A Román Nemzeti Egységpárt kétnapos vezetőségi ülésén Viorel Salagean javasolta, hogy Funart váltsák le az elnöki tisztből, a többség elutasította ezt az indítványt. Végül a tanács levelet intézett Iliescu elnökhöz és a parlament két házelnökéhez, alkotmányellenesnek nevezve az oktatási törvényt, amely megengedi magyar oktatási intézmények fenntartását. Amennyiben nem akadályozzák meg a törvény jóváhagyását, az RNEP megvonja támogatását a kormánytól. Funar javasolta, menesszék Melescanu külügyminisztert, mert engedékeny volt a magyar-román alapszerződés tárgyalásánál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Az ülés második napján Vacaroiu miniszterelnök is ellátogatott a koalíciós párt rendezvényére, támogatásáról, újabb kormánybeosztások odaítéléséről biztosította az RNEP-t. /Magyar Nemzet, júl. 3./

Melescanu több lapban és tévényilatkozatban cáfolta az Adevarul azon értesülését, hogy az Európa Tanács szakértői csoportja, amelyet Bukarestbe várnak, közvetítene a magyar-román alapszerződés véglegesítésében. /Magyar Nemzet, júl. 5./

A román külügyminisztérium szerint a magyar vízumkényszer bevezetése Romániával szemben ellenkezne az európai szellemmel, jelentette ki Mircea Geoana külügyi szóvivő júl. 12-i sajtóértekezletén. Bejelentette, hogy a júl. 12-én Londonba utazó Melescanu külügyminiszter júl. 18-án Párizsban tanácskozik a francia és német külügyminiszterrel, hogy hármasban tanácskozzanak Románia európai integrációs problémáinak megoldásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./ Az Evenimentul Zilei és más román lapok tudni vélik, hogy a tervezett lépéssel Magyarország konzulátusokat akar nyitni Erdélyben. /Magyar Nemzet, júl. 13./

Románia aláírja a regionális és kisebbségi nyelvhasználat európai chartáját. A dokumentumot júl. 18-án Melescanu látja el kézjegyével Strasbourgban, júl. 18-án. /Magyar Hírlap, júl. 13./

Nagy-Britannia is érdekelt abban, hogy a magyar-román alapszerződés véglegesítésével a két ország minél gyorsabban haladjon az európai integráció útján, közölte Melescanu külügyminiszter júl. 14-én, befejezve háromnapos londoni látogatását. /Népszabadság, júl. 15./

Melescanu külügyminiszter júl. 12-én Londonba utazott, ahol Nicholas Soames védelmi miniszterrel a békepartnerségi kapcsolatokról és a román-brit védelmi együttműködésről tárgyalt, majd részt vett az alsóház ülésén, megbeszélést tartott Macolm Rifkind külügyminiszterrel. Melescanu bejelentette, hogy John Major miniszterelnök Romániába fog látogatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./

A két ország közötti kapcsolatok dinamikusan fejlődnek, és jobbak, mint amilyennek a sajtó bemutatja, hangsúlyozta Melescanu külügyminiszter az Új Magyarországnak adott interjújában. Az alapszerződés tekintetében derűlátó. /Új Magyarország, júl. 17./

Románia júl. 17-én Strasbourgban aláírta a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A dokumentumot Melescanu külügyminiszter kézjegyével látta el. Hatályba lépéséhez arra lenne szükség, hogy legalább öt ország ratifikálja, ezt eddig csak Magyarország, Finnország és Norvégia tette meg. A charta javaslatcsomag, amelyből az érintett állam választhatja ki, hogy mely intézkedéseit alkalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Magyar Hírlap, júl. 18./

A romániai politikai. diplomáciai és kulturális élet számos ismert személyisége jelent meg Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet búcsúfogadásán. Rudas Ernő 1990 óta töltötte be ezt a tisztséget. A fogadáson megjelentek között volt Melescanu külügyminiszter, Manea Dragulin főügyész, Traian Chebeleu elnöki szóvivő, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

Melescanu külügyminiszter Strasbourgból Párizsba ment, ahol Hervé de Charette francia és Klaus Kinkel német külügyminiszterrel tárgyalt, akik az emberi jogi kérdéseket is szóba hozták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A román külügyminiszter tudomására hozták, hogy minél előbb megállapodást szeretnének látni a Románia és Magyarország között a kisebbségek jogairól. /Népszabadság, júl. 19./

Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter júl. 17-én találkozott a kormányt támogató négy párt képviselőivel és megbeszélést folytattak a magyar-román alapszerződésről, tekintettel Kovács László magyar külügyminiszter júl. 19-i bukaresti tárgyalására. Melescanu - párizsi útja előtt - jelezte, hogy elsősorban az 1201-es ajánlás problémájának megoldására tesznek majd erőfeszítést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Kovács László külügyminiszter júl. 19-én Bukarestbe utazott, hogy tárgyaljon kollégájával, Melescanuval az alapszerződésről. Kovács László elmondta, hogy júl. 18-án kapták meg a román fél újabb alapszerződés-tervezetét, amely nem tükrözi azt a kompromisszumkészséget, amilyennek Melescanu nyilatkozatában a román fél magatartását feltüntette. Ez a tervezet ugyanis azt javasolja, hogy az alapszerződésben vegyék figyelembe a kisebbségvédelmi dokumentumokat, a magyar fél viszont hangsúlyozta, hogy ezeket bele kell foglalni az alapszerződésbe. jogi kötelezettségvállalás formájában. A megkezdett tárgyalásokat júl. 20-án folytatják. /Népszabadság, júl. 20./

Aleksander Meksi albán miniszterelnök júl. 17-én érkezett Bukarestbe, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítését szolgáló látogatásra. Júl. 19-én Meksit fogadta Iliescu elnök. Az albán kormányfő tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, Vacaroiu miniszterelnökkel pedig aláírta a román-albán gazdasági együttműködési bizottság jegyzőkönyvét. A 100 millió dolláros kereskedelmi forgalom volumenét bővíteni fogják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

"Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője a sajtóértekezleten megkérdezte Kovács László külügyminisztert: vajon az az álláspont, hogy Brassóban, Nagyváradon lehetne magyar konzulátust nyitni, azt jelenti, hogy lemondtak a kolozsvári főkonzulátus visszaállításáról? Kovács László azt válaszolta, hogy Melescanu külügyminiszter jelezte, a román kormány nem tartja lehetségesnek most Kolozsváron az újranyitást. "Ha figyelembe veszem a kolozsvári polgármester személyét, állásfoglalásait, azt hiszem, ez érthető." mondta a magyar külügyminiszter. /Tibori Szabó Zoltán: Kovács László: "A magyar-román kapcsolatok kiszabadultak az alapszerződés fogságából." = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

Kovács László külügyminiszter júl. 20-án befejezte Melescanu külügyminiszterrel való bukaresti tárgyalását, azonban nem született végleges megállapodás az alapszerződés ügyében. Kovács Lászlót fogadta Iliescu államelnök, akinek a külügyminiszter elmondta: a magyar fél új szövegjavaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy megoldást nyerjenek a vitatott kérdések. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ Iliescu elnök szóvivője ismertetést tett közzé a megbeszélésről. Iliescu kifejezésre juttatta a román közvélemény megütközését, látva a magyar fél makacs ragaszkodását az ET 1201-es ajánlásához. Szerinte Magyarország asszimilációs politikát folytat, melynek következtében az országban élő román lakosság az 1920. évi 250 ezerről 10 ezerre csökkent. Kovács László hangot adott oktatási törvény miatti aggodalmaknak. Kovács László találkozott Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével is, aki ártalmasnak nevezte az 1201-es ajánlást, Adrian Nastasevel, majd Vacaroiu miniszterelnökkel és Markó Bélával, az RMDSZ elnökével is, aki vázolta a román belpolitikai életet, szólt a vízumkényszer bevezetésének káros következményeiről és kérte, ne csökkentsék a Kossuth Rádió adósugarát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22-23./

"Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök júl. 27-én Bukarestben tárgyalt Oliviu Ghermannal, a szenátus elnökével, Vacaroiu miniszterelnökkel, majd fogadta Iliescu elnök. Oliviu Gherman kifejtette: "nem fogjuk eltűrni az RMDSZ politikusai által idézett semmiféle történelmi vonatkozás visszaállítását". A szlovák parlament mindeddig azért nem ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Romániának a hasonló dokumentum tárgyalásánál, szögezte le Meciar. A magyar kisebbségről volt szó a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Juraj Schenk megbeszélésén. A megbeszélés után a szlovák külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a két országnak hasonló problémái vannak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban. Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát. Melescanu elmondta: feltérképezték azokat a területeket, ahol együtt léphetnének fel. Vacaroiu és Meciar közös sajtóértekezletén Meciar kifejtette: nem engedhetnek a kisebbségek egyes radikális irányzatai túlzott követeléseinek, a kollektív jogokra és az etnikai alapú autonómiára való hivatkozásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, júl. 28./ Meciar a sajtóértekezleten kijelentette: "Az 1201-es ajánlás 11. szakasza világosan kifejti, hogy tekintetbe lehet venni a kollektív jogokat is, ha azok összhangban vannak az illető országok jogrendjével." Vacaroiu viszont mindezt ellenezte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ "

Vedlik a koalíció, állapítja meg cikkének címében Ara-Kovács Attila. A szélsőséges Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ támadja Melescanu külügyminisztert, menesztését követeli, hozzátéve, hogy helyébe nevezzék ki a Gheorghe Funar jobbkezének tartott Ion Gavra szenátort. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja a hadsereget vette célba, támadva Gheorghe Tinca hadügyminisztert és Iliescu elnököt. A Ziua bukaresti lap Iliescu elnököt támadja, azt állítva, hogy az államelnök KGB-s ügynök volt. Nem lehet tudni, kik állnak a Ziua akciója mögött. Ez a támadás viszont érinti a jelenlegi biztonsági szolgálat, az SRI főigazgatóját, Virgil Magureanut. Elképzelhető, hogy emögött olyan titkosszolgálat áll, amely maga köré gyűjtötte a Ceausescu-korszak elbocsátott ügynök-légióját és csak alkalomra vár, hogy Magureanu - illetve Iliescu - orra alá borsot törjön. A szabad gondolkodású értelmiség, amelynek reprezentánsa a Ziua főszerkesztője, Sorin Rosca Stanescu és a volt titkosszolgálati nomenklatúra összefogjon, ez romániai vonatkozásban nem is olyan abszurd dolog. - Hírek szerint júl. 12-én titkos találkozót tartott a kormányzó párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Demokrata Konvenció vezetősége. A Konvenció főereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Paraszpárt mindig hűségesen kiszolgálta a jelenlegi vezetést. /Magyar Narancs, júl. 27./

Teodor Melescanu külügyminiszter aug. 22-én látogatást tett Belgrádban, tárgyalt Milosevics elnökkel is, akinek átadta Iliescu elnök üzenetét. Ennek tartalmáról nem árul el részleteket, de elképzelhető, hogy szó esett a bolgár-román-görög találkozóról is, amelyen Bukarest szerint napirendre kellene tűzni a délszláv válság kérdését is. A közös közlemény szerint a két ország kapcsolatai példásnak tekinthetők. Az ENSZ-szankciók feloldását sürgette Melescanu sajtóértekezletén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

Aug. 26-27-én Görögországban, Ioannitában tanácskozott Karolosz Papuliasz görög, Georgi Pirinski bolgár és Teodor Melescanu román külügyminiszter a délszláv válság rendezéséről. A három külügyminiszter felhívással fordult a Jugoszláviában szembenálló felekhez, hogy tegyék lehetővé a békés rendezést. Közös nyilatkozatukban elutasították a katonai megoldást, sürgették a szankciók megszüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án Bukarestbe látogatott, első útja az RMDSZ székházába vezetett, zárt ajtók mögött tárgyalt az RMDSZ vezetőivel, elsősorban az oktatási törvényről. Markó Béla elmondta, hogy a törvényt szakaszról szakaszra áttekintették. Aug. 29-én Stoel Vacaroiu miniszterelnök, Adrian Nastase képviselőházi elnök, Viorel Hrebenciuc, a kisebbségi tanács elnöke, majd Melescanu külügyminiszter vendége volt. A Hrebenciuckal folytatott tárgyalása után az EBESZ főbiztosa kijelentette, hogy az oktatási törvény "teljes mértékben megfelel az európai követelményeknek". Aug. 30-án Stoelt fogadja Iliescu elnök, aug. 31-én pedig a főbiztos újra tárgyal az RMDSZ-szel. /Magyar Nemzet, aug. 30./ Adrian Nastase képviselőházi elnök elmondta Max van der Stoel kisebbségi főbiztosnak, hogy az oktatási törvény körül mesterséges hangulatkeltés folyik, az RMDSZ olyan jogokat erőltet, amelyek különjogokat adnának a kisebbségeknek és lehetővé tennék a magyar kisebbség etnikai alapú autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ "

Iliescu elnök pozitívan értékeli Horn Gyula reagálását a történelmi megbékélésre tett javaslatára. Bukarestben sajtóértekezleten jelentették be, hogy Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 7-én Bécsbe utazik, ahol az EBESZ ülése előtt bemutatja Iliescu elnök megbékélési javaslatát. /Magyar Nemzet, szept. 7./

Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 22-én fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a román-magyar megbékélésre vonatkozó három okmánytervezetet. A külügyminiszter leszögezte, hogy román félnek szándékában áll az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások folytatása. Ugyanezen a napon Budapesten Kovács László külügyminiszter fogadta Ioan Donca román nagykövetet, aki átnyújtotta a három dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

Ion Iliescu elnök szept. 25-én egyhetes amerikai látogatásra indult, amelyre elkísérte Teodor Melescanu külügyminiszter, számos kormánytisztviselő és újságíró. Az államfő 1993-ban, a holocaust-emlékünnepség alkalmából járt először az Egyesült Államokban, akkor találkozott Clinton elnökkel is, 1994-ben az ENSZ közgyűlésén is folytattak megbeszélést, azonban Iliescut most hívták meg hivatalosan először a Fehér Házba. Washingtonba érkezése után Iliescu ellátogatott a kongresszusi könyvtárba és a World Watch világszervezet székházába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Az ENSZ-közgyűlésre érkezett Kovács László magyar külügyminiszter szept. 27-én félórás megbeszélést tartott New Yorkban román kollégájával, Teodor Melescanuval. A találkozón az Iliescu elnök által kezdeményezett megbékélésről volt szó. Kovács László kijelentette, hogy a magyar kormány kedvezően fogadta a megbékélés gondolatát, annál is inkább, mert az szerepel a magyar kormányprogramban. A megbékélés feltételezi a megoldatlan problémák rendezését, tette hozzá a magyar külügyminiszter, a kisebbségi jogok érvényesítése csak jogi aktussal, kötelezettséget rögzítő úton valósítható meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 28-án New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán kifejtette, hogy Románia egyik legfontosabb feladata a szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatok új alapokon történő fejlesztése. Emlékeztetett a történelmi megbékéléssel kapcsolatos kezdeményezésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. - okt. 1./

Iliescu elnök okt. 15-én este Tuniszba érkezett, okt. 16-án megbeszélést folytatott Zine el-Abidine Ben Ali tuniszi elnökkel. A látogatás alkalmával a két ország külügyminisztere, Teodor Melescanu és Habib Ben Yahya több együttműködési dokumentumot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Teodor Melescanu külügyminiszter okt. 18-án fogadta az Antony Cragg főtitkárhelyettes vezetésével Bukarestben tartózkodó NATO-küldöttséget. - Melescanu az Azi lapnak nyilatkozott: két-három héten belül várja a magyar fél reagálását a javasolt történelmi megbékélésre. /Magyar Nemzet, okt. 19./

A kormány okt. 18-i ülésén Iliescu elnök javaslatára úgy határozott, hogy új szervet hoz létre, az európai integrációval foglalkozó testület mellett az Egyesült Államokkal való kapcsolatok ápolására, Melescanu külügyminiszter vezetésével. A döntés előtt Iliescu elnök beszámolt amerikai tapasztalatairól és új politikai, gazdasági és katonai stratégia kidolgozását javasolta, /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

Okt. 24-én az Országgyűlés ülésén Németh Zsolt /Fidesz/ bírálta a kormányt, amiért késik a román megbékélési indítványra vonatkozó válaszadással. Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy Melescanunak jelezte: Budapest üdvözli a kezdeményezést, azonban a két ország közötti vitás kérdések rendezéséhez nem elegendő a politikai nyilatkozat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Mircea Geoana külügyi szóvivő nov. 1-jei sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Marcel Dinu és Somogyi Ferenc külügyi államtitkárok nov. 2-án Budapesten találkoznak. Ez lesz az első államtitkári szintű találkozó a megbékélési javaslat óta, hangsúlyozta. A Luxemburgból okt. 31-én hazaérkezett Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta, hogy az EK-külügyminiszterek összejövetelén találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Az államtitkári találkozóról megjegyezte: nem érdemi tárgyalásokról van szó, csupán előzetes tájékozódó megbeszélést folytatnak a megbékélési dokumentumok tartalmáról, e dokumentumok és az alapszerződés viszonyáról. /Népszabadság, nov. 2./