Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Meleșcanu, Teodor
547 tétel
1995. március 18.
Melescanu külügyminiszter márc. 16-án Budapestre érkezett és tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezletükön bejelentették, hogy márc. 20-ig nem készül el az alapszerződés, azonban tovább folytatják a tárgyalást. Kovács László felsorolta a nyitott kérdéseket, amelyekben még nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása /a román fél szerint elegendő a kisebbségi keretegyezmény szerepeltetése/, második az anyanyelv használatának értelmezése, a harmadik az egyesülési jog értelmezése, a politikai pártok létrehozásának kérdése, további vitás kérdések között van a belső törvények tiszteletben tartásának kötelezettsége, az egyházak kárpótlása és a kétoldalú ellenőrző mechanizmus formája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, márc. 17./ Melescanu hazaérkezésekor a repülőtéren kijelentette, hogy Románia nem fogadhat el olyan dokumentumokat, amelyek az etnikai alapú autonómiára vonatkoznak. Az európai stabilitási konferencián politikai nyilatkozattal jelenik meg a két ország. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1995. március 18.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök márc. 19-én Párizsba utazik, négynapos látogatásra, találkozik Balladur miniszterelnökkel is. Vacaroiu jelen lesz a stabilitási értekezlet márc. 20-i megnyitóján. A stabilitási értekezleten részt vevő román küldöttséget Melescanu külügyminiszter vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ 658 Nyáron megkezdődik az ártándi közúti határátkelő bővítése a magyar oldalon. Az átépítés Phare-segéllyel valósul meg, a munkálatok két évig tartanak. Román oldalon, minden előzetes egyeztetés nélkül, 1993-ban elkezdték a bővítési munkát és hamarosan elkészülnek a 2X11 sávos átkelővel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./
1995. március 20.
Márc. 18-án a kormány és a parlamenti pártok tárgyaltak az alapszerződésről. Az RMDSZ hiányzott, csak két órával a tanácskozás előtt kapott meghívót. A megjelentek úgy határoztak, hogy az ET 1201-es ajánlása nem szerepelhet az alapszerződésben, elutasítják az ellenőrző bizottság létrehozását és leszögezték: az alapszerződést nem Párizsban, hanem Bukarestben vagy Budapesten, esetleg a határon kell aláírni. Melescanu bejelentette, hogy márc. 17-én Pozsonyban tárgyalt azokról a meggondolásokról, amelyek hatására Pozsony megegyezett Budapesttel. /Magyar Hírlap, márc. 20./
1995. március 22.
A szenátus márc. 21-én ellenszavazat nélkül ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét, amelyet Melescanu febr. 1-jén írt alá Strasbourgban. Szinte mindegyik felszólaló támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Románia számára. /Új Magyarország, márc. 22./
1995. március 22.
A Dimieatában Melescanu kifejtette, hogy az alapszerződés aláírása jó pont lett volna Románia számára, de jelenleg nem lát megoldást az etnikai alapú területi autonómia követelésére. /Új Magyarország, márc. 22./
1995. március 25.
A román vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és előzetes megállapodásuk ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta. A román-szlovák együttes álláspontról 1993-ban született megállapodás Pozsonyban, Melescanu külügyminiszter és Meciar szlovák kormányfő találkozóján. Az egyeztetés folyamatos volt. A magyar-szlovák dokumentum megszületése előtti napon Marian Andell alelnök vezetésével szlovák parlamenti küldöttség tárgyalt Bukarestben. Mindkét fél kijelentette: nem írja alá az alapszerződést. - Melescanu külügyminiszter márc. 17-én Pozsonyba utazott, látogatását nem jelentették be. Felkereste Meciart és Juraj Schenk külügyminisztert, számon kérte tőlük korábbi ígéreteiket. Párizsban Meciar igyekezett kibékíteni a román küldöttséget. /Magyar Hírlap, márc. 25./
1995. március 28.
Márc. 26-án dél-európai körútra indult Iliescu államelnök, eleget téve albán, olasz és vatikáni meghívásoknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Márc. 26-án Iliescu elnök kétnapos hivatalos látogatása Albániába érkezett, Sali Berisha elnök fogadta. A hivatalos megbeszélések márc. 27-én kezdődnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./ Iliescu elnököt elkísérte útjára Melescanu külügy- és Liviu Maior tanügyminiszter. Iliescu több kisebb várost meglátogatott Albániában, majd találkozott az ottani arománok képviselőivel, akiknek lélekszámát 300 és 700 ezer között adják meg a különböző források. Véglegesítették a Bukarestben aláírt és azóta mindkét ország parlamentje által elfogadott barátsági és együttműködési egyezményt./Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 28./
1995. március 31.
Mircea Geoana márc. 29-i sajtóértekezletén visszafogottan reagált Funar újabb, Iliescu elnökhöz intézett levelére, mondván, a külügyminisztérium dönt arról, hogy kik folytatnak tárgyalást azt alapszerződésről. Szergej Filatov látogatásáról elmondta, hogy az orosz küldöttséget fogadja Melescanu és az Olaszországból visszatérő Iliescu elnök is. Geoana cáfolta, hogy a Chisinauban folyó diáktüntetésekhez köze lenne Románia ottani nagykövetségének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1995. április 3.
Bukarestben befejeződtek a többnapos román-orosz megbeszélések. Szergej Filatovot, a moszkvai elnöki hivatal vezetőjét fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Melescanu elmondta, arról tárgyaltak, hogy a román-orosz alapszerződés térjen ki a Molotov-Ribbentrop paktumra is. Ez a pont képezi a vita tárgyát az alapszerződést illetően, ismerte el Filatov. Románia azt akarja, hogy Moszkva ítélje el az 1939-es szerződést. Oroszország ezt nem fogadhatja el, szögezte le Szergej Krilov orosz külügyminiszter-helyettes, mert az a határmódosítások közvetett kiindulópontját jelentené. /Új Magyarország, ápr. 3./
1995. április 11.
"Ápr. 10-én Luxemburgban tartották meg az Európai Unió és a társult kelet-közép-európai hatok külügyminiszteri értekezletét. Az értekezleten tárgyalt egymással Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter. A megbeszélés után Melescanu kijelentette, hogy optimista. "Néhány napon belül szakértői szinten folytatódik a tárgyalás, és nagyon remélem, hogy hamarosan véglegesíthetjük a magyar-román alapszerződés szövegét." - jelentette ki. Az esti órákban pedig Melescanu Alain Juppé francia külügyminiszterrel tárgyalt, majd közös sajtóértekezletet tartottak, ahol Melescanu kijelentette: a magyar-román alapszerződési tárgyalások hamarosan megkezdődnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./ Melescanu "megfeledkezett" a sajtóértekezlet előtt egy órával Kovács Lászlóval közösen elhatározott hírzárlatról. /Új Magyarország, ápr. 11./"
1995. április 19.
Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ápr. 18-án Bukarestben tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel. Megállapodtak abban, hogy a jövő héten folytatják Budapesten a magyar-román szakértői megbeszéléseket. Eörsi Mátyás elmondta, hogy a területi autonómia ügyében nincs vita, mert szerinte nem lehet területi alapon szervezni etnikai autonóm testületeket. /Új Magyarország, ápr. 19./
1995. április 20.
"A Szocialista Munkapárthoz közel álló Vremea napilap, melyet Adrian Paunescu, a párt alelnöke szerkeszt "A hungarizmus újra faultol" című cikkében azt állítja, hogy Budapest meg akarja ismételni a párizsi értekezleten alkalmazott "becsapást" és figyelmezteti Melescanu külügyminisztert: "a hungarista dosszié változatlanul torz célokat tartalmaz.". A Jurnalul National című bukaresti lap Valentin Lipattival készített interjút A magyar irredentizmus báránybőrben címmel, ebben az 1201-es ajánlást támadta. /Magyar Nemzet, ápr. 20./"
1995. április 20.
Az SZDSZ küldöttsége /Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ külügyi szóvivője, Bretter Zoltán képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi tanácsának titkára/ romániai látogatáson volt. Eörsi Mátyás Bukarestben találkozott Melescanu külügyminiszterrel, valamint a szenátus külügyi bizottságának elnökével, Sergiu Nicolaescu filmrendezővel. Az SZDSZ küldöttsége találkozott testvérpártjaival és az ellenzéki pártokkal. A Liberális Párt`93 elítélte a kormányt és elfogadta az ET 1201-es ajánlást. /Magyar Nemzet, ápr. 20./ Az SZDSZ küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómiát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. /Magyar Hírlap, ápr. 20./
1995. április 25.
Ápr. 22-én Bukarestben tárgyalt Georgi Pirinszki bolgár külügyminiszter kollégájával, Teodor Melescanuval. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról volt szó. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./
1995. április 26.
Ápr. 24-én Bukarestbe érkezett Georgi Pirinszki bolgár külügyminiszter és kollégájával, Melescanuval tartott munkatalálkozót. A gazdasági kapcsolatokról és a regionális együttműködésről tárgyaltak. Pirinszki a megbeszélés után azt nyilatkozta, hogy mindkét ország tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Övezetnek, melynek júniusban lesz Bukarestben a magas szintű találkozója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1995. április 27.
Ápr. 25-én kaukázusi körútra indult Melescanu külügyminiszter, Örményországba, Grúziába, Azerbajdzsánba és Türkmenisztánba látogat. A 28-án záruló körút célja a politikai párbeszéd folytatása és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1995. április 27.
Melescanu külügyminiszter Örményországba utazott, ahol ápr. 26-án Jerevánban találkozott a kormány és a külügyminisztérium vezetőivel, fogadta őt Levon Ter-Petroszján államfő. Vagan Papazján külügyminiszterrel emlékeztetőt írt alá a román-örmény kapcsolatok fejlesztéséről. Az újabb szerződéseket Iliescu elnök szeptemberben sorra kerülő látogatásakor írják alá. Melescanu sajtóértekezletet tartott Jerevánban, ahol kijelentette: A NATO kibővítésének addig nincs értelme, amíg Oroszország nem tekinti azt stabilizáló elemnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28., Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
1995. május 11.
A Vocea Romaniei kormánylap máj. 10-i száma azzal vádolta Göncz Árpád köztársasági elnököt, hogy megsértette Romániát, mert nem hívta meg Iliescu elnököt a német, osztrák, lengyel, olasz, szlovén, cseh és szlovák elnök részvételével május végén Keszthelyen sorra kerülő találkozóra. Mircea Geoana külügyi szóvivő viszont máj. 10-i sajtóértekezletén viszont kifejtette, hogy ezzel nem sértették meg Romániát. A szóvivő elmondta, hogy máj. 11-én Melescanu az ET strasbourgi miniszteri értekezletén átadja a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikációs okmányait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12., Magyar Hírlap, máj. 11., Magyar Nemzet, máj. 11./
1995. május 12.
Melescanu külügyminiszter máj. 11-én Strasbourgban, a miniszteri értekezlet megkezdése előtt benyújtotta a ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezményt. Melescanu a szokásos minősítést elmondta a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról: a legelőremutatóbb emberjogi európai standardok jelen pillanatban román standardok is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./ A hangzatos ígéretek ellenére máj. 10-én zárt ajtók mögött tanácskozott a még szorosabb együttműködésről a Romániai Szociális Demokrácia Pártja és a Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ között. Az RNEP újabb tisztségeket kért a kormány másod- és harmadvonalában. /Új Magyarország, máj. 12./
1995. május 15.
A román fejedelemségekben a cigányok egészen a múlt század közepéig intézményesített rabszolgaságban éltek, fejtette ki Nicolae Gheorghe bukaresti szociológus, a nemzetközi roma mozgalom egyik ismert személyisége. A szociológus tiltakozott a roma szó eltörlése és a cigány kifejezés bevezetése ellen. Ezt a változtatást Melescanu külügyminiszter javasolta, melyet azóta a parlament jóváhagyott. /Népszabadság, máj. 15./
1995. május 19.
Máj. 18-án Melescanu külügyminiszter Bukarestben fogadta Ján Sitek szlovák védelmi minisztert. A két országnak sok közös érdekű problémája van, például az integrálódás, jelentette ki Sitek. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
1995. június 6.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke jún. 2-i sajtóértekezletén Teodor Melescanu külügyminiszter lemondását követelte, mert Melescanu kijelentette: bizonyos feltételek mellett bekerülhet az alapszerződésbe az ET 1201-es ajánlása. Tudor emellett ismét követelte az RMDSZ betiltását, majd bejelentette, hogy pártja három államtitkári posztot kap /egyiket a művelődési tárcánál/. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./
1995. június 7.
Amennyiben elfogadják az ET 1201-es ajánlására való utalást a magyar-román alapszerződésben, lemond szenátori mandátumáról, jelentette be Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt szóvivője. Támadta Melescanu külügyminisztert, hozzátéve: átkozott lesz, ha elfogadja az 1201-es ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1995. június 7.
Románia és Szlovákia egyaránt elutasítja a kisebbségek kollektív jogait, hangsúlyozta mindkét fél az Ivan Gasparovic parlamenti elnök által vezetett szlovák parlamenti küldöttség jún. 6-i bukaresti tárgyalásain. A vendégeket fogadta Iliescu elnök, Vacaroiu miniszterelnök és Melescanu külügyminiszter. Gasparovic kijelentette, hogy Szlovákia nem fogja elfogadni az ET 1201-es ajánlásának 11. és 12. pontját, és ugyanezt az álláspontot tapasztalta a román félnél is. A két fél hangsúlyozta, hogy a kollektív jogok mellett az etnikai alapú területi autonómiát is elutasítják. /Népszava, jún. 7./
1995. június 14.
Jún. 12-én a szenátusban, majd a képviselőházban megkezdődött az ellenzéki pártok indítványának megvitatása, amely felszólította a kormányt, hogy június végéig nyújtsa be Románia csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és a legrövidebb időn belül kösse meg az alapszerződéseket szomszédaival. Melescanu külügyminiszter szerint az ellenzék kérése tárgytalan, mert az ország úgyis ilyen irányú politikát folytat, helytelen határidőket szabni. Egyik házban sem érte el az ellenzék javaslata a szükséges többséget. Vacaroiu miniszterelnök közölte, hogy a román-ukrán, a román-orosz és a magyar-román alapszerződés ügyében jún. 23-ig új szakértői megbeszélésekre kerül sor. Borbély László és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők az euroatlanti integráció előmozdítása érdekében februárban megszavazott határozatok megvalósítását kérték számon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./
1995. június 16.
Melescanu külügyminiszter jún. 15-én Svédországba utazott. Elutazása előtt úgy nyilatkozott, hogy a román fél kompromisszumra törekszik a magyar-román alapszerződés ügyében. /Népszabadság, jún. 16./
1995. június 21.
Melescanu külügyminiszter jún. 19-én, Drezdába való elutazása előtt kijelentette, üdvözölni lehet azt a lehetőséget, hogy Kovács László külügyminiszter részt venne az alapszerződéssel kapcsolatos szakértői tárgyalásokon. Melescanu külügyminiszter jún. 19-én egy NATO-szemináriumra Drezdába utazott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./
1995. június 22.
"Melescanu külügyminiszter jún. 22-én Párizsban átadta Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét a francia kormány európai ügyekkel megbízott miniszterének, Michel Barnier-nak, jelenleg ugyanis Franciaország tölti be az EU soros elnöki tisztét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./ A kérelemhez mellékelik a "nemzeti csatlakozási stratégiát", amelyet a román pártok az előző napon véglegesítették Snagovban. /Esti Hírlap, jún. 22./"
1995. június 22.
"Traian Chebeleu elnöki szóvivő jún. 22-i sajtóértekezletén a román-magyar szakértői tárgyalásoktól elmondta, hogy azok "nagyon aktív szakaszban vannak". Az alapszerződésről nyilatkozott Melescanu külügyminiszter a Der Standard bécsi lapnak, mondván: "gyors eredményt várunk". A külügyminiszter elmondta, hogy sokan félnek az autonómiától, a félelemhez az alapot az RMDSZ legutóbbi kongresszusa szolgáltatta, amelyen szélsőséges kijelentések is elhangzottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24-25./ "
1995. június 27.
"Melescanu külügyminiszter szerint, amint a bukaresti rádió jún. 26-án jelentette, a román fél számára "elvi nehézséget" okoz annak megértése, hogy a magyar fél miért ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Magyar Nemzet, jún. 27./"