefügg a szövetség célkitűzéseivel: összekötni a magyarokat a határokon innen és túl, erősíteni őket nemzeti öntudatukban és hivatásukban. A gyulafehérvári Hittudományi Főiskola kispapjai közül 15-en voltak jelen ezen a programsorozaton. A találkozó fővédnöke, Beer Miklós újonnan kinevezett váci megyéspüspök nyitotta meg a rendezvényt, Beer Miklós a szemináriumokért felelős püspök a Magyar Katolikus Püspöki Karban. Olaffson Placid bencés atya tartott "élménybeszámolót", tíz évig volt ugyanis orosz munkatáborban. Nagyon jól feltalálta mindig magát, s a túlélés négy szabályát mondta el, amelyek manapság is érvényesek: 1. Ne panaszkodjunk, vagyis ne dramatizáljuk a szenvedést; 2. Az élet apró örömeit kell keresni; 3. Fontos az önbecsülés: mutassuk meg, hogy mi képesek vagyunk; 4. Ha van hova kapcsolódni, könnyebb a szenvedést elviselni. Dr. Bolberitz Pál, a PPKE filozófiatanára a papságáról beszélt. Este Balogh Zoltán protestáns lelkész tartott előadást, aki Orbán Viktor tanácsadója volt, most pedig a köztársasági elnöki hivatal munkatársa. A kispapokat kirándulásra vitték. Voltak Veszprémben, Tihanyban, Budapesten, ahol az Országházban láthatták a Szent Koronát, majd a Terror Házát. /Kicsi István: Hiteles papokra vár a jövő. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 3./"

"A tusványosi táborban Orbán Viktor igen határozottan állt ki a vajdasági magyarok kettős állampolgársági igénye mellett. A magyarországi külügy nem hagyta szó nélkül. Bársony András politikai államtitkár nyilatkozott: "Önmagában nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy határon túli magyarok adott esetben magyarságuk okán kaphassanak majd magyar állampolgárságot. Ám ez is csak úgy képzelhető el, hogy ez a jogviszony az adott ország valamennyi állampolgára számára hozzáférhető legyen. - Vég nélküli procedúrákhoz vezetne, hogy ki milyen etnikumhoz tartozik. - Nincs Magyarországon politikai akarat arra, hogy olyan törvény szülessen, amely származás szerint diszkriminál, mert az a magyar demokrácia minden emberi és erkölcsi elkötelezettségét megkérdőjelezné". Mindehhez a Népszabadság hozzátette, hogy "Innen csak egy lépés lenne, hogy a nem magyar etnikumúak pedig hagyják el az országot". Bársony András első két mondata a D-209-es korszak egyik újabb tájékoztatási bravúrja. A magyarság okán kapott állampolgárság, melyhez az adott ország többi állampolgára is hozzáfér - jegyezte meg Borbély Zsolt Attila. Bársony ugyanazt játssza, mint az egész román politikai elit a státustörvény ügyében: összekeveri a vállaláson alapuló nemzeti hovatartozást az adottságnak tekinthető származással, a vérségi kötelékkel, majd ez utóbbi szempont beemelését a politikába megpróbálja preventív hitelteleníteni. Mellesleg Németország, az EU legjelentősebb tagállama ma is hatályos állampolgársági törvényének megfelelően éppenséggel vérségi szempontok alapján adott állampolgárságot több millió embernek. A származás alapján megadott állampolgárságtól a nem magyar etnikumú állampolgárok kitoloncolásáig (egyik egyébként alkotmányos, a másik alkotmányellenes lépés lenne, ami bármiféle demokratikus államban a legfontosabb vízválasztó) a távolság legalább akkora, mint az 56-os mártírokról való 1988-as megemlékezéstől a Grósz Károly által ugyanaz év decemberében emlegetett fehérterrorig. Nem véletlenül: mindkettőnek azonos a forrása, a tényekkel szemben igen kíméletlen manipulatív tájékoztatás, a köznapi józan észt is semmibe vevő szocialista logikai terror. /Borbély Zsolt Attila: Logikai terror. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 5./"

"Magyarország uniós csatlakozásának közeledtével, minthogy a Szerbiában és Ukrajnában élő - délvidéki és kárpátalji - magyarság hamarosan csak vízummal utazhat az anyaországba, ismét napirendre került a kettős állampolgárság kérdése. Tusnádfürdőn, a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen ezzel kapcsolatban Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke elmondta: "A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amely hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni." Ennek nyomán az MSZP-t, SZDSZ-t támogató sajtó a volt kormányfőt bírálta, föltéve a kérdést, miért nem tett semmit e téren akkor, amikor hatalmon volt? A Fidesz és vezetői elleni szüntelen támadások 1998 tavaszán a Fidesz és szövetségesei kormányalakítása után kezdődtek. Voltak hibái a Fidesznek, tagadhatatlan. Például hogy nem hozta tető alá a határon túliak számára a kettős állampolgárságot. Azonban nagy lendülettel látott hozzá a sárba taposott nemzeti tudat élesztéséhez, a nemzet egységének a határok fölötti megteremtéséhez, a kádári elnemzetlenítés után felvállalta a határon túli magyarsággal való összetartást. Így került sor egyebek mellett az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására, a kedvezménytörvény kidolgozására, a csángók ügyének felvállalására, a határon túli magyarság minden eddiginél hathatósabb támogatására. A Horn-kormány idején, 1994 és 1998 között, , többször fölvetették a határon túliak számára a vízumkényszer bevezetését, "anyagi okok" miatt a Kossuth Rádió teljesítményének a csökkentését, a Duna TV felszámolását stb. Kovács László a magyar-román alapszerződés előkészítésének hevében kijelentette: nem kívánja feláldozni Magyarország tíz és félmillió lakosát a határon túli kétmilliós (!) magyarság vélt érdekeiért. És a magyar fél egyik engedményt a másik után tette, s amint az aláírás után kiderült, a szerződés előzetesen közölt szövege nem volt azonos az aláírttal. Ezek után Kovács László többször azt hangoztatta, hogy "a magyar kormány nem hagyta cserben, nem árulta el a romániai magyarságot". 1997 januárjában, amikor a romániai kormánycsere után úgy tűnt, elérkezett az idő a Bolyai Egyetem újralétesítésére, az SZDSZ-es Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnöke, kifejezetten ellenezte ezt. 1997 őszén a magyar kormány Kovács László külügyminisztert bízta meg azzal, hogy aláírja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kidolgozott Európai Egyezményt az Állampolgárságról. Ennek 3. cikkében ez áll: "1. Minden állam saját joga szerint határozza meg, kik az állampolgárai. 2. Az ilyen törvényt más államok kötelesek elfogadni, amennyiben az összhangban áll a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, a nemzetközi szokásjoggal és az állampolgárság tekintetében általánosan elismert jogelvekkel." Ezen egyezmény alapján javasolta 1998 április elején az MVSZ, hogy a magyar kormány adjon magyar állampolgárságot a határon túli magyarság részére. Az akkori MSZP-SZDSZ kormány viszont ezt ellenezte. Az egyezményt aláíró Kovács László nem átallotta föltenni a kérdést: a kettős állampolgársággal rendelkezők melyik országban teljesítenek majd katonai szolgálatot, hol fizetnek adót, hol vesznek részt a választásokon? Mintha nem tudta volna, hogy mindenki ott katona, ahol lakik, ott fizet adót, ahol dolgozik. Aki tehát nem lakik Magyarországon, hiába magyar állampolgár, hiába van magyar útlevele, személyi igazolvány nélkül nem szavazhat. Szent-Iványi István, az SZDSZ országgyűlési csoportjának vezetője arra hivatkozott, hogy a határon túli magyarok kettős állampolgársága megrontaná a szomszédos országokkal való kapcsolatot. Miért hátrált meg akkor a Fidesz? Az MSZP-SZDSZ bértollnokai szerint azért, mert 1998 tavaszán csupán választási ígéretként karolta föl, anélkül, hogy a kérdést valóban orvosolni szándékozott volna. Talán leintette őket az Európai Unió? Nem valószínű, mert az ugyancsak az Európai Unióba igyekvő lengyelek lengyel kártyával szabad belépést, külhoni lengyel állampolgárságot biztosítottak a litvániai, a fehér-oroszországi és az ukrajnai mintegy kétmillió lengyelnek. Románia - az ukránok, oroszok, gagauzok kivételével - megadta a román állampolgárságot a Pruton túli moldovaiaknak. Horvátország állampolgárságot, útlevelet biztosított az országon kívüli horvátoknak, akik így vízummentesen utazhatnak Európa-szerte. Az Orbán-kormánynak, úgy tűnik, azért kellett meghátrálnia, mert a törvénynek az Országgyűlésben való megszavazásakor nem számíthatott az MSZP és az SZDSZ képviselőinek a szavazatára. A kettős állampolgárság után az MSZP kezdettől ellenezte a státustörvényt is. Utólag ugyan elfogadta, de végül kiderült, csak falból, mert amikor az Orbán-Nastase egyezmény létrejött, bár előtte való nap ennek szövegét még egyértelműen támogatta, elszabadította a 23 millió románnal való ijesztgetést. És ez hozzá is járult választási győzelméhez. A tavalyi választások után ismét az MSZP-SZDSZ alakított kormányt, az új kormányfő azzal kezdte, hogy az Orbán-kormány "túlszerette" a határon túli magyarságot. Az új kormány kibelezte a törvényt, majd megígérte a román félnek, hogy az új magyar igazolványokon már nem lesz rajta a magyar korona. Most, hogy a délvidékiek ismét kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett, s miután a szerb kormányfő jelezte, hogy ennek semmi akadálya, Kovács László és a külügy több munkatársa sietett kijelenteni, hogy erről szó sem lehet. Néhány nap múltán azután Kovács László nagy hirtelen hajlandó tárgyalni a kérdésről. Csak nem adta föl a határon túli magyarságot leíró kádári hagyományt? Csak nem tűntek el egyszeriben az eddig hangoztatott akadályok? /Asztalos Lajos: Meddig lehet még süllyedni? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./"

"Tőkés László református püspök és Duray Miklós felvidéki politikus vehette át a Szent István-díjat aug. 17-én, vasárnap Esztergomban, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola díszudvarán. A Szent István-díj Alapítvány kuratóriuma a közvélemény-kutatások és a beérkezett javaslatok, valamint több neves személyiség szavazata alapján ítélte az idén két olyan személynek a díjat, akik sokat tettek a határokon túl élő magyarokért. A Szent István-díjat 2001-ben Bihari Antal kezdeményezésére alapították meg az esztergomi és környékbeli polgárok, de ma már a határon túli támogatók köre is egyre bővül. Az alapítást követő évben elsőként Orbán Viktor volt miniszterelnök vehette át az elismerést. /Átadták a Szent István-díjat. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./"