Iliescu elnök jún. 25-én négynapos hivatalos látogatásra Németországba utazott, tárgyalt Roman Herzog szövetségi elnökkel és Helmuth Kohl kancellárral. Iliescu államelnök kíséretében van Melescanu külügyminiszter, több kormánytisztviselővel és elnöki tanácsossal egyetemben. Németország a második legjelentősebb külföldi beruházó Romániában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

Iliescu elnök - Mircea Snegur elnök meghívására - júl. 4-én kétnapos látogatásra a Moldovai Köztársaságba utazott. Kíséretében van Teodor Melescanu külügyminiszter, valamint a román politikai és szellemi élet számos képviselője. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

"Románia igyekszik meggyőzni a NATO-t, hogy az ország az elsők között csatlakozzék a nyugati katonai szervezethez, nyilatkozott Melescanu külügyminiszter amerikai útjának céljáról a Reuternek. Melescanu júl. 15-én utazik tíznapos látogatásra az Egyesült Államokba. "Katonai doktrínánk és nemzeti stratégiánk a NATO-hoz való tartozásra alapul. Bármiféle késedelem a csatlakozásban kérdéseket vetne fel e stratégiával kapcsolatban." - mondotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./"

Melescanu külügyminiszter júl. 15-én egyhetes hivatalos amerikai látogatásra indult. Júl. 16-án Tom Lantos szenátorral találkozott, majd a Pentagonban tárgyalt William Perry védelmi miniszterrel, előadta Románia érveit arra vonatkozóan, hogy a legrövidebb időn belül a NATO tagjává váljon, majd Richard Shifterrel, a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatójával tartott megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

"Melescanu külügyminiszter júl. 31-én egynapos látogatásra Párizsba látogatott, Alain Juppé miniszterelnök fogadta. A találkozó után Melescanu kijelentette: francia tárgyalópartnerei támogatják Románia felvételét a NATO-ba és az EU-ba, "Párizs ellenez mindenfajt diszkriminációt az integrációs folyamatban". Kollégája, Hervé de Charette is erről biztosította Melescanut. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ "

Az elkövetkezendő hónapokban a román diplomáciának az euroatlanti integráció sikerére kell irányulnia - így összegezte Melescanu külügyminiszter a román diplomáciai testület kétnapos /júl. 30, 31./ bukaresti elemző értekezletét. Melescanu bejelentette, hogy a külügyi apparátust felfrissítését tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./

Bukarestnek a magyar-magyar találkozó záródokumentumára adott budapesti magyarázatok után is komoly fenntartásai vannak, nyilatkozta Teodor Melescanu külügyminiszter a Jurnalul National aug. 6-i számában. Az alapszerződésről elmondta, hogy az nagyrészt készen áll, csupán az emberi jogok és a nemzeti kisebbségi jogok területének egyes kérdéseire kell még megoldást találni. Igyekeznek megtalálni azt a megfogalmazást, amely lehetővé teszi az alapszerződés véglegesítését augusztus folyamán, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8., Magyar Hírlap, aug. 7./

Aug. 13-14-én Bukarestben államtitkári szintű konzultációt tartanak az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumokról, közölte Sorin Ducaru román külügyi szóvivő, a magyar delegációt Somogyi Ferenc, a románt Marcel Dinu államtitkár vezeti. A függőben levő kérdések között vannak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak kérdésköre. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./ Aug. 13-án Bukarestbe utazik Somogyi Ferenc, az integrációs ügyekkel foglalkozó címzetes államtitkár. A Népszabadságnak elmondta: a román félnek az 1201-es ajánlással az volt a kifogása, hogy ezt túlságosan tágan lehet értelmezni. Kovács László külügyminiszter tavalyi bukaresti látogatásakor elhangzott egy javaslat, ezt követte Melescanu külügyminiszternek a közelmúltban elküldött szövegjavaslata. Ez összhangban van a korábbi magyar javaslattal, így elfogadható. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint meglepetéssel fogadták Horn Gyula miniszterelnök bejelentését, miszerint küszöbön áll az alapszerződés, hiszen az ellenzék semmiféle tájékoztatást nem kapott arról, hogy elmozdulás történt volna a román álláspontban. Németh Zsolt leszögezte: a személyi jogon alapuló kulturális autonómia elve elfogadhatatlan leszűkítése az autonómiának. Ha az alapszerződésben erről lesz szó, akkor az szemben áll a Fidesz és az RMDSZ álláspontjával. Pártja nem tekinthet el attól, hogy az alapszerződés csakis az RMDSZ egyetértésével jöhet létre. /Népszabadság, aug. 13./ Gyakorolt-e nyomást a Nyugat szomszédainkra, kérdezte a Népszava munkatársa Somogyi Ferenc államtitkártól, aki elismerte, valóban érvényesült egyfajta közvetett ráhatás. /Népszava, aug. 13./

Aug. 22-én a szenátusi külpolitikai szakbizottság nyílt ülést tartott, a téma a magyar-román alapszerződés volt. Azt ígérték, hogy az ülésen meghívottként részt vesz Melescanu külügyminiszter és Markó Béla, azonban egyikük sem jött el, ráadásul a szakbizottsági tagok nem kapták meg az alapszerződés aktuális változatát. Ennek ellenére a szenátorok nyilatkoztak, hűségnyilatkozatot tettek. Veszélyes az 1201-es ajánlás /Gh. Radulescu-Botica/, az RMDSZ mini kormányt és mini parlamentet hozott létre /Adrian Motiu/, a dokumentum szerint az ajánlás kitételei az illető ország törvényei szerint érvényesek /Sergiu Nicolescu, a szakbizottság elnöke/, stb. /Zsehránszky István: A pártok körtánca. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24-25./

A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei szerint a szlovákiai magyar pártoknak és az RMDSZ-nek azt a közös javaslatát, hogy szervezzenek egy második magyar-magyar találkozót, Horn Gyula miniszterelnök nemcsak szerencsétlennek, hanem szemtelennek tekintette. A magyar miniszterelnök, miután elutasította, hogy fogadja Markó Bélát és Takács Csabát, ellenjavaslatot is tett, amely a Határon Túli Magyarok Hivatala hasznosságának elemzésére vonatkozott. Ez a szerv bátorítja és támogatja az etnikai alapon létrehozott pártok tevékenységét, különösen Romániában és Szlovákiában. Mi fog bekövetkezni? Átszervezés? Összevonás? Vagy egyenesen a hivatal megszüntetése? A megoldás többek között attól is függ, milyen mértékben fájlalja Horn miniszterelnök azt, hogy ráléptek a tyúkszemére... /Vocea Romaniei (Bukarest), aug. 26., említi: Magyar Hírlap, aug., 27-i száma Melescanu az RMDSZ-t bírálta című cikkében./

Melescanu külügyminiszter aug. 27-én tájékoztatta a román szenátus külügyi bizottságának tagjait a román-magyar alapszerződés szövegéről. Melescanu bírálta az RMDSZ-t, amiért a magyar kormányt az alapszerződés megváltoztatására próbálja rávenni. /Magyar Hírlap, aug. 27./

"M. Lengyel László visszatekintett az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokra. A "külön kisebbségi megállapodás" javaslatát az 1995. febr. 20-23-i bukaresti szakértői fordulón utasította el végleg a román fél. 1995. júl. 21-én tette le Bukarestben Kovács László külügyminiszter azt a kompromisszumos javaslatot, amelynek román átirata érkezett meg 1996 augusztusában Melescanutól. Itt a három ENSZ-, EBESZ- és ET-dokumentum aláírásai szerepeltetésének mikéntjéről volt szó. Horn Gyula miniszterelnök utasítására az eredetileg elképzelt tárgyalási menetet fölborítva Bukarestbe utazott az integrációs ügyek mellől ideiglenesen visszaszólított Somogyi Ferenc államtitkár, aki megállapodást kötött partnerével, Marcel Dinuval. /Népszabadság, aug. 28./"

A fő kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja aug. 28-án kiadott közleményében határozottan kiállt az alapszerződés mellett. A közlemény keményen bírálta kisebbik koalíciós partnerét, Funar Román Nemzeti Egységpártját, amely Melescanu távozását és Iliescu államelnök felfüggesztését követeli. A román külügyminisztériumban aug. 28-án sajtóértekezletet tartottak az alapszerződésről a román tárgyalóküldöttséget vezető Dumitru Ceausu, a jogi igazgatóság vezetőjének részvételével. A román diplomata szerint az alapszerződés szavatolja a kisebbségek jogait. /Magyar Hírlap, aug. 29./

Aug. 30-án az Országgyűlés külügyi bizottsága zárt ajtók mögött ülésezett, amelyen részt vett a romániai magyarság nevében Tokay György képviselő és Dézsi András, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke is. Kovács László külügyminiszter a kormány álláspontját ismertette: a kabinet eltökélt szándéka az alapszerződés megkötése. Üdvözölte a EBESZ soros elnökének, a svájci Flavio Cottinak a kezdeményezését, hogy az alapszerződést Bécsben írják alá. Jelezte, hogy román kollégájával, Melescanuval zajló levélváltással rendezik az egyházi vagyon ügyét. A javasolt pápai csúcstalálkozóval kapcsolatban kifejtette: a kormány a javaslat pontos megismerése után dönt. Csóti György /MDF/, a külügyi bizottság alelnöke az ellenzék nevében elmondta, hogy módosító indítványt terjesztenek be közös javaslatukhoz, hogy az alapszerződésből vita legyen. Csóti György hangsúlyozta, hogy az alapszerződés megkötése történelmi bűn lenne. Tokay György szintén fenntartásait hangoztatta az újságíróknak: a magyar kormány lemond a romániai magyarság kollektív jogairól és autonómiájáról. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke kiállt az alapszerződés mellett, elutasításával a parlament Funarnak adna igazat. /Magyar Hírlap, aug. 31./ A határozati javaslatban az ellenzéki pártok arra hívták fel a kormányt, hogy az alapszerződést csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása birtokában írja alá. Az ellenzéki képviselők a külügyi bizottság zárt ülésén indítványozták, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke is vegyen részt az Országgyűlés szept. 4-i rendkívüli ülésén. /Népszabadság, aug. 31./

Teodor Melescanu külügyminisztert nagy örömmel fogadták szept. 6-án Kolozsváron, az Avram Iancu Társaság ülésén, melynek ő is tagja. A külügyminiszter beszélt az alapszerződésről, kifejtve, hogy kollektív jogok nem léteznek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Szept. 10-én nemzetközi szeminárium nyílt Bukarestben Kormányok a kisebbségekért címmel, melyen 17 kelet-közép-európai ország nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kormányszerveinek illetékesei, az Európa Tanács és a romániai kisebbségi szervezetek képviselői vesznek részt. Viorel Hrebenciuc, a Kisebbségi Tanács koordinátora elmondta, hogy Románia elsőként ratifikálta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét, ezzel is mutatva, hogy tiszteletben tartja a nemzeti kisebbségek jogait. Az RMDSZ részéről viszont Niculescu Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az RMDSZ a keretegyezmény szellemében javaslatot tett a kisebbségek anyanyelvhasználatára a közigazgatásban, illetve a kétnyelvű táblák felállítására, a parlamenti vitában Melescanu azzal utasította el ezeket az igényeket, hogy a keretegyezmény még nem kötelező, mert nem ratifikálta 12 ország. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

"/MTI-tudósítás, szept. 11./ Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egy Horn Gyula magyar miniszterelnökhöz intézett terjedelmes nyílt levélben, amelynek szövegét szept. 11-én délután eljuttatta az MTI bukaresti irodájába, megismételte és részletesen indokolta arra vonatkozó javaslatát, hogy halasszák el a román-magyar alapszerződés aláírását, helyszínét változtassák meg, és a dokumentum szövegét alakítsák át. Az RMDSZ-politikus legutóbb a Szövetségi Képviselők Tanácsának és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak, a magyar érdekképviselet legfőbb döntéshozó fórumainak pénteki marosvásárhelyi ülésén élt ezzel az indítvánnyal. A szóban forgó tanácskozásról kiadott RMDSZ-nyilatkozat nem tartalmazott ilyen értelmű felszólítást: azt szögezte le, hogy az RMDSZ tudomásul veszi az alapszerződést, "bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai magyar nemzeti közösséget". Tőkés László nyílt levelében kifejti, hogy a magyar kormány és a miniszterelnök korábbi nyilatkozatainak fényében hidegzuhanyként hatott az alapszerződés aláírásának váratlan bejelentése, a szerződés szövege és az, hogy az RMDSZ-t, véleménye szerint, a döntő szakaszban teljesen kizárták a szerződéskötés folyamatából. A tiszteletbeli elnök kifejti, hogy megítélése szerint a szerződés jelenlegi formájában több ponton is ellent mond az RMDSZ álláspontjának, s idézi a vezető testületek korábbi állásfoglalásait, amelyek szükségesnek tartották, hogy a dokumentum garantálja a romániai magyar közösség autonómia-jogát, nevezetesen a romániai magyar kisebbséghez tartozó személyek jogát a személyi, a helyi önigazgatási és regionális autonómiákhoz, s azokon a területeken, ahol többségben vannak, a különleges jogálláshoz. Ugyancsak emlékeztet a püspök a nemzeti kisebbség felekezeteitől, közösségeitől törvénytelenül eltulajdonított ingatlanok és javak visszajuttatásának elvárására. "Még ha igaz is volna az az állítás, hogy a jelenlegi alapszerződés jóval több jogot ír elő a romániai magyarság számára, mint amennyivel ez idő szerint rendelkezik, a végrehajtási, ellenőrzési, megfigyelési és döntőbíráskodási mechanizmusok szinte teljes hiánya rendkívül kérdésessé teszi a román részről vállalt kötelezettségek betartását" - írja Tőkés László. A tiszteletbeli elnök az alapszerződésre vonatkozó első román megnyilatkozásokra hivatkozik annak bizonyítására, hogy a román hatalomból hiányzik a politikai akarat az alapszerződés alkalmazására nézve, s a romániai magyarsággal kapcsolatos politikájában érdemi változás nem várható. "A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori román hatalom a magyar nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani" - írja Horn Gyulához címzett nyílt levelében. Az egyházi ingatlanok és javak kérdésében Melescanu külügyminiszter szeptember 3-i levelét "merő porhintésnek és leszerelő politikai manővernek kell tekinteni" - fejti ki Tőkés. A továbbiakban a püspök vitatja a magyar kormány álláspontját, miszerint az alapszerződés kedvez a romániai magyarságnak és előrelépés a történelmi megbékélés útján, vagy hogy "ha a román-magyar államközi viszonyok jók, az a magyar kisebbségnek is jó". Véleménye szerint "Keleti György katonai békepolitikája például nem zárja ki a magyar többségű erdélyi területek folyamatos katonai ?megszállását?". "Elnyomóink az anyaország ?barátságát? és ?jóviszonyát? további elnyomatásunkra szóló ?felhatalmazásként? értelmezik, és eszük ágában sincs az alapszerződések kisebbségvédelmi előírásait gyakorlatba ültetni" - fogalmaz Tőkés László, aki szerint az alapszerződésnek a stabilitást, biztonságot és euroatlanti integrációt segítő "jótékony hatása" is csupán látszólagos: csak elkendőzi a problémákat, ez pedig kifejezetten káros és veszélyes. Mindezek alapján kéri Tőkés László a kormányt és személy szerint a miniszterelnököt a halasztásra, hozzáfűzve, hogy ő maga, "valamint a romániai magyarság felelős képviselői" nem ellenzői az alapszerződésnek, csupán annak méltányos átalakításáért szállnak síkra. Őszintén üdvözlik a magyar kormány szerződéskötési és megbékélési erőfeszítéseit, viszont semmiképpen sem tudják támogatni egy "nyilvánvalóan rossz alapszerződés" aláírását. Végül a levélíró kifejti: "Visszautasítjuk azt a hamis párhuzamot, amelyet egyesek az alapszerződés szélsőnacionalista román ellenzői és miközöttünk vonnak a kétoldalú extrémizmus látszata alapján", mivel "rendkívül fonák dolog az elnyomót és elnyomottat egymással azonosítani". "A szélsőnacionalista román politika megsemmisítő törekvéseivel szemben a mi kritikus álláspontunkat jogos önvédelmünk és demokratikus kisebbségvédelmi politikánk hitelesíti" - fejeződik be a nyílt levél. Az MTI tehát nem hozta nyilvánosságra a levelet, csak összefoglalta, a magyarországi napilapok szept. 12-i számukban ezen MTI-tudósítás alapján ismertették Tőkés László nyílt levelét. Tőkés Lászlónak Horn Gyula miniszterelnökhöz írt nyílt levelét csak a Magyar Nemzet közölte le teljes terjedelmében, egy nappal később. /Magyar Nemzet, szept. 13./"

Teodor Melescanu külügyminiszter levelet intézett amerikai kollégájához, Warren Christopherhez, a ebben nyári washingtoni látogatásán folytatott megbeszéléseikre hivatkozva ismét leszögezte: Románia ragaszkodik ahhoz, hogy ott legyen a NATO-ba felvehető országok első körében. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

"Kovács László külügyminiszter a külügyi bizottság ülésén ismertette Teodor Melescanu román külügyminiszter levelét, amely az elkobzott magyar egyházi és kisebbségi javak ügyének rendezésében tett lépésről tájékoztatta a magyar felet. A magyar kisebbség által többször megkérdőjelezett legitimitású Kisebbségek Tanácsa tervezetet készít az elkobzott vagyon rendezéséről. Csóti György /MDF/, a külügyi bizottság alelnöke vitába szállt Tabajdi Csaba államtitkárral, aki azt állította: "Nincs olyan RMDSZ-állásfoglalás, amely szerint számukra nem elfogadható az alapszerződés. Csóti György nemcsak ezt tartotta valótlannak, hanem azt is kifogásolta, hogy a külügyi bizottság nem hívta meg ülésére az RMDSZ-t. Az, hogy néhány szenátor nyílt levelet ír, nem azonos az RMDSZ állásfoglalásával, jelentette ki Kovács László. /Kárpótlás helyett levélváltás. = Új Magyarország, szept. 14./ Az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy az aláírás helyszínéül Temesvárt választották, Tabajdi Csaba szerint viszont a város az interetnikai megbékélés szimbóluma. /Népszava, szept. 14./ A külügyi bizottság résztvevői kézhez kapták a Magyar Hírlap aznapi /szept. 13-i/ számában megjelent, a Magyar Hírlap és a Curierul National bukaresti napilap megbízásából a Román Közvélemény-kutató Intézet által közölt felmérést. Eszerint mind a magyar, mind a román polgárok többsége úgy véli, hogy az alapszerződés kedvezőlen hat a két ország közötti kapcsolatokra. A Curierul National a román kormányhoz közelálló nacionalista lap, amelyet nem jellemez a magyar kisebbség iránti lojalitás. A romániai közvélemény-kutatás adatainak - amelyek nem erősítik az alapszerződés jelenlegi formájában történő aláírását nem támogató RMDSZ pozícióit - fenntartások nélküli közlésével kapcsolatban az Új Magyarország munkatársa szerette volna megkeresni a Magyar Hírlap nemrég kinevezett új főszerkesztőjét, Gazsó L. Ferencet, de nem sikerült. Helyettese, Martin József elmondta: úgy tudja, a Curierul National üzleti lap, azért esett rá a választásuk. Hozzátette: ez csak egy felmérés. /udvardy)[Udvardy Zoltán]: Csak egy felmérés... = Új Magyarország, szept. 14./ A Magyar Hírlapban Martin József foglalkozott ezzel a felméréssel, amely szerint a romániai magyarok 74 százaléka előnyösnek látja az alapszerződést. Ebből levonja a következtetést: a magyar etnikumban nem alapszerződés-ellenes a hangulat, szemben az RMDSZ vezérkarával. Martin József kiállt az alapszerződés mellett: "a Horn kormány azt tette, amit minden felelős magyar kormány tett volna". /Martin József: Mágikus vonzerő nélkül. = Magyar Hírlap, szept. 14./ Szentmihályi Szabó Péter is hozzászólt ehhez a felméréshez, amely szerint a magyarok 74 százaléka kedvezően ítéli meg az alapszerződést. A két lap felméréséből csak az nem derül ki, hogy a kérdezőbiztosok közül hány román és hány magyar volt. "Volt-e rajtuk egyenruha, vagy civilben voltak, románul kérdeztek vagy magyarul..." /Szentmihályi Szabó Péter: Szoborcsoport. = Új Magyarország, szept. 16./"

"Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Szept. 16-án Kolozsváron Funar polgármester gyászszertartást tartott az alapszerződés miatt. Szabályos gyászmenet indult hatalmas transzparenssel: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás!", a koporsón öt tábla volt a következő feliratokkal: Iliescu, Horn, Vacaroiu, Melescanu, És Sokan Mások. A koporsót Funar és Liviu Medrea kísérte, egészen a Házsongárdi temetőig. A legnagyobb forgalom idején tartották ezt a temetést. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./"

"A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete szept. 17-én ülésezett Kolozsváron, egy nappal az alapszerződés aláírása után. Megdöbbenve állapították meg, hogy az alapszerződés tárgyában sem Románia, sem anyaországa, Magyarország kormánya nem vette figyelembe egyházaik híveinek, a romániai magyar közösséghez tartozó mintegy kétmillió állampolgárnak, sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek véleményét. Érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, "amelyet a két ország kormánya az ügyben leginkább érdekelt kisebbségi magyar nemzeti közösségünk legitim érdekvédelmi és közképviseleti szervezetével, valamint egyházainkkal szemben tanúsított." Elítélik azt, ahogy a szerződő felek az elkobzott egyházi javak tekintetében eljártak. Az erre vonatkozó jogos egyházi követelést alátámasztja a Románia Európa Tanácsba történő felvételekor kibocsátott 1993/176. sz. dokumentum, amely a román kormányt kötelezte az egyházi ingatlanok visszaadására. - Hat évig tartó, eddig hiábavalónak bizonyult erőfeszítésük tudatában kétes értékűnek tartják Melescanu külügyminiszter kötelezettségvállalását. A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezlete Iliescu elnökhöz fordul, hogy a román kormány vállalt kötelezettségének teljesítését haladéktalanul elérje. Hasonló megkereséssel fordulnak a magyar kormányhoz, hogy a szerződő fél jogán a román vállalások életbe lépését elősegítse. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"

A román kormány szept. 18-i ülésén elfogadta az alapszerződés ratifikálásra vonatkozó törvénytervezetét. Melescanu külügyminiszter javasolta, hogy a kabinet minél hamarabb terjessze azt a parlament elé ratifikálásra. /Népszabadság, Magyar Hírlap, szept. 19./

Melescanu külügyminiszter a kormány szept. 18-i ülése elé terjesztett jelentésében javasolta, hogy a szept. 16-án Temesváron aláírt magyar-román alapszerződést a kabinet mihamarabb terjessze a parlament elé ratifikálásra. A román kormány szept. 18-i ülésen elfogadta az alapszerződés ratifikálásra vonatkozó törvénytervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A Jurnalul National bukaresti lap szept. 19-i számában Teodor Melescanu külügyminiszter védte az alapszerződést, szerinte az inkább a román félnek hasznos, mert javítja a Romániáról alkotott képet. - Júl. 19-én a Bukarestbe látogatott Dobrzansi lengyel védelmi miniszter román kollégájával, Tincával tartott sajtóértekezletet, amelyen Tinca kijelentette: Románia jogosult arra, hogy a NATO-ba felvehető országok első sorában szerepeljen. /Népszabadság, szept. 20./

Teodor Melescanu külügyminiszter, aki New Yorkban részt vesz az ENSZ közgyűlésének ülésszakán, Ion Iliescu elnök személyes üzenetét viszi Bill Clinton amerikai elnöknek és Jean Chretien kanadai miniszterelnöknek, amely szerint Romániának ott a helye a NATO-ba kerülő államok első csoportjában. Iliescu a napokban hasonló tartalmú üzenetet küld a NATO és az EU országainak vezetőihez. /Magyar Hírlap, szept. 25./

"Teodor Melescanu külügyminiszter levélben válaszolt a magyar történelmi egyházak aug. 27-i kolozsvári értekezletén megfogalmazott és a román államfőhöz, miniszterelnökhöz és külügyminiszterhez eljuttatott állásfoglalására. Ebben az egyházfők sérelmezték, hogy az alapszerződés szövegéből törölték az egyházi ingatlanok és más javak visszaszolgáltatására vonatkozó szakaszt. Melescanu levelében biztosította őket arról, hogy a "kommunista rezsim által jogtalanul elkobzott vagyon", beleértve az egyházi vagyon visszaszolgáltatása a kormány egyik fontos célkitűzése. Ennek érdekében a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa kidolgozta az államosított egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét, amelyet a kormány be fog nyújtani a parlamentnek. Első ízben fordul elő, hogy a román kormányzat azonnal reagál a történelmi egyházak beadványára, azonban szept. 18-án a magyar történelmi egyházak újabb állásfoglalást tettek közzé, eszerint szükségtelen külön törvénytervezet készítése, mert 1990-ben 15 romániai felekezet közösen elkészítette és a parlamentnek benyújtotta a tervezetét, másrészt Románia felvételekor az Európa Tanács 1993/176. számú véleményezése 8. szakaszában feltételként szabta meg a felekezeti oktatáshoz való jogot és az egyházi javak visszaadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljárói Állandó Értekezlete szept. 27-én a hírügynökségnek eljuttatott közleményben reagált Teodor Melescanu külügyminiszter válaszlevelére. A magyar keresztény egyházak most először kapnak választ az elmúlt hét évben elküldött számtalan, eddig közel 1200 oldalt kitevő részletesen dokumentált kéréseikre. Az egyházak több alkalommal kifejezésre juttatták, hogy a vagyonvisszaadási ügyet a minden egyházra kiterjedő vallásügyi törvénynek kell rendezni, melyet az összes elismert vallásfelekezettel és a Vallásügyi Államtitkársággal együtt már 1990-ben elkészítettek és előterjesztettek. Ezért az egyházak kitartanak az Európa Tanács 1993/176-os, Romániára kötelező dokumentum 8. szakaszában előírtak mellett, miszerint a kormánynak intézkedni kell az egyházak vagyonvisszaadásáról. A Nemzeti Kisebbségi Tanács törvénytervezete, amelyre a külügyminiszter hivatkozik, nem tartalmazza az egyházi ügyek rendezését. A romániai magyar egyházak elöljárói szept. 23-án kérést intéztek Iliescu államelnökhöz, hogy megbeszélést folytassanak vele erről a kérdésről, olvasható a közleményben. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Teodor Melescanu külügyminiszter Willian Perryvel tartott washingtoni találkozóján Bukarest szerint nyomós érveket hozott fel annak bizonyítására, hogy országa igyekszik eleget tenni a NATO-tagság kritériumainak. /Magyar Hírlap, okt. 4./

Melescanu külügyminiszter okt. 5-én tért vissza amerikai útjáról. Átadta Iliescu államfő Clinton amerikai elnöknek címzett, a NATO első körébe való besorolást sürgető levelét Anthony Lake nemzetbiztonsági tanácsadónak, másik hasonló üzenetét pedig Jean Chrétien kanadai kormányfőnek. /Új Magyarország, okt. 7./