Hangnemet váltott a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Theodor Stolojan vezette Liberális Demokrata Párttal (PLD) kapcsolatban. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, PNL-elnök kijelentette: „Stolojan idejétmúlt politikai személyiség, akit múltja vezérel és irányít”. Hozzáfűzte, egy olyan köztisztviselő, aki a kommunista rendszerben a Szekuritáté számláit kezelte úgy, ahogyan azt Stolojan tette, nem jelenthet megoldást a mai Románia számára. A PNL-elnök emellett barátságtalan gesztusnak nevezte, hogy a Demokrata Párt (PD) kész együttműködni a PLD-vel. /Gujdár Gabriella: Tariceanu: Stolojan idejétmúlt politikus. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

Uniós csúcs kezdődött december 14-én Brüsszelben, amelyen a jelenlevők megünnepelték Románia és Bulgária jövő év eleji csatlakozását is. Az eseményen Romániát Traian Basescu állmfő és Calin Popescu Tariceanu kormányfő képviselte. /Mézesmázos EU-torta Romániának és Bulgáriának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Traian Basescu államfő december 18-án a parlamentben elmondott beszédében elítélte a kommunizmust: a Tismaneanu-jelentés szerint ez egy „törvénytelen” és „gyilkos” rendszer volt. A Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői füttykoncerttel és bekiabálásokkal próbálták bojkottálni az ülést, illetve megakadályozni, hogy Traian Basescu felolvassa jelentését. Az államfő bejelentette: a Tismaneanu-jelentést az állam hivatalos dokumentumának nyilvánítja. Az eseményen jelen volt az európai kommunista ellenállás két nagy vezéregyénisége Lech Walesa volt lengyel és Zselji Zselev volt bolgár államfő is. A parlamenti együttes ülés a nagy-romániás képviselők heves tiltakozásával kezdődött. A nagy-romániások minden eszközt bevetettek, hogy Basescu ne mondhassa el beszédét, az államfőnek végül mégis sikerült mondandóját befejeznie. „A román állam elnökeként egyértelműen és határozottan elítélem a kommunista rendszert” – mondotta Basescu. Közel két órás beszédében az államfő a Tismaneanu-jelentésben bemutatott tények alapján bűnös és törvénytelen rendszernek nevezte a kommunizmust, együttérzését fejezvén ki mindazok iránt, akik szembeszálltak a rendszerrel. Az államfő az áldozatok tiszteletére emlékmű felállítását, illetve múzeum létrehozását kezdeményezte, valamint egy, a román kommunizmusról szóló enciklopédia összeállítását, és egy tankönyv kiadását javasolta. Basescu megemlékezett a kommunizmus áldozatairól: név szerint Iuliu Maniuról, Ion Mihalacheról, Dinu Bratianuról és Ion Fluerasról; az egyházak mártírjairól, Iuliu Hossuról, Sandu Tudorról, Vladimir Ghicáról, Richard Wurmbrandról, Márton Áronról; a demokratikus ellenzéki pártok képviselőiről, továbbá azokról az értelmiségiekről, akik felemelték hangjukat Nicolae Ceausescu ellen. Az államfő a rendszer legfőbb bűnei közé sorolta a nemzeti érdek feladását a Szovjetunióval szemben, a jogállamiság és a pluralizmus megsemmisítését, valamint a történelmi pártok tönkretételét. Közölte: a jelentés készítői 500 ezer és kétmillió közöttire becsülik a kommunizmus áldozatainak számát. Basescu a rendszer elítélésének indoklásaként említést tett a nemzeti, vallási, kulturális és szexuális kisebbségek üldözéséről, és a görög katolikus egyház megszüntetéséről is. Megemlékezett azokról a parasztokról, akiket a kollektivizálással szembeni ellenszegülésük miatt deportáltak kényszermunkára. Az etnikai megtorlások kapcsán említést tett a zsidók és németek elűzéséről, és arról, hogy e két kisebbség tagjait a román állam pénzért adta el. A jelentés elhangzása után Calin-Popescu Tariceanu kormányfő azt nyilatkozta a sajtónak: reméli, hogy az elhangzottaknak hatása lesz a következő nemzedékekre. A Román Kulturális Intézet elnöke, Horia Patapievici elmondta: a jelentés ismertetése alatt Corneliu V. Tudor emberei megfenyegették őt, hogy ledobják az erkélyről. „Szégyen, hogy ezt a huliganizmust nem ítélték el, az ülést be kellett volna rekeszteni!” Mircea Geoana, a PSD-elnöke szerint a jelentés az államelnök véleményét tükrözi, amellyel nem a jövőbe tekint, hanem régi sebeket akar feltépni. Az elhangzottakkal kapcsolatban pártjának nincs semmi elkötelezettsége, az egésznek csak az ország aktuális gondjairól való figyelemelterelés volt a célja. Ion Iliescu, a PSD tiszteletbeli elnöke, volt államfő, akinek a neve a jelentés több fejezetében is szerepel, nem vett részt az ülésen. /Traian Basescu elítélte a kommunizmust. Cirkusz, füttykoncert, bojkott a Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

Csaka Józsefet, Székelykeresztúr jelenlegi alpolgármesterét jelöli a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnöki tisztségére az RMDSZ. Az Állami Tartalékalap elnöki posztjának várományosa Dézsi Zoltán, Hargita megye leköszönt alprefektusa. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségében Tonk Gabriellát látná szívesen a szövetség. A jelöléseket Calin Popescu-Tariceanu kormányfőnek is jóvá kell hagynia. A demokratákkal folytatott egyezség alapján az RMDSZ még két megüresedett államtitkári tisztséget is kapott. /Megvan a három RMDSZ-es ügynökségvezető-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Méltányolta a kisebbségek parlamenti tevékenységét, ugyanakkor nehezményezte az utóbbi időben fokozódó nacionalista retorikát Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a nemzeti kisebbségek képviselőinek december 20-án megtartott év végi találkozóján. A rendezvényt a Markó Attila államtitkár vezette Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezdeményezésére második alkalommal szervezték meg Bukarestben. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és miniszterelnök-helyettes képviselte. Beszédében a szövetségi elnök hangsúlyozta a nemzeti kisebbségek integrációs folyamatban vállalt szerepét, kiemelve, hogy valamennyi kisebbség számára fontos célkitűzés volt Románia EU-csatlakozása. A találkozó második részében a kisebbségek képviselői ismertették közösségük sajátos problémáit. /A nemzeti kisebbségek képviselőivel találkozott a kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Folytatódik a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök és Traian Basescu államfő közötti vita a nemzetbiztonsági törvénycsomagot illetően. Basescu nem tűzte napirendre a Legfelső Védelmi Tanács legutóbbi ülésén (CSAT) a kormány által előterjesztett változatot, mivel – mint fogalmazott – a titkosszolgálatok nem működhetnek civil szervezetként, illetve a világon egyetlen olyan hírszerzési szerv sincs, amely átláthatóan működne. Basescu úgy vélte: szükséges a tervezet alapos módosítása. A kormány elképzelése szerint a titkosszolgálatok embereit csak terrorcselekményeket, fegyver-, ember- és drogcsempészetet érintő ügyekben vethetik be, nyomozásuk pedig legfeljebb tizenhat órán át tarthat. Emellett megtiltja a hírszerzési szerveknek, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak, illetve ügynököket szervezzenek be a sajtóban, a politikai pártokban, az egyházakban és a szakszervezetekben. /Összebékíthetetlen kormány- és államfői nemzetbiztonsági elképzelések. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Új tisztségviselőkkel bővült az RMDSZ kormányzati jelenléte. Az RMDSZ jelöltjeit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök december 21-én nevezte ki. Krámer Alpár lett a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. Krámer Alpár a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán szerzett egyetemi diplomát 1976-ban. Legutóbb a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaságnál igazgatója volt. A tárcánál korábban már dolgozott egy RMDSZ-es államtitkár (Bogos Zsolt), akinek azonban a kormány átszervezése után távoznia kellett tisztségéből. A Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnökének Csáka Józsefet nevezték ki. Csáka József 1985-ben szerzett elektrotechnikai és automatizálási mérnöki diplomát Brassóban, 2006-ban pedig közigazgatási diplomát Bukarestben, 2004-től Székelykeresztúr alpolgármesteri tisztségét töltött be. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségébe Tonk Gabriellát nevezte ki a kormányfő. Tonk Gabriella 1998-ban végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát, eddig az Artemis Alapítvány alelnöke, ügyvezető igazgatója volt. Csutak Nagy Lászlót az Országos Állategészségügyi Hatóság alelnöki tisztségébe nevezte ki a miniszterelnök. Csutak Nagy László 1984-ben szerzett állatorvosi diplomát Kolozsváron, eddig a Szilágy megyei állategészségügyi igazgatóság osztályvezetője volt. A frissen kinevezett RMDSZ-es tisztségviselők a koalícióból távozó Konzervatív Párt kilépésével megüresedett posztokon osztoztak a Demokrata Párttal folytatott egyeztetések nyomán. Az RMDSZ-nek még a Távközlési Minisztériumban is jár egy államtitkári szék. E tisztségre az elkövetkezendőkben teszik meg a javaslatot. /Új magyar tisztségviselők a kormányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

Ismét levélben sürgette Olli Rehn az Országos Feddhetetlenségi Ügynökségről (ANI) szóló törvény elfogadását. A bővítési biztos személyesen Calin Popescu-Tariceanu kormányfő közbenjárását kérte annak érdekében, hogy a jogszabályt „megcsonkítatlan” formában fogadja el a parlament. Tariceanu a levélre reagálva azt mondta: a hatalmak szétválasztásának elve tiltja beavatkozását a szenátus munkájába, de a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökeként kötelessége sürgetni a törvény eredeti formában történő elfogadtatását. /Újabb Rehn-levél, most Tariceanunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

Dézsi József Zoltánt (RMDSZ), Hargita megye volt prefektusát nevezték ki december 27-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök döntése alapján az Állami Tartalékok Országos Gondnoksága (ANRS) elnökének Sorin Vicol helyett, aki a Konzervatív Párt (PC) kormányból való kivonulásával benyújtotta lemondását. /Dézsi Zoltán az Állami Tartalékok Országos Gondnokságának vezetője. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 28./

Több európai ország magas rangú politikusa vett részt december 31-én a bukaresti kormánypalota előtt Románia EU-csatlakozása alkalmából rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Ezzel egyidőben az ország minden megyeszékhelyén felvonták az Európai Unió zászlaját. Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök együtt vonult el a katonai díszsorfal előtt, majd rövid beszédben üdvözölte a vendégeket – hogy aztán a szilvesztert a főváros két különböző pontján ünnepeljék. A meghívottak sorában ott volt Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa, Margot Wallström kommunikációs biztos, Josep Borrell, az Európai Parlament elnöke, Frank-Walter Steinmeier német, Göncz Kinga magyar, Ivailo Kalfin bolgár és Per Stig Moller dán külügyminiszter is. Göncz Kinga rövid megbeszélést folytatott Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszterrel. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón a két politikus arra helyezte a hangsúlyt, hogy Románia uniós csatlakozása mindkét országnak, mindkét nemzetnek a javára válik. Göncz Kinga emlékeztetett, hogy a csatlakozás megvalósulásában az RMDSZ-nek is nagy szerepe volt. /Felvonták az EU-zászlót Bukarestben is. Román kollégájával találkozott Göncz Kinga. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

Az elmúlt év a Tariceanu-kabinet miniszterei többségének anyagi gyarapodást hozott. Calin Popescu Tariceanu kormányfő vagyona tavaly mintegy 300 ezer új lejjel gyarapodott. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes Szilágy megyében egy 1,8 hektáros földterületet örökölt, Kolozsváron pedig egy 46,59 négyzetméteres lakást. Markónak még tulajdonában van egy 2005-ben vásárolt 110,72 négyzetméteres bukaresti lakás és egy 149,19 négyzetméteres ház, amelyet 2001-ben vett. A miniszterelnök-helyettes rendelkezik még Volkswagen Golf márkájú személygépkocsival. Markónak 35 503 dollár, 16 000 forint és 70 042 lej van a bankszámláin, ugyanakkor 3 200 lej értékű részvénnyel rendelkezik egy marosvásárhelyi kiadónál. /Gyarapodott a miniszterek vagyona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

Összesen 75 ezer lejnyi büntetést rótt ki három tévéadóra az új felállásában január 4-én első alkalommal ülésező Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A médiafelügyeleti hatóság október elejétől december közepéig működésképtelen volt amiatt, hogy a parlament nem újította meg néhány CNA-tag lejárt mandátumát. Az első büntetést a National TV kapta A probléma veleje című műsoráért, amelyet három esetben is elmarasztalt a tanács. A tévéadó mindhárom esetben Gigi Becalinak „köszönheti” a büntetést, mivel az üzletember sértő nyelvezetet használt néhány személyiséggel szemben. A nacionalista, magyarellenes hangnemet sem mellőző Gigi Becali ellen a legutóbbi SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök is szót emelt. /Mihály László: Becali újra munkát ad a CNA-nak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Anton Pandrea lett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) új elnöke. A CSM január 11-i ülésén Traian Basescu államfő már a tisztújító voksolás előtt gratulált az ellenjelölt nélkül induló Anton Pandreának. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezetet elfogadja a parlament. Monica Macovei igazságügyi miniszter élesen bírálta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, akit a törvénytervezet megtorpedózásával vádolt. Mint elmondta, a törvény megvitatásakor Tariceanu rendszeresen Markó Béla miniszterelnök-helyettes véleményét vette figyelembe, aki ellenezte a jogszabálytervezetet. /Barta Zoltán: CSM ülés: Basescu főszerepben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Egymást meghazudtoló kijelentéseket tett a hét végén Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Traian Basescu államelnök. A konfliktust Elena Udrea, a Demokrata Párt (PD) ügyvezető titkára, az államfő volt tanácsadója robbantotta ki. Elena Udrea azt állította, hogy egy fejléces, kézzel írott cédulán a miniszterelnök arra kérte az államfőt, járjon közbe a legfőbb ügyésznél Dinu Patriciu liberális üzletember-politikus érdekében. Calin Popescu-Tariceanu tagadta, hogy bármilyen levet írt volna Traian Basescunak. Traian Basescu elnök elmondta, hogy a cédula, melyről Udrea beszélt, megvan valahol, és utasítást adott, hogy keressék meg a Cotroceni-palota archívumaiban. Marius Oprea, a kormányfő személyes tanácsadója a titkosszolgálatok diverziójának véli a cédulaügyet. /Nyílt konfliktus az államfő és a miniszterelnök között. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Január 13-án Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt másodszorra választották meg a Nemzeti Liberális Párt elnökévé. A párt kongresszusán megválasztották az alelnököket is: Ludovic Orban, a PNL bukaresti szervezetének elnöke a párt kommunikációért és kapcsolatokért felelős alelnöke, Crin Antonescu a közterületért felelős alelnök, Teodor Melescanu pedig a nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnök lett. /Másodszor is pártelnök lett Tariceanu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Romániába látogatott Romano Prodi olasz kormányfő. „A román és az olasz hatóságok együtt fognak működni annak érdekében, hogy megakadályozzák az Olaszországban élő román állampolgárok bűncselekményeit” – jelentette ki január 16-án Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Romano Prodi olasz kormányfővel folytatott megbeszélése után. Romano Prodi rámutatott, hogy létezik egyfajta „aggodalom” a bevándorlók számának növekedése miatt, de úgy vélte, Románia csatlakozásával most már csökkeni fog a bevándorlási hullám. A románok képezik Olaszország legnagyobb idegen közösségét – a 2005-ös év végi népszámlálási adatok szerint 271 000 román tartózkodott az ország területén. /Romániába látogatott Romano Prodi. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

A Távközlési Minisztérium államtitkárává nevezte ki január 16-án Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Porcsalmi Bálintot, aki eddig Nagy Zsolt tárcavezető kabinetfőnökeként tevékenykedett. /Államtitkárrá nevezték ki Porcsalmi Bálintot. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Románia utócsatlakozási stratégiája EU-követelmény, ennek kidolgozása a kormány feladata – jelentette ki január 17-én Calin Popescu-Tariceanu korányfő, aki konzultációra hívta össze a parlamenti pártokat. A miniszterelnök leszögezte: nem akarja mindegyik párt saját elképzelését vitára bocsátani, a tanácskozás célja a kormány által megfogalmazott, és véleményezés céljából szétküldött dokumentum megbeszélése. Ehelyett a pártok saját stratégiájukkal hozakodtak elő, figyelmen kívül hagyva a kormány dokumentumát. A Nagy Románia Párt (PRM) álláspontja szerint Romániának meg kell őriznie nemzeti jellegét, legfőbb célja a nemzeti szempontok érvényesítése. Markó Béla RMDSZ-elnök korábban úgy nyilatkozott, az RMDSZ javasolni fogja, hogy az utócsatlakozási program prioritásai között kiemelt helyen szerepeljen a decentralizáció. /Románia utócsatlakozási stratégiájáról konzultált Tariceanu. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Január 17-én Traian Basescu államfő bemutatta azt a kétmondatos üzenetet, amit Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöktől kapott 2005-ben. A levélben a miniszterelnök jelezte, hogy csatolva átküldte neki a Petromidia által összeállított dokumentumokat. A levél átküldésekor az ügyészek éppen vizsgálatot folytattak a Petromidiát birtokló Rompetrol vezetője, Dinu Patriciu ellen. Tariceanu azt írta: „ha alkalom nyílik, szóba hozod a témát az ügyészségen?”. E mondat a kérdőjel miatt többféleképpen értelmezhető, de úgy tűnik, hogy jogilag a miniszterelnök nem vádolható meg befolyással való üzérkedéssel. /-or-: Már „ágyúval lövöldöznek egymásra” = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

Most már totális háború folyik Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu kormányfő között azt követően, hogy az államfő bemutatta azt a „cédulát”, amelyben a miniszterelnök arra kérte az államfőt, hogy járjon közbe a legfőbb ügyésznél Dinu Patriciu liberális üzletember-politikus érdekében. Tariceanu hazugságnak minősítette Basescu állításait. Egyes elemzők szerint a „cédulaügy” legnagyobb nyertese a Szociáldemokrata Párt (PSD), amelynek vezetője, Mircea Geoana bejelentette, hogy kezdeményezni fogják az államfő felfüggesztését, és Calin Popescu-Tariceanu lemondását követelték. Ugyanakkor január 18-án újabb leleplezésekkel duzzadt a levélbotrány: Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke is előszedett egy irományt, amely ezúttal Traian Basescut inkriminálja. /Tovább gyűrűzik Tariceanu és Basescu kölcsönös vádaskodása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./ Calin Popescu-Tariceanu sejtetni engedte, hogy mindezek hátterében a volt elnöki tanácsos, Elena Udrea és annak férje Dorin Cocos üzletember áll. Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt (PC) elnöke egy másik átirattal rukkolt elő, amely szerinte bizonyítja: Traian Basescu befolyással üzérkedett. Markó Béla RMDSZ-elnök az európai parlamenti választások hátráltatásától tart leginkább. Markó emlékeztetett, az országban politikai krízis eddig is volt és az államelnök és a kormányfő közötti ellentét sem mai keletű. /Súlyos politikai válság Romániában. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Figyelemmel követi az Európai Unió (EU) a cédulabotrányt – erősítette meg Leonard Orban a nyelvi sokszínűségért felelős EU-biztos. Újabb botrány tört ki a D. A. Szövetségben. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök felmentette tisztségéből Sebastian Bodut, az országos adóhivatal vezetőjét. A Demokrata Párt (PD), amely Bodut a hivatal élére jelölte, azt kifogásolja, hogy Tariceanu egyoldalúan, a megkérdezésük nélkül hozta meg a döntést. Bodu államtitkár előzőleg bírálta a kormány adópolitikáját. /B. T. : Brüsszel árgus szemekkel követi a belpolitikai torzsalkodást. Tariceanu menesztette Sebastian Bodut. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

Horváth Anna személyében új államtitkára van az Integrációs Minisztériumnak. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök január 25-én jóváhagyta az államtitkár kinevezését. Horváth Anna 33 éves, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet, Bukarestben pedig közgazdaságtant tanult. 1997 és 1999 között a kisebbségvédelmi miniszter tanácsosa volt, 1999-től pedig az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának kolozsvári irodáját vezette. /Horváth Anna az integrációs minisztérium új államtitkára. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

Nyilatkozatháborút váltott ki Traian Basescu államfő kijelentése arról, hogy bizonyos miniszterek telefonbeszélgetéseit lehallgatják a hírszerző szolgálatok. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) adott ki közleményt, amiben pontosította, hogy a lehallgatott telefonbeszélgetések többnyire az energetika-privatizációs ügyletekkel kapcsolatosak. A SRI szerint erről mind az elnöki hivatalt, mind a miniszterelnököt értesítették, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő azonban cáfolta, hogy tudomása lett volna a lehallgatásokról. A SRI leszögezte: nem kíván részt venni az államfő és a miniszterelnök közötti politikai csatában. /Farcádi Botond: „Fecsegő” titkosszolgálatok? = Krónika (Kolozsvár), jan. 29./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Traian Basescu államfőt sejti a demokraták döntésének hátterében. A most bejegyzett Liberális Demokrata Párt (PLD ) alelnöke, Ghorghe Flutur szerint bebizonyosodott, hogy a D. A. jelenlegi formájában nem életképes. /Válófélben a D. A. Szövetség. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./

Dominique de Villepin francia miniszterelnök Bukarestbe látogatott és február 1-jén találkozott román partnerével. – Új alapokra helyeződik a román-francia viszony – összegezte francia kollégájával folytatott megbeszéléseit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. Tariceanu szerint a román-francia viszony azért is fontos, mert „Franciaország támogatása nélkül Románia valószínűleg egészen más helyzetben lenne”. Dominique de Villepin egyetért azzal, hogy a jövőben többször találkozzék román kollégájával, mert „együtt nagy dolgokat valósíthatunk meg Európa érdekében”. A francia kormányfő látogatása alkalmat adott arra, hogy a két ország megállapodjon a kiskorúak hazatelepítéséről. Villepin szerint 888 Romániából származó, magára hagyott kiskorút azonosítottak Franciaországban. A francia miniszterelnököt fogadta az államfő is. /Sz. L. : Átalakuló román–francia viszony. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

A határon túli magyarság számára nyújtott támogatásoknak a versenyképességet kell erősíteniük – mondta Eörsi Mátyás, a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) ügyvivője, aki beszámolt arról, hogy az SZDSZ Kóka János magyar gazdasági miniszter vezette delegációja február 1-jén Kolozsváron az RMDSZ országos és a román liberálisok helyi vezetőivel tárgyalt. A küldöttségben Eörsi Mátyás ügyvivő, valamint Ara-Kovács Attila, az SZDSZ külügyi irodájának vezetője vesz részt. Eörsi elmondta: a felek megállapították, hogy nagyon jó a kapcsolat a két párt között, különösen azóta, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális pártelnök tölti be a miniszterelnöki posztot. Az SZDSZ olyan üzenetet próbál megfogalmazni, miszerint az a belpolitikai háború, amely Romániában folyik, sokat árt annak az országnak. A küldöttség február 2-án tárgyal Markó Béla RMDSZ elnökkel. /Kolozsváron az SZDSZ küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

Lemondásra szólította fel Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, mert nem tájékoztatta őt arról, hogy három hónappal ezelőtt Irakban őrizetbe vettek két román munkást. /Lemond a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

A vidéki kultúrotthonok felújítását sürgette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, hogy legyen egy létesítmény, ahol tisztességes körülmények között tarthatnak meg esküvőt, keresztelőt. Az elmúlt év végén fogadták el azt a jogszabályt, amely a községi művelődési intézmények, kulturális létesítmények korszerűsítését, felújítását célul kitűző országos programról szól. Szilágy megyében tavaly több faluban, községben is jelentős felújítási munkálatokat tartottak a kultúrotthonok háza táján. Beszterce-Naszód megyében az elmúlt évben két művelődési házat korszerűsítettek Rettegen és Kékesen, emellett s svájci segítséggel újat építettek Magyardécsében. A bacai művelődési ház felépítésére idén 300 ezer lejt utalt ki a minisztérium, ugyanakkor Csicsómihályfalván is ebben az évben kezdik el egy új kultúrotthon munkálatait. Az árpástói művelődési ház épületét visszaigényelte a református egyház. A község vezetősége ezért új épület felépítéséhez igényelt pénzt, amit a minisztérium jóvá is hagyott. /Kultúrotthon-felújítással élesztenék újra a vidéki kulturális életet. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a kormányfő első perctől ellenezte az államfő tisztségéből való felfüggesztésére irányuló törekvéseket – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki ennek ellenére úgy vélte: Basescu túllépte alkotmányos jogkörét. Hangsúlyozta: álláspontjával nem az államfőt kívánja támogatni, hanem az intézmények stabilitását és az europarlamenti választásokat. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla is kifogásolja az államfő magatartását, de nem támogatja a felfüggesztést. A Demokrata Párt (PD) azt követelte, hogy a PNL nyilvánosan és egyértelműen ítélje el a felfüggesztési kísérletet. /Nem szavaz a felfüggesztésre a PNL. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Sólyom László köztársasági elnök megbeszéléseket folytatott február 12-én Bukarestben Traian Basescu államfővel, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, továbbá a román parlament két házának elnökeivel, Nicolae Vacaroiuval és Bogdan Olteanuval. A kulturális és területi autonómia, illetve az önálló magyar karok értelméről beszélt vendéglátóinak Sólyom László. Kifejtette: az Európai Unióban (EU) a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen. Traian Basescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megőrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, ennek ellenére mindkét ország betartja az európai normákat. Mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit – hangoztatta. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek, és önkormányzattal rendelkeznek. A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is – hangsúlyozta. Sólyom a megoldásra váró ügyek között említette a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, különös tekintettel arra az igényre, hogy legyenek önálló magyar karok. Kérte vendéglátóját, hogy segítse elő az egyházi kárpótlás felgyorsítását, kérte közbenjárását, hogy mielőbb törvényerőre emelkedhessen a kisebbségi törvény. Basescu kifejtette: Románia minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az alkotmány előírásait. A területi autonómia kérdésében Székelyföldön folyó népszavazásról hangoztatta, hogy az sérti az ország alkotmányát és törvénytelen. Amennyiben a megpróbálják a népszavazás eredményeit felhasználni, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség azokat terheli, akik alkotmányellenes cselekedetet hajtanak végre egy egységes, feloszthatatlan és szuverén nemzetállam területén. Sólyom László rámutatott: a nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is. „Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen” – szögezte le Sólyom László. Szóba került a verespataki aranykitermelés terve. Sólyom László reméli, hogy a románok a rendkívüli környezeti kockázat figyelembe vételével fenntartással kezelik az említett tervet. /Basescu kikelt az autonómia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Sólyom László rendkívül fontosnak tartja a határ menti román–magyar gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok helyreállítását. Sólyom László az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést, majd kijelentette: „Az RMDSZ-hez azért jöttem, mert a romániai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szerve, jelen van a kormányban, a parlamentben, és súlya meghatározó volt abban a folyamatban is, ahogy Románia bekerült az Európai Unióba. ” Markó Béla kifejtette: „részletesen tájékoztattuk az elnök urat az RMDSZ pillanatnyi helyzetéről a romániai politikában és arról, hogy megítélésünk szerint milyen állapotban van az erdélyi magyarság”. /Gujdár Gabriella: Román-magyar csúcs a székely népszavazás árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./