"A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./"

"Ápr. 27-én vitafórumot szervezett a Bihar megyei RMDSZ vezetése a szervezet nagyváradi székházában. A rendezvényt a nagyváradi kábeltelevíziós társaság magyar szerkesztőségének jóvoltából a város és a környék lakossága egyenes adásban követhette. A fórumon a hallgatóság ? valamint a tévénézők telefonon beérkezett ? kérdéseire Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár válaszolt. Markó Béla szólt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának céljáról, eddigi eredményeiről, hangsúlyozván, hogy részvételünk a végrehajtó hatalomban, a helyi közigazgatásban, a közintézmények élén csak eszköz az ország és a magyar kisebbség helyzetének megváltoztatására, és most jött el az ideje annak, hogy ezek az eszközök működjenek, és a törvények, rendelkezések megváltoztatásával hassanak is. - Takács Csaba a koalíción belüli együttműködésről, ennek gondjairól beszélt. Az eddigi koalíciós tárgyalások ? a különböző ideológiák mentén szerveződött politikai alakulatok közötti egyeztetések ? nehezek, ám elvszerűek voltak, és ezek során az RMDSZ el tudta fogadtatni alapvető követeléseit. Tokay György, akit arról kérdeztek, nem kirakatintézmény-e a Kisebbségvédelmi Hivatal, kifejtette: a Ciorbea-kormány azzal kezdte munkáját, hogy kimondta az igazat nemcsak az ország gazdasági állapotáról, hanem a kisebbségek gondjairól is. A kormány vállalta e gondok megoldását, és ő addig marad a Kisebbségvédelmi Hivatal élén, amíg ez lesz a cél. Birtalan Ákos a leglényegesebbnek azt tartotta, hogy saját gondjainkról nem mások döntenek most, hiszen ott vagyunk a végrehajtásban, a törvényhozásban, az önkormányzatokban. Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár ismertette hatáskörét: hozzá tartozik a kisebbségi igazgatóság, de emellett ő koordinálja a színházak és a műemlékvédelem ügyeit is. - Kérdésre válaszolva Markó Béla a koalíció szakítópróbájának nevezte az anyanyelvű oktatás biztosítását. Ezen mérhető le leginkább, hogy van-e reális politikai akarat a kisebbségi kérdés megoldására a koalíciós partnerekben. Leszögezte, hogy legelőször, még az őszi tanévkezdés előtt, meg kell szüntetni a diszkriminatív rendelkezéseket, módosítani kell a tanügyi törvény kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezéseit, az egész romániai oktatás szerkezetváltása, a decentralizáció viszont egy hosszabb folyamat lesz. Tokay György az önálló egyetem kérdésével kapcsolatban kijelentette, nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem az, hogy mikor lesz. A koalíciós partnerek, az államfő és a miniszterelnök elismerték ezen igényünk jogosságát, a megvalósítás további tárgyalások és kompromisszumok kérdése. Szó esett még a fórumon más aktuálpolitikai kérdésekről, az agrárkérdésről, a nyugdíjasok létbiztonságáról, a NATO-integrációról, valamint az RMDSZ belső dolgairól, a sajtóhoz fűződő viszonyáról az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./"

"Az Együttélés politikai mozgalom meghívására máj. 4-én RMDSZ-küldöttség utazik Szlovákiába. A küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök vezeti, tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Hargita megyei prefektus és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár. A háromnapos látogatás során az RMDSZ-küldöttség találkozik az Együttélés Intéző Bizottságának tagjaival, parlamenti képviselőivel, a szlovákiai Magyar Koalíció pártjainak, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Magyar Polgári Párt, Magyar Néppárt vezetőivel, ellenzéki szlovák pártok képviselőivel, szlovákiai magyar polgármesterekkel, és részt vesz több lakossági fórumon ? Komáromban, Galántán és Dunaszerdahelyen. Az RMDSZ-delegáció a látogatás utolsó napján, május 6-án a pozsonyi Román Nagykövetség tagjaival is találkozik, és részt vesz az Együttélés és az RMDSZ közös sajtókonferenciáján a pozsonyi Újságírók Házában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 30., 1018. sz./"

"Szinte mindegyik lap beszámol a Szekeres Imre által vezetett MSZP-küldöttség kolozsvári látogatásáról. Az Adevarul "A magyarországi honatyák kérik, hogy a román tisztviselők tanuljanak magyarul" címmel számol be az eseményről. A lap megemlíti, hogy Szekeres Imre kijelentette, a Bolyai Tudományegyetem újralétesítése az alapszerződés teljesítésének fő szempontját képezi. A lap idézi az MSZP-s politikust, miszerint a kolozsvári magyar egyetem fontos szereppel fog bírni a romániai magyarság jövőjében. Elmondta, hogy biztosításokat kapott Ciorbea miniszterelnöktől, hogy néhány héten belül módosítják a tanügyi törvényt, beiktatva abba a minden szintű magyar nyelvű oktatásra vonatkozó előírást is. Szekeres Imre kijelentette, "szeretnénk, ha a kolozsvári magyar konzulátusa május végén nyílna meg, mivel Göncz Árpád akkor látogat Romániába, így ez egy kiváló alkalom lenne". Bihari Mihály országgyűlési képviselő a kétnyelvű feliratoknak és a magyar nyelvnek a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba való bevezetése mellett foglalt állást. A lap megjegyzi, "akárcsak az RMDSZ jelenlegi vezetése, Bihari Mihály is szorgalmazta, hogy amennyiben egy kisebbség létszáma egy helységben meghaladja a 10%-ot, akkor be lehet vezetni a kétnyelvű feliratokat, valamint azt, hogy a köztisztviselők ismerjék a magyar nyelvet". "Aláhúzta, hogy szükséges a helyi kisebbségi önkormányzatok bevezetése, mivel ezúton megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái". A Ziua is ismerteti Bihari Mihály kijelentéseit. Az Evenimentul Zilei megemlíti, hogy az MSZP küldöttsége felajánlotta, hogy az RMDSZ szakembereinek szakmai és tanácsadási támogatást nyújt főleg privatizációs kérdésekben. A lap megemlíti, hogy az MSZP-küldöttség Bukarestben és Kolozsváron találkozott az RMDSZ vezető politikusaival. A lap idézi Markó Bélát a szövetség elnökét, miszerint az amerikai közigazgatás politikai támogatását kérte Románia NATO-csatlakozása érdekében. A lap egy másik cikkben úgy véli, hogy Szekeres Imre biztos tényként kezelte a magyar konzulátus májusi felavatását. A lap úgy tudja, a magyar politikus kijelentette, hogy a Ciorbea miniszterelnökkel folytatott találkozón ígéretet kapott arra, hogy "a tanügyi törvény módosítása be fog következni az 1997-98-as tanév kezdetéig. Az Evenimentul Zilei szerint Szekeres Imre érzékeltette, hogy a magyar egyetemet csak a Babes-Bolyai szétválasztásával lehet megtenni. A Cronica Romana, Romania Libera, Mesagerul Transilvan és az Adevarul de Cluj Május végén nyitják meg a magyar konzulátust címmel tájékoztat az MSZP-s politikusok látogatásáról. A Mesagerul Transilvan egy másik cikkének címe Kihasználva a Ciorbea-kormány kompromisszumait, Magyarország minden áron külön magyar egyetemet akar Kolozsváron. A lap ismerteti az MSZP alelnökének kijelentését, miszerint "a Ciorbea által előterjesztett megoldás, mely magyar tagozatoknak a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül való létesítésére vonatkozik, nem végleges". A lap ugyanakkor megemlíti, hogy Magyarország támogatása a Bolyai Egyetem létrehozása terén magyarországi egyetemi oktatók "

"Markó Béla vezetésével máj. 4-én RMDSZ küldöttség Szlovákiába látogatott, eleget téve Duray Miklós, az Együttélés elnöke meghívásának. Máj. 4-én Révkomáromban pártközi megbeszélést folytattak az Együttélés vezetőivel, majd közösen megkoszorúzták Jókai Mór és Klapka György szobrát. Este lakossági fórumon találkoztak a város magyar lakosságával. Máj. 5-én megtekintették a deáki templomot, a Halotti beszéd lelőhelyét, ugyanitt szlovákiai magyar polgármesterekkel, majd a szlovák ellenzéki pártokból álló "kék koalíció" vezetőivel tartottak megbeszélést. Máj. 6-án Pozsonyban a Magyar Koalíció pártjainak képviselőivel találkoznak. Markó Béla elmondta: "a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek politikai szervezeteivel az RMDSZ eddig is folyamatos kapcsolatot tartott fent, szlovákiai látogatásunk is e rendszeres kapcsolat részének tekinthető". Fontos körülményként emelte ki, hogy az RMDSZ új helyzete lehetőséget kínál arra, hogy a térség kisebbségi politikájában egy új modell érvényesítésével próbálkozzanak. "Véleményem szerint ez az egész régió életére és kisebbségeinek helyzetére kihathat, úgy is, hogy ha az működni fog, de az által is, ha nem" ? jelentette ki Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./"

"A Markó Béla által vezetett RMDSZ-küldöttség és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke Pozsonyban sajtótájékoztatót tartott Az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy minden ország, s ebből adódóan minden kisebbség helyzete is sajátos, de a kisebbségi problémák egy közös európai elv szerint igenis rendezhetők. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mostani látogatása abban egyedülálló, hogy a szövetség kormányzati tényezőként folytat tapasztalatcserét a szlovákiai magyar és a szlovák ellenzéki erőkkel. Hogy az RMDSZ küldöttsége kormánypártként miért nem találkozott szlovák kormányzati tényezőkkel, azt Duray Miklós azzal indokolta, hogy az RMDSZ vezetőivel úgy egyeztek meg, hogy azokkal a szlovák pártokkal találkoznak, amelyekkel az Együttélés is együtt tud működni. Markó Béla elmondta, "tudomásunk és vendéglátóink szerint a szlovákiai törvények diszkriminálják a kisebbségeket. Ez e pillanatban még Romániában is úgy van, de a többségi akarattal született kormányprogram szerint ezt a közeljövőben megváltoztatjuk". Elmondta, valóban úgy tűnik, hogy Romániában a hatalmon lévő erők velünk együtt egészen új úton indultak el... Tapasztalataink szerint a szlovákiai magyar pártok ezt a modellt követendőnek látják, és mindenképpen szeretnének olyan együttműködést kialakítani a szlovák demokratikus erőkkel, mint amilyen nekünk sikerült a románokkal". /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

"Máj. 7-én tartották meg a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés és a kormányzati tistségviselők szokásos heti tanácskozását. Markó Béla RMDSZ-elnök beszámolt az általa vezetett négytagú RMDSZ-küldöttség máj. 4-6-a között Szlovákiában tett látogatásáról, az ott szerzett tapasztalatokról. Rámutatott arra, hogy a szlovákiai magyarok, általában a kisebbségi sorban élő magyarok, ha más-más helyzetből is, de ugyanazokkal a köznapi gondokkal szembesülnek. A közép-európai országok előtt ? és ezt a szlovákiai látogatás során, a galántai lakossági fórumon is elmondotta a szövetségi elnök egyetlen járható út van: csatlakozni az euroatlanti szervezetekhez. Ehhez azonban tette hozzá fel kel számolni az etnikai feszültségforrásokat, azaz elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. Ezzel kapcsolatban Duray Miklós, az Együttélés elnöke úgy fogalmazott, hogy Szlovákia a jelenlegi állapotában alkalmatlan a NATO- és az EU-csatlakozásra, de reményét fejezte ki, hogy Szlovákiában is olyan változásokra kerül sor, mint Romániában a tavalyi választások nyomán. "Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam, majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együttkormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e, vagy csupán múló pillanat" ? fejezte be a szlovákiai látogatásról szóló beszámolóját Markó Béla. - A továbbiakban a kormányzati tisztségviselők beszámoltak tárcájuk aktuális feladatairól, az eltelt időszakban történt jelentősebb eseményekről. Szó esett a tanügyi törvény módosításának kérdéséről, az alternatív tankönyvek kilátásairól, ezek esetleges magyar fordításáról, megyei tanfelügyelők kinevezéséről; a nagyvállalatok struktúraváltásával, a gazdasági reformmal járó munkaügyi és szociális gondok orvoslásának módozatairól; az RMDSZ-t politikai pártként megillető költségvetési támogatás, illetve a Nemzeti Kisebbségi Tanácson keresztül a Szövetségnek járó támogatás véglegesen még mindig nem tisztázódott kérdéséről; a közhasznú munkálatokat felügyelő területrendezési tárca által aláírt, a határokon átnyúló gazdasági fejlesztésre és kooperációra vonatkozó egyezményről, amelynek értelmében EU-segédlettel korszerűsítik a petei határátkelőhelyet, továbbá a CREDO-program megkezdéséről a határ menti ukrán és román falvak útjainak kövezésére, víz- és villanyellátására; a kulturális folyóiratok költségvetési támogatásának csekély mértékéről; a keddi kormányülésen hozott különböző döntésekről, illetve döntéselőkészítésről, az útadóról, a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya építkezésének leállításáról, a 69-es helyhatósági törvény készülő módosításáról és más időszerű tennivalókról a koalíciós kormány közös programjának megvalósítása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1022. sz./"

"Máj. 8-án Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta a Romániai Gépkocsivezetők Szakszervezeti Föderációjának Vincentiu Cica elnök vezette küldöttségét. A megbeszélésen, amelyen az RMDSZ képviseletében jelen volt Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Antal István képviselő, az útadóról folytattak eszmecserét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1022. sz./"

"A Romániai Magyar Szó tájékoztat, hogy Birtalan Ákos a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által rendezett bukaresti sajtótalálkozón megerősítette korábbi Sepsiszentgyörgyön elhangzott kijelentését, miszerint, amennyiben a parlament nyári vakációja előtt nem kerül sor az oktatási törvénynek a kormányprogramban előírtak szerinti módosítására, lemond miniszteri tisztségéről. Hangsúlyozta, hogy már most, két hónappal a tavaszi parlamenti ülésszak lezárása előtt jelzi elhatározását, ne mondhassák, hogy lépése "derült égből villámcsapás". Az Adevarul ismerteti az idegenforgalmi miniszter kijelentését. A lap szerint Birtalan Ákos zsarol. A Szabadság emlékeztetett arra, hogy Markó Béla már Birtalan Ákos kijelentése előtt leszögezte,: az oktatási törvény megfelelő módosítása feltételét képezi az RMDSZ kormányzati részvételének. A lap ismerteti Béres András tanügyi államtitkár, Tokay György kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter, valamint Kelemen Hunor művelődési államtitkár véleményét az RMDSZ-es idegenforgalmi miniszter kijelentésével kapcsolatban. Mindhárman megerősítik, hogy vállalják a szolidaritást Birtalan Ákossal, de kifejezik meggyőződésüket, hogy a nyári parlamenti vakációig biztosan napirendre tűzik az oktatási törvény módosítását. Tokay György hozzáteszi, nem csak azt tartja fontosnak, hogy a módosítási tervezetek határidőre a parlamentbe kerüljenek, hanem azt is, hogy határidőre megszűnjenek a kisebbségi oktatás korlátozásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9., Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./"

"Máj. 11-én az EMKE és a Marosvásárhelyi Filharmónia rendezésében Marosvásárhelyen, Kultúrpalota nagytermében ünnepi műsorral emlékeztek meg a Székely Népi Együttes megalakulásának 40. évfordulójáról. A műsorban felléptek a Székely Népi Együttes alapító tagjai, egykori és mai művészei. Az ünnepi rendezvényen jelen volt Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József oktatási, művelődés- és egyházügyi alelnök. Markó Béla rövid beszédben köszöntötte a részvevőket. RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./"

"Másodízben rendezett polgárfórumot Csernátonban, a falumúzeumban az Erdélyi Magyar Civil Társadalom Székelyföldi Csoportosulása. A fő téma az erdélyi magyarság önrendelkezési joga volt. Vitaindító Király Károly, egykori RMDSZ-szenátor, jelenleg a Székely Faluért Alapítvány elnöke Félelem nélkül, valamint Fábián Ernő /Kovászna/ filozófiatanár Pesszimizmus, félelem és optimizmus a magyarok történelmében című tanulmánya volt. A máj. 12-i Libertatea úgy véli, hogy Markó Béla ihletett volt, amikor nem vett részt azon a csernátoni találkozón, amelyen Király Károly Félelem nélkül című, autonómiaformákról szóló tanulmányát vitatták meg. A lap megemlíti, hogy a találkozón többek között a baróti lelkész kijelentette, hogy az alapszerződés és az RMDSZ részvétele a kormányban megzavarta a romániai magyarságot, amely nem számíthat az anyaország támogatására és oda került, hogy elfogadja a kompromisszumokat. A rendezvényről Király Károly úgy véli, hogy a magyaroknak és a székelyeknek területi autonómiára van szükségük nemzeti identitásuk megőrzése érdekében címmel tájékoztat a Jurnalul National. A Félelem nélkül tanulmány szerzője kijelentette a lapnak, hogy az önkormányzás /autoguvernare/ szót tévesen önrendelkezésnek /autodeterminare/ fordították, ami a Romániától való elszakadást jelentené. A lap szerint Király Károly hevesen bírálta az RMDSZ-t, "amiért az hagyja, hogy ámítgassák". A lap megemlíti, hogy az Erdélyi Naplóban megjelent tanulmányban a szerző végül is az önrendelkezés szót használja, amivel kapcsolatban Király Károly kijelentette, hogy ez attól függ, hogy hogyan fordítjuk. "Hátra van annak az eldöntése, hogy a szó melyik értelmére gondolt a baróti magyar lelkész" ? jegyzi meg a lap, majd végül hozzáteszi, hogy a szerző nem fejtette ki, hogy milyen módszerekkel lehet megőrizni a nemzeti identitást, tekintve, hogy az az autonómia követelésének valódi célja. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 14., 88. sz./ Az Adevarul szerint a rendezvény egyik szervezője, Krizbai Imre baróti lelkipásztor kijelentette: "a román-magyar alapszerződés, valamint az RMDSZ részvétele a kormányzásban zavart keltettek a romániai magyarságban, mely oda jutott, hogy elfogadja a kompromisszumokat és nem reménykedik az anyaország segítségében, mely egyszerűen lemondott az erdélyi magyarokról. Területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSZ nem mer beszélni". A lap szerint a lelkipásztor felszólította az RMDSZ-t, hogy követelje az autonómiát és "szemtelenül kijelentette, hogy ha nem érik el azt parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal". A vita után elfogadott határozat kiállt az autonómia, az önálló magyar egyetemi oktatás, a Bolyai Egyetem mellett. A Cronica Romana is beszámol az eseményről, a Rompres hírügynökségre hivatkozva, és megjegyzi, hogy "Magureanunak igaza volt; a székelyek területi autonómiát követelnek és önkormányzatot". Mindkét lap megemlíti, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök, Tőkés László a szövetség tiszteletbeli elnöke, Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, valamint Eva Maria Barki kisebbségi jogszakértő a meghívások ellenére nem vettek részt a rendezvényen, de levélben üdvözletüket küldték. /cseke/: Értekezlet a székely autonómiáról. = Magyar Nemzet, máj. 13./"

"A Romániai Magyar Szó átvette a pozsonyi Új Szó máj. 9-i számában megjelent interjút, melyet a lap Markó Bélával készített az RMDSZ küldöttségének szlovákiai látogatása alkalmával. A Szövetség elnökét a koalícióba való belépés kérdéséről az RMDSZ-en belül lezajlott vitával kapcsolatban kérdezték. Markó Béla úgy értékelte, hogy a koalícióban való jelenlét ellentmondásos helyzet, hiszen egy "olyan kisebbség képviseletében léptünk kormányba, amely egyenlőtlen helyzetben van, ugyanakkor egyenlő partnerként próbálunk fellépni a kormánykoalíció tagjaként". Romániában most is van nacionalizmus, még a kormánykoalíción belül is éles viták vannak a kisebbségi kérdésben. Azonban a kormánykoalíció felismerte, hogy Románia számára egyetlen járható út van, a gyors integráció, s ez másképpen, mint a latens kisebbség-többségi konfliktus kezelésével és megoldásával nem érhető el. A nyugati tőkének az országba való áramlásával kapcsolatban Markó Béla kijelentette, "ha arról beszélünk, hogy a Nyugat csak akkor közeledik bizalommal egy országhoz, ha ott biztonságot vél felfedezni, arról is beszélnünk kellene, hogy a biztonságot csak úgy lehet megteremteni, ha a Nyugat bizalommal közeledik". Elmondta, hogy Románia megkapta az első hiteleket a Világbanktól és a Nemzetközi Valutaalaptól, s ez a bizalom kinyilvánítását jelenti a kormány reformprogramjával szemben. Az RMDSZ elnöke a kisebbségi kérdések megoldásával kapcsolatban elmondta, hogy a gazdasági intézkedésekkel párhuzamosan a törvényhozásban is neki kell fogni a kisebbségi kérdések megoldásának. Ilyen irányú jelenleg a tanügyi törvény módosítása is. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ döntéshozó testülete szabott-e meg olyan határvonalat, melynek a koalíciós partnerek részéről való áthágása az együttműködés felmondását eredményezné, Markó Béla elmondta, hogy "ilyen döntés nem szükséges, mert ez a határvonal maga a kormányprogram. Ami azt jelenti: ahhoz, hogy továbbra is együttműködhessünk koalíciós partnereinkkel, az oktatásban, a nyelvhasználatban meg kell történniük a változásoknak". Amennyiben nem valósulnak meg, az azt jelenti, hogy a koalíció nem tartja tiszteletben a kormányprogramot ? jelentette ki végül a Szövetség elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Máj. 15-én 23.30 órakor a PRO TV "Találkozó a sajtóval" című késő esti műsorában a vendég Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke lesz. A moderátor Iolanda Stniloiu mellett a sajtót ez alkalommal is Dumitru Tinu és Cristian Tudor Popescu, az Adevrul című központi napilap igazgatója, illetve főszerkesztője, valamint Octavian Andronic, a Libertatea című fővárosi lap igazgatója ? a műsor állandó meghívottai ? képviselik. A minden bizonnyal érdekesnek ígérkező "találkozó" alkalmat ad az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatos kérdések megválaszolására, ugyanakkor ? a műsor szerkesztőinek szándéka szerint ? arra is, hogy a PRO TV nézői megtudják, mit gondolnak az egyszerű magyarok az RMDSZ kormányzásban való részvételéről, és mit várnak a szövetségtől ebben az új helyzetben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./"

"A Nemzeti Liberális Párt máj. 16-án megnyílt kongresszusán az RMDSZ nevében Markó Béla szövetségi elnök köszöntötte a részvevőket. Beszédében az RMDSZ elnöke rámutatott arra, hogy a novemberi választások után megteremtődtek a mélyreható átalakulások lehetőségei Romániában. A kormányzó pártok sajátos, egymástól eltérő, jól meghatározott ideológiája dacára a kormánykoalícióban részt vevő pártok között lehetővé vált az együttműködés egy közös program megvalósítása érdekében. Az elmúlt évtizedekben és a legutóbbi évek folyamán a többséget a kisebbségekkel szembeállító, mesterségesen keltett ellentétek meghaladására irányuló szándék és szolidaritás tette lehetővé ezt az együttműködést. Az RMDSZ, a romániai magyarság hozzá kíván járulni a múltban felhalmozott jogtalanságok, egyenlőtlenségek felszámolásához, a többséggel közösen akar munkálkodni Románia demokratizálásáért, a románok és magyarok közös érdekeinek szolgálatában. A magyarság üzenete ez a közös érdek ? hangoztatta az RMDSZ elnöke. Mert nem igaz, egy percig sem volt igaz, hogy ellentétesek lennének az érdekeink. Nemcsak a közös múlt, hanem a jelen, de a jövendő is összeköt bennünket, közös az érdekünk, hogy Románia modern és demokratikus országgá váljék, amelyben valamennyien egyenlőek lehetünk és megőrizhetjük önazonosságunkat, méltóságunkat. Egyként akarjuk, hogy az ország betagolódjék az európai és euroatlanti struktúrákba, és ezekért az eszményekért, amelyek a mieink is, készek vagyunk közösen cselekedni. Meggyőződésünk, hogy a régi történelmi hagyományokra visszatekintő Nemzeti Liberális Párt partnerünk ezen az úton, amelyet együtt kell megtennünk, megküzdve a nehézségekkel, és megosztva a siker örömeit is -mondotta az RMDSZ elnöke, és sok sikert kívánt a kongresszus munkálataihoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 16., 1028. sz./"

"Máj. 17-én számos római katolikus, református, unitárius és evangélikus püspök, hazai és határon túli magyar személyiségek, az RMDSZ parlamenti képviselői, a helyi - Hargita megyei, csíkszeredai - hatóságok jelenlétében kezdődött meg a hagyományos csíksomlyói pünkösdi búcsú, a székelyföldi és erdélyi katolikusok /mondhatni: a magyarság/ nagy ünnepe. A csíksomlyói kegytemplom fölötti hegyoldalra összesereglett többszázezer hívő, erdélyiek, moldvai csángók és a határon túlról - elsősorban Magyarországról - is érkezett zarándokok előtt Paskai László bíboros, esztergomi érsek celebrált misét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök segédletével. Több jeles protestáns püspök jelenléte a ceremónia ökumenikus jellegét hangsúlyozta. A hagyományos szentmisén részt vett Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több más országos és megyei, helyi vezetője. Jelen volt Tabajdi Csaba magyar miniszterelnökségi államtitkár, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete és Hodicska Tibor chisinaui magyar nagykövet, továbbá Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a Habsburg-család több tagja, külföldi egyházak számos küldötte. A misét és a pünkösdi körmenetet a Duna Televízió egyenes adásban közvetítette. Ez az ünnep a székelyföldi katolikusok és protestánsok, a magyarság együvétartozásának felemelő megnyilatkozása volt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./"

"A Nemzeti Liberális Párt márc. 17-én tartott kongresszusán újraválasztották elnöknek Mircea Ionescu Quintust, első alelnöknek pedig Valeriu Stoica igazságügyminisztert. A kongresszust az RMDSZ nevében Markó Béla üdvözölte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./"

"Máj. 20-án a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozása óta első ízben tartotta újjáalakuló plenáris ülését a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa (NKT) Bukarestben, a Victoria Palotában, amelyben a romániai nemzeti kisebbségek szervezetei 3-3 küldöttel képviseltetik magukat. Meghallgatták a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkájáról szóló beszámolót, megvitatták és elfogadták az NKT szervezési és működési szabályzatát és a testület 1997. évi költségvetését. Ez az összeg 6,3 milliárd lej. /Nem valami sok, az ország lakosságának 10 százalékát kitevő népességről van szó./ Az ülésen részt vett Tokay György kisebbségügyi miniszter, Klaus Fabritius kisebbségügyi államtitkár, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatói és osztályvezetői is. Az ülés után ugyancsak a kormánypalotában sajtóértekezletet tartottak, amelyen részt vesz Tokay György kisebbségvédelmi miniszter és Klaus Fabritius államtitkár is. A sajtó képviselői nem lehettek jelen az ülésen, ezt kifogásolta tudósításában Zsehránszky István. Az Ügyvezető Elnökség javaslata alapján Markó Béla megbízta Kovács Csaba és Márton Árpád képviselőket, valamint Kötő József ügyvezető alelnököt, hogy képviseljék az RMDSZ-t a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22, 23./"

"A Hunyad megyei RMDSZ Állandó Bizottsága állásfoglalást tett közzé Segesvári Miklós Hunyad megyei alprefektus lemondási kérelmével kapcsolatban. A Hunyad megyei RMDSZ vezetősége kiválónak minősíti Segesvári Miklós alprefektusi tevékenységét és nem tartja indokoltnak alprefektusi tisztségéről való lemondását. Miután rámutat arra, hogy a Cuvantul Liber c. helyi lapban megjelent cikk egy bíróságilag még befejezetlen ügy rosszindulatú szellőztetése, és hogy a rendőrségi vallomás zsarolás hatására keletkezett, amit az alprefektus hivatalosan vissza is vont, a periratok pedig nem igazolják Segesvári Miklós bűnösségét, a Hunyad megyei RMDSZ Állandó Bizottsága egyhangúlag kéri Markó Béla szövetségi elnököt, vizsgálja felül a lemondást és csak a bírósági ítélet jogerőre emelkedése után határozzon. Hasonlóképpen közleményt adott ki az ügyben több politikai párt (RSZDP, SZDRP), továbbá a Romák Általános Szövetségének Hunyad megyei szervezete, valamint a helyi írott és elektronikus média, illetve a központi sajtó több Hunyad megyei tudósítója. Az állásfoglalások egybehangzóan pozitívan értékelik Segesvári Miklós politikai és szakmai hozzáértését, a megye érdekében kifejtett munkáját, és kérik a miniszterelnököt, illetve az RMDSZ vezetését, hogy ne fogadják el, illetőleg vizsgálják felül döntésüket az ügyben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 1030. sz./"

"A tanügyi és a közigazgatási törvény módosításáról nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült beszélgetésben. Markó Béla ismertette a tanügyi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó pontjait. Fölhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet szerint az egyházak saját céljaikra létesíthetnek oktatási intézményeket, de létrehozhatnak világi jellegű oktatási intézményeket is, és ami, fontos: ezeket részlegesen szubvencionálja az állam. Markó Béla szerint miután a tervezet átment a kormányon, a parlamentben a többségnek, a koalíciónak mindenképpen mellé kellene állnia, hiszen másképp kérdőjelessé válik az, hogy hogyan működik a koalíciós egyeztetés. Nem mindegy, hogy a parlament mennyi idő alatt tárgyalja meg a módosítást, éppen ezért az RMDSZ javaslatára sürgősségi eljárást fog kérni a kormány. Végül Markó Béla elmondta, hogy most érkezett el egy olyan időszak, amikor valóban elkezdődött a kisebbségekre vonatkozó törvényes rendelkezések módosítása. Megemlítette, hogy a kormány elfogadta a helyi közigazgatási törvény módosítását ? melyben benne vannak a nyelvhasználatot szabályozó cikkelyek ? melyet lehetséges, hogy sürgősségi kormányrendelettel fognak jóváhagyni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke közzétette állásfoglalását a tanügyi törvény módosítási törvénytervezetével kapcsolatban. Úgy értékelte, hogy a tanügyi törvény módosításának igazi tétjét a romániai magyarság számára nem egyes jobbítások vagy könnyítések képezik, hanem az RMDSZ-nek az az önálló törvénytervezete, melyet 1995 nyarán félmillió magyar nemzetiségű adófizető román állampolgár támogatott, s mely jogellenes módon azóta sem kerülhetett a román törvényhozás napirendjére. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a szövetségnek nem volna szabad az általa képviselt választók közösségi törvénytervezetét részkövetelményekre leszűkülő módosító javaslatokra felcserélnie. Az RMDSZ saját programjával és politikai irányvonalával kerül ellentétbe, ha az önálló Bolyai Tudományegyetem helyett beéri egy magyar tagozattal, tanügyi törvénytervezetét pedig módosítványokra cseréli, figyelmeztetett. Az RMDSZ-nek továbbra is ragaszkodnia kell a tanügyi autonómiával kapcsolatos célkitűzéseihez. "Szövetségünk a napirenden lévő, főbenjáró kérdések kezelése terén azt a kisebbségi alárendeltségből fakadó, rossz emlékezetű politikai magatartás idézi, mely jogok helyett beérte engedményekkel" ? jelentette ki Tőkés László. Szerinte a kormány által ígért engedmények nem föltétlenül indokolják az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét és hozzáteszi, hogy "ennyiért nem volt érdemes a kormányba belépni", mivel kisebb nagyobb enyhüléseket a kedvező európai konstellációban megalkuvás nélkül is elérhettünk volna. A Szabadság jelezte, hogy az MTI-nek adott nyilatkozatában Markó Béla "az RMDSZ vezetése elleni súlyos támadásként" minősítette Tőkés László állásfoglalását. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette álláspontját a tiszteletbeli elnök állásfoglalásával kapcsolatosan. Markó Béla az MTI hírügynökségnek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Tőkés László eleve nem értett egyet a kormányzásban való részvétellel, többször megkérdőjelezte a szövetségi vezetők koalíciós tevékenységét, bár annak idején a belépést bíráló véleményével majdhogynem egyedül maradt az RMDSZ-ben. "Tőkés Lászlót vagy félretájékoztatták, vagy félreérti a módosító javaslatokat, hiszen szó sincs arról, hogy a szövetség vezetősége egy pillanatig is megfeledkezett volna a majdnem 500 ezer aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetről" - jelentette ki Markó Béla, hozzátéve, hogy "amit Tőkés László állít állásfoglalásában, egyszerűen nem igaz". Ugyanis a mostani módosító javaslatok majdnem teljes egészében lefedik az RMDSZ szóban forgó törvénytervezetét, az intézményalapításra, illetve a vagyonok visszaszolgáltatására vonatkozó pontok kivételével, de ezek más törvényekre tartoznak. Markó Béla kijelentette, hogy nem szívesen vitázik egy olyan időszakban, amikor az RMDSZ előtt nehéz feladatok állnak, amikor még hátra van a módosítások parlamenti megvitatása, illetve a helyi közigazgatási törvény módosítása és vitája. Szerinte egy ilyen időszakban teljes összefogásra lenne szükség az egész RMDSZ, a közvélemény részéről, s nem a kudarcérzés felébresztésére, a kudarc előrevetítésére. A törvénytervezettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a parlamenti vitának mielőbb meg kell kezdődnie azt követően, hogy a kormány véglegesít néhány, nem a kisebbségi témákra vonatkozó részletet. A koalíciós politikusok támogató nyilatkozatait természetesnek nevezte, hiszen a tervezet koalíciós egyeztetés eredménye. Markó Béla nem tartja meglepőnek az Egységpárt vagy a Nagy-Románia Párt állásfoglalásait, de sokatmondónak nevezi azt, ahogy az RTDP színeit váltogatja; miután tavaly a választások előtt aláírásig vitte a román-magyar alapszerződést és most élesen támad olyan megoldásokat, amelyek megfelelnének az abban foglaltaknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23., Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Markó Béla válaszát ismerteti az Adevarul de Cluj is. A Romania Libera szerint Markó Béla rendkívül veszélyesnek minősítette Tőkés László állásfoglalását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 23., 95. sz./"

"Máj. 24-én Kolozsváron ülésezett a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Jelen voltak Markó Béla szövetségi elnök, az ügyvezető elnökség részéről Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatási, művelődési és egyházügyi alelnök, Székely István önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök, meghívottként Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Kovács Adorján mezőgazdasági államtitkár, Molnár B. Géza egészségügyi államtitkár, Asztalos Ferenc, a Képviselőház oktatásügyi szakbizottságának alelnöke, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatója, továbbá Fischer Fülöp Ildikó, az ÜE oktatásügyi főosztályának főelőadója. Háromszék és Arad megye kivételével jelen voltak a területi szervezetek elnökei vagy azok megbízottai. Takács Csaba ügyvezető elnök elemezve az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét, a szövetség szakmai és politikai eredményességét pozitívnak ítélte, ugyanakkor elmondta, hogy a koalíciós együttműködést a törvényhozás szintjén csak a parlamenti ciklus lezárásakor lehet minősíteni. A minisztériumok megyei kirendeltségei, valamint más állami intézmények élére az RMDSZ-t megillető tisztségekbe történő kinevezések helyzetéről szólva a folyamatot nehézkesnek ítélte, és úgy fogalmazott, hogy ez károsan befolyásolja a kormányprogram helyi végrehajtását. - Tokay György kisebbségvédelmi miniszter tájékoztatta a jelenlevőket a tanügyi törvénnyel, valamint a 69-es helyhatósági törvénnyel kapcsolatos helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a módosításoknak az összes romániai kisebbség érdekeit kell szolgálniuk. Asztalos Ferenc képviselő beszámolt az oktatási reformfolyamatról, a reformot biztosító körülmények megteremtésének nehézségeiről és e nehézségek kiküszöbölésének módozatairól. Kötő József ügyvezető alelnök tájékoztatott a következő tanévtől beinduló nemzetiségi történelemoktatásról. Kiemelte, hogy az anyanyelvi oktatás önállósodási folyamatát helyi szinten kell megoldani a specifikus problémák ismeretében, oly módon, hogy a globális igény helyi igénnyel találkozzon. Fischer Fülöp Ildikó tájékoztatott a Románia és Magyarország között megkötött, az oklevelek kölcsönös elismerésére vonatkozó szerződés parafálásáról, a szerződés jelentősebb előírásairól. "

"Máj. 25-én háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Göncz Árpád köztársasági elnök. Emil Constantinescu államelnökkel folytatott tárgyalása után közös sajtóértekezletet tartottak, értékelve a kapcsolatokat, amelyek - Constantinescu szerint - modellül szolgálnak a térségben, amelyet konfliktusok gyötörnek. Göncz Árpád a Victor Ciorbea miniszterelnökkel folytatott megbeszélésről elmondta: örömmel nyugtázta az alapszerződés megvalósításában elért eredményeket, a kisebbségi kérdések megoldására tett lépéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Máj. 25-én Bukarestben Göncz Árpád köztársasági elnök az RMDSZ székházában találkozott a szövetség vezetőivel. A magas rangú vendéget és a kíséretében lévő személyeket Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, a szövetség több szenátusi és képviselőházi választottja fogadta. Markó Béla történelmi jelentőségűnek nevezte a Magyar Köztársaság elnökének látogatását az RMDSZ székházában egy olyan történelmi helyzetben, amikor a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete részt vállal a kormányzásból, s amikor végre beindult a két ország közötti alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, köztük a magyar kisebbség helyzetének rendezése. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a két ország és nemzet a romániai magyar kisebbség által is egymásra van utalva, mint ahogy közösek az érdekeink az európai integráció vonatkozásában is. Göncz Árpád elmondta, azért jött el az RMDSZ székházába, hogy találkozzon a szövetség vezetőivel és megtudja, mi a magyarság legitim érdekképviseletének a véleménye a Romániában végbement változásokról, a román-magyar kapcsolatok fejlődéséről, az alapszerződés megvalósításának menetéről. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását olyan lépésnek ítélte meg, amit nem lehetett és nem is lett volna szabad megkerülni. Göncz Árpád elnök az RMDSZ vezetői előtt is megerősítette, amit Románia elnökével, Emil Constantinescuval, és Victor Ciorbea miniszterelnökkel a nap folyamán lezajlott találkozói során nyomatékosan kijelentett: Magyarország kiemelten érdekelt abban, hogy Románia az első körben, Magyarországgal együtt csatlakozzék a NATO-hoz, csakúgy mint az Európai Unióhoz, és a magyar kormány minden tőle telhető támogatást megad ahhoz, hogy Románia az első körben váljon a NATO tagjává. A találkozón szó esett a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődéséről, a romániai reformról, az ebben Magyarország által nyújtandó segítségről, a kisebbségi kérdés megoldásának menetéről, az ezt szolgáló törvények elfogadásáról. Göncz Árpád gratulált az RMDSZ-nek felelősségvállalásához és bátorságához, amellyel részt vesz a kormányzásban, és biztosította a szövetség vezetőit Magyarország, a magyar kormányzat segítségéről e felelősségteljes vállalkozásban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 26., 1034. sz./ "

"Máj. 27-én, látogatásának harmadik napján a magyar államfő Kolozsváron villásreggelin fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit, majd megtekintette a Szent Mihály katolikus és a Farkas utcai református templomot. A görögkeleti egyház utolsó pillanatban érkezett meghívása következtében a magyar államfő meglátogatta a helyi ortodox katedrálist is. Ezután az időközben Kolozsvárra érkezett Constantinescu államfővel koszorút helyeztek a Biasini-ház falán lévő Petőfi-emléktáblához, valamint a Memorandisták emlékművéhez. A magyar államfőt mindenütt lelkes tömeg fogadta. Göncz Árpád kíséretével Kolozsvárról Marosvásárhelyre érkezett, megkoszorúzta a Székely Vértanúk Emlékművét, és beszédet mondott a város főterén.A zuhogó eső ellenére tízezres tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa a beszédet. Göncz Árpád kifejtette: Magyarország érdeke, hogy Románia az Európai Unió tagja legyen, hiszen akkor biztonságban tudhatja Erdély magyarjait, s nem választja el őket nehezen átjárható határ. Látogatásának célja az együttműködés feltételeinek megteremtése volt. Emil Constantinescu elnök történelminek nevezte ezt a találkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését. Marosvásárhelyen mondott beszédében Göncz Árpád utalt arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi kedvező légkörének kialakulásában nagy szerepet játszott az európai integrációban való részvétel vágya, és hangsúlyozta, hogy mindkét ország érdeke, hogy szomszédja az első körben csatlakozzon a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A magyar államfő elmondta, hogy országa minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy Románia beilleszkedjen Európába, de kiemelte, hogy ez főleg Románia polgáraitól függ, akik nem kis áldozatokat kell vállaljanak. Göncz Árpád kijelentette, hogy látogatásának célja az volt, hogy Constantinescu elnökkel végiggondolják a román-magyar együttműködést a csatlakozást illetően, illetve megteremtsék az együttműködés feltételeit. Hozzátette, hogy hite szerint a tavalyi választások után, az RMDSZ részvételével létrejött új román kormány biztosíték a romániai nemzetiségek érdekeinek, jogos igényeinek figyelembe vételét. Kifejezte örömét aziránt, hogy a román kormány szándékában áll az oktatási törvény módosítása, mellyel reméli, hogy a parlament is egyet fog érteni. Göncz Árpád elégedetten nyugtázta, hogy a román kormánynak az önálló magyar nyelvű egyetem létesítése ellen sincs elvi kifogása. A magyar államfő kijelentette, hogy látogatásán meggyőződhetett, hogy a demokráciát igenlő román társadalom, a parlamenti képviselők többsége, Románia minden felelős vezetője elkötelezte magát a román-magyar alapszerződésben foglaltak mellett. Végül a magyar államfő felhívta a Marosvásárhely főterén egybegyűltek figyelmét arra, hogy "ne hagyjuk, hogy bárki, bárhol, bármilyen nagyhangú is, gátat vessen a kétoldalú jó szándéknak, elemi érdekeink érvényesítésének, egymást és Európát gazdagító közös jövendőnknek!". Göncz Árpád Marosvásárhelyen újabb megbeszéléseket és találkozókat tartott meghívójával, Emil Constantinescu román államfő beszédében történelminek minősítette a csúcstalálkozót. Szerinte a közös látogatás a francia-német partnerség mintájára biztosíthatja Románia és Magyarország megbékélését, olyképpen, hogy Európának ebben a részében államaink stabilitási és biztonsági tengelyt képezzenek. Kifejtette, hogy közös elhatározás, hogy mindkét fél szorítsa háttérbe a szélsőségeseket. A Romania Libera kiemelte a román államfő kijelentését, miszerint Göncz Árpád látogatása érdeklődés és fontosság szempontjából átlépi az ország határait. A lap úgy vélte, hogy a funarista típusú nacionalizmust otthonában győzték le, és megemlíti, hogy Kolozsvár utcáin, valamint a állami hivatalokban lobogtak a román és magyar zászlók. A marosvásárhelyi látogatásról beszámolva, a lap azt írta, hogy hét évvel a tragikus marosvásárhelyi események után a két államfő jelenlétében románok és magyarok kezet nyújtottak egymásnak. A lap megemlítette, hogy a két államfő találkozott a helyi hatóságok képviselőivel, köztük Fodor Imre polgármesterrel is, valamint Markó Bélával az RMDSZ elnökével és Frunda György szenátorral, később pedig Göncz Árpád rövid megbeszélést folytatott Sütő Andrással, a marosvásárhelyi események egyik áldozatával. A lap A magyar vállalkozók hajlandók befektetni tőkét Romániába alcímmel tájékoztat, hogy a két államfő Marosvásárhelyre való érkezése előtt a helyi Kultúrpalotában román és magyar üzletemberek találkoztak. Az Evenimentul Zilei címként kiemeli a magyar államfő kolozsvári beszédéből, "Úgy érzem magamat, mint a román nép testvére". A lap beszámolójának kezdetén azonban Alexandru Farcas Kolozs megyei prefektus és a polgármester közötti nézeteltérést ismerteti kimerítően. Az Adevarul "Elszórt füttyök - tapssal fedve" címmel számol be a magyar államfő kolozsvári és marosvásárhelyi látogatásáról. A lap közli Adrian Suciu tudósítását is, mely szerint a marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre leszedette a román zászlót a polgármesteri hivatal épületéről. A megyei tanács elnöke Ioan Toganel állítólag megmagyarázta a polgármesternek, hogy a 69-es törvény értelmében kötelező a zászlók jelenléte a közhivatalok épületein. Dorin Suciu szerint noha azzal is lehetne érvelni, hogy az eset csak vihar volt egy pohár vízben, nem szabad elfeledni, hogy 1990 márciusa óta a város román lakossága érzékeny az ilyen dolgokra". Az eseménnyel a Cronica Romana is kis terjedelmű cikkben foglalkozik. A Ziua kiemeli Göncz Árpádnak az ortodox katedrálisba való ellátogatását is. A lap úgy tudja, hogy Constantinescu elnök egy telefonbeszélgetésen kérte Funart, hogy a látogatás incidensek nélkül zajlódjon le. Az Azi egyik cikke "Ellenezünk bármiféle szélsőségességet" címmel számol be az eseményről, melynek a lap szinte egyoldalas anyagot szentel. A tegnapi Jurnalul National kiemeli, hogy több mint ezer kolozsvári fütyülte ki a magyar államfőt, azt kiabálva, hogy "Le a Ciorbea-kormánnyal". A lap egy másik cikke szerint a magyar államfő tiszteli Ion Iliescut, a román-magyar alapszerződés aláírásában játszott meghatározó szerepéért. Göncz Árpád elnök romániai látogatása különleges jelentőségű, nyilatkozott Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Romániai Magyar Szónak, tájékoztatva a magyar államfővel való találkozón felvetett kérdésekről. Elmondta, hogy Göncz Árpáddal a két ország kapcsolatairól, a Romániában végbement politikai változásokról, az RMDSZ kormánybeli jelenlétének jellegéről és jellemzőiről beszéltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ A Romania Libera megemlíti, hogy Göncz Árpád a demokrácia elveit tiszteletben tartva, ideiglenes bukaresti szállásán fogadta Ion Iliescu RTDP-s szenátort, volt román államfőt. A megbeszélés során a román-magyar együttműködés kérdéseit tárgyalták meg. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 27., 97. sz./"

"Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ "

"Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére a területi rádióstúdiók által sugárzott magyar nyelvű adások kérdéséről tartottak tanácskozást szerdán, máj. 28-án a szövetségi elnök marosvásárhelyi hivatalában. A megbeszélésen részt vettek a Román Rádió Területi és Helyi Stúdiók Főosztályának vezetője, Gheorghe Verman vezérigazgató-helyettes és munkatársai, a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióstúdiók képviselői, továbbá Márton Árpád képviselő, a Képviselőház művelődés-, művészet- és médiaügyi bizottságának tagja és Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal médiakapcsolatokkal megbízott igazgatója. A tanácskozás célja azoknak a konkrét módozatoknak és lehetőségeknek a felmérése volt, amelyek révén a területi stúdiók műsorrendjének módosításával, a magyar nyelvű adások egyidejűségének megszüntetésével, valamint a műsorszórás műszaki feltételeinek javításával biztosítható lenne a többórás folyamatos magyar nyelvű adás sugárzása, illetve vétele egész Erdély területén. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy az illetékes szakértők a közeljövőben elkészítik a megvalósítás rövid és hosszú távú szakaszait, anyagi és műszaki feltételeit felmérő tanulmányokat. Ugyanakkor a Román Rádió vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az Igazgatótanács döntése értelmében a kisebbségi nyelveken is sugárzó stúdiók vezetőségébe ? ahol ez még nem történt meg ? a kisebbségi szerkesztőségeket képviselő főszerkesztő-helyetteseket neveznek ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29., 1037. sz./"

"Dr. Garda Dezső képviselő a vele készült interjúban beszámolt a törvénymódosításokról. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, hogy látván a földtörvény módosításának halasztását, parasztpárt és liberális koalíciós párti képviselőtársai között Constantinescu államfőhöz intézendő közös levél megfogalmazását kezdeményezte, ebben a magán-közbirtokossági erdők és területek visszaadását szorgalmazta. A földtörvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy az SZDU az erdészet érdekeit képviseli, az erdészetre hivatkozva nem akar sem földeket, sem erdőket megfelelő arányban visszaadni a lakosságnak. A tanügyi törvény módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség ötös bizottsága /Markó Béla, Béres András, Lőrinczi Gyula, Asztalos Ferenc és Garda Dezső/ egyeztette a véleményeket és úgy értékeli, hogy a Kötő József-féle variáció sok kérdéskört fogott át, a másik variáció, melyet főleg Asztalos Ferenc képviselő tartott fenn, szorgalmazta, hogy az alapvető kérdésekre összpontosítson az RMDSZ, annak érdekében, hogy a szövetségi követeléseket ne lehessen kijátszani. A bizottság egyeztetése után a 10 pontból álló tervezet a tanügyminiszter asztalára került, aki kibővítette azt a tanügyi rendszer decentralizálását szolgáló általános jellegű kérdésekkel, majd miután megtörtént az egyeztetés a politikai pártok és a kormány szintjén a tervezet bekerült a szenátus tanügyi bizottságába és a parlamentbe. Garda Dezső megemlítette, hogy a törvénytervezetet máris támadások sorozata éri, valamint hogy az SZDU képviselői nem állnak ki teljesen a tervezet mellett és "a liberális képviselőtársak mellénk való állásában sem vagyunk teljesen biztosak". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./"

"Az MTI-hírügynökség Markó Bélával készített interjút. Az RMDSZ elnöke a Románia és Magyarország rendkívül fontos állomásaként értékelte Göncz Árpád romániai látogatását. Külön kiemelte Göncz Árpád erdélyi látogatásának és a két államfő együttes erdélyi jelenlétének fontosságát és azt a fogadtatást, amelyben Kolozsváron és Marosvásárhelyen részesítették a két elnököt. Ez, mutatott rá, bebizonyította, hogy itt valóban nemcsak a politika igényli a két ország közötti megegyezést és a problémák megoldását, hanem a közvélemény is ugyanilyen szándékokkal és érzelmekkel tekint erre. A két elnök kijelentésével kapcsolatban, mely arra vonatkozott, hogy a két ország közötti kapcsolatban elindult egy folyamat, Markó Béla megjegyezte: "tehát semmiképpen sem egy folyamat befejezéséről van szó, hanem valamiképpen egy kezdetről is". Mindez valóban akkor válik történelmi jelentőségűvé, ha az elkövetkezőkben sorra megszületnek a megfelelő megoldások - tette hozzá a szövetség elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./"

"A Magyarország 2000 tanácskozáson előadást tartott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Felszólalásának alapgondolata az volt, hogy a jelenben és a jövőben a kölcsönös érdekek felismerésére kell alapozódnia a magyar - magyar kapcsolatoknak. Ha mi, romániai, erdélyi magyarok szegényedünk szellemiekben, mondotta, attól Önök is szegényebbek lesznek. Ha Önök alkotnak kevesebbet, azt mi is megszenvedjük, tette hozzá. "Egy olyan fontos pillanatban próbálom megfogalmazni közös érdekeinket, amikor a romániai magyarság éppen megpróbál kilépni kisebbségi státuszából, éppen megkísérli felszámolni nemcsak jogi, hanem érzelmi kisebbrendűségét is azáltal, hogy a románok és magyarok közti történelmi szembenállásból kitörve a nemzeti kérdést megkísérli nacionalizmus és demokrácia kérdésévé tenni, megkísérel együtt kormányozni azokkal, akikkel jogok szempontjából még korántsem mondhatja egyenlőnek magát. Kétségtelenül egyedülálló próbálkozás ez, és egyáltalán nem kockázatmentes, érezzük ezt máris, érezzük a kritikákból, érezzük abból, hogy így is milyen nehezen tudunk előrehaladni, és érezzük mindennek a határokon túlmutató felelősségét is. Az általunk most követett modell kihathat az egész térségre, akkor is ha eredményes, akkor is, ha kudarcot vall. Persze, akik azt gondolják, hogy egyik napról a másikra meg fognak oldódni gondjaink, azokat ki kell józanítanunk: ha választásunk helyesnek bizonyul, akkor is hosszú út áll előttünk. Ám egyvalami azt hiszem tagadhatatlan: a romániai magyarság megpróbál saját lábára állni, megpróbálja erejét összeszedni, megpróbál partnerként fellépni, megpróbál kezdeményezni. Megpróbálja önmagát és az országot, amelyben él, közelebb vinni a nyugati létformához, úgymond az európai és euroatlanti struktúrához. Ami nem csupán a magyarok és magyarok, hanem magyarok és románok, Románia és Magyarország közös érdeke is." A 2000. esztendőre kivetülő jövő-képpel kapcsolatban hangoztatta: "Nagy nemzet gőgjével élni viszonylag kis nemzetként valószínűleg nem lehet. De egy kezdeményező, újat akaró és mindig újat adni tudó nemzet magabiztosságával lehetne és kellene élni bizonyosan. Mi Magyarországtól és a magyarságtól, önmagunktól ezt várjuk elsősorban. Persze, amikor még a felemelkedés a cél vagy a süllyedés megállítása, nehéz ilyet követelni. De kit sújt és kit foglalkoztat Európában talán a leginkább a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés megoldatlansága, ha nem minket? Íme egy példa arra, hogy miközben joggal kívánunk támaszkodni az európai normákra és az európai gyakorlatra, aközben mindehhez tudnunk kellene hozzáadni is." (...) "Mi egy kezdeményező, az integráció kényszerű, de létfontosságú versenyében is alkotó, újítóerővel megáldott Magyarországra szeretnénk támaszkodni. És egy olyan Magyarországra, amely tudja, hogy a világ számára végül is nincsen igazán külön Magyarország-kép és magyarság-kép, és hogy egymásra vagyunk utalva itthon is, a nagyvilágban is. Mint ahogy azt szeretnénk, ha a körülöttünk vagy velünk együtt élő népek is ezt gondolnák egymásról és önmagukról. Ezért viszont nekünk is tennünk kell. Úgy is, hogy kezet nyújtunk, de úgy is, hogy kimondjuk mindazt, amit ki kell mondani, hiszen ennek a régiónak a nemzetei valóban egymásra vannak utalva, de hosszú távon együttműködni csak egyenlő partnerként, csak a történelem által ránk hagyott problémák megoldásával és feloldásával lehetséges. (...) Nem egyikünk a felelős a másikért, mondotta befejezésül hanem egymásért vagyunk felelősek mindannyian." - A tanácskozás Horn Gyula miniszterelnök meghívására összegyűlt részvevői zárónyilatkozatot fogadtak el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 2., 1039. sz./ - "

"Jún. 2-án az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélésen vettek részt az RMDSZ képviselői, szenátorai és kormányzati tisztségviselői. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a részvevőket Göncz Árpád magyar államfő marosvásárhelyi látogatásának kedvező visszhangjáról, a román ? ukrán alapszerződés neptuni aláírása felől, kitért azokra a teendőkre, amelyek abból adódnak, hogy életbelépett a Helyhatósági törvényt a kisebbségi nyelvhasználat javára módosító Sürgősségi Kormányrendelet. Bara Gyula, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára, szorgalmazta az intézmény vidéki apparátusában az RMDSZ-re jutó hivatali tisztségek betöltését. Örsi Imre, az Állami Vagyonalap alelnöke, a privatizációval kapcsolatos panaszok begyűjtését és rendeltetési helyükre juttatását igényelte. Kovács Adorján, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára, a mezőgazdasági reformot szolgáló törvények előkészítési folyamatáról, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár a dájai, szentléleki és a gelencei műemlékek restaurálására juttatott pénzalapok kiutalásáról számolt be. Tokay György kisebbségügyi miniszter egy nemzeti kisebbségi problémákkal is foglalkozó rotterdami értekezletről visszatérőben ismertette ott elhangzott előadását és a szerzett tapasztalatait. Borbély László közmunkaügyi és területrendezési államtitkár egy Hágában, a helyhatóságok föderációjának égisze alatt megrendezett szemináriumon vett részt és a helyi érdekű bankhálózat holland mintára történő hazai megszervezésének lehetőségeiről szólt. Birtalan Ákos turisztikai miniszter a legutóbbi kormányülésen felmerült problémákat ismertette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 1040. sz./"