Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. október 10.
"Az alapszerződés kapcsán beszélhetünk bizonyos fajta szemléletváltásról, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Népszava munkatársának, Kiss Andreinek. "A magyar politika támogatása nem bizonyult annyira hatékonynak, mint amennyire szerettük volna látni az RMDSZ-ben. Ebből is le kell vonnunk bizonyos következtetéseket." A közeledő választásokkal kapcsolatban úgy látja, hogy RMDSZ számára az együttműködés lehetséges a leendő kormánykoalícióval. A magyar kormánnyal "kapcsolatainkat, a kialakult viszonyt, sőt még az elveket is megkérdőjelezte az, ami az alapszerződéssel történt. Az RMDSZ továbbra is számít a magyar politika, a kormány támogatására..." /Népszava, okt. 10./"
1996. október 18.
Murvai László oktatásügyi minisztériumi főosztályvezető tanulmánykötete /Fekete fehér könyv, Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 1996/ mindössze 500 példányban jelent meg. A könyv két részből áll, bemutatja a román oktatási törvénykezést 1864-től napjainkig. A könyvből kiderül, hogy Ceausescu 1978-as oktatási törvénye a kisebbségek szempontjából demokratikusabb volt, mint a jelenlegi, mert lehetővé tette a szaktárgyak anyanyelven való tanítását és a magyar nyelvű felvételi vizsgát. A szerző ismerteti a Kárpát-medencei magyarság II. Közoktatási Fórumát /Nyírbátor, 1993. október/. A második részben statisztikai adatok találhatók a magyarul tanulókról, akiknek száma évről-évre csökken. A romániai összes iskolásoknak csak 4,9 %-a tanul magyarul, amikor a magyar lakosság aránya Romániában 7,1 %, olvasható Barabás István könyvismertetőjében. /A Hét (Bukarest), okt. 18./
1996. október 25.
"Tabajdi Csaba államtitkár negatívan nyilatkozott a Magyarok Világszövetségéről /MVSZ/, éppen azon a napon, amikor kezdődik az MVSZ tisztújító közgyűlése. Szerinte az MVSZ nem minden esetben a határon túli magyarok legitim módon megválasztott képviselőivel tart kapcsolatot. Nem az RMDSZ képviselői, "hanem az RMDSZ-ből kiszorult politikusok töltenek be különböző tisztségeket az MVSZ-ben." Szerinte bizonyos erdélyiek "az MVSZ támogatásával egyesek megpróbálják errodálni az RMDSZ egységét." Tabajdi szerint kétséges, kell-e működtetni magyarországi tagszervezeteket. Az államtitkár szerint "az MVSZ nem a világban szétszórtan élő magyarok szövetsége, hanem csak a konzervatív eszmék képviselőit tömöríti". El kell gondolkodniuk, jelentette ki Tabajdi, hogy "milyen mértékű támogatásra lehet joga és igénye egy ilyen egyoldalú beállítottságú szövetségnek". /Papp János: "Aggodalommal figyelem az eseményeket". Tabajdi Csaba szerint kérdéses, hogy mennyire reprezentatív szervezet a Magyarok Világszövetsége. = Magyar Hírlap, okt. 25./"
1996. október 30.
Ferenczes István bejelentette, hogy kilép az RMDSZ-ből, nem tudja tovább nézni a választásokkal kapcsolatos csúsztatásokat, azt, hogy pártmódszerekkel kinyírják Borbély Ernő megyei elnököt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./
1996. november 6.
"Az RMDSZ államelnök-jelöltet állított, a megyei RMDSZ-küldöttségek egymást túllicitálva biztosították Frundát támogatásukról. Megváltoztak az erőviszonyok. Kiderült, hogy Frunda Györgynek legalább akkora támogatottsága van, mint Markó Bélának, állapította meg Csutak István. A Bukarestből Budapestre áttelepült Molnár Gusztáv írásában kifejtette, hogy "a Tőkés-Markó-Takács-vonal politikai halálra van ítélve Frunda Györggyel szemben, aki számu/n/kra az egyedüli üdvözítő megoldást kínálja." "Azt még a jelenlegi budapesti hatalom is sejti, hogy Tőkés Lászlót - bármennyire is kényelmetlen számára - kiiktatni nem tudja. Ám ha valaki mást kíván ejteni, előbb "tőkésistának" kell bélyegezni. Azután jöhet az össztűz." Borbély László kibukott a képviselőségből, neki az ügyvezető elnökséget kell megcéloznia ahhoz, hogy fentmaradjon. /Csutak István: Szellemes húzás volt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ Molnár Gusztáv írása: 1602. sz. jegyzet."
1996. december 12.
"Ifj. Wesselényi Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából háromnapos emlékezést tartottak Zilahon és Zsibón. Az egyik előadó, Benkő Samu művelődéstörténész Wesselényiről mint a nemzet ébresztőjéről emlékezett meg. A megemlékezést időszerűvé teszi, hogy "nemzedékünk is ébredezik hosszú évtizedek után", mondta. A többi előadók is méltatták Wesselényi jelentőségét. Lakó Éva zilahi muzeológus beszámolt arról, hogy Wesselényi régészeti gyűjteménye a második világháború alatt szétszóródott, ám az utolsó birtokos 3726 darabból álló "Wesselényi-Teleki gyűjtemény" néven jegyzett kollekciót adott át a helyi múzeumnak. Zsibó református templomán emléktáblát helyeztek el /Starmüller Géza alkotása/: "Zsibón született, itt várja Krisztusát - Wesselényi Miklós - 1796-1996 - a közértelmesség ébresztője". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./"
1997. január 7.
"Emil Constantinescu államfő vezetésével jan. 7-én Bukarestben, a Cotroceni-palotában rendkívüli ülést tartott a Legfelsőbb Védelmi Tanács. Az ülésen megvitatták a szakintézmények által összeállított jelentést a korrupcióról és a szervezett bűnözésről. E jelenségek annyira súlyosak, hogy magát a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, nyilatkozta Constantinescu elnök. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./ A korrupció elleni küzdelem céljából külön szervezetet hoznak létre, Constantinescu elnök vezetésével. - Emil Constantinescu elnök jan. 8-i tévébeszédében kíméletlen harcot hirdetett a korrupció, a feketegazdaság, a lopás és a csalás ellen. Egyedül a csempészek évi 500 milliárd lejtől fosztják meg az államot, hangsúlyozta. Az államfő a lakosság támogatását kérte a korrupcióellenes hadjárathoz. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ A Legfelsőbb Védelmi Tanácsot /LVT/ a 39/1990. dec. 13-i törvény hozta létre "az ország védelmével és az állambiztonsággal - úgy békeidőben, mint háború idején - kapcsolatos tevékenységek szervezésének és egységes irányításának céljából..." Az LVT "végrehajt bármely más feladatot a nemzetvédelem és az állambiztonság tekintetében.". A törvény kimondja, hogy az LVT "által elfogadott határozatok kötelezőek az ország állampolgáraira, valamint mindazon intézményekre és egységekre, amelyek tevékenységére vonatkoznak." Ez rendelkezés ellentétes az alkotmánnyal, állapította meg Gabriel Andreescu és Renate Weber közös tanulmánya. - A LVT irányítja a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét, amely "Románia nemzetbiztonságára vonatkozó információkra szakosodott" /14/1992-es számú törvény/./Gabriel Andreescu, Renate Weber: Nacionalizmus és jogállami stabilitás Romániában /megjelent a bukaresti székhelyű Nemzetközi Kutatások Központja kétnyelvű - román és angol - időszakos kiadványának első számában, 1995-ben. - magyar fordítása: Magyar Kisebbség /Nagyvárad/, 1996/3. sz./"
1997. január 9.
"A legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei jan. 6-i száma a Ceausescu-rendszerre emlékeztető érvekkel támadta a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásának tervét. Ion Cristoiu főszerkesztő Felelőtlen hallgatás címen Emil Constantinescu államfőt is vádolja, hogy hallgat erről a tervről. Cristoiu szerint Severin külügyminiszter budapesti látogatása annyira gazdag volt találkozókban, hogy "feltétlenül aggodalmat kellene, hogy kiváltson a román kormányban és államelnökségben". A lap szerint minderről a román titkosszolgálatnak lenne szava. Ugyanebben a számban Radu Tudor írását közölték a következő címmel: "A volt kolozsvári magyar konzulátust azért számolták fel, mert a magyar diplomaták kémkedtek és valutát csempésztek." A cikk szerint a konzulátus románellenes akciókat hajtott végre, széles körű információgyűjtést végzett, románellenes tevékenységre szervezte be a kolozsvári és erdélyi magyar értelmiség egyes vezető képviselőit, tiltott dokumentumokat csempészett ki az országból... /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Népszava, Népszabadság, jan. 7./ Az Evenimentul Zilei megszólaltatta Ioan Serbanoiut, a Securitate, Ceausescu hírhedt biztonsági szervezete volt tábornokát, aki 1980 és 1988 között az UM 110 szervezet keretében irányította a kolozsvári magyar konzulátust megfigyelő 30 /!/ kémelhárító tiszt tevékenységét. A Securitate tábornoka szerint a főkonzulátus 16 alkalmazottjából 12 kém volt. A Romania Libera szerint a magyar konzulátus ügye alkalmat adott a nacionalisták fékeveszett támadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
1997. január 11-12.
"Walter Slocombe, az Egyesült Államok védelmi minisztériumának helyettes államtitkára Romániába látogatott, jan. 9-én megbeszélést folytatott Emil Constantinescu elnökkel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és a védelmi miniszterrel. A vendéglátók igyekeztek meggyőzni Slocombe-ot Románia geostratégiai fekvéséről és azt, hogy az ország mennyire fontos egyensúlytényező a térségben. Románia számára elsőrendű érdek a NATO-csatlakozás, hangsúlyozta Constantinescu elnök. Slocombe kijelentette, hogy pozitív benyomásokat szerzett az országról, elsősorban a hadsereg reformjáról, elismerően szólt Romániának a békepartnerségi programban nyújtott teljesítményéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./"
1997. január 14.
"Déván 1992-ben visszakapták a ferencesek a kolostort, akkor helyezték ide Böjte Csaba és Böjte Mihály ferences szerzeteseket, akik nekiláttak az épület rendbetételéhez. Kezdeményezésükre kollégiumot hoztak létre, a tanulók száma évről évre nőtt. Megdöbbenve tapasztalta, emlékezett Böjte Csaba, hogy az anyanyelv mennyire elsorvadt a környező falvakban, a hitük is nagyon megfogyatkozott. A kolostorban nem működhetett állami iskola, ezért magániskolát hoztak létre /Magyarok Nagyasszonya Magániskola és Kollégium/. Az intézményt a Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba. Jelenleg 111 tanulójuk van. /Kelemen Gabriella: A szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./"
1997. január 20.
"Nincs a világnak egyetlen olyan térsége, ahol annyira alacsony lenne az egymással szomszédos országok gazdasági együttműködése, mint Kelet-Közép-Európában. Ezen az érintetteknek sürgősen változtatniuk kell, állapította meg Tabajdi Csaba politikai államtitkár jan. 18-án Fehérgyarmaton, a Hármashatár Alapítvány által szervezett Együttgondolkodás 97 elnevezésű fórumon, melyen magyar, román és szlovák politikusok, szakemberek, illetve önkormányzati vezetők vettek részt. /Együttgondolkodás - nemzetközi fórumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./"
1997. január 30.
"Vofkori László Erdély földrajzának szakembereként szerzett tekintélyt magának. Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza /Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, 1994/ című munkája után újabb könyvet jelentetett meg: Erdély közigazgatási és etnikai földrajza /Balaton Akadémia, Vörösberény, 1996/.Művében Erdély fontosabb történeti tájegységeinek /Részek, Máramaros, Szatmár és Szilágy vidéke, Körösvidék, Székelyföld, Szászok földje, Fogaras, Bánát és Csángóföld/ közigazgatási jellemzése után a megyék összevonása, átalakítása is szerepel. /P. Buzogány Árpád: Vofkori László újabb könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./"
1997. február 10.
"Elhunyt Nyiredi Piroska színésznő /Szatmárnémeti/, az ötvenes évek legendás színházcsinálóinak egyik tagja. Temetésén Parászka Miklós búcsúztatta. /Elment a színpad daloló nagyasszonya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./"
1997. február 13.
"A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ azzal a kéréssel fordult a közszolgálati televízió vezetőségéhez, hogy állítsák vissza az 1991-ben politikai okokból megnyirbált magyar nyelvű televízióadás időtartamát. A MÚRE üdvözli a közszolgálati televízióban végrehajtott változtatásokat, nagyra becsüli az újonnan kinevezett vezetők korábbi munkásságát, örül a tévé megreformálásában eddig elért eredményeknek és sikert kíván további erőfeszítéseikhez ? olvasható a nyílt levélben. A MÚRE felhívta az RTV vezetőségének figyelmét arra, hogy a magyar adás időtartamát 1991-ben politikai okokból csökkentették a felére az 1-es csatornán. "Mondanunk sem kell, hogy a romániai magyar közösség számára milyen fontos lenne jóvátenni ezt a hibát. A civil társadalom nevében érdekvédelmi szervezetünk arra kéri a Román Televízió vezetőségét ? Stere Gulea vezérigazgató urat és az új műsorrend kidolgozásával megbízott Cristian Þopescu helyettes vezérigazgató urat ?, hogy állítsák vissza a magyar adás műsoridejét az egyes csatornán (annál is inkább, mivel a második csatorna adásait sok magyarlakta helységben nem lehet fogni)" ? fejeződik be a Kántor Lajos MÚRE-elnök és Ágoston Hugó, az RTV tanácskozó testületének tagja által aláírt nyílt levél. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./"
1997. március 10.
"Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológia dísztermében ünnepélyesen megnyitották a Romániai Magyar Zenetársaság által rendezett egyhetes Kodály Zoltán Emléknapokat. Demény Attila, az RMZT elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Ujfalussy József felidézte Kodály Zoltán életművét. A nyíregyházi Pro Musica leánykórus Kodály-hangversenye következett. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./"
1997. március 10.
"Victor Ciorbea miniszterelnökkel budapesti útja előtt interjút készített az MTI. Elmondta, hogy az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban amennyire hasznos, annyira szükséges és természetes, még ha premiert is jelent Románia történelmében. Be tudták bizonyítani, hangsúlyozta, hogy lehetséges az etnikumközi és felekezetközi együttmunkálkodás. Az előző kormány éppen arra épített, hogy mesterséges konfliktusokat teremtsen románok és magyarok között. Ciorbea kifejtette, hogy a román kormánybeli magyar miniszterek eredményei nagyon jók, elégedett tevékenységükkel. "Az oktatásügyi törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvi oktatásban, például szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a Babes-Bolyai Egyetem keretében jön létre magyar tagozat. Ez nagyon fontos, egyetértettek vele a a politikai vezetők, az RMDSZ vezetői és a kormánybeli kollégáink. Ugyanakkor, még ebben az évben olyan tanulmányi csoportot akarunk létrehozni, amelyben a kolozsvári egyetemen magyar nyelven oktatnak jogot. A kétnyelvű feliratok kérdése a helyi közigazgatási törvény módosításával nyer majd megoldást, ami szintén az első hat hónapra időzített tennivalóink közé tartozik." Szerinte azért Magyarország az első ország, ahova kormányfőként ellátogat, mivel alá akarja húzni az új hatalom, hogy milyen különleges fontosságot tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének. Végül Ciorbea kifejezi meggyőződését, hogy lehetséges a történelmi megbékélés Románia és Magyarország között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ Ciorbea hasonló módon nyilatkozott a Magyar Hírlapnak is, elfogadta a Bolyai Egyetem megalakítását, mondván, hogy ez két szakaszban történik. Elmondta, hogy magyar nyelvű részleg indul a kolozsvári egyetemi karon. /Magyar Hírlap, márc. 10./"
1997. március 19.
"Köztudott, hogy az RMDSZ kezdettől megkülönböztetett figyelemmel kezelte, napirenden tartotta a magyar nyelvű oktatás megvalósulásának kérdését, az "óvodától az egyetemig", olvasható dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár cikkében. Ma, amikor lépni lehetne, akkor egyes, magukat vezető szellemi elitnek tekintők körében páni félelem lett úrrá, tiltakoznak az önálló magyar egyetem visszaállítása miatt. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót" jelent. Az önálló egyetem feladásának gondolata - úgy tűnik - az "anyaországból" jött, a sípot Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese adta /valószínűleg nem saját fejéből/ az "erdélyi négyek" szájába az Ellenségkép nélkül című cikkével /Magyar Hírlap, jan. 25., kolozsvári Szabadság, febr. 3./. Ebben szerepel: "Autonómiát, önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog-boldogtalan... Nem lett átgondolva, nem lett feltéve a kérdés, hogy milyen egyetemet, kinek, miből, kikkel is akarnak? ...A nagy követelők az adott országok állapotának, társadalmi jelenségeinek figyelmen kívül hagyásával követelőztek." Ezek a követelőzők megosztják a kisebbségi közösséget. Mennyire ismeri Törzsök Erika a romániai valóságot, különös tekintettel a magyar felsőoktatás helyzetére? - tette fel a kérdést a cikkíró, majd adatokat sorolt fel a marosvásárhelyi "önálló" magyar orvosi és gyógyszerészeti oktatás helyzetéről. A magyar hallgatók száma emelkedő tendenciát mutat, arányuk megközelíti a 40 %-ot, azonban az oktatói kar részaránya meredeken zuhan: 1989-ben az általános orvosi karon 46 %, 1993-ban 31 %, 1997-ben 29 %, a gyógyszerészeti karon 1989-ben 60 %, 1997-ben 40 % a magyar oktatók aránya. Lefejezéssel egyenértékű volt a nyugdíjkorhatárt elérő tanárok tevékenységének felfüggesztése: 1991. okt. 1-jei hatállyal egyszerre 12 magyar professzort küldtek nyugdíjba. Utánpótlásukról nem gondoskodtak. Egyes tanszékekről hiányoznak a magyar oktatók. Magyarországi vendégelőadók a magyar tagozaton kizárólag csak valamelyik világnyelven adhatnak elő, a magyar nyelvet nem használhatják, az egyetemi vezetőség határozata értelmében. Az egyetemi demokráciára jellemző, hogy a magyar diákok az egyetem épületében nem tarthatják meg tudományos szakköri üléseiket. A magyarországi testvéregyetemek által felajánlott együttműködést eddig az egyetem vezetősége egyszer sem engedélyezte. Az adminisztratív, műszaki személyzet körében hét évvel ezelőtt a magyarok aránya 60-70 %-os volt, jelenleg 5 %. Az adatok mutatják, hogy még mindig folyik a magyar felsőoktatás elsorvasztása. "Ezért nem fogadhatjuk el az ?anyaország? üzenetét". /Dr. K. Ajtay Mária egyetemi előadótanár (Marosvásárhely): Polihisztori érzelgősség vagy a tények ismerete? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14., újraközölte - kisebb eltéréssel, azt például kimaradt, hogy az önálló egyetem gondolata az anyaországból jött: Magyar Hírlap, márc. 19./"
1997. március folyamán
"Beszűkítő jellegű alapszerződést kötöttek, állapította meg Tőkés László püspök, a magyar kormány megelégedett a beszűkített, megnyirbált 1201-es dokumentummal is, behatárolták a romániai magyar kisebbség szervezetének mozgásterét. Az új demokratikus hatalommal jobb szerződést lehetett volna kötni. - Az RMDSZ önmagát korlátozta azzal, hogy belépett a kormányba, amely az alapszerződést tartja irányadónak a magyar kérdések vonatkozásában. "Vigyáznunk kell arra, hogy az új román hatalom nehogy egy pozitív stratégia által törekedjen ugyanarra, amit a megelőző hatalmak tiltó, negatív stratégiával" igyekeztek elérni. A pozitív stratégia "talán a korábbiaknál is veszélyesebb, mert leszerelheti ellenállásunkat, és könnyebben áldozatává válhatunk a magyarellenes politikának." Ezért a konstruktív, építő jellegű magatartás lehet eredményes. A romániai magyarságon belüli megoszlás a román hatalomnak segítene. "Én is ezért vagyok dilemmában. Egyfelől látom a veszélyt, másfelől nem akarok odáig jutni a következtetéseimben, hogy ez az RMDSZ-en belüli szakadáshoz vezessen." - A magyar kormány most már leplezetlenül azt a határon túli magyar politikát támogatja, amelyik egyetért az alapszerződéssel, amelyik "inkább a megalkuvás, mint a kompromisszum oldalán áll." "A magyar kormány a támogatása fejében valósággal elvárja, hogyan politizáljon az RMDSZ." Az előző kormányt bírálták, hogy beavatkozik a határon túli magyarság sorsába. Valójában nagyon szerény volt az a befolyás. A jelenlegi kormány Tabajdi Csaba államtitkár, illetve Lábody László, a HTMH leköszönő elnöke által "már-már leplezetlenül igyekezett érvényesíteni az akaratát, a befolyását, és a végén már nem csinált titkot abból, hogy elvárja tőlünk, miként politizáljunk a Bukaresttel való megegyezés érdekében." "A magyar kormány arra a szintre akar szorítani minket, amelyet már Bukarest is elfogadna, ahelyett, hogy kezdeményező módon tágítaná lehetőségeinket..." /Bánó Attila: Csúnya átverés. Beszélgetés Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel. = Nyugati Magyarság, márc./ "
1997. április 12.
"Barátaink, akik oly nagyon szeretnek, évek óta konok következetességgel szurkolnak nekünk: ne egy, hanem minél több érdekvédelmi szervezetünk legyen. Ügybuzgóságuk eddig nem járt eredménnyel - írta Németh Júlia. Számos vélemény látott napvilágot az egyetemmel kapcsolatban, teljes a zűrzavar, a tájékozatlanság. A sajtó jelentette, hogy az egyetem román, magyar és német tanárai megegyeztek. Az egyeztető bizottság tagjai valójában nem tudtak megegyezni. A példaértékű együttműködés egyetemi szinten megtorpant. A demokrácia itt abban merül ki, amit Simon prorektor mondott a minap: "ajánlhatnak a magyarok bármit, a szenátusban nyolcvan százalékos a többségünk, úgyis leszavazzuk őket". Ez az a bizonyos egyetemi autonómia, amelynek tiszteletben tartására a hatalom annyira ügyel. A magyar politikusoknak kellene fellépniük. Nem hajlékony helyzetbe simulással, hanem higgadt, kitartó, okos és meggyőző érveléssel." /Németh Júlia: Sok/k/színűség. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"
1997. április 14.
"A Romániai Magyar Szó interjút közölt Eörsi Mátyással, a Magyar Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnökével, aki a múlt heti Romániába látogató magyar küldöttséget vezette. A magyar politikus elmondta, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban eddig biztató, optimista kijelentések hangzottak el, de úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos idő eltelte után már nem nyilatkozatokra van szükség, hanem meg kell kezdeni a tényleges végrehajtást. "Számunkra nem világos, az RMDSZ koalíciós partnerei mennyire elszántak abban, hogy az alapszerződésbe foglaltakat végrehajtsák" ? jelentette ki Eörsi Mátyás, de hozzáteszi, hogy Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélése során az utóbbi kifejtette, hogy kormányszinten a koalíció elszánt abban, hogy az alapszerződést még a mostani tavaszi időszakban a törvényhozás szintjén végrehajtja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12, 14./"
1997. április 21.
"Magyar-román történészkonferenciát rendeztek Szatmárnémetiben, a téma Erdély történelme, ezen belül az erdélyi román nemesség volt. Fontos, hogy jó viszony alakuljon ki a történészek között, mondta dr. Engel Pál történész /Budapest/. Riedl Rudolf prefektus mondott üdvözlő beszédet. Ciurbota Viorel házigazda, a helyi múzeum igazgatója az egymásra utaltságot hangsúlyozta. Jelen voltak még: Ioan Aurel Pop /Kolozsvár/ professzor, Ioan Dragan történelmi kutató, dr. Pandula Attila /Budapest/ történész, Érszegi Géza kutató, dr. Németh Péter /Nyíregyháza/, a Jósa András Múzeum igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./"
1997. április 24.
"Az RMDSZ vezetői minduntalan mondogatják, mennyire elégedett a Nyugat azzal, hogy az RMDSZ bent van a kormányban. Azonban a tanügyi törvény módosítása várat magára, a minisztérium halogatja a tövénykezdeményezés elkészítését, figyelmeztetett Zsehránszky István.. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./"
1997. május 1.
"Klaus Kinkel német külügyminiszter ápr. 30-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt kollégájával Adrian Severinnel, majd beszédet mondott a parlament két háza előtt. Leszögezte, hogy a NATO-csatlakozásnál a fő szempont az lesz, hogy az illető ország mennyire felel meg a belépés feltételeinek. Németország a közép-és kelet-európai országok ügyvédje marad, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./"
1997. május 12.
"Vetési László lelkész a szórványkérdésről, annak egyházi vonatkozásáról fejtette ki gondolatait. "Az egyház az utolsó olyan intézmény, amely a kisközösségben intézményként működik, és ezért rá nehezedik minden teher." Több mezőségi faluban a lelkész a nyelveszakadt konfirmandusokat így tanítja meg: eu-s crs, tin reformata maghiar. Már románul tanulja meg, hogy ő magyar református, de megtanulja, él benne az eredet- és hovatartozástudat. "Ugyanígy cserélt nyelvet - de nem hitet - Küküllőkarácsonyfalva magyar reformátussága." A Fehér megyei Borbánd római katolikusai egy évszázada cserélték át nyelvüket, de nem a kultusz nyelvét. Ugyanez a helyzet Verespatak unitárius, katolikus és református népével. Nagyváradon működik egy olyan szlovák adminisztrációjú apácarend, melynek belső nyelve ma is magyar. Az egyház sokat tehet, anyanyelven szól és szervez. Szigetfalu volt Vetési László első gyülekezete, a Szeben megyei Bürkös, ahol a nősülni vágyók 30-40 km-re levő magyar faluba mentek, hogy magyar társat keressenek. "De fenntartható ez a modell?" Az egyház egyedül nem tud megfelelni a beolvadástól való őrzésnek. A múlt században Czelder Márton lelkész Havaselvére ment a hívek után, Koós Ferenc Bukarestbe, templomokat építettek. 1881-ben azután megszületett az a református egyház egyetemes zsinati döntése, ez új alapokra fektette a szórványmunkát. Ekkor mondták ki a körlelkészség megszervezését, új templomok építését. Az ekkor indult "szórványszolgálat egyik legáldottabb eredménye az, hogy még vagyunk a Mezőségen, Dél- és Belső-Erdélyben." A múlt század végétől szolgálatának nagy részét lelkészekre, gyülekezetekre építette az EMKE is. Trianon után jöttek Reményik Sándor versei. A falumisszió útbaindítását a népi irodalom adta: Szabó Dezső, Ignácz Rózsa, Makkai Sándor, Rákosi Viktor, Nyírő József. A Mezőség apostolaként említették a két világháború között Földes Károlyt, Mezőújlak lelkipásztorát. Az elmúlt nehéz évtizedekben Szegedi László /Magyarigen/ és Herman János /Nagysármás/ lelkészek tették mindig azt, amit kellett, a szórványmunkában. - Vetési László figyelmeztetett: még mindig nem született átfogó szórványstratégia. Közben egyre közelebb húzódik a tömbökhöz a nyelvhatár. - Vetésinek ez a tanulmány a Jelen és jövő a mai szórványkutatásban című kötetben jelent meg. /Vetési László: Szórványszolgálat és az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ "
1997. május 20.
"Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban az oktatási és a helyi közigazgatási törvényt módosító törvénytervezetekről beszélt. Az oktatási törvényre vonatkozó tervezettel kapcsolatban, melyet a kormány máj. 18-án hagyott jóvá, kijelentette, hogy a törvénytervezetbe foglaltak csak akkor emelkednek törvényerőre, ha a parlament mindkét háza elfogadja a módosításokat. Minderre még a jelenlegi parlamenti ülésszakban, a tervek szerint június 15-ig kerül sor. A helyi közigazgatási törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a legélesebb vita az anyanyelvnek a közigazgatásban való használatával kapcsolatban folyt. Az RMDSZ javaslata szerint ott ahol a kisebbségek számaránya eléri a 8-10 %-ot, lehetővé kell tenni a kétnyelvű feliratok használatát. A koalíciós pártok 30 %-ot javasoltak, és végül a középútnak tűnő 20 %-ban állapodtak meg a koalíciós partnerek. Takács Csaba szerint olyan kompromisszum ez, mely természetesen nem elégíti ki a magyar nemzeti közösség jogos igényeit. Az ügyvezető elnök szerint a többségi politikai akaratból jelenleg csak ennyire futotta, és hozzátette, hogy sajnos a nemzetközi gyakorlatban nincs egyértelműen szabályozva, hogy milyen számarányú kisebbség élhet az anyanyelvhasználat jogával. Egyes térségekben 30, máshol 10 vagy éppen 1 % számára biztosítják az anyanyelv használatát a közigazgatásban - jegyezte meg a szövetségi politikus. Takács Csaba kifejezte bizalmát aziránt, hogy a koalíciós partnerek ott is tiszteletben tartják a koalíciós megállapodásokat, ahol azok jogerőre emelkednek, a parlamentben és hozzátette, hogy amennyiben a parlament nem fogadná el az említett módosításokat, "természetesen újraértékelnénk koalíciós együttműködésünket". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./"
1997. május 23.
"Kiss Ferenc irodalomtörténész 1985-ben agyvérzést kapott, azóta annyira fölépült, hogy ki is tudja fejezni magát. Az írói etikátlanságnak egy kirívó példája nyomasztja. Mindez Dér Zoltánnal /Szabadka/ kapcsolatos. A 70-es és 80-as években Kiss Ferenc számos írása jelent meg Dér Zoltán neve alatt. Akkor Kiss Ferencnek megélhetési gondjai voltak ezért eladta akkori írásait Dér Zoltánnak. Emellett Kiss Ferenc temérdek Csáth Zoltán, Kosztolányi Dezső, Szabadka, Újvidék vonatkozású jegyzetét odaadta Dér Zoltánnak, ezek kutatómunkájának eredményei voltak. Dér Zoltán az Üzenet főszerkesztője, egyszercsak nem küldte tovább Kiss Ferencnek a szabadkai folyóiratot. Kiss Ferenc később döbbent rá: azért nem küldte a lapját, mert az ő tudta és beleegyezése nélkül közölni kezdte írásait, de saját neve alatt. Amikor Kiss Ferenc - lassan felépülve - kezdte visszakérni saját jegyzeteit, akkor Dér Zoltán egy részt visszaadott, de a többit letagadta. Megdöbbentő: Kiss Ferenc felsorolta, hogy Dér Zoltán megjelent könyvei közül melyeknek ő a "társszerzője": Csáth Géza emléke, Örvénysodró, Írások az élet jó és rossz oldaláról, Szembesülések, kritikák, tanulmányok, Szülőföld és költője, Perben a pusztulással. /Kiss Ferenc: Dér Zoltánról. = Élet és Irodalom, máj. 23./"
1997. május 24.
"Máj. 22-én ülésezett a Diáktanács és leváltotta a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökségét. A Kiss Olivér elnök, Kovács Lehel és Kali Zoltán alelnökök ellen 18 pontos listát állítottak össze. A volt elnöknek felrótták - többek között - a Bolyai Tudományegyetem ügyében alakult akciócsoport sikertelenségét, a csapatmunka hiányát. Kiss Olivér elmondta, hogy leváltását külföldi távolléte alatt készítették elő, így váratlanul érte. A történteket puccsnak lehet értékelni, mondta. Nem tudja, hogy ez az akció mennyire a Bolyai Egyetem melletti kiállásának következménye. - A diáktanács Puskás Attilát nevezte ki megbízott elnöknek. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./"
1997. május 28.
"Működött-e kontraszelekció, tette fel a kérdést Kisgyörgy Réka Cs. Gyimesi Évának. A magyar tanszék tanára cáfolta ezt: olyan kevesen juthattak be, annyira lecsökkentették a létszámot, nehezen lehetett bejutni. Azok jó évfolyamok voltak. Most viszont fennáll a kontraszelekció veszélye, mert túl nagy a választási lehetőség. Valamilyen szűrőrendszert ki kellene alakítani. Ő azt szorgalmazza, hogy akik bejutottak, és már az első évben bizonyították rátermettségüket, azokat igyekezni kell "hozzáédesgetni a mi egyetemünkhöz". A Collegium Transylvanicumot azért hozta létre, hogy ezt az ügyet szolgálja és alkalmas volt arra, hogy kineveljen "egy magyar kulturális elitet." Ők jelentik az utánpótlást az egyetemi oktatásban. A kolozsvári "Láthatatlan Kollégiumból kerültek ki a Magyarországon PHD-tanulmányokat folytató doktorjelöltek is, akik közül többeknek már megvan a helyük, várjuk őket vissza". Ők "itthon kiemeltebb infrastrukturális feltételeket élvezhettek, mint az átlagegyetemisták". A kolozsvári egyetemeken tanuló mintegy 3000 magyar hallgató közül sokan egyáltalán nem tanulnak magyarul. - Cs. Gyimesi Éva korjelenségnek tartja, hogy sok érettségiző nem tudja, hogy mit akar tenni a jövőben. Úgy látja, hogy "ez az ifjúság eszményeit vesztve, egy felnőtt társadalomban nem látott olyan viszonyulási pontot, amelyhez méltó lett volna mérnie az életét." Nem tudatosították, hogy a tehetségükkel való sáfárkodás nem pusztán magánügy. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./"
1997. június 12.
"A helyi közigazgatási törvény módosítására vonatkozó kormányrendelet a Hivatalos Közlönyben való megjelenése napjától, máj. 29-től hatályba lépett. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere a vele készült interjúban a törvény alkalmazásáról számolt el. A városban a magyar lakosság aránya 41 százalék. Arra a kérdésre válaszolva, hogy várható-e valamilyen akadály Szatmárnémetiben, a törvény érvényesítése során, Ilyés Gyula alpolgármester elmondta, hogy "inkább kommentárokra számíthatunk nem annyira pártnyilatkozatok, mint inkább újságcikkek formájában." A két, vagy többnyelvű helységnévtáblákkal kapcsolatban elmondta, hogy "egyszerű a megoldás: meg kell rendelni a táblákat. A lényeg az, hogy mindez törvényes tisztázást nyert". Ilyés Gyula elmondta végül, hogy a helyi közigazgatási törvény előírásainak érvényesítése a polgármestereknek, mint a végrehajtó apparátusnak a szerepkörébe tartozik. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 10., átvette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"
1997. június 25.
"Negyvenéves a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /NyIrK/, a Román Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának magyar nyelvű folyóirata, amely 1957-ben indult és eddig 71 füzete jelent meg. A folyóirat példányszáma eleinte ezer volt, 1974-től 5-600, 1993 óta csupán 350. A folyóiratot csak a megrendelők kapják, számos példányt pedig cserepéldányként küldenek szét. A közlemények szerzői túlnyomó többségükben a Román Akadémia Kolozsvári Fiókjának kutatói, illetve a kolozsvári Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tagjaiból kerülnek ki. Jelenleg Szabó Zoltán a főszerkesztő, Antal Árpád a helyettese, Murádin László a szerkesztőségi tudományos titkár, szerkesztői: Campean Ilieana, Cs. Gyimesi Éva, Kozma Dezső és Péntek János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./"