Traian Basescu államfő a felfüggesztéséről szóló népszavazási kampányban több alkalommal is oligarchaként emlegette Verestóyt, aki törvénytelen erdőkitermelésből, feldolgozásból gazdagodott meg. A köztársasági elnök egyebek mellett azt állította, hogy az RMDSZ-szenátor tulajdonában lévő Hungastro cég korábban versenytárgyalás nélkül, politikai egyezkedés révén jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádakra kijelentette: Hungastro-részvényeit rég eladta, a többi üzlete törvényes és tisztességes. A Capital című román magazin által összeállított, a háromszáz leggazdagabb romániait rangsoroló tavalyi listán az előkelő 68. helyen található az RMDSZ székelyudvarhelyi szenátora. A Gandul napilap szerint az elmúlt tizenkét hónapban részvények eladásából és osztalékokból közel 45 millió lejjel (13 millió euróval) gyarapította vagyonát. Sajtóbeszámolók szerint Verestóy komoly részvénypakettel rendelkezik a bukaresti tőzsdén is, 32 cég értékpapírjaiból tudhat a magáénak. Az üzletember az osztalékokból 13,5 millió lejt (négymillió eurót) bevételezett tavaly, miközben portfóliójának értéke elérte a 61 millió lejt (18 millió eurót). Az MSZP-vel közismerten jó kapcsolatokat ápoló szenátor egyebek mellett öt földterülettel is rendelkezik (egy mezőgazdasági és négy erdő). Verestóyt tavaly tavasszal tanúként hallgatták ki a román főügyészségen a Rompetrol olajcég ügyében. A korrupt körülmények között történt privatizáció főszereplője a Calin Popescu-Tariceanu liberális miniszterelnök jó barátjaként ismert Dinu Patriciu, Románia második legnagyobb olajipari vállalatának vezetője és főrészvényese, aki ellen adócsalás és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás. Verestóy RMDSZ-szenátor a Magyarországról érkező támogatásokból is hasznot húz. Az anyaországi juttatásokat kezelő erdélyi Communitas Alapítvány – amelynek egyik kurátora maga a székelyudvarhelyi politikus – 3,3 millió forintnyi lejt adott a Scripta Kiadó által megjelentetett Új Magyar Szó napilapnak és Erdélyi Riport hetilapnak. A szenátort egy évvel ezelőtt a román média Securitate-kapcsolatokkal hozta gyanúba. A Securitate Irattárát Tanulmányozó Tanács azonban úgy döntött, hogy a politikusról előkerült iratok nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy együttműködött volna a kommunista hírszerzéssel. Verestóy 1978-ban Bukarestben szerzett diplomát a műszaki egyetem vegyészmérnöki karán, 1983-tól 1989-ig tudományos kutató az Elena Ceausescu által irányított Szervetlen Vegyipari Kutatóintézetben. A diktátor felesége a jelenlegi szenátor több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. A politikus 1996 óta a Román Hírszerző Szolgálatot figyelő képviselőházi és szenátusi közös bizottságban tevékenykedik. /Pataky István: Vizsgálják az RMDSZ oligarcháját. = Magyar Nemzet, máj. 31./

Durva támadást intézett június 7-én Traian Basescu államfő ellen Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A bizalmatlansági indítvány felolvasása után a kormányfő a sajtónak nyilatkozva Basescura utalva kijelentette: „Ha az édesapja lennék, ugyanazt mondanám neki, mint a fiamnak, aki vendégek jelenlétében összetörhetne valamit a házban, vagy egyéb csintalanságra vetemedhetne. Ilyenkor azt mondom neki: menj be a szobádba és légy szófogadó”. A kormányfő levélben is megkereste Basescut, s közölte vele, hogy nem vesz részt az államfő és a pártok között június 8-án sorra kerülő újabb konzultáción. Távolmaradását azzal indokolta, hogy nem kíván részt venni „hazugságra és félretájékoztatásra alapuló politikai játékban”. Közölte, hogy a liberális párt – hűséges maradva az intézményekkel szembeni tiszteletet feltételező demokratikus elvek iránt -, részt vesz küldöttséggel a megbeszélésen. /Tariceanu a sarokba küldené Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Június 11-én nyílik meg Temesváron a Calina Galériában Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Kara tanárának tárlata. /K. K: Kocsis Rudolf tárlata Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 12-én Brüsszelbe utazott, ahol tárgyalásokat folytatott. Alaptalannak nevezte José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke azokat a híreszteléseket, miszerint a június végi jelentésben a védzáradék életbe léptetésére tenne javaslatot Brüsszel. Tariceanu főként azért látogatott Brüsszelbe, hogy megnyugtassa a feszült belpolitikai helyzet miatt Románia egyre inkább aggódó külföldi partnereit. A kormányfő lobbija hatékonynak bizonyult, Barroso kijelentette: a június 26-i jelentés objektív lesz, tükrözni fogja az igazságszolgáltatás terén tapasztalt eredményeket. /B. T. : Brüsszel nyugtat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Államtitkárrá nevezte ki Demeter András István eddigi kulturális minisztériumi főigazgatót június 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. Demeter feladatköréhez tartozik a nemzeti kisebbségekkel, a civil társadalommal és a parlamenttel való kapcsolattartás. Demeter András 1993―2005 között a temesvári Csíky Gergely Színház igazgatója volt /Demeter András államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Önkívületi állapotban szállítottak kórházba Kolozsváron egy 26 éves magyar fiatalt, miután egy bárhelyiség teraszán brutálisan összeverték. Az azonnali műtét ellenére a kolozsvári B. István belehalt sérüléseibe. A rendőrség közleménye szerint a fiatal barátjával, K. Bogdannal együtt egy bárhelyiségben szeszes italt fogyasztott, majd erősen ittas állapotban hajnali fél kettő-kettő körül távozott. Amíg barátja fizetett, a későbbi áldozat kiment a helyiség teraszára, ahol verekedésbe keveredett. Barátja előbb segítségére sietett, de mivel őt is bántalmazták, elszaladt. A rendőrség a helyi 20 éves M. Emil Calin személyében azonosította a vélt tettest, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. /A rendőrség híre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő José Manuel Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének elmondta: az ügyészség nem kommunikál kellőképpen a végrehajtó hatalommal. Ezt azzal indokolta, hogy a sajtóból értesült két minisztere kivizsgálásáról. Tariceanu tudatta Barrosoval: tiszteletben tartja az államhatalmak különválasztásának elvét, és egyetért az igazságszolgáltatás függetlenségével, de ez nem „szakítható” el a többi intézménytől. Válaszában Barroso kitért arra, hogy az államhatalmak kölcsönhatásban állnak egymással, s mivel tevékenységüket az állam és az állampolgár érdekében fejtik ki, ez magába foglalja az intézmények közti kommunikációt is. /Barrosonak panaszkodott a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

A Szociáldemokrata Párt (PSD) semmilyen tisztséget nem kap a kormányban – szögezte le Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tévé-interjújában. A PSD válasza erre az volt, hogy ilyen körülmények között nincs miről tárgyalniuk. /Bogdán Tibor: Kormányfői elutasítás – a PSD nem kap posztokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

Demeter Andrást nevezte ki az RMDSZ ajánlatára Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök június 11-én a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium államtitkári tisztségébe. Demeter elmondta, továbbra is azt a területet vezeti államtitkárként, amelyen eddig, a Kortárs Művészetek, Kulturális Sokszínűség Igazgatósága vezérigazgatójaként tevékenykedett. Most mindezt magasabb pozícióból végzi. A kulturális sokszínűség négy dolgot foglal magába, az előadóművészeteket (színház, zene), a könyv- és különböző kiadványok megjelentetését, a nemzeti kisebbségek kulturális programjait, projektjeit, továbbá a film és audiovizuális stratégiákat stb. Az államtitkári tisztségnek köszönhetően kibővült mindez a szakszervezetekkel, valamint a parlamenttel való kapcsolattartásra. /F. I. : Demeter András művelődési államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Kocsis Rudolf aradi szobrászművész, temesvári egyetemi tanár alkotásaiból nyílt kiállítás Temesváron, a CAlina magángalériában. A tárgyszobrászat jeles alkotója ez alkalommal szimbolikus kisplasztikákat, minimalista kivitelezésű jel-szobrokat állított ki. A fából faragott, lényegre törő, tömör kisplasztikák többsége monumentális alkotások, épületek, emlékművek makettjének igényével készült. /Szekernyés Irén: Kocsis Rudolf szobrai a CAlina Galériában. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

A katonai ügyészségre fogják behívni meghallgatásra Ion Iliescu volt államfőt, akit az 1990. június 13–15. közötti bányászjáráskor meghalt négy ember ügyében gyanúsítanak. Gyanúsítottként kezelik Mihai Chitac tartalékos tábornokot, volt belügyminisztert, Gheorghe Andrita szintén tartalékos tábornokot, a volt belügyminiszter helyettesét, továbbá Calin Traian Stefan, Costea Dumitru és Constantin Vasile tartalékos rendőrezredeseket. 1990. június 13-a és 15-e között Bukarestben hat személyt megöltek, több tízet megsebesítettek, megrongáltak több pártszékházat, intézmények, valamint a rendőrség épületét. Az ügyészek megállapították, hogy a halálesetekért a belügyminisztérium akkori vezetői felelősek, a bűncselekmények pedig magukba foglalják az államhatalom és nemzetgazdaság aláaknázását, a szabadságtól való jogtalan megfosztást és emberiség ellen elkövetett bűntettet. Ion Iliescu szerint mindeddig egyetlen cselekményt sem közöltek vele, amelyek valamilyen formában vád alá helyeznék. Meggyőződése, hogy annak idején helyesen cselekedett. /Kihallgatják Iliescut a bányászjárás ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök lemondását kérte négy demokrata párti európarlamenti képviselő, amiért az RMDSZ EP-képviselői a Bolyai Egyetem visszaállítását követelték, és elítélték a román kormány diszkriminatív magatartását. Szerintük az RMDSZ EP-képviselőinek cselekedete ront Románia megítélésén. – Nem lep meg a négy PD-képviselő magatartása, hiszen ismerjük a demokraták álláspontját a kisebbségi kérdésekről – nyilatkozta Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő. – Több mint egy éve nem sikerül a parlamentben zöld ágra vergődni a kisebbségi törvény ügyében, a demokraták felrúgták a megegyezést. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a nyilatkozatban az RMDSZ-es EP-képviselők a mindenkori kormány kisebbségpolitikáját kifogásolták, azonban az angol fordításban a „mindenkori” jelző elmaradt. Ezért a kezdeményezők helyesbítést kértek. /Sz. K. : PD-ellentámadás Bolyai-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

Nem tartotta elégségesnek az Európai Bizottság (EB) Brüsszelben kiadott jelentésében azt a haladást, amelyet Bulgária és Románia ért el a korrupcióellenes fellépésben, ugyanakkor úgy ítélte meg, egyelőre korai még bármilyen szankcióról dönteni ellenük. Mindkét ország felmutatott bizonyos előrelépéseket. Románia például jól áll a szükséges jogszabályok készítésében és elfogadásában – hiányosság elsősorban a gyakorlatba ültetés során található. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök szerint a jelentés korrekt, szigorú, és nem elfogult. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke úgy vélte, hogy kizárólag a parlament érdeme a védzáradék elkerülése. /Brüsszel nem büntetett, de további eredményeket vár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Az országot sújtó szárazság következményeiről tanácskoztak június 27-én az Országos Katasztrófavédelmi Hivatal szakemberei. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megnyugtatta a résztvevőket, hogy egyelőre egyetlen országrészből sem jeleztek vízhiányt. Felhívta a figyelmet, hogy szeptemberben a cernavodai atomerőmű működtetése is nehézségeket okozhat a Duna vízszintjének csökkenése miatt. „Felborulhat az ország villamosenergia ellátásának mérlege, ezért már most fel kell készülnünk arra, hogy ne akkor kényszerüljünk a villamosenergia korlátozására” – figyelmeztette a kormányfő Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminisztert. Basescu államfő kifejtette: 26 település lakosságának okoz gondot az ivóvízellátás, míg 10 településen egyetlen kútban sincs víz. A június 26-án kitört vihar után villanyáram nélkül maradt több mint négyszáz település. A szél fákat tépett ki gyökerestől, 1500 trafót és mintegy 100 telefonvonalat tett tönkre. /Viharos kánikula tombol az országban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök bejelentette, szeptember 1-jétől ötven százalékkal növelik a mezőgazdasági nyugdíjat, jövő év január elsejétől pedig 43 százalékkal emeli a nyugdíjakat. Közölte: az átlagnyugdíj 399 lejről 568 lejre nő, ami minden idők legjelentősebb nyugdíjemelésének számít. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy szeptember elsejétől a nyugellátmány 5 százalékkal növekszik, s ezáltal idén összesen 23 százalékos lesz a nyugdíjemelés. Bejelentéséért immorális politizálással vádolta a kormányfőt Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik politikusa, sietve hozzátéve, hogy az elképzelés tőlük származik. A Romániai Akadémiai Társaság meghúzta a vészharangot. A nyugdíjrendszerről készített jelentésükben a szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a sok megalapozatlan ígérgetés a demagógia veszélybe sodorhatja a teljes biztosítási rendszert, a nyugdíjakkal együtt. Az 50 százalékos járandóság növelés katasztrofális következményekkel járna ebben a nyugdíjrendszerben. Az adatok szerint jelenleg már több a nyugdíjas, mint a járulékfizető, a rendszerhez való hozzájárulás nagyságát pedig már nem növelhetik. /Jelentősen nő a nyugellátmány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök és Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke június 29-én Chisinauban megegyeztek, hogy évente egy-egy közös kormányülést szerveznek. A román és a magyar kormány már rendszeresen szervez ilyen közös kormányüléseket. /Román–magyar példa. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentette: lemondana tisztségéről, ha a parlament vagy a politikai pártok arra késztetnék, hogy kompromisszumokat kössön, például az egységes adózási rendszer kérdésében. Azt is elmondta, hogy lemondása más politikai okból is számításba jöhet. /Lemondását fontolgatja Tariceanu? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

Markó Béla benyújtotta lemondását Románia miniszterelnök-helyettesi tisztségéről Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek. Markó kijelentette: a szövetségen belül kell majd eldönteni, mi legyen a miniszterelnök-helyettesi poszt sorsa, azaz jelöljön-e egy másik személyt a tisztségre, avagy üresen hagyja. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ képviselői találkozni fognak Tőkés Lászlóval, és az EP-választásokról is beszélni fognak. /Markó lemondott a kormányfő-helyettesi tisztségről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Intézményi és politikai szinten is „kiváló és bizalomteljes” volt az együttműködésem Markó Béla leköszönő kormányfő-helyettessel” – jelentette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, aki arról is tájékoztatott, hogy az RMDSZ még nem nevezte meg azt a politikust, aki az államminiszteri tisztséget átveszi. /Megüresedett Markó posztja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

A kormány július 4-i ülésének elején Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök megköszönte Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek a kormányban kifejtette tevékenységét. Markó is köszönetet mondott: “Sajnálattal hagyom el a kormányt, mivel nagyon jó csapattal dolgoztam együtt, és nem csupán kollégák, hanem partnerek, sőt, remélem, hogy barátok is voltunk. ” /Köszönet Markónak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

Hiábavalónak bizonyulhatnak a romániai nagykorrupció leleplezése érdekében tett ügyészi erőfeszítések, miután az Alkotmánybíróság precedens értékű döntést hozott Adrian Nastase volt miniszterelnök pere ügyében. A volt kormányfő ellen fél év alatt kétszer is vádat emeltek. Azzal vádolják: kormányfői mandátuma alatt az építkezési szakhatóság vezetőjétől összesen 1,3 millió euró értékű kenőpénzt kért cserébe azért, hogy megtartsa tisztségében. Emellett a nyomozók azzal is el akarják számoltatni őt, hogy a 2004-es választási kampány alatt a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökeként majdnem 1 millió eurót szerzett, amit a törvényes előírások megszegésével fordították a PSD választási kampányának finanszírozására. A 2004 végén kinevezett Monica Macovei igazságügyi miniszter szinte teljes mértékben kicserélte az ügyészi gárdát és megkezdték Adrian Nastase gyanús ügyeit vizsgálni. Most Nastase azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy ne „halandó” román állampolgárként, hanem egykori miniszteri rangú vezetőként kezelje őt a vádhatóság. Egyelőre csak a Calin Popescu Tariceanu kormányfő kabinetjének volt miniszterelnök-helyettese, az egymillió eurós adócsalással vádolt George Copos ellen indított per folytatódik, mivel az ő hasonló kérését elutasította a taláros testület. /Borbély Tamás: Füstbe ment nagykorrupciós küzdelem? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök július 12-én Romano Prodi olasz kormányfővel találkozik Rómában, másnap pedig és Jose Socrates portugál miniszterelnökkel Lisszabonban. A kormányfő az Olaszországban letelepedett, vagy ott dolgozó románok képviselőivel is találkozik. /Olasz és portugál látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./

A kormány nem avatkozik be az igazságszolgáltatásba, az igazságszolgáltatásnak sem lenne szabad beavatkoznia a kormány teendőibe – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu kormányfő azokról az ügyészségi eljárásokról, melyeket az RMDSZ kormányzati és önkormányzati tisztségviselői ellen indítottak a magyar közösségek számára kiutalt pénzforrások miatt.,,Azt hiszem, néhány ügyész a 1990. előtti politikai rendszert veszi alapul” – nyilatkozta az ügyészségi eljárásokról a kormányfő. A Korrupcióellenes Ügyészség jelenleg Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, Erdei Doloczki István Szatmár megyei képviselő, Szabó István szatmári tanácselnök és Riedl Rudolf, a megye alprefektusa ellen folytat vizsgálatot amiatt, hogy a magyar közösségek lakta erdélyi települések számára aránytalanul magas pénzforrásokat utaltak ki. /(-kas): Kiállt az RMDSZ-es tisztségviselők mellett a kormányfő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa aláírta július 12-én az uniós alapok lehívásának alapját képező országos stratégiai keretprogramot. A következő időszakban Románia 19 milliárd euró támogatást kaphat az Európai Uniótól (EU) a strukturális és kohéziós alapok keretében. „A vissza nem térítendő uniós alapok Románia európai integrációjának legnagyobb előnyét képezik, a román kormány legfőbb prioritása pedig, hogy az összeg minél nagyobb hányadát tudja lehívni” – mondta Calin Popescu-Tariceanu. Az infrastruktúra fejlesztésére szánt összegek célja, hogy csökkenjen Románia lemaradása az uniós országokhoz képest. /Farcádi Botond: Milliárdok Romániának. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./ Az európai uniós alapok felhasználását lehetővé tevő országos keretstratégia aláírása után fel is lehetne lélegezni. Az Európai Unió közös kasszájából közel húszmilliárd eurós összeget szán arra, hogy az ország felzárkózhasson a fejlettebb tagállamok színvonalához. Valóban föl tudja-e használni az ország a rendelkezésére álló strukturális és kohéziós alapokat? Az eddigi tapasztalatok nem túl biztatóak. A három éve csatlakozott országok közül egyik sem éri el a harmincszázalékos felhasználási szintet. /Balogh Levente: Esély és kétely. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Porcsalmi Bálintot, a távközlési tárca államtitkárát leváltotta tisztségéből, és helyére Somodi Zoltánt, Nagy Zsolt volt távközlési miniszter személyes tanácsadóját nevezte ki. /Tisztségcsere. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

A Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök vezette PNL közeledik az ellenzéki szociáldemokratákhoz, a PSD-hez. A szociáldemokratáknak létérdekük, hogy időt nyerjenek a megerősödéshez a következő választásokig, a liberálisoknak pedig kormányon kell maradniuk. Adrian Nastase volt miniszterelnök javasolta: a két párt valljon színt. /Cseke Péter Tamás: A titkos puszi. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

A világ minden sarkából összegyűlt ortodox egyházi elöljárók mellett Walter Kasper bíboros vezetésével vatikáni küldöttség is részt vett az elhunyt Teoctist ortodox pátriárka augusztus 3-i temetésén. Teoctist pátriárkát a bukaresti patriarkátus katedrálisában felravatalozták, lerótta kegyeletét szinte az egész politikai osztály, többek között Traian Basescu jelenlegi államfő, valamint Ion Iliescu és Emil Constantinescu volt államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A kormány nemzeti gyásznapot rendelt el. /B. T. : Örök nyugalomra helyezték Teoctist pátriárkát. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Elfogadta a kormány azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében szeptember 1-től öt százalékkal emelkednek a nyugdíjak, valamint megduplázódik azoknak a nyugdíjasoknak a járuléka, akik a mezőgazdaságban dolgoztak – jelentette be Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. A Munkaügyi Minisztérium a nyugállományban lévő személyek járulékán kívül 50 százalékkal emeli a mezőgazdaságban dolgozók bérét is. Ez körülbelül 900 ezer kisgazdát érint. A nyugdíjemelésre fordított összeg nagy részét a társadalombiztosításokból kívánják fedezni. A járulékemelés jelenleg 5,6 millió személy életszínvonalának javulásához járulna hozzá. Az országos nyugdíjpénztár (CNPAS) adatai szerint májusban 70 ezer olyan nyugdíjas kapott 40 lejes juttatást, akik a mezőgazdaságban dolgoztak, és csupán 43 személynek volt 400 lej a nyugdíja. A tárca 2008-tól a 37,5 százalékos betervezett átlagbér növekedés függvényében újabb 40 százalékos nyugdíjemelést tervez. /Oborocea Mónika: Ötszázalékos nyugdíjemelés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./

A román politikusok már rég megszokták a „gárdákat”. A két világháború között működő Vasgárda (másik nevén Mihály Arkangyal Légiója vagy egyszerűen Legionárius Mozgalom) 1939-ben meggyilkolta az ország akkori kormányfőjét, Armand Calinescut, majd egy évvel később a legnagyobbnak tartott román történészt, Nicolae Iorgát is, aki 1931–1932 között szintén Románia miniszterelnöke volt. A kommunizmus idején betiltott Legionárius Mozgalmat egykori tagjai 1989 után újraszervezték, és rövid időn belül nagyszámú fiatal is belépett a szélsőjobboldali szervezeteikbe. A legionáriusok mindmáig legálisan működnek. Egyik legaktívabb szervezetük az Új Jobboldal (Noua Dreapta), amelynek jelvénye a horogkeresztre emlékeztető kelta kereszt, s amely nyíltan idegengyűlölő, homofób, antiszemita, NATO- és EU-ellenes. Ez a szervezet néhány évvel ezelőtt megalapította saját „gárdáját”, amelynek neonáci programja természetesen a Vasgárdáéból merített, s amelynek fekete egyenruháit az Új Jobboldal számos félkatonai táborában vagy „polgári” akciója során az ország sok városának utcáin látni lehet. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa szerint a román Új Jobboldal programja és ideológiája alig különbözik a hasonszőrű erdélyi magyar szervezetekétől (Erdélyi Magyar Ifjak – EMI). A Romániából már többször évekre kitiltott Eva Maria Barki asszony tömi a fiatal EMI-sek fejét olyan gondolatokkal, amelyek esetleges következményeit neki kell majd a legkevésbé végigszenvednie. Az ügyvédnő szerint az önrendelkezés kivívásához radikális magatartásra van szükség. /Tibori Szabó Zoltán: Dühöngő gárdák. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő kijelentett, hogy főként vidéken rengeteg román él a szociális segélyből, és, megoldást kell találnia arra, hogy rávegyék az embereket, vállaljanak munkát. „Több mint 800. 000 állampolgár él szociális segélyből. Megoldást kell találni, hogy rávegyük ezeket az embereket, dolgozzanak. Ezek az emberek várják a segélyeket a polgármesteri hivataloktól, amikor sok városban munkaerőhiány van” – mondta. /Sokan élnek szociális segélyből. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./

Átütő sikert aratott a TransylMania Mert tudnom kell… című új produkciója a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója keretében. A Kézdiszentlélek feletti Perkőn megtartott előadás nemcsak koncert volt, hanem színművészek, néptáncosok és gyermekkórus közreműködésével, Nagy Kopeczky Kálmán rendezésében és Orza Calin koreográfiájával összeállított színpadi produkció. Ebben a magyarság történetének és mindennapjainak több mozzanata elevenedett meg. Az előadásra közel tízezren gyűltek össze. A farsangi és lakodalmi mulatozók árasztották el a színpadot. A következőkben egy jelenetek a pogány kort idézték fel, az Elpártolt liliomszál című dal pedig a nemzettől való elszakadás szomorúságát érzékeltették. A produkció címadó dala az együttes új alkotása. /Benkő Levente: Történelmi ihletésű dalok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./