Kényelmes többséggel iktatta be december 22-én a parlament két háza az Emil Boc miniszterelnök által vezetett kormányt. A beiktatási voksoláson a kormány támogatottsága majdnem a 75 százalékot is elérte, a minimális szükséges szavazatszámhoz képest száz vokssal kapott többet a Boc-kabinet. Az új kormányfő kijelentette, hogy a kemény intézkedésektől sem rettennek majd vissza. A közigazgatásban drasztikus kiadáscsökkentést hajtanak végre. A kormány a jelek szerint több olyan intézkedést nem tud betartani, amit a nagykoalíció tagjai a választási kampányban felelőtlenül megígértek. A pedagógusok 50 százalékos fizetésemelése ködbe vész, akárcsak a fokozott nehézségű munkakörülmények között dolgozók nyugdíjának és a gyermeknevelési segély megemelése. A nagykoalíció a törvényhozói testületben 70 százalékos többségre számíthat. A november végi parlamenti választásokat követően összesen 471 képviselői és szenátori mandátumot osztottak ki, Boc kormánya 324 támogató voksot kapott. A kabinet ellen 115 törvényhozó szavazott, hat voks pedig érvénytelen volt. Összesen 445 képviselő és szenátor adta le voksát a parlament két házának együttes ülésén. Az új kormány tagjai december 22-én letették az esküt Traian Basescu államfő előtt, Emil Boc miniszterelnök bejelentette, hogy december 23-án megtartják az első kormányülést. A kormányprogram szerint az új kormány 20 százalékkal csökkenti az állami közigazgatás kiadásait. Búcsút vehetnek magas béreiktől azok a luxus közalkalmazottak, akik havonta 30-40 ezer eurót is kerestek különböző ügynökségekben – hangoztatta. Calin Popescu Tariceanu leköszönő kormányfő, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke „homályosnak és tartalmatlannak” nevezte a kormányprogramot. A szintén ellenzéki RMDSZ nevében Markó Béla bejelentette: nem szavazhatnak bizalmat olyan kabinetnek, amelynek programjából hiányzik a kisebbségi kérdés. Megállapította, hogy a dokumentum egy egész fejezetet szán a határon túl élő románoknak. Szerinte a romániai nemzeti kisebbségek ügyének is hasonló fontosságot kellett volna tulajdonítani a kormányprogramban. A pártsemleges személynek szánt igazságügyi miniszteri posztot végül Catalin Predoiu tölti be, akit az új kormány a Tariceanu-kabinetből örököl át. Emil Boc saját kormányát válságellenes kabinetnek nevezte. /B. T. : Bizalmat szavazott a parlament a kormánynak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./ A kormányváltással mintegy ezer magyar tisztségviselő sorsa vált bizonytalanná. Ha az egyik kisebbségi képviselő nem figyelmeztet az 1989-es forradalom 19. évfordulójára, talán csak az estébe nyúló szavazás végén lett volna megemlékezés. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kiemelte, mindenki tagadja az etnikai problémák fennállását, tehát a magyarok jelenléte nem segíthet olyan probléma megoldásában, amely nem létezik, másfél millió magyar jelenléte pedig nem megszokott dolog. /Mihály László: Áldás a „pártnászra”. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

December 22-én átadta a stafétát Calin Popescu-Tariceanu leköszönő miniszterelnök utódjának, Emil Bocnak. Mihai Stanisoara védelmi miniszter beiktatásán Traian Basescu államfő is részt vett. Emil Boc kormányfő Gabriel Oprea belügyminiszter beiktatásán volt jelen. Boc leszögezte: az állam korszerűsítését és a decentralizációt nem lehet megfelelő anyagi források nélkül megvalósítani. Radu Berceanu újdonsült közlekedési miniszter rögtön nagytakarítással kezdte mandátumát: bejelentette, hogy elbocsátja 24, a tárca alárendeltségébe tartozó társaság igazgatóját. „Azért döntöttem az igazgatók menesztése mellett, mert megláttam a bérlapjukat. Az összegek a következők: CFR: 187 millió, Metrorex: 150 millió, Henri Coanda Repülőtér: 210 millió, légügyi hatóság: 196 millió. Ezen intézmények igazgatóinak összesen 105 ezer euróra rúg a fizetése, amihez még az igazgatótanácsi tagságért járó összegek is hozzáadódnak” – közölte Berceanu, aki szerint „az arcátlanság már túlzottan magas szintet ért el. ” /Balogh Levente: Új lakó a Victoria-palotában. = Krónika (Kolozsvár), dec. 23./

Calin Popescu Tariceanu kormányfő aláírta hét államtitkár tisztségből való felmentését, köztük van Derzsi Ákos. – Eddig tíz államtitkár és 15 államtanácsos mondott le tisztségéről. /Repülnek az államtitkárok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

Átadták hivatalukat a PNL–RMDSZ-kormány miniszterei utódaiknak. Az új kormány első ülésén máris szigorúan lépett fel: határt szabott az állami vállalatok igazgatóinak fizetésének, míg az új szállításügyi miniszter, Radu Berceanu huszonnégy igazgatót menesztett. A magyar intézményvezetők bizakodóak tisztségben maradásukat illetően, Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint azonban bizonytalan az állásuk. Zárt ajtók mögött történt december 23-án a miniszterelnöki tisztség átadása Calin Popescu-Tariceanu leköszönő kormányfő és a helyébe lépő Emil Boc között. Felső határt szabtak az állami ügynökségek és vállalatok igazgatói fizetésének az új kormány december 23-án tartott első ülésén: nem kaphatnak nagyobb fizetést, mint egy államtitkár, azaz 4800 lejnél többet. /Bogdán Tibor, Szávuj Attila: Stafétaváltás után magyartalanítás? Új miniszterek, új ígéretek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

Elégedetlenséget váltott ki a Szociáldemokrata Pártban (PSD), hogy Gabriel Oprea belügyminiszter Mircea Geoana PSD-elnök megkérdezése nélkül nevezett ki több államtitkárt és osztályvezetőt. Főleg a Vulpea (róka) néven is ismert Virgil Ardelean kinevezése a belügyi hírszerző szolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére keltett méltatlankodást. Virgil Ardelean egykori kolozsvári rendőrtiszt 1998 júliusától 2007 májusáig már ellátta ezt a tisztséget. Az egykori 0215-es, hírhedt belügyminisztériumi egység vezetője több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt korábban. A terrorizmussal vádolt szíriai–román kettős állampolgárságú üzletember, Omar Hayssam eltűnése után kirobbant botrány miatt Ardelean két és fél évvel ezelőtt, 2006 júliusában lemondott posztjáról, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójával, Radu Timoftéval és a Külügyi Hírszerző szolgálat (SIE) vezetőjével, Gheorghe Fulgával együtt. A másik két hírszerzési vezetőtől eltérően azonban Calin Popescu-Tariceanu akkori kormányfő nem fogadta el a „Róka” lemondását. Tariceanu majdnem egy évvel később, 2007 májusában fogadta el Ardelean lemondását, amikor a belügyi tárca élén már a liberális Cristian David állt. David azt a Petre Albut nevezte ki Ardelean helyére, akit a Szervezett Bűnözés Ellenes Osztály éléről menesztettek korábban, miután botrány tört ki negyven kilogramm heroinnak az intézmény raktáraiból való eltűnése miatt. Virgil Ardelean a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság (DGIPI) élére történt 1998-as kinevezése előtt is fontos tisztségeket töltött be: a bukaresti rendőrség parancsnoka volt, azt megelőzően pedig a kolozsvári rendőrség parancsnokhelyettese. Több, titkosszolgálatokkal kapcsolatos botránynak is főhőse volt; ezek közül talán legismertebb az a politikai rendőrségi ügy, amelyet 2003-ban leplezett le a sajtó. A Ziua központi napilap akkor bizonyítékként mutatta be azt a dokumentumot, melyben a belügyi hírszerzés kérte az akkori Korrupcióellenes Ügyészségtől: engedélyezze a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak lehallgatását. Az átiratot Ardelean írta alá; a 2003 októberében keltezett dokumentumban a „Róka” azzal indokolta a kérést, hogy ezáltal kellene bizonyítaniuk, milyen úton szivárognak ki a romániai sajtóba az Országos Rendőr-főkapitányság által vizsgált ügyek részletei. A Korrupcióellenes Ügyészség sietett leszögezni: a lehallgatás nem történt meg, mert a kérést nem hagyta jóvá. /Salamon Márton László: A „Róka” visszatér. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

Alig fél éve polgármestere Sepsiszentgyörgynek Antal Árpád, a városon máris meglátszik a változás. Antal Árpád elmondta, a város vezetését kiürült kasszával vette át, elkészített tervek sem nagyon sorakoztak a polcokon. Lendületet vitt a hivatalba, hatékonyabban és gyorsabban kezdtek el dolgozni. Jobban kell gazdálkodni a saját vagyonnal. Eddig aránytalanul kapott pénzt a Tamási Áron Színház és az Andrei Muresanu Színház, Antal Árpád kiszámolta, hogy az Andrei Muresanu Színház költségvetése soha nem lehet több, mint a Tamási Áronnak az egyharmada. Népszerűtlen intézkedés volt a butikháború, le kellett bontani a butikokat, felháborodást váltott ki a Petrom benzinkút mögötti disznópajtasor lebontása is. A polgármester szerint veszélyben van a székelység, megpróbálnak bennünket egymásnak ugrasztani, mondta. Közben létrehozták a székely városok szövetségét, elég jó együttműködés alakult ki a székely városok polgármesterei és a két megyei önkormányzati vezető között. /Váry O. Péter: Városépítés ellenzékből (Év elején a városgazdák) Beszélgetés Antal Árpád Andrással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

2008. decemberében Aranyosgyéresen a tanácsülésen az RMDSZ-es önkormányzati képviselők kezdeményezését /a város helységnévtábláin magyarul is írják ki a település nevét/ megszavazták. A döntést követően azonban, Alexandru Tulai nagy-romániás városi, és Florin Cuc szociáldemokrata megyei tanácsos bejelentette: a prefektusi hivatalhoz vagy a bírósághoz fordul a határozat érvénytelenítése érdekében, mivel az szerintük törvénytelen. Máté András Levente jogász, parlamenti képviselő azt nyilatkozta: még ha az aranyosgyéresi magyarok számaránya nem is éri el a húsz százalékot, a 215-ös közigazgatási törvény szerint a magyar helységnévtábla kifüggesztése lehetséges, az erre vonatkozó városi tanácsi határozat nem ütközik törvénybe. Aranyosgyéresen a magyarság számaránya tíz százalék alatt van. Calin Platon prefektus jelezte: visszaküldi a határozatot a tanácshoz érvénytelenítés végett. Amennyiben a városi tanács nem hajlandó ezt megtenni, bepereli az aranyosgyéresi városi tanácsot, így kényszerítve azokat a határozat érvénytelenítésére. Máté András elmondta: amennyiben a határozat meghozatalakor megvolt az ehhez szükséges szavazatszám, Platon prefektus hiába fordul az igazságszolgáltatáshoz. Marosvásárhelyen például a városi tanács határozata alapján Széchenyiről nevezték el az egyik utcát, mire a határozat ellenzői a bírósághoz fordultak, Kerekes Károly ügyvéd azonban megnyerte a pert, s az utcanév megmaradt. /Nagy-Hintós Diana: /Magyar helységnévtábla-zűr az aranyosgyéresi tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Újabb melléfogást könyvelhetett el a kormány: január 15-én az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel szembenállónak mondta ki a nyugdíj és állami fizetés halmozását megtiltó sürgősségi kormányrendeletet. Emil Boc kormányfő a taláros testület döntése után kifejtette, bár nem ért egyet a döntéssel, azt mindenképpen tiszteletben tartja. Ezzel együtt azonban kormánya „folytatja a küzdelmet a luxusnyugdíjak és költségvetési fizetések, azok ellen, akik feneketlen zsáknak nézik az állami költségvetést”. Calin Popescu-Tariceanu volt kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt elnöke a kormányrendelet kapcsán a kabinet súlyos tévedéséről beszélt, úgy értékelve, hogy nem szabad korlátozni olyan nyugdíjasok munkavállalási jogát, akik szellemi képességeik birtokában vannak, szakmailag értéket jelentenek. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor maga is helyeselte az Alkotmánybíróság határozatát. /Marad a nyugdíj mint fizetéskiegészítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Sólyom–Basescu találkozók 2005. szeptember 14. : Sólyom László köztársasági elnök, aki New Yorkban részt vett az ENSZ-Közgyűlés jubileumi ülésszakán, kétoldalú megbeszélést folytatott Traian Basescu román elnökkel. 2007. február 11–13. : Sólyom László köztársasági elnök hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben a magyar államfő Traian Basescu román elnökkel, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel folytatott megbeszélést az Európai Unión belüli együttműködés formáiról, a román–magyar kétoldalú kapcsolatokról, a nemzeti kisebbségek, a romániai magyar társadalom jogairól, az ötvenhatos romániai elítéltek rehabilitálásáról. 2008. október 23–27. : Sólyom László köztársasági elnök székelyföldi magánlátogatásán Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön találkozott erdélyi szervezetek képviselőivel. Csíkszeredában négyszemközti beszélgetést folytatott Traian Basescu román államfővel a pénzügyi válság hatásairól, a székelyföldi fejlesztési régiók kérdéséről, a két ország kapcsolatairól, a romániai ötvenhatosok kárpótlásáról, és együtt vettek részt az erdélyi magyarok ünnepségén, amelyen 1956-os hősökre emlékeztek. /Sólyom–Basescu találkozók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./

A Demokrata-Liberális Párt megsérti a jogállam elveit és az állampolgárok szabadságjogait azzal, hogy cinkosan támogatja az ortodox egyház terjeszkedését a görög katolikus egyház kárára, és olyan törvénytervezeteket kíván elfogadni, amelyek a görög katolikus egyház megsemmisítését eredményezik, jelentette ki február 10-én képviselőház plénumán Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő, hozzátéve, hogy a helyzetet az Európai Parlament tudomására hozza. A képviselő elmondta, a görög katolikus hívek tüntetésen tiltakoztak a parlament asztalán levő, az ortodox és a görög katolikus egyház ingatlanjainak jogi besorolására vonatkozó törvénykezdeményezés ellen. A három kezdeményező PD-L-s képviselő, és a tervezet értelmében az egyházi ingatlanok (templomok, parókiák, temetők és a hozzájuk tartozó területek) azokon a településeken, ahol ortodox és görög katolikus egyház is létezik, a többségi egyház tulajdonába mennek át. Számos meghiúsult tárgyalási kísérlet után Lucian Muresan görög katolikus érsek felhívást intézett a világ görög katolikus híveihez, hogy 2009. február 11-én tartsanak böjt- és imanapot. Az ortodox egyház megtagadja azoknak a templomoknak a visszaszolgáltatását, amelyek eredetileg a görög katolikusokéi voltak. Nyárádtőn például az ortodox egyház a hatóságok támogatásával megkezdte a régi görög katolikus templom lebontását, annak ellenére, hogy visszaigényelték, és paravánként köréje húzta az új ortodox templom falait. Ezzel gyakorlatilag megfojtotta a görög katolikus templomot. Másik példának a nyárádszeredai esetet említette, ahol az ortodox egyház csalással szerzett meg egy, a görög katolikus egyház tulajdonát képező területet. A vitatott terület a város egyetlen parkjában található, és mivel a város vezetése szeretné megmenteni a zöldövezetet, az ortodox egyháznak egy másik területet ajánlott fel, ahová felépítheti a templomot. Az ortodoxok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy a központi parkban építsék fel a templomot. /Mózes Edith: Kerekes Károly az ortodox egyház terjeszkedéséről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./

Aranyosgyéres városi tanácsa decemberi ülésén megszavazta a Németi András városi RMDSZ-elnök által benyújtott határozattervezetet, amelynek értelmében a város helységnévtábláján magyarul is szerepeljen a város neve. Calin Platon prefektus átiratban utasította januárban a városi tanácsot, hogy érvénytelenítse a határozatot. A jövő héten esedékes tanácsülés előtt Németi András RMDSZ-elnök már eljuttatta a Csoma Botond jogász támogatásával kidolgozott nézőpontját a városi tanácshoz. Ebben hivatkozott törvényre, melynek értelmében azon településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot, kötelező feltüntetni az illető kisebbség anyanyelvén is a település elnevezését a helységnévtáblákon. Ahol viszont a nemzeti kisebbség aránya nem haladja meg a húsz százalékot, ott az önkormányzat dönt e téren. A törvény sehol nem írja elő, hogy tilos kétnyelvű helységnévtáblákat kitenni. A prefektus által kezdeményezett eljárás alaptalan. A román sajtóban napvilágot látott írások szerint a magyar nyelvű felirat törvénytelen, alkotmányellenes, igazságtalan, nacionalista és egyáltalán nem helyénvaló. /L. E. K., N. -H. D. : Aranyosgyéresi válasz a prefektusnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Az erdélyi magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén február 18-án. A magyar képviselők autonómiaellenes kijelentéseinek visszavonására szólították fel Traian Basescu államfőt, román kollégáik azt hangoztatták: Románia elegendő jogot garantál a kisebbségeknek. Sógor Csaba (RMDSZ) a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. Rámutatott: a megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót, és Winkler Gyulával együtt a tüntetésen elfogadott petíció szövegét egy kísérőlevéllel kiegészítve Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament elnökének is eljuttatta. Sógor felszólította Traian Basescu államfőt, hogy vonja vissza az erdélyi magyarokat sértő kijelentéseit, biztosítsanak az etnikai arányoknak megfelelő képviseletet a közintézményekben, ismerjék el a magyar nyelvet hivatalos regionális nyelvként és állítsák le az irányított betelepítéseket. Tőkés László Királyhágó melléki püspök arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán „átalakult a politikai táj”, de Erdélyben nem változott a román-magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Mint mondta, (a térségbe látogatott) Traian Basescu elnök „sem látta jól” a helyzetet. „Alkotmányosnak álcázott, diktatórikus megnyilatkozásai viszont még az RMDSZ-t is ráébresztették autonómiájával kapcsolatos mintegy másfél évtizedes tévedéseire és mulasztásaira – és ennek köszönhetően késznek mutatkozik annak felülvizsgálatára” – hangoztatta Tőkés. Winkler Gyula (RMDSZ) ugyancsak utalt a sepsiszentgyörgyi tüntetésre, illetve a vezető posztok nagykoalíció általi „szétosztására”, amelynek fogalmazása szerint „van egy kisebbségellenes arculata”, hiszen a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. A román képviselők közül Nicolae Vlad Popa ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek, és a választási kampány során senki nem akarta megsérteni őket. Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. Alexandru Nazare úgy vélte, a román állam sok jogot garantál, de „tartozik is még” a kisebbségeknek, mindenekelőtt a romáknak. /Balogh Levente: Román-magyar szóváltás az Európai Parlamentben. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

A magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban szólalt fel több romániai magyar és román képviselő az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, február 25-én. Sógor Csaba a tíz nappal korábbi sepsiszentgyörgyi tüntetés mondanivalóira hívta fel a figyelmet. A megmozdulás egyebek között a székelyföldi autonómiáért, a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítéséért emelt szót. Tőkés László arról beszélt, hogy Romániában a tavalyi választások nyomán átalakult a politikai táj, de Erdélyben nem változott a román–magyar viszony: például magyarellenes túlkapásokra került sor, és folyik az aránytalan asszimiláció. Winkler Gyula (RMDSZ) utalt a vezető posztok nagykoalíció általi szétosztására, amelynek „van egy kisebbségellenes arculata”, a magyar származású köztisztviselőket több helyütt felváltják a román származásúak. Rzzel szemben Nicolae Vlad Popa hangsúlyozta, hogy Romániában a kisebbségi jogokat garantálja az alkotmány, a magyarok arányos képviseletet élveznek Calin Chirita szerint elfogadhatatlanok a Romániát ért bírálatok, mert az ország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat és a kisebbségi jogokat. /Kisebbségügyi szóváltás az EP-ben. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27. 8/ Mostantól két háromszéki városban van polgármestere a Magyar Polgári Pártnak (MPP): Kézdivásárhelyen és Baróton. Barót polgármestere, Nagy István ugyanis feladta függetlenségét, és MPP-színekben folytatja tevékenységét. Ugyanakkor az MPP baróti szervezetének elnöki tisztségét is elvállalta. Nagy István polgármester kifejtette, nem akart politizálni, de úgy látta, csak úgy tud véget vetni a frakciók által rákényszerített kétfrontos harcnak, ha elvállalja az MPP baróti szervezetének vezetését. /Bíró Blanka: Belépett az MPP-be a baróti elöljáró. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

Emil Boc kormányfő: tíz napon belül egy olyan kormányrendeletet tervez kiadni, melynek értelmében megszűnne a miniszterelnöki kancellária, így neki is ugyanannyi jutna, mint bármely más EU-s kormányfőnek: egy tanácsosi, egy államtitkári és egy államtanácsosi testület, kormányszóvivő és kabinetfőnök. A rendelet nyomán a testület alkalmazottainak számát 45–60 nap leforgása alatt 304-ről 167-re csökkentik. Emil Boc szerint a testület Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnöksége idején amolyan párhuzamos kormányként működött, márpedig „semmi szükség sincsen külön-külön kabinetre a minisztériumok szintjén, illetve a kormánypalotában”. Más intézményekben fogják elhelyezni a „felszabaduló munkaerőt”, a kormány végkielégítést fizet a távozó alkalmazottaknak. A 2004-ben létrehozott miniszterelnöki kancelláriáról az évek folyamán nem sokat lehetett hallani. /Bogdán Tibor: Csomagol a kancellária. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Utoljára vett részt a temesi prefektúra sajtótájékoztatóján Marossy Zoltán alprefektus, aki március 26-án átadja a stafétabotot Calin Dobrának. Marossy hangsúlyozva, hogy továbbra is részt szeretne venni kistérségi együttműködések ösztönzésében, európai források lehívása elősegítésében, amennyiben igényt tartanak a tudására és a munkájára. Marossy megígérte, hogy négy év és három hónap alatt a prefektúrán szerzett tapasztalatait szívesen átadja utódjának. Marossy Zoltán kormányfelügyelőként folytatja közhivatalnoki pályafutását. Pataki Zoltán: Marossy is átadja a stafétabotot. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök neve is felmerült abban a korrupciós botrányban, amely a román belügyi titkosszolgálat volt vezetősége körül robbant ki – adta hírül a román sajtó. A Ziua szerint Cornel Serban megpróbálta meggyőzni a korrupcióellenes ügyészség /DNA/ rendőrtisztjét, hogy Popoviciu nagyon fontos személy, s bizonygatta: Basescu cáfolta, hogy bármi köze lenne az üzletemberhez. /Magas rangú politikusok a korrupciós botrányban? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

Az előzetes letartóztatásban levő Gigi Becali milliomos üzletember, az Új Generáció Pártjának (PNG) elnöke elfogadta Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnökének korábbi felajánlását, így a második helyet foglalja el a PRM vezetője mögött az alakulat európai parlamenti listáján. Tudor és Becali korábban többször keveredett éles szóváltásba, minden adandó alkalommal káromló szavakkal illeték egymást. „Zsák a foltját megtalálta” – jellemezte Markó Béla RMDSZ-elnök a Gigi Becalinak a Nagy-Románia Párt (PRM) európai parlamenti listáján való indulása nyomán kialakult helyzetet. /Egyesült erejű szélsőjobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

A gyulafehérvári főegyházmegye 282 templommal rendelkező önálló plébániája közül a Brassóhoz közel eső Feketehalomban van az egyetlen ökumenikus templom. A zernyesti egyházközség filiájaként létező 600 fős katolikus közösség önerőből nem tudott templomot emelni magának, ezért a kisváros protestáns felekezeteivel összefogva építették fel 1998-ra a közös, ökumenikus istenházát. A magyar katolikus hívők mellé a rendszerváltozást követő években Moldvából érkezett, többnyire románul beszélő csángó katolikusok települtek. Az egyházközség így kétnyelvűvé vált, de gyermekeik révén jövőképe inkább a román ajkú katolikusoknak van. A jezsuita Sebestyén Ottó, az Erdélyi Háló közösségek lelki vezetője emlékezett a kezdetre. Őt 1992-ben helyezték Zernyestre, ahová négy egyházközség tartozott: Zernyest, Rozsnyó, Vidombák és Feketehalom. Feketehalmon a szász evangélikus egyház templomában tartották az istentiszteletet a katolikusok, reformátusok, magyar evangélikusok és az unitáriusok is. A hívek elmentek egymás istentiszteleteire, ünnepségeire. Ménessy Miklós református lelkész építette az ifjúsági közösséget. Felekezeti különbség nélkül voltak ott katolikus, református és evangélikus fiatalok. Az ifjúsági csoport hetente egyszeri ifjúsági óráját a református tiszteletes és a katolikus Sebestyén Ottó felváltva tartotta. Úgy döntöttek 1996-ban, hogy a különböző felekezetek együtt építenek templomot. 1998-ra elkészült a templom, a hívek rengeteg önkéntes munkát végeztek. A mostani korban az egyházközségek fogynak, merész lépésnek tűnik, főként szórványban, önálló plébánia létrehozása, Feketehalmon mégis ez történt. A templom ökumenikusnak épült, ezért a szentelés is ilyen szertatás szerint zajlott. Tamás József segédpüspök és Csiha Kálmán református püspök végezte a szentelést. A négy felekezet összefogásával épült templom Erdély történetében is példaértékű. A 2000-től az önálló rangra emelt feketehalmi egyházközség élére Muresán Márton került, aki nyolc éven át vezette a közösséget. Sajnálatos korai halála után Sánta Pál lett a lelkipásztor. /Pénzes Lóránd: Egy ökumenikus templom születése. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 19./

Bizalmi válságot okozott közte és az MPP között, hogy a polgári frakció a román tanácstagokkal fogott össze a költségvetés vitáján – jelentette ki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Az MPP, a polgári frakció mindkét színház számára 150 000 lejjel többet javasolt, a román képviselőket is maguk mellé állítva, keresztülvitték akaratukat. Ez a polgármester szerint kultúrpopulizmus. Újabb adalékként a román színház által jóváhagyásra az önkormányzat elé terjesztett költségvetés-elosztási tervezetet ismertette, melyben az Andrei Muresanu Színház vezetősége kevesebb mint ötszázaléknyi saját bevétellel számol.,,Nem tudom elfogadni, hogy ilyen keveset vállaljon, arányaiban legalább meg kellene közelítenie a Tamási Áron Színházét” (a magyar színház közel 17 százalékos saját bevételt vállalt). /Váry O. Péter: Bizalmi válság a színházak miatt (Antal Árpád kultúrpopulizmussal vádolja az MPP-t). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Amikor a kormány képviselői a beharangozott sztrájk elhalasztására próbálták rávenni a tanügyi szakszervezetek képviselőit, Traian Basescu államfő nyilvánosan elismerte: tévedés volt jóváhagyni a pedagógusok 50 százalékos béremeléséről szóló törvényt. Az államfő bűnbánó magatartása azonban hiteltelen, mert Calin Popescu Tariceanu volt miniszterelnök tavaly ősszel több ízben is felkérte őt, ne hagyja jóvá az 50 százalékos béremelésről szóló jogszabályt, mert annak alkalmazása felborítaná az ország gazdasági egyensúlyát. A választások után hatalomra kerülő koalíció pedig egyre csak halasztotta a béremelést. /Farcádi Botond: Az államfő bűnbánó vallomása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 6./

„Eljött az ideje, hogy eltávolítsunk egy alpári, beképzelt, önelégült, populista és demagóg elnököt” – fogalmazott sajtótájékoztatóján Calin Popescu-Tariceanu nemzeti liberális párti politikus, volt miniszterelnök. Tariceanu azután kérte Traian Basescu államfő lemondását, hogy az elnök a közszolgálati televízióban hazugsággal és hamisítással vádolta a volt kormányfőt. Basescu szerint Calin Popescu-Tariceanu félretájékoztatta, amikor azt mondta: azért nincs pénz a tanárok 50 százalékos béremelésére, mert a minisztérium már elköltötte az állami költségvetés közel 6 százalékát. Basescu szerint a politikusok helyesen döntöttek a tanárok fizetésemeléséről, ugyanis senki sem tudta előre jelezni a gazdasági válság méretét. /M. Á. Zs. : Tariceanu lemondásra szólította fel Basescut. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Lebontatná az ördögkúti Bay-kastélyt a Szilágy megyei község önkormányzata, ugyanis Ionel Stanciu polgármester szerint a település lakosai „nem nézik jó szemmel” a műemlék épületet, amely a magyar honvédek 1940-ben elkövetett mészárlására emlékezteti őket. Az elöljáró szerint a kastély elhelyezkedése gátolja a település fejlesztését. A kastélyt 1944-ig a Bay-család birtokolta. A kommunisták hatalomra kerülésével Bay Ferenc grófot elűzték ősi birtokáról, a kastély a helyi téesznek adott otthont, majd évtizedekig üresen állt. 2003-ban egy része beomlott, az épületegyüttes nagyon romos állapotban van. A Szilágy megyei Ördögkút 1940. szeptember 9-én tragikus esemény helyszíne volt. A második bécsi döntés nyomán bevonuló magyar honvédekre az ortodox templom tornyából orvlövészek nyitottak tüzet a helyi románság köréből, egy esetben pedig almáskosárba rejtett gránát robbant fel és okozta több honvéd halálát, illetve sérülését. Megtorlásul a magyar tisztek egyike, Szabó főhadnagy tömeggyilkossággal válaszolt, a megtorlásnak mintegy száz áldozata volt. Calin Harza zilahi vállalkozó többször is meg akarta vásárolni vagy bérelni a kastélyt, azonban a helyi hatóságok minden alkalommal visszautasították. „Romániában van műemlékvédelmi törvény, és ha valaki megengedi magának, hogy egy ilyen jellegű műemlék épületet leromboljon, annak felelnie kell tettéért” – reagált az ördögkúti önkormányzat tervére Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei elnöke. „Amikor a Bay-vagyon a helyiek tulajdonába került, az nem sértette őket” – reagált Seres a polgármester azon kijelentésére, miszerint a lakosokat sérti a kastély látványa. Bay Ferenc leszármazottjai hiába igényelték vissza örökségüket, sem a helyi, sem a megyei földosztó bizottság, de a bíróság sem adott helyt jogos kérésüknek. Az egykoron jelentős magyar kisebbséggel, református egyházközséggel rendelkező településen jelenleg egyetlen magyar sincs, mert el kellett hagyniuk szülőfalujukat. /Pap Melinda: Ördögkút román lakosságát „sérti” a Bay-kastély jelenléte. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Órák 300 ezer euró értékben, luxusautók, ékszerek, ingatlanok, kölcsönbe adott tízmillió euró – többek között ezek szerepelnek Gigi Becalinak, a június 7-i európai parlamenti választásokon mandátumot szerző képviselőnek a vagyonnyilatkozatában. A 33 romániai EP-képviselő közül ő a leggazdagabb. Őt követi Theodor Stolojan /volt miniszterelnök/ és Monica Macovei demokrata-liberális, továbbá Ioan Mircea Pascu és Rovana Plumb szociáldemokrata képviselők. A toplista hatodik helyezettje Tőkés László, a Magyar Összefogás listavezetője. Tőkés több ingó és ingatlan tulajdonnal rendelkezik, bankszámláján azonban nem szerepel pénz. /Becali a leggazdagabb, Tőkés a hatodik helyen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

Első ízben június 24-én ült össze a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban az a munkabizottság, amely az elkövetkező három-négy évben összeállítja a város történetéről szóló kiadványokat. Az egyik turistáknak szánt, mintegy ötven oldalas és csupán Kolozsvár történetének főbb állomásaira kitérő kötet, a másik tudományos szempontoknak megfelelő, igényesen megírt és szerkesztett kiadvány lesz. A munkacsoportban akadémikusok, egyetemi professzorok és előadótanárok vesznek részt, de helyet kapott a megyeszékhely egyik díszpolgára is. A bizottság Camil Muresanu akadémikus személyében elnököt választott, a grémium titkára pedig Rüsz-Fogarasi Enikő, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történelem karának dékán-helyettese lett. Arra a kérdésre, hogy a munkába bevontak-e magyar és német anyanyelvű történészeket is, Sorin Apostu polgármester így válaszolt: „Kérem, ne firtassa ezt a témát. ” Ugyanakkor kijelentette, a magyar és német történészek megfelelő arányban lesznek képviselve. Arra nem tért azonban ki, hogy ez mit is jelent. /Kiss Olivér: Megírják vagy átírják Kolozsvár történetét? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

Hatan jelentkeztek egy helyre a kolozsvári Septimiu Muresan rendőriskolába. 1831-en szeretnének rendőrtanoncok lenni, közülük 1781 fiatal román nemzetiségű, 42 magyar, 22 német, 8 roma és 1 szlovák. /J. J. : Negyvenkét magyar akar rendőr lenni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Minden kulturális rendezvényre lehet jegyet vásárolni a városközponti irodában Sepsiszentgyörgyön. Rendezvényszervező irodát hoztak létre. Az irodában már elkezdték árusítani a jegyeket és bérleteket a Tamási Áron és Andrei Muresanu Színházak, a Háromszék Táncegyüttes, az M Stúdió mozgásszínház, a Székely Nemzeti Múzeum, a Gyárfás Jenő Képtár rendezvényeire, de a művelődési központ és más művelődési rendezvények kínálatára is befizethetnek itt az érdeklődők. /Kovács Zsolt: Kultúrkalauz Sepsiszentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Az 1940-es évek végén, a politikai-kulturális káoszban Ditrói Ervin művészettörténész, egyetemi tanár egyedül létrehozta a kolozsvári Művészeti Múzeumot. Úgy érezte, minél többet meg kell menteni azokból az értékekből, amelyek a patinás kulturális intézmény-feloszlatásokat követő, műkincs-átcsoportosító-romboló-rabló időkben gazdátlanokká váltak. A kor kolozsvári magyar művészeinek reprezentatív alkotásai mellett Ditrói Munkácsy Mihály Ecce homojáról is említést tett. Állítólag hengerre felcsavarva vár a jobb időkre, várja feltámadását-feltámasztását. Országos szintű tanácskozást szervezett a kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója, Calin Stegerean. Felmerült, hogy az állandó kiállítás helyett időről időre felszínre lehetne hozni az értékes raktárkészlet egy részét, megismertetni a közönséggel. Itt jöhetne be a képbe a Munkácsy-festmény, azután ott van a gazdag nagybányai anyag, és ott a Szolnay-, Szervátiusz-, Nagy Imre-, Mohy-, Nagy Albert-, Miklóssy-, Incze János-, Fülöp Antal Andor-, Gy. Szabó-, Lövith-, Benczédi-munkák sokasága. /Németh Júlia: Hengerre felcsavart Jézus Krisztus-kép. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

Október 3-án nyílt meg Marosvásárhelyen Kiss Ibolya festészeti tárlata. Calin Bogatean, a Maros Megyei Hagyományőrző Forrásközpont szakelőadója a megnyitón román nyelven ismertette Kiss Ibolya életútját. Kiss Ibolya 1928. augusztus 16-án született a Marosludashoz közeli Istvánházán. Kolozsváron szerzett tanári képesítést román nyelv és irodalomból. Először 1946-ban állított ki, azóta száznál is több kiállításon szerepeltek képei. „Képein mintha mindig sütne a nap – idézte Nagy Miklós Kund 1999-es méltatását Bölöni Domokos. – Derűsek, optimizmust, életkedvet sugároznak, látszik, hogy ünnepi hangulatban, jókedvében festette valamennyit. ” /Büki Sz. Mihály: Kiss Ibolya derűt sugárzó képei. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./

Első ízben zajlott vetélkedő jelleggel az erdélyi magyar hivatásos táncegyüttesek találkozója Székelyudvarhelyen. Az idei soros házigazdaként az Udvarhely Táncműhely, illetve a Romániai Magyar Néptánc Egyesület szervezésében lezajlott hatodik találkozó szakmai képzésnek is beillett. Komolyan vették feladatukat mind a résztvevők /Nagyvárad Táncegyüttes, Maros Művészegyüttes, Háromszék Táncegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Udvarhely Táncműhely/, mind a zsűri tagjai. A zsűri értékelt, a Háromszék Táncegyüttesnek adta az előadásért járó díjat. A Nagyvárad Táncegyüttes női kara, illetve szólistái énekes teljesítményükért, a Hargita Együttes a férfitáncok előadásmódjáért kapott díjat. Külön jutalmazták a Hargita Együttes táncosát, Péter Lászlót. A Maros Művészegyüttes rockballadája a tánc és színház kifejezőeszközeinek ötvözéséért, az Udvarhely Táncműhely produkciója a különleges látványvilágért, annak alkotója, Orza Calin pedig koreográfusi munkájáért kapott díjat. /Antal Ildikó: Folklórműsor és táncszínház – mindkettő kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

Végérvényes, precedenst teremtő döntést hozott október 9-én a Kolozs Megyei Táblabíróság a kétnyelvű aranyosgyéresi helységnévtábla ügyében. Aranyosgyéresen a helyi tanács 2008. decemberében Németi András helyi RMDSZ-elnök javaslatára határozatot fogadott el, miszerint a város helységnévtábláin magyarul is szerepeljen a város neve. Ezt a döntést Calin Platon, Kolozs megye egykori prefektusa megfellebbezte, mivel a város magyar ajkú lakossága 20%-nál kevesebb. Most megszületett a végleges, megfellebbezhetetlen döntést, amely szerint a kétnyelvű helységnévtábla kihelyezése nem ütközik törvénybe. Ez az ügy precedenst jelenthet minden olyan helységre nézve, ahol politikai alku árán vagy csak egyszerűen jóérzésből a többségi tanácsosok kisebbségbarát határozatot hoztak, hoznak. Különösen fontos lehet ez Kolozsvár esetében. /Nagy-Hintós Diana: Törvényes az aranyosgyéresi kétnyelvű helységnévtábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./