Május 29-én Torockószentgyörgyön a két szomszédos falu magyarsága emlékezett az 1944. szeptember 7–11-i nyírmezei csatában elesett honvédekre. A felállított fejfát és emléktáblát Ferencz Gábor torockói unitárius lelkész áldotta meg. Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke hangsúlyozta, bár Torockószentgyörgyön 9 honvédet hantoltak el 1944 szeptemberében, azért állítanak emléket a nyírmezei csata áldozatainak, mert ez a falu méltó arra, hogy a hősök emlékét ápolja. Eljött Ludányi Horváth Attila kolozsvári magyar konzul és Kisvári Tamás alezredes, bukaresti magyar katonai attasé is. Erdélyben a torockószentgyörgyi a tizenkettedik kegyhely, amelyet a THHB kezdeményezésére jelölnek meg a honvédek emlékére. /Benkő Levente: Síremlék a honvédeknek. Világháborús hősökre emlékeztek Torockószentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

Május 27-én tartották meg a nagyváradi Kiss Stúdióban Márai Sándor, Nyírő József és Wass Albert műveiből készült színpadi játékot. A Három csillag jár az égen című előadásban Kiss-Törék Ildikó és Varga Vilmos Nyírőtől az Uz Bence, Máraitól többek között a Kassai őrjárat, Verseskönyv, San Gennaro vére és az Egy úr Velencében, Wass Alberttől pedig a Hová, Uram, hová vezet az utunk, Elvásik a veres csillag, illetve a Magyar karácsony című műből adtak elő részleteket. Varga Vilmos elmondta, azért esett a választás erre a három alkotóra, mert összeköti őket a közös sors: mindhárman külföldön haltak meg, valamennyiük műveiben a magyar nyelv és kultúra iránti hűség nyilatkozik meg. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

A világon először Kolozsváron, a kincses városban szervezik meg azt a nemzetközi operakarmester-versenyt, amely Bartók Béla nevét viseli. A Kolozsvári Állami Magyar Opera által szervezett verseny május 30-tól június közepéig tart, 23 ország 38, többnyire fiatal karmestere vesz részt a megmérettetésen. A verseny példátlan, mert eddig sehol nem tartottak karmesterek közötti megmérettetést kimondottan csak az opera műfajában. Hary Béla, a kolozsvári opera karmestere kiemelte: a nemzetközi versenyeken diadalmaskodó fiatal tehetségek mindig hasonló rendezvényen hívták fel magukra a figyelmet. /Borbély Tamás: Világpremier operakarmester-verseny Kolozsváron. Huszonhárom ország képviselői mérik össze erejüket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Románia a nyugati és a keleti kereszténység törésvonalán húzódik, a román többség és a magyar kisebbség között ezért vannak hatalmas kulturális és gondolkodásmódbeli, szokásbeli különbségek. Ez fogalmazódott meg hétvégén, a fugyivásárhelyi Studium Academicum Alapítvány által Európa, kultúrák ütközőpontja címmel szervezett nemzetközi konferencián. A társadalom problémáinak keresztényi szemmel való tüzetes vizsgálata, egyháziak és keresztény szellemiségű világiak közös kiútkeresése, évek óta közös szellemi műhelybe terel romániai, magyarországi és hollandiai szakembereket, magyarázta Kállay László, a Nagyvárad tőszomszédságában levő pár ezer lelkes falu református lelkipásztora, a Studium Academicum Alapítvány vezetője. Az erdélyi magyarságot és más romániai kisebbségeket is jelentősen megtizedelte az elvándorlás. A 90-es évek elején becslések szerint Erdélyből 200 ezer magyar emigrált nyugatra, 75 százalékuk Magyarországon telepedett meg. Az RMDSZ tavalyi felmérése szerint az erdélyi magyarok még nem érzik magukat kulturális biztonságban szülőföldjükön, noha kisebbségi jogaik köre bővült, és az iskoláztatási lehetőségeik is jobbak, fejtette ki n Kelemen Hunor parlamenti képviselő. John Snel holland előadó szerint a 20. században ideológiák ütköztek egymással, a 21. században pedig a kultúrák mérik össze erejüket. Előadása vitát kavart. Románia társadalmi fejlődésének elmúlt 15 évét vizsgálta Kelemen Hunor, aki szerint a kommunizmus alóli hirtelen felszabadulás felkészületlenül érte az erdélyi magyarságot, sem elegendő tudása, sem politikai eszközei nem voltak igényei megvalósításához: autonómiát, méltányos bánásmódot, otthont akart szülőföldjén, ezért hozta létre az RMDSZ-t. Románia gazdasági gondokkal küzdő nemzetállam, amelyben most folyik a nemzetépítés, a 90-es években ezért feszültek egymásnak a nemzeti indulatok, vélekedett az előadó. Az ütközőpontok mára olyannyira tompultak, hogy a románság kész törvényben garantálni a kisebbségek jogait, és kulturális autonómiát biztosítani számukra. /Lakatos Balla Tünde: Európa, kultúrák ütközőpontja. Civilizációs törésvonal mentén élünk Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

Megjelent Marosi Ildikó: Az erdélyi Helikon képeskönyve /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című albuma mintegy 350, többnyire korabeli fotóval. A képeskönyv a kiadó 325. könyve. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Marosvásárhelyen a legutóbbi tíz hónapban négy, többnyire magyar nyelvű könyveket is árusító könyvesbolt zárt be, végérvényesen. Aki Vásárhelyen könyvesboltot akar nyitni, a balkáni állapotok miatt egyszerűen képtelen üzlethelyiséghez jutni. A segélypénzeken megjelentetett könyvek általában kevés példányban jelennek meg. A sajtó helyi képviselői azután nagy hírverést rendeznek a könyvnek. Csökken a könyvvásárlás magyaroknál is. /Fazakas Károly Csaba: Mi volt előbb: a könyv vagy a könyvesbolt? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Halálos fenyegetést kapott levélben a Jobbik Magyarországért Mozgalom szécsényi országgyűlési képviselőjelöltje, Franka Tibor. A fenyegetést a miniszterelnökről most megjelent könyve miatt kapta. Egy éles lőszert is tartalmazó levélben az „Ezért kinyírunk Orbánnal együtt” mondattal fenyegették meg Frankát. Franka Tibor Gyurcsány című könyve a közelmúltban jelent meg, ebben a miniszterelnökről volt tanárai, szomszédai és eszmetársai nyilatkoznak. A levélre a Jobbik közleménye szerint a Miniszterelnöki Hivatal bélyegzőjének papírból kivágott lenyomatát ragasztották. /Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

Június 12-én a Kisiratosi Általános Iskola 16 nyolcadikosa búcsúzott iskolájától, s egyúttal szülőfalujától, ősztől többnyire Aradon, középiskolában folytatják tanulmányaikat. Almási Vince polgármester arra intette a diákokat: menjenek, tanuljanak, de jöjjenek vissza szülőfalujukba. /(nagyálmos): “Térjetek vissza szülőfalutokba”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./

Uzonban a Mikes-kúriát visszakapta a család. Lassan visszanyeri eredeti arculatát a műemlék értékű épület. Mikes Zsigmond a szülők Karlsruheből érkező euróinak segítségével próbálja lakhatóvá, kulturális centrummá varázsolni az épületet. Közgazdász és gépészmérnök diplomával érkezett Németországból. A faluturizmusba való bekapcsolódás egyfajta lehetőség, de mellette gazdálkodni kell. Mikes Zsigmond hétvégi kulturális műsorokat tervez. Június 11-én volt az indítás, az első próbálkozás. Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, a nagyváradi Kiss Stúdió mindenesei hozták el Uzonba a Három csillag jár az égen című színpadi játékot. A három csillag Nyirő Józsefet, Márai Sándort és Wass Albertet jelenti, az ő műveikből válogatták össze műsorukat. /Borbély László: Indulás színházzal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör június 14-i záróülésén Kaffka Margitra emlékeztek, az írónő születésének 125. évfordulója alkalmából. Kaffka Margit munkásságáról, dr. Brauch Magda beszélt, az írónő verseiből, prózájából Czernák Ferenc adott elő. Az irodalmi körben 2004 szeptemberétől tíz találkozót tartottak. Megemlékeztek Petőfiről, Olosz Lajosról, Radnótiról, Balassiról, Kosztolányiról, József Attiláról. Előadó legtöbbször dr. Brauch Magda volt, közreműködött az idén nagypénteken eltávozott Maresh Béla színművész, Czernák Ferenc, Szűcs Éva és három alkalommal a zimándújfalui iskola diáksága. /Regéczy Szabina Perle: Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Pozsony Ferenc néprajzkutató, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke /sz. 1955/ első tudatosabb gyűjtéseit középiskolában kezdte, Kovásznán, a háromszéki népballadákkal kezdett foglalkozni. Személyes kapcsolatba került az erdélyi magyar néprajztudomány kiválóságaival. 1981 szeptemberében Kézdivásárhelyre helyezték ki tanárnak, akkor kezdett el foglalkozni az erdélyi szászokkal. 1990 után hirtelen megnyílt az erdélyi magyarság köré kiépített szigorú információs zárlat. Akkor kezdtek rádöbbenni, hogy amit addig tudománynak hittek, az mennyire messze áll attól, amit Közép- vagy Nyugat-Európában művelnek. Péntek János professzor őt és több fiatal kutatótársát visszahívta az egyetemre. Kolozsváron fokozatosan megalapozták az egyetemi fokú néprajzos oktatást. Ebből a műhelyből született meg előbb a Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék, majd annak megfelezéséből a Magyar Néprajz és Antropológiai Tanszék. Ezenkívül nagy segítségükre volt a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek keretében évente három-négy tematikus konferenciát szerveztek, ahová a magyar néprajztudomány legjobbjai jöttek el. A társaság fennállásának tizenöt éve alatt 10 ezer kötetes szakkönyvtárat, jelentős archívumot, adattárat hoztak létre, és ott helyezték el a moldvai csángósággal kapcsolatos adattárukat is. 1991-től kisebb-nagyobb rendszerességgel diákjaikkal Moldvában kutattak. Több kutatásukba bevontak román, magyarországi, olasz és német kollégákat is. A csángóság kérdéséről Pozsony Ferencnek román nyelvű kötete jelent meg három évvel ezelőtt. A könyvnek pozitív visszhangja volt, újabb kiadást is nyomtattak. Pozsony Ferenc Zabolán, szülőfalujában múzeumot alapított, ebben helyet kapott a moldvai csángó népművészeti kiállítás. Tavaly bejegyeztették a Pro Múzeum Zabola Egyesületet, amely szerződést kötött a Székely Nemzeti Múzeummal. Eszerint a gyűjtemény fokozatosan betagolódik a nagy múltú múzeum szerkezetébe, így állandó munkatársat is alkalmazhattak. Pozsony fontosnak tartotta a gyűjtést, a tárgyi kultúra őrzését, mert Moldvában nagyon gyors kultúraváltás indult meg. /Rostás-Péter Emese: Utak Moldva felé, szélesedő ösvényeken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

A nagybányai Teleki Magyar Ház meghívására az elmúlt napokban erdélyi előadókörutat tett Gryllus Vilmos, az elsősorban kicsinyeknek szóló műsorai miatt annyira közkedvelt magyarországi előadóművész. Fellépett Szamosújváron is, a helybeli cserkészcsapat szervezésében, továbbá Szatmárnémetiben, Nagykárolyban, Zilahon és Szilágysomlyón is. /Erkedi Csaba: Gryllus Vilmos Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Nem ildomos emlegetni Marosvásárhelyen azt, hogy hányadik alkalommal kerül sor a Marosvásárhelyi Napok nevű egyhetes programra, mert akkor kiderül, hogy ennek elindítása nem a jelenlegi polgármester, Dorin Florea érdeme, márpedig ő csakis azt tartja fontosnak, amit ő talál ki. Marius Pascan sajtótájékoztatóján főként arról szólt, hogy mennyire nemzetközivé vált immár a program: lesz nemzetközi karikatúraverseny, nemzetközi gyermekfolklór-fesztivál, román-angol teremfoci meccs, de hogy a program június 20-án a harmadik Nemzetközi Fotóművészeti Szalon megnyitásával kezdődik, arról egy árva szó sem esett. A Marosvásárhelyi Fotóklub tagjainak zöme ugyanis magyar. A polgármester kitalálta, hogy ő is tiszteletbeli marosvásárhelyieket jelöl. A városi tanács paritásos alapon ugyanannyi magyar, mint román személyiséget javasol a címre, addig a Dorin Florea listáján hét román, két magyar és egy arab név szerepel. A magyar önkormányzati képviselők nem tudták elérni azt, hogy a Vártemplom szomszédságában levő várudvar mentesüljön a hangos koncertektől. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok – szépséghibákkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Több tíz családot kellett kilakoltatni Fehér megyében, mert házaikat elöntötte a víz. Károkat okozott az erős esőzés. Tíz lakásban okozott kárt a víz Nagyenyeden. A város szélén lakó roma családokat is ki kellett lakoltatni, a víz elárasztotta a város központjában található tömbházak pincéjét, valamint a piacteret is. Szászgorbón, Nyírmezőn és Tövisen több házat öntött el a víz. Utakat is elárasztott a víz, a Kisküküllő folyó egyik hídját tönkre tette az áradás. /Fehér megye. Tovább pusztít az árvíz. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Nagyszabású kutatásba kezd az észak-erdélyi autópálya hatásairól az a munkacsoport, amely többnyire a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) diákjaiból áll, de részt vesznek benne magyarországi, amerikai és más külföldi kutatók is. Entz Géza programigazgató elmondta: a tíz évre terjedő interdiszciplináris kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy az autópálya-építés által kifejtett hatásokat a megépítés után is figyelemmel követik. A kutatók figyelme kiterjed majd a környezetvédelmi hatások mellett a kulturális, gazdasági és társadalmi következményekre is. Entz Géza szerint a kutatás elvégzésében a román kormány mellett mindazon helyi és megyei önkormányzatok érdekeltek, amelyek területét érinti az észak-erdélyi autópálya. Éppen ezért a szervezők ezektől az intézményektől remélnek anyagi támogatást. /Interdiszciplináris kutatás az észak-erdélyi autópálya hatásairól. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

Máté András Kolozs megyei képviselő június 21-én politikai nyilatkozatában reagált Emil Boc, kolozsvári polgármesternek, a Demokrata Párt (PD) ideiglenes elnökének nyilatkozatára. Boc felszólította a D. A. Szövetség koalíciós partnereit, hogy mielőbb döntsék el, kormányozni akarnak vagy ellenzékben maradnak. Máté András felhívta a figyelmet egy múlt heti eseményre: a Kolozs Megyei Tanács ülésén egy határozat kapcsán a D.A. Szövetség képviselői a Szociáldemokrata Párttal és a Nagy-Románia Párttal együtt szavaztak. Ezután mennyire lehet jogos az a fenyegetés, mint amilyennel Emil Boc illette koalíciós partnereit. Máté RMDSZ-es képviselő nehezményezte azt is, hogy Emil Boc több ingatlan esetében is megtámadta az államosított ingatlanokat visszaszolgáltató bizottság döntését, majd a számára kedvezőtlen bírósági alapfokú ítéletet is. /Folytatódik a Máté-Boc konfliktus. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A kormány nemrég jelentést juttatott el a Strasbourgban székelő Európa Tanácshoz (ET) a kisebbségek helyzetéről. A nemzetiségi szervetek által már korábban véleményezett jelentés alapján az ET Miniszterek Tanácsa határozatot fogad el a jövőben arról, hogy Románia mennyire tartja tiszteletben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. Románia 1995-ben ratifikálta az Európa Tanácsban elfogadott Nemzeti Kisebbségvédelmi Keretegyezményt. A jelentést még az előző kormány idején dolgozta ki a Külügyminisztérium. A jelentés megállapítja azt is, hogy a Romániában hivatalosan bejegyzett 20 nemzeti kisebbség közül 15-nek a lélekszáma csökkent a 2002-es népszámlálás adatai szerint az 1992-höz képest. 2004-ben 240 milliárd lejt kaptak az állami költségvetésből a kisebbségi szervezetek, ebből a legtöbbet, 50 milliárdot, a Communitas Alapítvány, a legkevesebbet pedig, 3 milliárdot, a Romániai Rutének Kulturális Szövetsége. A lakosságban képviselt számarányukhoz képest a kisebbségek jóval kisebb arányban részesülnek anyanyelvi oktatásban. A kétnyelvű helységnévtáblákra vonatkozó előírásait általában mindenütt tiszteletben tartják, de a közintézmények feliratainak a helyzete rosszabb, a kisebbségek anyanyelvén a lakossággal értekezni tudó közalkalmazottakat pedig csak részlegesen alkalmaztak a polgármesteri hivatalokban, így Fehér megyében 7 magyar és 1 roma érdekeltségű településéből csak 3-ban, Kolozs megyében 25-ből 24-ben, Beszterce-Naszód megyében pedig egyedül Árpástón. Szilágy megyében a legjobb a helyzet ilyen téren, Szeben megyét pedig a jelentés nem említi. /B. Á.: Kisebbségi kormányjelentés az Európa Tanácsnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Kilenc, magát többnyire kulturálisnak nevező háromszéki román civil szervezet sajtóközleményben tiltakozott az ellen, hogy György Ervin prefektus nem támadta meg a közigazgatási bíróságon az első háromszéki kistérségi társulás megvalósítására vonatkozó önkormányzati határozatot. Felhívással fordultak valamennyi felelős politikai és polgári tényezőhöz, hogy közösen kezdeményezzék a prefektus leváltását. /Kérik György Ervin leváltását. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

Küzdelmes másfél évtizedet zárt az erdélyi magyar cserkészmozgalom, tizenöt évvel ezelőtti megalakulását elképesztő vádaskodás, hatósági vegzálás, állandó megfigyelés követte. A magyar érdekvédelem kormánykoalíciós tényezővé vált 2004-ben, ez a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) helyzetén nem javított. Az RMDSZ-re vár többek közt az RMCSSZ közjogi helyzetének méltányos rendezése is. Az RMCSSZ széles körű nemzetközi kapcsolatokat ápol, meghitt viszonyban van az utódállamokbeli és a nyugati magyar cserkészszövetségekkel. Gaál Sándor országos elnök kifejtette, hogy zaklatásban már nincs részük, de pénzügyi támogatásban sem. A régióban a legelfogadhatóbb a szlovákiai magyar cserkészet helyzete. A koalíciós kormányban részt vevő magyar pártok kivívták, hogy a szlovák cserkészszövetséggel azonos támogatásban részesüljenek. Cserkészparkokkal, -otthonokkal rendelkeznek, megkapták örökös híján az államra maradt magyar kúriák tulajdonjogát, ezeket állami pénzen felújították. A román cserkészekkel meglazult a kapcsolatuk. Gaál Sándor minden meghívásuknak eleget tett, ők viszont nem jöttek el a magyar cserkészek évfordulós ünnepeire. Az erdélyi magyar cserkészek 130 csapatban 3500-an vannak. Miközben a magyarokat militarizmussal vádolták, amikor többnyire papok és pedagógusok állnak a csapatok mellett, addig a románoknál előfordul, hogy egyes cserkészcsapatok katonai alakulatok mellett katonatisztek vezetésével működnek. /B. Kovács András: Évforduló: Nem üldözik – nem is támogatják (Tizenöt éves a Romániai Magyar Cserkészszövetség) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

Papp Simon geológus szobrát leplezték le június 26-án a neves kutató szülővárosában, az ércbányászatáról és színesfémkohászatáról elhíresült Kapnikbányán. A szoborállítást a zalaegerszegi Magyar Olajipari Múzeum kezdeményezte, tervüket a Mol – Magyar Olaj- és Gázipari Rt., valamint a Mol Románia Kft. segítségével kivitelezték. A bronzból öntött egész alakos szobor megalkotója Krupiczer Antal szobrászművész. A kapnikbányai születésű Papp Simon a kőolajkutatás egyik úttörőjeként ismert, kutatásai eredményeként lépett Magyarország a kőolajtermelő államok sorába. 1945 és 1948 között a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. vezérigazgatója volt, majd a háború után 1948-ban a kommunista hatalom koncepciós perben halálra ítélte. A később életfogytiglanra változtatott börtönbüntetésből 1955-ben szabadult, az ítélet letöltése közben végzett munkájával több újabb olajmező felfedezéséhez is hozzájárult. A magyar olajbányászat 1970-ben elhunyt meghatározó egyénisége 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat kapott. A Magyar Olajipari Múzeum 2003-ban Kapnikbányán emléktáblát állított Papp Simonnak és báró Born Ignácnak, a szintén kapnikbányai születésű természettudósnak, bányásznak és kohásznak. Ugyanakkor egy kisebb kiállítást is berendeztek a kisváros egyik ingatlanjában, amelyen a Papp Simonhoz kötődő dokumentumok is megtekinthetők. A kiállítást fokozatosan gazdagítani szeretnék, mindaddig amíg kisebb múzeummá bővül. /Lázár Lehel: Emlékmúzeum Kapnikbányán. A magyar olajipar úttörőjének állítottak szobrot. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ Krupiczer Antal szobrászművész Kapnik szülötte (1944). Az ötvenes évek végén Nagybányára került. Fában, bronzban, márványban egyaránt alkot. 44 éves korában, 1988-ban Magyarországra költözött, jelenleg Nyíregyháza mellett él és dolgozik. /(vásárhelyi): Vidám szoborral gyarapodott Kapnikbánya. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 1./

Újra kiadták Nyirő József legismertebb regényét /Uz Bence, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2005/. A mostani kiadáshoz Marosi Ildikó írt előszót, /Megjelent az Uz Bence. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

Szatmárnémetiben június 29-én nemzetközi tanügyi konferenciát szerveztek, mintegy száz pedagógus a szomszédos Szabolcs–Szatmár–Bereg megyéből jött, a megyei főtanfelügyelő, Viorel Buda pedig magyarul mondta el üdvözlő beszédét. A tanácskozás célja a határon átnyúló kapcsolatok erősítése és további bővítése volt. Pár nappal előbb Nyíregyházán rendeztek hasonló konferenciát. Megjelent Kötő József oktatásügyi államtitkár, aki rámutatott, a népességfogyás miatt szembe kell nézni azzal a veszéllyel, hogy meg tudják-e tartani nehezen kivívott és önállósított intézményeiket. Jelenleg négyféle magyar nyelven kiadott tankönyveket használ a kárpát-medencei magyarság. Egyik az eredeti anyaországi, a másik három: a román, szerb és szlovák nyelvű könyvek fordítása, mely nem mindig követi a magyar szaknyelvet. – Kónya László főtanfelügyelő-helyettes az iskolák önállósításának Szatmár megyei tapasztalatairól értekezett. Konczinger Tibor, a Hans Lindner Alapítvány igazgatója a civil szervezetek és az oktatás kapcsolatát taglalta. /Sike Lajos: Határon átívelő együttműködés az oktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

A kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban mindössze hetven, többnyire Gheorghe Funar nevéhez kapcsolódó módosító indítványt sikerült megvitatni a szenátus jogi bizottságában, közölte Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szakbizottság elnöke. Összesen 270 módosító javaslat érkezett a testülethez, amely a parlamenti vakáció ellenére is a következő kilenc napban tovább tárgyalja a tervezetet. A vita a jogi bizottságban nagyon lassan halad, ezzel szemben a tervezetet tárgyaló másik szakbizottság, az emberjogi két ülés alatt átfutotta a 270 módosító javaslatot anélkül, hogy a dokumentum eredeti szövegén változtatott volna. A Frunda György által vezetett emberjogit bizottságban ugyanis a javaslattevők nem mentek el az ülésekre, hogy fenntartsák álláspontjukat. /B. T.: Lassan halad a kisebbségi törvénytervezet vitája. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Koréh Endre a székely hadosztály és később a székely dandár tábori lelkészeként harcolt 1918–19-ben. Az Erdély és Magyarország megmentéséért folyó harcok történetét megörökítő könyve 1929-ben jelent meg. A második világháború után a Kárpát-medencét behálózó kommunista szellemi terror a székely hadosztályt befeketítette. Kocsis András Székely dilemma 1919-ben című tanulmányában kiemelte, hogy a székely hadosztály ,,árulását” – a bolsevizmus elutasítását, a románok előtti fegyverletételt – annyira a közvéleménybe sulykolták, hogy ezt egy szűk történész szakmai körtől eltekintve a rendszerváltozás után tíz évvel is hiszi és vallja, aki egyáltalán hallott is valamit az ügyről. Koréh Endre könyvének újrakiadása szóba sem jöhet a jelenlegi magyar kormányzat idején. Kóréh Endre: A székely hadosztály és dandár története, 1918–1919 című emlékezése erdélyi kiadót keres, írta Sylvester Lajos. /(sylvester): Székely dilemma 1919-ben (Kocsis András). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

Borbély László közlekedési, építkezési és idegenforgalmi tárca nélküli miniszter és Gilyán György, a magyar kormány államtitkára és Máramaros, Szatmár valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői tanácskoztak Máramaros megye székhelyének Millennium Központjában július 1-én. A téma a Nagybánya – Nyíregyháza gyorsforgalmi út megvalósítása volt. A házigazdákat Böndi Gyöngyike kormánybiztos, Kovacs Marinel – a megyei tanács elnöke, Cristian Anghel és Ludescher István, Nagybánya polgár- illetve alpolgármestere és a megyei testület alelnökei képviselték. Ezután a miniszter, a prefektusasszony és kíséretük Felsőbányára is ellátogattak, ahol a miniszter a város ivóvízgondjaival ismerkedett. /Farkas E. Zoltán: Román és magyar kormánytagok látogattak Máramaros megyébe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Július 3-án Homoródszentmártonban rendezték meg a tizenkettedik Nyíres-fesztivált. A rendezvény támogatója a Hargita Megyei Tanács Kulturális Központja, a Cygnius Alapítvány, valamint a helyi polgármesteri hivatal. A seregszemlét a homoródszentpáli László Gyula Általános Iskola Csalóka Péter színjátszó csoportja nyitotta meg. A fesztivál végén felléptek a szentmártoni nyugdíjasklub műkedvelői. /Fekete B. Zoltán: Nyíres-fesztivál: műkedvelők seregszemléje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 5./

Július 6-án kerekasztal-beszélgetést terveztek a Kárpát-medencei mozgássérültek számára szervezett tábor résztvevői és a csíki politikusok között Csíkszeredában. A politikusok nem jöttek el. A tábor vezetői – Tischler Ferenc, Lázár Alpár és Józsa Csaba – a sajtó képviselőinek mondták el, mennyire fontos lenne, ha a választottak jobban odafigyelnének a mozgássérültek szükségleteire is. Az első ilyen jellegű táborozásra Erdélyben három évvel ezelőtt került sor, akkor csak romániai résztvevőkkel. Kapcsolatba léptek a Máltai Lovagrend magyarországi szervezetével, s támogatásukkal sikerült idén az első Kárpát-medencei mozgássérültek táborát megszervezni a Sepsiszentgyörgy közeli Benedekmezőn. /Szondy Zoltán: Mozgássérült táborozók Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

Kettős ünnep helyszíne volt július 10-én Búzásbesenyő, a Kerelőszentpálhoz tartozó, életerős közösség. Az immár hatodik éve megszervezett falunap alkalmával a helyi általános iskola névadó ünnepségét is megtartották. A tanintézmény felvette a XIX. századi Dósa Dániel publicista, regényíró nevét, aki búzásbesenyői kúriáját a református egyháznak adományozta, hogy abban megfelelő körülmények között működhessen a felekezeti iskola. Jelenleg az épületben óvoda működik, félszáz kisgyerekkel. A rendezvény a helyi Rátoni János Művelődési Házban kezdődött, ahol a magyar és román tagozatos diákok, az ökumenikus vegyes kar műsort adott elő. Az iskola vezetője ismertette a névadó előd munkásságát. – Búzásbesenyő mind tanügyi szempontból, mind a magyarság, az RMDSZ szempontjából a régió lelke, fáklyája – mondta Simon János tanfelügyelő, megyei tanácsos. /Simon Virág: A régió fáklyája: Búzásbesenyő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

Gyulai Istvánt legalább a fél Szatmárnémeti ismeri, de azon túl is, nagyon sok rendezvényen tárogatózott az elmúlt években. Az elmúlt napokban részt vett a Tárogatós Világtalálkozón, amelyet, a vajai Vay Ádám kastélymúzeumban tartottak. Ez volt a harmadik világtalálkozó, az előzőket is itt tartották. Száznál többen jelentek meg Vaján, köztük Gyulai István, akit a főrendező, Nagy Csaba nyíregyházi zenetanár és tárogatóművész hívott meg személyesen. A társaság fele tárogatós volt, fele pedig zenetanár, zeneszakértő a világ legkülönbözőbb tájairól. Néhány előadás címe jelzi ezt. Gere Attila: Tárogatózene az Alföldön és a Gyímesekben, Georg Reiss (Norvégia): Egy norvég művész dallamvilága tárogatón, Ioan Scaunas: Tárogató hangversenyek az USA-ban, dr. J. Robert Moore: Egy magyar hangszer sikere Amerikában. A tárogató virágkorát a kuruc-korban élte, amikor valósággal nemzeti hangszerünk lett. Gyulai István nem végzett zeneiskolát vagy konzervatóriumot, családi örökségként kapta a zenét. Az öreg mesterek nem felejtették el a tárogató készítését, s vannak hangszergyártó dinasztiák. /Sike Lajos: Világtalálkozót tartottak a tárogatósok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

A Dicsőszentmárton melletti Ádámos község négy éve tart fenn testvértelepülési kapcsolatot a magyarországi Nyíracsád községgel. Nyaranta közös táboroztatásokat szerveznek, elsősorban általános iskolás gyerekek számára. A nyíracsádiak idén július 10-18. között látogattak Erdélybe. A harminc 13-20 év közötti iskolást, egyetemistát négy tanár kísérte el. A vendégeket családoknál szállásolták el. Sokan közülük visszatérő látogatók, szoros baráti szálak fűzik őket az itteniekhez. Az ádámosiak idén immár negyedszer látogatnak Magyarországra, általában augusztus 20-a körülre teszik az utazást. /Mészely Réka: Közös nyári táboroztatások. Nyíracsádiak Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./