Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. november 2-3.
"A Kolozsvár melletti Kisbácson minden évben megtartják a szüreti mulatságot, amikor a fiatalok népviseletben táncolnak a művelődési házban. Deák Ferenc RMDSZ-elnök és lelkes csapata minden évben jó munkát végez. Megjelent Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is, aki pár mondatos köszöntőt mondott: "Azért jöttünk ide, hogy kapjunk valamit önöktől. Kapjunk egy ünnepet, kapjunk egy látványt, ennek a gyönyörű magyar népviseletnek a látványát, amellyel egyikünk sem tud betelni, mert ez csak kizárólagosan a miénk. Ez is összeköt minket. Főleg kapjuk azt, ami a legfontosabb, az együttlét örömét. A közösség örömét." /Csomafáy Ferenc: Erősödő gyökerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2-3./"
1996. november 3.
Nov. 3-án este Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és más RMDSZ-tisztségviselők részt vettek a Pro TV hajnalig tartó egyenes adásában. Markó Béla éjfélkor, az urnák lezárása után közzétett közvélemény-kutatás adatait kommentálva elégedetten nyugtázta az RMDSZ eredményeit. Frunda György államelnök-jelölt úgy nyilatkozott, hogy az RMDSZ elnökjelöltjére adott szavazatok bizonyítani fogják, hogy elérte a célt, amiért vállalta az elnökjelöltséget: lebontani a magyarellenes pszichológiai falat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 4., 901. sz./
1996. november 6.
Nov. 5-én átadták a Bethlen Gábor Alapítvány kitüntetéseit a Magyarok Világszövetsége székházában. Bethlen Gábor-díjban részesült: Erdélyi Zsuzsanna folklorista, Markó Béla költő, az RMDSZ szövetségi elnöke, Szépfalusi István író és felesége Szépfalusiné Wanner Márta műfordító, a bécsi Bornemisza Péter Társaság munkatársai. A Tamási Áron-díj idei kitüntetettje Pálfy G. István újságíró. Márton Áron emlékéremmel ismerték el Bohumil Dolezal prágai történész, Jáki Sándor Teodóz győri bencés tanár, valamint Sárközy Péter Rómában élő egyetemi tanár munkásságát, továbbá a Sao Paoloban működő Könyves Kálmán Szabadegyetem eddigi tevékenységét. Posztumusz Márton Áron-díjat kapott Horváth Antal csíkszentdomokosi kanonok. /Népszabadság, nov. 6./
1996. november 6.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 6-án az elnökválasztás utáni együttműködés lehetőségeiről megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével. Ugyanaznap Markó Béla találkozott Emil Constatinescuval, a Román Demokrata Konvenció elnökével, valamint Mircea Ionescu-Quintusszal, a Nemzeti Liberális Párt elnökével. Ionescu-Quintus leszögezte, hogy Viorel Catarama alelnök kijelentése, miszerint pártja ellenzi az RMDSZ részvételét a koalícióban, nem több magánvéleménynél. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 903. sz./
1996. november 6.
"Az RMDSZ államelnök-jelöltet állított, a megyei RMDSZ-küldöttségek egymást túllicitálva biztosították Frundát támogatásukról. Megváltoztak az erőviszonyok. Kiderült, hogy Frunda Györgynek legalább akkora támogatottsága van, mint Markó Bélának, állapította meg Csutak István. A Bukarestből Budapestre áttelepült Molnár Gusztáv írásában kifejtette, hogy "a Tőkés-Markó-Takács-vonal politikai halálra van ítélve Frunda Györggyel szemben, aki számu/n/kra az egyedüli üdvözítő megoldást kínálja." "Azt még a jelenlegi budapesti hatalom is sejti, hogy Tőkés Lászlót - bármennyire is kényelmetlen számára - kiiktatni nem tudja. Ám ha valaki mást kíván ejteni, előbb "tőkésistának" kell bélyegezni. Azután jöhet az össztűz." Borbély László kibukott a képviselőségből, neki az ügyvezető elnökséget kell megcéloznia ahhoz, hogy fentmaradjon. /Csutak István: Szellemes húzás volt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./ Molnár Gusztáv írása: 1602. sz. jegyzet."
1996. november 8.
A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./
1996. november 8.
A parlamenti választáson győztes Demokratikus Konvenció és a Szociáldemokrata Unió tárgyalásokat kezdett közös kormány alakításáról. Az RMDSZ belépése a következő kormányba attól függ, hogy sikerül-e kialakítani kölcsönös érdekeket. Részvételük nem lehet öncél, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Konkrét javaslatot nem kaptak a győztes pártoktól. /Népszava, nov. 8./
1996. november 10.
Markó Béla szövetségi elnök meghívására nov. 10-én a marosvásárhelyi Bernády-házban találkoztak az RMDSZ újonnan megválasztott szenátorai és képviselői. Tanácskoztak a következő hetek teendőiről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 11., 906. sz./
1996. november 13.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök felhívásukban mindenki felszólítanak arra, hogy nov. 17-én a demokratikus ellenzék közös jelöltjére, Emil Constantinescura szavazzon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 13., 908. sz./
1996. november 14.
Az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta létre 1996 áprilisában. Elnöke Markó Béla, alelnöke Kelemen Árpád, titkára Ferenczi Rita. Az alapítvány ügyvezetője, Somai József elmondta, hogy elsőnek egy 1997-es falinaptár készült el. A naptár célja, hogy az Iskola Alapítvány ismertté váljon országszerte, de főleg tanügyi berkekben. Tizenhárom város nagy múltú iskolájának Orth István /Nagyszeben/ színes grafikái alapján 6000 példányban készült naptárt több mint 50 iskolába juttatták el. Emellett 22 korszerű, nagy kapacitású számítógépet juttattak el Medgyesre, Szentegyházasfalura, Érmihályfalvára, a kolozsvári Báthory István Líceumba, Zetelakára, Szilágysomlyóra, Zilahra, stb. Nemcsak magyar iskoláknak adományoznak, hanem - például Zilah és Medgyes esetében - román-magyar tagozatú iskoláknak is, amelyet közösen használnak. Az alapítvány elsősorban anyagi és erkölcsi támogatást akar nyújtani a magyar iskoláknak, elő akarja segíteni az oktatás korszerűsítését. A terveikben szerepel az oktatók továbbképzése, magániskolák létesítése, szociális és tanulmányi ösztöndíjrendszer létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
1996. november 16.
"Az Evenimentul Zilei okt. 24-i száma szerint "Tegnap Baróton Frunda György, Markó Béla, Takács Csaba és Borbély László részt vett a magyarok erdélyi honfoglalásának 40. évfordulójára szervezett Koszorúzáson." /Történelemhamisítás. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./ "
1996. november 20.
Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke megbeszélést folytatott Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. A megbeszélés a kormánykoalíciós tárgyalások előkészítésével kapcsolatosak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy indokolt az RMDSZ-nek a kormányban való részvétele. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 913. sz./
1996. november 20.
"Dr. Borbély Zsolt Attila mérleget készített Frunda György elnökjelöltségének hatásáról. Markó Béla és Tőkés László visszalépése után az SZKT úgy döntött, hogy Frunda Györgyöt indítja, "aki egyike az RMDSZ politizáló elitjét leginkább megosztó személyiségeinek. Az SZKT-ben többséget birtokló irányzat sikerrel kényszerítette ki saját jelöltjének elfogadását." A saját elnökjelölt indításának következménye: az "RMDSZ alapvetően kétpólusú és mindenekelőtt Markó Béla és Tőkés László politikai programja, habitusa által meghatározott erőterében egy harmadik pólus megjelenése." Félő, ha az RMDSZ hatalomra kerül, akkor a többségi hatalom kisebbségi legitimálásán és egyeseknek fenntartott politikai ugródeszkaszerepen túl más, netán fontosabb feladatokat nem fog ellátni. - Problémát jelent a Neptun-ügy átértékelése. "A különutas politizálás, a nyíltan magyarellenes hatalom engedmények fejében való megsegítése" a kisebbségi politizálás követendő példájaként tűnhet fel. - Visszatetsző az RMDSZ részéről a kormányzási készség örökös hangoztatása, ugyanis óriási ellentét van a román politikusok viselkedése /a magyarellenes törvények megszavazása/ és nyilatkozatai, valamint az RMDSZ programja között. /Dr. Borbély Zsolt Attila: Egy kísérlet kudarca. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 20./"
1996. november 21.
"Fontos volt számunkra, hogy az államfői tisztségbe Emil Constantinescu kerüljön, ma már elmondhatjuk, hogy a politikai fordulat teljes, legalábbis mint lehetőség - nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Magyar Nemzetnek. Emil Constantinescu győzelmében, mondhatni, döntő szerepe volt a romániai magyarok szavazatainak. Nehéz időszak következik. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát sok területen. Ilyen a helyi közigazgatás, tehát a decentralizáció programja, beleértve a helyi költségvetési törvény kidolgozását. Nyilvánvaló, hogy fékező vagy ellenirányú erővel számolni kell az elkövetkezőkben is. - Nyilván minden koalíció kompromisszumok eredménye. Nincs kompromisszum abban, hogy "anyanyelvű oktatásunk helyzetét sarkalatosan megváltoztassuk." Kell olyan intézmény a kormányon belül, amely megfelelő hatáskörökkel foglalkozik a kisebbségi kérdéssel. Másrészt a Kisebbségi Tanács jellegét is meg kell változtatni, hiszen eddig nem rendelkezett közigazgatási hatáskörrel." - "Az RMDSZ most megkapta a teljes támogatottságot a romániai magyarságtól" - állapította meg Markó Béla. Az RMDSZ elvtelen kompromisszumokat ezután sem fog kötni. - Az interjút Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője készítette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20., átvette: Magyar Nemzet, nov. 21./ Kialakulni látszik annak a lehetősége, hogy miniszteri szinten képviseltessük magunkat - nyilatkozta Markó Béla a Népszavának. Ezek még csak előzetes tárgyalások voltak. /Népszava, nov. 21./"
1996. november 21.
Nov. 21-én az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában Markó Béla, szövetségi elnök meghívására megbeszélést tartott az RMDSZ újonnan megválasztott képviselőházi és szenátusi csoportja. Markó Béla tájékoztatta a jelenlevőket a kormánykoalíciós tárgyalásokról, a résztvevők is kifejtették álláspontjukat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 915. sz./
1996. november 25.
Bukarestben nov. 23-án - az RMDSZ részvételével - megkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. A tanácskozás után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy az RMDSZ miniszteri szinten vesz részt az új kormányban. Az RMDSZ államtitkári posztokat igényel az oktatási és kulturális tárcánál, illetve a kisebbségekkel foglalkozó kormánystruktúra felállítását szorgalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./
1996. november 28.
Nov. 28-án tartotta Bukarestben a Szövetségi Képviselők Tanács /SZKT/ rendkívüli ülését, a sajtó kizárásával. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról és következményeiről folyt a vita. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform elutasító és előzetes feltételekhez kötött állásfoglalása, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által rögzített feltételek, Eva Maria Barki figyelmeztetései mutatták, hogy vannak, akik féltik az RMDSZ-t a hatalmi szereptől. Többen elmondták, hogy az SZKT állásfoglalása tétnélküli, mert előrehaladtak a koalíciós tárgyalások, a gyűlést kész tények elé állították. Tőkés László megjegyezte, hogy a Stolojan-kormány idején a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ szempontokat adott a tárgyalásra, most ez elmaradt. Katona Ádám javasolta Eva Maria Barki intelmeinek megvitatását. Frunda György hangsúlyozta: ki kell használni a lehetőséget, hogy az RMDSZ belülről próbálja meg a kérdések megoldását, ehhez hasonló lehetőség még nem volt. A szavazás eredménye egyértelmű volt, elfogadták a kormányba lépést, hárman szavaztak ellene, ketten tartózkodtak. Az SZKT elvi jóváhagyást adott a koalíciós tárgyalások folytatására, összegezte a vitát Markó Béla elnök, a további döntésekre az Operatív Tanács kapott meghatalmazást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. -dec. 1./ Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása: 2335. sz. jegyzet.
1996. november 30.
Emil Constantinescu nov. 29-én a parlamentben letette a hivatali esküt, majd a Cotroceni-palotába ment, ahol Iliescutól átvette az államfői hivatalt. Este a pártok képviselőivel folytatott megbeszélést. Az új elnök sajtótájékoztatóján az euroatlanti integrációt nevezte Románia stratégiai prioritásának. Megerősítette, hogy megbízta a kormányalakítással Victor Ciorbeát. Emil Constantinescu tárgyalt az RMDSZ veeztőivel is. A tárgyalás után Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: az előzetes koalíciós megbeszéléseken körvonalazódott, hogy az RMDSZ két miniszteri tárcát kap, Birtlan Ákos a turisztikai tárca, Tokay György pedig a kisebbségvédelmet felügyelő tárca nélküli miniszteri poszt várományosa. /Népszabadság, nov. 30./
1996. november 30.
"Az 1994-es választások után nyomban "bekékült" (szabaddemokrata) közszolgálati Magyar Televízió rendszeresen jelentkező stúdióműsora a Sajtóklub - írta Dénes László. A műsor szerkesztői arra gondosan ügyelnek, hogy az asztalhoz a budapesti pillanatnyi hatalmi viszonyoknak megfelelően ültessék a sajtómogulokat. A Sajtóklub rendezői eleinte még meg-meghívtak egy-egy "népnemzeti" újságírót is, hogy legyen kit letorkolniuk a "szabadelvűeknek". Az ilyen kirakatpluralizmust ma már nem is tartják fontosnak. A magyarországi politikai-szellemi életet háttérből irányító, az SZDSZ-hez közel álló vezető hatalmi koncentráció irányelveit saját nézeteikként előadó neves tollnokok "vitáznak" bizonyos tévéműsorokban. A műsorokban szó esik a határokon túli magyarságról is. "Csalhatatlan nagyvonalúsággal tudnak rólunk mindent, sőt azt sem röstellik kinyilvánítani, hogy miként kellene élnünk, dolgoznunk, politizálnunk, viselkednünk, stb." Nem hívnak meg határon túli újságírót. Hébe-hóba hangzik el egy-egy mondat Markó Bélától, netán Tokay György arca felvillan, "a székelyek nevében pedig néha szót kap Kolumbán Gábor, az SZDSZ ." A romániai magyar élet magyarázója Szőcs Géza. Az alapszerződés dicsérésében leginkább a Nagyváradról Budapestre emigrált Ara Kovács Attila "SZDSZ-tanácsnok volt elemében", megállapítva, hogy bealkonyult a "romániai magyar nacionalistáknak", az RMDSZ radikális szárnyának. Világosnak tűnt az RMDSZ számára közvetített üzenet: üdvös lesz támogatni az új román kormányt, nem sarokba szorítani igényekkel, ki kell szorítani az "erdélyi radikálisokat". "Ha bírni akarjuk a mai magyar kormányzat jóindulatát, támogatását." ? magyarázta a helyzetet Dénes László Jól illusztrálja a média és a hatalom magyarországi összefonódását az a hír, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök kitüntette Tibori Szabó Zoltánt, a Szabadság kolozsvári napilap főszerkesztőjét. Példátlan eset, de nem véletlen. Tibori Szabó Zoltán "ugyanis azzal vívta ki magának a szociálliberális hatalom szimpátiáját, hogy több írásában is vehemensen bírálta az RMDSZ , illetve a Magyarok Világszövetségét, annak vezetőit, magára vonván a romániai magyar közvélemény nagyobbik felének haragját, történelmi egyházaink vezetőinek bírálatát, illetve az RMDSZ autonomistáinak rosszallását." /Dénes László: Boszorkánykonyha. A cikk után áll a szerkesztőségi jegyzet: A fenti szöveg elsősorban a szerző magánvéleményét tükrözi. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30. - dec. 1./"
1996. december 2.
"Dec. 1-je, Románia és Erdély egyesülésének ünnepe 1990 óta Románia nemzeti napja. Emil Constantinescu elnök Gyulafehérvárra utazott, részt vett az ünnepélyes hálaadó istentiszteleten, melyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált, majd a hatalmas tömeg előtt fogadalmat tett választási programjának megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy minden erővel az euroatlanti integrációra kell törekedni. /Gyulafehérvári ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Constantinescu beszédében a nemzetről sok szó esett, a nemzeti kisebbségekről egy sem, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A szokásos dec. 1-jei ünnepségeken most először kerülték a nacionalista felhangokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rádiónyilatkozatában hangoztatta: reméli, hogy az új román hatalom végre valóra váltja a Iulius Maniu vezette erdélyi Román Nemzeti Párt 1918. dec. 1-jén tett ünnepi ígéreteit. Akkor ugyanis megígérte az erdélyi kisebbségeknek, hogy joguk lesz a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz, s a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is használhatják nyelvüket. Emil Constantinescu a Népszabadságnak nyilatkozott: államfőként gondoskodik róla, hogy "a kisebbségekre vonatkozó elvek a gyakorlatban is érvényesülhessenek". /Népszabadság, dec. 2./"
1996. december 4.
"Nov. 23-án tartották a Bihar megyei Árpád faluban a millecentenáriumi ünnepséget, melyen részt vett Lezsák Sándor, az MDF elnöke is. Lezsák Sándor a vele készült interjúban elmondta, hogy kerékpáron érkezett ide. Aug. elsejétől 1100 kilométeres millecentenáriumi kerékpártúrán járta az országot és a magyarlakat vidékeket. Megfordult a Bodrogközben, a Bereg vidékén, Zalában, Bácskában. Zuhogó esőben, hideg időben érkezett ide, Árpádra. Az MSZP-SZDSZ-koalíció azzal kezdte a millecentenáriumi ünneplést, hogy lemondta a világkiállítást, lélektelen, hivatalos ceremóniákat szervezett. Ugyanakkor a nemzet méltóképpen ünnepelt, kis közösségek, egyesületek, alapítványok mozgósító erejű ünnepségeket szerveztek szerte a Kárpát-medencében. Ezek közé tartozik a mostani, árpádi emlékezés is. - Lezsák Sándor levélben köszöntötte Emil Constantinescut elnökké választása alkalmából, gratulált neki, hogy képes volt megállítani a kommunista restaurációs kísérletet. Másrészt telefonon beszélt Markó Bélával, az RMDSZ elnökéve, akinek higgadt, felelősségteljes politikai munkájáért gratulált. Antall József 1990-ben nagyon pontosan meghatározta a magyar külpolitika hozzáállását az RMDSZ politikájával kapcsolatban: a romániai magyarság felelős vezetőinek bevonása nélkül a két ország között semmiféle olyan megállapodás nem jöhet létre, amelynek nem részese és elfogadója az itteni magyarság hivatalos érdekképviselete. "Ilyen szempontból akkor kezdődött a változás, amikor az MSZP és az SZDSZ kormányra került, hiszen az itt élő magyarság feje felett kezdett politizálni." - A nyári magyar-magyar csúcstalálkozó mutatta meg, hogy "képesek vagyunk a szomszédos országokban élő magyarság érdekeit is érvényesítő politikai együttmunkálkodásra." - Ezekben a napokban Lakitelken nemzetközi tanácskozást szerveztek /Duna Dialóg '96/ az európai keresztény-konzervatív pártokat tömörítő EDU /Európai Demokratikus Unió/ segítségével. Tizenkét ország politikusai, polgármesterei lesznek jelen, magyarországi, román, romániai magyar, szlovák, felvidéki magyar, ukrán, kárpátaljai magyar, délvidéki magyart. szerb és horvát résztvevők mellett nyugati vendégek is érkeznek. Az önkormányzatiság a témakör. A magyar önkormányzatiság alapelvei többszáz esztendősek, ezeket nem nyugati mintáktól vettük át. Az erdélyi önkormányzatok, például a székely falvak önkormányzatai óriási hagyománnyal rendelkeznek. Ez a Duna Dialóg '96 egy konferenciasorozat első része. Az MDF-nek az a célja, hogy a Kárpát-medencében kialakítsa a maga keresztény-konzervatív politikai erőterét, kapcsolatrendszerét. /Marián Antal: Párbeszédet mindenkor, a legnehezebb időben is. Beszélgetés Lezsák Sándorral, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./"
1996. december 6.
"Ünnepélyesen aláírták a kormányzati többséget alkotó Román Demokratikus Konvenció /RDK/, a Szociáldemokrata Unió /SZU/ és az RMDSZ koalíciós megállapodását. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy "mind az új kormányzat politikai támogatása, mind az etnikumok közötti együttélés új modelljének kifejlesztése végett szívesen látott az RMDSZ részvétele a kormányzatban és képviselőinek bekapcsolódása a Románia előtt álló általános kérdések megoldásában." A kormánypolitika céljai: decentralizálás, a bürokrácia csökkentése, privatizálás, az állam szerepének csökkentése, a monopóliumok felszámolása, a szabad verseny feltételeinek biztosítása. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az aláírás után tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy fontos döntés az RMDSZ részvétele a koalícióban. "Ez a részvétel egyfelől precedens nélküli, másfelől természetes, és ugyanakkor történelmi is véleményünk szerint szerint." /Szabadság (Kolozsvár), dec. 7., Gyarmath János: Szolidaritási megállapodás. = Magyar Nemzet, dec. 6./ "
1996. december 11.
"Emil Constantinescu elnök egyik első nemzetközi interjújában arra hivatkozott, hogy Románia rendezte kisebbségei helyzetét, hiszen az RMDSZ részt vesz az ország kormányzásában. A hatalomnak szüksége volt ránk, állapította meg Gazda József. Az RMDSZ élt a történelmi pillanat lehetőségével? Ebben a tekintetben kételyei vannak. Az RMDSZ már nem emlegetik a teljes körű magyar nyelvi oktatást, a személyi jellegű autonómiát, az erőszakos betelepítések megszüntetését, az anyanyelvhasználat jogát. - Az alapszerződés aláírásakor Markó Béla helyesen fogalmazta meg, hogy mélyen alatta marad az RMDSZ célkitűzéseinek. Arról, hogy a koalíciónak részünkről is lett volna ára, alig esik szó, írja Gazda József. - 1989 óta "ott voltunk állandóan a barikádokon", "állandóan küzdöttünk", közben egyre-másra születtek a "létünk alapjait csorbító törvények". Ezen kell változtatni. /Gazda József: Éljünk a lehetőségeinkkel! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./"
1996. december 12.
"A parlament két házának dec. 11-i együttes ülésén 316:152 arányban bizalmat szavazott a Ciorbea-kabinetnek. Victor Ciorbea miniszterelnök hat hónapos sürgősségi tennivalókra és négyéves távlati célkitűzésekre tagolta kormányprogramját. A rövid távú, hat hónapos program legfőbb célkitűzés a válságból való kilábolás. Növelik az állami gyermeksegélyt, a szövetkezeti földművesek nyugdíját, az energiaárakat legalább 1998-ig nem liberalizálják, de emelik addig a szintig, melyet a nemzetközi szerződések rögzítenek, megszüntetik a mezőgazdasági jövedelemadót 2000-ig, a társadalmi partnerséget fejleszteni kell, Korrupcióellenes Főigazgatóságot hoznak létre, a kormány újrakezdi tárgyalásait a Valutaalappal, felgyorsítja a tárgyalást a szomszédos országokkal, hogy a legrövidebb időn belül megköthesse az alapszerződést. A hosszú távú, 2000-ig szóló program száz oldalas. Kritikus hangot üt meg bevezetőjében a jelenlegi helyzetről szólva. Az eddigi vezetők "nem tudtak meggyőzően szakítani a korábbi diktatórikus rendszer gondolkodásmódjával és gyakorlatával". Az infláció 1996 végére meghaladta a 45 %-ot, a külső adósság várható összege az év végére 6,3 milliárd dollár, a lej erősen túlértékelt a dollárral szemben. A kormány kezdeményezni fogja a helyi közösségek autonóm pénzügyi igazgatását. Szerkezetátalakítást terveznek, regionális és helyi fejlesztést, Románia az első körben akar a NATO tagja lenni. A nemzeti kisebbségek védelme az erőszakos asszimilációval szemben, a nemzeti kisebbségek védelmét a miniszterelnökhöz tartozó tárca nélküli miniszter biztosítja. Megszüntetik az anyanyelvű szakmai képzésre vonatkozó korlátozásokat, azon a nyelven lehet felvételizni, amelyen tanultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Ciorbea bemutatkozó beszédében hangoztatta: Románia csak akkor számíthat a nagyvilág megbecsülésére, ha a sikertelenségekre nem a határokon túl vagy belül próbál magának ellenségeket felderíteni. Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke elmarasztalta a leváltott Iliescu-rendszer kisebbségekkel szembeni gyanakvást keltő politikáját. /Népszabadság, dec. 12./"
1996. december 12.
"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilvánosságra hozta az SZKT ülésén nov. 28-án elmondott beszédét Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? címmel. A püspök kifejtette: a kormányban való részvételről érdemben az SZKT-nak kellett volna döntenie, de nem ez történt. Nov. 27-i levelében Somai József joggal kifogásolta, hogy "megrendült a szövetség belső demokráciája", nem hívták össze az SZKT-t háromhavonta, ahogy az alapszabály előírja. Tonk Sándor szerint az SZKT összehívásával az RMDSZ vezetői elkéstek. - A szűkszavú sajtótájékoztató szerint Markó Béla "rövidesen eljuttatja ajánlatát a kormányzásban való részvételre", "tárgyalások folynak a konvencióval". Miben áll Markó Béla "ajánlata"? - Szó sem esik az RMDSZ tárgyalási feltételeiről. - Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSZ tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. - Az "RMDSZ-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba." Frunda György elnökjelöltként való indításával az SZKT szabad utat engedett a hatalombarát neptuni irányvonalnak. Frunda György megnyilatkozásiból látható "egy új és más RMDSZ-politika erőszakos arculata, mely minden bizonnyal mind Bukarestnek, mind a jelenlegi Budapestnek, mind Washingtonnak a leginkább kedvére van". - A neptuni irányvonal az önfeladás politikája. - A kormányba belépést ésszerű szerződéses alapokra kell helyezni. A következő elvárások és jogos igények támaszthatók a román demokratikus kormánnyal szemben: - az alkotmány és valamennyi olyan törvény felülvizsgálása, melyek kisebbségellenes kitételeket tartalmaznak, a kisebbségi és vallásügyi törvény elfogadása, a tanügyi törvény felülvizsgálata és az RMDSZ módosító indítványának megfelelő átalakítása, az RMDSZ személyi autonómiára vonatkozó törvénytervezetének törvényerőre emelése, a kisebbségi autonómiaformák és kollektív kisebbségi jogok elismertetésére vonatkozó tárgyalások elindítása, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a magyar nyelvű felsőoktatás és szakiskolai képzés helyreállítása, anyanyelvű oktatás a fogyatékos és kisegítő iskolákban, a felekezeti oktatás 1948 előtti állapotoknak megfelelő helyreállítása és állami támogatása, az egyházi szociális intézmények központi pénzügyi támogatása, anyanyelv használata a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban és a társadalmi közéletben, a helységnevek anyanyelvű használata, anyanyelvű és kétnyelvű feliratok alkalmazása, a Kisebbségi Tanács átalakítása kisebbségi kormányhivatallá, magyar prefektusok kinevezése a székely megyékbe /Hargita, Kovászna, Maros/, Cseresznyés Pál szabadon bocsátása. A felsorolt elvárások mellett az RMDSZ indítványozza: a Demokrata Konvenció előzetes kötelezettségvállalásának megfelelően ültessék életbe a Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az Európa Tanács 1993/176-os számú dokumentumába foglalt ajánlásokat, melyek teljesítésére a román állam kötelezettséget vállalt, az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától, hívják össze a román-romániai magyar kerekasztalt. - Meg kellene szabni a megvalósítások határidejét. /Tőkés László: Mit kíván a romániai magyar nemzeti közösség? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11., Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./"
1996. december 13.
"Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 11-i bemutatkozó beszédében egyetlen, de sokatmondó bekezdést szánt a nemzetiségi kérdésnek. Kormánya arra törekszik, hogy a kisebbségek élvezzék az esélyegyenlőséget mind a törvény előtt, mind a gazdasági, társadalmi stb. életben való érvényesülésben. Az uszító felszólalásokban nem volt hiány. Adrian Nastase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Azért szükséges, válaszolta cikkében Zsehránszky István, mert "Önök uralkodásuk hét éve alatt elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától." Corneliu Vadim Tudor szenátor szerint Ciorbea legnagyobb hibája, hogy az RMDSZ-t bevette a kormányba. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt vezérszónoka azzal indokolta ellenszavazatát, hogy bekerültek a kormányba egy olyan nemzetiség tagjai, akiknek lojalitása kétséges. Markó Bélán, Vida Gyulán és a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának vezetőjén, Varujan Pambaccianon kívül senki sem emelt szót a diszkriminatív, kisebbségellenes felszólalások ellen, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./"
1996. december 16.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is részt vett az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának 7. évfordulója tiszteletére dec. 16-án rendezett temesvári nagygyűlésen. Az RMDSZ elnöke beszédében Temesvár máig érvényes üzeneteként az akkori forradalmi napokban megvalósult egység és szolidaritás eszméjét nevezte meg, amelyet nem szabad feladni akkor sem, ha a demokrácia ellenségei megpróbálják összeugrasztani a többséget a kisebbséggel. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy a forradalom szikráját a Tőkés László bátor harcával közösséget vállaló románok, magyarok, németek és szerbek egysége lobbantotta lángra. Az RMDSZ végezetül magyarul is szólt a temesváriakhoz, és beszédét az Opera teret zsúfolásig megtöltő tömeg megtapsolta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 16., 931. sz./
1996. december 18.
"Több mint fél év telt el a romániai magyar sajtóban talán egyedülálló, az Erdélyi Napló főszerkesztője-kiadója, Szőcs Géza ellen irányult puccskísérlet óta. Mint ismeretes, a lap kilenc munkatársa ultimátumot intézett a lapvezetéshez: követelve, Szőcs Géza mondjon le tulajdonosi jogköréről. Ezután hetekig visszhangzott az erdélyi média a "kilencek" protestálásáról. Cikkek jelentek meg a lap szubjektivitásáról. A felszíni hullámzás által eltakart mozgatórugókat a közönség nem ismerhette meg. Németh Tünde megkereste az Erdélyi Napló májusban kilépett munkatársait, most hogyan látják a történteket. Simon Judit, aki most a Brassói Lapokban publikál és Kinde Annamária, aki jelenleg a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium programszervezője, nem kívántak nyilatkozni, T. Szabó Edit nem hajlandó közétenni álláspontját. Varga Eleonóra szerint Sorbán Attila akkori főszerkesztő-helyettes miatt mentek el. Az kellett volna, hogy akkor Szőcs Géza eljöjjön és elbeszélgessenek, de erre nem került sor. Ferencz Zsuzsanna szerint a kilépésük utáni időben a romániai magyar sajtó megszűnt. "Atomizálódott minden." Papp Sándor Zsigmond szerint gazdasági okok miatt történtek meg a kilépések, minden politikai színezet nélkül. Szőke Mária úgy látja, hogy tranzakció áldozatai lettek. Azok, akik a konfliktus kirobbanásakor vállon veregették őket, nem törődtek a kilépettekkel, sem a lappal. Számukra csak az volt fontos, hogy nagyot üssenek Szőcs Gézán. A kilencek lázadása intrikákra épülő konfliktussorozat volt, melyet a megbízott lapvezetőség aljas módon csiholt ki a szerkesztőségben. Ő is sajnálja, hogy nem volt köztük Szőcs Géza. Azt kevesen tudják, hogy Boros Zoltán a magyar tévéadástól már május elején, a Varadinum alatt javasolta, hogy pakoljanak ki bátran Szőcs Géza ellen. A konfliktus idején pedig ott volt a bukaresti tévé adásának magyar stábja, hogy idejében rögzítsen. Ezután viszont senki sem foglalkozott azzal, hogy mi lett a kilépett újságírókkal. "Ekkor már nem voltunk fontosak nekik." A MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/ nem igazi érdekvédelmi szervezet, hanem belterjes társaság, tőlük akár éhen is halhattak volna. Szőcs Géza is megszólalt. Szerinte az Erdélyi Napló megsemmisítésére szervezett kísérlet a sajtószabadság elleni legszégyenletesebb merényletként fog fennmaradni. "Amire az Iliescu-rezsim nem mert vetemedni -szétverni az erdélyi magyar sajtó legjelentősebb szerveződését -, arra a budapesti és marosvásárhelyi elvtársak egy csoportja feljogosítva érezte magát." - Az Analog /az Erdélyi Napló, a Kelet-Nyugat, a Családi Tükör, a Cápa, a Média, a Szemfüles kiadója/ 1993 tavaszára fizetésképtelenné vált. Ekkor adta át a részvénytöbbséget Szőcs Gézának Stanik István. Valójában csődtömeget vett át. Az újságírók nem értették meg, hogy a túlélésért kell küzdeni. Szőcs Géza a legfontosabbnak az Erdélyi Napló megtartását tartotta, akár a többi lap kárára. Teljes magánvagyonát a lapra fordította. Amikor támogatást kért a hetilap számára, elutasították. Kidolgozott egy konstrukciót a kárpótlási jegyekkel kapcsolatban, ezt elfogadták: javasolta, hogy az Erdélyi Naplóban és máshol is hirdessék a lehetőségeket a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozóan. - A "kultúra és a sajtó finanszírozása az eszköz, amivel egy közösség a legjobban befolyásolható kívülről. A román állam nem volt hajlandó tudomásul venni az erdélyi magyar közösség kulturális igényeit, ily módon "az egész kulturális felépítmény a budapesti köldökzsinórról kezdett táplálkozni." Ezzel azok, akik a pénzcsapoknál állnak, erdélyi klientúrájukkal együtt totális monopóliumhoz jutnak. Egy centralizált struktúra jött létre, amely nem tűri a kritikát, az ellenvéleményt, a másságot. - Amikor a Hungária Közalapítvány kuratóriumába javasolták Szőcs Gézát, akkor figyelmezették, hogy tönkreteszik. "Tabajdi Csaba felhívta telefonon Markó Bélát és utasította, hogy tiltakozzon a magyar országgyűlésnél." Markó Béla ezt megtette, tiltakozott Szőcs Géza jelölése ellen. Tabajdi és Markó kérte Szokai Imrét, az ÁPV Rt. igazgatótanácsának elnökét, hogy szüntesse be az Erdélyi Napló finanszírozását /vagyis hirdetéssel való ellátását/. Ezután a hetilapnál hatalomátvételt készítettek elő. A cél az volt, hogy szétverjék a szerkesztőséget. - Változás várható a közeljövőben: a tulajdonjogot a Dialog Nyomdára átruházza, ebben az Erdélyi Híradónak van részesedése, a Dialog pedig az Erdélyi Híradót bízza meg a lapkiadással. Gazda Árpád lesz a főszerkesztő. - Szőcs Géza elmondta még, hogy a laptól eltávozott szerkesztők is közölhetnek az Erdélyi Naplóban. /Németh Tünde: Ultimátum és puccs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./"
1996. december 18.
A kolozsvári Korunk folyóirat angol nyelvű antológiát jelentetett meg /Render. Antologhy of Korunk/. A kötetet dec. 16-án mutatták be Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában. A terjesztésben segítséget nyújt a Határon Túli Magyarok Hivatala is. Kántor Lajos szerkesztő elmondta: reális képet akarnak nyújtani a romániai magyar társadalomról. Az erdélyi tudat című részben Tőkés László, Markó Béla és Szabó Mátyás írásait is közlik. Olvasható a kötetben Fejtő Ferenc /Párizs/, Schöpflin György /London/, továbbá Andrei Plesu volt művelődési miniszter tanulmánya. A kötet megjelenését az amszterdami Közép- és Kelet-európai Könyv Alapítvány pályázatán nyert összeg tette lehetővé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1996. december 19.
"Dec. 18-án este együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülésen Markó Béla szenátor, szövetségi elnök beszámolt a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeiről, majd megválasztották az RMDSZ képviselőit a parlament állandó küldöttségeiben, illetve a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) ellenőrző állandó bizottságban. A választások eredménye a következő: Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a román delegáció tagja: Frunda György szenátor; póttag: dr. Kelemen Attila képviselő; Nyugat-Európai Unió: Szabó Károly szenátor; Európai Integrációs Bizottság: dr. Bárányi Ferenc képviselő; Interparlamentáris Unió Román Csoportja: Pécsi Ferenc és Kovács Csaba Tibor képviselők; A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlése: Kerekes Károly képviselő; A Román Hírszerző Szolgálatot Ellenőrző Bizottság tagja: Verestóy Attila szenátor. December 19-én, csütörtök délelőtt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésen megszavazta az állandó delegációk és bizottságok összetételét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 19., 934. sz./"