Máj. 12-én zárult Nagyváradon a Varadinum ünnepségsorozat: ünnepi istentisztelettel, valamint református püspöki palotában helyreállított Sulyok István emléktábla felavatásával ér véget. Az igehirdetés után Tőkés László és Tempfli József püspökök, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Markó Béla RMDSZ-elnök és dr. Csapó József szenátor szólt a megjelentekhez. Ezt követően került sor a Varga Gábor, Bihar megyei RMDSZ-elnök által vezetett fórumra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./

Az RMDSZ és a Romániai Német Demokrata Fórum közös rendezésében máj. 16-án nyílt meg Temesváron a FUEV 41. kongresszusa. Markó Béla üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a romániai magyar kisebbség számára kiemelten fontos egy európai normarendszer kialakítása, mert ebben a régióban nem kezdődött el a kisebbségben levő népközösségek sorsának rendezése, ellenkezőleg, folytatódtak az asszimilációs törekvések, nyílttá vált a szélsőséges nacionalizmus, tiltó rendelkezések korlátozzák az anyanyelvű oktatást, nem sikerült megnyitni a kommunizmus alatt bezárt egyetemet, nem használhatják szabadon anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 16., 781. sz./

"25 ország mintegy 80 kisebbségi szervezete képviselőinek jelenlétében megnyílt Temesváron az európai népcsoportok föderatív uniójának /FUEV/ 41. kongresszusa. A megnyitó ülésen élesen ellentétes véleményen voltak a kisebbségek romániai helyzetéről a kormányzat képviselői, illetve az RMDSZ vezetői, Markó Béla szövetségi és Tőkés László tiszteletbeli. A tanácskozáson jelen volt Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet, Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatala és Fretyán István, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségek Hivatalának főosztályvezetője, illetve a magyarországi román és német kisebbség képviselője is. Gabriel Gafita, a Külügyminisztérium emberi jogi kérdésekkel foglalkozó államtitkára méltatta a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek széles körű részvételét az ország minden területén. Markó Béla és Tőkés László ezzel szemben úgy értékelte a tanácskozás Romániában történő megrendezését, mint hozzájárulást a kisebbségi jogok kivívásáért vívott küzdelemhez. Mindketten hangsúlyozták, hogy az egyéni jogok mellett a kollektív jogokért is folyik ez a harc. Tőkés László statisztikai adatokat idézett arról, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma és számaránya miként csökkent 1920-tól 1992-ig. Tőkés László "Románia szégyenének" minősítette, hogy Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a kisebbségvédelem ismert nemzetközi szakértője nem kapott beutazási engedélyt, és ezért nem vehet részt a kongresszuson. Christoph Pan, a FUEV elnöke méltatta Tőkés László történelmi szerepét az 1989. decemberi forradalom kirobbantásában, amire manapság a román hatóságok nemigen emlékeztetnek. /(nits): Megkezdődött a FUEV-kongresszus Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./"

A tanügyminiszterrel való megbeszélésen, melyen Markó Béla elnök, Magyari Lajos szenátor és Asztalos Ferenc képviselő vettek részt, tisztázódott, hogy idén is lehetőség nyílik az anyanyelven való felvételizésre azokból a tárgyakból, amelyeket a jelentkezők ezen a nyelven tanultak. Erről Liviu Maior miniszter körlevelet bocsátott ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./

"Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./"

"Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ "

"Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ "

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke felhívásában hangsúlyozta: nem mindegy, kire fognak szavazni. "Az RMDSZ jelöltjei mögött ott áll egy erős szervezet, programot, támaszt, ellenőrzést kínál a választóknak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./"

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szemenszedett hazugságnak tartja az Evenimentul Zilei meg nem nevezett RMDSZ-forrásokra alapozott állítását, hogy az RMDSZ által támogatandó kolozsvári polgármester-jelöltről döntő gyűlésen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke manipulálással vádolta volna meg az RMDSZ megrendelésre készült közvélemény-kutatást, továbbá árulónak nevezte Markó Bélát és az RMDSZ-ből való kilépéssel fenyegetőzött. A román lap cikkével szemben Tőkés László éppen a román-magyar barátság mellett tett hitet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Harmadik Trianont készít elő a külpolitikai kormányzat a magyar-román alapszerződéssel, jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke máj. 30-i sajtótájékoztatóján. Lezsák Sándor elmondta, hogy romániai tárgyalásain Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyaránt úgy nyilatkozott: az Antall-kormány képviselte hitelesen a magyarság érdekeit a nemzetközi fórumokon. /A Népszabadság kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a Lezsák Sándorral nem tárgyaltak az Antall-kormányról. Egyetértettek viszont abban, hogy az alapszerződést nem szabad a romániai magyarság nélkül megkötni./ Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződésről folyó tárgyalásokba vonják be a romániai magyar szervezeteket. Lezsák Sándor felelőtlennek nevezte Kovács László külügyminiszter tárgyalásait a román féllel, tudomása szerint ugyanis nem esett szó arról, hogy a történelmi egyházaknak adják vissza tulajdonaikat, és biztosítsák az egységes magyar anyanyelvű oktatási rendszert. /Népszabadság, Magyar Nemzet, máj. 31./

Az RMDSZ jún. 5-i kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla, Takács Csaba és más vezetők voltak jelen. Meggondolkoztató a választók nagyarányú távolmaradása. Országos szinten az RMDSZ jól szerepelt, polgármestereinek, tanácsosainak száma meghaladta az 1992-es eredményeket. Markó Béla nem tartja az RMDSZ csődjének a funari győzelmet. Ez a kolozsvári ellenzék kudarca. Molnos Lajos sem tudott válaszolni arra, hogy a mintegy 50 ezer kolozsvári magyar szavazóból miért csak 26 ezren szavaztak az RMDSZ tanácsosaira. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

Markó Béla az első, még részleges eredmények alapján jónak nevezte az RMDSZ eredményeit. Elemezni kell azokat az eseteket, ahol /Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen stb/ az RMDSZ jelöltjei független magyar pályázókkal szemben maradtak alul. A szövetségi elnök aggasztónak nevezte a tartózkodások magas számát, és nyugtalanítónak Funar kolozsvári sikerét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Jún. 6-10-e között Markó Béla Gálfalvi Zsolttal, a romániai PEN Club elnökével részt vett a Nyelvi Jogok Világkonferenciáján Barcelonában. A számos NGO /nem kormányzati szervezet/ részvételével zajló tanácskozáson elfogadtak egy nyilatkozatot a nyelvi jogokról, amelyet az UNESCO-nak és az ENSZ-nek kívánnak beterjeszteni. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 13., 801. sz./

Szerelmem, Budapest címmel D. D. Rujan, a kormány szócsövének tekintett Vocea Romaniei bukaresti lap főszerkesztője öt napon belül a harmadik vezércikkét szentelte jún. 10-én a Trianonnal kapcsolatos jún. 4-i magyarországi rendezvényeknek. A jún. 10-i számban megismételte a jún. 8-i számban közölt cikkének számos gondolatát, hangsúlyozva, hogy Magyarországon nem néhány személy revansista nyilatkozatairól van szó, hanem nyíltan fasiszta programú szervezetek tevékenykednek. Támadják a tömegtájékoztatási eszközöket, amelyeket úgymond zsidó körök kaparintottak meg. A magyar diaszpóra naponta támadja Romániát. Rujan ezzel hozta közös nevezőre Markó Béla levelét, amelyben az RMDSZ elnöke a legnagyobb kedvezmény állandósításával kapcsolatban fogalmazta meg az RMDSZ aggodalmát az amerikai kongresszusnak. /Magyar Szó (Újvidék), jún. 11./

Jún. 11-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla helyzetértékelésében megállapította, hogy a választás első fordulójában az RMDSZ országos összesítésben jó eredményt ért el, megőrizte súlyát a politikai mezőnyben. Azonban a magyar közösség választási részvétele sok kulcsfontosságú helyen at általános részvételi arány alatt maradt. Takács Csaba szerint a visszaesés okainak elemzését, a felelősség megállapítását szorgalmazta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 800. sz./

Az RMDSZ által áprilisban hivatalosan bejegyzett Iskola Alapítvány kuratóriuma jún. 11-én Kolozsváron tartotta meg első ülését, melyen részt vettek: Markó Béla kuratóriumi elnök, Kelemen Árpád kuratóriumi alelnök és a kuratórium tagjai, többen nem tudtak eljönni, így Tőkés László, dr. Csávossy György. Az alapítvány célja a tanulmányi ösztöndíjrendszer biztosítása és oktatási intézmények alapítása. A kuratórium kinevezte az alapítvány ügyvezetőjét Somai József, titkárát Ferenczi Rita személyében, az előbbi egyben az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára, az utóbbi az oktatási szaktestületének titkára. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke "eléggé aggasztónak nevezte Kovács László külügyminiszter jún. 10-én tett kijelentését: "Magyarországnak nem áll szándékában a szomszédos országokban élő mintegy 2 milliós magyarságot, mintahogy Budapest nem kívánja "feláldozni" a 10,5 milliós magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért." Markó Béla szerint nem állíthatók szembe egymással Magyarország és a határon túli magyarság érdekei, szeretné tisztázni, miben változott meg a külügyminiszter álláspontja, hiszen mostanáig egyetértés volt közöttük. - "Egyetlen nyilatkozatomban sem adhat aggodalomra okot Markó Bélának" - reagált Kovács László külügyminiszter jún. 13. Aggodalmat legfeljebb a nyilatkozat nem pontos ismerete okozhat. Elfogadta, hogy a magyarországi lakosság és a határon túli magyarság érdekei nem állíthatók szembe egymással. Kovács László szeretné személyesen tisztázni Markó Bélával az említett nyilatkozat hátterét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15-16./"

Az RMDSZ jún. 20-i bukaresti sajtóértekezletén a választásokkal foglalkoztak. Markó Béla elnök kifejtette, hogy az RMDSZ megismételte 1992-es teljesítményét, sőt, a szavazatok száma alapján a negyedik politikai erő. Nem látott semmi kivetnivalót a független jelöltekben. Markó Béla kitért azokra a megállapításokra is amelyeket Horn Gyula miniszterelnök és Tőkés László püspök tett a Magyarok IV. Világtalálkozóján. Horn Gyula szerint a határon túli magyar szervezetek valljanak színt: autonómiatörekvéseik nem veszélyeztetik az ország egységét. Markó Béla szerint elsősorban Horn Gyulát kell megkérdezni, hogy miért kíván ilyen nyilatkozatot. Az RMDSZ már számtalanszor tisztázta, hogy autonómia-koncepciója az itteni magyar közösség Románián belüli önigazgatására vonatkozik. Tőkés László püspöknek a magyar külügyminisztert illető bírálatával kapcsolatban Markó Béla elmondta: Kovács László kérdéses nyilatkozatában több homályos. félreértésre alkalmat adó megfogalmazás van. - Az RMDSZ elkészítette kommentárját ahhoz a jelentéshez, amelyet az Európa Tanács raportőrei készítettek Romániáról, mondta el Frunda György szenátor. Ebben a kommentárban az RMDSZ nehezményezi a kormány kétszínű magatartását, amire az 1201-es ajánlás körüli huzavona a példa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 20-án Kolozsváron Markó Béla elnök részvételével ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az RMDSZ országos szinten megőrizte eddigi helyét a román politikai alakulatok rangsorában. Ez azonban nem feledteti azt, hogy jelentősen csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma. A jelenség okait fel kell tárni, és meg kell hozni az ebből adódó intézkedéseket, erről lesz szó az SZKT ülésén is. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet nem írható az RMDSZ politikai döntéseinek számlájára. Az RMDSZ előzetes tárgyalásai nem voltak eredményesek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21., 807. sz./

"Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét kérdezte a Népszava munkatársa, Kepecs Ferenc a kirobbant nézeteltérésekről. "Nemigen mondhatjuk el, hogy Magyarországon pontos, jól körvonalazott elképzelések lennének arról, vajon hogyan, milyen eszközökkel lehetne megoldani a határon túli magyarság problémáit. Amíg a magyar politikai életben nincs meg az ezzel kapcsolatos konszenzus, addig időről időre előállhatnak nézetkülönbségek." /Népszava, jún. 24./"

Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./

"Júl. 4-én és 5-én Budapesten a kormány, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői zártkörű tanácskozást tartottak Magyarország és a határon túli magyarság címmel. A határon túli magyar szervezetek: RMDSZ, Egyetértés /Duray Miklós/, Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /Bugár Béla/, Magyar Polgári Párt /A. Nagy László/, Csemadok, VMDK, Vajdasági Magyar Szövetség /Kasza József/, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /Kovács Miklós/, Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség /Tóth Mihály/, Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Horvátországi Magyarok Szövetsége. A konferencia vendégeit az Országházban fogadta Horn Gyula miniszterelnök, aki kijelentette: a magyar kormány a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon egyaránt támogatja a határon túli magyarság jogainak garantálására vonatkozó igényeit. A tanácskozás szünetében Kovács László külügyminiszter elmondta: megnyitóbeszédében kifejtette, hogy Magyarország euroatlanti integrációja nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a határon túli magyarság érdeke is. Az autonómia kérdésről elmondta: ezeket az elképzeléseket minden ország magyar kisebbségének önállóan kell megfogalmaznia. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6-7./ Egyetértenek abban, hogy az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció, szögezte le a zárónyilatkozat, melyben az is szerepel, hogy összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Egyetértettek abban is, hogy a határon túli magyar közösségeket Magyarország mindenkori éves költségvetésének százalékban rögzített hányada illesse meg. Az aláírók elhatározták, hogy idén ismét találkoznak, és megvizsgálják a konzultáció intézményesítésének lehetséges formáit. A közös nyilatkozatot a résztvevők közül egyedül a VMDK elnöke, Ágoston András nem írta alá. - A sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter hasznosnak értékelte a találkozót, amely lehetőséget adott bizonyos félreértések tisztázására. Elismerte, hogy bizonyos kérdésekben jelentős véleménykülönbségek is felmerültek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., a közös nyilatkozat szövege: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 818. sz./ Az ellenzéki pártok hiányolják a dokumentumból a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél. Nem volt egyetértés abban sem, hogy a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére létrehozzanak-e állandó testületet. Tabajdi Csaba államtitkár szerint a konferencia elősegítheti a nemzeti egyetértést a határon túli magyarsággal. - Az elmúlt két évben megromlott a külpolitikai konszenzus, a találkozó az első lépés volt annak helyreállítása felé.Németh Zsolt /Fidesz/. Markó Béla, az RMDSZ elnöke fontosnak tartja a konzultáció intézményesítését. Ennek megvizsgálására ősszel újabb konzultációt tartanak. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a magyar kormány nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a határon túli kisebbség beleegyezése nélkül nem köt szerződést. Eörsi Mátyás /SZDSZ/, a külügyi bizottság elnöke szerint a határon túli szervezetek vétója jogi nonszensz lenne. /Népszabadság, júl. 6./ Hosszas egyeztetés után közös dokumentum elfogadásával ért véget a "magyar-magyar csúcstalálkozó". Az aláírás lezajlását nem fényképezhették a sajtó képviselői, ez az eljárás nagy felzúdulást keltett az újságírók között. - Egyes résztvevők hajlamosak voltak elfelejteni, honnan indult ez a kezdeményezés - nyilatkozta Udvardy Zoltánnak Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke - emlékeztetve az RMDSZ és a Fidesz márciusi közös nyilatkozatára. "Nem értek egyet Kovács László külügyminiszter rádiónyilatkozatával sem, hogy a kisebbségi szervezetek megnyugvással fogadták volna a kormány ismertetett álláspontját." - A szervezők nem hangsúlyozták annyira "az autonómia kérdését, mint amennyire mi szerettük volna, bár nem is zárkóztak el előle." Orbán Viktor kijelentette: az ellenzék javaslatát a magyarság politikai egységéről nem tartotta elfogadhatónak a kormányzat, így ?a világ magyarságának együvé tartozása? került a végső szövegezésbe. - Messzemenően megfelelt ez a találkozó személyes elvárásaimnak - értékelte a "magyar-magyar csúcsot" Lábody László, a HTMH elnöke. Kiemelkedő jelentőségűnek nevezte, hogy az autonómia támogatásának alapelvét, valamint az integrációs folyamat és a kisebbségek kérdésének összehangolását sikerült megoldani e találkozón. /Új Magyarország, júl. 6./ A találkozó legfőbb üzenete, hogy nem a viták és nézeteltérések a meghatározóak, hanem a közös szándék és érdek, nyilatkozta Lábody László. - A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Magyarország költségvetésének bizonyos hányadát minden évben fordítsák a határon túli közösségek támogatására. A százalékos értéket azonban nem tudták meghatározni. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a Fidesz Autonómia Tanácsot, mások Nemzeti Egyeztető Tanácsot akartak létrehozni, de ez nem történt meg: "Az ellenzék és a határon túli magyarok akarták ezt, a kormány azonban nem." - mondotta Orbán Viktor. /Magyar Nemzet, júl. 6./"

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ júl. 13-14-én ülésezett Kolozsváron. Az Ügyvezető Elnökség tevékenységével kapcsolatban a képviselők kérdéseket intéztek az illetékes vezetőkhöz. A következő SZKT-ülésen a képviselők írásban további kérdéseket terjeszthetnek elő. Az SZKT elfogadta a falupolitikai és népjóléti RMDSZ-programot. Az SZKT arról döntött, hogy önálló jelöltet állít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Tőkés László, Borbély Imre nem vállalták a jelölést, a végső döntést Frunda György és Smaranda Enache között kellett meghozni. Többségi szavazással megszületett a döntés: az RMDSZ jelöltje Frunda György lesz. A parlamenti választások jelöltállítását külön szabályozta az SZKT, ennek értelmében a végső listát a megyék vezető testületei döntik el, más megyében lakó jelölt nem indítható, jelölteket indíthatnak helyi szervezetek, lehetséges egyéni pályázat is megfelelő számú támogató aláírás összegyűjtésével. - Az SZKT úgy döntött, hogy az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSZ nem véglegesítette autonómia-statútumait. - Megalakult az RMDSZ Európai Integrációs Bizottsága. Az SZKT határozatában rögzítette, hogy egyetért Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozás keretében elfogadott közös nyilatkozattal, ennek alapelveit és célkitűzéseit az RMDSZ államelnök-jelöltje tételesen foglalja programjába. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 15., 822. sz./ Az SZKT nyilatkozatot adott ki Románia Európai Unióhoz csatlakozása tárgyában, hangsúlyozva, hogy az RMDSZ aktív szerepet kíván betölteni az integrációs folyamatban, és támogatja Románia felvételét az EU-ba. A parlament integrációs bizottsága nem kaphatta kézhez és nem tárgyalhatta meg a kérdőívet és az arra adott válaszokat. Az RMDSZ igényli az integrációs folyamatban a kormánynak a parlamenti erőkkel való állandó konzultációját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./ Funar polgármester, az RNEP elnöke nyilatkozatban javasolta az SZKT-tagok letartóztatását és azok kiutasítását az országból, akik a Budapesten tartott tanácskozásról kiadott közös nyilatkozatot aláírták. Funar további követelései között szerepelt az, hogy a kormány függessze fel az alapszerződés tárgyalását és a parlamenti pártok közösen vizsgálják meg az RMDSZ ellenséges akcióit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, hogy a kormánypárt nem vállalta ezzel a szélsőséges párttal való szakítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette Frunda György szenátorral kapcsolatos véleményét. Fenntartja, hogy politikailag elfogadhatatlan volt Frunda Györgynek és társainak a PER-szervezettel kapcsolatos tárgyaláson való részvétele, az RMDSZ mandátuma nélkül. Frunda György azonban "levonta a következtetéseit annak az SZKT-nak, amely minősítette a Neptun-néven fémjelzett folyamatot." Frunda jó szakember, azonban az erdélyi politizálást tekintve most is más oldalon helyezkednek el. Tőkés László " romániai magyar nemzeti közösség alanyi jogán alapuló autonóm, öntörvényű magyar politizálás híve" Frunda György viszont ahhoz a politikai csoportosuláshoz tartozik, amely "bizonyos hagyományos, alkalmazkodó típusú, a többséghez igazodó kisebbségi politizálás vonalán halad". Veszélyesnek tartaná, ha Frunda - noha tiszteletben tartaná az RMDSZ programját -, más dolgokról beszélne inkább, és hagyná ezeket a sajátos magyar programba foglalt kérdéseket a képviselő- és szenátorjelöltekre. Ugyanakkor Tőkés László hangsúlyozta, hogy erkölcsi és politikai érdek támogatni az RMDSZ elnökjelöltjét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rendkívül fontos döntésnek tartja, hogy az RMDSZ elnökjelöltet állít. A román közvélemény előtt az RMDSZ programját fel kell mutatni, "mi elsősorban a romániai magyarság szavazatait szeretnénk összegyűjteni." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

Hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit Bálványoson a Nyári Szabadegyetem, melyet a Pro Europa Liga, a Reform Tömörülés és a Fidesz szervez. A hazai, anyaországi és nyugati fiatalokat Smaranda Enache, Toró T. Tibor és Németh Zsolt /Fidesz/ köszöntötte. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Horia Mircea Rusu, a Liberális'93 Párt elnöke, Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartott előadást. Több mint száz fiatal jelent meg az első napon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

"Júl. 24-én Bukarestben, az RMDSZ sajtótájékoztatóján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az őszi választások újra heves, kisebbségellenes kirohanásokat ígérnek. Példaként a budapesti Magyarország és a határon túli magyarság tanácskozásán megszületett zárónyilatkozattal kapcsolatban az RMDSZ ellen intézett durva kormánypárti támadást említette. Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ választási kampányigazgatója elmondta, hogy Kolozsváron megalakult a kampánystáb, amely fiatal politikai szakértőkből áll. Frunda György szenátor, az RMDSZ elnökjelöltje is összeállította tanácsadó politikai csapatát, köztük van Tokay György képviselő és Verestóy Attila szenátor is.Frunda György leszögezte, hogy programja az RMDSZ programján alapul, és a budapesti záródokumentumból is benne lesz minden olyan gondolat, amely megfelel a szervezet programjának. Traian Chebeleu törvénytelennek nevezte Frunda György jelöltségét az elnökségre, mondván: egy "idegen állam dokumentuma" alapján akar kampányt folytatni. Ezzel kapcsolatban Frunda György kijelentette: ő a román alkotmány alapján jelölteti magát, s aki törvénytelenségről beszél, az válassza az előírt tiltakozás útját, ő áll a bírósági ítélet elébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./ "

Júl. 28-án Fehéregyházán Petőfi-emléknapot tartottak, dr. Csiha István református püspök igehirdetése után Szabó T. Attila emléktáblát helyeztek el a református templomban. A Petőfi múzeumkertben Gábos Dezső, a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke mondott beszédet. A Petőfi emlékműnél beszédet Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Zonda Attila, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Benyovszky Lajos, Székelykeresztúr polgármestere mondott beszédet. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 30., 833. sz./

Júl. 31-én több százan kísérték el dr. Erdő János unitárius püspököt utolsó útjára, a templomtól a Házsongárdi temetőig. A búcsúztatók között volt dr. Bodor András, a Dávid Ferenc Egylet elnöke. A temetésen, Kolozsváron jelen volt, többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, a többi egyházak püspökei, képviselői, köztük Emilian Bistriteanu ortodox érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2., Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Az RMDSZ múlt heti bukaresti sajtótájékoztatóján Frunda György, az RMDSZ államelnök-jelöltje magyarul és románul üdvözölte a sajtó képviselőit. Ez hangulati jelzése volt annak, amit Frunda kifejtett, hogy az autonómiaelképzelés magába foglalja a kétnyelvűséget is. Markó Béla elnök jelezte, hogy beindult az előkampány, ezzel együtt a nacionalista hangvétel, a magyarellenesség. Ennek zászlóvivője a vezető kormánypárt és az államelnöki hivatal. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 2./