Máramarosszigeten immár negyedik alkalommal szervezték meg a szórvány-kórustalálkozót. Szilágyi János szigeti katolikus esperes szerint Máramarossziget valóban egy sziget. A maroknyi magyarságot ukrán és román tenger veszi körül. Zahoránszky Ibolya, a Hollósy Simon Művelődési Egylet vezetője kifejtette: a máramarosi magyarságra jellemző az alkalmazkodás a román többségű környezethez, nincsenek magyar iskolák, templomok is alig, és egyre több magyar családban románul folyik a mindennapi csevegés is. A legtöbb énekkarvezető elmondta, többnyire ennek a találkozónak köszönhetően jöttek létre a helyi kis kórusok, és szintén ez az esemény tartja bennük a lelkesedést. Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség elnöke elégedetlen volt, teljes mértékben hiányoznak a hagyományosan magyar énekek, kórusművek. A környéken már többnyire fakultatív magyar oktatás folyik. Borsabányán kénytelenek román nyelvű misét is tartani, mert a fiatalok már nem igazán értenek magyarul. Elöregedés jellemzi a várost, a helyi lakosságból mintegy 12–15 ezren külföldön próbálnak érvényesülni. Aknasugatagon is egyre kevesebb a magyar gyermek. Az iskolában van olyan évfolyam is, amelyben egyetlen magyar gyermek sincs, pedig a helyi lakosság mintegy 20 százaléka vallja magát magyarnak. Magyar nyelvet csupán fakultatív órákon oktatnak. Felsővisón a fiatalok már alig beszélnek magyarul, nagy az elvándorlás. A máramarosi régióban máig a legnagyobb előrelépést a máramarosszigeti Leövey Klára magyar gimnázium megalakulása jelentette. /Bálint B. Eszter: Ahol a létezés már nem garancia a jövőre. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Beszélnek az avasi csodafalvakról. Az újságíró ellátogatott Lajosvölgyébe, a Lajosvölgyi Hutába (Huta Certeza) és még két-három településre. A szatmári vagy akár a nyíregyházi újgazdagok villái csak kunyhók az itt sorakozó paloták mellett. Tíz-tizenöt szobás házak, márványlépcsőkkel, kovácsoltvas kapuval, kistoronnyal, nagytoronnyal s a legújabbak már üvegfallal. Azonban két-három idős embert látni az utcákon, s a kertekben sincs mozgás, lényegében üresek ezek a falvak. Nyugaton dolgozik mindenki, aki csak mozogni tud. Kubikolnak, követ törnek, szemetes kukákat ürítenek Németországban… Két éve Romániában járt Párizs főügyésze és kérte, hogy látogathasson el az Avasba is, mert a francia főváros peremkerületeiben 1400 avasi származású kiskorú prostituáltat fülelt le a rendőrség, s látni szeretné milyen környezetből mentek el ezek a lányok. A főügyésznek elállt a lélegzete, amikor meglátta a lajosvölgyi, hutai, bikszádi, bujánházi palotákat. Nem szükségből, inkább önmutogatásból épülnek ezek a paloták. Itt állnak üresen, bebútorozva is lakatlanul. Ezek a falvak lényegében holt települések, s éppen olyan kísértetfalvak, mint a Mezőség vagy a Székelyföld elnéptelenedett, megüresedett öreg falvai. /Sike Lajos: Kísértetfalvak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Mihály Emőke, a kolozsvári Kis Tükör felelős szerkesztője közölte, hogy majdnem 1200 előfizetője van a lapnak Romániában, és kb. 200 Magyarországon. Azonkívül 250 olyan személynek küldik rendszeresen, akik anyagi helyzetük miatt nem tudnák megvásárolni. Szabadeladásban kevés helyen kapható, többnyire csak templomokban. Egyedül Kolozsváron árusítják standokon. A Kis Tükör református missziói lap, a CE lapja.  A folyóiratot több mint tíz éve indították el. A református egyház és a CE kapcsolata nem mindig felhőtlen. /Fábián Tibor: Családi lap “éhes” embereknek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 13./ A CE Szövetség református kegyességi irányzat.

Az erdélyi magyar politikában olyan helyzetet kell teremteni, hogy aki nem vállalja az autonómiát, az tűnjék el a politika süllyesztőjében, jelentette ki Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Toró szerint autonómiaügyben nemzeti konszenzust kell teremteni, ugyanakkor élénk párbeszédet kell kialakítani a kérdésről a többi romániai kisebbséggel és a román politikai elittel. Christoph Pan, a Népcsoportok Dél-Tiroli Intézetének igazgatója úgy vélte, az autonómia által Székelyföld is egyfajta romániai Dél-Tirol lehetne. Hosszasan ecsetelte, hogy az 1971-ben kiharcolt autonómia mennyire kedvezően hatott az olaszországi osztrák többségű tartomány gazdaságára. Radu Sarbu, a román privatizációs hatóság volt elnöke hátránynak tartotta, hogy a magánosított román vállalatok 95 százaléka román tulajdonosok kezébe került. Emiatt kevés külföldi tőke áramlott az országba, és nem jut elég pénz a vállalatok fejlesztésére. Sarbu elmondta, Romániában a legnagyobb ipari kolosszusok ma is állami kézben vannak. Gansperger Gyula úgy látta, elsősorban politikai okai voltak annak, hogy a nagy magyar cégek sikertelenül vettek részt a romániai privatizációban. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Tagozata közleményben tiltakozott, hogy a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Csapó I. József nem tarthatta meg előadását az eredeti program szerint. Szilágyi Zsolt, a Tusványos egyik szervezője elmondta, Csapó I. Józsefet eredetileg két szekcióban való részvételre kérték fel. Az egyik vitát Toró T. Tibor moderálta volna, és a Székely Nemzeti Tanács elnökének Bakk Miklós mellett kellett volna kifejtenie a véleményét az autonómiáról. Ezt a vitát Csapó levélben lemondta, mert úgy vélte, nem léphet fel Toró és Bakk társaságában. A másik programban viszont, ahol a volt szenátornak Vincze Gábor és Bárdi Nándor történésszel együtt kellett volna fellépnie, ez utóbbiak kifogásolták az SZNT-elnök személyét. A tábor szervezői újabb meghívót küldtek az SZNT elnökének, amelyben a dél-tiroli Christoph Pannal és Davide Zaffival javasoltak közös fellépést. Csapó I. József azonban ezt is lemondta. /Gazda Árpád: Autonomista helyzetet teremtenének. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

A stratégia és az összehangoltság hiánya jellemezte a határon túli felsőoktatás és kutatás-fejlesztés támogatását a rendszerváltás utáni tizenkét évben – állapította meg a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program munkatársai által végzett hároméves vizsgálat, amelynek eredményeiről sajtótájékoztatón számolt be a projektvezető, Berényi Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Hozzátette: nem kívülről kell támogatni a határon túli felsőoktatást és kutatást, hanem ténylegesen integrálni kell azt a magyarországi felsőoktatási és tudományos rendszerbe, továbbá az Európai Unió célkitűzéseinek megfelelően az etnikai támogatási koncepció helyett regionális oktatási-kutatási hálózatokat kell kialakítani, és ezen belül kell megkeresni a magyar nyelvű felsőoktatás helyét. A kutatásban az 1990 és 2002 közötti időszakot vizsgálták Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban abból a szempontból, hogy mennyire hasznosult a határon túli felsőoktatásra és kutatásra ez idő alatt fordított 12 milliárd forint. Általánosságban elmondható, hogy jó helyre került a pénz, azonban a hasznosulás "kissé ellentmondásos". A támogatások segítségével létrejött a Partiumi és a Sapientia Egyetem, illetve Beregszászi Főiskola, valamint kiépült a felsőoktatási és tehetséggondozó kollégiumok hálózata is, a többi között Komáromban, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Újvidéken. Nagy a jelentősége a magyarországi egyetemek és főiskolák kihelyezett tagozatainak is, amelyből több mint 30 működik a négy magyar kisebbségi régióban. Ezek a tagozatok nagy mértékben hozzájárultak a magyar értelmiség képzéséhez, anélkül, hogy akár a szülőföldjükön belül, akár azon kívül utazniuk vagy elvándorolniuk kellett volna. A diákok nagy többsége azonban nem tartja kielégítőnek az itt szerezhető gyakorlati képzést. A három éven keresztül folyt, több mint 50 ember munkáját összefogó kutatásban elemezték a határon túli és a hazai sajtót, kérdőíves adatgyűjtést végeztek a diákok és az oktatók körében, mélyinterjúkat készítettek mértékadó hazai és határon túli személyekkel. /Nincs stratégia a határon túli felsőoktatás támogatásában? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Hetedik alkalommal rendezték meg a Duna Televízió, valamint a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium szervezésében a szurdokpüspöki anyanyelvi tábort, melyen 14 és 17 év közötti fiatalok vettek részt. A táborba közel nyolc országból 151-en érkeztek. Az idei téma Balassi Bálint volt. A határon túli magyar diákoknak a táborozás költségét a Duna TV állta. /Anyanyelvi tábor 2004-ben is! = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

Az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) idén negyedik alkalommal szervezett Ádámoson szórványtábort. Míg első évben csupán 40 helyi gyereknek biztosítottak vakációt, idén már 180 IV-VIII. osztályost fogadtak. Az egyetemistákból, fiatal tanárokból álló ALKISZ elődleges célja: a többnyire szórványban élő magyar diákok közötti kapcsolatok kialakítása. Július végétől a vámosgálfalviak, désfalviak, szászcsávásiak, magyarsárosiak, héderfájiak, küküllőszéplakiak, bonyhaiak és bethlenszentmiklósiak táboroznak. A gyerekek a népművészetről, a hagyományokról és a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat. /(simon): Folyamatosan bővül az ádámosi szórványtábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

Nyírő József 1950-ben költözött Madridba, miután öt évig Németországban élt menekültként. Vaszary János, a Madridban élt magyar újságíró, rendező és forgatókönyvíró Tubák csodálatos élete című, 1958-ban megjelent regényében Nyírő Józsefet jelenítette meg. „Itt nem tudok meghalni. Akárhogy szeretem, akárhogy becsülöm, idegen ez a föld nekem. Minden föld idegen. Ha már azonban nem lehet kitérni a nagy törvény elől, igyekszem átvarázsolni. Hallatlanul megkényszerített képzettel idehozom magamnak a szülőföldet, a Hargitát, Rika rengetegét, a Küküllőt, Csicsert, Budvárt, a pisztrángos patakokat, a fehéren villámló nyíreseket, az elvesztett csodás magyar világot, és gyönyörű képek vonulnak el szemem előtt" – írta a halálos kórral küzdő, nagybeteg Nyírő. Nyírő József Székelyzsomboron született 1889. júl. 18-án, 115 évvel ezelőtt. Székelyzsombor lakosságának száma ma valamivel kevesebb, mint hatszáz, többségben magyarok. Júl. 18-án megemlékeztek a falu nagy szülöttjéről, leleplezték Nyírő József mellszobrát és az író szülőházára, a valamikori iskola és kántortanítói lak épületére márvány emléktáblát helyeztek. A szervezőbizottságból Fülöp Károly tanító Brassóban lakik, ő a Pro Sombor Egyesület elnöke; Kunos Lajos evangélikus lelkész pedig a Pro Sombor Egyesület titkára. Nyírő mellszobrát Bunaventura Serban, Bákóban élő szobrász készítette el, aki egész alakos Szent István-szobrot készített Ásotthalomnak, továbbá Négyfaluban szintén az ő munkáját, a Petőfi-mellszobrot leplezték le idén március 15-én. A Nyírő-szobrot Székelyzsomboron a Templom-dombon állították fel. Beszédet mondtak az egyházak képviselői, a Pro Sombor Egyesület nevében Fülöp Károly egyesületi elnök, valamint a Magyar Írószövetség nevében Pomogáts Béla. Az emléktábla szövege: Székelyzsombor, 1889. július 18. – Madrid, 1953. október 16. Ebben a házban született Nyírő József. A ház egyelőre üres. Fel kell kutatni az emlékeket, könyveket. Gyulafehérváron, a katolikus teológiai könyvtárban fellelhetők Nyírő első irodalmi próbálkozásai, amelyek még a szemináriumi időkben születtek. „Avégett vagyunk a földön – írja Nyírő Az én népem című regényének mottójában –, hogy egymást megismerjük, szeressük és ezáltal boldoguljunk." /Kozma Mária: „Soha még szegénységet gazdagabbnak...". = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 23./

Nyolc-tíz újságíró indult mikrobusszal a napokban egy átadási szalagátvágásra. Csak ketten képviselték közülük a magyar sajtót, mégis a beszélgetés többnyire magyar nyelven folyt. Magyarra váltottak át azok a román kollegák, akikről a magyar újságíró eddig azt hitte, hogy nem ismerik a magyar nyelvet, köztük az is, akiről eddig úgy gondolta, hogy hamarabb nyelne kardot, mintsem megszólaljon magyarul. Az egyik elárulta, hogy az ő anyanyelve magyar. Aztán az élet úgy hozta, hogy az apja nyelvét vitte tovább. Többen román iskolába jártak, ezért is inkább román lapnál tudtak elhelyezkedni. Ma már ezek nyíltan, vagy nyíltabban megmondják, hogy ők honnan jöttek és kicsodák. A kollegák tudják, hogy a következő években egyre jobban szükségük lesz a magyar nyelv ismeretére. /Sike Lajos: Jack Londonra hallgatva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Bánhegyi János ezredes, a Nyírbátori Határigazgatóság rendészeti igazgató-helyettese leszögezte, hogy konszolidált állapotok alakultak ki az utóbbi pár évben, azaz nagyon csekély esemény történik ezen a határszakaszon. Mindkét oldalon komoly eredményeket értek el az emigráns személyek határ előtti feltartóztatásában, emellett pedig az embercsempész szervezetek elfogásában. Mind a két oldalon megjelentek a nagy teljesítményű hőkamerák, követőrendszerek, éjjeli távcsövek. Az embercsempészettel szemben az árucsempészet nem csökkent jelentősen: az első számú árucikk a cigaretta és az alkohol. /Bodnár Gyöngyi: "Konszolidált állapotok a román–magyar határszakaszon". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./

Emil Boc kolozsvári polgármesternek rengeteg dolga akadt, a rosszemlékű Gheorghe Funar számtalan megoldatlan kérdést hagyott hátra. A sürgős, megoldásra váró kérdésekben viszont túl óvatos és körültekintő. A megyeszékhely belvárosából például mihamarabb el kell tűnniük a román dominanciát jelképező trikolóroknak. Miért nem lehetett azonnal eltávolítani például azokat a többnyire a belvárosban elhelyezett pannókat, amelyekre a román alkotmánynak a hivatalos nyelvre és ennek használatára vonatkozó cikkelyeit írták ki? Boc nem merészel határozott lépéseket tenni a funári közigazgatási diktatúra magyarságot sértő következményeinek megszüntetésére. Tonut Tene személyében Emil Boc közvetlen munkatársai közé tartozik a kolozsvári vasgárdisták egyik képviselője is. /Kiss Olivér: Szakítani a funári örökséggel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Rétyen zajlik az Országos Fúvóstalálkozó, melyen 230-an (!) vesznek részt. A fúvósok rétyi nyíri táborozásának immár hagyománya van. /Országos Fúvóstalálkozó Rétyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

A magyar-román kistérségi társulásokról tartottak kétnapos tanácskozást Szatmárnémetiben a Nyíregyházi Fejlesztési Ügynökség és a Szatmár Megyei Tanács rendezésében. A nyíregyháziak megosztják tapasztalataikat a szatmáriakkal. A két megye a Phare CBC program keretében pályázatot nyert a felkészítők anyagi támogatására. Nagy igény van a jobb határ menti és kisrégiós együttműködésre, szinte minden területen, a gazdaságtól kezdve a kultúráig, a környezetvédelemtől a gyermekvédelemig. A közös internetes adatbázist a közeli jövőben létrehozzák. Gáman Mihály a pusztadaróciak polgármestere elmondta, hogy a határövezet forgalmának problémáit csak közösen tudják megoldani. /(Sike Lajos): Közös érdek a magyar-román kistérségi társulások kialakítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

Egyre több gyimesbükki csángó kezdte el visszamagyarosítani a hatóságok által 1920 után elrománosított nevét az utóbbi időben. A módszer egyszerű, és nem is költséges. A 2003/41-es kormányrendelet értelmében az illetékes polgármesteri hivatal adminisztratív úton eljárva írhatja át a kérvényező anyanyelvére az eredetileg más nyelven anyakönyvezett nevet. Suciu Ladislaunak, Gyimesbükk alpolgármesterének apját még Szőcsnek hívták. Noha az RMDSZ-es elöljárót a községben mindenki Szőcs Lászlóként ismeri, keresztlevelében a Suciu név szerepel. A helyi tanácsnál elkészül az új születési bizonyítvány, amely alapján ki kell cserélni a személyazonosságit és a többi hivatalos iratot is. – Többnyire a fiatalok kérik nevük visszamagyarosítását, ennek pedig egyszerű a magyarázata: az anyaországban kívánnak érvényesülni – állítja Görbe Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere. Fordított esetről, amikor valaki a magyar nevét szeretné románosítani, a bükki községvezetők az utóbbi másfél évtizedben nem hallottak. /Szucher Ervin: Magyarosítják az anyakönyvet. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság munkatársa, a Népszabadság tudósítója elítélte a hajdani Emil Constantinescu-féle vezetést: időnként a Nagy-Románia Párttal vetekedő módon viszonyult a magyarsághoz. Emil Constantinescu 1996–2000 között Románia elnöke volt, de akkor nem állt a magyar ügyek mellé. A tusnádfürdői Orbán–Constantinescu találkozó után azt mondták, hogy a Fidesz és a Constantinescu-féle vezetés között annak idején éppen olyan jó volt a viszony, mint amilyen a mai magyar szocialista-liberális koalíció és a bukaresti szociáldemokrata vezetés kapcsolata. Tibori hozzátette: ha annyira jó volt a viszony, miért nem ért el 1998–2000 között az erdélyi magyarság számára Orbán kormányfőként semmilyen engedményt Constantinescuéktól. – Orbán Viktor Tusnádfürdőn azt mondta, a szlovákiai magyar politikai modell a romániainál sokkal jobb. Legyen több párt, s majd azok egyesüljenek, választási koalícióba. Tibori szerint „Orbán Viktor ezúttal is rosszul mérte fel a helyzetet. A kibicnek, persze, semmi nem túl drága.” /Tibori Szabó Zoltán: Kibicek és kalandorok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke volt a Partiumi Magyar Napok fő védnöke. Együtt ünnepelünk, mondta, és készülhetünk a nemzet határokon átívelő egyesítésére, amire az EU-s csatlakozás kiváló lehetőséget biztosít. A magyar kormánynak az a célja, hogy Románia minél hamarabb az EU tagja legyen, mert vele az erdélyi, a partiumi magyarság is az lesz. „Aki halasztásról beszél, az az erdélyi magyarság szándéka és érdeke ellen is szól.” Magyarország csatlakozásával új helyzetbe került a HTMH, a határon túli magyarság támogatásának kormányzati szervezete. A Felvidék és Muraköz az anyaországgal együtt lett az EU tagja, Erdély Romániával két-három éven belül csatlakozik, míg a kárpátaljai magyarság Ukrajnához, a vajdasági Szerbiához van kötve, vázolta helyzetet a HTMH elnöke. Kiemelten figyelnek Vajdaság és Kárpátalja magyarságára, az ő helyzetük a legriasztóbb. Az utóbbi évtizedben 300 ezerrel csökkent a határon túli magyarság száma, annyival, amennyit most az egész Délvidék magyarsága számlál. Elemezni kell, mit lehet tenni ebben a helyzetben. Érdekes, hogy ott a legkisebb a fogyás, ahol legnagyobb a szegénység, vagyis Kárpátalján, ahol a magyarság azonosságtudata szempontjából más térségeknél is meghatározóbb szerepe van az egyháznak és az anyanyelvi oktatásnak. – A Medgyessy-kormányt sok bírálat érte az idei költségvetési támogatások megnyirbálása miatt. Elég, ha csak a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi campusa építésére szánt pénz nagyarányú csökkentésére célozni. A jövő évben nem vonnak el a határon túli magyaroktól újabb összegeket? – hangzott a kérdés. Hirtelen nem tudná megmondani, mennyit vett el a kormány, válaszolt Bálint-Pataki József, de „a HTMH keményen fellép a határon túli magyarokért”. Az fel se merülhet, hogy a támogatás tovább csökkenhet. Reméli, hogy a támogatás jövőre inkább növekszik. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására viszont hatalmas összeget fordítanak. Mintegy 200 ezer diák és pedagógus részesül belőle. A HTMH elnöke szerint a határon túl élő magyarok számára a legfőbb veszély a megosztottság. Ilyen megosztottság, mint 2004-ben, korábban soha nem volt tapasztalható soraikban. Szerinte a megosztottságban „meghatározó szerepe van a magyarországi politikának, a politikai elit egy részének, melynek tagjai az egymásnak feszülést, a széthúzást bátorítják.” Jó lenne, „ha e fontos nemzetpolitikai kérdésben nemzeti konszenzus jönne létre, lehetőleg még a romániai parlamenti választások előtt, mert elgondolni is rossz, milyen katasztrófát jelentene, ha az erdélyi magyarság elvesztené parlamenti képviseletét. A vajdasági események, az egyre szaporodó magyarverések egyértelműen igazolják, hova vezethet az ilyesmi. Jó volna, ha minden politikus megértené, hogy a határon túli magyarság érzelmeivel nem lehet játszani, s azt nem lehet eszközként felhasználni itthoni politikai célok eléréséhez. Ez egy életveszélyes játék!” /Sike Lajos: „Most már a megosztottság a legnagyobb veszély, immár életveszély!" Beszélgetés Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./

Flóra Gábor szociológus, a Partiumi Keresztyén Egyetem előadótanára elmondta, hogy az elmúlt tizenöt évben a Romániában hivatalosan munkát vállalók száma szinte felére (hozzávetőleg 8,5 millióról 4,5 millióra) csökkent. A gazdaság veszteséges szektorában megszüntetett munkahelyekről távozni kénytelenek jelentős hányada számára nem nyílt legális munkalehetőség. Az érintettek tömegesen éltek például a korhatár előtti kedvezményes korhatári vagy betegnyugdíjaztatás lehetőségével. Főleg az aktív korban lévő lakosság itthon végez feketemunkát, valamint külföldön (többnyire szintén illegális) munkát. Hivatalos becslések szerint a feketemunkából szerzett bevételek a hazai bruttó nemzeti termék mintegy 25%-át teszik ki. Becslések szerint 4 millióan élnek a "rejtett gazdaságból", míg a hivatalos gazdaságban 4,5 millió személy tevékenykedik. A lakosság egészségi állapota egyre rosszabb. Látványosan megugrott a szociális megbetegedések (tbc, vérbaj, különböző bőrbetegségek, az elégtelen táplálkozás és a rossz, pihenést és tisztálkodást egyaránt megnehezítő lakásviszonyok miatt terjedő fertőzések) száma. A megelőzésre keveset költenek. /Báthory Éva: Én dolgozom, más keres? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 12./

Aug. 7-én dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő A Gyergyói-medence modernizációja. A gyergyói térség népességének alakulása a változás utáni időszakban címmel tartott előadást Gyergyószentmiklóson. A diktatúra idején az iparosítás célja Székelyföld elrománosítása volt, de a helyi vezetőknek köszönhetően ez nem következett be: munkaerőt a környező falvakból hoztak. Szintén nekik köszönhetően a gyárakat a korabeli, legmodernebb, többnyire nyugati gépekkel látták el. 1990 után országos szinten bekövetkezett egy rosszul kivitelezett privatizáció, amely a Gyergyói-medencét a létében érintette. A gyárak tönkrementek, a munkások nagy részét elbocsátották, a gépi felszerelés sok helyen eltűnt. Erdélyi Ede a lenfonodából gátert csinált, a szövőde egy időre fellendült, jelenleg árverezik, a bútorgyárat egy csíkszeredai igazgató tette tönkre. A nagy ipari vállalatok leépülésével egyidőben magánvállalkozások létesültek, szám szerint 483, amelynek a fele működőképes. A vállalkozók jelentős hányada foglalkozik fafeldolgozással, és többségük becsületesen. 1997–99 között a hatalomhoz közel álló fakitermelők jutottak fához, 6 milliárd dollár értékű faanyaggal károsítva meg Hargita–Kovászna megyét. A képviselő kitért arra, hogyan gátolta meg az erdészet az erdők visszaadását, s a törvény érvényesítését. 1995-től elkezdődött a térség népességcsökkenése, jelenleg a kivándorlási folyamat viszonylag megállt. /Gál Éva Emese: Közérdekű előadás a Gyergyói-medencéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

Szilágy megye legnagyobb községeként tartják számon Váralmást. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2853 lakosa van. A község kilenc települést ölel fel: a Zilahtól 51 kilométerre fekvő Váralmás mellett Farnas, Zsobok, Sztána, Kispetri, Bábony, Kiskökényes, Almásnyíres és Cold falvakat. A Kalotaszeghez tartozó falvakat 1968-ban csatolták Szilágy megyéhez. A község útjai évszázadnyira elmaradtak az úgynevezett európai normáktól. Zsobok lehet a példa a község többi nyolc településének, ősszel jubilál a zsoboki gyermekotthon, ahol árva vagy elhagyott gyermekeken kívül szórvány települések gyermekei magyarul tanulnak. Az intézmény kivitelezője a helybeli lelkész Molnár János és felesége, Molnár Irma. Zsobokon 444-en élnek. /Fejér László: Kilenctelepüléses község. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

Orbán Viktor saját kampánycéljaira használja fel a romániai magyarságot – fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök a bukaresti közszolgálati rádió aug. 14-i hírműsorának adott nyilatkozatában. A rádió riportere a volt magyar miniszterelnöknek, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökének a közelmúltban Romániában tett megnyilatkozásairól kérdezte a bukaresti kormány álláspontját. Nastase kifejtette: az oly annyira "légiesített" határok miatt Orbán Viktor nem vette észre, hogy kilépett Magyarországról, és belépett Romániába, azt hitte, hogy Romániában is folytathatja választási kampányát. Nastase leszögezte: a romániai magyarokkal és az RMDSZ képviselőivel együtt Bukarest elutasítja, hogy Orbán a romániai magyarok és románok rovására folytasson kicsinyes politikai játékokat. A miniszterelnök megállapította, hogy az RMDSZ és a román kormány közötti rendkívül hasznos együttműködés tette lehetővé a bejutást a NATO-ba, adott támogatást az európai uniós csatlakozáshoz, a vízummentesség bevezetéséhez. /Adrian Nastase ismét bírálja Orbán Viktort. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Temesváron egy művészdinasztia két alkotója, Pokker László szobrászművész és Pokker Laura festőművész, apa és lánya közös tárlata nyílt meg a Héliosz Galériában. Pokker László nagyméretű szobrai anyagául a fát választotta, négy évtizedes alkotói pályája gazdag sikerekben. Pokker Laura a kolozsvári Ioan Andreescu Egyetem Festészeti Karának idei végzőse. Eddig többnyire szülővárosában, Lugoson állította ki munkáit. /(Szekernyés): Pokker László és Laura tárlata. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./

Románia lakossága 2050-ig 15,7 millióra csökkenhet – állapították meg amerikai szociológusok. A 27 százalékos csökkenés Kelet-Európában az egyik leglátványosabb fogyási számarányok közé tartozik, Romániát csupán a szomszédos Moldovai Köztársaság szárnyalja túl ebben. Az erdélyi magyarság körében tapasztalt fogyás Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint a következő évtizedekben fokozódhat, annyira, hogy ötven év múlva mindössze 700 ezer főt számlál majd az erdélyi magyar közösség. Az erdélyi magyarok évente 20 ezerrel lesznek kevesebben, ezt elsősorban a születések és elhalálozások kedvezőtlen egyenlege, valamint a migráció idézi elő, fele-fele arányban. /Borbély Tamás: Radikálisan módosul a világ népességtérképe. Bekövetkezik az erdélyi apokalipszis? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Aug. 28-án Széchenyi–emlékünnepséget rendeztek Kőszegremetén. A falunappal egybekötött rendezvény keretében felavatták az újra cserélt millenniumi kopjafát, megnyitották Bú József amatőr fafaragó kiállítását, a legnagyobb magyar emlékoszlopánál sorra kerülő hagyományos megemlékezést gyermekműsorok követték. Az ünnepségen jelen voltak a budapesti Országos Széchényi Kör és a nyíregyházi csoport képviselői. Bú József a magyarság történelméhez kapcsolódó faragványaiból nyílt kiállítás. Erdélyi fejedelmek, a Szent Korona országainak és 72 vármegyéjének címerei, a hunok–magyarok rokon népeinek harci kultúráját idéző képek, az első magyar felelős minisztérium alakjai, honalapító atyáink, a Szent Korona és a koronázási jelképek – mind–mind szerepelnek az egyedülálló kollekcióban. /Fodor István: Falunap és Széchenyi–emlékünnepség Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./

Magyar-román kis- és középvállalkozói üzletépítő programot működtet a nyíregyházi PRIMOM Alapítvány Tanácsadó és Információs Hálózata, valamint Euro Info Központja. A projekt négy magyarországi és négy romániai megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes vállalkozásait segíti a gazdasági kapcsolatok felvételében. Térítésmentesen nyújtanak különböző szolgáltatásokat, vállalják a külkereskedelemmel foglalkozó vezetők, munkatársak képzését, naprakész információkkal látják el őket, partnertalálkozókat szerveznek részükre. Nyíregyházán és Debrecenben két napos üzletépítő képzést rendeznek. /Magyar-román üzletépítő program. Határrégiós együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Nem érte nehézfém-szennyezés a Tisza folyó felső szakaszát a Borsabányán bekövetkezett és pusztán jelentéktelen műszaki „eseményként” elkönyvelt baleset nyomán – állították szept. 4-én az illetékes román vízügyi és környezetvédelmi hatóságok. A borsabányai kitermelésnél szept. 3-án egy föld alatti csővezeték eltört. A sérült vezetékből körülbelül egy óra leforgása alatt mintegy 80 köbméter zagy a közeli Csiszla patakba, onnan pedig a Tiszába ömlő Visó vizébe került. Műszaki mérések szerint a szennyezés a Visóban annyira felhígult, hogy a folyó vize már a veszélyes szennyezettségi értékek alatt mozgó nehézfém-tartalommal ömlött a Tiszába. /Nem érte nehézfém-szennyezés a Tisza felső szakaszát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

A Házsongárdi temetőben ismét műemlékértékű sír került veszélybe: Kedves István, a kolozsvári Szent Mihály-templom néhai plébánosa, a templomtorony egyik építtetőjének sírhelye mellé hatalmas sírgödröt ástak a napokban. A gödör annyira közel van a sírhoz, hogy a Házsongárd Alapítvány immár nem tudja a plébániatemplom kerítésének mintáját utánzó vasráccsal körbevenni a nyugvóhelyet. /G. Gy.: Újabb műemlékértékű sír van veszélyben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

Szept. 14-én Révkomáromban megnyílt az első szlovákiai magyar egyetem, a Selye János Egyetem. Az ünnepségen részt vett Martin Fronc szlovák és Magyar Bálint magyar oktatási miniszter is. A három karral induló Selye János Egyetem tanárképző karára 164, a gazdaságtudományira 149, a református teológiai karra pedig 49 nappali tagozatos hallgató iratkozott be, 199 diákot pedig levelező tagozatra vettek fel. Köztük néhány magyarországi és néhány szlovák nemzetiségű szlovákiai diák is akad. Az egyetem oktatói gárdájában lesznek majd magyarországi tanárok is. „Nem provinciális iskolát, hanem egy európai szintű egyetemet akarunk működtetni Révkomáromban” – mondta Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-. A magyar nemzetiségűek között ma csak feleannyi a diplomások száma, mint a többségi nemzetben. Az 1998-ban kormányzati pozícióba került Magyar Koalíció Pártja (MKP) négy év múlva, 2002-ben azzal a feltétellel vállalt ismét kormányzati szerepet, ha a kabinet elkötelezi magát az önálló magyar egyetem létrehozására. A harcos ellenkezés dacára a kormány állta a szavát. A kabinet tavaly 80, a múlt héten pedig 20 millió koronát utalt Révkomáromba. A napokban a magyar kormány részéről beígért 130 millió forintos támogatás esedékes része is megjelent a Selye János Egyetem számláján. /K. Cs.: Az európai szint a cél. = Krónika (Kolozsvár), szept. 15./

Lényegesen egyszerűsödött a magyarigazolványok, illetve a kedvezménytörvénnyel járó többi okirat kiváltásának módja. Székely István, a státusirodák vezetője elmondta: ezentúl a kolozsvári magyar főkonzulátust is meg lehet jelölni a kérvényező űrlapon a magyarigazolvány átvételének helyeként. Az érdekelt romániai magyarok eddig a magyarigazolványt csak Magyarországon (Budapesten, Nyíregyházán, Debrecenben, Békéscsabán és Szegeden) vehették át. A mostani könnyítés az igénylések további növekedését eredményezheti. A 38 000 diákigazolványon kívül eddig hétezer pedagógusigazolványt és ötszáz oktatói kártyát bocsátottak ki romániai magyarok nevére. A magyarigazolványt eddig mintegy 490 000 személy váltotta ki Erdélyben. /Egyszerűsödött a magyarigazolvány kiváltása. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 21./

A pénzügyminisztériumi határozattervezet teljesen ellehetetleníti az új adótörvénykönyv által biztosított 1%-os személyi adófelajánlást a civil szervezetek részére – hívta fel a közvélemény figyelmét Winkler Gyula parlamenti képviselő. A tervezet szerint az adófizető polgárnak, amennyiben élni kíván az 1%-os felajánlás lehetőségével, egyrészt egy típuskérvényt kell kitöltenie, melyen feltünteti az általa kiszemelt civil szervezetet, a kódját és bankszámláját, illetve szponzorálási szerződést kell kötnie az illető szervezettel. Ez a követelmény annyira költséges, hogy nem is érdemes nekifogni. /Gáspár-Barra Réka: Ellehetetlenítik az egyszázalékos adófelajánlást? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

Szept. 27-én Kincses Előd ügyvéd, valamint Andrássy Árpád (a marosludasi RMDSZ szervezetének elnöke) sajtótájékoztatójukon kifogásolták az RMDSZ felső vezetésének tevékenységét Kincses Előd szerint a romániai magyar politizálásban erkölcsi és szakmai megújulásra van szükség: „Ebbe a balkáni politikai stílusba, amelyet elsősorban az SZDP és hűséges szövetségese, az RMDSZ csúcsvezetése képvisel, sehogyan sem illeszthetőek az általam képviselt elvek, értékek, a jogkövető magatartás, az igazságosság, a határozottság. Ezért bármennyire is hízelgő, hogy szenátori jelölést kaptam, – mivel nem tartanak becsületes állóurnás előválasztást -, úgy döntöttem, nem veszek részt az október 2-i gyűlésen.” /-demeter-: Kincses nem lesz jelölt. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./