MOGYE-rektorhelyettes: nem tanácsos létrehozni a magyar vonalat
Sokféleképpen lehet értelmezni az egyetemi multikulturalitást – derült ki azon a szemináriumon, amelyet az anyanyelvű oktatás témakörében szervezett a hétvégén a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány. Míg Magyari Tivadar, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem leköszönő helyettes rektora szerint ez a kolozsvári tanintézményben 72 magyar és 16 német szak létrehozását és fejlesztését tette lehetővé, Brânzaniuc Klára, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) tudományos rektorhelyettese szerint az etnikai sokszínűség semmiképpen nem jogosítja fel a kisebbségi diákokat a magyar vonal létrehozására.
Az anyanyelvű oktatás esély és szükségesség. Élünk e lehetőséggel? – e címmel szervezett nemzeti szemináriumot a hétvégén a marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány. Az előadásokból és a román előadók hozzáállásából egyértelműen kiderült, hogy a kérdésre a válasz egyszerű: mi élnénk a lehetőséggel, amennyiben azt hagynák.
A színe és a fonákja
Erre lehetett következtetni Brânzaniuc Klára, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyettes rektorának a felszólalásából, aki negyed órán keresztül arról beszélt, hogy a magát multikulturális intézménynek tituláló MOGYE-n miért nem lehet és nem is tanácsos létrehozni magyar vonalat.
Míg kollégája, Nagy Örs rektorhelyettes a magyar diákokat és pedagógusokat ért diszkriminációról, az utánpótlás hiányáról, a végzősök külföldre távozásáról beszélt, Brânzaniuc kifejtette, megítélése szerint a multikulturalitás csupán annyit jelent, hogy bárki tanulhatja az elméletet románul, magyarul vagy akár angolul, de a gyakorlati oktatásban és a vizsgákon csakis az állam egyetlen hivatalos nyelvét használhatja. „Mindenki tud románul, így természetes, hogy mindenki így is beszéljen” – szögezte le az amúgy magyar felmenőkkel is rendelkező orvos-professzor asszony.
Brânzaniuc viszonyulása a kisebbségi kérdéshez a teremben lévő több kollégáját is meghökkentette, de a leginkább Benedek Imrét hozta ki a sodrából. A kardiológus professzor meg is jegyezte: egy ilyen szemináriumon nem arról kellene beszélni, hogy miért nem lehet megalakítani a magyar kart. „Ha létezik akarat, bármi megvalósítható. Amikor engem műtöttek és magamhoz tértem, anyanyelvemen kérdezték meg, hogy érzem magam. Már attól jobban voltam, hogy magyarul szóltak hozzám. Én nem tehetek arról, hogy anyanyelvemen jobban érzem magam” – hozta fel saját példáját a MOGYE tanára.
Az 1990-es évek elején a kolozsvári BBTE-n is voltak hasonló viták, ott azonban Magyari Tivadar leköszönő rektorhelyettes szerint már több mint tíz éve sikerült megoldást találni a magyar fél kéréseire. A mintegy negyvenezer diákkal működő tanintézményben 72 magyar és 16 német szak működik.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kolozsvári karának dékánja egy statisztikát ismertetett. Eszerint Romániában évente körülbelül 8 ezer diák érettségizik magyar nyelven, azonban csak 25 százalékuk folytatja anyanyelvén egyetemi tanulmányait, további 25 százalékuk román nyelven tanul tovább. Az érettségizők 50 százaléka nem vesz részt felsőoktatásban.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem multikulturalitásának kiteljesedését a MOGYE-val ellentétben nem az ott oktató tanárok, hanem az oktatásügyi minisztérium nem hagyta kiteljesedni, derült ki Béres András előadásából. Az intézmény volt rektora elmondta, hogy míg az egyetem vezetősége egyetértett az önálló román illetve magyar struktúrák létrehozásában, a szaktárca elutasítóan viszonyult a kezdeményezéshez.
Szász intés a magyaroknak
A Német Demokrata Fórum képviselője, Hermine Pop mind kisebbségiként, mind pedagógusként arra intette az erdélyi magyarokat, hogy tanuljanak a romániai szászok és svábok esetéből és próbálják megelőzni azt, hogy az ő sorsukra jussanak.
Ebben bíznak a magyar politikusok is; a szeminárium résztvevőjeként Markó Béla miniszterelnök-helyettes például kijelentette, hogy a MOGYE esetében kizártnak tartja, hogy az oktatási minisztérium egy olyan egyetemi chartát fogadjon el, amely nem biztosítja az önálló karok létrehozásának lehetőségét. Megítélése szerint az új oktatási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz, amelyek gyakorlatilag kötelezik a többnyelvű egyetemeket arra, hogy a kisebbségi oktatás számára önálló karokat hozzanak létre. „Mindenkinek meg kell értenie, hogy az önálló döntés lehetősége egy alapvető jog, amelyet nem lehet elvitatni” – nyomatékosította álláspontját Markó Béla.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

„Kötelező az önálló magyar egyetemi karok létrehozása”
– Az Oktatási Minisztérium nem fogadhat el olyan egyetemi chartát, amely nem biztosítja az önálló karok létrehozásának lehetőségét, ugyanis az új oktatási törvény egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz, amelyek gyakorlatilag kötelezik a többnyelvű egyetemeket arra, hogy a kisebbségi oktatás számára önálló karokat hozzanak létre. Mindenkinek meg kell értenie, hogy az önálló döntés lehetősége egy alapvető jog – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes pénteken Marosvásárhelyen, a Bernády György Alapítvány által szervezett kisebbségi szemináriumon. 
Előadásában Markó Béla a kisebbségi oktatás szempontjából lényeges előrelépésnek nevezte, hogy az új oktatási jogszabály révén sikerült felszámolni a kisebbségi oktatást érintő utolsó diszkriminatív rendelkezéseket is. E tekintetben nagy eredmény, hogy az elmúlt hetekben elkészültek a magyar nyelvű történelem tankönyvek, ennek köszönhetően értékelése szerint ma már gyakorlatilag egyetlen olyan tantárgy sincs, amelyet ne lehetne magyarul oktatni. Mint mondta, az elmúlt húsz évben fokozatosan sikerült leépíteni az előítéleteket és ellenérzéseket az oktatás nyelvét illetően, most egy újabb “problémacsomagot” kell megoldani: az anyanyelvű oktatást érintő döntési jogkörök kérdését. Úgy értékelte, az új oktatási törvénynek köszönhetően az egyetem előtti oktatásban ezen a téren is jelentős előrehaladás van, hiszen ma már a helyi közösségek és maguk az iskolák döntenek az őket érintő kérdésekben, a felsőoktatásban azonban továbbra is viták vannak, különösen a kisebbségi nyelvű egyetemi vonalak, karok létrehozását illetően. A helyzet tisztázása és a kisebbségek számára megfelelő megoldások kialakítása azonban csak idő kérdése, ugyanis az új oktatási jogszabály egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz, amelyek gyakorlatilag kötelezik a többnyelvű, úgymond “multikulturális” egyetemeket arra, hogy a kisebbségi oktatási vonalak számára önálló karokat hozzanak létre. Így természetszerűen az Oktatási Minisztérium sem fogadhat el olyan egyetemi chartát, amely megtagadja az önálló egyetemi karok létrehozását – mutatott rá Markó Béla, utalva a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzetre. – Lehet ezt a döntést csűrni-csavarni, de az oktatási törvény erre vonatkozó egyértelmű rendelkezéseit kötelező módon be kell tartani – figyelmeztetett a miniszterelnök-helyettes, aki leszögezte: a felsőoktatásban érdekeltek meg kell értsék azt, hogy a kisebbségi oktatás esetében az önálló döntés kérdése egy alapvető jog, amelyet nem lehet elvitatni, és ennek maradéktalan biztosítása érdekében egy világos, egyértelmű szabályrendszer felállítására van szükség. Ez alapvető feltétele a minőségi kisebbségi felsőoktatásnak, de a jó román–magyar együttélésnek is – hangsúlyozta Markó Béla. Nyugati Jelen (Arad)

Markó: nem közvélemény-kutatásokat kell nyerni
Markó Béla miniszterelnök-helyettes egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem közvélemény-kutatásokat kell nyerni, hanem választásokat, hozzáfűzte, és az RMDSZ a felmérések szerint megőrizte arányát.
Markó Béla miniszterelnök-helyettest, az RMDSZ volt szövetségi elnökét, akit az USL által bejelentett közvélemény-kutatási eredményekről kérdezték, kifejtette, a véleményfelmérések fontosak, de még sok van a választásokig, több mint egy év.
A miniszterelnök-helyettes hozzáfűzte, a Szövetség megőrizte arányait a felmérésekben azt követően is, hogy a kormánykoalíció, amelynek az RMDSZ is tagja nagyon fájdalmas intézkedéseket hozott. Meggyőződését fejezte ki, hogy a választók elismerik majd, hogy ezeknek az intézkedéseknek volt hasznuk, és ez meglátszik majd a választásokon is.
„Egy gazdasági válságidőszakkal kellett megküzdenünk, a legfontosabb feladatunk volt ennek a válságnak a megállítása, és megpróbálni újraindítani az ország gazdaságát. E célból hoztuk a fájdalmas, népszerűtlen intézkedéseket. Természetesen ezek következtében a kormány, a kormánykoalíció veszített népszerűségéből, visszaesett a felmérésekben. De lassan-lassan elmondhatom, hogy ezeknek az intézkedéseknek volt hasznuk, és sikerült stabilitást teremtenünk Romániában, van már egy kis növekedés, és meggyőződésem, hogy a választók is belátják ezt, amikor jönnek majd a választások. Még van addig. Máskülönben az RMDSZ nem esett vissza a közvélemény-kutatásokban, megtartotta arányát” – fejtette ki Markó Béla.
(Mediafax) Nyugati Jelen (Arad)

Kereszt és érték
Egyházi méltóságok, politikusok és önkormányzati vezetők, valamint többszáz résztvevő jelenlétében leplezték le Deményházán a templom előtti keresztet, amelyen a bronzból formázott corpust Gyarmathy János marosvásárhelyi képzőművész készítette.
keresztavató ünnepségen beszédet mondott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki hangsúlyozta: az elmúlt két évtizedben az erdélyi magyarság visszaszerezte a szülőföldhöz való jogát, és megteremtette annak eszközeit is, hogy ne csak kapjon, de tegyen is a szülőföldért.
A deményházi kereszt előtt Markó Béla miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet
„Minket tulajdonképpen a legszebb jogunktól, a szülőföldünktől akartak megfosztani: a nyelvünktől, a kultúránktól, el akartak távolítani az egyháztól. Huszonvalahány év múltán kiküzdöttük magunknak azt a jogot, hogy ittmaradjunk ezen a földön, és megteremtettük magunknak az eszközöket, hogy adjunk is ennek szülőföldnek” – fogalmazott Markó, aki szerint minden erdélyi magyarnak kötelessége, hogy a maga eszközeivel, tudásával, lehetőségeivel eleget tegyen ennek a legszebb, legnemesebb kötelességnek.
„Vannak ma már eszközeink: össze kell fogjunk, fel kell emeljük a Nyárádmentét, és ideje, hogy a térség megkapja azt amit megérdemel, a legméltóbb kultúrát, tudást, infrastruktúrát” – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes, aki szerint olyan műalkotás született Deményházán, amely „Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Budapesten, de bárhol a világban megállná a helyét”.
Nagy Miklós Kund, a Népújság főszerkesztője méltatásában kiemelte, „az alkotás megrendítő és felemelő nemcsak azok számára, akik a magas színvonalú alkotást látják benne, hanem mindazokban is, akik lélekben, önmaguk felé kívánnak fordulni, és hitükben megerősödve kívánnak távozni innen”. Új Magyar Szó (Bukarest)

„Konstruktív hozzállást ígér az RMDSZ-nek a PDL a kisebbségi jogok kapcsán
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ egyaránt határozottan ellenzi a levélben szavazás bevezetését, amelyet a nagyobbik kormánypárt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) szorgalmaz – derült ki a legnagyobb ellenzéki párt és a jelenleg kormányon levő magyar szervezet vezetői közötti keddi találkozón.
Victor Ponta, a PSD elnöke a találkozót követően elmondta, hogy az RMDSZ támogatását kérte a levélben szavazás bevezetésének megakadályozásához. „Felhívtam a figyelmet a választási csalás azon, legsúlyosabb formájára, amelyet a PDL, személy szerint pedig Teodor Baconschi külügyminiszter tervez, nevezetesen a diaszpórában élők szavazatainak ellopására” – jelentette ki Ponta.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: a szövetségnek komoly fenntartásai vannak a levélben szavazással szemben. „Komoly fenntartásaink vannak, és ha az RMDSZ-ben még nem is alakult a hivatalos álláspont erről a kérdésről, már beszéltem párttársaimmal, és nagy többségük nagyon vonakodik. Sohasem mondtuk, hogy egyetértenénk a javasolt szavazási módszerrel, fenntartásaink nagyon erősek” – hangoztatta Kelemen.
Mint arról beszámoltunk, Teodor Baconschi azzal próbálta meg alátámasztani a levélben szavazás szükségességét, hogy ily módon a határon túl élő románok számára is biztosítható a lhetőség, hogy éljenek állampolgári jogukkal. A PDL májusi kongresszusán ugyanakkor úgy nyilatkozott, ezzel akár egymillió szavazatot is szerezhet a PDL. Az ellenzék ennek nyomán attól tart, hogy a PDL így szeretné elcsalni a jövő évi választásokat.
Kelemen arról is beszélt, a szintén a PDL által szorgalmazott alkotmánymódosítás nem valósítható meg a jelenlegi parlament mandátuma alatt, mert a kormányoldalnak nincs kétharmados többsége. Ponta is leszögezte: a jelenlegi parlament nem módosíthatja az alkotmányt.
Emil Boc: tíz régió is lehet
Emil Boc kormányfő szerint a koalíció jövő heti, keddi ülésére már tudható lesz, hogy megvan-e a konszenzus a választások összevonásáról. A miniszterelnök hétfőn este elmondta, addig a koalíciós pártok mindegyike megvitatja az erre vonatkozó javaslatot. A közigazgatási átszervezés kapcsán kifejtette, arról ugyan a koalíció tagjai eltérően vélekednek, de a PDL hajlandó módosításokat is elfogadni, például arra vonatkozóan, hogy az államfő által javasolt nyolc nagyrégió helyett tíz jöjjön létre.
Az RMDSZ elnöke elmondta, a találkozón a nemzeti kisebbségek jogai is szóba kerültek. Leszögezte: a kisebbségi jogokat a parlamentben elfogadott törvényekkel kell szavatolni, olyanokkal, amelyek akkor is hatályban maradnak, ha az RMDSZ nincs kormányon. Közölték, hogy a PSD részéről konstruktív hozzáállást várnak el a kisebbségi jogok kapcsán, amire az ellenzéki párt ígéretet is tett.
Az RMDSZ-t egyébként Kelemen Hunor, Máté András, Markó Béla, Borbély László és Fekete Szabo András, a PSD-t pedig Victor Ponta, Liviu Dragnea, Viorel Hrebenciuc, Ilie Sârbu és Mircea Duşa képviselte a tegnapi találkozón.
Kelemen Hunor a találkozó kapcsán elmondta: hétfőn beszélt Emil Boc miniszterelnökkel, aki megértette, hogy természetes, a hatalom és az ellenzék közötti párbeszédről van szó, így nincs szó a kormánykoalíció felbontásáról. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a koalícióban sikerül megállapodásra jutni a választási renszer átalakításáról ésa választások időpontjáról, és ismét leszögezte: az RMDSZ csak olyan választási rendszert tud elfogadni, amely biztosítja az arányos képviseletet a kisebbségek számára. Az RMDSZ koalíciós partnere érdemben nem nyilvánított véleményt a szövetség és az ellenzéki párt közötti találkozóról: Sever Voinescu, a Demokrata-Liberális párt szóvivője csupán annyit mondott: mindenki azzal találkozik, akivel úgy gondolja, hogy megéri.
Balogh Levente. Krónika (Kolozsvár)

Tőkés László EP-alelnök a magyar-magyar párbeszédről
A szeptembertől újrainduló Európa parlamenti ülésszak erdélyi nyitányaként tartott sajtóértekezletet Nagyváradon Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke és Szilágyi Zsolt, az EP-képviselő brüsszeli kabinetfőnöke. Az újságírókkal való találkozón elsősorban a magyar-magyar párbeszéd lehetséges alakulásáról és a verespataki bányanyitásról esett szó.
Az Erdélyi Napló Tőkés Lászlót a pártbejegyzés rögös útjáról, illetve az ehhez kapcsolódó magyar-magyar párbeszédről kérdezte.
– Több, mint négy hónapja tart az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési procedúrája, miközben a bíróság újabb és újabb okokat talált a pártbejegyzés elnapolására. Ön szerint mi áll ennek a jogi huzavonának a hátterében? – A kérdésnek egy általános és egy konkrét vetülete van. A jelenség általános vetülete kilencven évre, újabban pedig húsz évre nyúlik vissza: le kellett törni az önálló kisebbségi, ezen belül az önálló magyar érdekképviseletet. Annak lehettünk tanúi, hogy 1989-1990 fordulóján a magyarság mintha magára talált volna, megszerveződött, kialakította politikai érdekérvényesítő és képviseleti rendszerét. Az öröm azonban rövid ideig tartott: az áldemokratikus, posztkommunista, posztszekurista, nacionalista rendszernek öt-hat évre volt szüksége ahhoz, hogy véget vessen az önálló magyar érdekérvényesítésnek. Babits Mihály verssorát idézve, megalázatosította a magyarságot: a magyar politikumot sikerült becsatolnia a többségi politika rendszerébe, és pénzzel, hatalommal és feltételezhetően titkosszolgálati eszközökkel kihúzta a talajt a magyar politika alól. Ennek isszuk most a levét! Ma az RMDSZ színeiben egy magyarul beszélő román politikai alakulat ténykedik, és ez végletesen behatárolja és korlátozza politikai mozgásterünket és érdekérvényesítési lehetőségeinket. Ezt a helyzetet akarjuk feltörni, megváltoztatni, amikor az egyik kísérletet a másik után végezzük, kezdve az alsócsernátoni fórummal, folytatva a szatmárnémeti egyházi autonómia-közgyűléssel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával, a Magyar Polgári Párt létrehozásával, és legutóbb az Erdélyi Magyar Néppárt megalakítási kísérletével. Konkrét formában arról beszélhetünk, hogy a többségi hatalommal cinkos együttállásban lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség, az RMDSZ – amelynek nevéből már csak a „romániai” bír hiteles tartalommal –, minden lehetőt megtesz, hogy megtartsa politikai egyeduralmát a romániai magyarság fölött, ezáltal fenntartva a bukaresti rezsim kézi vezérlésű magyarságpolitikáját. Kirívó az az orcátlan demokrácia-, Európa- és magyarellenes törekvés, amely az RMDSZ magatartását jellemzi az Erdélyi Magyar Népáárt bejegyzésével kapcsolatban. Az elmúlt hónapok történései, konkrétan a bejegyzést akadályozó erők leleplezése révén nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ minden lehetőt megtesz a pártbejegyzés megakadályozásáért. Még azt sem zárom ki, hogy titkos megegyezés alapján történik mindez: a kormányban részt vevő RMDSZ titkos alku tárgyává tette az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének megakadályozását. Ebben a helyzetben csak abban reménykedhetünk, ha a román politika több vasat tart a tűzben, és nem föltétlenül fog eleget tenni az RMDSZ exkluzív óhajának.
– Ilyen előzmények után milyen esély van arra, hogy az az EMNT, illetve a megszülető új párt, az EMNP tárgyalóasztalhoz üljön az RMDSZ-szel? – Még a halálos betegség ellen is küzdenek az orvosok, néha sikerrel. Egy másik extrém példával élve: valószínűleg a verespataki ciános bányaterv meg fog valósulni, mert a román hatalmi érdek ezt kívánja, ennek ellenére minden lehetőt meg kell tennünk a verespataki projekt megvalósítása ellen. Hasonló a helyzet az erdélyi magyar politikában is: akkor is fel kell vennünk a harcot az opportunista, hatalomnak alárendelt RMDSZ-szel, ha történetesen eredménytelenül végződik a küzdelem. Hitem szerint azonban megvalósítható az a törekvésünk, hogy a romániai magyar politikai rendszerváltozás megtörténjen. A magyarországi nemzeti erőknek sikerült ezt megvalósítani, és nekünk is esélyünk van az erdélyi magyar politikában a politikai változások végrehajtására. Ezért kezdeményeztük az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozását: ezzel szeretnénk megtörni a hatalompárti RMDSZ egyeduralmát, és létrehozzuk a nemzeti érdekérvényesítés eszközét. Természetesen nem lehetünk annyira naivak, hogy figyelmen kívül hagyjuk az RMDSZ meglétét, ugyanakkor árnyaltan kell látnunk az RMDSZ tagságát. Hasonlattal élve, egy jármű utasaiként foghatjuk fel a tagságot, akik arra utaznak, amerre a jármű vezetője halad. Számíthatunk az utasokra: ők vagy kiszállnak a járműből, és átülnek egy más járműbe, vagy tesznek arról, hogy jó irányba utazzanak, tehát olyan vezetőket választanak, akik jó irányba vezetik őket.
– Úgy tűnik, a választás megtörtént, és minden marad a régiben ... – Ha csak az RMDSZ-nomenklatúrát nézzük, akkor valóban szomorú a helyzet: Kelemen Hunor Markó Béla epigonjaként működik. Az RMDSZ-ben teljes mértékű a folytonosság, azzal a különbséggel, hogy Markó Béla jobb vezető volt, mint a mostani vezetők. A párbeszéd tekintetében mi azokra számítunk az RMDSZ-ből, akik egy másfajta RMDSZ-t képzelnek el. Ezek az erők viszont nagyon gyengék, és az egyszerű tagság szintjén léteznek. Nekünk alkupozícióba kell kerülnünk! Rá kell kényszerítenünk akár a mostani vezetést is arra, hogy a közös nemzeti érdekek céljából tárgyaljon velünk. Súlyos gond, hogy akárcsak az egyház, az RMDSZ egyes vezetőit is fogva tartja a titkosszolgálat. Ez ellen nehéz tenni! Zsarolhatók, ezáltal a volt titkosszolgálatok fogságában vannak.
– A hét végén tartotta kongresszusát a Magyar Polgári Párt. A párt elnöke, Szász Jenő az RMDSZ-szel szemben jobboldali összefogást sürget, amelynek része lenne az EMNT, az SZNT és az MPP. Lát-e esélyt egy ilyen szövetség kialakulására? – Egy vezető magyarországi politikus, a Magyar Polgári Pártot és az RMDSZ-t összehasonlítva, tréfásan azt mondta: az egyik a kisebbik, a másik a nagyobbik rossz. Az előbbi hasonlattal élve, az egyik egy kisebb jármű, a másik egy mamut jármű, de közös vonásuk, hogy egyikkel sem érhetünk célba. A kérdés nem úgy tevődik fel, hogy a kisebbik vagy a nagyobbik autóba ülünk. Az MPP nem megfelelő partner az úgynevezett jobboldal, a nemzeti oldal létrehozására: elveszítette hitelét és tagságát is. Akárcsak az RMDSZ esetében, az MPP tagságával sincs semmi bajunk: annak idején szeretetre méltó, derék magyar emberek szavaztak az RMDSZ-re és a Magyar Polgári Pártra egyaránt. Az RMDSZ-hez hasonlóan a Magyar Polgári Párt vezetőinek a hitelével van baj, mindenek előtt elöljárójával, aki menet közben olyan exkluzivista módon szabadult meg párttársaitól, mint az RMDSZ annak idején. Olyan embereket távolított el a pártból, akik nem az ő akarata szerint politizáltak. Ráadásul egy kongresszusi határozat valósággal kiátkozza a párt EMNT-és tagjait. Ebben a helyzetben nincs miről beszélnünk. Nem tartom célravezetőnek a pártlogikán alapuló, kizáró jellegű összefogást. Ezzel ugyan megkerülhetjük az RMDSZ-t, de politikai egyeduralmát nem tudjuk megtörni. Erdélyi magyar összefogásra van szükség, vagy, ahogy Orbán Viktor, a nemzet miniszterelnöke meghirdette, a nemzeti együttműködés rendszerét kell létrehozni.
– Hetek óta tartó, megújult vita övezi a verespataki bányanyitás ügyét. A román államfő, Traian Băsescu kemény fellépése egyértelműen a bányanyitás irányába mozdította el a román kormányt. Az Európa Parlamentben többek között az ön kezdeményezésére elfogadott határozat ellent mond a ciános bányakitermelésnek, ami viszont nem kötelező érvényű ajánlás. Év végéig az Európai Bizottságnak kellene állást foglalnia, és szerencsés esetben törvénytervezetben megtiltania a ciános aranybányászatot. Van-e esély arra, hogy hasznos időn belül elfogadásra kerül egy ilyen összeurópai érvényű törvény? – Már eddig is sokat késlekedett az Európai Bizottság. Ennek bizonyára az az önellentmondás az oka, hogy az európai törvényhozás elsöprő többségével szemben kellene a Bizottságnak döntenie, így inkább a diplomatikus kivárás, halogatás álláspontjára helyezkedik. Jelen helyzetben sajnos nem kérdéses, hogy milyen döntést fog hozni az Európai Bizottság, hacsak valami olyasfajta fordulat nem következne be, mint például az atomerőművek esetében Németországban. Be kell látnunk, hogy az Európai Unióban a nagyhatalmaknak van döntő szavuk: amíg, az európai nagyok – Németország, Franciaország, Nagy-Britannia – nem döntenek, nincs esélyünk a helyzeten változtatni. Ilyen esetben nincs, aki feltartóztassa a válság mélypontjára süllyedt, arany- és pénzéhes román politikát. Szinte csodával érne fel, ha működésbe lendülne a felemás román demokrácia, és a kisebb-nagyobb polgári egyesületek és a zöldek hathatós nyomást tudnának gyakorolni a román politikára. Ebben az ügyben csak egy országos méretű, demokratikus fellépés akadályozhatná meg a kormányt. – A nyáron ért véget az uniós magyar elnökség. A kormánypártok szerint ez sikertörténetnek számít, az ellenzék viszont nem így látja. Az Erdélyi Magyar Ifjak gyergyói táborában a Jobbik elnöke úgy vélekedett, hogy nemzetpolitikai ügyekben a magyar kormány nem képviselte megfelelő módon a határon túli magyarság autonómiatörekvésit. Ön ezt hogyan látja? – Fordítsuk meg a kérdést: mi lett volna, ha a frissen hivatalba került kormány hangsúlyosabban képviselte volna a határon túli magyar, és ezáltal az össznemzeti érdekeket? A három alaptörvényért – a trianoni emléktörvény, a honosítási törvény és az alkotmány – mérhetetlen össztűz zúdult a magyar kormányra: el lehet képzelni, hogyha még ennél is fokozottabban áll ki ügyeinkben, mi várt volna a kormányra? Maximalista és populista álláspontnak tartom ezt a fajta elégedetlenkedést, amivel nem tudok egyet érteni. A felsorolt három alaptörvény olyan alappillérei a magyar nemzetpolitikának, amelyek hosszú távon a tényleges határok feletti nemzetegyesítés irányába mutatnak. Olyan keretviszonyokat valósítanak meg, amelyek rövidebb-hosszabb távon tartalommal tölthetők meg. Ne felejtsük el, hogy a honosítási törvényt még azok táborában is sokallták, akik ezt megszavazták. Olyan vélemények hangzottak el, hogy talán várni kellett volna ezzel. Erdélyi magyarként nyilván én is azt szerettem volna, hogy többet tegyünk közös ügyeinkért. Epilógusként viszont hozzá kell tennem, hogy az elnökséget betöltő államok esetében nem szokás saját problémáikat előtérbe helyezni. Gondoljunk Belgiumra: előjöhetett volna Belgium a már-már országos szakadást okozó flamand-vallon ellentétekkel? Sőt, a belgák kormány nélkül hajózták végig a soros uniós elnökséget. Ezután kell megtennünk azt, amit joggal elvárunk az anyaországtól.
– Az Európai Parlament alelnökeként az ön feladatkörébe tartozik az európai egyházak közötti párbeszéd kiszélesítése. Hogyan látja a mai uniós keretek között a párbeszéd térnyerését? Van-e esély arra, hogy az egyházak az európai politikában nagyobb figyelmet kapjanak? – Az egyházak nem találnak párbeszédre egy ultraliberális irányba elhajló, vallásellenes közegben. Gondoljunk a XVI. Benedek pápa spanyolországi látogatását övező, erőszakba torkolló tüntetésekre. A francia forradalomra visszavezethető szekuláris vallásellenesség – noha tábora kisebbséget élvez – nagyon hangos, és már-már provokálóan türelmetlen. Nekünk, az ateista kommunizmusból jött kelet-európai képviselőknek megdöbbenéssel kell tapasztalnunk, hogy Nyugat-Európában, a volt szabad világban egy éppen olyan türelmetlen egyház- és vallásellenesség létezik, noha az eszköztáruk teljesen különböző. Osztom Orbán Viktor véleményét, hogy nem csak válságról beszélhetünk, hanem egy globális „rendszerváltozás”, korszakváltozás időszakát éljük. Ezért merem remélni, hogy a sokszínűségről, és az értékek pluralizmusáról beszélő Európában esélyünk lesz a párbeszéd intézményes kereteit megteremteni. Makkay József
Erdélyi Napló. Erdély.ma

Markó - 60
Tanár, költő, szerkesztő, műfordító, publicista, RMDSZ elnök, miniszter és miniszterelnök-helyettes – azaz politikus. És ennyi meg ennyi könyvcím és kitüntetés. Az életpálya legkülönbözőbb állomásait rögzítik a lexikonok, de van amiről nem beszélnek, pedig a hatvanadik születésnapról szólva mindenekelőtt erre kell figyelni: Markó Béla erdélyi magyar értelmiségi és erdélyi magyar személyiség.
Ha úgy tetszik, a szó legklasszikusabb és legkonzervatívabb értelmében.
Erdélyi magyar értelmiségi: azaz a magyar nyelv és kultúra, annak minden rezdülése elkíséri egész életét. De ugyanakkor nyitott marad nem csupán az erdélyi népek, hanem más népek kultúrája és annak majd minden áramlata iránt. Miközben mindvégig érzékeny saját erdélyi magyar népének minden rezdülésére és általában az emberi sokszínűségre, és ahol lehet, ahogyan lehet, ott és úgy próbál segíteni kisebb és nagyobb közösségeken vagy egyéneken, függetlenül címtől és rangtól, életkortól és minden mástól, amellyel a könnyebb kezelhetőség kedvéért be szoktuk skatulyázni egymást. Voltaképpen azt folytatja, amit közeli vagy távoli értelmiségi elődei ezzel a szóval fogalmaztak meg: közszolgálat. És ebben a közszolgálatban vált Markó Béla olyan erdélyi magyar személyiséggé, akinek nem csupán neve, hanem szava van a kultúrában, a politikában, a közéletben, akinek a véleményét még akkor sem lehet megkerülni, ha saját döntése alapján lépett vissza a felszín mindennapi küzdelmeitől.
Hogyha bármilyen távolra is pillantunk vissza a történelembe, rögtön rájövünk, hogy az erdélyi magyaroknak minden korban megvoltak a maguk személyiségei; Trianon után, kisebbségi sorsban pedig még inkább szükség volt arra, hogy legyen akikre felnézni, legyen akikhez igazodni. Noha manapság látszólag megváltozott a világ, és különböző tisztségeket betöltő hivatalnokok vagy oly könnyedén magukat politikusnak nevező vagy neveztető személyek jelennek meg és tűnnek el a közélet színpadáról, a kisebbségi létnek ez az alapvető parancsa mit sem változott: továbbra is nagy szükség van erdélyi magyar személyiségekre.
Akiknek meg van a maguk szilárd meggyőződésen alapuló, máról-holnapra meg nem változtatható hitvallása, akik soha nem mondják a feketére azt hogy fehér, a fehérre pedig azt, hogy fekete, akik képesek nem csupán megragadni, hanem meg is fogalmazni, tovább is adni a korra jellemző közgondolkodás lényegét, és akik az egyéni és csoportos érdekek kusza szövevényében is képesek egyetlen alapérdeket követni: az erdélyi magyarság jelenének és jövőjének, megmaradásának és itthon maradásának a legfontosabb érdekeit.
Markó Béla a hetedik X-be lépve is ilyen értelmiségi és ilyen személyiség marad és csak azt lehet kívánni: mások is lépjenek a nyomába.
Székedi Ferenc. Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó szerint szükség van a kisebbségi törvényre
Az RMDSZ nem mond le a kisebbségi törvényről – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap Brassóban. A szövetség volt elnöke szerint a témát hamarosan újra napirendre kell tűzni, a képviselőházban folytatni kell a jogszabály vitáját, míg a koalíciónak tisztáznia kell az esetleges nézeteltéréseket.
Mint hangsúlyozta, bár az oktatási törvény révén tovább bővült a kisebbségi jogok köre Romániában, a kisebbségi törvény nagyon fontos. Markó az RMDSZ őszi prioritásai között említi a választási törvény módosításait, megerősítve, hogy a szövetség támogatja az önkormányzati és parlamenti választások összevonását. A jövő évi választások kapcsán a Maros megyei szenátor úgy értékelte, hogy a jelenlegi kormány által hozott megszorító intézkedések ellenére a közvélemény-kutatások eredményei szerint az RMDSZ népszerűsége nem csökkent. „Az volt a feladatunk, hogy megállítsuk a válságot, és fellendítsük az ország gazdaságát. Ennek érdekében fájdalmas, népszerűtlen intézkedéseket hoztunk, melyek hatására csökkent a kormány és a koalíció népszerűsége” – magyarázta Markó, aki szerint a helyzet kezd javulni, ami a közvélemény-kutatások eredményein is meglátszik, ugyanis a lakosság értékeli a javulást.
A volt szövetségi elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy „érdekes módon” az RMDSZ népszerűsége nem csökkent, a felmérések a korábbi értékeket mutatják. Markó Béla újra elismételte korábbi megjegyzését, miszerint „nem a közvélemény-kutatásokat, hanem a választásokat kell megnyerni”. A tennivalók kapcsán Markó a közigazgatási átszervezésre is kitért, kifejtve: az RMDSZ álláspontja ebben a kérdésben sem változott, úgy vélik, szükség van a régiók átrajzolására, hiszen a jelenlegi megyék túl kicsik ahhoz, hogy fejlesztési stratégiákat ültessenek gyakorlatba, míg a nyolc megyét magukban foglaló fejlesztési régiók túl nagyoknak bizonyultak. A politikus szerint ebben a kérdésben ki kell alakulnia egy többségi véleménynek, ehhez pedig valamennyi félnek engednie kell. Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó: nem prioritás a magyar összefogás
Az RMDSZ számára jelenleg nem prioritás, hogy együttműködési lehetőségeket keressen más romániai magyar politikai szervezetekkel a jövő évi helyhatósági és parlamenti választásokra – jelentette ki az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ februárban leköszönt elnöke.
A magyar összefogás esélyeiről kérdezett politikus szerint a Magyar Polgári Pártnak (MPP) és a bejegyzés előtt álló Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) azonosak a céljai: szembe akarnak szállni az RMDSZ-szel, meg akarják törni a szövetséget. „Teszik mindezt olyan személyek, akik korábban távoztak a szövetségből, és akik továbbra is az RMDSZ lejáratásával próbálnak megszólítani potenciális szavazókat ahelyett, hogy konkrét programokat mutatnának be” – fogalmazott Markó.
A leköszönt szövetségi elnök szerint mindkét szervezet gyakorlatilag ugyanazt akarja, amit az RMDSZ már elért: mandátumok megszerzésére, hatalomra törekednek. „Hol vannak a programok, a konkrét célkitűzések, elképzelések, melyek újdonságnak számítanak az RMDSZ céljaihoz képest?” – tette fel a kérdést a politikus. Markó szerint az MPP is eredménytelenül próbálkozott az RMDSZ-szel szembeni alternatívaként viselkedni, s úgy véli, a 2008-as önkormányzati választásokon elért szerény eredményektől függetlenül lassan el fog tűnni. A miniszterelnök-helyettes szerint az RMDSZ-nek most az a fontosabb, hogy megpróbálja megszólítani szavazóbázisát, hogy minél jobban kommunikáljon a romániai magyar választókkal, és nem az, hogy más magyar politikai szervezetekkel lépjen szövetségre. Markó ugyanakkor bírálta az EMNP bejegyzését kezdeményező Tőkés László EP-alelnököt is. „Néhány éve az Európai Parlamentben dolgozik, de nem tudok arról, hogy bármit is megoldott volna ott” – jegyezte meg.
Tőkés László az Erdélyi Naplónak adott interjúban arra a kérdésre, milyen esély van arra, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve a bejegyzés előtt álló új párt, az EMNP tárgyalóasztalhoz üljön az RMDSZ-szel, úgy fogalmazott: „Még a halálos betegség ellen is küzdenek az orvosok, néha sikerrel.” Az EMNT elnöke szerint az RMDSZ „minden lehetőt megtesz, hogy megtartsa politikai egyeduralmát a romániai magyarság fölött, ezáltal fenntartva a bukaresti rezsim kézi vezérlésű magyarságpolitikáját”. Megjegyezte: kirívó, orcátlan demokrácia-, Európa- és magyarellenes törekvés, amely az RMDSZ magatartását jellemzi az EMNP bejegyzésével kapcsolatban.
„Az elmúlt hónapok történései, konkrétan a bejegyzést akadályozó erők leleplezése révén nyilvánvalóvá vált, hogy az RMDSZ minden lehetőt megtesz a pártbejegyzés megakadályozásáért. Még azt sem zárom ki, hogy titkos megegyezés alapján történik mindez: a kormányban részt vevő RMDSZ titkos alku tárgyává tette az néppárt bejegyzésének megakadályozását – mutatott rá Tőkés. – Azért kezdeményeztük az EMNP létrehozását, mert szeretnénk megtörni a hatalompárti RMDSZ egyeduralmát, és létrehozzuk a nemzeti érdekérvényesítés eszközét. Természetesen nem lehetünk annyira naivak, hogy figyelmen kívül hagyjuk az RMDSZ meglétét.”
Tőkés László ugyanakkor a hetilapnak megjegyezte, az MPP nem megfelelő partner az úgynevezett jobboldal, a nemzeti oldal létrehozására, mivel véleménye szerint a polgári párt elveszítette hitelét és tagságát is. „Nem tartom célravezetőnek a pártlogikán alapuló, kizáró jellegű összefogást. Ezzel ugyan megkerülhetjük az RMDSZ-t, de politikai egyeduralmát nem tudjuk megtörni. Erdélyi magyar összefogásra van szükség, vagy, ahogy Orbán Viktor, a nemzet miniszterelnöke meghirdette, a nemzeti együttműködés rendszerét kell létrehozni” – hangsúlyozta Tőkés az Erdélyi Naplónak. Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Markó koalícióról, választásdokról, szövetségekről
Az ellenzék hatalmasat téved, ha azt hiszi, hogy az RMDSZ számára csak a kormányzati pozíció és a hatalom fontos – nyilatkozta Markó Béla kormányfő-helyettes az Agerpres hírügynökségnek adott interjújában. A szövetség volt elnöke, aki egyébként tegnap ünnepelte hatvanadik születésnapját, megállapította: bár az RMDSZ képesnek bizonyult különböző ideológiájú politikai alakulatokkal koalícióra lépni, a szövetségek alapját a romániai magyar etnikum sajátos igényeinek és az országos érdekeknek egyaránt megfelelő programok képezték.
Markó Béla úgy vélte, kissé gyermetegnek minősül az ellenzéki pártok vezetőinek a hozzáállása, amelynek értelmében az RMDSZ-nek ki kell lépnie a koalícióból, különben a Szociál-Liberális Szövetség (USL) kormányra kerülése után ellenzékbe kerül a magyar érdekvédelmi testület. A politikus szerint a fenyegető nyilatkozatok helyett inkább azt kellene tisztázni, hogy milyen megfontolásból lépne koalícióra az USL és az RMDSZ, s milyen célokat tudnának közösen megvalósítani.
A verespataki kitermelés tervét illetően Markó Béla hangsúlyozta: a döntést nemcsak a környezetvédelmi és kulturális tárca vezetőinek, hanem a teljes kormánykoalíciónak fel kell vállalnia, akár engedélyezik, akár leállítják a projektet. Mint kiemelte, a kisebbségi törvénytervezet elfogadása elsőbbséget élvez az RMDSZ célkitűzései között az őszi parlamenti ülésszak idején. A helyhatósági és parlamenti választások összevonása, az ország területi-gazdasági átszervezése nem szerepel sem a közös kormányprogramban, sem a koalíciós egyezményben, amelyek a választási rendszer újragondolását, a gazdasági fejlesztési régiók újrarendezését írják elő – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.
A szövetség és koalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) egyetért az önkormányzati és parlamenti választások összevonásával, amely –véleménye szerint – a kampányra fordított összegek megtakarítása mellett nagyjából ugyanolyan mértékben lenne előnyös vagy előnytelen minden politikai párt számára. Az ország területi-közigazgatási átszervezését illetően az RMDSZ álláspontja változatlan, a felvetett nyolc új óriásmegye megnehezítené a közigazgatást, illetve a magyarlakta megyék sajátos problémái sem kezelhetőek megfelelően ezekben a hatalmas közigazgatási egységekben – emelte ki Markó Béla.
Az RMDSZ volt elnöke úgy vélte, az államfő kisebbségi tanácsosának tisztségéről lemondott Eckstein-Kovács Péter egyértelmű és összefüggő álláspontot tanúsított a verespataki bányaterv kapcsán, hiszen egy korábbi törvénytervezettel is a ciántechnológiás kitermelés betiltása mellett foglalt állást. Kifejtette: Eckstein-Kovács jelentős politikai érzékről tett tanúságot lemondásával, de ezt nem kellett volna a verespataki kérdéshez kötnie még akkor, ha ez is hozzájárult döntéséhez, amelyet Markó Béla tudomása szerint már hónapokkal azelőtt fontolgatott.
Az RMDSZ szervezeti formáját illetően a politikus kiemelte: a szövetségnek nem kell politikai párttá alakulnia, hiszen jelenlegi keretei között a pártoknál jóval rugalmasabban működhet, nagyobb mértékű véleményszabadságot engedélyez, és a szavazóbázis ideológiai változatosságának megfelelően különböző platformjai is létezhetnek. Mindemellett a politikai életben az érdekvédelmi szövetség pártként tevékenykedik, az RMDSZ politikai jellegű döntéseit minden tagjának tiszteletben kell tartania – magyarázta Markó Béla.
A bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozása kapcsán Markó Béla úgy gondolja: az új politikai alakulat semmiben nem különbözik majd a Magyar Polgári Párttól (MPP), amely annak reményében jött létre annak idején, hogy lekörözze az RMDSZ-t a politikai képviselet terén. – Az MPP tulajdonképpeni eredményeket csak a helyhatósági választások szintjén ért el, de támogatottságuk egyre csökken, és szerintem el is fog tűnni – mondta a kormányfő-helyettes, hozzáfűzve: az RMDSZ „megtörését” célzó személyeknek nem kellett volna kiválniuk a szövetségből, ahol sikereket érhettek volna el. – Az RMDSZ-nek jelenleg a választóközönségével való minél jobb kommunikációra, és nem más magyar pártokkal való szövetségekre kell gondolnia. A koalíciók megkötése előtt – akárcsak a román politikai alakulatok esetében – tisztázni kell a programokat, illetve mindazokat a célokat, amelyek az RMDSZ-szel való együttműködésben újat hozhatnak – jelentette ki Markó Béla. Szabadság (Kolozsvár)

Betű- és számvetés között
Ágoston Hugó
Beszélgetés a hatvanadik születésnapjához érkezett Markó Bélával
Időutazásra invitáltuk beszélgetőtársunkat, életútja és pályája eddigi jelentős stációit érintve. Óhatatlanul is onnan indultunk, ahol a költő és politikus Markó Bélával készülő interjúk többsége „megfordul”: alkotás és közéleti szerepvállalás mindig kihívást jelentő mezsgyéjéről. „Évtizedes” léptékű kor-sétánk során nemcsak múltat és jelent szemlézünk, miközben valamiképpen a gyökerekhez való visszatérésről esik szó, hanem a közeljövőbe is előrenézünk ... egy keveset, amennyire interjúalanyunk enged az ilyenfajta „kísértésnek”.
Markó Béla hatvan éves. Mit tudsz felhozni a mentségedre? Készülsz számvetéssel? Hát betűvetéssel?
– Általában nem ragaszkodom az ilyen konvenciókhoz, hogy ha az ember elrúgja az ötvenet vagy a hatvanat, ha kerek évfordulója van, akkor annak van valami jelentősége. Biológiailag nem pontosan szeptember 8-án öregszem én sem, hanem azelőtt is és azután is, és folyamatosan, mint mindannyian. De az emberi konvencióknak mégis van jelentőségük, mert megteremtik a számvetés kényszerét, és én az utóbbi időben – szintén nem éppen szeptember 8-án vagy ezekben a napokban, hanem ezekben az években – folyamatosan készítem a magam számvetését.
Ennek része volt az is, hogy úgy döntöttem, politikai pályámat fokozatosan lezárom, és ott próbálom folytatni, ahol abbahagytam, vagyis az irodalomban. Ez viszont tagadhatatlanul kötődik az életkorhoz, mert most még úgy érzem, van még egy életem, vagy lehet még egy életem, vagyis esetleg még képes vagyok kiteljesíteni egy hivatást. Ez válasz arra is, hogy készülök-e betűvetéssel. Igen, természetesen.
Most abban a szerencsésnek mondható lelkiállapotban vagyok, hogy több a megírnivalóm, legalábbis én így gondolom, mint amennyit nap mint nap meg tudok írni, különösen úgy, hogy azért más felelősségem is van. Itt nem csak versírásról van szó, hanem arról, hogy azt is meg kell írnom, ami az én tudásom és tapasztalatom szerint az elmúlt húsz évben velünk történt.
Vegyük sorra felnőtt életed stációit! 1971 szeptembere: Markó Béla húsz éves, a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör elnöke. Gyönyörű életkor, de a rendszer kezd bekomorulni...
– Talán nem a húsz éves kor volt ilyen szempontból számomra emlékezetes, hanem a tizenhét, tizennyolc éves kortól el egészen húsz, huszonegy, huszonkét éves koromig, ugyanis hogyha valaki belenéz, ha nem másba, akkor a történelemkönyvekbe, akkor látni fogja, hogy ez az időszak volt, általában Európában is, tehát nem csak a szocialista világban, hanem Nyugat-Európában is, egy radikális nyitás pillanata: a párizsi diáklázadások, mozgalmak, minden ami ide kapcsolódik, el egészen a zenéig, a Beatlesig – az valamivel hamarabb robbant be.
Romániában is ez a kor a kommunista diktatúrán belül mégiscsak a nyitás kora volt. Tehát én kamaszként és aztán fiatalon is, húsz évesen, úgy érezhettem, hogy van remény, hogy a világ minálunk is megnyílhat, hogy a dolgok elindulhatnak jó irányba. Ugye, köztudott, hogy a hatvanas évek végén új magyar intézmények jöttek létre Romániában, akkor történt a közigazgatási átszervezés, ez megpezsdítette a különböző erdélyi régiókat, beleértve a Székelyföldet is.
Az más kérdés, hogy ez utólag mind illúziónak bizonyult, és aztán a hetvenes évek elején, valamikor 1972–1973 körül tényleg, ahogy mondod, kezd a rendszer bekomorulni, de nekem azelőtt módom volt a legérzékenyebb életkorban azt is megtapasztalni, hogy nyílhat is a rendszer.
1981 szeptembere: harminc éves vagy, gyakorló kétgyermekes családapa, háromkötetes költő, folyóiratszerkesztő, írószövetségi tag.
– Igen, harminc évesen túl vagyok már a huszonéves kor dilemmáin, megtorpanásain, aprónak tűnő, de fontos személyes válságain, amelyek, nyilván, elsősorban a hivatáshoz kapcsolódnak: hogy ki tudom-e magamat teljesíteni az irodalom és a vers által... igen, a húsz éves és a harminc éves kor között sok dilemmát meg kellett nekem is élnem: vajon jól választottam-e hivatást, vajon tudok-e érvényeset alkotni ebben a hivatásban?
Meg kell mondanom, hogy nekem az emlékezetem nagyon szelektív: hangulatokra, közérzetekre emlékszem, tapintásélményeim, illatélményeim sokkal inkább vannak, mint például adatok a fejemben – tehát fogalmam sincs, hogy 1981 szeptemberében harminc évesen hogyan ünnepeltem, de az biztos, hogy akkor már bizonyosnak tűnt számomra a pályaválasztás, akkor már úgy látszott, hogy szerkesztőként és íróként, költőként megtaláltam a magam helyét, már az első irodalmi díj is mögöttem van, mögöttem vannak már méltató, értékelő, fontos kritikák a verseimről, és család van, gyermekek vannak körülöttem, ennek következtében megjelenik a gyermekvers is az életművemben, de a tankönyv is, hiszen pontosan ezekben az években írtam a Magyar irodalom tankönyvet, miközben a világ körülöttünk nagyon cudar. Akkor már lassan-lassan érződik az anyagi nyomor is körös-körül.
1991 szeptembere: negyven éves vagy, RMDSZ alapító tag, vezetőségi ember, Maros megyei szenátor. Az eltelt tíz évben további nyolc köteted jelent meg. Nemcsak a rendszerváltás eufóriáján, de a marosvásárhelyi „fekete március” okozta megrázkódtatáson is túl...
– Én azt hiszem, hogy 1991 szeptemberében fiatalabbnak éreztem magam, mint akár 1981-ben, és legalább annyira, mint 1971 szeptemberében. 1991-ben ugyanis hatalmas idő van már mögöttünk 1989 decemberéhez képest. Azok olyan évek voltak, amikor megtapasztaltam, hogy a népmesei fordulatban, amely azt mondja, hogy három nap egy esztendő, nagy igazság rejtőzik. 1991 szeptemberében már mögöttem volt az RMDSZ-alapítás, természetesen másokkal együtt, mögöttem volt sok-sok remény, rengeteg illúzióvesztés, reggeltől estig tartó munka sok-sok hónapon át, Marosvásárhely márciusa. Egy egész történelem – nekünk abban sűrűsödött az egész életünk...
Fiatal is voltam, és nagyon öreg is 1991 szeptemberében. Ha 1989 előtt a körülöttünk levő életben alig történt valami, és alig változott valami, és ilyen értelemben az akkori rendszer minket erőszakosan fiatalnak tartott meg, nem engedte, hogy minden szempontból felnőhessünk, akkor legalább annyira igaz, hogy 1989 decembere után villámgyorsan öregedtünk a felelősség terhe alatt. Úgyhogy én nem is tudom, hogy politikailag nekem ez a most betelt hatvan évem mennyi. Úgy véltem, hogy – ha biológiailag nem is – politikailag sokkal több, és azért is döntöttem úgy, hogy abba kellene hagyni. 1991 szeptemberében – mindenképpen és összességében – mégis nagyon fiatal voltam, mert megint csak pályaválasztás előtt álltam.
Igaz ugyan, hogy 1989 decemberében teljes energiával beleártottam magam a politikába, de legalább annyira igaz, hogy ugyanakkor az irodalomban is felelősséget vállaltam: az addigi lapot, az Igaz Szót átalakítottuk, az lett a Látó, én voltam a főszerkesztője, és éles választás állt előttem, hogy a politikát rövid kitérőnek tekintem-e és folytatom az irodalmi hivatásomat, vagy pedig egy időre a politika lesz a legfőbb felelősségem.
Meg kell mondanom, hogy akkor én rövid kitérőnek szántam – még 1991 szeptemberében is – a politikát, és tulajdonképpen csak 1992 második felében lett ez másként, amikor az 1993-as januári RMDSZ-kongresszusra készülve el kellett döntenünk, hogy ki vállalja az elnöki tisztséget, és végül is kollégáim feltették nekem a nagy kérdést, és meglehetősen sok érvvel és vehemensen győzködtek, hogy vállaljam el. Tehát 1991 szeptemberében még úgy tudtam, hogy a politika szép, embert próbáló, de rövid kitérő az életemben.
2001 szeptembere: ötven évesen hét esztendeje vagy szövetségi elnök (kétszer újraválasztva, majd 2003-ban harmadszor is), napvilágot látott összegyűjtött verseid reprezentatív kötete. 2000-ben megszületett harmadik gyermeked, Balázs fiad is. Nélküled nincs román és romániai magyar politika.
– Már 1991-ben vagy akár 1981-ben is, ha éppen számvetést készítettem, az irodalomra gondolhattam vissza elégtétellel, és valamennyire a szerkesztői munkára is, hiszen nekem az irodalomhoz való viszonyomat nemcsak az írás határozta meg, hanem az is, hogy szerkesztőként mindenképpen irodalmi mozgást próbáltam kiváltani, és ez nagyon sokszor sikerült is: fiatal, tehetséges embereket behozni a közfigyelembe, a reflektorfénybe...
Ilyen elégtételeim voltak nekem azelőtt. 2001 szeptemberében, azt hiszem, ahogy visszagondolok, a politikai elégtételek voltak az elsődlegesek. Akkor már mögöttünk volt két óriási eredmény: az egyik az új oktatási törvény elfogadása 1999-ben, amelyet aztán meg kellett változtatni, rá több mint tíz esztendőre, de jóval tágabb keretet adott az anyanyelvi oktatásnak, 2001 elején pedig elfogadtuk azt a közigazgatási törvényt, amely a húsz százalékos nyelvhasználati szabályozást bevezette Romániában.
2001-ben tehát, ha volt időm és energiám a magam számvetését elkészíteni, ezekre az eredményekre gondoltam vissza, és minden bizonnyal némi elfojtott fájdalommal az irodalomra, mert 1994– 1995 után hosszú-hosszú évekig – beleértve 2001-et is és még utána néhány évet – semmi verset vagy szépirodalomnak tekinthető szöveget nem vetettem papírra. És persze, éppen fiatal apa voltam, ez is igaz.
Sokszor fiatalodtam és sokszor öregedtem én meg ezekben az általad idézett korszakokban, tehát hol hirtelenjében megfiatalodtam, és harminckilenc-negyven évesen ifjú politikusként kellett tapasztalat nélkül megtanulnom egy hivatást, hol aztán megfiatalodtam mint családapa, és most megint próbálok fiatalodni mint költő.
2011. szeptember 8.: hatvanadik születésnapod. Köteteid száma a harmadik ikszet tapossa. Már nem vagy az RMDSZ szövetségi elnöke, de – hét éve, kis megszakítással – a román kormány miniszterelnök-helyettese, második embere, mérvadó vélemények szerint a Kárpát-medence legnagyobb formátumú magyar politikai vezetője. Érdemes volt? Ha újrakezdhetnéd, mit tennél másképpen? Mikor fogsz már neki a naplódnak?
– Mindenképpen érdemes volt. Egyébként rám az jellemző, hogy nem szoktam hosszan rágódni a saját hibáimon. Tudom őket, ismerem, azt is tudom, hogy mikor hoztam jó döntést, mikor nem, fölmérem, elemzem ezeket, de általában irtózom az olyan közérzettől, hogy akkor most valamit is újra kellene kezdeni. Ezt egyébként az eredményekkel kapcsolatosan is így gondolom. Nekem nagyon fáj, ha valamit lerombolnak, valamit, amit már felépítettünk, vagy elrontanak valamit, amit már felépítettünk, de ilyenkor is meg tudom teremteni magamnak azt a közérzetet, hogy ne omoljak össze, mert mindig azt mondom, hogy ami volt, az volt, azt nem lehet megsemmisíteni.
Tehát ami jó példa megtörtént velünk, azt nem lehet utólag megsemmisíteni, akkor sem, ha lebontják, ha elrontják a törvényt, az intézményt, amit létrehoztunk – ez nagy baj, nagyon fáj –, de a múltat ilyen szempontból nem tudják megsemmisíteni, s ami jó történt velünk, azt sem tudják ilyen értelemben megsemmisíteni. Így, most, hogy elém tetted ezeket a kérdéseket és ezeket az évfordulókat, azon gondolkodom, hogy érdekes alkat bontakozik ki belőle, és hogy én minden bizonnyal olyan ember vagyok, aki időről-időre a pályamódosítást szeretem, tehát az ilyen fajta változásokat: az irodalomból hirtelen a politikába, aztán egy idő után, amikor úgy érzem, hogy át kell venni másoknak a stafétabotot, vissza az irodalomba.
Egyébként az irodalmon belül is mindig így voltam, sohasem hittem azt, hogy húsz évesen az ember megtalál egy hangot, egy stílust, és akkor azt hatvan évesen is művelni kell; időről-időre váltottam, kísérleteztem, kerestem a formát, az új stílust, az új műfajt, de emögött – bízom benne – egy nagyon is kiszámítható és átvilágítható alkat van. Vagyis én nem gondolom úgy, hogy az irodalomban mást csináltam, mint a politikában, vagy mást csinálnék, ezek ugyanannak a jó vagy rossz alkatnak, világlátásnak, világszemléletnek a lecsapódásai.
Nem gondolkozom azon, hogy ha újrakezdeném, akkor mit tennék másképpen. A legnagyobb nyereség abból, hogy politikára vállalkoztam, hogy semmilyen értelemben nem vagyok fatalista – most hirtelenjében ez a kifejezés ötlött az eszembe, de megfogalmazhatnám ezt másképp is, közelebb vagy távolabb a teológiától vagy akár a filozófiától is –, más szóval nagy nyereségem, hogy jól láthattam azt, hogy mennyi minden függ tőlünk, és hogy az ember befolyásolhatja a világ menetét.
Ma már egy pillanatnyira sem hiszek abban, hogy ki vagyunk szolgáltatva a történelemnek, azt gondolom, hogy a történelmet emberek csinálják – persze, bizonyos adottságokból nem tudunk kilépni –, de ami a legfontosabb: tudom, hogy nagyon sokszor gyarló, gyenge, nem is mindig jól felkészült emberektől mennyi minden függhet, és hogy milyen fontosak egyéni döntéseink a jövő szempontjából.
Nem biztos, hogy ezt korábban, 1981, 1991 szeptemberében is így gondoltam, de most így gondolom. Ennek ellenére egy pillanatig sem kísért az a gondolat, hogy valamit is másként kellett volna tennem. Én is ismerem Ray Bradbury népszerű sci-fi novelláját, hogy, ugye, ha a múltba visszatérünk és véletlenül eltaposunk egyetlenegy pillangót, akkor attól megváltozik az egész történelem.
Aki arról kezd el gondolkodni, hogy mi történik, ha eltapossa vagy nem tapossa el a pillangót, annak azon is gondolkodnia kell, hogy jó, de akkor ettől mennyit változott volna a világ – ezt pedig magam sem tudom és nem is tudhatom megmondani. A naplómat nem fogom megírni, mert nincs naplóm, hanem sok-sok feljegyzésem van. Ezek nem azzal a céllal készültek, hogy valamikor könyv lesz belőlük, hanem a napi munkám eszközei voltak, az előjegyzési naptáraktól elkezdve el egészen addig, hogy nyilván tárgyalásokról, beszélgetésekről rövid vázlatokat én magam is ott helyben írtam. Tehát naplót nem fogok írni, de ennek a több mint két évtizednek a személyes történetét megírom, természetesen.
Játsszunk mi is az idővel, ha már ő játszik velünk. 2021 szeptembere: Markó Béla hetven éves. Hol van a politika? Hol van a költészet? Vagyis hát hol lesznek ezek az életedben?
– Ahogy a változó múlttal nem szeretek eljátszadozni, ugyanúgy a jövőt sem szeretem kísérteni. Tehát, hogy hetven évesen hol leszek, és leszek-e, ez már nem tartozik a saját döntések körébe, amiről az imént beszéltem. De ha szándékomtól és akaratomtól is függ majd ez, akkor meg kell mondanom, hogy hetven évesen nagyon távol lesz tőlem a politika – nem mintha a világ nem lenne körülöttünk tele hetven éves politikusokkal, de én nem fogok akkor közéjük tartozni –, és remélem, nagyon közel a költészet és az irodalom.
Ha úgy megy minden, ahogy én gondolom, akkor jó néhány kötetettel gyarapszik a könyvespolcomnak az a része, ahol a saját köteteimet tartom, és remélhetőleg ez nem csak mennyiségi, hanem minőségi gyarapodást is jelent. Van, mit megírnom, úgy gondolom, hogy tudom, hogyan kellene megírnom, de ez nem olyan egyszerű.
Meg kell mondanom, hogy a politikai döntések is őrlik, gyötrik, morzsolják az embert – ugyanúgy az irodalomban is az írás előtti és az írás utáni pillanatok a fontosak és felemelőek. Írni nehéz, gyötrődést jelent a számomra. Remélem, hogy hetven évesen sok újabb gyötrődés lesz mögöttem.
Markó Béla
Ujjongó kertem
Azt mondják, mintha húzná valaki, talán az Isten, úgy nőnek az égre, körték, meggyek, cseresznyék ágai kapaszkodnak egy láthatatlan kézbe,
amely kacagva, szaladva viszi a gyámoltalanokat, helyben s mégis előre az időben, s azt hiszi mind, hogy sietni kell, azt hiszem én is,
ujjongva méricskélem sorra őket, hogy izmosodnak, egyre fennebb nőnek, tavaly az árnyék még csak térdig ért
nekem, s idén, igaz, hogy csak leülve, de végig eltakar már nyári hűse, mert nő az is, szorítja ki a fényt. Új Magyar Szó (Bukarest)

Markó: nem tetszett, hogy Eckstein a verespataki ügyre hivatkozva mondott le 
Markó Béla szerint Eckstein-Kovács Péternek nem kellett volna a verespataki aranykitermelés ügyéhez kötni lemondását. A miniszterelnökhelyettes hozzátette, hónapok óta tudott az államelnöki tanácsos lemondási szándékáról. “Nem tetszett, hogy Eckstein-Kovács Péter a verespataki aranykitermelés kérdésében képviselt, Traian Băsescu véleményétől különböző álláspontjához kötötte lemondását, ugyanis már hónapokkal a lemondás előtt tájékoztatott engem ebbéli szándékáról. Akkoriban még a verespataki ügy nem volt a politikai napirend középpontjában” - vázolta Markó, aki hozzátette: szövetségbeli kollégájának Verespatak kapcsán képviselt álláspontja mindvégig következetes volt. “Eckstein-Kovács Péter nem is olyan rég még az RMDSZ szövetségi elnöki tisztségéért indult. Miért akart egy olyan alakulat elnöke lenni, amely ilyen kockázatokban érintett?” - tette fel a kérdést az RMDSZ februárban leköszönt elnöke. Eckstein-Kovács Péter szeptember elsején jelentette be lemondási szándékát államelnöki tanácsosi pozíciójáról. A kisebbségügyi tanácsadó a Verespatak ügyében képviselt véleménykülönbségekkel indokolta lemondását. (agerpres) Transindex.ro

Többszörös ünnep a Kölcsey tanévkezdése
A tanévnyitót megtisztelte Kelemen Hunor, aki további támogatásáról biztosította a kölcseyseket, Pataki Enikő pedig azt kérte a diákoktól maradjanak hűek eddigi eredményeikhez, őrizzék meg versenyképességüket és a minőségi tudás megszerzését tűzzék ki célul.
Szeptember 12-én becsengettek, ünnepélyes keretek között vette kezdetét a 2011/2012-es tanév. Szatmárnémetinem a Kölcsey Ferenc Főgimnázium 780 diákja és 57 tanára számára az idei tanévnyitó rendkívülire sikeredett, hiszen új helyen kezdték meg az évet, azonban úgy tűnik, hogy a másfél éves kálvária véget ért, és legkevesebb húsz évre az egykori Unio líceum épületébe költözve folytathatják a kölcseysek az értékteremtő tevékenységüket. A rendkívüli tanévnyitónak akadtak rendhagyó pillanatai is, hiszen az ötödikes diákokat a XII. A osztály diákjai kísérték osztálytermükbe, ugyanakkor nem maradt el a gimnázium himnuszának eléneklése sem.
A Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanévnyitó ünnepsége az idei esztendőben is rendkívülire sikeredett, hiszen a gimnázium a 2011-2012-es tanévtől kezdődően húsz évre az egykori Unio iskolába költözött, ahol 5000 négyzetméteren, 29 tanteremben és 6 laboratóriumban folyik az oktatás. Pataki Enikő, a Kölcsey igazgatónője elmondta, hogy többszörös ünnep a mostani iskolakezdés, ugyanis a tanévnyitó mellett az otthonteremtés és az újrakezdés izgalma fémjelzi az eseményt. Három évvel ezelőtt, egy januári napon kapták a kölcseysek a hírt, hogy költözniük kell a mindenkori magyar líceum épületéből, akkor sokan lemondtak a Kölcseyről, temetni kezdték – idézte fel emlékeit az igazgatónő majd kiemelte, hogy a diákok, pedagógusok, szülők és közösség összefogása, tenni akarása bebizonyította, a Kölcsey erejét nem az épület, hanem a közösség adja. A tavalyi tanévben emberfeletti munkát végeztek a tanárok, diákok, melynek eredménye a különböző versenyeken megszerzett 20 első, 90 második és harmadik hely, illetve dicséret lett, de az érettségi vizsgán elért 97 százalékos sikerességi arány is a kiváló munka eredményéről tesz tanúbizonyságot. Az igazgatónő megköszönte mindenki segítségét, támogatását, akik lehetővé tették, hogy az idei tanévet az új épületben tudják megkezdeni, még akkor is, ha az épület felújításának munkálatai javában zajlanak.
Versengés a megmaradásért
Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető igazgatója is részt vett a Kölcsey évnyitó ünnepségén, beszédében kihangsúlyozva, hogy a Kölcsey azt az utat kell folytassa melyen eddig járt, újra és újra bebizonyítva, hogy a szellemiségnek nincs köze a falakhoz, az az emberben, a kultúrában él. A kölcseysek sok munkával, alázattal, szeretettel és sok tanulással vívták ki maguknak azt a helyet, melyen állnak, és ezt a jövőben is folytatni kell, hogy a teljesítményorientált világban is meg tudják állni helyüket. Kereskényi Gábor alpolgármester, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke elmondta, az almúlt 1,5 év a Kölcsey egyik legmozgalmasabb időszaka, hiszen a második költözésen van túl, és bízik abban, hogy a mostani épület méltó otthona lesz az iskolának. Az alpolgármester megítélése szerint nem volt egy könnyű időszak az elmúlt másfél év, azonban a diákok, szülők, pedagógusok, RMDSZ képviselői összefogtak, összekovácsolódtak és egy közös ügy érdekében tevékenykedtek. „A Kölcsey a szatmári magyarság egyik szimbóluma, vigyázzunk rá” – gondolattal zárta beszédét Kereskényi. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtanácsos Markó Béla kormányfő-helyettes üdvözletét tolmácsolta, majd a magyar nyelvű oktatás fontosságát hangsúlyozta. Erdei D. István parlamenti képviselő, a szülői bizottság, Erdei Dolóczki Csilla pedig az elballagott diákok üzenetét tolmácsolta, Szász Piroska főtanfelügyelő-helyettes pedig elmondta, hogy az idei tanév nem lesz könnyű a tanügyi törvény változása miatt, de kemény munkával idén is sikerülhet jó eredményt elérniük a diákoknak, túlszárnyalva az elmúlt évek sikereit.
A közösség ereje
A tanévnyitón kíváncsiak voltunk arra is, hogy a két költözést megélt diákok hogyan vélekednek a velük történtekről, ezért a XI. B osztály diákjait faggattuk érzéseikről. Az ifjak elmondták, hogy ők a Kölcsey mindhárom épületében tanultak, és tavaly nem annyira a költözés, mint inkább a szétszakítottság viselte meg őket, azonban a közösség összetartó ereje által méginkább összekovácsolódtak, ami arra sarkallt mindenkit, hogy bebizonyítsák, a Kölcsey nem a falaktól, hanem a szellemiségtől az ami, a legerősebb szatmári magyar líceum. A diákoknak tetszett az új épület, sokkal megfelelőbbnek tartják a tanulásra, mint a Zárda épületét, de bíznak abban, hogy hamarosan minden személyes tárgy, szekrény a helyére kerül, és a takarítás végeztével sikerül belakniuk az új épületet. A diákok azt is elmondták, hogy a tanulásra nem volt negatív hatással a költözés, és bíznak abban, hogy ez az idei tanévben sem lesz másként. Az új tanévben is szeretnének az elmúlt esztendőhöz hasonló sikereket elérni a XI. B diákjai, akik részt vesznek nemcsak a kulturális és oktatási feladatokban, de a takarításban, az épület, saját osztálytermük szépítésében, lakhatóvá tételében is.
erdon.ro

Optimista tanévkezdés: nagyjából ugyanannyi diák tanul magyarul, mint az előző évben
Nagyjából ugyanannyi diák folytatja magyar nyelven tanulmányait idén Romániában, mint az elmúlt években – derül ki a megyei tanfelügyelőségek egyelőre hozzávetőleges adataiból. Megtudtuk továbbá, tegnap mintegy 60 önálló magyar tanintézményben szólalt meg a tanévkezdést jelző csengő, kettővel több iskolában, mint a tavaly, ugyanis idéntől a partiumi Margittán és Szalontán is Bihar megyei magyar iskola létesült.
Idén várhatóan kedvezőbb körülmények közt zajlik a magyar tannyelvű oktatás
Király András oktatásügyi államtitkár a Krónika érdeklődésére elmondta, végleges, összesített adatokat a hónap végén tudnak közölni, a megyei tanfelügyelőségek által készített részletes kimutatások alapján. „Információim szerint nem nőtt, nem is apadt drasztikusan a magyar diákok száma az új tanévben, hozzávetőleg 8-9000 diákkal számolhatunk évfolyamonként az előző évhez hasonlóan. Nyilván az általános iskolában ez a szám nagyobb, míg a gimnáziumokban valamivel kisebb. Örvendetes ugyanakkor, hogy idén is legalább annyi magyar ajkú gyerek kezdte el az első osztályt, mint tavaly, körülbelül tízezer” – mondta az államtitkár. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a magyar tannyelvű iskolák hogyan készültek fel az oktatási törvény életbe lépő előírásainak alkalmazására, Király András megnyugtató választ adott. „A magyar nyelvű oktatásról szóló, hónap eleji marosvásárhelyi tanácskozáson természetesen terítékre kerültek a törvényalkalmazással kapcsolatos kérdések is. A tanfelügyelőktől, illetve a magyar pedagógusoktól kapott visszajelzések alapján egyelőre úgy tűnik, nem lesznek gondok az előírások gyakorlatba ültetésével a magyar tannyelvű iskolákban” – nyilatkozta lapunknak az oktatásügyi államtitkár. Elmondta továbbá, mivel rendkívül kevés idő állt rendelkezésre, a nyolcadikos magyar diákok számára készített, románból fordított földrajz- és történelemtankönyvek kiosztása várhatóan pár napot késik majd, a tizenkettedikesek azonban már átvehették a köteteket. Megtudtuk, az Országos Tankönyvkiadó 2500 tizenkettedik osztályos és 11 000 nyolcadikos tankönyvet rendelt. Utóbbiak ingyenesek, a végzősöknek fizetniük kellene értük, de a Communitas Alapítvány és az etnikumközi kapcsolatokért felelős kormányhivatal támogatja a beszerzésüket. Király Andrásnak tudomása van arról, hogy a magyarra fordított tizenkettedikes földrajztankönyv minőségét többen is kifogásolják – amint arról beszámoltunk, a tankönyvben szereplő térképeken román nyelven köszönnek vissza a települések, tájegységek, folyók vagy hegységek nevei –, az államtitkár szerint ez is a sietség számlájára írható. „Nyilván az a legkönnyebb, hogy kritizáljunk, de bízom benne, hogy a tankönyvek hasznosak lesznek, és örülök, hogy elkészültek időre. Élnünk kell ugyanakkor a törvény adta lehetőséggel, és dolgoznunk kell azon, hogy következő lépésként a magyar tanárok eredeti tankönyvanyaggal rukkoljanak elő” – mondta az államtitkár.
Több a magyar iskolaigazgató Szatmáron
A Szatmár megyei magyar oktatás kedvezőbb helyzetben van ma, mint az előző évben, ugyanis több magyar tanintézetnek van magyar ajkú vezetője. Jelentős előrelépés, hogy rendeződött a Kölcsey Ferenc Főgimnázium sorsa, melynek épületgondjai, úgy tűnik, megoldódtak az elkövetkező 20 évre. Bár tegnap még dolgoztak az ácsok az új ingatlan tetőszerkezetén, mint elhangzott, az „új Kölcsey” beköltözhető állapotban van, és megfelelő körülmények között kezdhetik a tanévet. Amint arról beszámoltunk, a magyar elitiskolának tavalyelőtt ki kellett költöznie, mivel a református egyház a tulajdonában levő ingatlanba a Református Gimnáziumot költöztette, így az elmúlt tanévet három épületbe szétosztva kellett végigvinniük. Idén nyáron viszont megkapták a katolikus egyház tulajdonában levő volt Unió iskola ingatlanját, melyre 20 éves bérleti szerződést kötött az önkormányzat.
A Kölcsey tegnapi tanévnyitóján részt vett Kelemen Hunor művelődési miniszter is, aki kifejtette: a gimnázium példát mutatott összefogásból az utóbbi időben. A diákokat arra kérte, tanuljanak, és készüljenek fel az életben őket váró versenyhelyzetekre, mivel egy tudás- és munkaalapú táradalomban kell majd boldogulniuk, ahol nagyon nagy hasznát vehetik az iskolában elsajátított ismereteknek. Pataki Enikő, a Kölcsey igazgatója osztotta a miniszter véleményét, hangsúlyozva, hogy nem az épület, hanem a közösség adja a főgimnázium igazi erejét, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt tanévben, bár az oktatás körülményei jócskán hagytak kívánnivalót maguk után, jobb eredményeket értek el, mint a korábbi években bármikor.
A tavalyi évvel ellentétben idén az iskolaigazgatói kinevezések körül sem voltak problémák a magyar, illetve a vegyes tannyelvű oktatási intézményekben, sőt a két kormánypárt helyi szervezeteinek egyeztetése nyomán gyarapodott a magyar vezetők száma. A megyeszékhely tekintetében egyelőre a Gheorghe Dragoş Közgazdasági Iskolaközpontba nem sikerült magyar vezetőt kineveztetni, bár több mint kétszáz tanuló vesz részt magyar tannyelvű oktatásban, öt intézményben azonban – egy napköziben, három általános iskolában és egy gimnáziumban – magyar vezető is tevékenykedik az idei tanévtől. A szatmári 2-es számú napközi új igazgatójának Szilágyi Noémit nevezték ki, Pataki Zoltán lett a szatmárnémeti 10-es Számú Általános Iskola igazgatója, az Avram Iancu Általános Iskola új aligazgatójának Laczka Zoltánt nevezték ki, ezt a tisztséget a Mircea Eliade Általános Iskolában pedig Szabó Jolán tölti be. A középiskolák tekintetében is történt változás: az Aurel Popp Művészeti Gimnáziumban mostantól Manfrédi Annamária az aligazgató.
„Ment-é a könyvek által a világ elébb?”
Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap délelőtt a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban vett részt a tanévnyitó rendezvényen. Beszédében méltatta a rangos tanintézményben zajló oktatás színvonalát, mint mondta, erre bizonyítékul szolgálnak az iskola végzős diákjai által elért, országos szinten is magasnak számító érettségi eredmények. Úgy értékelte, a nemrégiben elfogadott oktatási törvény rendkívül fontos az anyanyelvű oktatás szempontjából is, hiszen ezáltal többek között immár magyarul és magyar nyelvű tankönyvekből tanulhatják a történelmet és földrajzot a 8. és a 12. osztályos magyar diákok. „Ment-é a könyvek által a világ elébb?” – idézte Vörösmarty Mihályt a miniszterelnök-helyettes. Tegnap 1128 magyar diák kezdte meg a tanulmányait a Bolyai-gimnáziumban.
Babos Krisztina, Gyergyai Csaba. Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi tanévkezdés – ballépésekkel
Feszültségekkel kezdődött tegnap a tanév: a magyar szülők ellenérzésekkel fogadták az oktatási miniszternek azt az elképzelését, hogy a diákok órák előtt énekeljék el a román himnuszt. Tegnaptól két új magyar iskola is indult Margittán és Szalontán, Marosvásárhelyen azonban helyhiányra panaszkodnak a szülők: több gyereket elutasítottak a helyi iskolákban, osztályösszevonással szüntettek meg magyar osztályokat.
Kötelező himnuszéneklés, elutasított magyar gyerekek, iskolai helyhiány: feszültségekkel indult tegnap az idei tanév.
Tisztelet vagy ellenszenv?
A magyar szülőkben már az első nap ellenkezést váltott ki Daniel Funeriu oktatási miniszternek az elképzelése, hogy ezentúl a tanintézményekben meghatározott időközönként el kell majd énekelni Románia himnuszát. „Ha a román himnuszt kötelező elénekelni, akkor én elvárom, hogy a magyar osztályokban a magyar himnuszt is énekeljék, elvégre az a mi nemzeti szimbólumunk” – nyilatkozta tegnap lapunknak Sajgó Ernő marosvásárhelyi szülő.
A szintén marosvásárhelyi Constantin Popa pedagógus úgy vélekedett: ha a himnusznak helye van a focilelátókon, miért ne lenne helye az iskolákban. „Mérték kérdése, hogy tiszteletet vált ki a gyerekekből, vagy ellenszenvet” – vélekedett a tanár a tegnapi tanévnyitón.
Krónikus helyhiány
Bírják majd az iramot? Az elsősök első lépései a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceumban
Bár tegnap Erdélyben 60 önálló magyar tanintézményben indult a magyar nyelvű oktatás, kettővel több iskolában, mint tavaly (Margitán és Szalontán is önálló magyar intézmény létesült), a kisebbségi gyermekek oktatása mégis több településen akadozik. „A négyes iskolában azt mondták, hogy már nincs elég hely, ne írassuk oda a gyereket. Most ősszel meg azt hallom, nincs elég magyar gyerek abban az intézményben” – panaszolta lapunknak egy marosvásárhelyi szülő.
A szintén marosvásárhelyi, belvárosi 2-es számú általános iskolában összevontak két magyar osztályt, a gyerekek a 31 fős ötödikben folytatják tanulmányaikat. „Ez a legnagyobb létszámú osztály az iskolában, hiába kértük, hogy maradjon két külön magyar osztály. Nem tudom, milyen oktatás folyhat majd ilyen körülmények között” – mondta a tegnapi évnyitón az egyik felháborodott anyuka.
A Kölcsey szellemiségét idézte a szatmári tanévnyitón Kelemen Hunor kulturális miniszter
Markó: jó esély az oktatási törvény
Markó Béla miniszterelnök-helyettes tegnap a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban vett részt a tanévnyitó rendezvényen. Úgy értékelte, a nemrégiben elfogadott oktatási törvény rendkívül fontos az anyanyelvű oktatás szempontjából is, hiszen így immár magyarul és magyar nyelvű tankönyvekből tanulhatják a történelmet és földrajzot a nyolcadikos és tizenkettedikes magyar diákok is.
„Ment-é a könyvek által a világ elébb?” – idézte Vörösmarty Mihályt a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a Bolyai-líceum és a református kollégium által elért eddigi eredmények is igazolják, hogy a költői kérdésre igen a válasz.
Magyar–magyar vita
Szatmárnémetiben a református és az állami magyar iskola épületcseréje miatt indult sajátos hangulatban a tanév. A nagy múltú Kölcsey Ferenc Főgimnázium hosszas vita, évekig tartó helykeresés után talált otthonra, miután a rendszerváltás után használt épületét visszakérte és -kapta a református egyház.
„A szellemiséget soha nem a falak, hanem az ember hozza létre. A Kölcsey-főgimnázium szellemisége olyan nagy erő, amire bátran építhet az itteni magyarság, mert az biztos jövőt jelent!” – biztatta az állami iskola diákjait és oktatóit tegnapi tanévnyitó beszédében Kelemen Hunor kulturális miniszter. Új Magyar Szó (Bukarest)

MOGYE: tovább gyűrűzik a botrány az egyetemi tanévkezdés küszöbén
Nem vette át a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége azt az aranykeretes óriáspannót, amit a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) a tegnap délelőtt az intézménynek próbált ajándékozni. A civil szervezet képviselői az új tanügyi törvény 135. cikkelyét írták rá 199x170 centiméteres pannóra: a rendelkezés értelmében a multikulturális egyetemeknek, mint amilyen a MOGYE is, létre kell hozniuk az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat.
A vásárhelyi egyetem román többségű szenátusa, amint arról beszámoltunk, több ízben is figyelmen kívül hagyta ezt a cikkelyt, és az új egyetemi chartát sem ennek szellemében alkotta meg.
Nem kellett a magyar „ajándék”
A RMOGYKE ügyvezetője, Ádám Valérián és társai hiába sétáltak a főtérről az egyetemre a pannóval, a titkárságon kiderült, hogy az intézményben egyetlen döntéshozatali joggal rendelkező személy sem tartózkodik. Elena Nistor titkárnő csak annyit mondott az „ajándékozóknak”, hogy a MOGYE szenátusának éppen úgy jogában áll elutasítani, mint elfogadni az adományt. Miután az intézmény alkalmazottja telefonon konzultált Constantin Copotoiu rektorral, a biztonsági őrökkel még az udvarról is kitessékelték a táblával kint várakozó és a törvénycikkelyt hangosan felolvasó tüntetőket. Alig fél óra elteltével már a helyi rendőrség „vette kezelésbe” az ügyet. A hatóság emberei előbb furgonnal szándékoztak elszállítani a pannót és annak értelmi szerzőjét, tiltakozására azonban „megengedték” neki, hogy gyalog térjen vissza a RMOGYKE belvárosi székhelyére. „Önkormányzati engedély híján a 2008/20-as tanácsi határozat értelmében tilos ekkora felirattal az utcán sétálni. Ma akár meg is büntethettük volna Ádám Valériánt, aki egy közönséges provokátor” – mondta a lapunk által megkérdezett Valentin Bretfelean, a helyi rendőrség igazgatója. A RMOGYKE ügyvezetője viszont azzal vágott vissza, hogy az ő pannójuk éppen azért csak 199 centis és nem kétméteres, mint ahogy eredetileg tervezték, hogy ne számítson reklámfeliratnak. „Nem érdekel, mit mondanak, mi addig sétáltatjuk a táblát a főtér és az egyetem között, amíg a MOGYE vezetősége hajlandó átvenni azt. Ha a rendőrség megbüntet, a bírságot átadjuk egy-egy RMDSZ-es politikusnak. Ha nem tudnak érvényt szerezni a törvénynek, legalább fizessék ki a büntetést” – nyilatkozta a Krónikának Ádám Valérián.
A chartát csak formailag kell módosítani
Az egyetem szenátusa kedd délutáni ülésén ismét elutasítóan viszonyult a magyar tagozat létrehozásának kérdéséhez. Közösen aláírt levelükben a testület magyar tagjai a közvélemény tudomására hozzák, hogy ők már minden, a rendelkezésükre álló törvényes eszközt kimerítettek ebben a harcban. „Felelős vezetőink is felismerték a probléma jelentőségét. Ezt tanúsítja a 2011. szeptember 2-i anyanyelvi oktatási szeminárium megrendezése is, de az itt elhangzott ígéretek ellenére nem történt érdemi előrelépés. Tekintettel a közelgő egyetemi évkezdésre, sürgős jogorvoslatot kérünk, elsősorban a kormány felelős vezetőitől és választott képviselőinktől. Ellenkező esetben felgyorsul a magyar anyanyelvű oktatás régóta tartó felmorzsolódása” – áll a közvéleménynek szánt, de lényegében a kisebbik kormánypártnak szóló levélben, melyet kollégáival egyetemben Nagy Örs helyettes rektor is aláírt.
A magyar tanárok hiába reménykedtek abban, hogy az oktatási minisztérium ragaszkodni fog az új oktatási törvény betartásához. Kiderült, hogy Daniel Funeriu tárcavezető valóban visszaküldte módosításra az egyetem román szenátustagjai által megszavazott chartát, azonban a magyar tagozat létrehozásának hiányával kapcsolatban semmilyen kifogást nem emelt. A minisztérium által megfogalmazott észrevételek zöme jelentéktelen formai dolgokra vonatkozik.
Csatasorba állt a politikum is
Közben a romániai magyar pártok is hallatni kezdték szavukat a MOGYE kérdésében. A parlamentben Kötő József interpellált, rámutatva, hogy a multikulturálisnak nyilvánított felsőoktatási intézményekben, mint amilyenné a marosvásárhelyit is nyilvánították, a kisebbség nyelvén intézetek, karok, tagozatok, oktatási vonalak kell, hogy létrejöjjenek. „A törvény világosan és egyértelműen fogalmaz az említett struktúrákkal kapcsolatban – működik, létrejön, szerveződik – nem használ megengedő kifejezéseket, és nem ad helyet különböző értelmezéseknek” – hangsúlyozta a szövetség alsóházi képviselője, aki szerint a szenátus döntése egyértelműen korlátozza az anyanyelven való oktatást, ez pedig negatív hatással van az anyanyelvű tanítás intézményesülésére, amely megfelelő döntési jogkörök hiányában ennek elsorvadásához vezethet. „Bízom abban, hogy a minisztérium visszaküldi a tervezetet felülvizsgálat céljából a MOGYE szenátusának, annak érdekében, hogy egy teljesen törvényes változat születhessen” – zárta a Daniel Funeriu tárcavezetőnek intézett interpellációját Kötő.
Bojkottot javasol az MPP
Tiltakozó állásfoglalásában a Magyar Polgári Párt (MPP) marosvásárhelyi és Maros megyei szervezete az RMDSZ-nek is odafricskázott, feltéve a kérdést, miként fordulhat elő egy efféle jogtiprás Romániában, ahol a kormány miniszterelnök-helyettese, Markó Béla az oktatásért felel? „Nyilvánvaló, hogy az elmúlt évtizedekben kisebbségvédelminek nevezett politika eredménytelenségének tudható be a MOGYE szenátusának többségét alkotó oktatók sovén megnyilvánulása, hiszen az országos döntésekben részt vevő magyar képviselők sosem tekintettek szívügyükként a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésre. Ettől felbátorodva szisztematikusan hajtják végre a sorvasztó intézkedéseket, hiszen a magyar oktatókat senki nem támogatja, még miután megszabadultak az árulóiktól sem” – áll az MPP lapunkhoz eljuttatott közleményében.
A polgáriak a diákok képviselőihez is fordulnak, arra biztatva őket, hogy akár a polgári engedetlenség eszközeivel élve akadályozzák meg az új tanév megkezdését ebben a helyzetben. A polgáriaknál is radikálisabb álláspontra helyezkedett az Erdélyi Családszervezetek Szövetsége. A civil szervezet szerint amennyiben az RMDSZ képtelen az egyetemet megmentő politikai döntést kicsikarni, és nem tudja megóvni az elsorvasztástól az 1945-ben magyar tanintézetként elindított orvos- és gyógyszerészképző felsőoktatást, felszólítják a szövetséget, lépjen ki a tanügyi törvényt felrúgó román kormányból.
RMDSZ: nevetséges, ami történik
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese tegnap szintén közleményben jelentette be: az RMDSZ az új oktatási törvény 135. cikkelye alkalmazási módszertanának érvényesítését kéri az egyetem szenátusától és a minisztériumtól. Ez a cikkely rendelkezik ugyanis arról, hogy miként szerveződik a felsőoktatási képzés a nemzeti kisebbségek számára. „A múlt héten az egyetem szenátusa arról is döntött, hogy a 65. életévüket betöltött és nyugdíjazott professzorok óraadó tanárként sem folytathatják tevékenységüket. Ez a döntés érzékenyen érinti a magyar nyelvű oktatást, hiszen a magyarul oktató professzorokból amúgy is hiány van az egyetemen, a most nyugdíjazott oktatók között pedig kilencen magyarok voltak” – mutatott rá Magyari Tivadar.
Úgy véli, a marosvásárhelyi egyetemen „a jog által is sarokba szorított román fél egyre nevetségesebben zárkózik el az oktatási törvény alkalmazásától, minimális bölcsességet sem mutat, és úgy viselkedik, mint egy dacos óvodás”. Az RMDSZ számára az, ami a marosvásárhelyi egyetemen történik, újabb érveket szolgáltat a valóban teljesen önálló, autonóm módon döntéseket hozó magyar egyetem létrehozása mellett – mondta Magyari.
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

Az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésének kálváriája
Mai nap, 2011. szeptember 15-én a Bukaresti Táblabíróság jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzési kérelmét.
. 2010. december 4. – Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrehozásáról döntött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése. Az autonomista elveket valló új politikai szervezet, az Erdélyi Magyar Néppárt megalapításáról szóló előterjesztést 221 küldött támogatta, ellenszavazat nem volt, nyolcan tartózkodtak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke „felelőtlennek” tartotta a pártalapítási szándékot.
· 2011 januárjában felállították az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésével foglalkozó bizottságot, amelynek tagjai: Toró T. Tibor koordinátor, László János, Gergely Balázs és Orbán Mihály régióelnökök, Borbély Zsolt Attila, Papp Előd, Szilágyi Zsolt, Tőkés András, és Zatykó Gyula. Január második felében elindult az aláírásgyűjtés. Amint arra Bakk Miklós politológus nemrégiben ismételten felhívta a figyelmet: a Velencei Bizottság által is elmarasztalt román párttörvény támasztja Európában a legdrasztikusabb feltételeket a bejegyzés útjába. A 25.000 tagot előíró feltétel ‒ akiknek legalább 18 megyéből és Bukarestből kell lenniük ‒ valóban egyedülálló. Az Európai Unión belül egyedül Portugália követi ebben Romániát, de messze lemaradva: ott „csak” 7500 tag igazolását kérik. Az államok többségében néhány tíztől ezerig terjedően határozzák meg a taglétszám-kritériumot (például: 10 tag ‒ Ausztria, Hollandia, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Magyarország; 50 tag ‒ Bulgária; 1000 tag ‒ Lengyelország, Észtország). De még EU-n kívül is megengedőbbek e tekintetben a feltételek: Macedóniában 500, Afganisztánban 700 taggal lehet pártot bejegyezni. A 18 megyés területi feltétel pedig teljesen egyedülálló. Az RMDSZ vezetői több ízben elítélően nyilatkoznak a pártbejegyzésről, de hozzáteszik, a nagyobbik magyar párt nem akadályozza a néppárt bejegyzését.
· Bár az aláírások javarészét terepen, házról-házra járva gyűjtötték be, az EMNT által működtetett, a könnyített honosításban több mint százötvenezer erdélyi magyarnak segítséget nyújtó erdélyi Demokrácia Központokban is lehetőséget biztosítottak az EMNP támogatói listájának aláírására. Májusban – a „feketemunka elleni küzdelem” jegyében – napokon keresztül több Demokrácia Központban tartott vizsgálatot a román Pénzügyőrség, átvizsgálták a pénzügyi jelentéseket, iratokat, a könyvelést. A vizsgálat eredményéről egészen sajátos módon az Evenimentul Zilei bukaresti napilapban lehetett olvasni június elején, a tendenciózus cikkben a bruttó fizetéseket „felfele kerekítve” lebegtették meg, illetve a nepotizmus vádját is megfogalmazták – névrokonság alapján! A román Pénzügyőrség vezetője egyébként Ladányi Árpád RMDSZ-es funkcionárius.
· 2011. május 5-én az Erdélyi Magyar Néppárt létrehozásának kezdeményezői benyújtották a bukaresti törvényszéken a párt jogi bejegyzéséhez szükséges támogató aláírásokat. A Bukaresti Törvényszék május 26-án tárgyalta első ízben az EMNPbejegyzési kérelmét. Az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzése ellen akkor három óvást nyújtottak be. A Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőség és Egy Jobb Társadalomért Pártja (Partidul Solidarităţii Democratice pentru Şanse Egale şi pentru o Societate mai Bună) az Európa Tanács alapjogi Chartájának előírásait kérte számon az Erdélyi Magyar Néppárt programjában. A Néppárt (Partidul Popular) azt kérte a törvényszéktől, hogy az új magyar párt nevében ne szerepeljen a Nép (Popular) szó. Egy magánszemély, Adrian Drăghici azért nyújtott be óvást, mert szerinte az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését támogató aláírások között hamisak is találhatók.
· A pártbejegyzést megóvó magánszemély, Adrian Drăghici közjegyzőnél hatalmazta fel Novák Leventét, Kelemen Hunor művelődési miniszter és RMDSZ-elnök miniszteri tanácsadóját és Budai Richárdot, a szövetség bukaresti szervezetének elnökét a dokumentumok tanulmányozására. A hivatalos meghatalmazásban az is szerepel, hogy nemcsak tanulmányozni, de fénymásolni is joguk van a bukaresti törvényszéknél iktatott 2011/3/32654-es iratcsomót, és átvizsgálhatják a támogató aláírásokat is. Vagyis a román ügyvéd megbízásából az RMDSZ tisztségviselői vizsgálták át az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzési dokumentumait, aláírási íveit.
· A bukaresti törvényszék több fordulót követően 2011. július 14-én első fokon elutasította az EMNP bejegyzését, de nem az aláírásokkal volt problémája. A bíró indoklásában a többpártrendszer lényegét megkérdőjelező módon arra hivatkozott, hogy a párt nem a „nemzeti érdekek” képviseletét vállalja, hanem egy közösség érdekeire összpontosít. Az EMNP kezdeményezői megfellebbezték az ítéletet.
· A másodfokú tárgyalás „előkészítéseképpen” júliusban egy román-magyar médiakommandó kezdte vegzálni a néppárt támogatóit. A Néppárt támogatói listáját homályos – és valószínűsíthetően: törvénytelen – módon megszerezve az RMDSZ-es pártlap, a bukaresti Új Magyar Szó a magyargyűlöletéről és szekus besúgói múltjáról hírhedté vált Dan „Felix” Voiculescu lapjával, a Jurnalul Naţionallal karöltve több részben „leleplező” cikkeket közölt a vélelmezett hamisításokról. A „tényfeltárás” érdekessége, hogy olyan „nem létező támogatókat” leplez le, akik valóban nem léteznek: legalábbis egyikük a Néppárt bíróságon leadott támogatói jegyzékében tényleg nem szerepel. A tényfeltárás további érdekessége, hogy saját eredményként állítja be azt, hogy az illetékes bukaresti ügyészség a rendőrség révén kívánja ellenőrizni az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzéséhez szükséges listákon szereplő aláírások hitelességét. Ezzel szemben a tény az, hogy még június 17-én ugyancsak az RMDSZ-es ügyvéd, Adrian Drăghici megkeresésére és segítségével tett feljelentést Mircea Vasile Ion rendőr (egyébként saját bevallása szerint Drăghici barátja), illetve június 27-én egy bizonyos Buta Levente, aki szintén nem szerepel a Néppárt támogatói listáján (mi több: sehol semmi nyoma annak, hogy valaha bármelyik erdélyi demokráciaközpontban járt volna). A feljelentések következtében az EMNT által működtetett demokráciaközpontok munkatársait rendre berendelik az illetékes rendőrkapitányságokra, és vallatják őket – fogalmazhatunk úgy is, hogy strómanokon keresztül az RMDSZ rászabadította a rendőrséget arra az irodahálózatra, amely több mint százötvenezer erdélyi magyarnak segített eleddig a magyar állampolgársági dosszié összeállításában.
Reméljük, hogy Adrian Drădhici honoráriumát nem közpénzből fizették, ugyanis ügyvédként egy kissé drágás. Amint az a „Termoelectrica-dosszié” elnevezésű korrupciós botrány sajtóanyagaiból kiderül, Adrian Drăghici vádlottként szabadlábon védekezhet a 97 millió lejes (mintegy 23 millió eurós) korrupciós ügyben – a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) adatai szerint az RMDSZ ügyvédje abban az esetben 16 millió lejt (több mint 3,8 millió eurót) számlázott ki. És innen eredhet a szenvedélyes elkötelezettsége a hamisítás ügyében is: harmadmagával éppen ezzel vádolják.
· 2011. szeptember 15-én a Bukaresti Táblabíróság jóváhagyta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzési kérelmét. erdon-ro

Bejegyezte a bíróság az Erdélyi Magyar Néppártot
Jóváhagyta csütörtökön a Bukaresti Táblabíróság az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzési kérelmét – jelentette be Kolozsváron Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke. Toró sajtótájékoztatón beszélt a bejegyzés folyamatáról, a menet közben tapasztalt nehézségekről, és azt is elmondta: túl korai még a modern európai néppártként elképzelt új alakulat konkrét struktúrájáról, vezetőségének összetételéről beszélni. Az EMNP három prioritása a népszámlálás, a Mikó Imre Terv társadalmi vitája, valamint a verespataki aranybánya kérdése – mondta.
Toró T. Tibor elmondta, a következő néhány hétben a pártszervezés kissé háttérbe szorul, mivel az októberi népszámlálásra összpontosítanak, ami jelenleg elsődleges fontosságú az EMNP számára. Ezt követően azonban beindul a szervezési munka, mivel, mint Toró mondta: a neheze csak most kezdődik, mivel a pártot fel kell készíteni a 2012-es választásokon való részvételre.
Az EMNT ügyvezető elnöke közölte, az alakulat nem cél, hanem eszköz a kezdeményezők számára ahhoz, hogy képviseljék többek között azt a több mint félmillió erdélyi magyar választót, akik az elmúlt évek során kiábrándultak az eddigi magyar képviseletből. (Az RMDSZ-nek az 1990-es parlamenti választásokon egymillió szavazatot sikerült összegyűjtenie, 2008-ra azonban ez a szám 400 ezer alá csökkent).
„Az Erdélyi Magyar Néppárt valós társadalmi igényt elégít ki, és a jövő év elejéig fel kell készülnie a romániai választásokra. Elsősorban azt a félmillió erdélyi magyart kívánjuk megszólítani, aki eddig távol maradt a politikától, nem élt választójogával, mert elégedetlen a magyar érdekvédelmi szervezetekkel” – hangsúlyozta Toró, aki korainak tartotta, hogy az RMDSZ-szel és az MPP-vel való összefogásról, a választásokon való közös részvételről nyilatkozzék.
„A gyerek születésekor kissé korai az esküvőről beszélni” – jegyezte meg a sajtótájékoztatón Gergely Balázs, az EMNT közép-erdélyi régióelnöke.
Összefogásról később
Az EMNP képviselői kifejtették, szeretnék megerősíteni az EMNT és az EMNP stratégiai partnerségét, továbbá vázolták a következő időszak prioritásait. A következő néhány hétben a pártszervezés kissé háttérbe szorul, mivel elsősorban az októberben rendezendő romániai népszámlálásra fognak koncentrálni, és mindent elkövetnek, hogy valamennyi erdélyi magyar bátran vállalja identitását. Továbbá társadalmi vitát indítanak az erdélyi magyar közösség gazdasági fejlődését célzó Mikó Imre-tervről, ugyanakkor központi szerepet kap a Verespatakra tervezett ciántechnológiás bányaberuházás ügye, amelyet a pártalapítók elutasítanak.
Toró T. Tibor elmondta, a bejegyzésről pénteken számolnak be az EMNT elnökségének Gyergyószentmiklóson, míg szombaton ugyanott ülésezik az alakulat választmánya is, és az EMNP várhatóan még az idén, de legkésőbb a jövő év elején tartja első kongresszusát.
Kovács Péter aggódik, Szász Jenő reménykedik
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára az EMNP bejegyzése kapcsán az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a szövetség kész a párbeszédre az új alakulattal, nem zárja ki az együttműködést, viszont szerinte a Tőkés vezette „szűk csoportosulás” egyetlen célja a hatalom megszerzése. „Az új párt egyetlen eredménye az lesz, hogy bukaresti parlamenti képviselet nélkül marad a romániai magyarság” – vélekedett Kovács.
Szász Jenő MPP-elnök üdvözölte az EMNP megalakulását, ami szerinte hozzájárul az „erdélyi magyar rendszerváltáshoz”. A politikus reményének adott hangot, hogy az új párt együttműködik majd a polgáriakkal egy RMDSZ-ellenes alternatíva kiépítésében.
Pártbejegyzés buktatókkal
Mint ismeretes, bukaresti törvényszék júliusban azzal az indokkal nem engedélyezte első fokon az új politikai alakulat létrehozását, hogy programjában az alapvető emberi, közösségi és szabadságjogok képviseletét vállalta. Az igazságügyi testület az ítélet indoklásában úgy vélte: ez ellentétes a 2003-as, pártokra vonatkozó törvény előírásaival, amely szerint egy pártnak a nemzeti érdekek képviseletét kell vállalnia, nem pedig egy közösség érdekeire koncentrálnia.
A párt kezdeményezői fellebbeztek a határozat ellen, így a táblabíróság másodfokon hozta meg a végleges döntést.
Az új erdélyi magyar párt bejegyzése ellen a Demokratikus Szolidaritás az Esélyegyenlőségért Párt, a Nép Pártja és egy magánszemély, Adrian Drăghici nyújtott be óvást a Bukaresti Törvényszéken. Utóbbi, egy bukaresti ügyvéd egyébként arra hivatkozva kérte az EMNP bejegyzésének elutasítását, hogy szerinte a mintegy 30 ezer kézjegyet sorjázó ívek hamis aláírásokat is tartalmaznak.
Korábban beszámoltunk arról, hogy Adrian Drăghici május 17-én egy bukaresti közjegyzőnél hitelesítette azt az okiratot, amelynek alapján felhatalmazta Budai Richárd bukaresti RMDSZ-elnököt és Novák Leventét (a Kelemen Hunor szövetségi elnök vezette művelődési minisztérium tanácsadóját), hogy közösen vagy külön-külön bármikor betekintést nyerjenek, vagy lefotózhassák az EMNP bejegyzését célzó, 32654/3/2001-es számú dossziét.
A Bukaresti Törvényszék különben elutasította az aláírások hitelességét megkérdőjelező korábbi óvásokat.
Az EMNP hivatalos bejegyzéséhez szükséges iratokat és támogató aláírásokat idén május elején nyújtották be a Bukaresti Törvényszéken az új alakulat kezdeményezőinek képviselői. A párt bejegyzéséhez több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze az ország 19 megyéjében és Bukarestben.
Az EMNP létrehozásáról tavaly december 4-én döntött az EMNT Székelyudvarhelyen tartott országos küldöttgyűlése; Markó Béla, az RMDSZ akkori elnöke felelőtlennek nevezte a pártalapítási szándékot.
Idén januárban megkezdődött a párt bejegyzésének előkészítése, amihez a Velencei Bizottság által is elmarasztalt román párttörvény szerint az EMNP-seknek 25 ezer támogató aláírást kellett összegyűjteniük legalább 18 megyéből és Bukarestből. Az aláírásokat javarészét terepen, házról házra járva gyűjtötték be, emellett az EMNT által működtetett, a könnyített honosításban több mint 150 ezer erdélyi magyarnak segítséget nyújtó erdélyi demokrácia-központokban is lehetőséget biztosítottak az EMNP támogatói listájának aláírására. Krónika (Kolozsvár)

Toró Tibor válasza Markó Béla SZKT-n elhangzott nyilatkozatára
ár megszoktuk, hogy az utóbbi időben akárhányszor alkalma van rá, Markó Béla volt RMDSZ-elnök leleplez egy újabb – többnyire Magyarország felől érkező – veszélyforrást, amely jövőnket fenyegeti. Hol a kedvezményes honosítás és a magyar állampolgárság iránti erdélyi tömegigény, hol a külhoni magyar állampolgároknak megadott szavazati jog váltja ki aggodalmát. Legutóbb az RMDSZ SZKT ülésén elhangzott beszédében pedig az Erdélyi Magyar Néppárt jogi bejegyzésében vélte felfedezni az újabb, ismételten az Orbán Viktor vezette kormány számlájára írt veszélyt. Bár mi a legnagyobb veszélyt az erdélyi magyarok jövőjére a megalkuvó, korrupcióra hajlamos és emiatt a zsarolásokkal szemben kiszolgáltatott politikai vezetőkben látjuk, akik azt hiszik, hogy két választás között bármit büntetlenül megtehetnek, úgy, hogy közben folyamatosan a magyar egységért aggódnak, Markó Bélának jogában áll költői képeivel ezen aggodalmának hangot adni.
Az azonban különösen cinikus és kétes ízlésre vall, ahogyan a Magyarországról érkező politikai ciánszennyezés metaforáját használja annak a kormánynak a miniszterelnök-helyetteseként, amely két RMDSZ-es miniszter, Kelemen Hunor és Borbély László aktív segédletével készül zöld utat adni a verespataki aranybánya-beruházásnak, annak ellenére, hogy két másik magyar képviselő, Áder János és Tőkés László javaslatára az Európai Parlament nemrég fogalmazott meg tiltást a ciántechnológián alapuló aranykitermelésnek.
Ha lenne tétje, felszólítanánk, kérjen elnézést és vonja vissza. Mint ahogy a legutóbbi, a magyar-magyar párbeszéd és együttműködés haszontalanságára vonatkozó nyilatkozatát is. De nem látjuk értelmét. Így csak arra kérjük, hasonló megnyilvánulásaival ne nehezítse azok törekvéseit, akik nem a párbeszéd ellehetetlenítésén, hanem annak elősegítésén és egy új, a kirekesztő egységdemagógia helyett a sokszínűségen és az összefogáson alapuló erdélyi magyar politikai képviselet kialakításán dolgoznak. Toró T. Tibor
az Erdélyi Magyar Néppárt ideiglenes elnöke
Kolozsvár, 2011. szeptember 18. Erdély.ma

Magyar veszélyt kiáltanak
Ezúttal nem a román nacionalisták. Dühöt és minden bizonnyal félelmet válthatott ki az RMDSZ csúcsvezetőiből az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése. Szombaton a marosvásárhelyi SZKT-n ugyanis egyáltalán nem takarékoskodtak a Magyarország-ellenes durva kirohanásokkal.
Markó Béla és utódja, Kelemen Hunor nem átallotta egybehangzóan állítani, hogy a szomszédból, pontosabban Magyarországról ciánáradatként szabadították ránk az új pártot, mely immáron az erdélyi magyarság jövőjét sodorja veszélybe.
Az RMDSZ dühös vezetői Bukarestben igen csendesek. Tűrik a koalíciós partner packázásait, elnézik, hogy szemük láttára tépik darabjaira a magyar orvosképzést, vagy alapos körültekintéssel készítik elő a népszámlálási csalást, hogy csak a legaktuálisabbakat említsük. Néha egyet-egyet morrannak, de inkább erényt kovácsolnak társkormányzói hűségükből, megbízhatóságukból. Most félelmek gyötörhetik az urakat. Vesztett józan ész hiányára vall ugyanis, ha egy kisebbségi szervezet nem ismeri föl, hogy anyaország elleni durva kirohanása nemzetközösségi érdeket sért. Egyrészt még jobban elbizonytalaníthatja azokat az erdélyi magyar embereket, akik eddig arról értesülhettek, hogy létfontosságú célkitűzéseinkhez – például autonómia – az anyaország támogató hozzájárulása is szükségeltetik. Nem tagadva természetesen Bukarest jelentőségét vagy a románokkal való kiegyezés fontosságát sem. Másrészt az ésszerűség határait túllépő kijelentések valójában annak a magyar alkotmányba foglalt előírásnak az elutasításai, miszerint a mindenkori magyar kormány felelősséget vállal a határon túl élőkért. És erős bennünk a gyanú, hogy az erdélyi magyaroktól ennek kinyilatkoztatására sem Markó Béla, sem Kelemen Hunor nem kapott felhatalmazást. Senki nem vitatja, egység, egyetértés kellene. De a viszály magvát maguk vetették el, bő évtizede kimarván soraikból mindenkit, aki velük nem egy gombnyomásra-csengettyűszóra gondolkodott. Az RMDSZ, mely elvesztette tagsága túlnyomó részét – s bár újabban közvélemény-kutatásokkal próbálják bizonyítani, hogy még mindig őket tekinti egyetlen hiteles képviselőjének az erdélyi, illetve székelyföldi magyarság –, most láthatjuk, retteg a versenyhelyzettől. Történhetett volna ez másként is, de nekik a hatalom kellett, s ehhez érdekvédelmi szövetség helyett fegyelmezett, központosított, ellenvéleményt nem tűrő párt. Céljukat elérvén nem átallják kijelenteni: "Megvan a szükséges tapasztalatunk, hogy leállítsuk az ilyen típusú szennyezést." Nos, lássuk, miként.
Simó Erzsébet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa
A 2012-es választások, az ország újrafelosztása, a verespataki bányaprojekt és az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzése volt a fő téma a szombaton Marosvásárhelyen megtartott SZKT- ülésen. Kelemen Hunor szövetségi elnök hangsúlyozta, minden magyar számít, az RMDSZ az arányos képviseletet tartja fontosnak a választási rendszer szempontjából.
Még az ülés megkezdése előtt leszavazták Eckstein Kovács Péter Verespatakra vonatkozó határozattervezetének napirendre tűzését, aminek értelmében az SZKT határozatot hozott volna arról, hogy az RMDSZ elutasítja Románia területén a ciántechnológián alapuló bányászatot. A szavazást követően hangzott el Kelemen Hunor szövetségi elnök négy fő kérdést érintő beszámolója. Időszerű problémákról beszélt, amelyek hosszú távon befolyásolhatják az erdélyi magyarság jövőjét, politikai érdekérvényesítő képességét: a jövő évi önkormányzati és parlamenti választások összevonásáról, a régiósításról, a választási rendszerről és Verespatakról, ugyanakkor nem hagyta szó nélkül az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését sem. A szövetségi elnök szerint egyrészt gazdasági (költségmegtakarítási), másrészt politikai érvek szólnak a 2012-es választások összevonása mellett. "A választások összevonásával nagyobb részvételre számítunk, jobban tudjuk mozgósítani szavazóinkat. Az elvi érvek, úgymint az, hogy az alkotmányos szabadságjogok, a demokrácia sérülnének, nem fenntarthatók, hiszen a választás szabadságának joga megvan" – jelentette ki, hozzátéve, hogy a választások összevonása más megközelítést, más stratégiát feltételez.
Hangsúlyozta, a választási rendszert illetően az RMDSZ az arányos képviseletet tartja fontosnak, azt, hogy minden szavazat mandátumban tükröződjön. A megyei listás rendszer a kiszámíthatóság szempontjából lenne jó, az RMDSZ azonban a "német vegyes rendszert" is jónak tartaná, azaz az egyéni választókerületes rendszer mellett az országos listát. Kelemen Hunor szerint a választások összevonását, illetve a választási rendszert az RMDSZ csak együtt, csomagban tudja kezelni, a választási rendszer ügyében pedig várhatóan az év végéig döntés születik, ugyanakkor a szövetség nem támogatja a levelezéses szavazást. Az ország régióinak átszervezése kapcsán kijelentette, 2012 előtt nem időszerű ezt megtenni, hiszen gazdasági válság idején ez társadalmi bizonytalanságot eredményezne, a választások után viszont szükség van a közigazgatási reformokra.
A verespataki beruházás ügyében a döntést Kelemen Hunor szerint sem a környezetvédelmi, sem a kulturális szaktárca, de még az RMDSZ sem hozhatja meg önmagában, ebben a kérdésben a kormánykoalíciónak kell állást foglalnia: támogatja-e vagy sem a ciántechnológiás bányaprojektet. Ami az EMNP bejegyzését illeti, a szövetségi elnök elmondta, kezdettől fogva hibának, tévedésnek, rossz döntésnek tartotta, mivel az új versenypárt gyengíti az erdélyi magyar közösséget. "A verseny az utolsó választások alkalmával nem erősítette az érdekképviseletet. Buta versenypárt buta stratégiával próbált nyerni, és sokat vesztettünk. A közvélemény-kutatások szerint az MPP-nek és az EMNP-nek együttvéve ugyanaz a támogatottsága, mint az MPP-nek volt 2008-ban, míg az RMDSZ-nek a támogatottsága – bár a kormányzati részvétel miatt kissé csökkent – még mindig 70 százalék körül van, és 2012 után is meg tudja őrizni az érdekképviseletet. Nem fogjuk hagyni, hogy ezt szétverjék, sem itthonról, sem Magyarországról. Képesek vagyunk hiteles jelöltekkel, programokkal kiállni. Minden magyar számít, hús- vér emberekben gondolkodunk" – mondta Kelemen Hunor. Hangsúlyozta, a válság hatására az erdélyi magyarok prioritásai átalakultak, elsősorban a gazdasági, szociális kérdések kerültek előtérbe, de ez nem jelenti azt, hogy a nemzetiséggel kapcsolatos problémák kevésbé fontosak.
Minden magyar, minden szavazat számít!
A szövetségi elnök beszámolója után a frakciók (Székelyföld, Partium, Novum Forum, Nemzeti Szabadelvű, MIÉRT, Tulipán, Szórvány, Kereszténydemokrata, Belső-Erdély, Progresszív) képviselői és egyéni felszólalók következtek, 3 illetve 5 percben. Szinte mindenik hozzászóló kitért az EMNP bejegyzésére, a 2012-es választásokra illetve a verespataki bányaprojektre.
Lakatos Péter a Partiumi frakció nevében az RMDSZ kormányzati szerepvállalását bírálta, hiszen, mint mondta, koalícióban vannak, de gyakorlatilag az történik, amit a PD-L akar. Jobb lett volna kilépni a koalícióból – jelentette ki, Kövér- Szász-Tőkéseknek pedig azt javasolta, érjék el, hogy az erdélyi felmenőkkel rendelkező magyar állampolgárok gyorsított eljárással vegyék fel a román állampolgárságot , szavazzanak a jövő évi választásokon, így az RMDSZ első helyen végez majd.
A Novum Forum frakció nevében dr. Kelemen Atilla rendkívül fontosnak nevezte a vidék "kézbentartását", hiszen az elmúlt választásokon is a vidék hozta minden párt esetében a szavazatok 60-70 százalékát, a vidékkel tudták megnyerni a Maros megyei tanácselnökséget. "Az EMNP bejegyzését veszélyesnek látom, bekövetkezhet, hogy minden magyar számítgatja majd, hol lenne érdemesebb indulni, esélyeket latolgat. A választások kitolása fél évvel lehetőséget ad az EMNP-nek, hogy megszervezze magát" – mondta.
A Keresztényemokrata frakció képviseletében Frunda György ara kérte Kelemen Hunort, hogy tegyék közzé a közvélemény-kutatások eredményeit, és közölte, nem aggódik az EMNP bejegyzése miatt, hiszen "ismerjük vezetőiket, tudjuk, mire képesek, ismerjük tevékenységüket az SZKT-ban, a parlamentben". Mindazonáltal elismerte, a választások kitolásával az EMNP időt, teret, lehetőséget nyer, ezért a RMDSZ-nek az előre hozott választásokat kellene szorgalmaznia. A választások összevonását rossz ötletnek tartotta, mivel "csorbítja a demokráciát", a választóknak pedig nemcsak a szabad választáshoz van joguk, hanem az információkhoz is. Alternatívája: először szervezzék meg a parlamenti, ezt követően az önkormányzati választásokat.
Bognár Zoltán a Progresszív frakció részéről fő problémának azt tartotta, hogy "hányan vagyunk, össze tudunk-e fogni és milyen esélyekkel indulunk a választásokon". Borbély László, a szövetség politikai elnöke Verespatak ügyére kitérve hangsúlyozta, 13 éve egyetlen környezetvédelmi miniszter sem vállalta, hogy ilyen vagy olyan döntést hozzon, de ezt meg kell tenni, a technikai bizottságot össze kellett ez ügyben hívni. Mindazonáltal Borbély szerint a választási törvény érdekli leginkább az RMDSZ-t, hiszen minden magyar, minden szavazat számít. Az RMDSZ nem fogad el egy olyan választási törvényt, ami nem felel meg a szövetségnek, az erdélyi magyarság érdekeinek – jelentette ki. Ami az EMNP-t illeti, "90 óta mindig mindig voltak pártocskák, amelyek ellenünk indultak, de itt vagyunk, és a jövőben is megnyerjük a választásokat" – jelentette ki, hozzátéve, "az EMNP az erdélyi magyarság akarata ellenére jegyezte be magát". Osváth Csaba ákosfalvi polgármester a választások előtti népszámlálás, a kérdőívek előkészítésének fontosságára hívta fe a figyelmet, Balogh József pedig arra, hogy a magyar vállalkozókat kell helyzetbe hozni, akiknek egyharmada az elmúlt négy évben csődöt mondott.
EMNP – politikai cián?
Végül Markó Béla miniszterelnök-helyettes szólalt fel, aki szerint az SZKT-n túl kevés hangzott el arról, ami számunkra a legfontosabb, például a tanügyi törvényről. – A MOGYE-n levő feszültség reális probléma, és ennek megoldása érdekében mindent megteszünk – hangsúlyozta. Az EMNP bejegyzését sokkal rosszabb, veszélyesebb beruházásnak nevezte, mint bármi más gazdasági beruházást, hiszen "politikai egységünket kérdőjelezi meg". "Politikai cián, nem tudom, milyen vegyítésben, töménységben. Magyarországi beruházás, politikai környezetszennyezés, de van erőnk, tapasztalatunk, hogy ezt megakadályozzuk" – jelentette ki Markó Béla.
A felszólalásokat követően a szövetségi szabályzat-felügyelő bizottság, a szövetségi ellenőrző bizottság és a szövetségi etikai és fegyelmi bizottság tagjait választották meg, Magyari Tivadar oktatási főtitkárhelyettest megerősítették tisztségében, megválasztották az SZKT állandó bizottságát.
Antalfi Imola. Népújság (Marosvásárhely)

Markó: Magyarországról jövő politikai ciánszennyezés az EMNT
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Magyarországról érkező „politikai cián”, „a politikai környezet szennyezése” az RMDSZ és az erdélyi magyarság számára – fogalmazott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, a szövetség korábbi elnöke szeptember 17-én, szombaton, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén. Markó szerint ezt a „szennyezést” meg fogják állítani, megvan az ehhez szükséges tapasztalat. Rosszallta az EMNP bejegyzését Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, aki szerint az „ostoba” magyar-magyar versengés gyengíti a magyarság képviseletét.
Párhuzamot vonva a verespatakon tervezett cianid-technológiás aranykitermelési projekttel, Markó Béla úgy fogalmazott: „Az EMNP még súlyosabb és számunkra még veszélyesebb Magyarországról érkező beruházás, amely elbizonytalanítja és szétrombolhatja az erdélyi magyarság politikai jövőjét”.
„Ez egy rossz beruházás, beszélnünk kell róla és ki kell mondanunk: Magyarországról érkezik. Ez a párt (az EMNP – szerk. megj.) számunkra politikai cián, nem tudjuk, mennyire koncentrált, de a politikai környezet szennyezése. (...) Ez a beruházás semmit nem fog arannyá változtatni az erdélyi magyarok számára, talán csak egyesek zsebébe termel majd aranyat” – jelentette ki Markó Béla.
Az RMDSZ ex-elnöke hozzátette: biztos abban, hogy az EMNT nem fogja szétrombolni az erdélyi magyarok politikai jövőjét. „Megvan a szükséges tapasztalatunk ahhoz, hogy megállítsuk ezt a fajta szennyezést” – fogalmazott.
Az RMDSZ húsz éve szembesül különféle magyar pártok létrehozásának kísérleteivel, amelyek mindig a választások előtt bukkannak fel, de eddig nem jártak sikerrel – mondta Markó.
„Sajnálom, hogy ez a kezdeményezés támogatásra talált Magyarországon, az EMNP létrehozását olyan magyarországi politikusok támogatták, akik nem ismerik a mi nagyon különleges helyzetünket” – vélekedett a kormányfőhelyettes.
„Rossz kezdeményezésnek” nevezte az EMNP létrehozását Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. „Már a kezdetektől rossz ötletnek tartottam az EMNP bejegyzését. Nem tudom üdvözölni ezt a fejleményt, mivel az eddigi összes választás azt bizonyította, hogy a verseny nem tette szilárdabbá képviseletünket” – mondta Kelemen Hunor. Példaként említette a Szilágy Megyei Tanács elnöki tisztségét, amelyet szerinte a Magyar Polgári Párttal való „ostoba” verseny miatt „veszítettünk el”. „Említhetnék még példákat a Székelyföldről, a szórványból. Egy ostoba versenypárt, egy ostoba verseny elvitt a szavazatainkból” – fogalmazott.
Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarok bölcsek, ismerik érdekeiket és értékeiket, és a politikusok vitája helyett erős képviseletet kívánnak. Hozzátette: noha az RMDSZ támogatottsága – kormányzati szerepvállalása miatt – csökkent, a magyarlakta vidékeken még mindig több mint 70 százalékos támogatásra számíthat.
„Meggyőződésem, hogy 2012 után is megmarad a magyarság erős képviselete” – szögezte le Kelemen, aki szerint ezt „sem Magyarországról, sem máshonnan nem lehet megváltoztatni”, a józan ész pedig végül győzni fog. Krónika (Kolozsvár)

Félszeg háromszéki kéznyújtás (Az EMNP-vel igen, az MPP-vel nem tárgyalna Tamás Sándor)
Fontos nemzeti kérdésekben szükség lesz az összefogásra – véli Tamás Sándor, a háromszéki RMDSZ elnöke, akinek álláspontja különbözik a szövetség országos vezetőinek viszonyulásától: Kelemen Hunorral, illetve Markó Bélával vagy Borbély Lászlóval ellentétben, ő köszönti a frissen bejegyzett EMNP-t, együttműködést keres és ígér.
Nem szabad a fejünket a homokba dugnunk, tudomásul kell vennünk, az RMDSZ-en kívül is van politikai élet – mondta Tamás Sándor, aki szerint bebizonyosodott ugyan, hogy a három évvel ezelőtt bejegyzett MPP csak luftballon volt, ígéreteiket nem tudták beváltani, és ahol döntő pozíciót szereztek, ott nem jobban, de rosszabbul mennek a dolgok, ám ennek ellenére oda kell figyelni a hasonló kezdeményezésekre. Tamás Sándor kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy az erdélyi magyarság szempontjából fontos kérdésekben: a népszámlálás ügyében, a marosvásárhelyi polgármester-jelöltállítás, illetve a parlamenti képviselet kérdésében tárgyalni kell. "Vannak közös pontok, amelyeket meg kell találnunk, s emellett mindenki végezheti a dolgát, építkezhet" – fejtette ki Tamás Sándor. Háromszéken is van olyan település, ahol szükséges az összefogás, például a 99 százalékban magyarok lakta, de több mint másfél évtizede román polgármester által irányított Kőröspatakot csak így lehet visszaszerezni, már meg is állapodtak a helyi MPP-vel és más erőkkel, hogy egyetlen magyar jelöltet indítanak a jövő évi önkormányzati választásokon. Tamás Sándor azt is elmondta, személyesen is jó viszonyban van az EMNP megyei vezetőivel, de Toró T. Tiborral és Tőkés Lászlóval is, elismerte, ez az emberi tényező is befolyásolja az eljövendő együttműködést. Nem ugyanez a helyzet az MPP-vel. "Nem megyünk olyan udvarra, ahol mérgezik a kutat" – fejtette ki, s hozzáfűzte: "Szász Jenővel és a párt háromszéki vezetőivel nem az a legnagyobb gond, hogy már csak alig másfél százalékos a támogatottságuk, hanem az, hogy rendkívül arrogánsak, nehéz velük szót érteni." Kezet nyújt tehát az új pártnak, annak ellenére, hogy az RMDSZ csúcsvezetése igen keményen bírálta az EMNP kezdeményezőit? – tettük fel a kérdést a szövetség háromszéki vezetőjének. "Hát igen, amíg le nem vágják a kezem" – jegyezte meg Tamás Sándor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Toró: cinikusak Markó megállapításai
„Már megszoktuk, hogy az utóbbi időben akárhányszor alkalma van rá, Markó Béla leleplez egy újabb – többnyire Magyarország felől érkező – veszélyforrást, amely jövőnket fenyegeti”– fejtette ki Toró T. Tibor, az új erdélyi magyar párt alapítását kezdeményező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. „Hol a kedvezményes honosítás és a magyar állampolgárság iránti erdélyi tömegigény, hol a külhoni magyar állampolgároknak megadott szavazati jog váltja ki aggodalmát – vélekedett Toró.
Legutóbb az RMDSZ SZKT-ülésén elhangzott beszédében Markó az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jogi bejegyzésében vélte felfedezni az újabb, ismételten az Orbán Viktor vezette kormány számlájára írt veszélyt – folytatta a politikus. Úgy vélte azonban, hogy az erdélyi magyarok jövőjére leselkedő legnagyobb veszélyt a megalkuvó, korrupcióra hajlamos és emiatt a zsarolásokkal szemben kiszolgáltatott politikai vezetőkben kell látni, akik – mint Toró fogalmazott – azt hiszik, hogy két választás között bármit büntetlenül megtehetnek, úgy, hogy közben folyamatosan a magyar egységért aggódnak.
Az EMNT ügyvezető elnöke szerint „különösen cinikus és kétes ízlésre vall”, ahogyan Markó Béla a Magyarországról érkező politikai ciánszennyezés metaforáját használja annak a kormánynak a miniszterelnök-helyetteseként, amely két RMDSZ-es miniszter, Kelemen Hunor és Borbély László aktív segédletével készül zöld utat adni a verespataki aranybánya-beruházásnak. A román kormány annak ellenére teszi ezt – mondta Toró –, hogy két másik magyar képviselő, Áder János és Tőkés László javaslatára az Európai Parlament nemrég a ciántechnológián alapuló aranykitermelés ellen foglalt állást.
Toró T. Tibor arra kéri az EMNT nevében Markó Bélát: hasonló megnyilvánulásaival ne nehezítse azok törekvéseit, akik nem a párbeszéd ellehetetlenítésén, hanem annak elősegítésén és egy új, a kirekesztő egység demagógia helyett a sokszínűségen és az összefogáson alapuló erdélyi magyar politikai képviselet kialakításán dolgoznak.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) semmiféle intézményes kapcsolatot nem kíván fenntartani az EMNP-vel, amelyet szélsőséges politikai alakultnak tekintenek – jelentette ki Victor Ponta. A PSD elnöke szerint az EMNP Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Traian Băsescu államfő vezényletével jött létre azért, hogy zsarolási eszközként használhassák az RMDSZ ellenében. Szabadság (Kolozsvár)

Évnyitó a Sapientián
Több mint 300 elsőéves hallgatónak kezdődött meg a tanév tegnap délután a marosvásárhelyi Sapientia EMTE koronkai campusában. A tanévnyitó ünnepségen Markó Béla miniszterelnök-helyettes mellett jelen volt Dávid László, a Sapientia rektora, Székely Gyula dékán, Lokodi Edit Emőke megyei tanácselnök, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Markó Béla beszédében az önálló magyar tudományegyetem létének a fontosságát hangsúlyozta, mint mondta, az erdélyi magyar közösséget 1959-ben érte a legnagyobb veszteség, amikor elvették tőle a magyar egyetemet. – Egyik legnagyobb eredményünk, hogy ma van önálló magyar egyetemünk, a Sapientia. ’89 után két fontos célért küzdöttünk. Egyik, hogy anyanyelven tanulhassunk, beleértve a felsőoktatást is. Másik, hogy legyenek önálló magyar egyetemeink. Most ezt a jogot kell érvényesíteni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen is. Nem elég az, hogy magyarul tanulhassunk, hanem el kell érni, hogy legyenek önálló oktatási intézményeink, ahol magunk dönthetünk az oktatás menetéről – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, aki a késlekedő akkreditáció kapcsán elmondta, most az RMDSZ-en múlik, hogy kigyűjtse a többséget a román parlamentben ahhoz, hogy az akkreditációról szóló törvényt minél előbb alkalmazhassák. A részletekre visszatérünk.
(m.b.) Népújság (Marosvásárhely)

Kincses Előd ügyvéd az oktatási tárcánál panaszolta be a MOGYE-t
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román többségű szenátusához és az oktatásügyi minisztériumhoz fordult Kincses Előd ügyvéd, aki az egyetemi charta diszkriminatív és törvénytelen passzusainak a korrigálását követeli.
A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke, Csiszár Anna professzor felhatalmazásából lépő jogász az új oktatási törvény 135. cikkelyét idézi a felsőfokú intézmény, illetve a szaktárcához címzett beadványában. A törvénycikkely értelmében a három romániai multikulturális oktatási intézmény – a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem és a MOGYE – létre kell hozza az önálló magyar nyelvű intézeteket, karokat, tagozatokat vagy oktatási vonalakat. Míg az előbbi két egyetem vezetősége eleget tett a törvény előírásainak, a MOGYE román többségű szenátusa semmiként nem hajlandó eredeti álláspontján változtatni.
Kincses rámutatott: a nyáron elfogadott charta lényegesen kevesebb jogot biztosít az egyetemen tanuló, illetve oktató magyarságnak, mint korábban. Eddig ugyanis minden oktatási vonal megválaszthatta saját vezetőit. „A kétharmados román többség úgy fojtogatja a magyar oktatást, ahogy éppenséggel akarja. Az új charta szerint ez a többség fog dönteni a magyar vezetőkről is. Szintén visszalépésnek számít, hogy a most elfogadott charta szerint az előadásokon kívül – melyek lehetnek magyar vagy angol nyelvűek is – minden egyéb román nyelven folyik” – sorolta kifogásait a marosvásárhelyi ügyvéd. „Az oktatási miniszter, illetve a tanügyért felelős kormányfő-helyettes, Markó Béla beavatkozását várom. Amennyiben nem lépnek harminc napon belül, a közigazgatási bírósághoz fordulok” – szögezte le a RMOGYKE jogi képviselője. Kincses Előd szerint a bukaresti illetékesek lépéskényszerbe kerültek, ugyanis éppen az általuk megalkotott oktatási törvény mondja ki, hogy az egyetemi autonómia nevében tilos a minisztériumi rendelkezések megszegése. (A MOGYE-ért tüntet az SZNT. Az aradi vértanúkra való megemlékezés napján a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatáért fog tüntetni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) – jelentette ki Jakab István, a szervezet Maros megyei elnöke. A politikus elmondta: az SZNT akár súlyos pénzbírság ellenében is megtartja a tiltakozást október 6-án, így abban az esetben is sor kerül a tüntetésre, ha a polgármesteri hivatal nem engedélyezi azt. „Nem veszünk részt a kormányzásban, így nem tudjuk politikailag befolyásolni a problémát, de mindenképpen támogatni szeretnénk a hallgatók magyar nyelvű felkészítését” – jegyezte meg Jakab István.)
Szucher Ervin. Krónika (Kolozsvár)

December végéig akkreditálhatják a Sapientiát
Várhatóan akkreditált intézményként kezdheti meg az új évet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) – jelentette be Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke az intézmény kolozsvári karának tanévnyitóján, melyre tegnap délelőtt került sor a Farkas utcai református templomban. Emlékeztetett: a kormány augusztusban elküldte a parlamentnek a Sapientia akkreditációját jóváhagyó törvénytervezetet, amelyet az ülésszak végéig kell elfogadnia a törvényhozásnak. A tárcavezető ezért bízik abban, hogy legkésőbb december végén a Sapientia elnyeri az intézményes akkreditációt.
Hozzáfűzte: az RMDSZ prioritásai között szerepel az egyetem akkreditálása, de ahhoz a román képviselők, szenátorok felét is meg kell győzni ennek fontosságáról.
„A politikus nem ülhet a hátsó sorban”
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnöke beszédében rámutatott: még nem tartunk ott, hogy a politikusok a hátsó sorokból figyeljék a tanévnyitót, mert a politikumnak még dolga van, hiszen az egyetem még nem kapta meg az intézményes akkreditációt, pedig a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) egy évvel korábban jóváhagyta azt. Leszögezte: a késlekedés a politika felelőssége, nem az oktatókon múlt, hogy a felsőoktatási intézmény még nem tudta beindítani mesteri, illetve doktori képzéseit. Toró ugyanakkor beszélt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának önállósodási törekvéseiről is, mely az egyetemi szenátus diszkriminatív intézkedései miatt elakadt. Hozzáfűzte, nemzeti összefogásra van szükség ahhoz is, hogy ez a kérdés megoldódjék.
Szélesebb körű lesz az anyaországi támogatás
A kolozsvári tanévnyitón elsőként Kató Béla, a Sapienta Alapítvány elnöke szólalt fel, aki azzal biztatta a diákokat, hogy az egyetemen megszerzett tudás hasznosítható, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a katasztrofális érettségi eredmények bizonyítják: csalással, munka nélkül nem lehet előre jutni. Dávid László, a Sapientia EMTE rektora beszédében arra emlékeztetett: a Sapientia EMTE-t az utóbbi tíz évben elért kutatási eredményeiért a legjobb magánegyetemként tartják számon az országban, s – beleértve az állami egyetemeket is – a huszadik helyen áll az országos ranglistán. A tanévnyitón Mezey Barna, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora is köszöntötte a sapientiás diákokat. Magyarország kormányát Répás Zsuzsanna, a Magyar Köztársaság nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára képviselte, aki ünnepi beszédében elmondta: örülnek, hogy a román kormány elfogadta a Sapientia intézményes akkreditációját, és bizakodva várják a parlament kedvező döntését is. Hozzáfűzte, míg a korábbi magyar kormányok csak az egyetem működését voltak hajlandók finanszírozni, a jelenlegi Orbán-kabinet a szükséges fejlesztéseket is támogatni fogja Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, illetve Nagyváradon is a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) esetében. Tonk Márton, a kolozsvári kar dékánja elmondta: az idei tanévben több diák kezdi el a tanévet, mint tavaly, a térítésmentes helyek teljes mértékben, míg a tandíjköteles helyek hetven százalékát elfoglalták a katasztrofális érettségi eredmények ellenére.
Partnerré nevelnék a diákokat
Tegnap délután Csíkszeredában a tizenegyedik elsőéves generációt üdvözölték a Sapientia vezetői és az évnyitó ünnepség meghívottai. Szép Sándor rektorhelyettes beszédében kiemelte: a mostani Sapientia több és nagyobb, mint korábban, hiszen idén 4 karon mintegy 2000 hallgatóval kezdik meg a tanévet. „Talán kevesebb idén a lelkesedésünk, aminek külső és belső okai egyaránt vannak, de lépnünk kell, hogy elősegítsük az egyetem pozitív megítélését, illetve azt, hogy a régió magáénak tartsa az intézményt” – hangzott el. A rektorhelyettes ugyanakkor rámutatott, idén az egyik célkitűzésük, hogy diákjaikat partnerré neveljék. Makó Zoltán, a gazdaság- és humántudományok karának dékánja a 11-es számot emelte ki, számmisztikai szempontból ugyanis mesterszámnak tekintik, ami több ígéretet és több megvalósítást tartogat. A műszaki és társadalomtudományi kar nevében Lányi Szabolcs dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy míg ezelőtt tíz évvel az volt a kérdés, hogy lehet-e előzmény nélkül a Székelyföldön egyetemet alapítani, ma már arra keressük a választ, hogy a diákok akarnak-e szülőföldjükön tanulni, érvényesülni. A Magyar Köztársaság romániai nagykövete, Füzes Oszkár arra buzdította a jelen lévő diákokat, elsőéveseket, hogy legyenek büszkék rá, hogy sapientiások lehetnek, hiszen a magyar állam számára az egyetem az elmúlt 10 év legfontosabb beruházása volt a magyar nemzetpolitika tekintetében. A diplomata hozzátette, bízik benne, hogy az évnyitón jelen van az a személy is, aki „2048-ban majd Nobel-díjas lesz”.
Zsigmond Barna Pál főkonzul a nemrég elhunyt Birtalan Ákos volt parlamenti képviselő nevét említette, aki az egyetemalapítás kiemelkedő egyénisége volt. Rámutatott: az egyetem már bebizonyította élet- és versenyképességét.
Megnyitották a doktori képzést is
Molnár József professzor, a gödöllői Szent István Egyetem rektora is köszöntötte az egybegyűlteket. Rámutatott, hogy nem csupán a Sapientia EMTE megnyitójára jött, hanem a Székelyföld első magyar nyelvű doktori képzésének megnyitójára is, amely 10 diák számára nyújt továbbtanulási lehetőséget a gödöllői egyetemmel együttműködve Csíkszeredában.
„A felsőoktatás verseny a hallgatókért, a professzorokért, a kutatásokért, azonban csak az tud helytállni, aki minőséget produkál, és együttműködésre képes” – hangsúlyozta a professzor. Petres Sándor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke az egyetem közösségi szerepét hangsúlyozta, és úgy véli, látszanak az első jelei annak, hogy Csíkszereda több lett a Sapientia itteni karai révén. Ráduly Róbert Kálmán polgármester szerint Csíkszereda ideális otthont biztosít az egyetemisták számára, majd arra buzdította őket, ismerjék meg a megyeközpontot nappal is. Az elöljáró ugyanakkor kérte a magyarországi diplomatákat, tolmácsolják köszönetét az Orbán-kormánynak, mert támogatásuk nélkül „nem dicsekedhetnénk azzal a ténynyel, hogy mára Csíkszereda megkerülhetetlenné vált Erdélyben”. Ráduly ugyanakkor indítványozta az egyetem vezetőségének, hogy állítsanak emléket Birtalan Ákos volt RMDSZ-es parlamenti képviselőnek, aki az egyetemalapítás emblematikus figurája volt. Javasolta, hogy az egyetemi könyvtárat nevezzék el Birtalan Ákosról. „Az alapítók itt vannak köztünk, ti velük együtt építhetitek az egyetemet, szőhetitek tovább ezt a sikertörténetet” – zárta a diákokhoz intézett beszédét a polgármester.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi műszaki és humántudományok karán tegnap 17 órától kezdődött az ünnepélyes tanévnyitó, melyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes is részt vett. Az intézmény közleménye szerint az idei érettségi eredmények ellenére az EMTE marosvásárhelyi műszaki és humántudományok karára idén is 334 diák iratkozott be, akár a 2010/2011-es tanévben. Az ünnepélyes beszédek elhangzása után a hagyományhoz híven az elsőéves diákok közösen tették le a sapientiás fogadalmat.
Forró Gyöngyvér, Gyergyai Csaba, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Magyar iskolát, magyar orvosképzést (Tüntetés és petíció Marosvásárhelyen)
Több vonalon folyik a harc a magyar oktatásért Marosvásárhelyen. A helybeli gyermekek szülei és a Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői petíciót indítottak azért, hogy a város 2-es számú általános iskolája Bernády György nevét viselhesse: ez egyfajta számonkérés is, hiszen húsz év alatt egyetlen magyar személyiségről sem neveztek el iskolát az egykori Székelyvásárhelyen.
A szülők minden romániai magyar politikai pártot konkrét lépésekre kérnek, az RMDSZ-től pedig határozottabb fellépést várnak. Emlékeztetnek arra is: az SZDP korábban aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy az iskolát Adrian Păunescuról nevezzék el. A petíciót október közepén zárják. Az EMNT ugyancsak tegnap jelentette be, hogy október 6-án, az aradi vértanúk napján a magyar orvosképzés "visszaszerzéséért" szervez tiltakozó akciót a Székely vértanúk emlékművénél, és kész kifizetni a bírságot is, ha a városháza nem engedélyezi a megmozdulást. Az önálló magyar tudományegyetem fontosságát hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes is a Sapientia egyetem megnyitóján. 1989 után két fontos célért küzdöttünk: az egyik, hogy anyanyelven tanulhassunk, beleértve a felsőoktatást is, a másik, hogy legyenek önálló magyar egyetemeink. Most ezt a jogot kell érvényesíteni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen is – mondotta. Markó szerint az erdélyi magyar közösséget 1959-ben érte a legnagyobb veszteség, amikor elvették tőle a magyar egyetemet, és egyik legnagyobb eredményünk, hogy ma van önálló magyar egyetemünk, a Sapientia. Ehhez szükség volt Magyarország támogatására, az egyházakra, oktatókra és az RMDSZ-re is. Most rajta múlik, hogy kigyűjtse a többséget a román parlamentben ahhoz, hogy az akkreditációról szóló törvényt minél előbb alkalmazhassák. Végül kijelentette: összefogásra van szükség, ez a legnagyobb tanulság, és ez a biztos jövő legfontosabb feltétele is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

EPP-s „fejtágító” Bukarestben
Tizedik nyári egyetemét tartja Bukarestben holnaptól szombatig az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata (EIN).
Tizedik nyári egyetemét tartja Bukarestben holnaptól szombatig az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának szakmai háttérintézménye, az Európai Gondolatok Hálózata (EIN). A rendezvényen, amelynek házigazdája Románia Parlamentje, jelen lesz a térség több állam- és kormányfője, az Európai Néppárt vezetői és az alakulat európai parlamenti (EP) képviselőcsoportja.
A nyári egyetem lehetőséget ad arra, hogy a döntéshozók megvitassák az Európai Unió előtt álló kihívásokat. Az idei találkozó témái a gazdasági és szociális válságból adódóan az európai piac versenyképessége, a 2020-ig tartó költségvetési távlat, a pénzügyi piacok szabályozása, demográfia és beilleszkedés, innováció és kreativitás, a transzatlanti közösség, a kereszténydemokrata értékek védelme, a Nyugat-Balkán államai és Moldova Köztársaság európai csatlakozási távlatai.
A képviselők és meghívott előadók eszmét cserélnek ugyanakkor a Fekete-tenger térségében rejlő geostratégiai és gazdasági potenciálról, a biztonságról és stabilitásról, valamint az energiáról, a térség legfontosabb stratégiai és integrációs tényezőjéről.
A házigazda Románia részéről Traian Băsescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és Markó Béla miniszterelnök-helyettes üdvözlik majd a rendezvényt. A konferencia keretében tartott előadáson többek között felszólalnak: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Korodi Attila, az alsóház külügyi bizottságának elnöke.
Az EIN-konferencia alkalmából holnap délben az RMDSZ elnöke kétoldalú megbeszélést folytat Wilfried Martenssel, az Európai Néppárt elnökével. A megbeszélésen az európai politikai fejlemények és a romániai belpolitikai helyzet elemzése mellett a felek áttekintik az RMDSZ és az EPP kapcsolatát.
Bukarestben tartják a 2012-es EPP-kongresszust
Megerősítette lapunknak Winkler Gyula a demokrata liberális Sorin Frunzăverde kijelentését, miszerint jövőre Bukarestben szervezik az Európai Néppárt tisztújító és programmódosító kongresszusát. „Ma (tegnap – szerk. megj.) a politikai közgyűlés is megszavazta a helyszínt, a hivatalos bejelentésre azonban még várni kell” – magyarázta az ÚMSZ-nek az EP-képviselő.
Hangsúlyozta, az esemény több szempontból is fontos Bukarest és Románia, illetve az RMDSZ és a PDL számára. Utóbbiaknak egyrészt a választási év miatt, másrészről pedig azért, mert ezáltal a néppárt elismeri eddigi munkájukat. „Bukarest néhány napra az EPP fővárosa lesz, ezáltal is bizonyítva, hogy Románia nem periféria, hanem fontos EU-tag” – magyarázta Winkler.
(Farkas István) Új Magyar Szó (Bukarest)

Bizonytalan az összefogás (Erdélyi magyar együttműködés)
A megyei tanács jövő heti ülésén az MPP ismét kéri a bő két hónapja megfogalmazott, a Hargita megyével közösen szervezett tanácsülésre vonatkozó javaslatának napirendre tűzését – jelentette be Kulcsár Terza József megyei MPP-s önkormányzati képviselő. Függetlenül attól, hogy sor kerül vagy sem Románia regionális átszervezésére, fontos üzenet lenne, ha a két választott megyei testület közösen nyilvánítaná ki, Székelyföld egységes és oszthatatlan régió – hangsúlyozta.
Az MPP háromszéki elnöke elmondta, hogy meglátása szerint az RMDSZ nem hajlandó együttműködni a polgáriakkal fontos nemzeti kérdésekben, s furcsállta, hogy most az új magyar párt, az EMNP bejegyzése kapcsán Tamás Sándor, a szövetség háromszéki elnöke fontosnak tartotta kiemelni, az új alakulattal igen, de az MPP-vel nem tud, így nem is akar szövetkezni. Kulcsár nem látja az EMNP–RMDSZ együttműködés esélyét, hisz már az RMDSZ-en belül is egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el (Tamás egészen mást mondott, mint Kelemen Hunor, Markó Béla vagy Borbély László). Szerinte azért is elképzelhetetlen az említett szövetség, mert az EMNP Tőkés László értékrendjét képviseli, aki mindig következetesen kommunizmusellenes volt, az RMDSZ pedig egy posztkommunista párt. Kulcsár Szász Jenő pártelnök véleményét ismételte el: az EMNP-nek az MPP-vel kellene együttműködnie a magyarság számára fontos ügyekben. Az MPP-n belül sem teljes az egyetértés, Nagy András, a háromszéki szervezet ügyvezető elnöke úgy látja, egy nemzeti minimum mentén megfogalmazott, teljes körű összefogásra van szükség az erdélyi magyar politikában, csak ilyen igen jelentős felhajtóerő szólíthatja meg, fordíthatja vissza a közélethez a kiábrándult tömegeket. Ez a szövetség azonban csak az RMDSZ megújulása után jöhet létre, és erre teremthet lehetőséget most az új párt bejegyzése – vélekedett.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)