Nem tehetjük meg, hogy letagadjuk a múltat. Hogy letagadunk hatvan évet, amiből több mint negyvenet egy olyan korban kellett megélni, leélni, amelyben az újságírói hivatás nem jelenthetett egyebet, mint hamis várakozásokról, rózsaszín reményekről festeni álságos képeket. Domokos Géza elismerte, hogy része volt egy gépezetnek, amely sakkban tartotta az embereket, ezzel keresztezte mások sorsát. A történteket nem lehet semmissé tenni. Egy dolog lehetséges: lehajtani a fejet, írta Domokos Géza öt évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban. Őszinteség. Ez az, amit most, a Romániai Magyar Szó alapításának hatvanadik évfordulóján megjelenő laputód elvár az elődöktől, és végső soron önmagától. „Beálltam, anélkül, hogy valaki kért volna, még csak nem is egy eszme, hanem egy hazug, az embereket manipuláló, megfélemlítő rendszer szolgálatába” – vallotta meg Cseke Gábor volt RMSZ- és Előre-munkatárs is a mostani, 60. „születésnapon” megjelenő évfordulós Színkép-mellékletben. Ők beismerik azt, amit mások tagadnak: önszántukból, kényszer nélkül váltak eszközeivé egy hazug rendszernek. Salamon Márton László főszerkesztő szerint, ha ők ilyen őszinték tudnak lenni, akkor nem tagadják meg őket. Magunk revízióját kell elvégezni, ahogyan Makkai Sándor püspök fogalmazta meg 1931-ben, kritikai nemzetszeretettel, önmagunk, életünk újraértékelésével. /Salamon Márton László: Magunk revíziója. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

A magyarországi politikai táborok nem értenek egyet az anyaországnak a határon kívüli magyarsághoz való viszonyában. Salamon Márton László főszerkesztő politikai primitivizmusnak nevezte az anyaország és a határon kívülre szakadt közösségek rendszerváltás előtti viszonyát. A Magyarországot körülvevő, jelentős magyar közösségeket területükön tudó államok agresszív-uralmi jellegű nacionalista viszonyulásával szemben állt a Kádár-rezsim szocialista internacionalizmusa, ezért csak a nyolcvanas évek második felében vett tudomást a politika a határokon kívüli magyar közösségek létezéséről. A rendszerváltás után jött az „Antall-féle bűvös tizenötmillió bódulata, majd később a Fidesz státustörvény-mézesmadzaga”, a főszerkesztő szerint ezek tévutak voltak. A magyarországi baloldal hol országok közti alapszerződésekre, hol sebtében létrehozott magyar–magyar testületekre, „hol érdektelen budapesti kormányhivatalnokokra bízta ennek a kényes kérdésnek a kezelését. ” A maga érzéketlenségében „talán még a Gyurcsány-kormány tűnt a legfrankóbbnak abban, amit üzent a határon túliak felé: tessék szépen megállni a magu(n)k lábán... ” A Szili Katalin nevével fémjelzett új nemzetpolitikai stratégiát a szintén az Országgyűlés elnöke által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán fogadták el a testület tagjai. Szili ezzel pártján belül próbál helyezkedni, erősítve, hogy az MSZP-ben is van azért kíméletesség. „Kicsit úgy viselkedve, mint a nagykorúsodott gyermek védelmében a szigorú apa akaratával szembeszálló anya. ” /Salamon Márton László: Anya, ország. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Szeptember 17-én 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Megjelent a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé. /Ferencz Melánia: Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

A központi magyar lap megalapításának 60. évfordulóját ünnepelte Bukarestben a napokban ötszázadik lapszámát megért Új Magyar Szó szerkesztősége. A lapelőd Romániai Magyar Szó 1947. szeptemberi alapítása, illetve a 2005. szeptemberi, Új Magyar Szó néven történt újraindulás kettős jubileumát ünnepelték. A rendezvényt Vincze Lóránt, a lapot kiadó Scripta Rt. vezérigazgatója nyitotta meg. „Csináljátok úgy tovább, ahogy a lelkiismeretetek diktálja. Próbáljátok azt egy pillanatra se kikapcsolni, és akkor nagy baj nem lehet” – hagyatkozott Cseke Gábor, a Romániai Magyar Szó és az Előre egykori munkatársa a laputód Új Magyar Szó munkatársainak. Cseke Gábor levelét Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője olvasta fel. „Nem voltam elég erős nemet mondani a manipulálásoknak, bárhonnan is értek. Ez volt az átok a munkámon” – vallotta meg Cseke Gábor. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a lap szakmai sikereit méltatta, hangsúlyozva annak a nyelvi igényességnek a szükségességét, amelyre korábban sokkal kényesebbek voltak a napilapok munkatársai is, mint manapság. Ágoston Hugó az ÚMSZ korábbi főszerkesztőjeként, jelenlegi vezető publicistájaként mondott beszédet. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Szövetségének elnöke tolmácsolta a szakmai testület elnökségének üdvözletét, és – a Brassói Lapok főszerkesztőjeként – visszautalt az RMSZ hatvan évvel ezelőtti megalapítására, amikor a BL akkori főszerkesztője, Kacsó Sándor „utazott le Bukarestbe, lapot alapítani”. Verestóy Attila, az Új Magyar Szót kiadó Scripta Kiadó főrészvényese méltányolandónak nevezte a magyar központi napisajtó üzleti szempontból meg nem térülő támogatását. /Lapalapítási évforduló. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Számszerűsített adatok támasztják alá, hogy az erdélyi megyék uniós támogatások terén alultámogatottak. A magyarok által nagyobb számban lakott térségek az előcsatlakozási alapok vesztesei voltak. A fejlesztési régiók átrajzolásával kapcsolatban az RMDSZ valóban vádolható azzal, hogy hol előre-, hol hátratolta prioritáslistáján. A régiók 1998-as létrehozásakor az RMDSZ nem tulajdonított elég jelentőséget ennek. Közben azért a háttérben folyt a szakértői munka, készültek a felmérések. /Salamon Márton László: Politikai étlap. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

Orbán Viktor Fidesz-elnök az Európai Néppárt nevében – annak egyik alelnökeként (a sok közül) – azt állította, hogy az EPP Tőkés László független jelöltet támogatja a romániai európai parlamenti választásokon az EPP-tag RMDSZ ellenében. Salamon Márton László főszerkesztő szerint ez már magában abszurdum, majdnem olyan, mintha egy politikai párt a saját maga állította jelölttel szemben egy másik jelöltet támogatna. /Salamon Márton László: Higgy és ne kutass? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben rámutatott: Romániában az igazságszolgáltatást és a Korrupcióellenes Ügyészséget politikai célokra, politikai leszámolásra használják fel. Markó nagyon jó kezdeményezésnek tartja a román–magyar kormányüléseket. A kisebbségi törvénytervezet több mint két és fél éve áll, és nincs esélyt az elfogadására. A Konzervatív Párt a román nyelv oktatásának megszigorításával riogat. Megvan az esély akár a visszarendeződésre is, ha nem vigyázunk, hangsúlyozta. A magyarság egyik jelentős személyisége, Tőkés László független jelöltként indul. Ő már 1996-ban az RMDSZ-szel szemben támogatott egy független jelöltet a Hargita megyei parlamenti választáson. 2000-ben és 2004-ben is az RMDSZ-szel szembeni törekvéseket támogatta. A választási kampányra meg nem támadást ígértek egymásnak. Markó úgy látja, nem tartják meg a megegyezést. Az egyezség után keményen megtámadta Tőkés László püspök az RMDSZ-t. Azt RMDSZ-nek nem érdeke, hogy magyar–magyar vitává változtassa a választási kampányt. Markó nem látja, hogy akik az RMDSZ-szel szemben állnak, ajánlottak volna valamire is megoldást. Probléma az erdélyi magyarság szociális problémája. Ebben nem egymással van vitánk, hanem a románokkal, a román politikával. Az autonómiát szintén a románoktól kell megszerezni, ebben egységesnek kell lenni. /Salamon Márton László: Lupus in fabula az igazságügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

Salamon Márton László, a lap főszerkesztője szerint aligha hihető, hogy a szavazópolgár számára hirtelen fontossá váltak volna a közösségi kérdések, az egyéni gondokkal, problémákkal szemben. A „romániai magyar politikusok – ideológiai és egyéb hovatartozástól szinte függetlenül – szentül meg vannak győződve arról, hogy a romániai magyar választó alapjáraton nemzetféltő, nacionalista, múltbanéző és múltba feledkező?”A választások előtt a magyar kisebbségi politikusok egymást licitálják túl abban, hogy ki tud nagyobbat mondani „többségipolgár-pukkasztó szlogenekből”. Valójában az RMDSZ megbízásából készült felmérés szerint a magyar választók által legsürgősebben megoldandó kérdések: az alacsony jövedelmek, nyugdíjak növelése, a munkanélküliség csökkentése, az infláció megállítása. Az RMDSZ-t a következő problémák foglalkoztatják: 1. Az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban, 2. A magyar kisebbség autonómiája, 3. Az egyházi javak helyzetének rendezése. A főszerkesztő hangsúlyozta, a szavazópolgár számára nem elsődlegesek a közösségi kérdések, hanem saját gondjai foglalkoztatják. Továbbá a keménykedések a román nacionalisták malmára hajtják a vizet. Salamon Márton László hozzátette: Sógor Csaba szlogenje, amely szerint ő csak a keresztény magyarokat képviselné majd Brüsszelben, szalonképtelen Európában. /Salamon Márton László: Pityókát vegyenek! = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

A meg nem támadás mese. „Még ha az RMDSZ-en látszik is az önmérséklet szándéka a Tőkésékhez való viszonyulásban, a püspök-politikus viszont a teljes arzenálját beveti orbánviktorostól, a provokáció eszközétől sem riadva vissza” – írta Salamon Márton László főszerkesztő. Élesben megy a magyar-román csörte is, mióta a román nacionalisták megtámadták Markó Béla RMDSZ-elnök múlt hétvégi, radikálisabb hangvételű beszédét. A főszerkesztő szerint a nacionalista román pártoknak érdeke Tőkést támogatni, így érhetik el azt, hogy ne legyen magyar képviselő. Emiatt az RMDSZ-nek nagyobb a felelőssége abban, hogy milyen üzeneteket közvetít a román többség felé. Provokáció az a bejelentés, hogy Orbán látogatását az RMDSZ megzavarni készül. Mi lesz itt még? /Salamon Márton László: Mi lesz itt még? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Az RMDSZ a lehető legjobban időzítette régióátrajzolási offenzíváját: egy ehhez hasonló elképzeléssel elő lehet rukkolni még az EU romániai nagyköveteinél is, ezt megtette október 30-án a szövetség. Üres duma, mondta Eörsi Mátyás SZDSZ-es magyarországi képviselő arról, amit Tőkés László a nemzetben politizálásról EP-választási program gyanánt hangsúlyozott: az összmagyarság érdekeit képviselné Brüsszelben. Eörsi szerint Brüsszelben kevés az olyan terület, ahol összmagyar fogalmakban lehetne gondolkozni. Salamon Márton László főszerkesztő szerint az ilyen megfogalmazásoktól óvakodni kell Európa fővárosában, ahol a tagországok érdekei mellett csakis regionális érdekek férnek meg, mint számba vehető szempontok. Orbánnak nem lesz rossz a lelkiismerete azért, hogy esetleg miatta nem jut be romániai magyar képviselő az EP-be, mert Brüsszelben majd ellátja a magyarországi “nemzeti oldal” a képviseletet. A főszerkesztő szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke számára a romániai magyarok brüsszeli képviselete nem tét. Az igazi tét a szavazatokban kifejeződő népszerűség. /Salamon Márton László: Üres duma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Romániában csak az érdekes, hogy ki volt besúgó. De hogy mi van azokkal, akik áldozatai voltak a kommunista rendszernek, az nem elég érdekes. Nincs empátia az áldozatokkal szemben, ezt mutatja az, ahogyan a posztkommunista Közép-Kelet-Európában a jogi és erkölcsi rehabilitáció végbement. Romániában az 1989 előtti politikai ítéletek megsemmisítése, az egykori áldozatok vagy hozzátartozóik kárpótlása továbbra is kétséges. A civil társadalom passzivitása érezhető. A lakosság negyedét nem érdekli a volt politikai foglyok rehabilitálásának kérdése. /Salamon Márton László: Együttérzés vagy bosszú? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

„Európának rossz a lelkiismerete” – hangzott el több ízben Brüsszelben azon a „társas kiránduláson”, melyre a búcsúzó EP-s képviselők a sajtót invitálták. Huszonhét romániai magyar újságíró és néhány végzős diák érkezett Brüsszelbe. „Védett, de kipusztulóban lévő faj” – írta Salamon Márton László főszerkesztő. Az erdélyi magyar látogatók beszélnek több magyar képviselővel. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-képviselő a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos aláírásgyűjtési kezdeményezésével „igyekszik minél jobb fényben feltűnni. ” Brüsszelben az EP-képviselői felszólalások időben szigorúan korlátozottak: „egypercesek. Aztán levágják a mikrofont. Akkor is, ha az illetőt Tőkés Lászlónak hívják, és egy perc alatt még csak egyetlen zsoltárból sikerült idéznie egy fél szakaszt... ” /Salamon Márton László: EP-s megjegyzések Európa fővárosából. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Románia választás előtt áll. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ezért tett olyan megállapításokat, amelyek a romániai EP-választásokhoz kapcsolódnak. Kifejezte aggodalmát amiatt, hogy a romániai magyarság brüsszeli képviselet nélkül maradhat. Gyurcsány hazai riválisa, Orbán Viktor részt is vesz az egyik jelölt kampányában. Gyurcsány nyomatékosan leszögezte: a román államelnök által „felügyelt” Demokrata Pártot tartja felelősnek amiatt, hogy a kormánykoalíció kialakításakor ígéretesen indult, és a 2005-ös bukaresti közös kormányülésen még hangsúlyos kérdésként napirenden levő romániai kisebbségi törvény zátonyra futott. Azt már csak hozzágondolhatta a magyar miniszterelnök, hogy ugyanazt a Traian Basescut terheli a felelősség, „amiért Tőkésék eléggé kikupálódhattak ahhoz, hogy zsarolási pozícióba kerüljenek az RMDSZ-szel szemben”, állította a lap főszerkesztője. Salamon Márton László örvendetesnek tartja, hogy a kétoldalú kapcsolatokban a hangsúlyok a szimbolikus térből egyre inkább a gazdaság területeire költöznek. /Salamon Márton László: Kikupálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2007 Romániája már távolról sem ugyanaz, mint 1989 Romániája. Ez az – immár Európai Unió-tag – ország határozott lépéseket tesz afelé, hogy felöltse magára a nyugati típusú demokráciák jellemző vonásait. Ahhoz, hogy közösségként tényező maradjon ezeken a tájakon, az erdélyi magyar kisebbségnek is ehhez a törekvéshez kell felzárkóznia. Nem pedig papi palástok mögül vicsorítania a fogát azokra, akik – felismerve a felzárkózás szükségességét – a fejlődés útját választották – írta Salamon Márton László főszerkesztő. /Salamon Márton László: 1989–2007. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Az „autonómia” fogalom kezd egyfajta varázsszóvá válni, amely egy csapásra minden problémát megold, olvasható Ruth Lapidoth izraeli politológusnak autonómiaformákkal foglalkozó tanulmányában. Lapidoth szerint az autonómia az etnikai feszültségek csökkentésének eszköze, mely az önrendelkezési jogon alapul. Azonban az önrendelkezési jog jogilag nem pontosan meghatározott. A romániai választási kampány magyar közéletben a szemben álló felek valóban varázsszóként ejtik ki az autonómiát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csak higgadtságra intett, nem azt mondta, hogy ártana az erdélyi magyarságnak az autonómia, magyarázta Salamon főszerkesztő. Szerinte ez a magyar nemzetpolitikában bekövetkezett fordulat, nem úgy, ahogyan Németh Zsolt gondolja, hanem mert a fogalmak tisztázása valóban történelmi fordulat lenne. /Salamon Márton László: Imamalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

A magyar sikerhez nagyon kellett a nagyfokú román választói apátia. A magyar választói jelenlét – az átlagost ugyan jóval meghaladta – abszolút számokban azonban alacsonyabb volt a korábbiaknál. 1990 óta ez az első olyan választás, amikor a román nacionalista alakulatok nem érték el a bejutáshoz szükséges küszöbértéket. Ami annak tulajdonítható, hogy a korábban Román Nemzeti Egységpártban, majd Nagy-Románia Pártban /PRM/ tömörült román szélsőjobb szétaprózódott apró pártocskákká. A PRM mellett megjelentek olyan alakulatok, mint a Becali-féle Új Generáció Pártja, Voiculescu Konzervatív Pártja, a Cozmin Gusa Nemzeti Kezdeményezés Pártja. Ezek együtt továbbra is 15 százalékos eredményhez közelítenek – egyenként viszont kiestek. Az RMDSZ vezetői közül a legtöbben irreálisan magas előrejelzésekkel rukkoltak elő. /Salamon Márton László: Számok mögött. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

A szórványban, illetve tömbben élő erdélyi magyarság kétféle érdekképviseletet, kétágú RMDSZ-t igényelne. A szervezet két ágának, a „Székelyföldi RMDSZ”-nek, illetve „szórvány-RMDSZ”-nek úgy kellene összefonódniuk, hogy csupán a végcélban – parlamenti küszöb elérésében– lenne összehangolt tevékenység, közös vezetés. Az RMDSZ a sikeresen szereplő pártok közé tartozik, ennek ellenére szükséges a következtetések levonására. A Szövetségi Állandó Tanács döntése, a székelyföldi területi szervezetek megyeibe tömörítése segíti az irányíthatóságot, összefogottságot. /Salamon Márton László: Politikai életnedvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Aki dicsőítő verseket írt Ceausescuhoz, és most is a közéletben tevékenykedik, álljon elő. Erre „sarkall” leleplező-sorozatában a maszol.ro Előre című „könyöklőblogja”, mely eddig Oláh Istvánt és Barabás Zoltánt „vette elő” az Előre régi számai alapján. Mindketten ma is aktív személyek. Gáspárik Attila betársult Salamon Márton László mellé. „Virtuális Múzeumra gondoltam, ahol kiállítjuk régi dolgainkat” – fogalmazott Gáspárik Attila. Egyrészt okulásul a fiatalok számára, másrészt példamutatásként, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Salamon Márton László szerint a legérdekesebb a nyolcvanas évek második feléből a régi pártlap, az Előre számainak vizsgálata. Közéletileg ma is aktív személyeket találtak az elnyomó kommunista rezsimet kiszolgáló írások közlői között. Az Előre blog Nicolae Ceausescu elvtárs születésnapjára, illetve hozzá írt verseket tett közzé például a Székelyudvarhelyen élő, MTI-Press–díjas Oláh Istvántól, vagy Barabás Zoltántól, ki jelenleg a királyhágómelléki református püspökség Partiumi Közlöny című lapjának főszerkesztője. Azt várják, hogy a versek írói megszólaljanak. „Nem értek egyet azzal, hogy tizennyolc éve Hajdú Győző az egyetlen mumusunk, eközben töretlen karriereket látunk” – állítja Gáspárik. Szerinte az írástudóknak jóval nagyobb a felelőssége. Dicsérő verseket írni nem volt kötelező. Az RMDSZ-en belül is vannak ma tisztségben olyanok, akik írtak dicsérő verseket: Molnos Lajos tanácsos vagy Magyari Lajos. /Gergely Edit: Mumusok és pellengérek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Traian Basescu államfővel találkozott Tőkés László EP-képviselő a héten Bukarestben. A találkozó után Salamon Márton László főszerkesztő beszélgetett a püspökkel. Basescu többször kimutatta már rokonszenvét az RMDSZ-szel szemben álló magyar politikai törekvések iránt. Minek tulajdonítja ön ezt a szimpátiát? – hangzott a kérdés. Fontos Románia elnöke számára a 35 európai parlamenti képviselő. Azelőtt semmilyen szimpátiát nem tapasztalhatott. Nem igaz, hogy a kampány alatt támogatta őt Basescu. Egyházi vezetőként kért találkozót korábban az államfőtől, akkor választ sem kapott. A sajtó szerint Tőkés László egy magyarországi intézménytől, a fideszes vezetésű esztergomi önkormányzattól kért támogatást kampánycélokra. Márpedig a törvény szerint külföldi jogi és fizikai személyeknek tilos finanszírozniuk a választási kampányt. Közismert, válaszolta Tőkés, hogy a magyar kormányzat csökkentette a határon túli egyházak támogatását. Nem választási kampányra kért támogatást, levelében említés sem tett erről. Az a levél az egyházi támogatásról szól. A levél végén Tőké László említést tett arról, hogy milyen feladatok következnek számára, mint EP- képviselőjelölt. Markó Béla úgy fogalmazott: nem tudja, kivel is kellene most tárgyalnia: Tőkés Lászlóval, Szász Jenővel vagy a Fidesszel? „Ez öncélú ironizálás volt Markó részéről. Egyértelmű: azokkal kell tárgyalni, akikkel szeptember 6-ig tárgyaltak” – válaszolt a püspök. Az ÚMSZ elkezdte közzétenni honlapján a múlt rendszert, a kommunista hatalmat dicsőítő szerzők műveit, köztük van Barabás Zoltán, a Partiumi Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjának főszerkesztője, aki Ceausescu születésnapjára írt verset. Tőkés leszögezte, szükség van a múlt felfedésére. Azonban különbséget kell tenni: más az, ha valakiből kicsikartak valamit, más, ha önként tette. Barabás Zoltánnak kapcsolatban kijelentette, nem személyeskedne ebben az ügyben, ez partikuláris kérdés. /Salamon Márton László: „Partikuláris kérdések” Tőkéshez. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Megnyitotta a hét végén kolozsvári fiókszerkesztőségét az Új Magyar Szó. Salamon Márton László főszerkesztő elmondta, a kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara épületének harmadik emeletén levő székhelyen készül majd el a lap több rovata. /Az ÚMSZ „megvetette a lábát” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Tőkés László EP-képviselő, közleményben reagált az ÚMSZ-ben megjelentekre. December 5-én, a Traian Basescu államelnökkel való találkozó után sajtóértekezletet tartottak Bukarestben. Tőkés László interjút adott Salamon Márton Lászlónak, a bukaresti Új Magyar Szó főszerkesztőjének. Nevezett újságíró és az általa szerkesztett napilap szinte kivétel nélkül, minden esetben elfogult rosszindulattal veszi tollára a nevét, írta a püspök. Salamon Márton László ezúttal sem tagadta meg magát, nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette, hanem provokálóan negatív kérdéseivel Tőkés Lászlót kívánta rossz színben feltüntetni. Salamon főszerkesztő interjúja egy részét a Gáspárik Attilával közösen szerkesztett ún. „könyökblogjában” használta fel, anélkül hogy erre engedélyt kért volna. Jobban érthető azok vétsége, akik közvetlen – vagy közvetett – kényszerűség hatására a régi rezsim előtt hajlottak meg, mint azoknak az erkölcstelensége, a mai hivatalos – magyar – pártpolitikát éltetik. A pártos Új Magyar Szónak és tollnokainak aligha van erkölcsi alapjuk a régi rendszer „írástudóit” kipellengérezniük. Tőkés László kérte a lapot, olvasóikat ne tájékoztassák félre. Nem felel meg a valóságnak, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60−40%-os volt. Az sem igaz, hogy: „Az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót” /”Tőkés a viszály almája”, ÚMSZ, dec. 12./ Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Ágoston Hugó szintjét jelzi a következő állítása: „Eléggé nyilvánvalóan körvonalazódik Traian Basescu, Orbán Viktor és Tőkés László pokoli terve a hatalom átvételére az erdélyi magyar szavazók lelke fölött” (ÚMSZ, dec. 9.). /Közlemény, dec. 20./ Az ÚMSZ a közleményt csak maszol.ro oldalán hozta, az újságban nem közölte, viszont a főszerkesztő az újságban válaszolt: Tőkés László püspök EP-képviselő közleményben kifogásolta, hogy az interjú készítője „nem a kedvező módon megvalósuló erdélyi magyar európai képviselet felvetette kérdéseket feszegette”. Tőkés az ÚMSZ egyéb írásait is felidézte közleményében, amelyben kifejti, „nem felel meg a valóságnak az az ismételt állításuk, hogy az RMDSZ „kétharmados eredményt” ért volna el az EP-választásokon. A valós arány mintegy 60–40%-os volt. ” Az ÚMSZ november 27-i lapszámában írta: az össz-szavazatok 63–37 arányban oszlottak meg. Az ÚMSZ Tőkés a viszály almája című írás kapcsán a püspök felvetette, nem bizonyult igaznak az az állítás, miszerint „az EPP-frakció tegnap este, lapzárta után döntött arról, hogy befogadja-e soraiba Tőkés Lászlót”. Valójában a döntés jövő év januárjára maradt. Az ÚMSZ magyarázata: ez a lapzártáig még nem volt ismeretes. Tőkés László minősítette a lapot és munkatársait, és szóvá tett olyan szövegeket, amelyek nem az Új Magyar Szóban jelentek meg, hanem az maszol.ro-n található Előre „könyökblogon”, amelyet Salamon Márton László vezet Gáspárik Attilával közösen. /Tőkés nehezményezi az ÚMSZ „provokáló” kérdéseit. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

Romániában a gazdasági fellendülés, növekedés leállni látszik, az elért eredmények kiteljesedésének a belső, politikai viszályok szabnak gátat. A demokrácia irányítottá kezd válni, a hatalmi ágak összefonódnak, és az államvezetés egy kézben összpontosul. A folyamatok részben még visszafordíthatóak. Gémesi Ferenc szakállamtitkár évzáró tájékoztatóján használta ezt a fogalomtársítást – „szomszédságpolitika-nemzetpolitika” – ezeknek a fogalmaknak a mentén kell eldőlnie, milyen koncepció alapján alakul majd ki az Európában háromféle – schengeni, uniós, EU-n kívüli – státust élvező magyar közösségek közötti kapcsolatrendszer. /Salamon Márton László: Nagykorúsodás, serdülőkori zavarokkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

Ebben az évben lesznek helyhatósági választások, parlamenti választások. Az RMDSZ a helyhatósági választások eredményeit tekintetbe véve lesz majd kénytelen egyezkedni ellenzékével. Fel kell készülni minden lehetséges forgatókönyvre, nem kellene megvárni ezzel sem a parlamenti ülésszak kezdetét. Salamon Márton László főszerkesztő szerint az RMDSZ-nek újra ki kellene találnia önmagát. /Salamon Márton László: Mérgezettegér tempóban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

A széki berendezkedés – például az RMDSZ székelyföldi területi szervezetei – olyan kisrégiós identitásokat hangsúlyoznak a fontosabb identitásokkal szemben, amelyek bonyolítják a döntéshozási mechanizmusokat, konkurenciahelyzetet teremtenek azonos szintű szervezetek között. A formaváltásnak azonban társulnia kell társadalmi konszenzussal. Először ehhez kell eljutni. /Salamon Márton László: Tartalom és forma. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Elég erős-e a romániai magyar közösség ahhoz, hogy képes legyen „eltartani” két vagy több erős politikai szerveződést? Felkészült az erdélyi magyar társadalom politikai pluralizmusra? Az RMDSZ vezetői szerint nem. Székelyföld továbbra is az ország legelmaradottabb vidékei közé tartozik. Amennyiben a pluralizmus a közösségi képviselet teljes elvesztéséhez vezethet, akkor ezt a jogot gyakorolni felér az öngyilkossággal, írta Salamon Márton László főszerkesztő. /Salamon Márton László: Öngyilkosság? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Több határon túli magyar értelmiségi csatlakozásával immár nemzetközivé terebélyesedett a tervezett debreceni Wass Albert-szobor felállítása elleni tiltakozás. Wass Albert szobrát a debreceni Polgári Casino Egyesület magánadományokból készítteti el a városi közgyűlés hozzájárulásával. A szobor alapkövét február 15-én helyezik el, a tervek szerint Kósa Lajos, Debrecen polgármestere mond majd beszédet. A tiltakozó levelet megfogalmazó Borbély Szilárd költő, egyetemi docens nyilatkozata szerint egy köztéri szobor nemcsak képzőművészeti alkotás, hanem szimbolikus tartalmak megjelenítője.,,Wass Albert körül még lezáratlan jogi és politikai viták folynak. Helyét még sem a szakma, sem az idő nem jelölte ki" – olvasható a nyilatkozatban.,,Tiltakozunk az ellen, hogy politikai testület saját hatáskörében – ha szimbolikusan is – írói rangot adományozzon. Tiltakozunk a magyar kultúra nevében az ellen, hogy köztiszteletet élvező szerzők nevét egy demokratikusan választott testület kellően meg nem alapozott döntése kompromittálja" – tartalmazza a tiltakozó nyilatkozat, amelyet mások mellett aláírt Kukorelly Endre író, Ágoston Zoltán szerkesztő, Márton László író, Mészáros Sándor szerkesztő, Bártori Csaba író, Kállai R. Gábor író, Sándor Iván Kossuth-díjas író, Szkárosi Endre költő, Ungváry Rudolf író, Radnóti Sándor egyetemi tanár, Balla Zsófia költő-író, Kálmán C. György irodalomtörténész, Grendel Lajos író, egyetemi oktató (Szlovákia), Károlyi Csaba szerkesztő, Tábor Ádám költő, Böszörményi Gyula író, Darvasi László író, Závada Pál író, Kőrössi P. József író, Csordás Gábor író, könyvkiadó, Mesterházi Mónika költő, Kántor Zsolt író, Gömöri György költő (London), Szerbhorváth György újságíró (Szerbia), valamint több debreceni közéleti személyiség. /Wass Albert debreceni szobrát ellenzik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

A romániai magyarság most kezdi ízlelgetni: milyen érzés is az, ha több magyar politikai szerveződés közül választhat. Délvidéken a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége együtt indulnak a májusi tartományi és helyhatósági választásokon. Egy évvel ezelőtt még nehéz lett volna elhinni, hogy az egymással csatározó vajdasági magyar politikai szerveződések leülnek a tárgyalóasztalhoz. /Salamon Márton László: Ivartalanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

Koszovó kérdésében minden román párt egy követ fúj. Amikor a „román nemzeti érdek” megkívánja, a harcban álló felek is képesek fegyverszünetet tartani és össztüzet zúdítani az RMDSZ-re, a romániai magyar kisebbségre. Azok az országok függetlenség-ellenesek, amelyek területén jelentős kisebbségi közösségek élnek. /Salamon Márton László: Az ösztön győzelme. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

Az RMDSZ szórványban „erősebb”, azonban egyéni választókerületes rendszerben Székelyföldön már nehezebb a dolga. Amennyiben a Magyar Polgári Pártot a választásokig bejegyzik, az RMDSZ-nek Székelyföldön osztoznia kell a mandátumokon. /Salamon Márton László: Üdvözülés? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője szerint a Magyar Polgári Pártot, Szász Jenő pártját akkor is bejegyezték volna, ha történetesen nem csak a sajtó szúrópróbáján fennakadt több tíz, hanem mind a 25 ezer aláírás hamisnak bizonyul. Traian Basescu államfő hatására történt a bejegyzés. A főszerkesztő szerint „egyértelműen törvénytelen” a bejegyzés, alapos gyanú szerint politikailag befolyásolt döntésről van szó. Ez is március 15-i üzenet a javából. /Salamon Márton László: Üzenetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./