"A börtönben sínylődő Cseresznyés Pál ügyében kihallgatáson volt az elmúlt év decemberében Iliescu elnöknél Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Frunda György szenátor. Iliescu azt válaszolta, hogy várja az igazságügyminiszternek küldött megkeresésére a választ. A miniszter viszont azt mondta, hogy hozzá még idén februárban nem érkezett meg az elnök levele. - Az iratsétáltatásnak van hagyománya. Mennyi beadványra "nem kaptunk választ", jegyezte meg az újságíró. /Kalmár Zoltán: Bujkáló iratok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

Mégis létrejött a találkozó az RMDSZ szövetségi és ügyvezető elnöke, Markó Béla és Takács Csaba, valamint a FIDESZ-Magyar Polgári Párt Orbán Viktor elnök vezette küldöttsége között. A márc. 8-án Marosvásárhelyen lezajlott találkozó után Takács Csaba nyilatkozott a megbeszélésről. A találkozó eddigi hagyományos együttműködési kapcsolat hangulatában zajlott le, azzal a nyitottsággal, amely minden esetben megnyilvánul a magyarországi pártokkal folytatott dialógusban, szögezte le. Nem Szőcs Géza-ügyéről beszéltek, sokkal fontosabb kérdések vannak, így a román-magyar szerződés, a határon túli magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. /N. Á.: RMDSZ-FIDESZ-találkozó Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

"A márc. 11-i román lapok foglalkoztak az SZKT csíkszeredai tanácskozásával. Az Adevarul "Nyílt konfliktus Markó Béla és Tőkés László között" címmel tudósított a következő alcímmel: "Szőcs Géza pénzügyletei még inkább kiélezik az RMDSZ-en belüli vitákat". Ugyanebben a számban Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója "Inog Szőcs Géza sajtóbirodalma" címmel számolt be a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzügyeiről. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"

"A Fidesz múlt heti, eredményesen végződő erdélyi tárgyalássorozata után nyilatkozott Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak. A kuratórium ügyében tisztázták a helyzetet: "Félreértésről volt szó. Szőcs Géza nem "Erdély képviseletében" került a Hungária Tévé ellenőrző testületébe, hanem "egy erdélyi személyiség-ként." A Fidesz ugyanis fölajánlotta helyét egy határon túli személyiségnek. Tőkés László és Markó Béla között kialakult konfliktusról elmondta, hogy az RMDSZ belügye, hogyan rendezi ezeket a vitákat. "Nem lenne szerencsés, ha a magyar politika és a kormányzat bármilyen módon beavatkozna ebbe a vitába." - Erdélyben általános az aggodalom, hogy a szlovák példához hasonlóan a fejük fölött kötik meg a megállapodást. Ezért az RMDSZ-szel egyetértenek abban, hogy a hat parlamenti párt és a határon túli magyar szervezetek egy rendezvény keretében megvitatnák a magyar kisebbség autonómiastartégiáját. Duray Miklósék felajánlották, hogy a vitát rendezzék meg Szlovákiában. Most meg Markó Béláék vetették fel, hogy Erdélyben kerüljön rá sor. /Új Magyarország, márc. 12./"

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke nyilatkozatban cáfolta azt a vádat, hogy a Nemzetközi Transsylvania Alapítványnak nem számolt el 700 ezer forinttal. Az összeget harmadmagával vette föl 1992-ben, de csak közvetítőként és azonnal továbbadta, erről még akkor beszámolt Ábrahám Dezsőnek, Sütő Andrásnak és Markó Bélának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ márc. 9-10-én Csíkszeredán tartotta ülését. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke javaslatot terjesztett elő olyan határozatra, amely a millecentenáriummal kapcsolatban összefoglalja a romániai magyarság fő célkitűzéseit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kritikusan szólt megbékélési javaslatainak mind román, mind magyarországi fogadtatásáról. A Fidesz küldöttségével való találkozójáról beszámolva kiemelte közös javaslatukat: a magyarországi parlamenti pártok képviselői a határon túli magyarság legitim képviselőivel egyeztessék álláspontjukat a kisebbségi autonómia tárgyában. Demeter János önkormányzati elnök ismertette a választás-előkészítési támogatások alapelveit. AZ SZKT megerősítette Béres Andrást oktatási alelnöki tisztségében és elfogadta a belső választások szabályozásáról szóló határozatot, de időpontjáról nem határoztak. Az ülésen Tőkés-Markó vita volt. Tőkés László azzal vádolta a szövetségi elnököt, hogy "ki akarja szorítani őt" az RMDSZ életéből, Markó Béla pedig azt vetette a püspök szemére, hogy egy adott irányzatot támogat, és gyakran nem egyezteti lépéseit. Szőcs Gézát is annak ellenére támogatta a Duna Televízió ellenőrző testületébe, hogy Markó Béla közölte: Szőcs jelentős összegekkel nem számolt el. Tőkés László kifogásolta, hogy Markó Béla Borbély Lászlót nevezte ki az RMDSZ választási kampányösszekötői feladatra. Tőkés László felolvasta nyilatkozatát, amely szerint a szövetségi elnök "a bukaresti stílusú politizálás"-sal veszélyezteti az RMDSZ politikai irányvonalát. Kolumbán Gábor javasolta, hogy miután Borbély László személye megosztja a tanácsot, a képviselő ajánlja fel lemondását. A vita folytatódott, Tőkés László és Markó Béla felolvasták egymáshoz írt, megírásuk idején nem a nyilvánosságnak szánt leveleiket. Ezekből kiderült, hogy nem mai keletű a köztük levő ellentét. Indulatos felszólalások következtek. Dézsi Zoltán SZKT-elnök Markóval és Tőkéssel megbeszélést folytatott, és megegyeztek abban, hogy együtt keresik a konfliktus megoldását. Szőcs Géza is felszólalt, visszautasítva az őt ért vádakat, hogy nem számolt el, sőt, maga kér vizsgálatot. Ebben az ügyben már volt egy vizsgálat a HTMH, az Illyés Alapítvány és az RMDSZ részvételével. Az az összeg, amit Ábrahám Dezső szerint elsikkasztott, a budapesti Bem rakparti ingatlan formájában megvan. Ábrahám Dezső többször állított homlokegyenest ellenkező dolgokat. 1993-ban még azt nyilatkozta, hogy az ő könyvelési hibája volt, Szőcs Géza és a többiek semmilyen pénzügyi visszaélést nem követtek el. A heves vita közben egyre többen eltávoztak, így ért véget a viharos SZKT-ülés. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12., 13., 14./ Az SZKT kiadott nyilatkozatában a honfoglalás 1100 éves évfordulóját értékelték: "Honalapításunk millecentenáriumát az RMDSZ azoknak az időtálló értékeknek a felmutatásával kívánja megünnepelni, amelyeket a magyar nemzet 1100 éves ittléte alatt megteremtett és megőrzött." "Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink megőrzése még mindig nem biztosított, az ehhez szükséges jogokkal nem rendelkezünk. Ismételten kinyilvánítjuk akaratunkat nemzeti értékeink megtartására, továbbvitelére és akadálytalan gyarapítására." Az alapszerződés csak úgy érheti el célját, "ha alapvetően hozzájárul a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Ehhez elsősorban a kisebbségben élő romániai magyarok és a többségben élő romániai románok képviselőinek megegyezésére lenne szükség..." "...kérjük mindkét ország kormányát, hogy keressék a romániai magyarság egyetértését a minket érintő dokumentumok kidolgozásakor." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./"

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke márc. 21-re Marosvásárhelyre összehívta az RMDSZ legfőbb vezetőit magába foglaló Operatív Tanács ülését. A ritkán összeülő legfőbb testület arra szolgál, hogy sürgős kérdésekben, válsághelyzetekben az RMDSZ fő vezetői egyeztessék nézeteiket. Az ülés összehívását Markó Béla nem indokolta. Nyilvánvaló, hogy ezen az ülésen megkísérlik feloldani a Tőkés László és Markó Béla közötti konfliktust. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, márc. 13./

Szőcs Géza kérdéseket tett fel, melyekre választ vár /Kérdőív erdélyi magyaroknak, 1996 tavaszán/ azzal kapcsolatban, hogy Markó Béla vitatta az ő személyének jelölését a Hungária Alapítvány ellenőrző testületébe, továbbá az Ábrahám Dezső akciójáról, de arról is, hogy miért volt szükség a Szőcs Géza elleni fellépésre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./

Fidesz-Magyar Polgári Párt küldöttsége márc. 5-én indult erdélyi körútra. Útjukon értesültek arról, milyen vihart kavart az a gesztusuk, hogy saját helyüket átengedték Szőcs Gézának a Hungária Közalapítvány felügyelő testületében. Érdekes, hogy Szőcs Géza évek óta tagja a Hungária Közalapítvány kuratóriumának, de ez eddig senkit sem zavart. Arra számítottak, nyilatkozta Orbán Viktor, hogy más pártok követik példájukat, ehelyett támadások érték a pártot. Markó Béla RMDSZ-elnök elfoglaltságára hivatkozva nem akart találkoznia Fidesz delegációjával, végül látogatásuk utolsó napján mégis létrejött a találkozó. A találkozón Markó Béla elfogadta a Fidesz érvelését, hogy Szőcs Gézát erdélyi személyiségként jelölték. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 14-i ülésén elemezte a Csíkszeredában tartott legutóbbi SZKT-ülés utáni politikai helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség márc. 20-án találkozik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával, melyen jelen lesz Markó Béla elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Megbízták Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy készítse elő a Szőcs Géza-üggyel kapcsolatos dokumentum-csomagot és adja át az Ellenőrző Bizottságnak. Az Ügyvezető Elnökség levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a márc. 15-én Gheorghe Funar polgármester által Kolozsváron felavatott emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40 000 román áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. Az Ügyvezető Elnökség fogadta Lábody László címzetes államtitkárt, a HTMH elnökét, akik megszakították útjukat Kolozsváron, kölcsönösen tájékoztatták egymást a politikai helyzetről, az alapszerződés szakértői tanácskozásainak eredményéről, majd továbbutaztak Sepsiszentgyörgyre, a márc. 15-i ünnepségekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./

"Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot."

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke közzétette Tőkés Lászlóhoz, az RMDSZ tiszteletbeli elnökéhez írott levelét, melyben jelzi, hogy már régen esedékes a válasza a püspök tavalyi levelére. Nem bíznak egymásban, de biztosította Tőkés Lászlót, hogy senki sem akarja őt kiszorítani az RMDSZ vezetéséből. Kitért Szőcs Géza ügyére: nagy összegű adományokkal nem számolt el. Le kellene ülni, hogy megbeszéljék, tudnak-e együtt dolgozni, ajánlotta Markó Béla Tőkés Lászlónak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

"Borbély László parlamenti képviselő kifejtette, hogy ő már 1992 őszén jelezte, hogy Szőcs Gézával kapcsolatban felmerülnek gondok alapítványi pénzek elszámolása körül. Erről tárgyaltak az RMDSZ-ben és Szőcs Géza egy bizonyos összeget visszaszolgáltatott az RMDSZ-nek. Borbély László elítélte, hogy Tőkés László támadta Markó Bélát, szerinte ez "egy nagyon jól megszervezett támadásnak voltunk a tanúi." /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 15./ "

"A kormányprogramban is szerepel, hogy Budapest általában támogatja az autonómiatörekvéseket, hangsúlyozta Lábody László, a HTMH elnöke. A rendezés kizárólagos kulcsa az autonómia lehet, ez a személyes meggyőződése. A jelenlegi nemzetközi, belpolitikai feltételek nem teszik időszerűvé bármiféle autonómia gyakorlatba ültetését. A politikai feltételek folyamatosan alakíthatók, s a többség végül is belátja, hogy az autonómia az egyetlen járható út. Az RMDSZ-en belüli ellentétekről elmondta, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kolozsvári kongresszuson 67 %-os többséggel választották meg, tehát vitathatatlan legitimitással rendelkezik. Nem tud róla, hogy az RMDSZ bármilyen más csúcsvezetői tisztséget elismerne. "Mérhetetlen csalódottsággal és elkeseredéssel tudok csak beszélni arról, hogy a kisebbségi magyar politikusok egymást tekintik fő ellenségnek" - állapította meg. "Egyre inkább zavar az, hogy egyes kisebbségi politikusok beleavatkoznak Magyarország belügyeibe." Lábody László álgesztusnak tartja, hogy egyes pártok lemondanak mandátumukról a határon túli magyarság javára. Szerinte egy magyarországi párt beavatkozott az erdélyi magyarság ügyeibe, amikor Szőcs Gézát, egy meghatározott politikai irányzathoz tartozó személyt jelölt erre a tisztségre. /Rais. W. István: Beszélgetés Lábody László címzetes államtitkárral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./"

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hivatala közleményt adott ki, visszautasítva azt, hogy az SZKT-tanácskozáson történt vita az RMDSZ szétszakadásával fenyegetne. A vita ellenére tartalmas és sikeres volt az SZKT ülése, több kérdésben döntöttek. A vita civilizált hangnemben zajlott. A közlemény ismertette a vitát. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beismerte, hogy hibázott, amikor megfellebbezte a Fidesz Szőcs Géza jelölésére vonatkozó döntését. Ezután megrökönyödéssel értesültek arról, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója állásfoglalásával Szőcs Géza jelölése ellen állt ki. Fontos lenne, hogy a frakció változtasson nyilatkozatán. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./

Márc. 12-13-án tartották meg Párizsban az Európai Demokrata Unió /EDU/ pátvezetői konferenciáját, az RMDSZ-t Markó Béla képviselte. Az elfogadott Párizsi Nyilatkozatba - az RMDSZ kezdeményezésére - bekerült az, hogy az EDU 1-es számú bizottsága elkezdi munkáját a volt kommunista országokban élő nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozóan. A kisebbségek jogainak védelme hozzákapcsolódik Európa stabilitásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./

Én sohasem gondoltam, hogy valamelyik platformnak vagy csoportosulásnak letéteményese kellene legyek - fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök abban az interjúban, amelyet Benkő Levente készített vele. Azt kifogásolja, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök nem tartja szükségesnek a politikai megnyilvánulásokkal kapcsolatban a konzultációt. Az RMDSZ-nek együtt kell maradnia, de a személyeknek nem muszáj, ez a szervezet nem személyekre épül. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

"A sajtónak kiemelt szerepet szánnak a helyhatósági választási kampány során, számítanak a magyar újságokra, jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készült interjúban. Kitért a csíkszeredai SZKT-ülés vitájára, amely a Markó Béla szövetségi elnök elleni "sorozatos támadások kicsúcsosodását" jelentette. A szövetségi elnök rágalmazása, támadása "az egész szövetségre káros." Akik mindenképpen a szövetség munkájának megzavarását próbálják elérni, "azoknak el kell gondolkodniuk, hogy kinek a malmára hajtják a vizet." - állapította meg Takács Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19./"

"Sokan lesújtó véleménnyel vannak az RMDSZ-ről. Ez helytelen, ebben az RMDSZ-ben kell a magyarságért harcolni - jelentette ki Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített terjedelmes interjúban. A szervezet mennél jobb működéséért harcol, mondta. Csodálkozik azon, hogy hatáskörének túllépésével vádolják. Mondvacsináltnak érzi azt a felvetést, hogy az egyház politizáljon-e vagy ne. Az egyház puszta létével is politizál. Az egyház és az RMDSZ "két olyan legitim intézmény, amely legfőbb letéteményese a romániai magyarság jövője alakításának, politikai, társadalmi, gazdasági emancipációjának, valamint a jogaiért való küzdelemnek." Szíve szerint már évekkel ezelőtt lemondott volna az RMDSZ-en belüli szerepéről, de úgy érzi, szükség van rá. - A politika és erkölcs nem olyan idegenek egymástól. Nem tartja megfelelőnek, hogy az RMDSZ-ben úgy akarnak egységet egyesek, hogy szőnyeg alá söprik az ellentéteket. Az RMDSZ parlamenti csoportjának álláspontja jelentős mértékben eltér a romániai magyar tömegek elvárásaitól, a tagságétól is. Meglepő számára az SZKT minimális konfliktustűrő képessége is. Csak részben ért egyet Markó Béla elnökkel a kötelező távolságtartással kapcsolatban: "közelebb kell állnunk az EDU-tag magyarországi pártokhoz, mint az MSZP-hez vagy a Torgyán-féle Kisgazdapárthoz.." Nem szabad letagadni, hogy jelen pillanatban a Fideszhez sokkal közelebb állnak, mint más magyarországi párthoz. A közeledő helyhatósági választásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy Funar a hatalom bábfigurája. Amennyiben szüksége van a hatalomnak Funarra, akkor meg fogják választani. - Markó Bélát jó politikusnak tartja, nem történt Markó Béla megbuktatására irányuló összeesküvés. - Szőcs Gézában nem egy irányzat képviselőjét kell látni, hanem egy megbuktatott, és az RMDSZ perifériájára szorított politikust. Ennek a politikusnak helye van a romániai magyar politika élvonalában. A püspök elmondta, hogy őt is ki akarták szorítani, püspökként is meg akarták buktatni. - A szövetségi elnök megnövekedett döntéshozói szerepe mellett az SZKT elsúlytalanodott, az RMDSZ parlamenti csoportjával szemben az SZKT háttérbe szorult. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 19./ "

Szőcs Géza márc. 19-én Kolozsvárott tartott sajtótájékoztatót, hogy tisztázza magát a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány NTA/ pénzügyei kapcsán őt ért vádak alól. Azzal vádolták, hogy 13 millió forint céltámogatással nem számolt el. Közölte, hogy az összegből ingatlanok vett mint Kolozsváron, mint Budapesten, illetve az Orient Expressz lapra és az Erdélyi Szépmíves Céhre milliós összeget költött. A román sajtótudósítók kérdésére, hogy dokumentumokkal tudja-e igazolni állításait, Szőcs Géza azt válaszolta, hogy a bizonylatokat átadta Ábrahám Dezsőnek, aki előzőleg még úgy nyilatkozott a Romániai Magyar Szó hasábjain, hogy Szőcs Géza nevéhez nem fűződik semmiféle kétely az elszámolások tekintetében. Sajnálatos, hogy ugyanez az újság megfeledkezett erről és most lehozta Ábrahám Dezső jegyzékét. Amikor Szőcs Géza valamilyen lépést tesz, Ábrahám Dezső hátsó manipulációktól késztetve lejáratási kampányba kezd. Szőcs Géza többször hangoztatta, hogy politikai összeesküvés áldozata, az alapítvány ügyét Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ásatták elő, hogy megsemmisítsék őt. Szőcs Géza a sajtótájékoztatón tájékoztatót olvasott fel. Ebből kiderül, hogy ő céltámogatásokat kapott, melyekkel az adományozó az ő pályázatát támogatta, nem az NTA-t, tehát nem az NTA vagyonából gazdálkodott. Az adományozó azonban nem élt panasszal. A Magyar Hitelbank nyolcmillió forintos céladományából egy Budapesten működő erdélyi magyar sajtóügynökség létrehozása történt meg /Bem rakpart 52./. A KMDSZ Alapítvány a megvásárolt ingatlant az időközben bejegyzett Eurotranssylvania Alapítvány tulajdonába adta. Ez az Erdélyi Híradó sajtóügynökség az erdélyi magyarság külvilág felé irányuló kapcsolatteremtésének legjelentősebb hídfőállása. Ezt az irodát az ellenérdekelt erők szeretnék megszüntetni. Az Orient Expressz (Bukarest) lap a Szerencsejáték Rt 1,5 milliós céltámogatásában részesült, ezenkívül 450 ezer forintos sajtóalapítványi támogatásban. Az Erdélyi Szépíves Céh támogatására a Szerencsejáték Rt. 3 millió forintot ítélt meg. Ebből Kolozsváron ingatlant vásároltak és iroda-berendezést. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Magyar Nemzet, márc. 20./

"Amíg Markó Béla RMDSZ-elnök tiltakozó levelek írásával volt elfoglalva, hogy Szőcs Gézát ne válasszák a határon túl tisztségbe, addig a román pártok neves magyar személyiségeket, sportolókat, színészeket nyernek meg, írta Román Győző főszerkesztő. Hónapokkal előbb javasolták ugyan, hogy az RMDSZ-nek sportolók, színészek felé kell nyitni, de hiába. "Az RMDSZ-vezérek leveleket írogatnak, s időközben elviszik az orruk elől a szavazatokat". /Orient Expressz (Bukarest), márc. 20./ A hetilap felelős kiadója Szőcs Géza. "

"Márc. 21-én Marosvásárhelyen összeült az RMDSZ Operatív Tanácsa. Ezen megjelent Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Csávossy György, a SZET elnöke, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Szabó Károly szenátusi, Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető és Kötő József ügyvezető alelnök. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSZ helyzetét. A felvetődött anyagi természetű kérdések tárgyában átfogó szakértői vizsgálat szükséges. Az Operatív Tanács bizalmáról biztosította az RMDSZ szövetségi elnökét. A felelősség "mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét" - olvasható a nyilatkozatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 22., 745. sz./"

"Markó Béla, mint elmondta, az RMDSZ élére történt megválasztása óta igyekezett egyensúlyt tartani a különféle nézetek és platformok között. A sepsiszentgyörgyi Háromszék című napilapban megjelent interjújában megállapította: "Tőkés László tiszteletbeli elnök érveiben és ellenem felhozott vádjaiban szem elől tévesztette az RMDSZ egészét és annak sokszínűségét, és az RMDSZ egy bizonyos csoportosulása, illetve szárnya szempontjából közelítette meg a kérdéseket". Szerinte ilyet egyetlen vezető sem tehet. Az interjúban Markó Béla azokra a vádakra válaszolt, amelyek a Szövetségi Küldöttek Tanácsának csíkszeredai ülésén személyét érték. Elmondta: mostanában jóval kevesebbet konzultál Tőkés Lászlóval, aki nem tartja szükségesnek az egyeztetést. "Viszont én ezt elvárom - hangsúlyozza Markó -, mert a szövetségi elnöknek az a felelőssége, hogy a szervezet milyen álláspontot és véleményt képvisel. S attól, hogy valaki szövetségi elnök, nem azt jelenti, hogy neki bármikor bármilyen ügyben igaza van és bármit gondol, az azonos az RMDSZ véleményével." Markó Béla úgy értékelte, hogy közte és Tőkés László között keletkezett konfliktus kezelhető, nem árthat a szervezet egységének, s a választásokra sem lesz kihatással. Markó Béla leszögezte: "mindenki felelős (abban), hogy vállalja-e az egyeztetést, illetve azt, hogy egyéni hiúságait, ambícióit félretéve most legfontosabb feladatainkra összpontosít." /"Mindenki felelős" Interjú a Tőkés-Markó vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./"

A magyarországi pártokkal fenntartott kapcsolatokba illeszkedőnek nevezte Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt a konzultációt, amelyet Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Eörsi Mátyással /SZDSZ/, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnökével folytatott márc. 22-én Budapesten. A megbeszélés után Pető Iván kijelentette: nincsenek közöttük vitás ügyek. Hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarságot érintő ügyekben nem lehet az ottani érdekképviselet véleményének megkerülésével döntést hozni. Az autonómia kérdéséről Pető Iván megjegyezte, hogy olyan tanácskozásra lenne szükség, amelyen a határon túli magyar szervezetek, illetve a magyarországi pártok kicserélnék véleményüket. Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a magyarországi pártok törekedjenek konszenzusra a határon túli magyar közösségek helyzetének megítélésében és az általuk igényelt megoldások támogatásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./ Ezt a tanácskozást először Tőkés László püspök és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke javasolta febr. 16-án. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19., 288. sz. jegyzet./

Ugyancsak márc. 22-én Magyar Bálint magyar művelődési miniszter Budapesten találkozott Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével és Béres Andrással, az RMDSZ oktatási alelnökével. Véleményt cseréltek a határon túli kulturális intézmények normatív alapon való támogatásának lehetőségeiről. Béres András javasolta, hogy meg kellene vizsgálni egy Székelyföldön létesítendő alapítványi egyetemmel kapcsolatos elképzeléseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 746. sz./

A meglevő ellentétek nem Szőcs Géza személye és a kuratóriumba történő beválasztása körül polarizálódnak, de a nyílt vitát ez a fejlemény váltotta ki. Ez Markó Bélának nem személyes ügye Szőcs Gézával vagy másokkal szemben, nyilatkozta Budapesten Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /Népszabadság, márc. 23./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke fölkérte Szabó Károly és Vida Gyula frakcióvezetőket, hogy ők is folyamatosan vegyenek részt a választási kampányban a román pártokkal való kapcsolattartásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 26., 747. sz./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez írt levelében az újságírói etikával való visszaélés minősíthetetlen esetének nevezte, hogy Markó Béla elnök válaszlevelét közölték, anélkül, hogy a válasz alapjául szolgáló levelét nyilvánosságra hozták volna. "Személyemet és az RMDSZ-ben betöltött tisztségemet lejáratni szándékozó magatartásuk újabb esete semmi kétséget nem hagy a Szerkesztőség pártállását és szelektív rosszindulatát illetően." Gyarmath János főszerkesztő mindezt visszautasította, mondván, Tőkés László Markó Bélához írt levelét már mások közzétették, ők pedig azt nem kapták meg. Gyarmath szerint az RMDSZ Tiszteletbeli Hivatala az RMDSZ intézményrendszerében nem létezik. Ezen bevezetővel tette közzé a lap Tőkés Lászlónak Markó Bélához intézett két levelét. Az első 1995. okt. 31-én kelt, ebben a püspök kifejti, hogy azért nem osztotta meg vele alternatív megbékélési indítványát, mert Markó Béla a Neptun-ügy idején elhallgatta, hogy tud a dologról, hasonlóképpen etikátlanul járt el Nagy Benedek ügyében. Folyik Tőkés László kiszorítása az RMDSZ vezetéséből. Mindezek miatt nem bízik Markó Bélában. A másik levél 1996. febr. 28-i, ebben megrökönyödését fejezte ki amiatt, hogy Markó Béla szövetségi elnök Borbély Lászlót nevezte ki a kampánystáb és a román politikai pártok közötti kapcsolattartás biztosítására, annak ellenére, hogy korábban Markó Béla is elítélte a neptuni tárgyalásokat. Tőkés László felszólította Markó Bélát, hogy vonja vissza Borbély László megbízását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./"

"Az RMDSZ bukaresti székházában márc. 27-én tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elnök beszámolt az RMDSZ-delegáció részvételéről az EDU párizsi pártelnöki konferenciájáról, amelynek zárónyilatkozatába a nemzeti kisebbségi kérdés fontosságára utaló értékelés bekerült, az RMDSZ javaslatára. A választások közeledésével a nacionalista retorika felerősödött, Markó Béla említette az RNEP szélsőséges, magyarellenes nyilatkozatait, az Evenimentul Zilei két számában az "állam biztonságát fenyegető" magyar veszélyről szóló "dokumentumokat". Vida Gyula a nagy késéssel megkezdődött költségvetési vitáról és a kormány tervezetéről mondott kritikus véleményt. Mátis Jenő adatokkal bizonyította, hogy a költségvetési tervezet hamis adatokra épül. A kereskedelmi mérleg 2 milliárd dolláros hiányt mutat, a lej 1995-ben 46 %-kal leértékelődött, zuhanása tovább tart. Markó Béla cáfolta, hogy egyezség létezne a vezető kormánypárt és az RMDSZ között, viszont képtelenségnek nevezte, hogy a magyarság szervezeteivel való bármilyen együttműködés súlyos vádnak minősül Romániában. Szabó Károly szenátor elmondta, hogy a titkosszolgálat, az SRI igazgatója, Virgil Magureanu köszörüli a kést, mellyel a román politikai pártok harcba indulnak a választásokon. Az SRI azzal ijesztgeti az embereket, hogy Magyarország a nemzeti össztermék 6,6 %-át fordítja a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ pénzelésére, s rajta keresztül a Románia elleni diverzióra. Ismeretes, hogy a valóságban az MVSZ támogatására juttatott összeg a magyar költségvetés 0,2 %-át teszi ki. És költségvetésről van szó, nem nemzeti össztermékről. /Zsehránszky István: Fenik a késeket - készül a mutatvány! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 27., 748. sz./ Markó Béla szövetségi Megjegyezte, hogy pillanatnyilag az RNEP még a kormány tagja, és cáfolta, hogy az RMDSZ a kormány nagyobbik pártjával, az RTDP-vel bármiféle együttműködést alakított volna ki: ehhez ugyanis az RTDP-nek sok tekintetben változtatnia kellene magatartásán. Kozsokár Gábor szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy a választási kampány közeledtével megsokasodtak a parlamentben az olyan demagóg törvényjavaslatok, kezdeményezések, amelyek különböző kategóriáknak ígérnek kedvezményeket. Bodó Barna arról tájékoztatott, hogy az RMDSZ küldöttsége Párizsban Markó Béla vezetésével a napokban részt vett a centrum és jobbközép pártokat tömörítő EDU - Európai Demokrata Unió - pártvezetőinek konferenciáján. Az ott elfogadott nyilatkozatba az RMDSZ kezdeményezésére külön szakasz került a nemzeti kisebbségek jogainak védelméről, és Markó Béla szövetségi elnöknek alkalma nyílott Alain Juppé francia miniszterelnököt is röviden tájékoztatni a romániai magyarság helyzetéről, a román-magyar viszonyról. /Nacionalista retorikától mentes választási kampányt RMDSZ-sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28/"

A magyar-szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikálásáról és az egyezményhez fűzött záradékról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök kijelentette: a kisebbség kollektív jogait és autonómiatörekvéseit elutasító egyoldalú pozsonyi állásfoglalás hozzáfűzése a kétoldalú szerződéshez precedens nélküli a nemzetközi gyakorlatban, jogilag pedig abszurditás. Szerinte a magyar kormányra tartozik az eljárás értékelése. - Sorin Ducaru külügyi szóvivő szerint az alapszerződés kisebbségekre vonatkozó előírásai megfelelnek az európai normáknak. /Népszabadság, márc. 28./