A hatalmat átvenni készülő jobboldali római kormány több leendő tagja – Franco Frattini külügyminiszter- és Roberto Maroni belügyminiszter-jelölt – kijelentették: újra kellene tárgyalni az uniós állampolgárok szabad mozgását szavatoló EU-s irányelvet, mert ez lehetővé teszi a „bűnözők szabad mozgását” is. Újabb gyilkosság borzolja a kedélyeket Itáliában, melynek elkövetője romániai bevándorló. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök úgy véli, a románellenes kijelentések az olaszországi választások „utóhangjai. /Cs. P. T. : Bukarest hűti Rómát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az az európai formátumú román politikus, akinek reális esélye van mélységében megreformálni Romániát – fogalmazott Smaranda Enache, a Nemzeti Liberális Párt újdonsült alelnöke. A múlt héten a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyesült a Népi Akcióval (AP), Enache a liberális párt alelnöke lett. A PNL jelenleg a harmadik legnagyobb párt a választók körében, megszerezheti a nyugatpárti, pluralista és demokratikus érzelmű szavazók támogatását. Enache számára a román–magyar viszony alapvető az európai Románia felépítése és Közép-Európa fejlődése szempontjából. /Mélységében reformálni Romániát. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

Május 12-én Jakabovits Márta nagyváradi keramikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás Aradon, a Calina Galériában. A művésznő az Európai Kulturális Művészeti Akadémia egyik alapítója valamint a kelet- és közép-európai művészetek megjelenítésének és képviseletének felelőse, tavaly nyerte el a Romániai Képzőművészek Szövetségének évente kiadásra kerülő országos díját. /Szekernyés Irén: Jakabovits Márta keramikusművész kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Május 10-én a PNL-színeit képviselő Györke Zoltán személyében, hivatalosan beiktatták tisztségébe Kolozs megye új alprefektusát. A rövid ceremónián jelen volt Calin Platon prefektus és Hegedűs Lajos alprefektus is. Györke Zoltán, aki az államtitkárrá kinevezett Cynthia Carmen Curt helyébe lépett, elmondta: korábban többek között az oktatásban és a gazdasági minisztérium keretében dolgozott. /Új alprefektus Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

Az olasz hatóságok feladata lett volna, hogy kemény fellépéssel megakadályozzák a városok szélén felállított roma sátortáborok létrehozását, mivel ezek a bűnözés melegágyává váltak – jelentette ki az olaszországi románok által elkövetett bűncselekmények ügyében összehívott munkaülést követően Calin Popescu-Tariceanu kormányfő. A miniszterelnök rámutatott: megengedhetetlen, hogy azok a román állampolgárok, akik becsületes módon élnek és dolgoznak az olasz félszigeten, a bűnözők miatt hátrányos helyzetbe kerüljenek. A miniszterelnök felszólította Cristian David belügyi és közigazgatási tárcavezetőt, hogy még a hét folyamán utazzon Rómába, és tárgyaljon az olasz hatóságokkal a román állampolgárok helyzetének tisztázása és rendezése végett. /Nagy B. István: Rómát okolja Bukarest. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Megnyílt Temesváron Jakobovits Márta nagyváradi keramikusművész tárlatára a Calina Galériában. /Szekernyés Irén: Jakobovits Márta kerámia-kőzetei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Menesztette tisztségéből a miniszterelnök Kibédi Katalint és Gheorghe Mocutát, az igazságügyi minisztérium államtitkárait, s kinevezett egy újat, Radu Constantin Rageát, akinek még jogi végezettsége sincs. Megkönnyebbülve vette tudomásul Kibédi Katalin igazságügyi államtitkár, hogy a kormányfő menesztette tisztségéből, annak ellenére, hogy Calin Popescu-Tariceanu nem indokolta meg döntését. Kibédi az igazságügyi miniszter tanácsadója marad. Elmondta, teendője a tárcánál „sok volt egy embernek”. Kibédi Katalin párton kívüli szatmárnémeti ügyésznőt még Monica Macovei minisztersége alatt nevezték ki államtitkárnak, a tárcavezető javaslatára, bár az RMDSZ politikust szeretett volna látni a tisztségben. Később a kormányfő engedett a kisebbik koalíciós párt kérésének, és államtitkárnak nevezte ki Péter Zsuzsát, az RMDSZ jogászát is. Így a minisztériumban jó ideje két magyar államtitkár tevékenykedett. Kibédi néhány hete „szexuális botrányba” keveredett, amikor az egyik napilap azt állította róla, hogy viszonya volt a sofőrjével. /Cs. P. T. : Kibédi örül a menesztésének. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Erdélyi előadók részvételével tanácskoznak Budapesten a reneszánszról és Hunyadi Mátyás koráról tizenkét ország szakértői. Május 20-án kezdődött a Mátyás király – Magyarország a reneszánsz hajnalán című hatnapos nemzetközi konferencia. „E rendezvény, Hunyadi Mátyás 1458-as trónra lépésének ünneplése kapcsán, Európának egy olyan korszakával foglalkozik, amely üzenetet hordoz a mai, 21. századi Európa számára is – mondta megnyitóbeszédében Hudecz Ferenc, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Május 21-én többek között Rüsz-Fogarasi Enikő, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem docense tart előadást Mátyás király és a Suki család címmel. A Suki család a középkor folyamán elég jelentős volt Kolozs vármegyében, belekerültek az 1467-es nemesi lázadásba, s kivégezték Suki Mihályt, az áruló pohárnokot. Az előadók között a Babes–Bolyai Tudományegyetemről Radu Lupescu a vajdahunyadi vár jelentőségéről, Alexandru Simon Corvin Mátyás és az Oszmán Birodalom Nagyváradtól (1474) Szabácsig (1476) címmel tart előadást. A Bukaresti Egyetemről Nicolae Constantinescu Mátyás királyról, István vajdáról, Moldva fejedelméről és Vladról, Havasalföld uralkodójáról fog beszélni. Felszólal még Kovács András, Ovidiu Muresan és Ioan Aurel Pop, illetve a Román Akadémia Régészeti és Történeti Intézetétől Adrian Andrei Rusu. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Mátyástól Tepesig. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A június 1-jei helyhatósági választásokon a szavazatok több mint felét a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD–L) gyűjtötte be, maga mögé utasítva a kormányzó Nemzeti Liberális Pártot (PNL). Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tömörülése viszont a mérleg nyelvét töltheti be, mind a megyei, mind a helyi tanácsokban. Erdély jelentős része a PD–L kezébe került, a PSD viszont megtartotta immár hagyományosnak számító Kárpátokon túli területét. A az idei választások legnagyobb vesztese a Nagy-Románia Párt, amely a legtöbb helyen még az 5 százalékos választási küszöböt sem érte el. /Bogdán Tibor: A politika kétszínű térképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő részt vesz a Monacóban június 27-28-án szervezett Crans Montana Fórum évi ülésén, és megkapja a Crans Montana Fórum Alapítványának évi díját. „Az alapítvány jelenlegi vagy volt államelnököknek, kormányfőknek és más ismert személyiségeknek ítéli oda évente a díjat. Olyan személyiségeknek, akik sokat tettek a demokratikus értékek megóvásáért, a békéért és a nemzetközi együttműködésért” – áll a kormány által kiadott közleményben. A Crans Montana Fórumra több mint 700 államfőt, kormányfőt, üzletembert és nemzetközi szervezetek képviselőit hívták meg. /Tariceanu a Crans Montana Fórumon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 28./

Országszerte sikeresen vizsgázott az érettségizők 77 százaléka, Kolozs megyében 75,6 százalékos volt az átmeneteli arány. Kolozs megyében 6780-an iratkoztak be, 6587-en (97,15 százalék) vettek részt, öt tanulót kellett kizárni másolás miatt. 4980 tanuló, azaz 75,6 százalék vizsgázott sikeresen. Beszterce megyében 71 százalék alatti volt a sikeres érettségizők száma. „A besztercei A. Muresanu Líceumban magyar végzősei a megyei átlaghoz hasonló eredményeket értek el”, közölték Balázs Dénes főtanfelügyelő-helyettes és Székely Dávid, a kisebbségekért felelős tanfelügyelő. Szilágy megyében az országos átlag felett volt a sikeres érettségizők aránya: 83,46 százalék. Szeben megyében 68,63 százalék volt a sikeresen érettségiző diákok aránya, közel tíz százalékkal az országos átlag alatt. /N. -H. D. : Gyengébb érettségi eredmények a tavalyinál. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a hét végén a minimálbér 50 százalékos emelését helyezte kiáltásba 2014-re, mert a kormány nem akarja alacsony szinten tartani a béreket csupán azért, hogy a külföldi befektetőknek emiatt legyen vonzó Románia. Elmondta, hogy minden bérből és fizetésből élőnek élveznie kell az idei első félév 8 százalékos gazdasági növekedésének gyümölcsét, meghozták a döntést a minimálbérek emeléséről. A minimálbérnek az országban el kell érnie, az uniós normáknak is megfelelve, az átlagfizetés felét. Jelenleg annak csak 31 százaléka. A miniszterelnök megemlítette, hogy a jelenlegi kormányzat ideje alatt – 2004-hez képest – 92 százalékkal nőtt a minimálbér, ami a szakszervezettekkel múlt héten pénteken létrejött megállapodás alapján októbertől 540, jövő év januárjától pedig 600 lej lesz. /Ötven százalékos béremelést ígér a kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Az őszi parlamenti választások utáni kormányzás a tétje annak az állítólagos politikai alkunak, amit Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök kötött egymással. Megfigyelők szerint Basescu azért békül Tariceanuval, mert rájött, hogy a Demokrata Liberális Párt (PD-L) egyedül nem tud kormányozni, legjobb megoldás a PNL-lel való kibékülés. /Helyreáll a D. A. Szövetség? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

David Esrig színművészeti akadémiájának tanáraival az Andrei Muresanu Színház szervezésében egy hónapos képzést tart Sepsiszentgyörgyön a két társulat és az M Stúdió színészeinek. Csapatában Európa neves, színházművészetet oktató professzorai mellett a kontinens legrangosabb színházberendezési szakemberei is részt vesznek. Utóbbiak gyorsmérlege: Németországban a színészek és a nézők biztonságáért a sepsiszentgyörgyi színházunkat azonnal bezárnák. David Esrig szerint Romániában a színházművészetet nem fejlődhetett az európai ritmusban, többek között ennek a hátránynak a behozását tűzte ki céljául a mostani képzés. Esrig a romániai színjátszás gyenge pontjának tartja a beszéd túlzott előtérbe helyezését, holott a színészeknek mozgásukat is jobban kellene használniuk az előadás érdekében. David Esrig emigrációjáig az egyik legnevesebb romániai színházcsináló volt. /Váry O. Péter: Veszélyes a színházépület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 2./

Augusztus 11-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök aláírta Szenczi Bianka államtanácsossá történő kinevezését. Szenczi a miniszterelnöki hivatal területrendészeti és közmunkaügy osztályán fejti majd ki tevékenységét. Jelenleg Szenczi RMDSZ-es kolozsvári városi tanácsos. Amint a kinevezésről szóló döntés megjelenik a Hivatalos Közlönyben a helyi döntéshozó testületben Szenczi helyét Irsay Miklós üzletember, a Kopiernicus társtulajdonosa veszi át. Szenczi Bianka /sz. Szatmárnémeti, 1982. nov. 19./ politológus, városi tanácsossá választása előtt Máté András Kolozs megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő irodavezetője volt. Az államtanácsos a BBTE Politológia Karán diplomázott, jelenleg mesteri képzésen vesz részt angol nyelven, politikai szervezetek menedzsmentjét tanulja. Szenczi Fekete Emőke helyét veszi át a miniszterelnöki hivatalban. Feketét Kolozs megyei tanácsossá, majd a döntéshozó testület alelnökévé választották. /Államtanácsos lett Szenczi Bianka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./

Kolozsvárra látogatott Calin Popescu Tariceanu kormányfő, megtekintette a Csürülye környékén lévő építőtelepet. Véleménye szerint az észak-erdélyi autópálya építésében érdekelt hivatalosságoknak jobban együtt kell dolgozniuk azért, hogy a munka felgyorsuljon. Tariceanu kitért arra is, hogy Románia új harci repülőgépeket kíván venni. /Tariceanu párbeszédet sürget az észak-erdélyi autópálya ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

A liberális Calin Popescu Tariceanu, a demokrata-liberális Theodor Stolojan és a szociáldemokrata Mircea Geoana is jelezte: szívesen vennék, ha pártjuk őket nevezné meg miniszterelnök-jelöltnek. Újabb miniszterelnöki mandátumra pályázik Calin Popescu Tariceanu. /Sz. K. : Önjelölt miniszterelnök-jelöltek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Romániának választania kell a parlamenti köztársaság és az alkotmányos monarchia államformája között – fejtette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ifjúsági szervezetének nyári iskolájában tartott előadásábanA kormányfő szerint „stabil és kiegyensúlyozott” intézményes és alkotmányos rendszert kell megteremteni, melynek útján megszüntethetővé válna a négy év óta tartó helyzet, amelyben az ország „egyre jobban eltávolodott a meglévő alkotmányos keretektől”. Bizarrnak nevezte a kormányfő alkotmányos monarchiával kapcsolatos javaslatát Emil Boc, a Demokrata–Liberális Párt elnöke, szerinte az „semmiképpen sem jelenthet megoldást Románia alkotmányos jövőjére nézve”, inkább „olyan szilárd elnöki rendszerre van szükség, amelyben az állampolgár választja meg az államfőt”, lehetővé téve számára politikai programja gyakorlatba ültetését. „Az utóbbi időszak egyik belpolitikai kérdése éppen az alkotmány módosítása volt, azonban ez nem lehet egy populista választási kampánycéllal felmelegített téma. Az RMDSZ és jómagam az elsők között voltunk, akik az alkotmánymódosítás szükségességét hangoztattuk ” – jelentette ki Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője. /Bogdán Tibor: Zsarnoki köztársaság vagy alkotmányos királyság? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Románia kiáll Grúzia területi épsége és szuverenitása mellett, részt akar vállalni az ország újjáépítésére irányuló európai erőfeszítésekből – mondta Bukarestben Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a nagykövetek országos értekezletén. Az EU rendkívüli csúcsértekezletére utalva úgy fogalmazott: az EU-nak kiemelkedő szerepet kell vállalnia a befagyasztott konfliktusok rendezésében, mivel ezek a viszályok az instabilitás „gócait” jelentik. Bukarest azt szeretné, ha az európai állam- és kormányfők tanácsa a szeptember 1-jei értekezlet folytatásaként a jövőben napirendre tűzné az európai közösség és Moldova közötti kapcsolatok szorosabbra fűzésének a kérdését is. /Tariceanu: Románia kiáll Grúzia mellett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

A közös román–magyar kormányülésről is tárgyal Göncz Kinga magyar külügyminiszter szeptember 9-i bukaresti látogatásán. Göncz találkozik román kollégájával, Lazar Comanescu külügyminiszterrel, akivel közösen nyilatkoznak a sajtónak, majd Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel is tárgyal. /Göncz Kinga Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Magyarország nagyra értékeli az RMDSZ politikáját, amelyet régóta kormányzati pozícióban folytat Romániában – mondta szeptember 9-én Bukarestben Göncz Kinga külügyminiszter, miután megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A magyar külügyminiszter román kollégájával, valamint Calin Popescu Tariceanu kormányfővel is tárgyalásokat folytatott. /Román–magyar kormányülés október 21-én Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./ A magyar és a román kabinet október 21-re tervezett negyedik együttes ülésének napirendjéről, az európai uniós források hatékony lehívásáról, közös infrastruktúra-fejlesztési tervekről, a nemzeti kisebbségeknek a két ország kapcsolatában betöltött szerepéről, az RMDSZ kormányzati pozíciójáról is szó esett Göncz Kinga külügyminiszter egynapos bukaresti látogatásán. Markó Béla szerint az eddiginél szorosabb egyeztetésre van szükség a két kormány között a következő hét területen: energetikai stratégia, infrastruktúra-fejlesztés és szállítás, környezetvédelem, mezőgazdaság és élelmiszeripar, önkormányzati tevékenység, oktatáspolitika és nem utolsósorban a kisebbségpolitika terén. A magyar külügyminisztert Calin Popescu Tariceanu kormányfő is fogadta. Tariceanu a kormány leghatékonyabb, legnépszerűbb és legjobb minisztereinek nevezte az RMDSZ tárcavezetőit. A Bogdan Olteanu képviselőházi elnökkel folytatott megbeszélésen Göncz Kinga a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény helyzetéről érdeklődött. Olteanu elmondta: a jogszabály elakadt a román törvényhozásba. Szerinte politikai akarat kérdése a törvény elfogadása. A kisebbségi törvény nagyon fontos, de nem az egyetlen garancia a romániai magyarság helyzetének javítására ― mondta Göncz. Szerinte nem ez az egyetlen értékmérő, az utóbbi időben sok minden történt, ami az itteni magyar közösség javát szolgálta az oktatás, a kultúra, a szimbólumok használata terén. Példaként utalt a nyelvi chartára, a kommunizmus idején elkobzott javak visszaszolgáltatásában történt előrelépésekre, akárcsak a csángók helyzetének javítására. /Farcádi Botond: Készülnek a közös kormányülésre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Románia és Magyarország kormánya eddig három ízben tartott együttes kormányülést, a negyedik, idén október 21-re tervezett közös kormányülés házigazdája Magyarország lesz. Induláskor, három évvel ezelőtt Calin Popescu Tariceanu és Gyurcsány Ferenc úgy gondolta, hogy a román–magyar kapcsolatokban meg tudják ismételni a híres francia–német megbékélést. Az álmok nem váltak valóra, a két kormány minden eddigi találkozója protokolláris volt. A kormányülések elősegítették ugyan néhány fontos gazdasági, kulturális gond megoldását, új intézmények születtek mind Romániában, mind Magyarországon, a korábbinál jobb viszony jött létre az Etnikumközi Kapcsolatokért Felelős Román Hivatal és a Magyar Kisebbségügyi Hivatal között, autópálya-építési és vasútbővítési megállapodást írtak alá, tető alá hozták a határ menti megyék együttműködésének programját. Az eddig tartott három közös kormányülésen kerülték a magyarság szempontjából legfontosabb kérdések napirendre tűzését. Az autonómia soha szóba sem került, az önálló Bolyai Egyetem újraindítása sem, vagy nem sikerült közös nevezőre jutni a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozása ügyében sem. /Simó Erzsébet: Kormányok, ha találkoznak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

Calin Popescu Taricenau kormányfő bejelentette: a pedagógusok bére kilenc százalékkal nő november 1-jétől. A tanügyi szakszervezetek elégedetlenek a kormány által ajánlott kilenc százalékos béremeléssel, s azt is felrótták, hogy a mostani béremelés egy hónappal később történik, mint ahogy azt a törvény előírja. A rendelet idén április 1-jétől 6, míg október 1-jétől pedig 9 százalékos béremelést írt elő. /Elégedetlenek a tanárok a béremeléssel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő bejelentette, hogy október 1-jétől emelkednek a nyugdíjak, egy hónappal hamarabb, mint ahogy a kormány eredetileg ígérte. /Előrehozott nyugdíjemelés. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Szeptember 23-án felfüggesztette tisztségéből az államfő Paul Pacuraru munkaügyi minisztert, mert a korrupcióellenes ügyészek bűnvádi eljárást indítottak ellene. A felfüggesztett tárcavezető felajánlotta lemondását a kormányfőnek, amelyet Calin Popescu-Tariceanu elfogadott. /Cs. P. T. : Lemondatták Pacurarut. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Nem volt szerencsés, hogy a román parlament megváltoztatta a főügyészek kinevezési procedúráját, s ezzel ellentmondott az európai elvárásoknak – ismerte el Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök szeptember 30-án Brüsszelben, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. /L. I. : Bűnbánó Tariceanu. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

Vészharangot kongat Varujan Vosganian gazdasági miniszter, miután a tanárok 50 százalékos béremelése láncreakciót váltott ki az országban, fizetésemelési követelésre késztetve egyelőre a köztisztviselőket és ösztöndíj-emelési kérésre a diákokat. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybíróságon támadta meg a képviselők szeptember 23-án hozott döntését, amely ötven százalékkal emelte meg a nyugdíj pont értékét. A kormányfő szerint ez túlságosan megterheli a költségvetést. /Mihály László, Székely Zita, Varga Melinda: Riadót fújt a Tariceanu-kormány. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

A román kormány az Alkotmánybíróságnál megfellebbezte a tanárok 50 százalékos béremelésére vonatkozó törvényt. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök meggyőződése, hogy a béremelés súlyos helyzetbe hozza az országot. Az ellenzéki pártok mindezt másként látják. /Bogdán Tibor: Béremelés: játék a tűzzel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Menesztette Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök az oktatási tárca vezetőjét. Miniszteri tárcájával fizetett október 7-én Cristian Adomnitei oktatási miniszter azért, mert a parlamentben megszavazta a tanárok 50 százalékos béremelését előirányzó törvényt. Tariceanu már megküldte kinevezési javaslatát Traian Basescu államfőnek: új tárcavezetőnek Anton Antont, a Tudományos Kutatás Országos Hatóságának elnökét szeretné. /B. T. : „Bűnbak” lett Adomnitei. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./

A megbeszélések után Rómában Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, kollégájával, Silvio Berlusconi olasz kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatót. „Beszéltünk a Konstanca–Trieszt olajvezeték terveiről, és megállapodtunk abban, hogy azt megépítjük” – hangsúlyozta Berlusconi. /L. I. : Tariceanu–Berlusconi-csúcs. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Egy újabb megállapodás értelmében ezentúl gyorsabban szállítanák haza az Olaszországban bűncselekményt elkövető román állampolgárokat – erről folytattak egyebek között október 9-én tárgyalásokat Rómában a két ország kabinetjének tagjai, akik az első kormányközi találkozón vettek részt. /-or-: Felgyorsítanák a romániai bűnözők hazaszállítását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./