Teodor Melescanu védelmi minisztert javasolta január 15-én az igazságügyi tárca ideiglenes vezetőjévé a kormányfő, Traian Basescu államfő pedig már alá is írta a kinevezését. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke úgy véli: a miniszterelnöknek nem kell lemondania eredeti jelöltjéről. „Az államfőnek előbb-utóbb alá kell írnia Nicolai kinevezését. Fölösleges emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulni, hiszen hasonló ügyben a taláros testület már egyszer döntött” – mondta. /B. T. : Melescanuval oldják a válságot. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Traian Basescu bűnvádi eljárás megindítását kérte nyolc volt és jelenlegi kormánytag ellen az igazságügyi tárca élére ideiglenesen kinevezett Teodor Melescanutól. Mint hangsúlyozta: döntésével segíteni kívánja az igazságszolgáltatás munkáját. Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőről, Adrian Nastase volt miniszterelnökről, Paul Pacuraru jelenlegi munkaügyi miniszterről, Miron Mitrea korábbi szállításügyi, Tudor Chiuariu volt igazságügyi, Victor Babiuc volt védelmi, Decebal Traian Remes volt mezőgazdasági miniszterről, valamint Codrut Seresről, a gazdasági tárca volt vezetőjéről van szó. Paul Pacuraru liberális munkaügyi miniszter szerint ez a kezdeményezés nem más, mint az államfő kísérlete politikai leszámolásra. Az államelnöknek alkotmányos joga van ahhoz, hogy az ügyészség felkérésére igent mondjon egyik vagy másik jelenlegi vagy volt miniszter elleni bűnvádi eljárásra, vagy pedig visszautasítsa ezt – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „Viszont az, hogy ő ezt úgymond ‘csomagban’ teszi nyolc jelenlegi és volt miniszter esetében, szerintem nem véletlen: ezáltal is megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben“ – jelentette ki. /Nyolc miniszter „egy csapásra” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi miniszter levélben közölte Traian Basescu államfővel, nem tudja továbbküldeni a nyolc miniszter elleni bűnvádi eljárás megkezdéséhez szükséges iratanyagot, mivel a dokumentáció nem teljes, csupán az üggyel foglalkozó ügyészek jelentéseit tartalmazza. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy vélte: az államelnöknek alkotmányos joga, sőt kötelessége, hogy igent vagy nemet mondjon egyik vagy másik miniszter ellen indítandó bűnvádi eljárásra, viszont az, hogy ő ezt úgymond „csomagban” teszi, ezzel megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben. Másrészt azt a látszatot kívánja kelteni, hogy itt egyfajta „bűnöző csoportról” lenne szó. /Visszakerült a Cotroceni-be a miniszterek ügye. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

„Uraim, erdélyi vagyok!” – mondta öntudatosan Teodor Melescanu, az átmeneti igazságügy miniszter a sok tévébeszélgetés egyikének meghívottjaként. Melescanuról sok mindent mondanak, egyesek szerint a titkosszolgálatok által irányított, fedezett ügynök. Azonban nem csak ő az, hanem az államelnök is – tehát kettejük konfliktusa voltaképpen biztonsági kulisszaharcok jéghegyének a csúcsa. Melescanu fel sem meri tételezni az államfőről, hogy olcsó választási fogásként okoz mindegyre harci állapotot immár az igazságügyben is. Romániában a törvény jórészt értelmezés kérdése és politikai csapdák meg bosszúállások tárgya, ahol a dossziék politikai megrendelésre születnek. /Ágoston Hugó: Melescanu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a jelenlegi politikai helyzet az oka annak, hogy az állami intézmények megpróbálják magyarázni az alkotmányt, és az államelnök az, aki állandó jelleggel próbálkozott ezzel. Így kommentálta azt, hogy Teodor Melescanu visszaküldte az államelnöknek az egy nappal korábban kapott, a nyolc volt vagy jelenlegi miniszterre vonatkozó dokumentumokat. /Markó: Basescu magyarázza az alkotmányt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./

Traian Basescu államfő január 21-én levélben szólította fel Teodor Melescanu ideiglenesen kinevezett igazságügyi minisztert, hogy továbbítsa az ügyészségnek a nyolc miniszter elleni bűnvádi eljárás megindítására vonatkozó kérelmét. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter közölte: értesülései szerint Basescu telefonon is megfenyegette Melescanut. Az államfőt támogató demokrata-liberális párti képviselők ugyanakkor azt kérik, Traian Basescu függessze fel tisztségéből Melescanut, és kezdeményezze a bűnvádi eljárás megindítását ellene hivatali hatáskörrel való visszaélés miatt. Ezt Emil Boc pártelnök és Elena Udrea ügyvezető titkár jelentette be. /Basescu ultimátumot adott Melescanunak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi miniszter január 22-én továbbküldte az ügyészséghez az Államelnöki Hivataltól kapott, nyolc korábbi vagy jelenlegi miniszter elleni bűnvádi eljárási indítványt. Melescanu ugyanakkor kijelentette: az ügyekkel kapcsolatban elhárít magától minden felelősséget. /A miniszter elküldte... = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Elálltak a liberálisok mind a kormányátalakítás, mind az előrehozott választások szándékától: a párt vezető testülete új jelöltet nevezett meg az igazságügyi tárca élére. Teodor Melescanu jelenlegi védelmi miniszterről van szó, aki néhány hete ideiglenes jelleggel az igazságügyi tárcát is irányítja. Amennyiben Traian Basescu aláírja Melescanu kinevezését, az igazságügyi tárca új vezetőjének le kell mondania védelmi miniszteri megbízatásáról. Ezt a tisztséget a tervek szerint Radu Stroe szenátor, a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző bizottság elnöke, volt kormányfőtitkár venné át. /Melescanu az igazságügy, Stroe a védelmi tárca élén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Végre ismertette a vádakat Miron Mitrea szociáldemokrata politikussal az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Mitrea ugyanabban az ügyben érintett, mint amiben „sorstársa”, Adrian Nastase volt kormányfő, éspedig a Zambaccian utcai ingatlan megszerzésében. A vád kenőpénz elfogadása. Adrian Nastase másfél millió euróra becsült házáról van szó. 2007 szeptemberében a DNA azt kérte Traian Basescu államfőtől, hogy hagyja jóvá a Mitrea elleni bűnvádi eljárás beindítását. Traian Basescu ez év januárjában kérte Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi minisztert, indítsák be a bűnvádi eljárást nyolc volt és jelenlegi tárcavezető ellen. Az érintettek: Adrian Nastase, Miron Mitrea, Tudor Chiuariu, Paul Pacuraru, Nagy Zsolt, Victor Babiuc, Codrut Seres és Traian Decebal Remes. /DNA-meghallgatáson Mitrea. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

A kormányfő meghagyta Melescanut ideiglenes igazságügyi miniszternek, nem hívja vissza a védelmi tárca éléről, az államfő pedig felhagyott a vádaskodásokkal. A liberálisok tárgyalnak a szociáldemokratákkal /PSD/. Tariceanu kormányfő nem bírálta a magyar minisztereket, és nem vette rossz néven Markóék Koszovóval kapcsolatos különvéleményét. Emil Boc, a PD-L elnöke kijelentette: a választások után számítanának az RMDSZ partnerségére a kormányalakításban. Ez azt is jelentheti, hogy az államfő többé nem tekinti ellenségnek az RMDSZ-t. A PSD-nek néhány vezető embere tárgyal az RMDSZ vezetőivel. Teljesen választás előtti hangulat ez. Az RMDSZ újra jó helyzetbe került, ismét keresik a kegyeit. Elkezdődött a választási násztánc. /Simon Judit: Násztánc. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Március 6-án Bukarestben aláírta a hadisírok kölcsönös gondozásáról szóló kétoldalú egyezményt Szekeres Imre magyar és Teodor Melescanu román védelmi miniszter. A felek kölcsönösen biztosítják a hadisírok és a háborús emlékművek eredeti helyükön való megőrzését és gondozását. Az emlékműveken mindkét országban magyarul és románul is szerepelnek majd a feliratok. Szekeres román kollégája támogatását kérte abban, hogy Bukarestben egy hős parcellát építsenek, amelynek alapkövét 2002-ben a magyar köztársasági elnök rakta le akkori látogatása alkalmával. Melescanu elmondta, hogy vendégével a két ország katonai együttműködésének bővítéséről, az áprilisi bukaresti NATO-csúcstalálkozóról is tárgyaltak. – A hadisírok jogi helyzetét szabályozó egyezmény aláírását a harmadik együttes román-magyar kormányülésre terveztük, de Nagyszebenben procedurális okokból nem lehetett ezt megejteni – nyilatkozta Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes. A Magyar Köztársasággal kötött mostani egyezmény meghatározatlan időre szól, és a belső elfogadási procedúrák teljesítéséről szóló diplomáciai értesítés után léphet érvénybe. Hivatalos statisztikák szerint mintegy 150 000 román katona nyugszik Európa és Ázsia 30 országában, ezek közül 16 000-re becsülik a Magyarország területén elesettek vagy a világháborúk utáni fogságban elhunytak számát. Ugyanakkor a második világháborúból 4136 magyar hősről tudnak, az első világháború idején pedig az Osztrák–Magyar Monarchia több mint 2000 katonája esett el Románia területén. /Aláírták a román–magyar hadisír egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./

Olyan parlamenti többséget kell kialakítani a választások után, amely ellenzékbe szorítja a Demokrata Liberális-Pártot (PDL) vélekednek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnökei. Teodor Melescanu és Norica Nicolai szerint az Emil Boc vezette pártnak nincsenek valós elképzelései Románia jövőjéről. /PNL: Ellenzékbe kell szorítani a PDL-t. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

Pénzügyi támogatás hiányában nem engedélyezi Teodor Melescanu védelmi miniszter a román katonák külföldi küldetését. A tárcavezető nehezményezte a minisztériumnak szánt költségvetés lefaragását /800 millió lejjel csökkentették/. /Nincs elég pénz a külföldi katonai missziókra. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 11./

Teodor Atanasiu volt honvédelmi miniszter elmondta, ha exportáltak géppisztolyokat Grúziába, akkor csakis Kudzsirban gyártottakról lehet szó, ugyanis az országban csak ott gyártanak hasonló fegyvert. Teodor Melescanu védelmi miniszter kijelentette, Románia nem exportált fegyvereket Grúziának, vizsgálatokat végeznek azonban, hogy kiderítsék, voltak-e ilyen szerződések „kereskedelmi vonalon”. „Nem exportáltunk fegyvereket a konfliktusos övezetekbe, ha mégis volt export, az közvetítők útján történt” – mondta Melescanu. Szergej Bagapsh abház vezető bejelentette, a grúz fegyverraktárakban nagy mennyiségű fegyvert találtak, köztük amerikai és román gyártmányú fegyvereket is. (Mediafax) /Román fegyverszállítási botrány. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./

Nem akartam támadási felületet hagyni az RMDSZ-en azzal, hogy az elnökválasztási kampányban a parlament infrastruktúráját használom – indokolta Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ államfőjelöltje azt, hogy az új parlamenti ülésszakban már nem indult háznagynak. „Öt évig voltam benne a ház vezetőségében, és most úgy döntöttem, nem indulok a tisztségért, amelyre Seres Dénes Szilágy megyei képviselőt javasoltam a frakciónak, akit meg is választottak” – nyilatkozta az RMDSZ ügyvezető elnöke. Visszalépést várt volna a Demokrata–Liberális Párt (PD-L) is Mircea Geoana szenátusi elnöktől. Geoana azonban erre nem volt hajlandó. Előzőleg Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke bejelentette lemondását a szenátus alelnöki tisztségéből arra hivatkozva, hogy nem akarja, hogy elnökjelöltként funkciójával való visszaéléssel vádolják. A szenátus szeptember 1-jén kezdődő ülésszakán a PNL-nek járó alelnöki helyre Teodor Melescanut választották. /S. M. L. : Geoana nem követi Kelemen és Crin példáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

„Stratégia” a sajtószabadság ellen
Korábban a mogulokkal hadakozott az államelnök, ám a minap Băsescu „hivatalosan” is, a nemzetbiztonság első számú közellenségévé avanzsálta a teljes hazai sajtót. Így jelenik meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) legutóbbi ülésén elfogadott Nemzetvédelmi stratégiában. A dokumentum egyik fejezete azokat a veszélyeket taglalja, amelyek Romániát sebezhetővé teszik, azokat „a belső faktorokat, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonsági érdekeket, értékeket és célokat”. Ebben a fejezetben kap helyet a sajtó, illetve „a rendelésre készült sajtókampányok, amelyeknek a célja, hamis információk terjesztésével, az állam intézményeinek a lejáratása, és igen veszélyesek azok a „sajtótrösztök, amelyek gazdasági előnyökért nyomást gyakorolnak a politikumra és az állam intézményeire”. A Nemzetvédelmi stratégiát államfői levél kíséretében sürgősen el is küldték a parlamentnek elfogadás végett. Ezt a stratégiát a parlamentnek módosítás nélkül kell elfogadnia, legfeljebb ajánlásokat fogalmazhat meg a CSAT és az államfő felé, amelyeket azonban nem kötelező figyelembe venni.
Érdekes módon a hírt hétfő este az egyik kereskedelmi televízió műsorvezetője úgy kommentálta, hogy „sajnos” Romániában csak az általa képviselt televízió közöl korrekt információkat, „a többi 64 ugyanazt mondja: hazugságokat terjeszt, nyomást gyakorol”. Az említett tévéadásban jelen levő miniszternek, s az elnöknek is bizonyára jólesett a talpnyalás, holott a logika szabályai szerint ha egy tévéadó valamiről egyféle véleményt fogalmaz meg, ezzel szemben 64 egyszólamban egészen mást, akkor talán mégiscsak a 64-nek lehet igaza.
A hatalom számára valóban kényelmetlen a sajtó, amelyet a demokrácia házőrző kutyájának is neveznek, s amelynek nem az a hivatása, hogy a hatalmat dicsőítse, ahogy a diktatúra idején tette, hanem az, hogy az alkotmány biztosította szólás- és véleményszabadság jegyében korrekt módon tájékoztasson – arról is, amit a hatalom birtokosai szeretnének eltitkolni –, és felhívja a közvélemény figyelmét a rendellenességekre, hiányosságokra, visszaélésekre. A mi eredeti demokráciánkban azonban ellenségnek számít mindenki, aki így látja a dolgokat: legyen az ellenzék, szakszervezet, sajtó, nyugdíjas, pedagógus...
Teodor Meleşcanu volt védelmi miniszter szerint e „stratégiával” veszélyes precedenst teremtenek a sajtószabadság csorbítására. A PSD bejelentette, kérni fogja az államfőt, vonja vissza a dokumentumot. A Konzervatív Párt elnöke szerint Băsescu bűnbakot keres a válságra.
Ha nem volna veszélyes ez a felhívás, nevetségesnek nevezhetnénk. Azonban nem legyinthetünk rá, hiszen a demokrácia egyik alappillérét támadja szinte hisztérikusan Traian Băsescu és csapata. Arról persze nem beszél senki, hogy éppen ez, a sajtó- és demokráciaellenes „stratégia” jelent veszélyt a nemzetbiztonságra.
Mózes Edith, Népújság
Erdély.ma

Mindig a győztes oldalán
A két ellenzéki román párt arra számít, hogy a héten általuk benyújtandó bizalmatlansági indítvány szavazásakor a két RMDSZ-frakció, ha nem is teljes egészében, de néhány képviselő, szenátor voksával megbuktatja a kormányt.
Verestóy Attila, aki a szövetség küldöttjeként részt vett a szociáldemokraták hét végi nagy banzáján, elég kétértelműen nyilatkozott: Mi együtt akarjuk Romániát építeni. A résztvevők, a meghívottak – köztük Teodor Meleşcanu liberális vendég – lecsaptak e sokértelmű közhelyre. De az, hogy épp őt küldték a szocdemek kongresszusára, és pontosan azt mondta, amit idéztünk, nem lehet véletlen.
Mint annyiszor két évtizedes működése alatt, a romániai magyarság legnagyobb közképviseleti szervezete most is válaszút elé kerülhet. A kormány inog, megeshet, hogy a bizalmatlansági indítvány átmegy, s akkor némileg új helyzet adódik.
Márpedig, ahogyan a szövetségi elnök nem egy ízben hangsúlyozta, nekik minden körülmények között kormányon kell maradniuk. Ezt az RMDSZ kisebb és nagyobb tisztségviselői folyamatosan ismételgetik, azt szuggerálva az embereknek, hogy csakis hatalmi helyzetből tudják hathatósan képviselni a romániai magyarság érdekeit.
Nos, Verestóynak az lehetett a feladata, hogy utat törjön az ellenzék felé, miközben a kormányban lapuló RMDSZ teljes mellhosszal támogatja a Boc-kormány intézkedéseit.
Igaz, azt még nem sikerült Markó Béláéknak megmagyarázniuk – magyar választóiknak –, miként szolgálja a megmaradásunkat, esetleges prosperálásunkat az új nyugdíjtörvény. Hasonló magyarázatra vár a fizetéseket megcsonkító egységes bértábla, a szociális juttatások lefaragása vagy a jövő évi költségvetési tervezet, amely látványosan kevesebb pénzt szán a tanügynek, az egészségügynek, a munkaügynek, az önkormányzatoknak, mi több, az állami beruházásokat is tovább csökkentik. Mi haszna volt eddig akár Székelyföldön, akár a szórványban élő magyarságnak abból, hogy érdekképviselete, illetve a kormányon lévő pártja képtelen volt rávenni partnereit néhány gazdaságélénkítő csomag elfogadására, s emiatt az ország gazdasági helyzete, lakóinak életszínvonala a legkilátástalanabb a régióban?
De nyilvánvaló, hogy ha az események úgy diktálják, az RMDSZ fordítani készül. Mert alapfilozófiájává vált: mindig a győztes mellé állni.
Simó Erzsébet, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kormányt buktatna, az RMDSZ-t környékezi a PSD
Vannak arra utaló jelek, hogy RMDSZ-es honatyák is hajlandók megszavazni a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítványt – jelentette ki szombaton, a párt rendkívüli kongresszusán Mircea Geoană, az alakulat volt első embere, a szenátus elnöke. Konkrétumokat ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, mondván: mindezt majd akkor hiszi el, ha látta az eredményeket. Marian Vanghelie, a PSD bukaresti szervezetének vezetője egyenesen meggyőződését fejezte ki, hogy az RMDSZ is megszavazza azon kormány megbuktatását, amelynek maga a magyar érdekvédelmi szervezet is tagja.
Geoană azt is kifejtette, arra utaló jelek is vannak, hogy a többek között a PSD-ből és a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kilépett képviselők alapította UNPR legalább két képviselője szintén hajlandó lenne megszavazni a kormánybuktató indítványt, Marian Vanghelie pedig azt is elárulta, hogy a héten több PDL-s honatya is arra készül, hogy kilépjen pártjából, és átiratkozzon a PSD-be.
Az indítvány RMDSZ-es támogatásának lehetőségét többek között abból következtették ki a PSD-sek, hogy a kongresszuson az RMDSZ képviseletében ott volt Verestóy Attila szenátor is. Ezt a kisebbik ellenzéki párt, a PNL részéről felszólaló meghívott, Teodor Meleşcanu is szóvá tette, mondván: örül Verestóy jelenlétének, mivel a bizalmatlansági indítvány benyújtása kapcsán egységre van szükség. Az RMDSZ részéről viszont korábban már jelezték: nincs szó arról, hogy a szövetség meg kívánná szavazni azon kormány megbuktatását, amelyben maga is részt vesz.
Geoană közölte, a bizalmatlansági indítványt, amelyet a tervek szerint hétfőn nyújtanak be a parlamentben, várhatóan október 25-én vitatja majd meg a törvényhozás. Az indítvány elfogadásához 236 szavazat szükséges.
A rendezvényen részt vett Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke is. A veterán politikus leszögezte: az ellenzéknek kötelessége benyújtani a bizalmatlansági indítványt, függetlenül attól, hogy az sikerrel jár vagy sem, mivel a kormánytöbbség igencsak törékeny, az ellenzéknek pedig kapcsolódnia kell a polgárok tiltakozó akcióihoz.
Kormányprogram progresszív adóval
A kongresszuson egyébként a PSD elfogadta Méltányos Románia, szociális Románia elnevezésű kormányprogramját is, amely a tervezett gazdasági intézkedések között kiemelten foglalkozik a progresszív adózás visszaállításával. Victor Ponta pártelnök szerint a program, amely száz megoldást vázol a válság rendezésére, kötelezettségvállalás a polgárokkal szemben.
Az ígéretek szerint amennyiben a PSD kormányra kerül, már az első napon véget vet a közalkalmazotti béreket sújtó 25 százalékos csökkentésnek, kiiktatja a katonai nyugdíjak újraszámítására vonatkozó új jogszabályt, a dologi kiadásokat a tavalyi 50 százalékának megfelelő szinten fagyasztja be, megszünteti a szerzői jogdíjak tb-kötelezettségét, és elkezdi a Boc-kormány pénzügyi átvilágítását.
Az első hónapra azt ígéri, hogy 750-800 lejre emeli a minimálbért, 3 százalékra csökkenti a munkáltató által fizetendő tb-járulékot, feloldja az egészségügyi állásokra kimondott zárlatot, és egy évre befagyasztja a lakossági energiaárakat.
A párt azt ígéri, hogy egy év alatt bevezeti a progresszív adózást, mégpedig oly módon, hogy az 1000 lej alatti jövedelmek adómentesek lennének, a 4500 lej alatti bérek jövedelemadója 15 százalék lenne, és a 4500 és 10 ezer lej közötti jövedelmeké pedig 25 százalék. Egy másik verzió szerint a 9000 lej fölötti béreket 35 százalékos jövedelemadóval sújtanák.
A kongresszus résztvevői egyúttal egy olyan határozatot is elfogadtak, amelyben leszögezik: a PSD semmilyen formában sem hajlandó együttműködni a jelenlegi kormánnyal, mivel álláspontjuk szerint a jelenlegi gazdasági és szociális válságért a Demokrata-Liberális Párt és Traian Băsescu államfő inkompetenciája és klientúrapolitikája felelős.
Vita Geoană szájkosaráról
A PSD-kongresszusán egyébként kisebb belső vita támadt Mircea Geoană nyílt levele miatt, amelyben arról írt, hogy a párton belül bárkire szabadon szájkosarat tehetnek. Ezzel arra utalt, hogy a közelmúltban a jelenlegi pártvezetést bíráló kijelentései miatt az elnökség megtiltotta neki, hogy a sajtónak nyilatkozzék. Geoană közölte: az erős metaforát azért alkalmazta, hogy érzékeltesse: a fegyelem szükségessége még nem jelenti azt, hogy csökkennie kell a demokráciának, egyúttal bírálta a pártvezetés politikai irányvonalát is. A kongresszus résztvevői közül többen is bírálták Geoanát a levél miatt. Liviu Dragnea főtitkár úgy fogalmazott: épelméjű ember nem írhat olyasmit, amit Geoană.
Balogh Levente, Krónika (Kolozsvár)

Egy alapszerződés kulisszatitkai
A külpolitikai kérdésekkel foglalkozó FP Romania című folyóirat az EU-elnökséget januártól átvevő Magyarország politikai és gazdasági helyzetéről közöl tanulmányt. Szerzői között ott találjuk Gabriel Andreescu politikust, Salamon Márton Lászlót, az Új Magyar Szó megbízott főszerkesztőjét, Deák Andrást, a Közép-Európai Egyetem kutatási igazgatóját.
A hosszas viták, huzavona nyomán megszületett román–magyar alapszerződés aláírásának kulisszatitkairól nyilatkozott Teodor Meleşcanu akkori külügyminiszter az FP Romania című folyóiratnak.
Az 1201-es ivartalanítása
Románia NATO-felvétele szempontjából igen fontos kritérium volt a szomszédaival való viszony rendezése. A gondok a Magyarországgal fenntartott kapcsolatok tekintetében jelentkeztek, ami szükségessé tette a kétoldalú alapszerződés aláírását – emlékezett vissza a bukaresti diplomácia volt vezetője a közel másfél étvizeddel ezelőtti eseményre.
A dokumentum véglegesítését elsősorban a romániai magyar kisebbség helyzete nehezítette meg a legnagyobb vitát az Európa Tanács 1201. számú ajánlása váltotta ki, „amelyre ma már senki sem emlékszik” – fejtette ki. A magyar fél ragaszkodott a kisebbségi jogokat szavatoló ajánlás szerződésbe történő beépítéséhez, Bukarest pedig azzal védekezett, hogy annak nincs kötelező jogi érvénye, így legfeljebb abba ment volna bele, hogy az ajánlást, amolyan általános iránymutatóként, lábjegyzetben szerepeltessék.
A patthelyzetet, Meleşcanu szerint, az amerikai külügyminiszterrel, Warren Christopherrel Washingtonban sorra került találkozása során sikerült feloldani, amikor is hangot adott véleményének, miszerint a román megoldás voltaképpen mind a magyar, mind a román partner igényeit kielégíthetné. A külügyminiszter nyomban felhívta magyar kollégáját, Kovács Lászlót, akivel közölte: a maga részéről „kiegyensúlyozottnak találja” Bukarest álláspontját.
Budapest végül is beadta a derekát, így a híres ajánlás, a román fél akaratának megfelelően, lábjegyzet formájában került be az alapszerződésbe. (Az interjúban nem esik szó róla, de e sorok írója jelen volt azon a bukaresti sajtótájékoztatón, amelyen Teodor Meleşcanu elégedetten jegyezte meg szó szerint a következőket: „az 1201-es ajánlást sikerült ivartalanítanunk.”)
1919 óta az első
Innen kezdve már minden zökkenőmentesen ment: a két ország illetékesei 1996 augusztusában Budapesten véglegesítették, majd parafálták a szöveget, egy hónap múlva, szeptemberben pedig Temesváron, a prefektúra épületében aláírták az alapszerződést.
Meleşcanu visszaemlékezése szerint Kovács László részéről ez alkalommal igen fontos mondat hangzott el: a budapesti diplomácia vezetője arról biztosította román partnerét, hogy sem Magyarország, sem az RMDSZ nem kíván etnikai alapú területi autonómiát kivívni, az autonómiaigény a kulturális, nyelvi és közigazgatási decentralizációs kérdésekre vonatkozik.
Az alapszerződés jelentőségét méltatva a román külügyminiszter interjújában utalt arra is, hogy az a Románia határait elismerő első román–magyar közös dokumentum volt az 1919. évi versailles-i szerződés után. Mint leszögezte, megbékélése során Bukarest és Budapest a német–francia modellt követte. A kisebbségi kérdés iránti érzékenységre való tekintettel komoly intézkedések születtek a kisebbségvédelem tekintetében, a nemzeti kisebbségek kulturális, szellemi és nyelvi identitásának megőrzése céljából.
Magyar jelmondatváltás
A kérdésre válaszolva, miszerint az alapszerződésnek szerepe volt-e abban, hogy Romániában nem ismétlődött meg a jugoszláviai helyzet, a volt román külügyminiszter határozott igennel válaszolt, leszögezve: a dokumentum aláírása nyomán „a magyarországi és romániai szélsőséges erők nem használhatták ki az etnikumközi feszültségeket arra, hogy veszedelmes irányba tereljék” az etnikumközi kapcsolatokat.
A kilencvenes években a kisebbségi kérdés Európa legérzékenyebb problémájává, a biztonságot fenyegető legfőbb veszéllyé vált, ezért az idevágó európai normák tiszteletben tartása az euroatlanti integrációs folyamat sarkalatos pontja volt. „Az alapszerződés aláírásának másik eredménye az volt, hogy az etnikumközi kapcsolatokat a konfrontáció útjáról a párbeszédére terelte. A többségi és kisebbségi lakosság közötti kapcsolatok megoldási módjával Románia ma példaként szolgálhat” – állította Meleşcanu, aki nem tagadta, hogy a dokumentum aláírását mindkét ország illetékeseinek „nehezen sikerült odahaza eladniuk”.
Romániában az alapszerződést a parlamentben nem a kormányt támogató erők, hanem az ellenzék szavazatainak köszönhetően ratifikálták. „Ha nem létezett volna a Demokrata Konvenció, ez nem is sikerült volna” – tette hozzá Meleşcanu, egyben leszögezve: az idők során Magyarország jelmondata, miszerint Románia útja a NATO és az EU felé Budapesten vezet át, örvendetesen megváltozott, és ma már így hangzik: Magyarország és Románia a Bukarest– Budapest–Brüsszel úton halad együtt az EU-ban – zárta szavait a Văcăroiu-kormány volt külügyminisztere.
B. T. Új Magyar Szó (Bukarest)

Megszavazták a külföldi hírszerzés új vezetőjének a kinevezését
A román parlament megszavazta kedden, hogy Teodor Melescanu ellenzéki politikus legyen a román külföldi hírszerzés új igazgatója.
Melescanut egy nappal korábban kérte fel Traian Basescu román államfő a tisztség betöltésére, miután február elején a jelenlegi miniszterelnök Mihai Razvan Ungureanu lemondott a titkosszolgálat éléről azt követően, hogy a kormányalakítás feladatával bízta meg őt az államfő.
A parlamenti szavazáson az ellenzék nem vett részt, mivel egy hónapja bojkottálja a törvényhozás munkáját. Ők elégedetlenek amiatt, hogy az államfő nem írt ki előre hozott parlamenti választásokat.
A kormánykoalíciót alkotó erők azonban így is biztosítani tudták a parlament döntőképességét, és Melescanu 238 támogató voksot kapott, valamint egy ellenszavazatot.
Melescanu az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora volt, de bejelentette, hogy felfüggeszti párttagságát. Korábban védelmi és külügyminiszter is volt.
erdon.ro

Teodor Meleşcanu az új kémfőnök
Jóváhagyta tegnap a parlament Teodor Meleşcanu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátorának kinevezését a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatói tisztségébe. A parlament két házának együttes ülésén a 463 képviselőből és szenátorból 242 volt jelen – a parlamenti sztrájkot folytató ellenzék távol maradt, akárcsak a délelőtti bizottsági meghallgatástól –, Meleşcanu kinevezését 238 honatya támogatta.
Felfelé buktatták. Teodor Meleşcanu az ellenzék soraiból került a hírszerzés élére
A liberális politikus a voksolás után azonnal le is tette a hivatalos esküt. Mint arról beszámoltunk, a SIE igazgatói tisztsége azért vált szabaddá, mert a korábbi vezetőt, Mihai-Răzvan Ungureanut kinevezték miniszterelnökké. Traian Băsescu államfő ezt követően az ellenzéki Meleşcanut jelölte hétfőn a tisztségbe, ami nagy felháborodást váltott ki a PNL-n belül. Bár Meleşcanu közölte, hogy mandátuma időtartamára felfüggeszti párttagságát, Crin Antonescu, a PNL elnöke közölte, hogy kezdeményezni fogja a politikus pártból történő kizárását.
Meleşcanu, aki eddig a szenátus védelmi bizottságának elnöke volt, a szavazás előtti bizottsági meghallgatáson többek között arról beszélt, hogy teljesíti a kinevezés feltételeit, mivel nem volt tagja az 1989 előtti elnyomó rendszer titkosszolgálatának, sem más titkosszolgálatnak. Mint kifejtette, mandátuma egyik legfőbb prioritásának a Románia számára elérhető pénzalapok felderítésének és lehívásának előmozdítását tekinti. Ezt az ország gazdasági helyzete miatt tartja fontosnak. Elmondta azt is, hogy kapcsolatot kíván teremteni a hírszerzés, valamint a parlament, illetve az egész romániai társadalom között. Fontosnak nevezte a politikai ellenőrzés növelését a SIE fölött, valamint az együttműködést a szolgálat és a többi NATO-, illetve EU-tagország hírszerzései között. Emellett a hírszerzés korszerűsítését is fontosnak nevezte.
Az 1941-ben a Hunyad megyei Brádon született Meleşcanu 1964-ben szerzett jogi diplomát a Bukaresti Egyetemen, majd 1966-tól diplomáciai pályára lépett. A Nicolae Văcăroiu vezette kormányban 1992 és 1996 között külügyminiszter volt, majd 2007 áprilisa és 2008 decembere között a védelmi tárcát irányította a Tăriceanu-kormányban. Rövid ideig, 2008 januárjában és februárjában az igazságügyi tárcát is vezette, miután a kormányfő és Băsescu államfő között vita robbant ki Norica Nicolai PNL-s politikus kinevezése kapcsán. A 90-es években a kommunista utódpárt PSDR színeiben politizált, majd 1997-ben létrehozta a Szövetség Romániáért nevű pártot, amely 2002-ben fuzionált a PNL-vel. A liberális pártban Crin Antonescu elnökké választásáig különböző vezető tisztségeket töltött be.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)

Húsz év választási krónikája
Négy évvel ezelőtt történt meg első ízben, hogy közel két évtizedes hegemónia után a szociáldemokraták elveszítették a választásokat, és a demokrata liberálisok mögé szorultak.
Az 1989. évi rendszerváltást követően hatodik alkalommal járulhattak urnák elé tegnap a román állampolgárok, hogy négy évre megválasszák helyi elöljáróikat, vezetőiket.
Baloldali fölény
Az első szabad helyhatósági választást 1992-ben tartották Romániában. Azóta számos párt tűnt el Románia politikai életéből, az akkor indult politikai alakulatok közül jelenleg csak négy képviseltette magát a tegnapi választásokon: az RMDSZ, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Nemzeti Liberális Párt és a Nagy-Románia Párt. Igaz, a parasztpárti jelöltek húsz esztendővel ezelőtt a Demokrata Konvenció listáin szerepeltek.
Az első helyhatósági választást Ion Iliescu és Petre Roman Nemzeti Megmentési Frontja uralta, amely a polgármesteri tisztségek 48 százalékát – 1405 mandátumot – szerezte meg, a megyei és a helyi tanácsosok 34, illetve 40 százaléka úgyszintén soraiból került ki. Érdekes módon a mandátumok tekintetében a második helyet a független jelöltek foglalták el, 659 polgármesterük a teljes mandátumszám 22,4 százalékát jelentette, a megyei és helyi tanácsokba pedig 2684 illetve 25 független politikus került. A harmadik hely a Demokrata Konvencióé lett, 246 polgármestere 8,4 százalékos arányszámot jelentett, a helyi és megyei tanácsosi tisztségek 20,6 és 24 százaléka jutott e párszövetségnek. A húsz évvel ezelőtti helyhatósági választások nagy meglepetése az azóta már eltűnt Romániai Demokrata Agrárpárt jelentette, 232 polgármesterrel.
A Nemzeti Megmentési Front utódja, a jelenleg Szociáldemokrata Párt néven ismert Társadalmi Demokrácia Pártja nyerte a négy esztendővel későbbi helyhatósági választásokat, igaz, hogy inkább csak formailag.
Ugyan 928 polgármesterével messze megelőzte a második helyen következő, 355 polgármesteri tisztséget elnyert Demokrata Konvenciót, ez az eredmény azonban csalóka, hiszen Ion Iliescuék 2 713 095 szavazata mindössze ezerrel volt több a Demokrata Konvencióra leadott voksoknál.
A harmadik helyre a Demokrata Pártból és a Romániai Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Szövetség által elnyert 1 353 406 szavazat egyebek között 475 polgármesteri mandátumot ért, de még mindig jól szerepeltek a 273 polgármestert célba juttató függetlenek is.
A Társadalmi Demokrácia Pártja 2000-ben mondhatni túlnyerte magát: közel annyi mandátumot szerzett, mint az utána következő négy párt összesen: a polgármesteri tisztségek 35, a megyei tanácsosi posztok csaknem 30 százalékát vitte el, míg az elsősorban Petre Roman és Traian Băsescu által képviselt Demokrata Párt 482 polgármestere mellett a megyei tanácsi székek alig 12 százalékát mondhatta magáénak, a Nemzeti Liberális Párt és az akkor már halódó Demokrata Konvenció pedig kénytelen volt beérni 251, illetve 147 polgármesterrel. A nagy meglepetést ezúttal Teodor Meleşcanu Szövetség Romániáért pártja jelentette 283 városatyával.
Változó erőviszonyok
Négy esztendővel később már az egyensúly jegyében alakultak a helyhatósági választások eredményei. Ekkor a korábbi választások győztesének utódpártja, a Szociáldemokrata Párt csaknem 4 millió szavazatot kapott, ami a polgármester és a megyei tanácsosi tisztségek 55, illetve 38 százalékának megszerzésére volt elég, amivel az akkor már Adrian Năstase által vezetett baloldali tömörülés sokat javított négy évvel azelőtti eredményén. Csakhogy a nemzeti liberálisok maguk is 1,6 millió voksot szereztek, vagyis 443 polgármesterük lett, ami a polgármesteri tisztségek 14 százalékát jelentette, a Demokrata Párt 1,4 millió szavazata 380 polgármestert ért, ott pedig, ahol a két politikai alakulat közösen, a liberális-demokrata szövetség színeiben indult, további közel félmillió szavazatot értek el, 10 polgármesteri mandátumot – közöttük Bukarest főpolgármesteri tisztségét is – megszerezve, ráadásul a megyei tanácsoknál összesített eredményük jobb volt a szociáldemokratákénál. A nagy meglepetést Dan Voiculescu jelenleg Konzervatív Párt néven szereplő Román Humanista Pártja szolgáltatta, 24 polgármesterrel és a megyei tanácsosi helyek 5 százalékával. A helyi kiskirályok a 2008. évi helyhatósági választáson szilárdították meg hatalmukat, a választási törvény módosítása nyomán, miszerint a megyei tanácselnökök személyéről immár nem a tanácstagok, hanem maguk a választók döntöttek. Abszolút újdonság volt az is, a szociáldemokraták első ízben nem győztek, a polgármesteri helyek 30,77 százalékával a 33,58 százalékot megszerző demokrata liberálisok mögé kényszerültek, de veszítettek a helyi és megyei tanácsosi tisztségek tekintetében is. A harmadik helyen végzett nemzeti liberálisok 18 százalékos általános eredményt értek el. Igaz, Iliescuék 17 megyei tanácselnököt állíthattak, a demokrata liberálisok 14 tanácselnökével szemben.
RMDSZ: javuló eredmények
Az RMDSZ a húsz év alatt egyre jobb eredményeket ért el. 1992-ben 131 polgármestere, 121 megyei és 2616 helyi tanácsosa volt. Polgármesterei számát 1996-ban 139-re, 2000-ben 148-ra emelte. Ekkor a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok alapján a voksok 21,22 százalékával a legerősebb politikai szervezet lett Erdélyben. További négy év után már 186 polgármestert juttatott tisztségbe, Bihar, Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében a legnagyobb politikai erővé vált, miután jelöltjeit választották meg megyei tanácselnöknek. 2008-ban az RMDSZ megközelítő eredményt ért el, bár polgármesterei száma kettővel csökkent, tanácselnöke lett viszont Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében.
Bogdán Tibor. Új Magyar Szó (Bukarest)

A SIE vezetője aggódik...
Teodor Meleşcanu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetője aggódik Omar Bakri sejk csütörtöki, Romániára is kitérő kijelentései miatt. Szerinte a sejk nyilatkozatai jelzésértékűek, így már Romániáról is elmondható, hogy terrorista támadások potenciális célpontja.
Meleşcanu szerint Romániának fel kell készülnie a terrorizmus megelőzésére, noha Bakrit inkább ideológusnak tekinti, és nem a tettek emberének.
„Románia NATO- és EU-tagállam, részt veszünk az afganisztáni katonai beavatkozásokban, az Egyesült Államok az országunk területén levő katonai bázist használ, sok turista látogat ide, többek között Izraelből is szép számmal érkeznek. A két hírszerző szolgálat (a SRI és a SIE) arra összpontosít, hogy a lehetséges merényleteket megelőzze, azonban mindenkinek meg kell értenie, hogy Románia már nem az az ország, amelyben terrorista merényletek nem fordulhatnak elő. Sajnos, a valóság azt mutatja, hogy Románia sincs biztonságban, azonban fel kell készülnünk, és meg kell előznünk a merényleteket, és a terrorizmus okait fel kell számolnunk” – hangsúlyozta a SIE vezetője.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad)

Gabriel Catalan: A kommunizmus elítélése
(Részletek egy hosszabb tanulmányból)
Immár közel hét év telt el azóta, hogy Traian Băsescu elnök a Román Parlamentben 2006. december 18-án hivatalosan elítélte azt a kommunista rendszert, amely országunkban volt, vállalva a („Végső”?!) Jelentést, amelyet a Vladimir Tismăneanu által vezetett bizottság szerkesztett. A bizottság hivatalos neve: a Romániai Kommunista Diktatúrát Elemző Enöki Bizottság. Miután az Elnöki Hivatal honlapján hosszasan csíszogatták (többször is változtattak rajta, korrigálták), ez a jelentés 2007 novemberében végre megjelent könyv alakban is a Humanitas Kiadó gondozásában, egy rangos belföldi könyvvásár alkalmából.
2008-ban a Polirom Kiadó tankönyvet jelentetett meg O istorie a comunismului din România (A romániai kommunizmus egyik története) címmel az IICCR – a Romániai Kommunizmus Bűntetteit Kutató Intézet – megbízásából; 2009-ben pedig megjelent e könyv második és javított kiadása, ugyancsak az említett kiadónál. Ez volt a Romániai Kommunista Diktatúrát Elemző Elnöki Tanácsadó Bizottság (2007—2009) egyetlen nagy műve, amelynek az volt a fő feladata, hogy megvizsgálja, miként léptetik életbe a téma feldolgozására létrehozott első elnöki bizottságnak a fentebb említett, Végső Jelentésében megfogalmazott ajánlásokat, valamint hogy tanácsokat adjon az állam elnökének azzal kapcsolatban, hogy hol tartanak az említett ajánlások életbeléptetését illetően, továbbá az, hogy használható megoldásokat kínáljon a menet közben feltárt problémák megoldását elősegítő stratégiák kidolgozásához. Meg kell jegyeznünk, hogy a Bizottság fennállásának egész ideje alatt csupán Vladimir Tismăneanu „helyettesei”, a két koordinátor: Cristian Vasile és Dorin Dobrincu kapott fizetést az Elnöki Hivataltól, olyant, mintha elnöki tanácsadók lettek volna, a többi bizottsági tagnak legfeljebb az utazási és elszállásolási költségeit számolták el.
Úgyszintén meg kell említenünk, hogy 2012-ben a iaşi-i Polirom Kiadónál megjelent egy újabb dokumentumkötet a kommunista időszakról, az első, amelyik a Ceauşescu-időszakkal foglalkozik, Istoria comunismului din România. Vol. II: Documente. Nicolae Ceauşescu (1965—1971) – A romániai kommunizmus története. II. kötet: Dokumentumok. Nicolae Ceauşescu (1965—1971) címmel. A kötet szerkesztői Mihnea Berindei, Dorin Dobrincu és Armand Goşu.
Ugyancsak említésre méltó, hogy 2007 júliusában megváltozott a Romániai Országos Levéltár (ANR) vezetősége, 2010 januárjában pedig a Securitate Archívumát Tanulmányozó Országos Tanácsé (CNSAS) is. Viszont mindaz az előrelépés, amit az ANR-ben Dorin Dobrincu vezérigazgató öt év alatt elért, meglehetősen kevés, rendkívül behatárolt, részleges ahhoz képest, amit a köz elvárt tőle. A kommunizmus időszakára vonatkozó dokumentumoknak csak egy kis részét bocsátotta a kutatók rendelkezésére, miközben azok, amelyeknek valóban nagy történelmi és ugyanakkor igazságszolgáltatási jelentőségük van (beleértve az Államtanács vagy az államfő törvényerejű rendeleteit, a Minisztertanács egyes határozatait illetve utasításait, miniszteri rendeleteket stb.) továbbra is titkosak maradtak, a vigilens levéltárosok és a belügyminisztérium régebbi valamint újabb alkalmazottai elrejtették azokat. Dorin Dobrincu 2009 decemberétől – a Belügyminisztérium átalakítása után – már csak igazgatói rangban végezte munkáját, 2012 júniusának közepéig, amikor Ioan Rus belügyminiszter úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg újabb hat hónappal a Dorin Dobrincu mandátumát, habár azt korábban megtette már kétszer. Ami pedig Dragoş Petrescut illeti, aki 2006 márciusától a CNSAS Kollégiumának a tagja, és akit Románia elnökének javaslatára 2010-ben a Kollégium elnökévé választottak, az általa elért valós sikerek is gyakorlatilag jelentéktelenek.
Semmi esetre sem valósult meg „a második célkitűzést”, nevezetesen: az ANR demilitarizálása, vagyis „a Romániai Országos Levéltár kivonása a Közigazgatási és Belügyminisztériumnak való alárendeltségből, abból az alárendeltségből, amelyet 1951-ben, a sztálini időszak kellős közepén helyezték, vagy legalább a Levéltár lényeges mértékű autonomizálása a Minisztérium vezetőségével való kapcsolatában, amelyben az abszurd titkosítást rákényszerítik”; és az sem valósult meg, hogy „a CNSAS-t segítse a titkosszolgálatokkal való nézeteltérések esetében, az átadni való dokumentumok kérdésben”, ellentétben azzal, miként azt Cristian Vasile úr fellengősen, s az ahhoz illő tudatlansággal és felületességgel állítja egy nemrég megjelent dicsőítő cikkében, amelynek a hivalkodó címe: Öt évvel a Végső Jelentés után. A kommunista rendszer – nem csupán szimbolikus – elítéléséről.
Valójában az ANR továbbra is a Belügyminisztérium keretén belül működő intézet, ugyanúgy miként 2007 júliusa előtt volt, továbbra is katonai egység státusa van, tökéletesen militarizált és gyakran abszurd procedúrák, módszerek, szokások és szabályzatok szerint működik, sőt a vezetősége megőrzött szinte minden együgyű reflexet, amit elődjeitől örökölt. A CNSAS pedig még kevésbé fejlődött jó irányba, pontosan olyan ferdén működik, mint korábban: a Kollégiumban éveken át üresen tátongott két hely (csak 2012-ben sikerült betölteni azokat), a működését meghatározó törvényes előírások továbbra is súlyosan csonkítják az intézmény jogait, viszont a CNSAS-nál továbbra is helye van a nepotizmusnak, a nemtörődömségnek és a hozzá nem értésnek, amit már alapításától fogva megszoktunk tőle (még akkor is, ha az utóbbi években átvett néhány dossziét a Securitate örökébe lépett titkosszolgálatoktól, ezeknek az iratcsomóknak a száma kevés, rendkívüli figyelemmel válogatták ki őket, és nehezen férhetnek hozzájuk az önálló kutatók; sőt a CNSAS birtokában lévő dokumentumok nagy részéről nincs minimális leltár, amely a közönség rendelkezésére állna, és az elemi irattári nyilvántartás is hiányzik, függetlenül attól, hogy a CNSAS mikor vette át a dokumentumokat).
Hát mindössze ennyit produkált egy bő „ötéves terv” alatt a romániai kommunizmus kései és bátortalan elítélése. A jelentés konklúzióiból következő és ott javasolt intézkedések közül egyiket sem léptették életbe. Való igaz, hogy rengeteget beszéltek a kommunista időszakról szóló múzeum létrehozásáról (különösképpen az utóbbi időszakban), de mindmáig nem találtak elegendő pénzalapot hozzá, és megfelelő helyiséget sem; szó volt a hajdani politikai foglyoknak szánt kártérítés növeléséről, és ígéretek is elhangzottak erről; de a lusztrációs törvény tervezetét időtlen időkig halogatják, sőt a rajta végzett módosításokkal lényegében elferdítették a készülő jogszabályt azok a parlamenti tagok, akik szorosan kötődnek, közvetlenül vagy közvetve (értsd: családtagjaik révén) a parancsuralmi múlthoz, a CNSAS pedig újból előszedte (jobban mondva folytatja) az ócska gyakorlatot: az igazság elrejtésének és az „erkölcsi halottak”-nak, vagyis a hazai politikai személyiségek többségnek tisztára mosását.
Érdemes megjegyeznünk, hogy 2008 decemberében meghalt Constantin Ticu Dumitrescu azok után, hogy egész éven át fúrták—faragták, amíg – nyilván negatív értelemben – radikálisan meg nem változtatták, azt a törvényt, amelynek alapján a CNSAS működik. Vagyis lemészárolták a 187/1999. számú törvényt (amely immár csupán halvány maradványa annak a jogszabálynak, amelyet eredetileg a Ticu törvényének neveztek). Az Alkotmánybíróság ugyanis a 2008. január 31-én hozott 51. számú Végzésével részben alkotmányellenesnek nyilvánította azt (lásd az eredményt, a 2008. november 14-i keltezésű 293. számú törvényt, amelyik a 24/2008. számú Sürgősségi Kormányrendelet törvényerőre emeléséről intézkedik. Ez a kormányrendelet az állampolgárnak a saját szeku-dossziéjához való hozzájutásáról és a Securitate dekonspirálásáról szól, s az ezt tartalmazó törvényt a Hivatalos Közlöny 2008. december 3-án megjelent 810. számában tették közzé).
Az hogy 2012-ben új nevek jelentek meg a CNSAS Kollégiumában: a nyolcvanas éveiben járó liberális, Dinu Zamfirescu, az IICCMER (a Kommunizmus Bűntetteit és a Román Száműzöttek Emlékét Feltáró Intézet) ügyvezető elnöke, aki jóllehet önként felfüggesztette liberális párti tagságát, hogy elfoglalhassa ezt a tisztséget a CNSAS Kollégiumában, mégis nyilvánvaló, hogy a törvény megszegésével illetve erőltetett/belemegyarázó értelmezésével lett oda kinevezve; a bukaresti Florian Bichir újságíró és ortodox teológus; Florin Abraham Szilágy megyei történész, aki a totatlitarizmusra szakosodott és Mihai Cioflâncă iaşi-i történész, aki a kommunizmus történetére és az antiszemitizmusra szakosodott, jelenlétükkel semmit, de semmit sem változtattak azon a betokosodott, politizáló és titkolózó módon, ahogyan ez az intézmény működik.
Nem szorulnak kommentárra azok a visszaélések, megkülönböztetések, zaklatások, lemondások, tiltakozások, szabálytalanságok valamint az a lehetetlen légkör, amit az IICCMER-ben az új vezetőség (a Muraru—Oprea—Zamfirescu-hármas) produkált, mert a tények önmagukért beszélnek, és tág teret kaptak a sajtóban valamit a blogokon, beleértve azt is, amit 2012-ben az Amerikai Egyesült Államok Kormányának a Jelentéséről készült összefoglaló ugyancsak megemlített az emberi jogok Romániában való tiszteletben tartásának a helyzetével kapcsolatban.
Sem a politikai pártok sem az államelnök semmit sem lépett előre a kommunista totalitárius múlttal való végleges szakítás ügyében. Ennek köszönhetően tartották meg magas állami tisztségekben a politikai és szekus múltjuk révén „beszennyeződött” személyeket, sőt közülük néhányat még jelentősebb tisztségekbe javasoltak. Példaként említjük egyes magasrangú szekus tisztek katonai előléptetését valamint olyan személyek kitüntetését, akik a kommunista totalitárius rendszer engedelmes kiszolgálói voltak, illetve kollaboráns magatartásuk révén kompromittálódtak (gondolunk itt Antonie Iorgovanra, Teoctist Arăpaşura vagy Dan Iosifra); és mindezt „a kommunizmust elítélő államelnök” aláírásával tették, azéval akinek a szekusdossziéját bezúzták illetve eltüntették, de aki név és szám szerint be van jegyezve a Securitate konstancai irattárában mint a IV. Igazgatóság kollaborátora, ezt bizonyítja több olyan dokumentum, amely a hadügyminisztérium Irattárában található. (Megemlítenénk itt: azoknak az RKP-tagok Jegyzékét, akik engedélyt kaptak arra, hogy a Securitate munkáját segítsék; a Konstancai Haditengerészeti Parancsnokságnak az információs hálózatot nyilvántartó Napló—Jegyzékét; továbbá a 00151392/29.09.1976. számú Átiratot, amellyel Traian Băsescu kollaboráns dossziéját átküldték a konstancai Securitatéhoz, más dokumentumok mellett); valamint hivatkozhatunk a Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának 2004—2005-ös levelezésére is, és tesszük ezt, mert legalábbis a SIE-nél és a SRI-nél államfőnkről semmi sem található ... egyelőre.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) mind a Călin Popescu Tăriceanu, mind pedig a Crin Antonescu vezetése alatt tagjai között tartotta, sőt méghozzá vezetői funkciókban, vagy tiszteletbeli vezetői funkciókban, a kompromittálódottakat (holott közülük nem egyet a CNSAS is leleplezett). Így Mircea Ionescu-Quintus a párt tiszteletbeli elnöke, Constantin Bălăceanu-Stolnici pedig a PNL Szenátusának az elnöke volt, és megtűrik őt a pártban azután is, hogy 2007 áprilisában beismerte, együttműködött a Securitatéval – és persze az akadémikusi székét is megőrizte Stolnici úr. Dan Ilie Morega csak 2010 júniusában lépett ki a pártból és mondott le a PNL Gorj megyei szervezetének ideiglenes elnöki tisztségéből, amikor egyébként is lejárt a mandátuma, és független képviselőként továbbra is van jelen a parlamentben. Teodor Meleşcanu (a DIE, a külföldi hírszerzési igazgatóság magasrangú tisztje), akárcak Ioan Ghişe, a brassói „antiterrorista” és igazságtevő képviselő. A DIE másik tisztjét, Daniel Dăianut pedig európai parlamneti képviselővé emelték azon az alapon, hogy gazdasági és pénzügyi téren rendkívül értékes szakember (sőt még a kommunista rendszerrel szembeni ellenállást illetően is!).
Ugyanakkor Marius Gheorghe Oprea és Stejărel Olaru – Călin Popescu Tăriceanu nemzetbiztonsági tanácsosai valamint a Securitate elleni és a kommunista nomenklatúra elleni kampány „élharcosai” – megelégedtek néhány kilátástalan, apró balhéval, s a tiltakozásuk egyre félénkebb lett, kifullasztották azt a magas állami tisztséggel járó előnyök és kiváltságok (pénz, szolgálati lakás, autó, titkárnők, külföldi utak, jelöltség az európa parlamenti helyekre, de a pártbeli tisztségek is, sőt főnöki tisztségek a titkosszolgálatoknál, feltűnés a sajtóban, befolyás a közvélemény terén; egyszóval kiadós támogatást kaptak a gyors politikai karrierhez és nemcsak ahhoz). A Tăriceanu-kormány bukását követően és azután, hogy a PNL kilépett a Demokrata Párttal (PD) való koalícióból, az IICCR-ből IICCMER lett azáltal, hogy a Román Száműzöttek Emlékét Őrző Országos Intézetet (az INMER-t) egybevonták az IICCR-vel, s az intézet élére a „liberális” Marius Oprea és Stejărel Olaru helyébe Vladimir Tismăneanu került valamint a Băsescu-pártiak csapata (Ioan Stanomir, továbbá Mihail Neamţu, aki 2011-ben lemondott és az államfőt támogató politikai mozgalmat alapított, amely reformmozgalom kíván lenni, s a lemondott helyébe Cristian Vasile került, a csapatban pedig még ott van Bogdan Cristian Iacob és Dorin Dobrincu is, többek között).
Miután a Külföldi Hírszerzési Szolgálat (SIE) korábbi igazgatója, Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett Demokrata-Liberális Párti (PDL-s) kormány 2012 tavaszán siralmasan beadta a kulcsot, a Socialista—Liberális Unió (USL) által alkotott új hatalom – amelynek a főnökei: Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke és Crin Antonescu, a PNL elnöke – az IICCMER élére új vezető csoportot nevezett ki, amelynek tagjai: Dan Zamfirescu (aki az INMER főnöke volt 2003-tól, a megalapításától 2010-ig, amikor ezt az intézetet összevonták az IICCR-vel), továbbá az ifjú Dan-Andrei Muraru, Dorin Dobrincu helyettese és közeli munkatársa valamint Marius Oprea „fiacskája”, egy antiszemitizmusra és antikommunizmusra specializálódott másik történész. (Marius Oprea maga is visszatért az intézet Különleges Kutatási Főosztályának igazgatói székébe.) Az ANR vezetőségébe pedig kinevezték (2012 júniusában) Ioan Drăgant és (2012 augusztusában) Alina Pavelescu-Tudort. További változások: a nyugdíjazás előtt álló kolozsvári középkor-szakértő Ioan Drăgan, aki Fehér megyéből származik, 1989 óta a Romániai Országos Levéltár kolozsvári fiókjának volt a főnöke, ő lett a iaşi-i az igazgató Dorin Dobrincu helyett, aki visszatért a régi foglalatosságaihoz és szakmáihoz: a kommunizmus, az antiszemitizmus és a posztkommunizmus történetének kutatásához valamint társult egyetemi tanári beosztásához az Alexandru Ioan Cuza Egyetem Történelemtudományi Karán a Copoura épült városba; Alina Pavelescu pedig, a tanulékony, ambíciózus, opportunista, áskálódó és komformista bukaresti hölgy, akit kezdetben éppen Dobrincu léptetett elő az ANR vezetőségi tagjává, majd 2011 szeptemberében az ANR bukaresti fiókjának a főnökévé, miután aligazgatóként összetűzött vele a korábban Nagy Mihály Zoltán által elfoglalt pozíció miatt. Nagy Mihály Zoltán az RMDSZ pártfogoltja, fiatal, magyar nemzetiségű történész, Szilágy megyéből származik, ugyanabból a faluból mint unokatestvére, Szabó Ödön képviselő, aki ugyanakkor az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke. Nagy Mihály Zoltánt szolgálati érdekből, még idejében, főtanácsosi posztba helyezték át (végrehajtó funkcióba) – s vajon hová? – az ANR nagyváradi fiókjához.
Ugyancsak miután 2009 szeptemberében megbukott a szociáldemokrata és demokrata liberális kormány s 2009 decemberében Traian Băsescut újraválasztották Románia elnökévé, 2011 szeptemberében lefektették Szociálista—Liberális Unió (USL) alapjait, a Demokrata Liberális Párt és a Traian Băsescu elleni szövetségét, Crin Antonescu liberálisai kéz a kézben menetelnek Victor Ponta szociáldemokratáival, és egyáltalán nem restellik, hogy számos nomenklaturista, szekurista vagy besúgó és korrupt személy van e két párt egyikében, másikában, ugyanúgy miként a Dan Voiculescu – konspiratív nevén Félix – szekus által vezényelt Konzervatív Pártban is, amellyel együtt néhány hónappal korábban, 2011 januárjában létrehozták az ACD-t, a Közép-Bal Szövetséget.
Talán érdemes megemlítenünk azt is, hogy milyen rendkívül gyorsan emelkedett a ranglistán két másik fiatal „liberális” és történész, akik nemrég még nagy szájjal harsogták a lusztrációt és a volt kommunisták leleplezését, jóllehet ezen fiatalok KISZ-es múltjuk miatt jobb lett volna, ha hallgatnak. Az egyik Mihai Răzvan Ungureanu, aki Iaşi-ból származik, jelenkori történelemre szakosodott, 1998 és 2001 között államtitkár volt, 2004 és 2007 között pedig külügyminiszter, Mircea Geoană, a hivatásos diplomata után következett ebben a tisztségben (Mircea Geoană 2001 és 2004 között volt Románia külügyminisztere.) M. R. Ungureanu a külügyminiszteri székből a Külföldi Hírszerzési Szolgálat (SIE) igazgatói székébe került, ahol 2007 és 2012 között tevékenykedett, onnan pedig miniszterelnökké léptette őt elő Traian Basescu elnök. Rövid ideig, 2012 februárjában és májusában töltötte be ezt az újabb tisztségét, mert a parlament megszavazta az ellene szóló bizalmatlansági indítványt, és a fiatal miniszterelnöknek távoznia kellett. Jelenleg a Civil Erők nevű párt elnöke valamint a halottaiból föltámasztott Igazságosság és Igazság Szövetségé, amelynek másik tagja a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt. T. R. Ungureanu egyúttal még Arad megyei szenátor és egyik lehetséges elnökjelölt a 2014-es választáson. A másik, ugyancsak szép karriert befutott fiatal „liberális” pedig Adrian Mihai Cioroianu. Ő craiovai, a jelenkori történelem szakértője, újságíró és esszéista, liberális párti szenátor volt, Mona Muscă-val és Mihăiţă Calimentével együtt a lusztrációs törvény kezdeményezője, aztán liberális képviselő volt az Európai Parlamentben és e parlamenti csoport (az ALDE) alelnöke, továbbá egy évig, 2007 és 2008 között a Tăriceanu-kormány külügyminisztere, gyakorlatilag Ungureanut követte ebben a tisztségben. Jelenleg, 2012-től, A. M. Cioroianu a Bukaresti Egyetem Történelemtudományi Karának dékánja. Ungureanu, aki a KISZ Központi Bizottságának póttagja volt, az új rendszerben a román külföldi hírszerző szolgálat igazgatója lett (a SIE-jé, amely szekusokkal megtömött titkosszolgálat, főleg a vezetőségében zsúfolódnak ők); Cioroianu pedig, aki szerényebb kommunista tisztségeket töltött be a líceumban és az egyetemen, külügyminisztersége idején tűnt ki, akkor bizonyította be rátermettségét többször is, hatalmas melléfogásokkal.
A Demokrata Párt megalakulása óta kitartóan folytatja a képmutatást, bekebelezett majminden ideológiainak titulált programot (hol szocialista, hol kereszténydemokrata, hol konzervatív, hol pedig liberális) és számos romániai politikai személyiséget, létrehozva a korrupció fölülmúlhatatlan lecsóját. Jelenleg PDL-nek hívják, miután magába olvasztotta – és eltüntette – a liberális pártból kiszakadt liberális-demokrata csoportot. Ezt a pártot továbbra is ugyanaz a FSN-ből, a Nemzeti Megmentési Frontból maradt klikk vezeti, felerősítve egyéb maradvánnyal: apró, harmad vagy negyedrangú helyi kommunista vezetőkkel, kommunista diákszövetségiekkel vagy KISZ-esekkel (mint Emil Boc, Vasile Blaga, Gheorghe Falcă, Cristian Rădulescu – akiket profi módon tisztára mosott a CNSAS). A PDL még tagjai közé emelt időközben üzletemberekké, feddhetetlen kapitalistákká lett szekus tiszteket, akik nemrég az EU és a NATO országaiban kémkedtek (mint Silvian Ionescu), továbbá „tősgyökres/valódi” liberálisokat, Traian Băsescu hűséges híveit, élükön Theodor Dumitru Stolojannal, aki fontos tisztviselő volt a Pénzügyminisztériumban Nicolae Ceauşescu idejében, majd Iliescu idejében is ugyanott folytatta magasba ívelő pályáját, előbb államtitkár lett, aztán pénzügyminiszter, végül pedig még feljebb jutott: 1991 és 1992 között miniszterelnök volt.
S hát a PSD-ről mit lehet még elmondani? Például azt, hogy ott trónol ma is Ion Iliescu a párt tiszteletbeli elnökeként, annak ellenére hogy első rangú nomenklaturista volt. Victor Ponta pedig, akit a „kis Titulescunak” becéznek, a PSD jelenlegi végrehajtó elnöke, politikai tekintetben Adrian Năstase édes gyermeke. Năstase csupán stratégiai megfontolásból vonult vissza egy lépésnyit: jelenleg a párt Országos Tanácsának az elnöke. Erre a PSD imidzsének javítása végett volt szükség, mert Năstase ellen több ügyben is bűnvádi eljárást indítottak (börtönbe is került stb.) Ponta Mircea Geoanăt, Ioan Geoană ceauşista tábornok fiát követte a párt élén, az alelnökök, végrehajtó titkárok és a szocdem vidéki „bárók” között pedig nagyjából ugyanazok a kommunista múltú vagypedig korrupt magatartásuk miatt megvetni való figurák nyüzsögnek, bár néhányan közülük, mint például Nicolae Văcăroiu vagy Octav Cosmâncă háttérbe húzódtak, de az említettek listája még mindig tekintélyes, gondoljunk csak a következőkre: Constantin Niţă, Ioan Chelaru, Liviu Dragnea, Ion Stan, Gheorghe Nichita, Ioan Mircea Paşcu, Constantin Nicolescu, Dan Nica, Marian Vanghelie, Viorel Hrebenciuc, Marian Oprişan, Ion Vasile, Radu Mazăre, Ilie Sârbu. S hozzájuk társultak a fiatal „szocialisták”, az újabb bimbók mint Corina Creţu, Titus Corlăţean, Nicolae Bănicioiu, Robert Negoiţă, Oana Niculescu-Mizil, Dan Şova, Cristian Rizea, Daciana Sârbu-Ponta.
[…]
De a vallási vezetők sem szállnak síkra az igazi lusztrációért, többségük ugyanis még 1990 előtt került magas egyházi tisztségbe. A múlt köde lepi be a legtöbb idősebb egyházi vezető életrajzát, az ortodoxokét, a katolikusokét (sőt a görögkatolikusokét), a protestánsokét (beleértve a neoprotestáns szekták vezetőit is), a CNSAS ugyanis nehezen dekonspirálta néhány ortodox főpap együttműködését a Securitatéval. És a fiatal egyházi vezetők is tartózkodóan viselkednek a lusztrációt illetően, ők politikai okokból teszik ezt, féltik a karrierjüket, vagypedig szolidaritásból illetve rosszul értelmezett papi titoktartásból, egyes esetekben pedig (gondolok itt a főrabbira és a nagy muftira, mindkettő rendkívül fiatal) szóba jöhet a közöny is, illetve a tájékozatlanság. Daniel Ciobotea ortodox pátriárkáról például azt gyanítják, hogy együttműködött a Securitatéval, ugyanis a DIE 36 046-os számú – és ki hitte volna: éppen ő a„konspiráció végett” 1989. december 23-án megsemmisített – egyik dossziéjának a címszereplője (Micsoda balszerencse, mon cher!). Ioan Robu érsek pedig, a bukaresti római katolikus egyházmegye főpapja ugyancsak hasonló helyzetben van, mert annak ellenére, hogy a CNSAS nem talált (vagy nem találhatott) még olyan szekus dossziét, amelynek ő a címszereplője, mindenképpen tekintetbe kell venni azt, hogy Ioan Robut 1983-ban Nicolae Ceauşescu jelölte ki erre a tisztségre, és a kommunizmus utolsó hat esztendejében Robu érsek rendkívül fontos szerepet töltött be a belföldi és a külföldi propagandájában, egyik vezetőségi tagja volt a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának (a FDUS-nak), résztvett a diktátor istenítésében, az USA-val való kereskedelemi kapcsolatban a legnagyobb kedvezmény elvének megőrzésére tett kísérletekben, valamit a nemzetközi közvélemény félretájékoztatásában az országban uralkodó valóságos szociális, gazdasági, politikai és vallásügyi helyzetről.
A romániai civil társadalmat magát is, akárcsak a közvéleményt egyre kevésbé érdekli ez a kérdés, miközben mind az értelmiségieknek, mind az egyszerű állampolgároknak megélhetési gondjaik vannak. A Román Akadémiát és a romániai egyetemeket az „aranykorszakbeli dinoszauruszok és mamutok” ellenőrzik. A hazai civil szervezetek: a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS), a Polgári Szövetség (Alianţa Civică), a Pro-Democraţia, a Transparency International, az Emberi Jogokat Védő Liga (LADO), a Romániai Akadémiai Társaság, az Emberi Jogok Védelmének Romániai Egyesülete (APDOR-CH) és a többiek mind vérszegények, mozgásképtelenek és teli vannak a Securitate egykori munkatársaival, vagyis hamis disszidensekkel, valamint a civil szféra olyan fiatal vezetőivel, akik unják a romániai társadalom erkölcsi megtisztítását, elsősorban inkább a mai közélet pénzügyi, kulturális vagy sajtóbeli vonatkozásai foglalkoztatják őket vagypedig a diszkrimináció elleni küzdelem jelenlegi tendenciái: a nemi, a szexuális érdeklődéssel kapcsolatos, az etnikai, a vallási és a vallási felfogással szembeni megkülönböztetés megszüntetése, továbbá a sajtó, az igazságszolgáltatás, a rendőrség, a közigazgatás, a börtönök és a politikai élet megfigyelése.
Következésképpen megállapíthatjuk, hogy kommunizmus (kizárólag elméleti, formális) elítélése körüli nagy ricsaj, úgy tűnik, előre megfontolt akció volt, amelynek ugyanúgy alanyai mind a hatalmon lévők, mindpedig az ellenzék szerepében ügyködő hazai politikai erők valamint a Securitatéból született titkosszolgálatok, közös törekvésük az, hogy a választók és a Nyugat számára kipipáljanak egy „tartalom nélküli forma” feladatot, s egyben lejárassanak minden valóban kommunizmusellenes tiltakozást és civil követelést, hogy aztán a jó mioritikus hagyománynak megfelelően a kommunista múlttal való szembenézést, ezt az ország demokratikus jövője szempontjából életfontosságú kérdést viszonylagossá tegyék és minimalizálják, vagyis elföldeljék végképp.
Utóirat. Hozzátenném, hogy nem vagyok híve a kommunizmusellenességel és a Tismăneanu Jelentéssel kapcsolatos baloldali elméleteknek, negativista vagy relativizáló kritikáknak illetve vélekedéseknek, miként nem értek egyet a kommunizmusról való nosztalgiázással (a nomenklaturistáknak, a szekusoknak valamint a marxizmus bármelyik típusának a szimpatizánsaival) sem.
Fordította: Zsehránszky István
Maszol.ro

Verespatak: tíz éve készülnek jelentések
A Külügyi Hírszolgálat (SIE) az elmúlt tíz évben több tucat tájékoztatást készített el Verespatakkal kapcsolatban, melyeket az államelnöknek, a kormányfőnek és a gazdasági minisztériumnak küldött el – jelentette ki Teodor Meleşcanu, a hírszolgálat vezetője.
„Nem egy, hanem több tucat tájékoztatás született a témával kapcsolatban, melyeket elküldtünk az illetékeseknek. Ezek a hitelképességre, a megbízhatóságra, az ellenséges erőkre vonatkoztak” – mondta Meleşcanu, hozzátéve, elmegy a Verespatak ügyével foglalkozó bizottság ülésére. A Verespatak-bizottság egyébként tegnap Rovana Plumb környezetvédelmi minisztert hallgatta meg, aki elmondta, a Roşia Montana Gold Corporation kötelessége lesz felszámolni a régi talajszennyeződéseket Verespatakon, ehhez megközelítőleg 300 millió euró szükségeltetik, ez az összeg azonban nem áll az állam rendelkezésére. Hangsúlyozta, Verespatakon 18 elhagyott és nem semlegesített meddőhányó, két elhagyott és környezetileg szintén meg nem tisztított bánya van, valamint 1450 kilométer hosszan húzódó tárnák, melyeken keresztül savas víz szivárog a talajba, egy tárnán keresztül a vízgyűjtő medencébe is, így savas víz szennyezi az Aranyos folyót, minek következtében nagyon nagy mértékben károsul az ökoszisztéma, és a halak is kipusztulnak. Ismertette azt is, az új projektben a környezetvédelmi minisztérium az Európában megengedett érték egyharmadára csökkentette a ciánvegyület koncentrációját Verespatak esetében. „Biztosítottuk magunkat arról, hogy a ciánt csak zárt körforgásban, felügyelet mellett használják fel, és a szállítást is szigorúan felügyelik” – mondta Rovana Plumb. Emellett további biztonsági intézkedések hozatalát is kikötötték a derítőmedence esetében, a vidéken erdősítések is lesznek, ugyanakkor földrengésbiztossá teszik a derítőmedence gátját.
A Verespatak-bizottság ugyancsak tegnap arról is döntött, kérni fogja a hozzáférést a verespataki projekttel kapcsolatos engedélyhez, valamint az Országos Ásványkincshatóság valamennyi dokumentumához – jelentette be Darius Vâlcov, a bizottság elnöke.
A Külügyi Hírszolgálat (SIE) az elmúlt tíz évben több tucat tájékoztatást készített el Verespatakkal kapcsolatban, melyeket az államelnöknek, a kormányfőnek és a gazdasági minisztériumnak küldött el – jelentette ki Teodor Meleşcanu, a hírszolgálat vezetője.
A Verespatak-bizottság ugyancsak tegnap arról is döntött, kérni fogja a hozzáférést a verespataki projekttel kapcsolatos engedélyhez, valamint az Országos Ásványkincshatóság valamennyi dokumentumához – jelentette be Darius Vâlcov, a bizottság elnöke.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csütörtök délután ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács
Csütörtök délután ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), a körülbelül egy óra és 20 percet tartó ülés napirendjén, többek között, a nemzetközi helyzet megvitatása szerepelt, figyelembe véve az ukrajnai eseményeket, illetve a Cantacuzino Intézet tevékenysége.
A CSAT ülésén részt vett Traian Băsescu államelnök, Victor Ponta kormányfő, Titus Corlăţean külügyminiszter, Gabriel Oprea belügyminiszter, Ioana Petrescu pénzügyminiszter, Constantin Niţă gazdasági miniszter, Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter, Mircea Dușa védelmi miniszter, George Maior SRI-igazgató és Teodor Meleșcanu SIE-igazgató, Ștefan Dănilă, a Vezérkar főnöke, Iulian Fota, az államelnök biztonsági ügyekért felelős tanácsosa és Ion Oprișor, a CSAT titkára.
A CSAT ülése nyilvános napirendjén a következő témák szerepeltek: a nemzetközi helyzet felmérése tekintettel az ukrajnai eseményekre; a nemzetközi biztonságért felelős intézmények 2013-as tevékenysége és a 2014-es év főbb célkitűzései; a Cantacuzino Intézet tevékenységének rendellenességei, amelyek kihatással vannak a nemzetbiztonságra; egy országos kibernetikus védelmi rendszer fejlesztésére vonatkozó intézkedések; a CSAT 2013-as évi tevékenysége.
(Mediafax)
Nyugati Jelen (Arad),

Belföldi hírek
Orosz–román vita Moldováról
Stratégiai célkitűzése mind a bukaresti, mind a kisinyovi Európa-barát kormánynak, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság újra egyesüljön az Európai Unióban – nyilatkozta tegnap Victor Ponta miniszterelnök válaszul arra, hogy korábbi, hasonló tartalmú kijelentését az orosz külügyminisztérium felelőtlennek és elfogadhatatlannak minősítette.
Ponta a tegnapi kormányülés elején kifejtette: elkötelezetten támogatja Moldova európai integrációját, és – bár ez túl ambiciózus célkitűzésnek tűnhet – azt szeretné, hogy Moldova 2018–2019-ig (Besszarábia és a román királyság egyesülésének századik évfordulójáig) az Európai Unió tagja legyen. v Tavaly novemberben Traian Băsescu államfő hasonló nyilatkozata keltett nemzetközi visszhangot: kijelentette, hogy országa következő nagy célja a Moldovával való egyesülés kell legyen, de később úgy árnyalta, hogy az Európai Unión belüli „egymásra találásra” gondolt. Ponta akkor bírálta Băsescut, amiért úgymond a román terjeszkedési törekvésekkel riogató moldovai kommunisták malmára hajtja a vizet. Elemzők szerint most Ponta a parlamenti választások előtt álló Iurie Leanca moldovai kormányfő vezette Európa-barát erőknek is segíteni akart.
Európai kórházaknak is tartozunk
Az Európai Román Közösségek Egyesületeinek Szövetsége kéri a román kormányt, hogy sürgősen fizesse ki több mint 200 millió eurós adósságát a különböző európai kórházaknak, mert ha nem törleszt, a romániai betegeket nem fogják kezelni az európai egészségügyi intézményekben. A föderáció megemlíti, hogy egyre több súlyos, esetleg Romániában kezelhetetlen betegségben szenvedő román állampolgár megy el külföldre, hogy megműtsék vagy kezeltesse magát. Egy 2007-es szabályozás ezt megengedi, de a román egészségbiztosítónak meg kell térítenie a külföldi kórházaknak a román betegekre fordított kiadásait. A felhalmozott, 200 millió eurót meghaladó adósságok miatt sok kórházban nem akarnak már romániai betegeket fogadni. A legnagyobb összegekkel Németországnak, Olaszországnak, Ausztriának és Franciaországnak tartozik Románia.
Leszavazták a migrációs tervezetet
Elutasította a képviselőház az önkormányzati vezetők – polgármesterek és tanácstagok – politikai migrációját lehetővé tevő sürgősségi kormányrendeletet. A végső szavazáson 195-en voksoltak a rendelet mellett (ellene 109-en, 21-en pedig tartózkodtak), de ez nem volt elég az elfogadásához. A tervezet ezzel nem bukott el, a szenátusi szavazáson még fordulhat a kocka. A szeptember 2-ától érvénybe lépett sürgősségi kormányrendelet lehetővé teszi az önkormányzati képviselőknek, hogy 45 napon belül más párthoz csatlakozzanak a mandátumuk elvesztése nélkül. A parlament még nem erősítette ezt meg, de már többen éltek a lehetőséggel, és az ellenzék soraiból valamelyik kormánypárthoz igazoltak át. Az RMDSZ nem támogatja a migrációs tervezetet. v Ugyancsak tegnap utasította el a képviselőház a Keresztény-Liberális Szövetség (KLSZ) által a magas adók és a hanyatló gazdaság ügyében benyújtott egyszerű indítványt. Később a kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítványt is felolvasták, ezt is a KLSZ dolgozta ki, és hétfőn vitatják meg, bár Victor Ponta kormányfő szerint az alkotmánybíróság keddi döntése után tárgytalanná vált.
Nincsenek titkos ügynökök
A Külföldi Hírszerző Szolgálat szerint sem az államelnökjelöltek, sem a miniszterek és a parlamenti képviselők között nincs titkos ügynök – jelentette be tegnap Ilie Sârbu SZDP-frakcióvezető, a parlamenti ellenőrző bizottság alelnöke arra a dokumentumra hivatkozva, amelyet Teodor Melescanu hírszerzési igazgató írt alá. Sârbu szerint a Román Hírszerző Szolgálatnak is hasonlóan kellene eljárnia, és el kellene küldenie jelentését a parlamenti szakbizottságnak. Inog a tanügyminiszter széke
Jövő hétig adott ultimátumot Victor Ponta kormányfő Remus Pricopie tanügyminiszternek arra, hogy megoldja az időben el nem készült tankönyvek problémáját, azt sugallva, hogy a gyors megoldás hiánya a menesztéshez vezethet. Az utasítás a tegnapi kormányülésen hangzott el.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Lemondott Teodor Melescanu kémfőnök
Lemondott tisztségéről Teodor Melescanu, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) igazgatója hétfőn, hogy indulhasson az elnökválasztáson.
A Központi Választási Iroda (BEC) szóvivője közölte: keddre várják Melescanut a hivatalba, hogy iktassák az államfőjelöltségét támogató aláírásokat.
Melescanu 2012 februárja óta vezeti a SIE-t, amikor a poszt azért üresedett meg, mert Traian Basescu államfő Mihai Razvan Ungureanu akkori SIE-igazgatót jelölte miniszterelnöknek. A jelenleg 73 éves politikus 2012-ben az akkor ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátori tisztségéből került a külföldi hírszerzés élére, korábban védelmi és külügyminiszter is volt. 1995-ben, a magyar-román alapszerződés előkészítése és aláírása idején ő vezette a román diplomáciát.
Romániában kedd éjfélkor jár le a jelöltállítás határideje a novemberi államfőválasztásra. Melescanut a – gyakorlatilag ismeretlen – Társadalmi Igazságosság Pártja (PDS) jelöli az államfői tisztségre – közölte a BEC.
MTI, Erdély.ma

Rajt előtt
Felsorakoztak immár az államfőjelöltek, a törvényes határidőig 14-en iktatták indulási szándékukat és a támogató aláírásokat a Központi Választási Irodánál.
Köztük a felmérések szerint a győzelemre leginkább esélyes szocialista Victor Ponta, a korábban miniszterelnökként sokkal következetesebbnek és megnyerőbbnek mutatkozó Călin Popescu Tăriceanu, illetve a jobboldalon a jelenlegi kormányfő legkomolyabb kihívójának tartott Klaus Johannis, az elnöki pártot képviselő Elena Udrea, az igencsak harcias volt igazságügy-miniszter, Monica Macovei. Jelentkeztek eddigelé jóformán ismeretlen aspiránsok ismeretlen pártok színeiben – például William Brânză vagy Constantin Rotaru –, de ott vannak a jól ismert örökös jelöltek, a habzó szájú nacionalisták, Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor is. S mert Romániában bármi megtörténhet, a határidő előtt egy nappal ringbe szállt Theodor Meleşcanu, aki hétfőn lemondott a Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetői tisztségéről, kedden reggel pedig már 400 ezer támogató aláírással jelentkezett a választási hatóságnál. A sietség aligha véletlen, a napokban ugyanis kiderült: Klaus Johannis összeférhetetlenségi perét ma tárgyalja a legfelsőbb bíróság, ha pedig vétkesnek találják, Ponta legesélyesebb ellenfele már a rajt előtt kiesik a versenyből. Meleşcanura tehát afféle tartalékjelöltként tekint a román sajtó: ha minden kötél szakad, mögéje sorakozhat fel a jobboldal. De ami bennünket leginkább érdekel: abszolút újdonság, hogy a tizennégy jelentkező közül kettő magyar. E tekintetben tehát számarányához képest jócskán felülreprezentált a magyarság, a kampányban pedig immár ketten tolmácsolhatják az erdélyi, a székelyföldi magyarok igényeit, elvárásait. Azt is pozitívumként értékelhetjük, hogy Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt együttesen közel félmillió támogató aláírást nyújtott be – sikerült tehát olyanokat is megszólítani, akik az elmúlt voksoláskor távol maradtak. Az Erdélyi Magyar Néppárt ráadásul már a megmérettetés előtt győzelemként könyvelheti el, hogy össze tudta gyűjteni az induláshoz szükséges 200 ezer aláírást, és így ismét legitimálta létét, kiköszörülte az európai parlamenti választásokon való távolmaradása miatt esett csorbát, miközben nagyjából egy táborba terelte a nemzeti oldal erőit. Ahhoz azonban, hogy mindannyian nyertesek legyünk, a két magyar jelöltnek tisztán, bátran kell közvetítenie elvárásainkat – nekünk pedig minél nagyobb számban kell a szavazóurnákhoz járulnunk. Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tizennégy jelölt (Államelnöki választások)
Az államelnöki választásokra a kedd éjféli határidőig tizennégy jelölt adta le a törvény által megkövetelt, legalább 200 ezer támogató aláírást, és a központi választási iroda mindannyiuk pályázatát elfogadta – közölte tegnap délután Marian Muhuleţ, az intézmény szóvivője. Ennyi jelölt Románia elmúlt huszonöt évnyi történelmében egyetlen elnökválasztáson sem volt, a nagyszámú aspiráns mellett a legnagyobb újdonság a két magyar jelölt megméretkezése.
Elsőként Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt elnöke kérte felvételét a szavazólapra, a közvélemény-kutatások szerint neki van a legnagyobb esélye, hogy a következő államelnök legyen. A jobboldali jelöltek közül a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata-Liberális Párt alkotta Keresztény-liberális Szövetség színeiben induló Klaus Johannis liberális pártelnöknek van a legnagyobb esélye – Ponta mellett – bekerülni a második fordulóba: a jelöltek közül számára gyűjtötték a legtöbb (2,2 millió) támogató aláírást. A felmérések szerint Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a kormány mellett maradó liberálisokat tömörítő Liberális Reformpárt elnökének támogatottsága is közelíti a tíz százalékot. Az elnökjelöltek között két nő van: Elena Udrea, a Traian Băsescu támogatását élvező Népi Mozgalom Párt vezetője, és a függetlenként induló Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter. Mindketten az elkötelezett jobboldali választók voksaira számítanak. Első ízben fordul elő, hogy két magyar jelölt is összegyűjtötte az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje. Az utolsó napon felbukkant meglepetésjelölt, Teodor Melescanu a Külügyi Hírszerző Szolgálat éléről mondott le, hogy indulhasson az elnökválasztáson. A korábbi liberális politikust a média a jobboldal „tartalékjelöltjének” tekinti arra az esetre, ha az igazságszolgáltatás megakadályozná az összeférhetetlenséggel vádolt Johannis részvételét az elnökválasztáson. A liberálisok elnöke egyébként ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta tegnap, örül, hogy ilyen korai időpontot szabtak ki a tárgyalásra ügyében, amelyet államelnökjelölt ellenlábasai felhasználnak ellene, de „feltétel nélkül” bízik az igazságszolgáltatásban, és hangsúlyozta, a bíróság bármilyen döntését tiszteletben kell tartani. Újra szerencsét próbál az elnökválasztáson több – immár hanyatló népszerűségű – populista politikus, így Gheorghe Funar (független), Corneliu Vadim Tudor (Nagyrománia Párt) és Dan Diaconescu (Dan Diaconescu Néppárt). A listát Constantin Rotaru, a Szocialista Alternatíva, William Brânză, a Román Ökológus Párt és Mirel Amaritei, a Prodemo Párt jelöltje egészíti ki. A központi választási irodának 48 órán belül kell határoznia, hogy a leadott iratok megfelelnek-e a törvényes feltételeknek, a jelöltek ellen azt követően 24 órán belül lehet óvást emelni az alkotmánybíróságon. A szavazólapra felkerülő államfőjelöltek, illetve a választási jelek listája az óvások elbírálása után, szeptember 28-án válik véglegessé. Az elnökválasztás első fordulóját november 2-án rendezik. Ha egyik jelölt sem kapja meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint felének (több mint 9 millió polgárnak) a támogatását, az államfői tisztség sorsa a két legjobban szereplő jelölt között dől el a november 16-án tartandó második fordulóban. A megválasztott elnök december 22-én kezdi meg ötéves mandátumát.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)