"Június 28-án Torockón megnyílt Dvoracsek Ágoston nagyenyedi Bethlen kollégiumi tanár húsz színes fényképből álló tárlata Vadvirágok címmel. A fotóművész Torockón, Szelterszen és Bélaváron készített képeinek témája a természet, elsősorban virágok, de a gomba és pillangó is. A kiállított fotók szerzője is szenvedélyes természetbarát. /Józsa Miklós: Nagyenyedi tanár fényképkiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök kolozsvári látogatása jó alkalom lehet arra, hogy valamiképpen nyugvópontra kerüljön végre a kedvezménytörvény és ennek romániai alkalmazását lehetővé tevő Orbán-Nastase egyezmény sorsa körüli magyar-román vita. A Magyar Szocialista Párt akkor azzal vádolta Orbán Viktort, hogy maga is presztízskérdésként kezelte a státustörvényt, és csak azért kötötte meg a - szocialisták szerint - magyar érdekeket sértő egyezményt Nastaséval, hogy januártól mindenképpen érvénybe léphessen a jogszabály. A magyar választási kampány hevében az MSZP azzal riogatott, hogy a "paktumnak" köszönhetően az olcsó román munkaerő megszállja az ottani munkaerőpiacot, és az Orbán-Nastase egyezmény újratárgyalását helyezte kilátásba szocialista győzelem esetén. Az MSZP-nek ezzel annyit sikerült elérnie, hogy négy-öt százalékot lefaragott a Fidesz népszerűségi hányadosaiból. A jelek szerint azonban a magyar munkaerőpiac elárasztása elmaradt, most tehát az MSZP-nek vannak presztízs-gondjai, ami az egyezmény módosítására tett ígéretek betartását illeti. Arról nem is beszélve, hogy mind a román fél, mind pedig az RMDSZ határozottan ellenzi az Orbán-Nastase egyezményben foglaltak módosítását, az előbbi ehelyett a jogszabály felülbírálását sürgeti. Időközben kiderült, a Fidesznek is volt egy tervezete a törvény "technikai jellegű" módosítására is, amely a jogszabály lényegét nem érintené. Ennek értelmében esetenként el lehet tekinteni majd a hozzátartozói igazolvány alkalmazásától, és - többek között - változhat a határon túli ajánló szervezetek törvényben megfogalmazott működési rendje is. Reménykedhetünk, írta Székely Kriszta, hogy a kedvezménytörvény módosításával lezárul a jogszabály körüli, gyakran mesterségesen keltett vita, s a kolozsvári találkozó alkalmával sikerül további, a határon túli magyarok szempontjából fajsúlyos kérdéseket feltérképezni. /Székely Kriszta: Presztízs-ügyek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./"

"Az aggodalmak nem voltak alaptalanok, kezd nyilvánvalóvá válni: a kormányfő kijelentése, amelyik szerint az előző kormány "túlszeretett" bennünket, a kedvezménytörvény felülvizsgálása, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma megbízatásának idő előtti megvonása arra utal, hogy ez a kormány, akár Horné, híven kitart a kádári kolonc mellett: úgy szeret bennünket, mint az ablakos a hátraesést, írta Asztalos Lajos. Az Illyés Közalapítvány esetében például a jól bevált kommunista módszert alkalmazzák: Szabó Vilmos politikai államtitkár makacsul ismételgeti, hogy az alapítvány kuratóriumában megingott a bizalom, mert, úgymond, a folyó évi pályázatok támogatására fordítandó összeg nyolcvan százalékát elköltötték, miközben Veress László, a kuratórium igazgatója határozottan állítja, hogy nem igaz, mert eddig csak ötven egynéhány százalékot fizettek ki. A Medgyessy Péterrel, másképp a D 209-essel - ahogyan most "becézik", Péterkémmel, azaz Péter-kémmel - kapcsolatos botrány fölött nem lehet semlegesként átsiklani, azzal áltatva magunkat, hogy semmi közünk hozzá. - Előzőleg Orbán Viktort kinevezték országgyűlést felszámoló diktátornak, cigánynak, talált gyermeknek, szélsőségesnek, fasisztabarátnak stb. Beleakadtak abba, hogy az apja dolomitbányája szállítja a követ ide meg oda, hogy Bostonba ment a kitüntetést átvenni, s hogy milyen sokba került a repülőút. Tehát alkalmatlan a kormány vezetésére. Bezzeg Horn Gyula annál "alkalmasabb" volt. Már csak azért is, mert mint pufajkás, úgynevezett munkásőr, azaz karhatalmista részt vett az 56-os forradalom vérbefojtásában, szemtanúk szerint például az 1956. decemberi Kossuth téri mészárlásban, szódásüveggel verte szét egy később Svédországba meg egy Svájcba menekült ötvenhatos állkapcsát. Mindezt persze hiába hozták a nyilvánosságra, mert ő egy na és?-sel intézte el a dolgot, miközben a múltjára vonatkozó iratok szőrén-szálán eltűntek. A Magyar Nemzetben közölt titkos irat nyomán kiderült, hogy Medgyessy a D 209-es ügynök. Először tagadta, hogy igaz lenne. A titkosszolgálatokat felügyelő MSZP-s elvtárs kijelentette, hogy ez hamisítvány. Másnap reggel fordult a kocka: Medgyessy beismerte, hogy évekig kémelhárító volt. Azzal hozakodott elő, hogy magyar érdekekért tette, azért, hogy Magyarország a Szovjetunió akarata ellenére beléphessen a Nemzetközi Valutaalapba. Valójában akkor Magyarország semmit sem tehetett anélkül, hogy arról a szovjet kémelhárítás, a szovjet titkosszolgálat ne tudott volna. Ezt egy volt III/2-es tiszt is megerősítette. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke következetesen Medgyessy lemondását követelte, jött a bosszú: "egyesek" sürgősen kiderítették, hogy baj van a családjában, és közzétették apja múltbeli tevékenységét. Amikor felindultságában Pokorni lemondott, Medgyessy ártatlan képpel kijelentette, hogy a múltat le kell zárni, ne forduljon elő több családi tragédia, s a jövővel kell foglalkozni. Vagyis aki a múltban bármi - önkéntes titkos ügynök, ávós tiszt, verőlegény, besúgó, pufajkás meg egyéb válogatott legény - volt, felejtsük el minden disznóságát. A D 209 számára az lenne a legtisztességesebb lépés, ha lemondana. /Asztalos Lajos: Péterkémék és az erkölcs. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ "

"Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a Magyar Állandó Értekezlet egyik indítványozóját nem hívták meg a MÉRT ülésére, Budapestre. A helyzet a jelenlegi magyar-magyar politikai állapotok ismeretében nem meglepő. A sokak által bírált Tőkés László kitűnő viszonyt ápolt a volt polgári magyar kormánnyal és Orbán Viktor miniszterelnökkel. Ez a kapcsolat nagyban elősegítette a magyar egyházak, oktatási intézmények anyaországi pénzekből való támogatását, az erdélyi magyarok gondjainak meghallgatását. Most olyan kormány vette át Magyarország irányítását, amelyik kész a kedvezménytörvény módosítására, amelyik nem igazán tartja fontosnak foglalkozni a külhoni magyarsággal, a püspök kegyvesztetté vált. Nem hívták meg Medgyessy erdélyi látogatására sem. Az egészet burkoltan csinálták, hiszen a szervezők úgymond nem személynek, hanem szervezeteknek küldtek meghívókat. A magyar miniszterelnök pedig kijelentette, hogy nagyra értékeli ugyan Tőkés szerepét, de vannak dolgok, amiben nem értenek egyet, s nem rajta, hanem az RMDSZ-en múlott, hogy Erdélyből ki vesz részt a tanácskozáson. Tőkésnek ott lett volna a helye a MÁÉRT ülésén, hangsúlyozta a cikkíró, Timár Alpár László. Szükséges, hogy legyen jelen minden politikai pólus. /Timár Alpár László: A hét embere: Tőkés László. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./"

"A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, júl. 26-án, a kisebbségpolitikai vitadélelőttön Németh Zsolt , az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette, Magyarország nem akarja nemzetköziesíteni az erdélyi magyar kisebbség ügyét, és ezt elvárja a román féltől is. A szakadó eső ellenére sem apadt az érdeklődés. Kétezer kitűzőt nyomtattak ki, de később már kitűző nélkül engedték be az újabb és újabb érkezőket. Magyarország nem köti össze Románia NATO-csatlakozásának kérdését az erdélyi magyarság kisebbségi helyzetének javításával. Erről Gabriel Andreescu román politikai elemző felvetése nyomán Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke beszélt. Egyesek még azt is elvárják, hogy tagjai szeressék az országot, mely "kenyeret ad nekik". Németh Zsolt a kádári Magyarország és Ceausescu Romániája kisebbségi szemléletét hozta fel példának, de elmondta, ez a fajta megközelítés ma is a baloldali politikát jellemzi. A polgári pártokra jellemző szemlélet viszont a kisebbségek elvárásai felől közelít a stabilitáshoz. A központi kérdés a diszkrimináció megszüntetése, annak az elérése, hogy a kisebbségiek ne legyenek másodrendű állampolgárok. Németh Zsolt emlékeztetett, a polgári kormányzás kezdetekor Magyarország évi egymilliárd forinttal támogatta a határon túli magyarságot. Ez az összeg az idénre megtízszereződött. Fontosnak tartotta, hogy az elmúlt négy év alatt létrehozott intézmények - a Máért és a kedvezménytörvény - tovább működjenek. Lőrincz Csaba volt helyettes külügyi államtitkár szerint az már önmagában is instabilitást okoz, ha a kisebbségi kérdést egy ország biztonságpolitikai kérdésnek tekinti. Lőrincz példaként a szabadegyetem tábora fölött időről-időre átrepülő katonai helikoptereket említette. Dan Pavel politológus szerint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása ellenére is Romániában a nemzetállami logika érvényesül, melynek értelmében a kisebbségek veszélyforrást jelentenek. Gabriel Andreescu azt hangsúlyozta, hogy a 90-es évek elején minden előfeltétele megvolt annak, hogy Románia is jugoszlavizálódjék. Hogy nem ez történt, az Andreescu szerint a román és a magyar értelmiség, részben pedig a bálványosi folyamat érdeme. A Határon Túli Magyarok Hivatalának évtizedéről tervezett délutáni vitára a meghívott előadók közül csupán Szabó Tibor, a hivatal nem rég leköszönt elnöke jött el, s mint elmondta, arról még ő maga sem tud nyilatkozni, hogy továbbra is a hivatal munkatársa-e vagy sem. A szervezőknek is meglepetést okozott, hogy Bálint-Pataki József távol maradt. Bárdi Nándor történész elmondta, a HTMH egykori életre hívását már csak az a tény is megnehezítette, hogy a hivatal munkájának a célcsoportjai Magyarország határain kívül találhatók, így különböző jogszabályok alkotásával ehhez a közösséghez nem lehetett eljutni. Szabó Tibor és Németh Zsolt a kormányzási ciklusok szerint taglalta a hivatal munkáját. Németh elmondta, meglátása szerint a baloldali kormányzás idején a hivatal afféle panaszfal szerepét töltötte be, ahol a határon túli magyar vezetők elsírhatták fájdalmaikat. A politikus szerint a baloldali és polgári kormányzások közötti különbséget a tízmilliós és tizenötmilliós kinyilatkoztatások közti különbség jelzi hitelesen. /Gazda Árpád: Sárban tocsogva várják Orbán Viktort. = Krónika (Kolozsvár), júl. 27./ Magyarországnak 2006-ra évi százmilliárd forint támogatást kell nyújtania a határon túli magyarságnak ahhoz, hogy ne beszélhessünk politikai megtorpanásról - jelentette ki Németh Zsolt. Németh Zsolt részletesen kifejtette, hogy véleménye szerint milyen elvárásokat fogalmaz meg az erdélyi magyarság az anyaországgal szemben. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy: Magyarország egyértelműen ismerje el a 15 milliós magyarsággal szembeni felelősségét és ezt helyezze politikájának középpontjába. A Fidesz alelnöke szerint ezt a felelősséget vállalta a polgári kormány a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés politikájának meghirdetésével. A kisebbségek könnyen radikalizálódhatnak, s a magyar nemzeti kisebbség, a többség és a magyarországi politikai elit bölcsességének volt eddig köszönhető az, hogy a magyar nemzeti kisebbségeket ez a radikalizálódás nem jellemezte - hangsúlyozta Lőrincz Csaba, a Külügyminisztérium volt helyettes államtitkára. Székely István elmondta, hogy Romániában június 21-ig 253 ezer igénylést továbbítottak a tájékoztatási irodák. Emellett 17 ezren diákigazolványt, 2700-an pedagógus igazolványt, mintegy 160-an pedig oktatói kártyát kértek. Az eddig beérkezett igénylések az erdélyi magyar nemzetiségű lakosság 17 százalékát jelentik. /XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem. Magyarország 15 millió magyarért érezzen felelősséget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ Katonai helikopter körözött a bálványosi tábor fölött. Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnök szerint furcsa, hogy 2002-ben a táborban nyílt vitákra, beszélgetésekre kerül sor, míg ezalatt egyesek helikoptereket küldenek a vidékre. Tudjuk, hogy a katonaságnak vannak helikopterei, hogy léteznek tervei a magyar kisebbség esetleges követelőző megmozdulásai esetén, nyilatkozta a képviselő. /Helikopter körözött a tábor felett. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Júl. 27-én volt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye. Több mint háromezren várták Orbán Viktor érkezését. Toró T. Tibor, az RMDSZ Reform Tömörülés platformjának elnöke a szabad eszmék terének nevezte Tusványost. Adrian Severin leszögezte: szükség van valamennyi magyar egységére, mint ahogy szükség van az összes román egységére, s továbbmenve a magyarok és románok egységére az egységes Európában. Orbán Viktor - akit Toró T. Tibor a magyar nemzet miniszterelnökeként szólított meg - előadásában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nemzeti érdeke Románia NATO-tagsága. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az általa vezetett polgári kormány működésének négy éve alatt határozott nemzeti integrációs politikát valósított meg, melynek egyik fontos eleme a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítése. Az új kormány nem kedveli ezt a szóhasználatot, de számolniuk kell azzal, hogy a határon túli magyarság kérdése a magyarországi belpolitikai élet megkerülhetetlen tényezőjévé vált. Orbán Viktor indokoltnak tartotta az erdélyi polgári körök megalakulását. A státustörvényről szólva kijelentette, hogy csak a törvény lényegét nem érintő technikai változtatásokat tart indokoltnak. Adrian Severin elutasította az etnikai alapú regionalizmus elvét, ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta a tusnádfürdői és marosfői szabadegyetem hallgatóinak jövő évi találkozóját. Hazafelé utaztában Orbán Viktor júl. 28-án Csíkszeredában meglátogatta a Sapientia Egyetemet, Székelyudvarhelyen pedig sajtótájékoztatót tartott. /Borbély László: Orbán Viktor volt a zárónap vendége. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 29./ Orbán Viktor volt miniszterelnök szerint a jövő egyik legfontosabb kérdése, hogy a magyarországi választások győzteseiben kialakul-e a helyes nemzeti önismeret és az ezen nyugvó önértékelés. Ezek nélkül nehezen képviselhetők a nemzeti érdekek. "Ma Magyarországot nem lehet az emberek támogatásának reményében úgy kormányozni, hogy közben nem adjuk meg a kellő súlyt a történelmi egyházaknak és a határon túli magyarság politikai tényezőjének" - jelentette ki. A státustörvényről kifejtette: Magyarország speciális helyzetét a törvényekben is meg kell jeleníteni. E speciális helyzetet a politikai folklórból idézett példával írta le ekképpen: Magyarország önmagával határos. Nemzeti érdeknek tartotta azt, hogy az új kormány ne kezdje újra az 1998-ban már lezárt privatizációt, ne fullassza be a Széchenyi tervet, és ne tegye lehetővé a külföldiek termőföldvásárlását. Orbán Viktor felidézte, mit tanácsolt korábban erdélyi partnereinek: "Arra kell törekedni, hogy megalakuljon egy olyan magyar világ, mely függetlenül attól, hogy az RMDSZ kormányon van-e vagy nem, keményen áll a lábán. Eljött az idő, hogy a jó tanácsot hazavigyük - fogalmazott a volt miniszterelnök. - Fontos a kormányzat, ha eljön az idő, nem fogunk róla elfelejtkezni, de most az a feladat, hogy építsük fel a saját polgári világunkat, amelyik megáll a lábán függetlenül attól, hogy ki kormányoz. Építsük fel intézményeinket, hozzuk létre szervezeteinket, erősítsük meg az újságjainkat, és akkor ez a kultúra, ez a program is elnyeri polgárjogát." Kérdésre válaszolva elmondta, a Hajrá magyarok mozgalom Erdélyben is terjedhet. Úgyszintén hallgatói kérdésre mondta el, fontos, hogy a mesterembereknek számító politikusok mellett a közösségnek legyenek lelki vezetői is. Ilyen lelki vezetőnek tartotta Tőkés László püspököt. A volt miniszterelnök elmagyarázta, nem csupán azért látja fontosnak Románia NATO-tagságát, hogy az erdélyi magyarok is ugyanahhoz a katonai tömbhöz tartozzanak, mint Magyarország. Románia az elmúlt évtizedben költségvetése lényegesen jelentősebb hányadát fordította katonai kiadásokra, mint Magyarország. "Nekünk érdekünk, hogy a szomszédaink között ne legyen olyan, amelyiknek jelentősen nagyobb a katonai potenciálja és nincs velünk azonos katonai szövetségben. Ez számunkra lehetővé teszi, hogy továbbra is az erőforrásaink nagy részét sokkal inkább kereskedelemre és gazdaságfejlesztésre fordítsuk" - magyarázta Orbán Viktor. Németh Zsolt, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egykori kezdeményezője elmondta, meglátása szerint a magyar kormány bojkottot hirdetett a "tusványosi" rendezvénnyel szemben. Örvendetesnek tartotta viszont, hogy a román előadók nagy arányban jöttek el a rendezvényre, és eljött Adrian Severin, az EBESZ-parlament érdemes elnöke. "Sajnálatosnak tartom az RMDSZ csúcsvezetésének távolmaradását, de ne feledjük el, az RMDSZ parlamenti frakciójának a fele és a tiszteletbeli elnök jelen volt és tevékenyen részt vett a párbeszédben" - tette hozzá Németh Zsolt. Orbán Viktor kérésére júl. 28-án megbeszélést tartott Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével. Orbán Viktor beszélt Cserehát-ügyről, a csereháti iskoláról, valamint a Szász Jenőnek megígért, az ingatlan megvásárlását célzó segítségről. Elmondta, nem tett le róla, minden erejével azon lesz, hogy a kormányzása idején az ügynek megnyert üzleti köröket rábírja, tegyék lehetővé a fogyatékos gyermekek iskolájaként megépített, majd az építtető által elidegenített ingatlan megvásárlását. /Zilahi Imre: Nemzeti építkezés a kormányon kívül. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./"

"Júl. 28-án Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke Szász Jenővel, Székelyudvarhely polgármesterével találkozott. A közös ebéd után Orbán Viktor beszélt közös célkitűzéseikről, együttműködésükről. A XIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemről hazafelé tartó Orbán örült, hogy most több ideje van megnézni azokat a dolgokat, amiket az elmúlt négy évben a magyar kormány támogatásával hoztak létre Székelyföldön. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredában működő karát is megtekintette. Mindig a figyelmünkben állt a határon túli magyarság, leginkább az erdélyi magyarság, és ezen belül is a székelyföldi magyarság - mondta a volt miniszterelnök. Azt is elmondta, hogy tervei között szerepel egy többnapos székelyföldi kirándulás, amikor még alaposabban megtekintheti az előző kormány támogatásával elért székelyföldi eredményeket mind gazdasági, mind kulturális téren. Orbán Viktor jelezte, hogy kormányuk felajánlotta Szász Jenő polgármesternek, támogatják a csereháti épület megvásárlását. Azt viszont nem tudja, hogy a Medgyessy-kormány támogatja-e egy ilyen nemes cél érdekében a polgármestert. Ha nem, akkor keresnek olyan befektetőcsoportot, akik hajlandóak az új kormány helyett támogatni Szászt, hogy visszavásárolja a város számára a jelenleg román apácák által birtokolt épületet. Újságírói kérdésre, hogy miért támogatta Szász Jenőt a helyhatósági választásokon az Orbán-kormány egy másik magyar jelölt ellenében, elmondta: Való igaz, hogy Szász Jenővel régóta jó szakmai és emberi kapcsolatban vagyok, de én sosem támogattam magyarokat magyarok ellenében, hanem valamilyen cél érdekében. Hozzátette: Nekem személyes meggyőződésem, hogy az olyan emberek - és itt nemcsak Szász Jenőről van szó egyedül, hanem még föl tudnék sorolni néhány tucat magyar embert - akik nehéz időkben jól vizsgáztak önkormányzati vezetőként, olyan intellektuális értékei és tartalékai a mindenkori erdélyi magyarságnak, amit érdemes megőrizni. Én minden tehetséges, jól teljesítő, szavát tartó és eredményeket felmutatni képes magyar embert, aki önkormányzati vezető, a jövő érdekében támogatni fogok, de sohasem valaki ellenében, hanem a jövő érdekében. /Haáz Sándor: Orbán-Szász találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./"

"Augusztus elejétől Lábadi-Megyes Éva Puck&Co. bábszínháza nagyméretű turnét tervez Temes megyében. Lábadi Éva maga vette fel a kapcsolatot a falvakkal. Ugyancsak augusztusban, a turné közben a bábszínház bohóctanfolyamot szervez gyermekeknek. A Puck&Co. nemrég a magyarországi Nyírbátorban vendégeskedett a tizedik alkalommal megrendezett Szárnyas Sárkány nemzetközi fesztiválon. /Laslavic Tímea: A Puck&Co. bohóctanfolyamot is szervez. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./"

"Szentegyháza polgármestere, Rus Sándor javaslatot terjesztett a Városi Tanács elé, melyben az áll: két díszpolgárt szeretne városának. Az egyik Orbán Viktor. A magyar kormány exminiszterelnökét a romániai magyar közösség identitásának megőrzése érdekében vívott küzdelméért tüntetné ki a polgármester a megtisztelő címmel, a másik díszpolgárjelölt Matei Vintila SZDP-szenátor. Esetében a város fejlesztéséért tett erőfeszítés motiválja a kitüntetést. /Orbán Viktor díszpolgár lesz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 2./"

"Az Erdélyi Napló exkluzív interjút készítette Orbán Viktorral, aki tizenvalahányadik alkalommal volt vendége már a bálványosi tábornak. A "mögöttünk hagyott négy esztendőnek egy erőteljes nemzetpolitikai dimenziója is volt. Megpróbáltuk a magyar nemzet érzelmi, erkölcsi, gazdasági és politikai újraegyesítését végrehajtani, vagy legalábbis elindítani", jelentette ki a volt miniszterelnök. Azt, hogy a nemzet miniszterelnökeként szólítják meg, azt jóindulatú túlzásnak érzi, illetve egyfajta szeretet-megnyilvánulásnak. - A Fidesz fontos és jelentős szereplője a magyar politikai életnek. Alig néhány mandátummal van kevesebbje a parlamentben a polgári oldalnak, mint a kormánykoalíciót támogatónak. - - "A magyarországi választások Magyarországon dőltek el. Az igaz, hogy volt egy olyan szakasza a kampánynak idén januárban, amikor a magyarországi ellenzéki pártok alárendelték a nemzetpolitikai kérdéseket és a nemzet érdekét a saját kampánycéljaiknak azzal, hogy megvádolták az itt élő magyarokat, illetve a románokat azzal, hogy milliószámra özönlenek majd Magyarországra és elveszik a munkalehetőséget az ottaniak elől, de március környékén már világos volt minden magyar választópolgár előtt, hogy ez egy ócska blöff és kisstílű, szűk látókörű pártpolitikai húzás volt." - "...botorság lenne azt kérni a Kárpát-medencei magyaroktól, hogy ne figyeljenek az anyaországra. És ha már figyelnek, akkor van véleményük is. Ha van véleményük - miután szabad világban élünk -, akkor ezt el is mondják." "Én hiszek abban, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzet egyetemes és egységes, ezért nem lehetnek az anyaországnak olyan fontos ügyei, amelyeket nem éreznének sajátjuknak a vajdasági, a felvidéki, a kárpátaljai vagy éppen az erdélyi magyarok." Az erdélyi magyarság számíthat Orbán Viktorra. /Kristály Lehel: Az erdélyiek számíthatnak rám. Exkluzív interjú Orbán Viktorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./"

"Ironikus hangon írta Klósz Bálint, hogy milyen sok egyetemi továbbtanulási lehetőség van az erdélyi magyar fiatalok, az évente több mint 6000 ballagó számára: a Pöceparti Párizsban, a Fellegvár fölé állandóan piros-sárga-kékre sikeredő szivárvány alatt, Bernády György Maros menti kreatúrájában, avagy odalent, a székely virtus fővárosában, Szörödában. Orbán Viktornak egyetemet köszönhet az erdélyi magyarság, de a cikkírónak ő csak üdvöske: "az enyhén kedveszegett Orbán Viktor-i helyzetelemzés sarkall analógiákra. "Sokan vagyunk, de nem vagyunk még elegen" - mondogatta némi rezignációval aranyüdvöskénk, és megállapítása mintha a főiskolai helyeket megsturmolók számarányára is vonatkoztatható lenne." Nem volt elég éles a konkurencia a meghirdetett helyekre. A cikkíró arra is célzott, hogy a majdan végzők közül sokan az anyaországba mennek, hogy megtörténjen nemzetünk határokon átívelő újraegyesítése. - Sokaknak a "nyári akadémiák jelentik az áhított szellemi perverziót. Világ-, régió-, nemzetközösség-megváltó ötletekből, komlóléből bőven tankolhatott bármely többé-kevésbé elkötelezett fiatal, aki néhány napra, július hónap folyamán, Illyefalván, Nyárádszentmártonban vagy Tusnádfürdőn felütötte sátrát." "Minden fórumon történt utalás az egymással konfrontálódók közti párbeszéd szükségességére, de a szekértáborok szóvivői körbekerülgették egymást, nem ültek be ugyanazon ponyva alá." /Klósz Bálint: Egyetemeink= Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./"

"Augusztus 24-én kettős ünnepet ül Szék: az évi rendszerességgel a tatárjárás pusztításáról megtartott Bertalan-napi megemlékezést idén kiegészíti a Szék ezeréves múltjára történő ünnepi emlékezés. Délután Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt fogadják a falu határában. Tőkés László püspök tart istentiszteletet. /Szék ezeréves. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Aug. 24-én Széken a falu ünneplőbe öltözötten fogadta a hatalmas vendégsereget, amely Bertalan napján ünnepelni jött a Mezőség legnagyobb magyar közösségébe. Emlékezni a 285 évvel ezelőtti tatárjárás pusztításaira, de mindenekelőtt ünnepelni Szék ezeréves múltját. A szervezők szeretnék egyféle református zarándokhelynek megtenni Széket. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is megbotránkozott a Reformátusok Világszövetségének Nagyváradon tartott tanácskozásán elhangzottakon. A nyugati liberális értékrendet valló református vezetők szerint az erdélyi reformátusoknak le kellene mondaniuk egyházi ingatlanjaik visszaszerzéséről, meg kellene alkudniuk sorsukkal. A kilencvenes években az egyház újból elkezdett építkezni, és kisajátított épületei helyett újabb kétszázötven épületet emelt - mondta a püspök. A vendégsereg Szék bejáratához vonult, ahol a Nagyváradról érkező Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt üdvözölték. A magyar politikussal együtt érkezett Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. - Mi halt ki belőlünk, hogy tömegestől hagyjuk el Erdélyt? - kérdezte a püspök. Ennek az együttlétnek a szoboravatáson túl eredménye, hozadéka kell hogy legyen, hogy e negatív folyamatokat megállítani tudják. A püspök a Reformátusok Világszövetségének egyhetes nagyváradi történéseit ismertetve megdöbbenésének adott hangot, hogy a résztvevők nem voltak hajlandók közös nyilatkozatban elítélni a kommunizmus szörnyűségeit. A nyugatiak arra hivatkoztak, hogy a témát még tanulmányozniuk kell. Vajon mennyi időre van szükség ahhoz, hogy az emberiség megértse, a kommunizmus százmilliónyi áldozata a világ egyik legnagyobb szörnyűségét jelenti? Az RMDSZ-ről szólva, Tőkés László többek között elmondta: az érdekvédelmi szervezetnek vissza kell térnie a kilencvenes évek eleji hőskorszakába, ahhoz az eskühöz, amelyet 1992-ben a Szent Mihály-plébániatemplomban tettek le szenátoraink és képviselőink. A térre több ezres hallgatóság gyűlt össze, Orbán Viktort és feleségét, Lendvay Anikót, percekig tartó vastaps fogadta. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke beszédében az ötvenkét országban élő magyarok üdvözletét tolmácsolta az egybegyűlteknek, majd világszövetségi zászlót adományozott a széki közösségnek. Szék Kolozs megye gyöngyszeme, amire mi mindannyian büszkék kell hogy legyünk - mondotta Vekov Károly parlamenti képviselő. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Szent István olyan nemzetet hagyott az utókor számára, amely állami keretekkel vagy anélkül, de mindig meg tudott maradni. Szék történelme ugyanaz, mint a magyar nemzet történelme. A község polgármestere, Sallai János a helyi tanács döntése nyomán átadta Orbán Viktornak Szék díszpolgári címét. A volt magyar miniszterelnök a kitüntetés átvétele után a hallgatóság hosszan tartó tapsa közepette beszédet mondott az ünnepségen résztvevők előtt. Miután visszaemlékezett azokra az évekre, amikor sok magyarországi népzenét, néptáncot kedvelő fiatal számára Szék búcsújáró hellyé vált, a széki népviselet egyedi szépségét és jelentőségét méltatta, amely sokfelé a legjobb munkahelyi ajánlásnak bizonyult. Orbán emlékeztetett rá: talán egyetlen nemzet sincs a világtörténelemben, amelynek ennyiszer kellett volna újrakezdenie, a semmiből új világot építenie. Azonban nem csak a kisebbségi sorban élőknek van szükségük a reménykedésre, hanem azoknak is, akik autópályán járnak, és sokkal jobban élnek, mint a mezőségiek. A múltra való emlékezés és közös reménység nélkül ők sem élhetnek. Orbán a keresztény értékrendet a Szent István-i államalapítás ránk testált legértékesebb hagyatékának nevezte. Mint fogalmazott, István király nem úgy akarta kibékíteni a szemben álló feleket, a nemzetet, hogy olcsó kompromisszumokat keresett. A magyar nemzet életét a keresztényi értékrend elvárásaihoz igyekezett igazítani. A Kárpát-medencében független és erős Magyarországot kell építenünk, amely a nemzethez tartozó minden magyar számára jó reményeket biztosít a jövőben. Olyan Magyarországra van szükségünk, amelyre a határoktól függetlenül minden magyar ember számíthat. Mindenkire szükségünk van, és ezt mindenkinek éreznie kell a Székelyföldtől Kolozsvárig, fogalmazott Orbán Viktor. A romokon azonban együtt, közös összefogással kell építkeznünk! Példaként a bonchidai Bánffy-kastélyt említette, ahol a "magyar kormány támogatásával és a román kormány beleegyezésével" történik az újjáépítés. Lassan megyünk előre, de megtettük az első lépéseket: van magyar igazolvány, van magyar egyetem, van már magyar tőke is ezen a vidéken - mondotta. A többször is hosszas tapssal megszakított beszédet Orbán Viktor a szokásos felkiáltással fejezte be: Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok! Végül leleplezték a két világháború hősi halottaira és a Bertalan-napi tatárjárásra emlékeztető emlékművet. /Makkay József: Az ezeréves Szék ünnepe. Díszpolgárrá avatták Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége a hét végén Nagyváradra és Székre látogatott. A Nagyvárad-Rogériuszi református templomban tartott Partiumi Nagytalálkozó keretében aug. 24-én átadták Orbán Viktor volt miniszterelnöknek a korábban neki ítélt Pro Partium-díjat. Tolnai István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület főjegyzője a díj átadását megelőző üdvözlő beszédében a "nemzet miniszterelnökeként" méltatta Orbán Viktort. A volt kormányfő, akinek Tőkés László püspök a díjjal együtt átnyújtotta a Váradi Biblia hasonmáskiadásának egy példányát is, köszönő szavaiban a díjat adományozó partiumiak tevékenységét méltatta. Tőkés László püspök az elmúlt 80 esztendő statisztikai adataival érzékeltette az erdélyi magyarság folyamatos, jelentős fogyását. Megítélése szerint "árulók" vannak a magyarság köreiben, és őket "néven kell nevezni". A revíziós politika óta "senki sem tett annyit a magyarságért, mint Orbán Viktor és csapata" - mondta a püspök. Tőkés - magyarországi újságcikkekre utalva - szembeállította, hogy míg Orbán kormánya magyar egyetem létrehozását támogatta, utóda bevásárló központ létesítését segíti. Fontosnak nevezte, hogy a romániai magyarság is alakítson nemzeti-polgári köröket. Orbán Viktor beszédében a magyarságra nézve két meghatározó közelmúltbeli eseményt emelt ki, a magyarországi parlamenti választást és a romániai népszámlálást. Az európai uniós csatlakozás várható előnyös hatásai közt említette a nemzeti kultúra megerősödését. Fontos, hogy okosan és jól csatlakozzunk, úgy, hogy a határon túliakkal való kapcsolatok ne csorbuljanak - hangsúlyozta. A volt kormányfő az egymásra épülő problémák sorában említette, hogy Magyarországon szocialista kormány alakult, és - mint utalt rá - figyelni kell arra, hogy az új kormány milyen álláspontot foglal majd el a határon túli nemzetpolitikában. A volt kormányfő fontosnak nevezte a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést az Európai Unió szellemében. Az erdélyi magyarság fogyásának megállítása érdekében Orbán Viktor szerint nemcsak a politikusoknak kell tenniük, hanem fontos a polgári körök mozgalmának romániai kiteljesedése is. A Fidesz - Magyar Polgári Párt vezetője Közép-Európa legnagyobb politikai mozgalmának nevezte a polgári köröket. /Orbán Viktort Nagyváradon is kitüntették. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Markó lapja, a Népújság A Népszabadságban olvastuk címmel beszámolt a lap vádaskodásáról: Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyetlen rendezvényére nagyobb összegű támogatást kapott a leköszönt Orbán-kormánytól, mint amennyit az Illyés Közalapítvány az erdélyi magyarság idei egész éves támogatására utalt át. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a hét végén, Orbán Viktor erdélyi látogatása alkalmával újabb heves támadást intézett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ellen, akiket azzal vádolt, hogy kisajátították a magyarországi támogatásokat. Tőkés felrótta a szövetség vezetőinek, hogy "monopolizálják" az erdélyi magyar közösség teljes anyagi erejét, s a támogatásképpen kapott összegeket "tetszés szerint használják fel". Tűrhetetlen, hogy az elosztást egy "RMDSZ-es klikk" sajátítsa ki. Az Illyés Közalapítvány erdélyi alkuratóriuma útján idén összesen 221 millió forintnyi támogatást juttatott az erdélyi magyarságnak. Ebből mintegy 200 milliót a hét - oktatás, írott és elektronikus sajtó, önkormányzatok, ifjúság, egyházi és szociális, tudományos és gazdasági - szaktestület útján, nyilvános pályázati alapon osztottak el az illető területek szakmai képviselői. A fennmaradó összeg az alkuratóriumi iroda működését és a szaktestületek költségeit fedezte. Tőkés László az ötnapos nagyváradi református világtalálkozóval kapcsolatos költségekre a leköszönt Orbán-kormány 242 millió forintos támogatást utalt ki. Közvetlenül az Orbán- kormány leköszönése előtt, az Illyés Közalapítvány Budapesten elkülönített "stratégiai alapjaiból" 80 millió forintot juttatott a kolozsvári Easy Alapítvány útján Erdélybe. Az összegből a Krónika 60 millió forintot, az RMDSZ belső ellenzékének számító Reform Tömörülés egyik vezetőjének magáncége (Erdélyi Magyar Könyvklub) pedig 20 millió forintot kapott. Szintén az Orbán-kabinet leköszönése előtt, az Új Kézfogás Közalapítványtól a Krónika napilap 30 ezer dolláros támogatást nyert el. Ehhez adódik az a számtalan kisebb - de egészében véve sok tízmillió forintra rúgó - összeg, amelyeket a napilap a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és magyar állami cégek képviseletei útján, reklám- és kiadói szolgáltatásokért kapott. A Krónikát a Nagyváradon bejegyzett Krónika Kiadóház Rt. adja ki, amelynek jelenlegi főrészvényese - 82 százalékos arányban - Veres Lajos budapesti lakos, aki - a Népszabadság szerint - Orbán Viktor barátja. A Krónika - a Népszabadság szerint - egész évben látványosan a Fidesz mellett kampányolt. /A Népszabadságban olvastuk. Tőkés László volt az Orbán-kormány kedvezményezettje. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./"

"Aug. 29-én kezdődtek Marosvásárhelyen a II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia rendezvényei Kereszténység feladatai a XXI. században címmel. A nyitó istentiszteleten igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök hirdetett. A püspök hangsúlyozta a romániai magyar értelmiség szülőföldön maradásának, értékrendünk helyreállításának szükségességét. Az istentiszteletet követően a magyarországi támogatások kapcsán Tőkés László elmondta: "Való igaz, hogy nagyon komoly támogatást kapott egyházkerületünk az Orbán- kormánytól. Kikezdtek a Népszabadságban emiatt, nem is tagadtuk, meg is jelent a magyarországi Hivatalos Közlönyben is a támogatás. A történet másról szól, arról, hogy most megint össztüzet indítanak ellenem. Abból a támogatásból nyomtattuk ki a híres Váradi Bibliát, amely a Károli-féle bibliának egyik legjelesebb kiadása. Egy támadássorozat célpontja vagyok. Pimaszul azt mondták, hogy Tőkés Lászlót kedvezményezték bizonyos összegekkel. Ez távolról sincs így. Az egyházamat kedvezményezték. Antall Józseftől Orbán Viktorig minden kormány támogatta a pápalátogatást, a református világtalálkozót, a hasonló rendezvényeket, és nyilvánvaló, hogy ezek rendkívüli elbírálásban részesülnek. A kapott pénz természetesen nem hívságokra ment, nem protokollra, hanem például ezt a tízmillió forintnyi végösszegű bibliát ebből adtuk ki közel ezer példányban, de ebből a támogatásból jutott rengeteg beruházásra, kiadványra, építkezésre, templomépítésre, infrastruktúrára". Az előadók között volt Erdős Bartha István (Svédország), dr. Horváth István (Budapest) , dr. Dávid László egyetemi tanár (Marosvásárhely) és dr. Weszely Tibor egyetemi előadótanár, dr. Toró Tibor akadémikus (Temesvár). /II. Erdélyi Református Értelmiségi Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./"

"Szept. 14-én véget ért a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának ülése Gyulán. Mindkét fél eredményesnek értékelte a kedvezménytörvény módosításáról szóló szakértői tanácskozást. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára jelezte, a konkrét részletekről nem kívánnak tájékoztatást adni, miután más szomszédos országokkal is tárgyalások folynak. Szabó Vilmos elmondta, hogy a Cristian Diaconescu külügyminisztériumi államtitkár által vezetett román küldöttség minden olyan konkrét kérdést felvetett, amelyet a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kritikai jellegűnek tartottak, és a törvény megváltoztatása során figyelembe venni kérnek. A tárgyalások folytatása októberben várható. A megbeszélések lezártáig a felek érvényben lévőnek tekintik a korábban Orbán Viktor kormányfő és Adrian Nastase miniszterelnök által aláírt memorandumot. A tárgyalások során áttekintették a bizottság előző ülésén elfogadott ajánlások teljesülését is. Szabó Vilmos kiemelte, hogy jelentős előrelépések történtek például a magyarországi román tannyelvű oktatás támogatását és a román ortodox templomok felújítását illetően, de nem került közelebb a megoldáshoz a kisebbségek parlamenti képviselete. Az ülésen felvetették a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésének kérdését is. Cristian Diaconescu megelégedéssel szólt a tárgyalások légköréről. Véleménye szerint mindkét ország adós saját nemzeti kisebbségei vonatkozásában a megfelelően felkészített tanerőkkel, a nagyobb figyelemmel a vallási identitás megőrzését illetően, valamint a kisközösségek érdekvédelmi részvételét támogató szándékkal. - Mi nem szeretnénk a kedvezménytörvényt lesöpörni - szögezte le. /Gyulán ülésezett a magyar-román kisebbségi szakbizottság. Diaconescu: nem szeretnénk lesöpörni a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz (SZET) fordult az egyre inkább "rendpártivá formált érdekvédelmi és közképviseleti szövetségünk tevékenységének normalizálása végett". Elfogadhatatlannak tartják az RMDSZ csúcsvezetése és az RMDSZ szavazótábora közötti szakadék kialakulását és folyamatos mélyülését. Ugyanakkor kifogásolják, hogy az RMDSZ az egymást váltó román politikai vezetés szövetségesévé vált. Emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke, 1999 júliusában, az első, Romániában tett hivatalos miniszterelnöki látogatása során kijelentette, hogy "amennyiben ilyen irányú kérés érkezik az RMDSZ-től, Magyarország meg fogja adni a kettős állampolgárságot a romániai magyar nemzeti közösség minden tagjának". Markó Béla elnök úr sajátságos válasza: "az RMDSZ sem ellenzi ezt a lépést, sem nem javasolja, hanem elemzi". Erről a négy esztendeig tartó "elemzésről semmit nem tudunk!" - állapították meg a közleményben. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ létrehozása óta olyan mértékben vándorol el szülőföldjéről, mint két tragikus válságidőszak, a Trianon és a párizsi békediktátum után. /Rendpártiság helyett normalizálódást! Felhívás az SZKT-hoz és SZET-hez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

"Markó Béla elnök javaslatára kezdett 2000 őszén aláírásgyűjtést az RMDSZ a külhoni magyar állampolgárság támogatására. Az RMDSZ vezetői az Ügyvezető Elnökséget bízták meg azzal, hogy az akciót megszervezze és az összegyűlt íveket Magyarország miniszterelnökének eljuttassa. Azóta összesítetlenül porosodnak azok az aláírások, Takács Csaba elismerte, mulasztás volt, hogy nem számolt el az aláírók előtt. Az összegyűjtött ívek nem kerültek a magyar kormány asztalára. Ezek egy részét a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) gyűjtötte össze, másik része az RMDSZ Ügyvezető Elnökségéhez került, egy harmadik része pedig a szövetség területi szervezeteinél maradt. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy emlékezett, hogy mintegy ötvenezer aláírást vettek nyilvántartásba. A külhoni állampolgárság gondolatát Borbély Imre, az MVSZ régióelnöke kezdeményezte, és azt az MVSZ szakértők bevonásával dolgozta ki. Az RMDSZ azonban többszöri ígérete ellenére sem adta át az ívek másolatát. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Krónikának elmondta, a VET irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek, de az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, hogy összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Feltételezése szerint az Ügyvezető Elnökség és a VET adatai közti eltérés abból fakad, hogy az összegyűjtött aláírási ívek jelenős része a területi szervezeteknél maradt. Patrubány Miklós elmondta, az általuk összegyűjtött aláírásokat a legilletékesebbnek, Magyarország miniszterelnökének akarták átadni. "Sajnos, Orbán Viktor 2000-ben és 2001-ben négy írásbeli megkeresésünkre sem válaszolt, így általunk sem juthattak el az aláírások" - magyarázta az MVSZ-elnöke. /Gazda Árpád: Az elfelejtett aláírások. Több százezren kérvényezték a külhoni állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"

"Erdélyben sokkal észrevétlenebbül telt el a Medgyessy-kormány száz napja, mint odaát, Magyarországon. Alig iktatták be az új kormányt, annak külügyi államtitkára, Bársony András Bukarestben kijelentette, hogy Romániában Magyarországhoz képest elég jól megoldották az egyházi ingatlanok kérdését. Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét kioktató politikus még a látszatra sem adott. Nemsokára Kolozsvárra jött a magyar miniszterelnök. Amikor Orbán Viktor látogatott ide, az egykori kormányfő új gazdasági kapcsolatokat, közösen megépítendő autópályát ajánlott a román félnek. Hazatérve az akkori ellenzék igen keményen nekiesett, hogy nem egyeztettek a románoknak tett ígéretek ügyében. A történelem megismétli önmagát. Medgyessy Péter Kolozsváron ugyanezt tette: mindent megígért a románoknak, miközben diplomatikusan elkerülte a kétoldalú kapcsolatok kényes kérdéseit. - A határon túli magyarok kimaradtak a száznapos programból. A nagy pénzosztogatás lázában kiderült, hogy már szinte semmi pénz nem maradt a kedvezménytörvény szavatolta tanügyi és másféle támogatások folyósításához. - A Magyarok Világszövetségének szakemberei kiszámították, hogy a Magyarországon dolgozó határon túli magyar munkavállalók évente több mint 15 milliárd forintot fizetnek be adóként a magyar államkasszába. - A romániai magyarság sorskérdéseinek ügyében kemény magyarországi számonkérés nélkül nincs esély javulásra. A románoknak nem autópálya-építést kellene ígérni, hanem rákényszeríteni őket vállalásaik betartására, hangsúlyozta Makkay József. /Makkay József: Száz nap után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./"

"A baloldali szemléletű Romániai Magyar Szóban bátran támadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt Cseke Gábor, a lap munkatársa, hozzátéve: az "anyaország mindenkori üzenetéből nem kívánom kihallani a politikai szimpátiákat és ellenérzéseket, sem a táborok kardcsörtetéseit" és "nem kérünk a további magyarcímkézésből", Orbán Viktoréból sem. /Cseke Gábor: Tettmagyar és szájmagyar? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./ "

"A Nap-kelte adása visszaköltözött a magyar közszolgálati tévébe. Tényleg ezek kellenek a magyar népnek? Ezek a borostás, megfiatalított, elhájasodott, öregesen bölcsködő arcformák? Vagy: Orbán Viktorból nem lehetett volna jó cipőt készíteni? És ezek az ostobaságban mélyrepülési rekordokat döntögető reklámok? Közben az Aranyfüst és más kedvelt műsorok adásidejét csökkentik. És még mi várható a közszolgálati tévében (is) zajló politikai tisztogatástól?! Mintha az MSZP-SZDSZ-cenzúra azt a célt tűzte volna maga elé, hogy az erdélyi magyarokat átterelje a román tévécsatornákra, jegyezte meg Nits Árpád. A magyarországi baloldalon kitermelődött ripacsok produkciójától az embert a sírás környékezi. A magyarországi választóknak állítólag ezek visszajövetele kellett. De mi mit vétettünk? Mi lélekben egészen másként szavaztunk, írta. /Nits Árpád: Mit vétettünk? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"Okos Márton idézte a Nemzetőr augusztusi számában Kerényi Imrétől, Orbán Viktor volt miniszterelnök egyik közismert támogatójától és szószólójától a Márciusi Ifjak 12 pontjának Mit kíván a magyar nemzet mai értelmezését: "Tisztelt olvasó! A politikai magyar nemzet csodálatos alkotása a Tizenkét pont. Értékeljük közösen e nemes pontokat, aktualizáljuk mondanivalójukat. Lásd, mire jutottunk 1848 tavaszától 2002 őszéig." A 12. pont: "Unió (Erdéllyel) Ez ma így hangzik: Európai Unió." "A nemzeti oldal 15 millió magyarban gondolkodik. A nemzeti oldal beviszi Romániát és Szlovákiát az Európai Unióba. " Okos Márton ironikusan magyarázta ezt a pontot, majd idézte még az 5. pontot és magyarázatát: "5. Nemzeti őrsereg Ez ma így hangzik: Szerződéses katonaság." A cikkíró emlékeztetett, ezelőtt kb. tíz évvel Kerényi Imre még azt mondta, hogy Magyarországnak nem kell katonaság, és a határon netalán megjelenő ellenséget fehér ingben és kenyérrel fogadják. - Az természetes, hogy az MSZP a Román Szociáldemokrata Párttól a támogatásért nem kér cserébe semmit, hisz ez testvéreknél normális. Viszont annál érthetetlenebb a korábban hatalmon lévő polgári kormány külpolitikájától, hogy ők is feltétel nélkül támogatták Iliescu kormányát az euroatlanti csatlakozás kérdésében. /Okos Márton: Orbán nemzeti stratégiája? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"

"Saját pénzén építtetett szent hajlékot Sepsikilyénben a sepsiszentgyörgyi pap - saját állítása szerint. Már az utolsó simításokat végzik. Sepsikilyénben összesen mintegy 30 ortodox vallású ember él, 4-5 család a hétszáz fős településen. A Sepsiszentgyörgytől négy kilométerre fekvő Sepsikilyén, a megyeszékhely csatolt települése. A magyar lakosság fogy, öregszik. A Washington Post 2000. febr. 11-i számában az amerikai újságíró, Peter Finn is furcsállta, hogy "Románia közepén, 96 százalékban magyarok által lakott faluban egy új ortodox templom épül, 30 hívőnek, állami pénzből". Az amerikai riporter kitért az akkori magyar kormány aggodalmaira, Bálint-Pataki József, a HTMH munkatársa szerint a "végső cél az ország etnikai arculatának megváltoztatása", Orbán Viktor egykori miniszterelnök pedig "érdekeltségnek" nevezte a Kovászna és Hargita megyei templomépítéseket. Ugyanebben a cikkben szerepelt Nicolae Branzea akkori vallásügyi államtitkár nyilatkozata, mely szerint 1999-ben a kormány 85 ezer dollárt utalt ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyháznak. Peter Finn a sepsikilyéniekre hivatkozva írt arról, hogy a helyi ortodox egyházmegye 20 ezer dollárt kapott az államtól a templom építésére, és a helybeliek tulajdonképpen azt rosszallták, hogy a katolikus és protestáns felekezetek semmilyen állami támogatást nem élveznek. /Farkas Réka: Ortodox templom néhány hívőnek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"

"Minden nagyobb városban foglalkoznak Gheorghe Funar polgármester peres ügyeivel Néhány nap alatt négy olyan peres ügyben döntött a prefektus javára több bíróság, melyeket a polgármester feljelentése nyomán indítottak. Sorban veszíti el a Kolozs megye prefektusa ellen indított pereit Funar polgármester. Funar szélhámosnak nevezte Vasile Soporant és Dan Cantát, és azt állította, csalással jutottak tisztségükhöz. A Kolozs megyei RMDSZ feljelentése nyomán a kolozsvári rendőrség is vizsgálatot indított: a polgármestert azzal vádolják, hogy nem hajlandó betartani a közigazgatási törvény előírásait. A legtöbb eljárás már évek óta eredménytelenül folyik, a néhány ítéletet - akár kedvező, akár nem - a polgármester megfellebbezi, vagy pedig a per áthelyezését kéri. /Lázár Lehel: Funar milliárdokat követel. = Krónika (Kolozsvár), okt. 16./"

"Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezető felvázolta a különböző oktatási reformterveket, amelyek azonban csak tervek maradtak. A 2002/2003-as iskolai évtől az ország 12 megyéjében elindult az ún. nulladik év - egyelőre kísérleti jelleggel. A kísérlet célja: a hatéves korban való beiskolázás felmérése. Ha a kísérlet a kívánt eredményt hozza, úgy 2003 szeptemberétől kötelező lesz hatévesen kezdeni az iskolát. A tervekkel ellentétben marad a nyolc osztályos általános iskola. - A gyermekhiány mindenütt gond, de égető a helyzet a szórványban és a kistelepüléseken. Ideig-óráig az iskolák bezárását azzal tudták elkerülni, hogy minimális létszámmal működtettek osztályokat. - A tankönyvhiány is gondot okoz. Mivel a tankönyvek fordítása nem gazdaságos, gyakorlatilag a líceumi könyvek nagy része hiányzik. Az Ábel Kiadó felkarolta a magyar könyvek ügyét, eddig kb. 20-25 címet jelentetett meg, eredeti és fordított könyveket egyaránt. Az idéntől a Tájékoztatási Minisztérium pályázat alapján vállalta, hogy a magyar középiskolások két címet (fizika és biológia) - az Ábel kiadásában - ingyen fognak kapni. /Molnár Judit: Átértelmezett reform, avagy 9=? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./"

"Idén tizedik alkalommal osztja ki díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. A szórványban élő magyarság megmaradásáért kifejtett munkát jutalmazó díjat mások mellett Orbán Viktor volt magyar kormányfőnek adják át december 15-én, a csíkszeredai református templomban. /Julianus-díjat kap Orbán Viktor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"A washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány kuratóriuma Orbán Viktornak ítélte oda az idén a Truman-Reagan Szabadság Díjat. Az alapítvány másik két kitüntetettje Joseph Lieberman amerikai demokratapárti szenátor és Philip Crane republikánus képviselő. Az alapítvány kuratóriuma olyan személyiségeknek ítéli oda minden évben a díjat, akik megítélésük szerint sokat tettek a szabadság és a demokrácia előmozdításáért. A díjat a washingtoni ünnepségen Orbán Viktor nevében Németh Zsolt, a FIDESZ alelnöke veszi át - tájékoztatta az alapítvány az MTI-t. A díjat korábban megkapta többek között Elena Bonner, Andrej Szaharov ellenzéki tudós özvegye, Vytautas Landsbergis, volt litván elnök, Wei Jing Seng, 19 évre bebörtönzött kínai emberi jogi harcos és Jesse Helms szenátor, Vlagyimir Bukovszkij szovjet disszidens, emberi jogi aktivista. /Orbán Viktor kitüntetése. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./"