Hatalmon és ellenzékben lévő román pártok egyaránt élesen bírálták a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazást, melyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezett. A nem hivatalos, jogi érvénnyel nem rendelkező referendum eredménye szerint a megkérdezettek 99 százaléka támogatja, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a szóban forgó települések ehhez tartozzanak. Korábban a román ellenzéki erők – közöttük a Szociáldemokrata Párt, a Konzervatív Párt és a Nagy-Románia Párt – többször bírálták a népszavazást. Felszólították Traian Basescu államfőt és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, hogy lépjenek fel határozottan az alkotmányellenes népakarat-nyilvánítás szervezői ellen. Most a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is határozottan elítélte a kezdeményezést. Emil Boc, a PD elnöke felszólította az SZNT vezetőit, függesszék fel a népszavazást. Boc szerint a referendum a „területi szeparatizmusra való felbujtás színét kezdi magára ölteni”, mi több „büntetőjogi” kérdéssé vált. A PNL vezető testülete is határozatot fogadott el, eszerint a népszavazás alkotmányellenes, illetve törvénytelen, és felszólították a Belügyminisztériumot, hogy indítson hivatalból vizsgálatot. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a népszavazás „veszélyes provokációvá” kezd válni. Tariceanu leszögezte: nem érthetnek egyet az etnikai alapú területi önrendelkezéssel. Az RMDSZ nem támogatja az SZNT által szervezett népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével. Február 12-ig a tizenhét település közül már tízben lebonyolították a népszavazást. Ferencz Csaba SZNT-alelnök közölte, hogy az 5753 szavazati joggal rendelkező állampolgár 81,67 százaléka adott le érvényes szavazatot, 98,99 százalékuk a területi autonómia mellett voksolt. /B. T. : Éles bírálatok a népszavazás kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Az RMDSZ nem szavaz Macovei igazságügyi miniszter ellen. A liberálisok, élükön Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel szintén szavaznak az egyszerű bizalmatlansági indítványra. „Mindaddig, amíg kormányon vagyunk, nem szavazunk meg semmiféle ellenzéki indítványt, bárhogyan is vélekedünk Monica Macoveiről” – szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A bizalmatlansági indítványt a Konzervatív Párt nyújtotta be a szenátusba. /Az RMDSZ nem szavaz Macovei ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő arról döntött, hogy létrehozzák a romák rabságát tanulmányozó bizottságot, közben riasztó felmérések látnak napvilágot e kisebbségi közösség sanyarú helyzetéről. A romákat továbbra is mérhetetlen szegénység sújtja, jelentős részük analfabéta. Február 20-a a romák rabságból való felszabadításának évfordulóját (A román fejedelemségekben a roma kisebbség tagjai fél évezreden keresztül rabszolgák voltak, a felszabadító okiratot Alexandru Ioan Cuza román fejedelem írta alá 1856. február 20-án, s ezzel megszüntette a középkori rabszolgatartást.) A Nyílt Társadalomért Alapítvány legfrissebb felmérése szerint a hazai roma kisebbség tagjainak közel fele (45 százaléka) elrománosított cigánynak vallja magát, mert csak kismértékben őrizték meg saját kultúrájuk jellegzetességeit. Tizenöt százalékuk teknő- és vaskészítő romának tartja magát, újabb 15 százalékuk pedig olyan hagyományosabb nemzetségek közé sorolja magát, mint például a téglaégetők és üstkészítők. A megkérdezettek 25 százaléka pusztán romának tartja magát. A romák 23 százaléka nem járt iskolába, 27 százalékuk csak az elemit végezte el, 33 százalékuk pedig nyolc osztállyal rendelkezik, azaz csaknem 95 százalékuk nem végzett középiskolát. /B. T. : Romák múltja és jelene. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

Nem köteles meneszteni a kormányfő azon miniszterét, aki ellen bizalmatlansági indítványt fogad el a törvényhozás – döntött az alkotmánybíróság. Eszerint Calin Popescu Tariceanunak nem kell megválnia Monica Macoveitől, noha a szenátusi bizalmatlansági indítvány elfogadása után az ellenzék az igazságügy-miniszter azonnali távozását követelte. Az Alkotmánybíróság döntött arról is: a referendumtörvénynek a képviselőházban elfogadott módosításai alkotmányellenesek. /Alkotmánybíróság: Marad Macovei, bukik a referendumtörvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetősége és az önkormányzat kulturális, illetve gazdasági bizottságának tagjai viták után zárt ajtók mögött megegyeztek a színház idei költségvetésének keretösszegében. Az önkormányzat a színház büdzséjének első negyedévre eső részét megnöveli. A sepsiszentgyörgyi tanács eredetileg alig 1,85 millió lejt különített el erre az évre a színház részére, az általuk igényelt 2,63 millió lej helyett. Bocsárdi László színházigazgató szerint az 1,85 millió lejből csak az alkalmazottak béreit és az épület fenntartási költségeit fedezhetik, új produkciókat egyáltalán nem állíthatnak színpadra. Kalamár György tanácstag elmondta: „a színház vezetősége tudomásul vette, hogy a városi önkormányzat idén csak ennyi pénzzel rendelkezik, és a tanács vállalta, hogy az év közben bejövő bevételekből kiegészíti a színház költségvetését”. Pénzhiány miatt a másik sepsiszentgyörgyi társulat, az Andrei Muresanu Színház igazgatója, Horatiu Mihaiu már benyújtotta lemondását. /Kovács Zsolt: Ígéret több pénzre. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Temesvár Jecza Péter bronzszobrainak kiállításával avatták fel az új elegáns magángalériát. A Calina Galéria tulajdonosa, Cristescu Alina. A megnyitón a Jecza Péterről készült filmet vetítették. A Galéria további tervei között szerepel Kocsis Rudolf alkotásainak bemutatása is. /(Sz. I.): Új magángaléria nyílt a Belvárosban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

A május 13-ára tervezett romániai EP-választások elhalasztását helyezte kilátásba Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, ha az államfő és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke nem halasztja el referendum-kezdeményezéseit. Az államfő levélben fordult a miniszterelnökhöz, ebben azt kérte, hogy ne halassza el az európai parlamenti választások időpontját. /B. T. : EP-választások: ultimátum Basescunak és Geoananak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

Megszüntette a kormány a Román Száműzetés Emlékintézetének elnökhelyettesi tisztségét, miután Calin Popescu-Tariceanu kormányfőt egy hónappal ezelőtt jogerős ítéletben kötelezte a bíróság, hogy visszahelyezze tisztségébe az intézmény 2005-ben leváltott elnökhelyettesét. A kormányrendeletet a kormányfőtitkárság megbízott vezetője, Radu Stroe, Adrian Iorgulescu művelődési miniszter, valamint Markó Béla művelődésért, oktatásért és EU-integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére fogadták el. Azért döntöttek így, mert az intézmény személyzetének létszáma túlságosan magas volt, ráadásul csupán az elnök hozott döntéseket, ezért az elnökhelyettesi tisztség fölöslegesnek bizonyult. A 2005-ben leváltott elnökhelyettest, Adrian Niculescut még 2003-ban nevezte ki a tisztségbe Adrian Nastase akkori kormányfő. Tariceanu kormányfő kezdeményezésére Niculescut 2005-ben visszahívták tisztségéből. /Balogh Levente: Egy „kényelmetlen” poszttal kevesebb. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

Tóth Zoltán Csaba Besztercén, illetve a Beszterce-Naszód megyei Zselyken szolgáló evangélikus lelkész-költő Egyperces megváltás című verseskötetét mutatták be a besztercei Magyar Házban. Tóth Zoltán első kötetét Sárkány Panna, a helyi Andrei Muresanu Főgimnázium magyar szakos tanára ismertette. /Gusztáv István: Júdás monológjával kezdődött. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

Az Európai Unió vezetői március 8-9-én találkoznak Brüsszelben az Európa Tanács tavaszi ülésszakán, így Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kénytelenek két napot együtt tölteni. A román állam- és a kormányfő külön géppel utaztak Brüsszelbe, külön kísérettel rendelkeznek, és más-más személyekkel találkoznak. Az európai csúcstalálkozó résztvevői kifejtették: a gazdasági fellendülés dacára Európa gazdasága még mindig jóval az Egyesült Államok (USA) után kullog. /Európa az USA mögött kullog. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ Románia a tárgyalásokon felveti a Nabucco-terv kivitelezéséről szóló kérdéseket is. A terv értelmében az országon keresztül vezetéket építenének, amelyen földgázt szállítanának a Kaszpi-tenger térségéből. /Barta Zoltán: Előtérben a Nabucco-terv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Március 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök bejelentette: elhalasztják az európai parlamenti választásokat az év második felére. A sürgősségi kormányrendelet Vasile Blaga belügyminiszter és demokrata párti politikus nem ellenjegyezte. Az Igazságügyi Minisztérium arról tájékoztatta a kormányfőtitkárságot, hogy a rendelet nem felel meg a törvényes előírásoknak. A liberálisok által vezetett kormányfőtitkárság azonban a kormányfő és az Állandó Választási Hatóság elnökének aláírását viselő kormányrendeletet elküldte a Hivatalos Közlönyhöz, mert a választások időpontjának meghatározása kizárólag Tariceanu hatáskörébe tartozik. Előzőleg a kormányfő és az államfő összeszólalkozott Traian Basescunak a kormányülésen való részvételének ügyében. A kormányfő jelezte: nem ért egyet azzal, hogy Basescu elnököljön a kabinet ülésén, mondván, az országban nincs válsághelyzet, hogy indokolt lenne az államfői ülésvezetés. Basescu elnök mégis elment a Victoria-palotába. Basescu azt állítja: a meghirdetett időpontban jelent meg a Victoria-palotában, minden egyes miniszterrel beszélt, és kifejtette véleményét a választások eredeti időpontban, azaz május 13-án történő megtartása mellett, tehát részt vett a kormányülésen. Ezzel szemben Tariceanu leszögezte: az államfő jelenlétében csak konzultáció történt, a kormányülés Basescu távozása után kezdődött el. A kormány szóvivője bejelentette, hogy a választások érdekében eddig meghozott intézkedések továbbra is érvényben maradnak, és a pártok, illetve a független jelöltek által összegyűjtött támogató aláírások nem veszítik el érvényüket. Emil Boc PD-elnök a kormányülés után bejelentette, hogy egyik miniszterük sem ellenjegyzi a halasztást kimondó kormányrendeletet. Basescu elnök azzal vádolta meg a liberálisokat, hogy titkos szövetséget kötöttek a Szociáldemokrata Párttal (PSD). Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a döntés az egész román politikai életet, de az erdélyi magyarságot is közvetlenül érinti. – Bizonyos értelemben igaza volt a miniszterelnöknek, amikor a választások elhalasztását javasolta, de ennek egyáltalán nem örültünk. Az RMDSZ ugyanis azt szerette volna, hogy erre minél előbb sor kerüljön. Több mint 120 000 aláírás gyűlt Tőkés László püspök, független EP-jelölt támogatására. Az aláírás-gyűjtés folytatódik, az íveket március 14-én juttatják el a Központi Választási Irodához. Kovács Péter, az RMDSZ kampányfőnök-helyettese közölte, az RMDSZ közel 318 ezer aláírást nyújt át a választási irodának. Toró T. Tibor abban reménykedett, hogy a 100 ezer aláírás összegyűjtésével, az erdélyi és magyarországi közéleti személyiségek Tőkés melletti kiállásával az RMDSZ újragondolja az EP-listáról hozott döntését. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) úgy vélekedett: a választások elhalasztása nem előnyös Tőkés László független jelölt számára. /Az év második felére halasztotta a kormány az EP-választásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybírósághoz fordult az új külügyminiszter kinevezése érdekében. A kormányfő azt nehezményezi, hogy bár Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter már hetekkel ezelőtt benyújtotta lemondását, Traian Basescu államfő nem hirdette ki az erről szóló rendeletet, és nem járult hozzá a miniszterelnök által február 19-én jelölt Adrian Cioroianu kinevezéséhez. Az államfői hivatal szóvivője bejelentette, hogy Basescu már felmentette tisztségéből Ungureanut. Az államfő nem támogatja Cioroianu kinevezését, becsüli a történész parlamenti tevékenységét, a külügyi tárca élén azonban a külpolitikában nagyobb tapasztalatú személyt látna szükségesnek. /Basescu felmentette Ungureanut. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyar közösséghez intézett üzenetében leszögezte, 1848-ban a szabadság eszméje fogta egységbe a románokat és a magyarokat. „A mindennapok európai normalitásának tükröződnie kell a kisebbségek nemzeti és kulturális identitása kifejezésében és fejlesztésében is”. Kinyilvánította a kormány eltökéltségét a kisebbségek jogainak védelmében és érvényesítésében. Szerinte az elmúlt évtizedben a román-magyar viszony példaértékűvé vált a térségben. /Calin Popescu Tariceanu üzenete a romániai magyar közösséghez március 15-e alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a román csapatok kivonását szorgalmazta a konfliktus-zónákból, rámutatva, nem ért egyet azzal, hogy a katonák életét még jobban fölöslegesen veszélybe sodorják. Traian Basescu államfő azonban februárban kijelentette, Romániának be kell tartania a szövetségeseivel szemben vállalt kötelezettségeit. /Vonják ki a román csapatokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

„Frunda Györgynek van a legkevesebb joga arra, hogy bírálja az igazságügy területén tapasztalható hiányosságokat, hiszen ezelőtt két évvel felajánlottam neki, hogy vállalja el az igazságügyi miniszteri tisztséget” – nyilatkozta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök válaszként arra, hogy az RMDSZ szenátora kifejtette: az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésére vonatkozó törvény csak kis része az igazságügyi reformnak. Frunda megerősítette a kormányfő kijelentését. „Nagyon jó viszonyban vagyok Tariceanuval, aki a kormányalakítás előtt valóban meghívott egy vacsorára, és felajánlotta, hogy legyek igazságügyi miniszter. Különböző szubjektív és objektív okok miatt azonban nem fogadhattam el az ajánlatot” – nyilatkozta az RMDSZ szenátora. /Farcádi Botond: Frunda igazságügyi miniszter lehetett volna. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Az RMDSZ március 15-i erdélyi központi rendezvényén, Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál több mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről. Az ünneplő gyülekezetet Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A rendezvényen Szilágy megye prefektusa, a megyei tanács elnöke, alelnökei, Zilah polgármestere, alpolgármesterei, az RMDSZ területi szervezeteinek vezetői, illetve parlamenti képviselői, a román pártok helyi képviselői és az egyházak vezetői is jelen voltak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kijelentette: „Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között. ” Markó szerint „az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. ” Magyarországot az ünnepségen Terényi János bukaresti nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Terényi János tolmácsolta, Andrei Todea prefektus felolvasta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök köszöntő levelét. Az ünnepség a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával zárult. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Markó: Eljött az ideje egy új kiegyezésnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

„Szeretném, ha a Feddhetetlenségi Ügynökség már holnap létrejönne. Ez nem Brüsszel vagy az én érdekem, hanem az országé” – mondta kétnapos romániai körútján Franco Frattini igazságügyi biztos, az Európai Bizottság alelnöke, aki az igazságszolgáltatás és a belügy helyzetét felmérni érkezett Bukarestbe. Előzően azonban, március végéig Romániának kell elkészítenie saját jelentését a 2006. december 13-án vállalt kötelezettségei teljesítéséről. A kötelezettségek között szerepel a köztisztségviselők vagyonát ellenőrző Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozása is. Az európai biztos Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel és Traian Basescu államfővel is találkozott. Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője belügyekbe történő beavatkozásnak tekintette Frattini kiállását Monica Macovei igazságügyi miniszter mellett. /Cs. P. T. : Frattini kiáll Macoveiék mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Az RMDSZ javaslatára Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Olosz Gergelyt nevezte ki a Földgáz Szabályozását Felügyelő Országos Hatóság elnöki tisztségébe. Olosz Gergely /sz. Sepsiszentgyörgy, 1976. szept. 30./ korábban az Országos Urán Társaság elnök-vezérigazgatója volt. Közgazdasági oklevelet szerzett 1998-ban a győri Széchenyi István Főiskolán, majd jogi szakokleveles közgazdászdiplomát a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. /RMDSZ-tisztségviselő felügyeli a gázszabályozást. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Az államelnöki hivatal engedélyezte Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter elleni ügyészségi eljárást. Az illetékes ügyészek az RMDSZ politikusának felelősségét vizsgálják egy tavaly novemberben, jelentős román állami cégek privatizációja kapcsán kirobbant „kémügyben”. Az RMDSZ továbbra is kiáll minisztere mellett, így sem miniszteri posztjáról nem tervezi visszahívni őt, sem az európai parlamenti választások jelöltlistáját nem kívánja módosítani. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök zsarolásszagúnak érzi az elnöki hivatal kétértelmű állásfoglalását, és azt feltételezi, hogy Basescu már korábban ismerte a döntést, de ezt éppen azon a héten hozta nyilvánosságra, amikor jelentős politikai döntések várhatók a belpolitikai válság megoldása érdekében. A törvények szerint egy hivatalban lévő miniszterrel szemben csak akkor kezdődhet büntetőjogi vizsgálat, ha azt előzetesen az államelnöki hivatal engedélyezi a hivatal keretében működő különleges vizsgálóbizottság jelentése alapján. Ehhez a testülethez fordult december 6-án Laura Codruta Kövesi, Románia főügyésze. Három és fél hónap után érkezett meg az elnöki hivatal válasza: zöld utat adott az ügyészi vizsgálatnak. Az elnöki bizottság nem tudott állást foglalni azzal kapcsolatosan, hogy léteznek-e megalapozott gyanújelek Nagy Zsolt feltételezett bűnösségével kapcsolatban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy egy minisztert hónapokon keresztül a gyanú árnyéka övezzen, majd az ellene megfogalmazott vádakat közvetve vagy közvetlenül politikai célokra használják a kormány, egyes miniszterek vagy egyes pártok ellen. /B. T. : Engedélyezték a Nagy Zsolt elleni ügyészségi eljárást. Az informatikai minisztert egyelőre nem függesztették fel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Eredménytelenül végződött március 20-án a pártok és az államfő között lezajlott konzultáció. A felek egy dologban egyetértenek, hogy válsághelyzet uralkodik a belpolitikában. A Nagy-Románia Párt vezetői bojkottálták Basescu elnök kezdeményezését. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nem vett részt a találkozón. A liberálisok és az államfő közötti feszültségek nem oldódtak. A szociáldemokraták is elégedetlenül távoztak a találkozóról, Mircea Geoana, a PSD elnöke hangsúlyozta: az államfő semmilyen megoldással nem állt elő. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint vagy sikerül a pártoknak egy olyan koalíciót kialakítani, amely parlamenti többséget tudhat a háta mögött, vagy előrehozott választásokat kell tartani. Calin Popescu Tariceanu kijelentette: azok a kormánytagok, akik nem szolidárisak a kabinet döntéseivel, nincs mit keressenek a csapatban. /B. T. : Kudarcos egyeztetések az államfőnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A várakozásokkal ellentétben Traian Basescu államfő aláírta azt a határozatot, amiben jóváhagyta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ügyvezető külügyminiszterré való kinevezését. Előzőleg az államfő és a kormányfő között dúló háború következtében Basescu megtagadta a liberálisok által javasolt Adrian Cioroianu kinevezését a szaktárca élére. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatói széke, valamint több kulcsfontosságú nagyköveti poszt is üresen áll. /B. T. : Tariceanu lesz a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök-pártelnököt felhatalmazta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetőtanácsa, hogy a Demokrata Párt (PD) nélkül hajtsa végre a kormányátalakítást. A demokraták kormányból való kizárásáról a miniszterelnök is beszélt. A liberálisok különben azt követően döntötték el, hogy a demokraták nélküli kormánnyal is számolnak, hogy a D. A. Szövetség vezetőtanácsának ülésén a két párt vezetői nem jutottak közös nevezőre a kormányátalakítás kérdésében. /F. B. : Demokraták nélküli kabinet? = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

A külügyminiszteri tisztséget ideiglenesen betöltő Calin Popescu-Tariceanu kormányfő bejelentette: karácsonyig meghozza a szükséges intézkedéseket a román katonák Irakból való kivonására, erre a Románia szövetségeseivel kidolgozott stratégia alapján kerülne sor. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) több ízben is a román csapatok Irakból való kivonását szorgalmazta. Ezzel szemben Traian Basescu elnök kijelentette, a katonaság számára a legfontosabb a vállalt kötelezettségek betartása. Szerinte lehetséges, hogy száz katonával csökkentik az Irakban állomásozó román haderő létszámát. /Tariceanu hazahozná a román katonákat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Románia kitart a regisztrációs adó behajtása mellett, sőt megváltoztatnák annak elnevezését is, „tiszta levegőjű Romániáért” adóra – jelentette ki Calin Popescu- Tariceanu kormányfő. Az uniós szakbizottság figyelmeztető levelet intézett Romániához a regisztrációs adó ügyében, mivel azt nem tartja elfogadhatónak. A regisztrációs adó miatt egyébként már több EU-tagállam ellen indított bírósági eljárást a hatóság, Magyarországot tavaly el is marasztalták az adó miatt. /Mégis marad a regisztrációs adó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Egyes források szerint Calin Popescu Tariceanu kormányfő még tétovázik azzal kapcsolatban, hogy a Demokrata Párt (PD) a kabinet tagjai maradjanak, vagy sem. Információk szerint Markó Béla szövetségi elnök továbbra is államminiszteri tisztséget töltene be, Borbély László regionális fejlesztési miniszterré avanzsálna. Markó Béla kijelentette, az RMDSZ mindeddig nem tárgyalt még a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) a kormányátalakításról, de el tud képzelni egy ilyen megállapodást a két párt között. /SZ. K. : Kormány-alakítási tétovázások. Az RMDSZ-nek három minisztere is lehetne az új kabinetben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

További gondolkodási időre van szüksége Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek annak eldöntésére, hogy a demokratákkal, vagy nélkülük alakít új kormányt. A demokraták várakozó álláspontra helyezkedtek. A híresztelések szerint a liberális és RMDSZ-miniszterek mellett az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is kap egy tárcát. /SZ. K. : További gondolkodási időre van szüksége Tariceanunak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Tariceanu miniszterelnök április 1-jén, vasárnap kizárta a kormányból a Demokrata Pártot. Szerinte a belpolitikai válsághelyzet egyedüli megoldása az, hogy a PNL egykori partnere nélkül, egyedül vállalja a kormányzást. Tariceanu élesen bírálta Traian Basescu államfőt, hangsúlyozva, hogy az EU-csatlakozás a D. A. Szövetség és a kormánykoalíció közös erőfeszítésének köszönhető, az ezután jelentkező feszültségeket pedig Basescu okozta. Tariceanu szerint az államfő a liberálisok és a demokraták gyengeségeit kihasználva „robbantotta fel” a D. A. Szövetséget, amely szolid politikai konstrukciónak bizonyult. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ politikusaiból álló kormányt kísérel megalakítani. Az új kormányban az RMDSZ-ből származó információk szerint helyet foglal majd Markó Béla, akinek megtartják a miniszterelnök-helyettesi posztját, emellett Borbély László megkapja a regionális fejlesztési minisztériumot. A korábbi hírekkel ellentétben nem szűnne meg Nagy Zsolt informatikai és hírközlési miniszter tárcája, ráadásul szóba került Korodi Attilának a környezetvédelmi minisztérium élére való kinevezése is. Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke bejelentette, hogy pártja nem támogat a parlamentben olyan kormányt, amelynek az RMDSZ is tagja. A Nagy-Románia Párt ugyanezt az álláspontot képviseli. Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnök kifogásolta, hogy az EU-s pénzeket kezelő minisztérium magyar miniszter kezébe kerülhet. /B. T. : Kizárta a kormányból Tariceanu a demokratákat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Április 3-án szavaz a parlament a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök által javasolt új kabinetről. A jelölteket előzőleg a szakbizottságok hallgatják meg. Az RMDSZ-nek négy minisztere lesz az új kabinetben: Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Borbély László regionális fejlesztésért felelős miniszter, Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter és Koródi Attila környezetvédelmi miniszter. A szociáldemokraták /PSD/ megszavazzák a PD nélküli átszervezett kormányt, a demokraták és liberális-demokraták azonban nem vesznek részt az ülésen. Geoana, a PSD elnöke megjegyezte: Tariceanu személyes felelőssége, ha a tekintélyes tisztségekhez jutott magyarok visszaélnének ezekkel a kiváltságokkal, és ha az RMDSZ a területi autonómia kivívására használná fel pozícióját. Nem csak az ellenzék sokallja az RMDSZ-re bízott tárcákat, a liberális pártban sincs egyetértés. Ludovic Orban szállításügyi miniszterjelölt, a PNL alelnöke például az új kormány ellen szavazott, mivel az Országos Befektető Vállalatot, amely jelenleg a szállítási tárca felügyelete alatt van, átteszik a most létrehozandó regionális fejlesztési minisztériumhoz, amelyet az RMDSZ vesz át. Az RMDSZ miniszterei nem a párt, hanem az ország érdekeit fogják szem előtt tartani – nyugtatta meg a közvéleményt Markó Béla a szövetségi elnök. – A PD nem fog bizalmat szavazni a PNL és az RMDSZ alkotta kormánynak, mivel ez a kormány „nem legitim”, jelentette be Boc, a demokraták /PD/ elnöke, azt követelve, hogy a szélhámos Tariceanu mondjon le! /Ma dönt a parlament a PNL–RMDSZ kormányról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./