A kilencvenedik évében levő Ambrus József főesperes Brassóban él, az idős papok otthonában. Az újságíró kérésére visszaemlékezett szenvedéseire /két részletben összesen tíz évet töltött börtönben/. Ambrus József Gyergyószárhegyen hittanórát tartott, amikor 1949. jún. 11-én a plébánia előtt megállt egy fekete autó. A gyerekeket hazaküldte és ott, helyben azonnal vallatni kezdték: kitől kapott utasítást, hogy ne vegye át az államsegélyt. Kifejtette, hogy saját elhatározása volt, mondván: minden papnak adjanak vagy egyiknek sem. A faluban az emberek összegyűltek, kitört a pánik, hogy elviszik a papjukat. Ambrus József hiába nyugtatta az embereket, nem csitultak le a kedélyek. A kihallgatók a fekete autóvak eltűntek. Közben félreverték a harangokat, a környékről, Gyergyóremetéről, Gyergyóditróból is jöttek emberel, hogy megvédjék papjukat. Ambrus József lecsendesítette és hazaküldte őket. Este azután a rendőrök megszállták a községet. Több mint ezer embert fogdostak össze és vittek Gyergyószentmiklósra. Az első napokban egymást támogatva álltak a zsúfolt cellákban. Azután megkezdődtek a kihallgatások. Szörnyű kínzásokat éltek át, korbáccsal, villanyozó géppel, fonott vashuzalokkal verték őket. A papot addig verték, amíg megfeketedett a teste, a talpa csupa seb volt a gumibotozástól. Naponta ismételték a verést. Elmondhatatlan kínokat éltek át. Sokan beleőrültek, belehaltak a kínzásokba, vagy örökre nyomorékká váltak. Gurzó Katalinnak, Bartos Ilonának a haját tépték ki. Hat hét múlva Ambrus Józsefet és 28 szárhegyit Kolozsvárra, majd Brassóba, az ottani börtönbe vitték, ott is folytatták a kínzásokat. Ott találkozott Pál Elek gyergyóremetei plébánossal és 14 remetei hívével. Mindenáron bele akarták keverni a perbe Márton Áron püspököt, azzal, hogy ő lázította őket. Ez azonban nem sikerült, erre kínzással sem tudták rávenni őket. Végül nyolc évre ítélték Ambrus Józsefet. A felsőbányai ólombányába vitték, embertelen feltételek között dolgozott. Hét év után amnesztiában részesült. A borszéki plébániára került, de ott is folyamatosan zaklatták, agyonlövéssel is fenyegették. 1960-ban újra letartóztatták. A vád az volt, hogy erőszakkal kényszeríti a gyerekeket hittanra. Itt nem annyira veréssel, mint lelkileg akarták megtörni. Négy esztendőre ítélték. Hármat leült, 1963-ban szabadult. Maradt az állandó ellenőrzés, az éjjel-nappali váratlan látogatás. Így élt több mint két évtizedig. /Váradi Mária: A kommunizmus pere. Gúzsba kötött ige. Gyergyószárhegy, 1949. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./

Sikeresek voltak a jún. 8-10-e között megrendezett Szatmári Bábos Napok, ezt nemcsak a fesztivál kezdeményezője, Csoha István vallja. A nagyváradi Állami Bábszínház, a kolozsvári Puck Bábszínház, a tordaszentlászlói Fricska Bábszínház, a szatmárnémeti Madisz Bábszínház, a nagybányai Bábszínház mellett a komáromi Napsugár Bábszínház, é a nyíregyházi Mesekert Bábszínház előadást tartott Szatmárnémetiben, Túrterebesen, Bogdándon, Kökényesden, Kányaházán, Pusztadarócon és Lázáriban. /Gál Éva Emese: Bábosok ünnepe volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Virgil Magureanu, az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ vezetője jún. 24-én 50 oldalas jelentést adott át az általa vezetett intézményt ellenőrző parlamenti bizottság tagjainak. Ez az első eset, hogy nem szóbeli tájékoztatás alapján vitatják meg a honatyák a titkosszolgálat tevékenységét. A szupertitkos jelentésről beszámolt az Evenimentul Zilei jún. 25-i száma, megállapítva, hogy többnyire általánosságokat tartalmaz. Szerepel benne például, hogy 1989 után az ország a külföldi kémek valóságos paradicsoma volt, de egyetlen ügynök leleplezéséről sem számol be. Az SRI első ízben beismerte, hogy az 1990. júniusi bányászjárásról tájékoztatást küldött Petre Roman akkori kormányfőnek és Iliescu elnöknek. /B. T.: Bukarest: Románia a kémek paradicsoma. = Magyar Hírlap, jún. 26./

Bálint Lajos gyulafehérvári érsek körlevélben hívta fel a figyelmet az egyház sérelmeire, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása nem indult meg. Ion Robu bukaresti érsek a Szentszék 1993-as évkönyvében születési helyének Kézdivásárhelyt jelölte meg, de várost a iasi-i egyházmegye területéhez tartozónak tüntette fel. Robu ilyen hamisításra képes, ez jelzi a magyar egyház iránti ellenszenvét. Tempfli József nagyváradi püspök több ízben felvetette a csángók helyzetét, de a Szentszék nem reagált fölvetésére. Többek véleménye szerint a vatikáni kúriai bíborosok többnyire szláv származásúak. Lehet, hogy ezen tanácsadóknak tudható be II. János Pál pápa legutóbbi bullája, amely a trianoni határokat szentesítve rendezte a Szent István és Szent László alapította egyházmegyék határait. Ez érinti a nagyváradi egyházmegyét, ugyanúgy a szlovákiai és kárpátaljai katolikusokat is. /Stoffán György: Az egyházi javak Romániában. = Heti Magyarország, júl. 2./

"A román sajtó rémhírekkel riogatja olvasóit. P. Leonard a Desteptarea lapban kifejtette: "a magyarok a Szeretig terjedő Nagy-Magyarország megalapozásáért tevékenykednek, amikor a csángókat segítik." Ugyanezen lap másik cikkírója a magyarosítás vádjával illette a csángókat felkaroló magyarságot, míg a Romanul Liber Szabófalvi feltételezések és ellenvetések címmel a moldvai katolikusok magyar eredetét is megkérdőjelezte. Hasonló cikkek gyakran napvilágot látnak. A román szélsőségesek azt állítják, hogy a magyarok segélyszállítmányokkal szédítik a csángókat. Hogy mennyire nem így van, azt igazolja például az a tény, ami még a hetvenes években történt: Székelyudvarhelyen évente megrendezték a Kalála elnevezésű folklórfesztivált. A csángó vidékeket erről csak titkokban lehetett értesíteni. A csángók, kikerülve a milícia által ellenőrzött utakat, erdő-mezőn át érkeztek a fesztiválra. Nem volt segélycsomag, de volt nemzeti öntudat. Érdemes idézni egy megható levélből. Székelyföldön táborozó csángó gyermekek írtak a vendégül látó családoknak: "Kedves nenic es bacsic! Ne horögudunoc hodi nem tudoc modorul irnii es socon cozolunc nem tudunc modorul beselni. Nodon sepen cosonom hod mii Dormaner és Szotomaro dermechec i tonultunc" enechelni is imadkozni modorul." - A székelyudvarhelyi Bálint Mózes, a Csángó Szövetség tevékeny tagja naplójában megjegyezte, hogy a magyar sajtóban is találni nívótlan írásokat a csángókról. /Dunától Szeretig. = Magyar Fórum (Budapest), júl. 15./"

Úgy látszik, nem volt hiába Corneliu Vadim Tudor következetes cigányellenes uszítása, mert jún. 24-én Ploiestiben megalakult az Antonescu nevét viselő Cigányság Elleni Harci Szervezet, jelentette a Romania Libera, több megyei szervezetük is van. A Ku-Klux-Klan példáját veszik alapul. A tagok hűségesküvel fogadták meg a románok ellen vétő cigányok kegyetlen megbüntetését. Gyújtóbombákat, bénító permetet, gránátokat, fegyvereket szereznek be. /Domokos Péter: Kezdődik a cigányirtás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27., Megszületett a román Ku-Klux-Klan! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), B. T.? Bukarest: A fasiszta diktátor neve alatt. Román Ku-Klux-Klan a cigányok ellen. = Magyar Hírlap, júl. 27./

Az erdélyi magyar pedagógia történetében páratlan rendezvénysorozatot jelent a Bolyai Nyári Akadémia. Július végén Erdély számos városában /Csíkszereda, Gyergyószárhegy, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Brassó, Nagyvárad/ zajlott a magyar pedagógusok továbbképzése, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság szervezésében. Sepsiszentgyörgyön például a fizika, kémia és matematika tanárok /összesen 174-en/ gyűltek össze, köztük voltak felvidékiek és vajdaságiak is, egy hét alatt 78 főiskolai és egyetemi tanár előadását hallgathatták. Az erdélyieken kívül Budapestről, Nyíregyházáról, Sopronból, Miskolcról, Szegedről érkeztek előadók. Nemcsak tanárok érkeztek, eljött többek között Baranyi Károly miniszteri tanácsos, Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az MTA alelnöke is. Az előadó tanárok önzetlen támogatását jelzi, hogy saját költségükön érkeztek, előadásukért semmit nem fogadtak el. Az előadásokat tájismeretei rendezvényekkel, kirándulásokkal egészítették ki. /Sylvester Lajos: Bolyai Nyári Akadémia. Hivatásébresztő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

"Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./"

"A Magyar Tudományos Akadémia és a budapesti Európa Intézet okt. 7-8-án Budapesten nemzetközi konferenciát rendezett az 1568-as tordai országgyűlés emlékére. A magyarországi előadókon kívül felszólaltak Erdélyből érkezett német, román és magyar történészek is. Ezen az erdélyi országgyűlésen mondták ki - Európában először - a szabad vallásgyakorlatot. Az előadások sorát Benda Kálmán nyitotta meg. Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum Egyesület titkára elmondta, hogy a hivatalos román történelemszemléletben változásról nemigen lehet beszélni, azonban néhány fiatalabb román történész már nem annyira "ideologikus". /(r. berecz): A felekezetek együttélése az erdélyi fejedelemségben. = Magyar Nemzet, okt. 9./ Sipos Gábor elmondta, hogy Romániában növekszik a munkanélküliség, elsősorban a magyarokat küldik el. Üzlet- és földvásárlás esetén pedig a románokat részesítik előnyben. Óriási segítség, hogy erdélyiek munkát vállalhatnak az anyaországban. Sok embernek ez az egyetlen jövedelme. /A tordai országgyűlés emlékére. = Pesti Hírlap, okt. 9./"

Pomogáts Béla nemrég negyven érettségizett erdélyi magyar fiatallal beszélgetett. Kiderült, hogy közülük csak egyetlen fiatal olvasott Németh Lászlótól, ugyancsak egyetlen Illyés Gyulától, ketten Nyírő Józseftől és öten Sütő Andrástól. Meg kellene oldani, hogy a magyar irodalom legfontosabb alkotásai nagy példányszámban és olcsón eljussanak a kisebbségi magyarsághoz. /Pomogáts Béla: Olvasáskultúra. = Magyar Nemzet, okt. 12./

A mintegy 35 ezer Maros megyei többnyire magyar nemzetiségű volt hadifogoly nyugdíjkiegészítésének kérelmét elutasították. Azzal indokolták, hogy ők nem jogosultak erre, mert annak idején magyar katonaként kerültek fogságba. Maros, Kolozs, Szatmár és Bihar megyében hasonlóan elutasítják a magyar nemzetiségűek késérét. Kerekes Károly képviselő leszögezte, a 118-as törvény nem írja elő, hogy milyen hadsereg katonája részesülhet kárpótlásban, a törvény semmilyen megkülönböztetésről nem tesz említést. Ezért a felsorolt négy megyét kivéve a többi megyében folyósítják a kárpótlást, a nyugdíjkiegészítést. A négy megyében a szélsőséges nacionalista erők nyomást gyakorolnak a hatóságokra. /Tófalvi Zoltán: Kárpótlási golgota. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

Októberben a magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Nyírbátorban rendezte meg a Kárpát-medence magyarságának második közoktatási fórumát. Eljöttek több európai országból a kisebbségi oktatással foglalkozó nem magyar szakemberek is. Megnyugtató módon működik a kisebbségi oktatás a finnországi svédek, a dél-tiroli németek, a dániai németek, a németországi dánok, a szlovéniai és horvátországi magyarok esetében, a megjelentek beszámolói szerint. Magyarországon és Ukrajnában államilag biztosított a kisebbségi oktatás. Szlovákiában és Romániában hasonló a helyzet: a kisebbség elégedetlen, a hatalom beavatkozási kísérletei aggasztják a kisebbséget. A hatalom egyoldalúan, csak a pozitívumokról tájékoztatja a közvéleményt, a magyar kisebbség követeléseit előjogszerzési kísérletnek tekinti. A felsőoktatás nem kellően megoldott, emiatt fokozatos elsorvadás fenyegeti a középiskolákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6-7./

"Beke György 25 megjelent kötetével - budapesti lakosként - az egyik legismertebb erdélyi író. Beke György Erdélyben egyszemélyes kulturális intézménynek számított, egy személyben volt történész, falukutató, szociológus, honismereti szakember és kisebbségkutató, riporter és regényíró. Valójában nem történész, nem kisebbségkutató, hanem író, nyilatkozott munkásságáról. Szinte kizárólag Erdélyről ír. "Az erdélyi magyarság kezd nemzet egységében gondolkodni, megmaradását nem szűkíti Erdély tájaira csupán, hanem Zágon és Sopron, Szabadka és Dunaszerdahely, az etnikai nemzet határai között képzeli el szellemi, művelődési, lelki életét." - vallja. /Bíró Béla: Ha az ellenfél javát szolgálod, jó szívvel, csupa becsülettel? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17-30./"

Negyedszerre rendezték meg Érmindszenten nov. 20-án az Ady-ünnepséget. A Szatmár megyei RMDSZ-szervezte megemlékezésen jelen volt Katona Tamás államtitkár és Czine Mihály irodalomtörténész Budapestről, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium és a kassai középiskola diákjai. A közönség meghallgatta a debreceni Kollégiuma Cantusának előadását. /Ady Endrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

Nincs a volt szovjet tömbhöz tartozó államok közül egy sem, melyben annyira elterjedt volna a nyíltan antiszemita értelmiségiek, politikusok és kiadványok száma, mint Romániában - írja az Illistrierte Neue Welt című lap. /Antiszemitizmus Romániában. = Pesti Hírlap, dec. 29./

"A gyász érzése a mai napig sem múlt el - emlékezett Antall József miniszterelnökre Tőkés László a vele készült interjúban. Antall József "nemzeti politikát folytatott, s ennek része volt a határon túli magyarság érdekeinek képviselete." Halálakor a "szeretet söpörte el a támadásoknak, mocskolódásoknak a szennyét..." Nagy megütközéssel tapasztalják Erdélyben azt, hogy Magyarországon mennyire támadják az egyházakat és az egyházi iskolákat." A diktatúra évtizedeiben a "nemzet agymosáson és lélekölésen ment keresztül." Tőkés László az őt ért támadásokról elmondta, hogy "egy rendszeres és átgondolt lejáratási hadviselésről van szó, amiben nem különbözik a magyarországi Kurír vagy Végh Antal magatartása a bukaresti szennysajtó magatartásától..." /Pest Megyei Hírlap, jan. 3.,4./ "

Tőkés László püspök az egyházkerületi közgyűlésen /1993. júl. 1-jén/ összegezte az 1992. évet. Az 1992-es népszámlálási adatok jóval több reformátust regisztráltak, mint amennyi a gyülekezeti nyilvántartásokban szerepel. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1992-ben 255.615 reformátust tartott nyilván, ugyanakkor a népszámlálás szerint a kerület területén 314.746-an, közel 60 ezerrel /59.131/ többen vallották magukat reformátusnak. Ezek szerint ennyiről nem tudnak a gyülekezetek, hivatásbeli hanyagság is fennállhat a számbavételnél. /Tőkés László: Püspöki jelentés. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jan. 25./

A szenátusban Valer Sulian, a Román Nemzeti Egységpárt szenátorának javaslatát elfogadták: az ország biztonságát és nemzetközi kapcsolatait veszélyeztető hamis információkért és dokumentumokért a tettes 1-től 5 évig terjedő börtönnel sújtható. Másik ötletét, hogy büntessék a nemzet hőseinek becsmérlését, nem fogadták el, mert jogilag nehezen körülírható fogalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./ Ugyanezen szenátor előállt további, a Btk-t kiegészítő javaslattal: aki Romániát vagy a román népet becsmérli, az félévtől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. A törvénytervezet ellen nemcsak az RMDSZ, hanem Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártja vezetője is szót emelt. Ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt képviselője javasolja, amelyik doktrínáját a magyarellenességre alapozza. Ennek ellenére a szenátus elfogadta ezt a javasolt módosítást. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

A febr. 21-i bukaresti lapok szerint szabadon bocsátották Andrei Nicolae újságírót, akit egy Iliescu elnök elleni gúnyirat miatt vett őrizetbe a craiovai rendőrség. Az elnöki szóvivő, Chebeleu febr. 18-i sajtóértekezletén közölte, hogy nem az államfő tett feljelentést, hanem a helyi hatóságok kezdeményezéséről volt szó. Hozzátette, hogy a Btk. egyik paragrafusa alapján joggal tartóztathatták le az újságírót. A romániai sajtóba sok oda nem való ember került, akik csak rágalmaznak. A demokrácia alapja az állami hatóság iránti tisztelet, mondta. Mialatt ez elhangzott, Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke zavartalanul gyalázza az elnököt, a szóvivőt, rég kimerítve a Btk. cikkelyeit, ellene azonban nem lépnek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Sepsiszentgyörgyön hatalmas tömeg hallgatta Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Fábián Ernő tanulmányíró, Magyari Lajos költő, RMDSZ-szenátor beszédét. Movila Maria a Polgári Szövetség nevében kifejtette, hogy márc. 15-e nemcsak a magyarok, hanem minden szabadságszerető ember ünnepe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

A Fórum közölte a jóváhagyott magyar nyelv és irodalom tantervet, tanítók és óvónők számára a véglegesítő és II. fokozati vizsgára. A magyar irodalmi tételek a magyar ősköltészettől Illyés Gyuláig részletesek. A romániai magyar irodalomról szóló tételekben Áprily Lajos, Dsida Jenő, Kós Károly és Nyírő József is szerepel. /Fórum - Hargita megye tanfelügyelőségének és a Pedagógusok Házának negyedéves közlönye, Csíkszereda, 1994. március - IV. évf. 1. sz./

Lőrincz József székelyudvarhelyi magyartanár kifogásolta a XII. osztályos magyar irodalomkönyvben az aránytalanságokat, Nyírő József, Reményik Sándor nagyon kis helyet kap, viszont Szőcs Géza, Farkas Árpád, Hervay Gizella és mások kimaradtak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező politikai bizottsága máj. 16-án úgy döntött, hogy a következő ülésre halasztja a Romániáról szóló König-Jansson-jelentés megvitatását. Varsóban kiosztották a dokumentum szövegét. Florin Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője szerint a jelentés egy sor téves információt is tartalmaz, ezért a román küldöttség emlékeztető dokumentumban ismertette észrevételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./ Az előzményt, a részleteket Frunda György szenátor ismertette. Az Európa Tanács máj. 2-án megküldte a román külügyminisztériumnak a Jansson-König jelentést. Ez a jelentés kritikus hangvételű volt Romániával szemben, ezért nem osztották szét az Európa Tanács román küldöttségének tagjai között, így Frunda sem kaphatott belőle. A Varsóba utazás előtt két-három nappal odaadták Florin Radulescu Botica szenátornak, a küldöttség kormánypárti vezetőjének, de a többieknek, ez ellenzékieknek nem. Varsóban az ülés megkezdése előtt Jansson megkérdezte Frundától, mi a véleménye a jelentésről. Frunda elmondta, hogy azt nem kapta kézhez, Jansson alig akarta elhinni. A román fél annyira erkölcstelenül járt el, hogy írtak egy ellen-jelentést, egy aide-memoire-t, de úgy, hogy Frunda ne tudjon róla. Ezt a jelentést akarták beadni. Frunda ügyrendi kérdésben kért szót és elmondta: félrevezetésről van szó, a román kormány az esélyegyenlőség elvét sem tartja tiszteletben, hiszen ezen az ellenjelentésen hét képviselő neve szerepel, közülük három nincs is Varsóban, csak nevüket gépelték oda, nem is tudnak róla. Emiatt kérte a jelentés megvitatásának elfogadását. A bizottság elfogadta Frunda javaslatár és felháborodott a kormány hihetetlen impertinenciáján. Ezzel még nem volt vége, Botica nyilatkozatot adott, azt állította, hogy Frunda későn ért az ülésre, nem tanulmányozta át az anyagot, azért kérte a vita elnapolását. Frunda ennek cáfolására - hazaérkezése után, Bukarestben - sajtóértekezletet hívott össze máj. 19-én, ahol cáfolta Botica állítását, ott volt a BBC tudósítója is. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Jún. 4-én tartotta Marosvásárhelyen a Romania Mare Párt megyei konferenciáját, ahol állandóan visszatérően kirohanások hangzottak el az RMDSZ ellen. Az RMDSZ csörgőkígyó, melyet agyon kell ütni, fantompárt, románellenes hazug erő /Zeno Opris/, románellenes tevékenységet folytat, el akarja venni Erdélyt, az RMDSZ-t törölni kell politikai pártok névsorából /Ioan Grozea, a Romania Mare Párt alelnöke/, az RMDSZ-t be kell tiltani, ki kell nyírni /Murgoci/. Moisou támadta a Népújságot: nem az igazat írja, ezért megfontolják, hogy a jövőben meghívják-e rendezvényeikre. A kormánypárt képviselője, N. Herdeanu felszólalásában kifejtette, hogy e három párt /Romania Mare, Román Nemzeti Egységpárt és a vezető kormánypárt/ egymásra van utalva, fogjanak össze, egyesüljön ez a három párt. Zeno Opris elmondta még: ha nem tudná, hol van, a Vatra Romaneasca gyűlésén érezné magát, annyira szíve szerint szóltak, amikor fejtegették, hogy az RMDSZ-nek el kell tűnnie. Amennyiben a hatalom nem változtat magatartásán, egy újabb Antonescura lesz szükség, olvasható Mózes Edith beszámolójában. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./

"Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 24-i sajtóértekezletén a Mátyás-szoborral kapcsolatban elhangzott kérdésekre közölte: Iliescu elnök javasolta a Kolozs megyei prefektúrának, szervezzen megbeszélést az összes érdekelt féllel, hogy elkerüljék a feszültség eszkalációját. Chebeleu mesterségesnek mondta a feszültséget, hozzátéve: "Az utóbbi időben egyes gesztusok és akciók túlpolitizálása figyelhető meg." A bukaresti Adevarul szerint a Kolozsváron "keltett lárma valójában nem annyira a belföldi füleknek szól, mint inkább az eljövendő budapesti vezetőségnek. Pontosabban Horn Gyulának és Pethő Ivánnak, a legutóbbi magyarországi választások fő nyerteseinek, akik síkraszálltak a szomszédokkal való történelmi megbékélésért." A konfliktusnak az lenne a szerepe, "hogy bebizonyítsa a magyar vezetők számára: a román-magyar megbékélés nem lehetséges, tehát tovább kell követni Antall József és Boross Péter politikáját a romániai magyar kisebbséggel szemben." /Népszabadság, jún. 25./ "

"Tabajdi Csaba, a kisebbségekkel foglalkozó politikai államtitkár két terjedelmes interjút adott a Népszabadságnak /Kis Tibor/ és a Magyar Nemzetnek /Kocsi Margit-Nagy Iván Zsolt/. Népszabadság: Tabajdi megállapította: a "magyar társadalomban ma lényegesen kisebb a szolidaritás", mint például 1989-ben. Tabajdi ezt az általános elszegényedésre, a munkanélküliség megjelenésére és az elmúlt évek kormánypolitikájára vezette vissza: azt az érzést kelthette "bizonyos mértékig joggal", hogy fontosabb a kisebbségek ügye, mint a hazaiaké. - "Jó lenne a társadalmi szolidaritás érzését általában erősíteni" - tette hozzá. - Az alapszerződéseket azért kell megkötni szomszédainkkal, hogy senki se mondhassa: Magyarország azért emeli fel szavát a határon túli magyarok jogainak védelmében, mert valami hátsó szándéka is van. "Épp azért van szükség a határklauzulára, hogy végre szabaddá tegyük a magyar külpolitika és kisebbségvédelem kezét." Az alapszerződésben viszont szomszédainknak el kell fogadniuk, hogy náluk olyan kisebbségi csoportok élnek, amelyek közösségként kívánnak megmaradni, hogy teljeskörű legyen az anyanyelvi képzés, létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban. Elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Népszabadság, júl. 30./ Magyar Nemzet: A délszláv háború mutatta meg, mennyire nincs felkészülve az Európai Unió, az ENSZ arra, hogy hatékony kisebbségvédelmi rendszert teremtsen. Magyarországnak minden lehetséges módon elő kell segíteni az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét. Szeretné Európa kisebbségi szakértőit rendszeresen meghívni, hogy közösen tisztázzák, mi is a "kollektív jog", a "pozitív diszkrimináció", magyarul kedvezményes bánásmód. - Az alapítványok egy része most válik közalapítvánnyá, így az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány és a Mocsáry Alapítvány. A közalapítványok kuratóriumaiba a hat párt képviseletét is biztosítani kell. /Magyar Nemzet, júl. 30./"

Aug. 15-én Nyíregyházán megkezdődött a Berzsenyi Nyári Akadémia, amelyen a határon túli magyar pedagógusok vesznek részt. /Magyar Hírlap, aug. 16./

"A légiforgalmi vállalat figyelmeztető sztrájkja miatt különrepülőgépen érkezett aug. 16-án Bukarestből Kolozsvárra Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa. Először a prefektúrán tárgyalt zárt ajtók mögött a megyei és városi vezetőkkel. A megbeszélés után Funar tájékoztatta az újságírókat, hogy kérte a kormányt és az EBEÉ-t, büntessék meg az RMDSZ-t a nemzetközi fórumok félretájékoztatása miatt. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte: a kisebbségek anyanyelvi támogatást igényelnek az állam pénzén. "Ilyesmi a világon sehol sincs." /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ A polgármesteri hivatalban nekiszegezték a kérdést, miért viseli annyira a szívén a magyarok problémáit, a főbiztos kijelentette: a közvetítés a feladata, nem a pártfogás. Funar polgármester szerint a románok és magyarok közötti feszültség nem létezik, ez csak az RMDSZ-vezetők képzeletében van. A főbiztos megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőségével. Bodó Barna ügyvezető alelnök elmondta, hogy szakterületenként nyújtottak tájékoztatást a főbiztosnak, a tanügyi törvénytervezetről, a kétnyelvű feliratok ügyéről /erről videofelvételt is bemutattak/, a bebörtönzött Cseresznyés Pál helyzetéről, a kolozsvári ásatások kérdéséről, a kollektív jogokról, arról, hogy Kolozsváron nincs már egyetlen magyar gyárigazgató sem, a 119 tagú megyei tanácsnak egyetlen magyar tagja van, Tőkés László az egyházi javak visszaszármaztatásának megoldatlanságáról beszélt, majd átnyújtottak a kisebbségi problémákat felsoroló 22 oldalas, angol nyelvű dokumentációt Max van der Stoelnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24., Magyar Hírlap, aug. 17./"

"Bíró Béla, a Brassói Lapok munkatársa sürgette az alapszerződés megkötését: "az alapszerződéseken gyorsan és hűhó nélkül kellene túlesni. Ezt várja tőlünk Nyugat, ezt várják az ország távlati érdekei." A kisebbségek anyagi és szellemi létfeltételeinek javításában" egy megerősödött Magyarország mind többet tehet. "A rövidlátó kisebbségkövetelések csupán ezt az esélyt késleltetik." "A kisebbségeket ma már nem is annyira a román vagy a szlovák nacionalizmus fojtogatja, mint inkább a "kisebbségmentők" nemzeti pesszimizmusa, a katasztrófahangulat." /Magyar Hírlap, aug. 22./ A Magyar Hírlap és a Beszélő többször közölte Bíró Béla cikkeit. "

"Ioan Adam A hutukról és a tutszikról címen ír a román kormánylapban arról, hogy a "ruandai kölcsönös mészárlások története román szempontból is tanulságos." A tutszi kisebbség diszkriminációval vádolta a hutu többséget, majd megindultak a főváros felé, rettenetes vérfürdőt rendeztek. "Gondoljanak arra, mi történne, ha a Har-Kov-i tutszik /szintén a lakosság tíz százaléka/, akiket ... Uganda támogat, egy éjszaka megindulnának ... a déli hutuknak pedig nem lenne muníciójuk." "Egy erős védelmi ipar éppen annyira szükséges számunkra, mint a levegő." /Vocea Romaniei, szept. 21./ "