„Az SZDSZ új elnökeként a határon túli magyarság irányába is szeretném az eddigiektől más hangsúllyal megjeleníteni a politikánkat. A közös pontokat kell megkeresnünk, amelyeket próbáltunk megtalálni Markó Béla úrral” – jelentette ki Fodor Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke július 12-én Marosvásárhelyen, ahol pártja küldöttségének élén Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott. Megállapodtak abban, hogy a két párt folytatni kívánja együttműködését különböző területeken. /Lokodi Imre: Fodor: új SZDSZ-politika. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Nem csak az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) adtak hangot ellenérzésüknek nyílt levélben a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) hétvégi, erdélyi látogatásával kapcsolatban. A MIÉRT-et is kényelmetlen helyzetbe hozta az SZDSZ, amikor bejelentkezett a tusnádfürdői EU-táborba. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az EU-tábor szervezőinek nem állt szándékában magyarországi pártokat, és különösen magyarországi vezető politikusokat meghívni a rendezvényre. Az SZDSZ bejelentkezésére ezért válaszolták azt, hogy a jóval korábban megállapított hivatalos program módosítására nincs lehetőség. A MIÉRT azonban megragadta az alkalmat arra, hogy az EU-tábor társszervezőivel, a Sapientia EMTE képviselőivel tárgyalóasztalhoz ültesse annak a magyarországi pártnak a vezetőit, akik mindeddig meglehetősen tartózkodóan viselkedtek az erdélyi magyar tudományegyetem támogatásával kapcsolatban. A MIÉRT úgy véli, ha az SZDSZ valóban át akarja gondolni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáját, mindenekelőtt a Sapientia magyar állami finanszírozásával kapcsolatos álláspontján kellene változtatnia. Az RMDSZ-tájékoztató szerint a Dávid Lászlóval, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával és Tonk Mártonnal, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánjával sorra került tanácskozást követően Fodor Gábor SZDSZ-elnök úgy nyilatkozott: „Új helyzet van, új helyzetbe került az SZDSZ is, át kell gondolnunk a kapcsolatokat, az Erdélyt érintő kérdéseket”. „A Sapientiát erősíteni kell”, közölte az SZDSZ elnöke. Az SZDSZ-küldöttség találkozott Markó Béla szövetségi elnökkel is, aki a megbeszélést követően a sajtónak kijelentette: az RMDSZ és az SZDSZ közötti együttműködés példaértékű, a két szervezetnek ugyanis a kezdetektől fogva közeli a kapcsolata, és annak ellenére, hogy véleménykülönbségek is voltak közöttünk jelentős problémák megítélésében. /Sz. K. : SZDSZ – hívatlan vendég? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

„Amíg Franco Frattini az igazságszolgáltatásért és a kisebbségek jogaiért felelős EU-biztos volt, addig szívesen oktatott ki minket, mit hogyan kellene tennünk, most pedig annak a kormánynak a külügyminisztere, amely nem tudja megoldani ezt a problémát” – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök az Olaszországban tartózkodó romániai romák körüli botrány legújabb fejleményeire. Az olasz hatóságok ugyanis elkezdték az országban tartózkodó romák – köztük a kiskorúak – ujjlenyomatos és fényképes nyilvántartását, semmibe véve az Európai Parlament (EP) határozatát, amely az akció haladéktalan leállítására szólítja fel az illetékeseket. „Az olasz kormány teljesen téves úton próbál elindulni” – fejtette ki Markó, amikor Marosvásárhelyen Fodor Gáborral, az SZDSZ elnökével találkozott. /L. I. : Kisebbségi jogokat tipró olasz csizma. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Idén első ízben a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) Tusványos, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem főszervezője. Sándor Krisztina lemondott MIT-elnöki tisztségéről, mégis vállalta a főszervezői szerepet. Elmondta, hogy gazdagabb lesz a kulturális műsorkínálat, megjelennek az alternatív művészeti ágak, elsősorban a Metrion művészsátorban, az Olimpiai stúdióba pedig régi és jelenkori magyar olimpikonokat hívtak meg. Ugyanitt zajlik hétvégén az első költérverseny (költőverseny) a Székelyföld folyóirat szerzőinek bevonásával. Lesznek környezetvédelmi beszélgetések. A szervezéshez szükséges anyagi fedezetet pályázati úton, illetve a szabadegyetem támogatói révén próbálják biztosítani. Tőkés László és Markó Béla találkozója immár kezd Tusványos hagyományaihoz tartozni. A magyar és román EU-integráció társadalmi hatásait és a biztonságpolitika jelenlegi helyzetét taglaló előadások, magyar befektetők beszélgetése és sok más program várja az érdeklődőket. Tíz programsátor működik a tábor területén. A Sapientia–PKE sátor programja az egyetem bemutatásáról és szakmai előadásokról szól. A Keskeny út sátor ökumenikus programmal jelentkezik. Több zenekar fellép. /Bálint Eszter: Tusványos tizenkilencedszer. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Három találkozási időpontot is javasolt Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjének levelében. Markó nem vesz részt idén a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. „Azt javasolom, hogy július 18-án, 19-én vagy akár 20-án találkozzunk Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, esetleg Marosvásárhelyen, hiszen ezek a helyszínek útba esnek Önnek Tusnádra menet vagy onnan hazautazóban” – írja Markó. Markó szerint a következő találkozón az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai csoportosulás választásokon való egységes fellépésének feltételeiről kellene megegyezni. Markó megismételte korábbi ajánlatát, vagyis hogy „belső koalíciót” hozzanak létre. Az RMDSZ augusztus 22-ig hajlandó várni az Magyar Polgári Pártra (MPP), hogy eldöntse, akarja-e jelöltjeit az RMDSZ színeiben indítani, vagy sem. /- or – : Markó újabb találkozót javasol Tőkésnek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./

Egyértelmű és megengedhetetlen diszkriminációnak minősítette Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtótájékoztatóján Olaszország azon döntését, melynek értelmében az ott élő romáktól, roma gyerekektől ujjlenyomatot vennének az olasz hatóságok. Rámutatott: Románia is teljes jogú tagja az Európai Uniónak, és nem fogadható el, hogy egy másik tagállam ilyen mértékű diszkriminációnak tegye ki Románia állampolgárait, legyen szó romákról, románokról vagy magyarokról. /Diszkriminatív Olaszország romapolitikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke július 15-i, Markó Bélához írt levelében meglepetését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ vezetője újabb találkozásuk helyszínéül Tusnádfürdőn kívüli településeket javasolt. Az EP-képviselő leszögezte: a július 5-i megbeszélésükről azzal álltak fel, hogy a következő találkozóra Tusnádfürdőn kerítenek sort, illetve kilátásba helyezték, hogy Markó Béla a tusványosi nyári tábor előadójaként is fellépjen. Ezért indokolatlannak tartja, hogy más helyszínre utazzanak. Tőkés László hozzáfűzte: kissé mulatságos volna, ha a tábori rendezvény helyszínéről megbeszélés miatt máshová utaznának, ugyanis – tudomása szerint – a Tusnádfürdőn tartózkodó Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is egy – másik – találkozó van előkészületben. Ezért azt javasolja, hogy következő megbeszélést Tusnádfürdőn tartsák. Ha azonban az RMDSZ elnöke mégis ragaszkodna a helyváltoztatáshoz, Bálványosfürdőt javasolja helyszínnek. Az EMNT elnöke ugyanakkor kedvezőtlen előjelnek tekinti hogy Markó a tényként kezelhető politikai pluralizmus viszonyait, másfelől a nemzeti összefogás imperativuszának ügyét olyan lekicsinylő módon fogalmazza meg, hogy: „az RMDSZ és a szövetségen kívüli politikai csoportosulás”; (az RMDSZ 85%-os választási eredménye és ennek ellenére:) „odafigyelés a velünk elégedetlenekre, a minket bírálókra, arra a bizonyos 15%-ra”. „Ezek után nemigen tudom, hogy mit higgyek az RMDSZ megegyezési szándékáról. Az Elnök úr politikai paternalizmusa tiszteletre méltó, de nem elégséges… Ilyen viszonyok között nehezen tudom elképzelni, hogy elkötelezett közvetítési erőfeszítéseim miképpen vezethetnének eredményre” – szögezte le. /Markó–Tőkés egyezkedés a találkozó helyszínéről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Markó Béla RMDSZ-elnök azzal magyarázza hiányzásait a szenátus üléseiről, hogy koordinálnia kellett a szövetség tevékenységét, illetve a mindkét házban folyó jogi tevékenységet, valamint az RMDSZ-es kormánytagok tevékenységét. Felmérést tettek közzé a szenátus ülésein való jelenlétről. Markó megemlítette, hogy a sok hiányzást összegyűjtők listáján előtte ott szerepel a többi pártelnök neve. A felmérés szerint a képviselőházban átlagban 34 százalékos a részvételi arány a szavazó plénumüléseken, a szenátusnál ez az arány 47 százalék. A hiányzások listáján az első Corneliu Vadim Tudor, az ülések csupán 1 százalékán volt jelen. Őt Vasile Blaga (PDL) követi, 2 százalékkal, majd a szintén PDL-s Dorel Onaca 3 százalékkal, Mircea Geoana (PSD) 4 százalékkal, Markó Béla RMDSZ-elnök és Sorin Oprescu független szenátor szintén 4 százalékkal. A magyar szenátorok közül Verestóy Attila (RMDSZ) az ülések 10 százalékánál volt jelen. /Markó a képviselőházra és a kormányra koncentrált. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Súlyosbodott Szűcs Ferencnek, az 1990. március 15-i szatmárnémeti román nacionalista verekedés egyetlen súlyos sérültjének az állapota. Az idős férfi az RMDSZ anyagi támogatását kérte. Markó Béla szövetségi elnök április elején, a Krónika megkeresésére pénzbeli segítséget ígért az idős férfi számára, azonban az ígéret beváltása még mindig várat magára. Szűcs Ferenc elkeseredett, több helyen próbálkozott, de sehol nem segítették. /Babos Krisztina: Beváltatlan ígéret. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

Nem tisztázódott a helyzet, a beszélgetés után, amely a Duna Televízió munkatársa, Koncz Attila moderálásával – Szülési fájdalmak – Erdélyi Tv – címmel tartottak július 16-án Tusványoson a Nyári Szabadegyetemen. Csép Sándor, a MÚRE igazgatótanácsának tagja, bevallotta, ő maga nem szolgálhat semmi konkrétummal. A Janovics Jenő Alapítványnak még honlapja sincs. A Janovics Jenő Alapítványnak kellene működtetnie a televíziót. Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda alelnöke a tusnádi beszélgetés meghívottjaként elmondta: nemcsak úgy kell a kérdést megfogalmazni, hogy lesz-e Erdélyi Tv, hanem hogy kinek szól majd. A Janovics Jenő Alapítvány /JJA/ 2004 februárjában alakult meg, miután Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 novemberében egy Markó Bélával folyatatott tanácskozás után bejelentette: a magyar kabinet 300 millió forintot szán egy erdélyi magyar nyelvű televízió beindítására. A JJA elnöke, Nagy Zsolt informatikai miniszter 2006 februárjában közölte, hogy Marosvásárhelyen vesznek ingatlant a tv- és a rádióprojekt részére. Az eredetileg az Erdélyi Tv-re szánt pénzből azért valósul meg előbb csak a rádió, mert a televízió adó beindításához minimum négy-öt millió euró volna szükséges. Még a nyáron beindítja adását az Erdély Televízió is – erősítette meg Nagy Zsolt. /Horváth István: Egy tévé szülési fájdalmai. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke elfogadta Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének azt a javaslatát, hogy Bálványosfürdőn találkozzanak. A két romániai magyar vezető személyiség előzőleg július 5-én ült tárgyalóasztalhoz /Bálványosfürdőn találkozik Markó és Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

Döntött Ion Iliescu román államfő: nem jelölteti magát a parlamenti választásokon. Indoklásként azt hozta fel, hogy az új, egyéni választókerületes szavazási rendszer nem teszi lehetővé számára azt, hogy pártja húzóereje legyen. „1990 óta csak egyéni választókerületes rendszerekben indultam az államfői tisztségért. A különbség nagyon nagy, miután a Romániának nevezett választási kerületben indultam, számomra nem lenne érdekes most egyetlen körzetben jelöltetnem magam” – mondta Iliescu. Visszavonulása nem jelenti azt, hogy nem vállal részt a politikai életből és pártja tevékenységéből. Iliescu első harcostársainak egyike, egyben első miniszterelnöke, Petre Roman szerint a lépés károsan hat majd ki a szociáldemokraták hitelességére. Élesen támadta Iliescut Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, mondván, a bejelentés akkor lett volna igazán üdvözlendő, ha a 2000. évi államfő-választások előtt hangzott volna el. Constantin Ticu Dumitrescu Románia átkának és tehertételének nevezve Iliescut, és úgy vélte, a volt államfő továbbra is diktálni fog a román politikában. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, nyilatkozatában leszögezte: lassanként lezárul egy korszak Romániában, és a változásokat 1990-ben elindító nemzedék visszalép. /B. T. : Iliescu búcsút intett. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Nem várhatja el senki, hogy a Fidesz-táborban megjelenjek, amíg nem tisztáztuk viszonyunkat a magyarországi párttal – jelentette ki Markó Béla a hírextra.hu magyarországi honlapnak adott interjújában. Az RMDSZ elnöke szerint Tusványos Fidesz-tábor és a szövetségnek jelenleg rendezetlen ügye van a Fidesszel, mivel az a helyhatósági választásokon az RMDSZ ellen kampányolt. -„Az RMDSZ körültekintőbben kellene azt állítsa, hogy nyert az idei választásokon. Több helyen legyőzte ugyan az MPP-t, de sok olyan településen alulmaradt, ahol nem magyar jelölttel kellett megmérkőznie” – mondta Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus a Jakabffy-műhelyben, amelyen az önkormányzati választásokat elemezték. /A Tusványos több rendezvényét is elmosta a szakadó eső. Markó bírálja a Fideszt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Meg kéne kérdezni polgármestereket, a tanácsosokat, akiket most az RMDSZ színeiben megválasztottak, hogy hogyan élték meg azt, hogy a Fidesz eljött ide, s ellenük is kampányolt – nyilatkozta a hírextra.hu magyarországi honlapnak Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A román pártok nem ellenfeleik a választásokon, hiszen mostanáig Romániában etnikai szavazás volt. A Magyar Polgári Pártot az önkormányzati választáson az RMDSZ versenytársa volt, jelentette ki Markó Béla, „ha akarom, ellenfeleink. Főleg akkor, amikor néhány helyen annak ellenére indítottak jelöltet, hogy tudták, ezzel eredményt nem érnek el. ” Markó újból leszögezte, bizalmi szavazás volt, a magyar szavazatok 85%-át kapta az RMDSZ és 15%-át a Magyar Polgári Párt. Az RMDSZ-nek 184, az MPP-nek 11 polgármestere van. /Kőrösi Viktor Dávid: A HírExtra nyomán. "A belső koalíció nem új ötlet, de tisztességes" Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Nem kecsegtet nagy reményekkel a magyar–magyar összefogás ügyében a Markó–Tőkés találkozó. A két héttel ezelőtti tárgyalás óta nem közeledtek az álláspontok, az RMDSZ és az MPP kitart korábbi, egymással szöges ellentétben álló álláspontja mellett. Tőkés László közvetítő szerepet vállalt, és a július 5-ei marosvásárhelyi megbeszélésen több együttműködési lehetőséget vázolt Markó Bélának. Az RMDSZ azonban egyetlen alternatívát lát, a belső koalíciót, visszavonzaná a szövetség kötelékébe az eltévelyedett báránykákat. Szász Jenő, az MPP elnöke minderről hallani sem akar. Csapdahelyzetbe sodródtak Szász Jenőék, hisz, ha nem fogadják el az RMDSZ ajánlatát, esélyük sincs képviselői, szenátori helyeket szerezni. /Farkas Réka: Esélytelen az együttműködés? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke részt vett a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) ülésén. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Markó Béla RMDSZ-elnökkel is kész találkozni. Sajnálatosnak nevezte, hogy az RMDSZ elnöke nem fogadta el a tusványosi szabadegyetemre szóló meghívást. A KMAT legfontosabb döntése: Tőkés László európai parlamenti képviselő meghívására a határon túli magyar pártok vezetői ősszel Brüsszelbe látogatnak. A cél, hogy egységesen lépjenek fel a Kárpát-medencei magyar autonómiakövetelések érvényesítéséért. A tanácskozást követően a határon túli magyar szervezetek vezetői előadást tartottak a tusványosi szabadegyetemen. Tőkés László püspök hangsúlyozta: adott a lehetőség új fejezet megnyitására a magyar nemzetpolitikában, miután több éven keresztül szétrombolták a magyar ügy képviseletére létrehozott intézményrendszert. Az EP-képviselő szerint érlelődik az új nemzetpolitika. Csáky Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az uniós integráció ellenére a fejekben létezik még a piros határ, ennek lerombolása elsősorban rajtunk múlik. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint délvidéki magyarok érdekképviseletének megerősödése az összefogásnak köszönhető. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének vezetője kifejtette: a nemzet nem mennyiségi, hanem minőségi fogalom, Szász Jenő pedig hangsúlyozta: nincsen határon túli magyarok ügye és anyaországi magyarok ügye, csak magyar ügy. A tusványosi szabadegyetem Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának MSZP-s alelnöke az emberi jogokról és kisebbségvédelemről tartott előadásában úgy értékelte: a világban veszedelmes tendenciák figyelhetők meg, új nagyhatalmi politikák rajzolódnak ki. A populizmus, a nacionalizmus pedig egyre inkább veszélyezteti a kisebbségeket. Hasonló következtetéseket fogalmazott meg Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő: kezd kialakulni egy olyan irányzat, amely az autoriter hatalmi berendezkedést támogatja. Eckstein Kovács Péter szenátor, a szabad egyetemre ellátogató kevés RMDSZ-es politikus nagy kudarcnak minősítette a kisebbségvédelmi törvény sorsát. /Farcádi Botond: Új magyar egyezséget szorgalmaz Orbán Viktor (XIX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 19./

A legutóbbi fagyos hangulatú Markó–Tőkés levélváltással szöges ellentétben alakultak a tárgyalások július 19-én Bálványosfürdőn. Az RMDSZ-nek sikerült meggyőznie a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) küldöttségét arról, hogy az úgynevezett belső koalíció a legjobb megoldás az őszi parlamenti választásokra. Tőkés László jelezte: „kellemesen csalódott” az RMDSZ nyitottságában. Az EMNT elnöke kijelentette: most ugyanakkora nyitottságot vár el a Magyar Polgári Párttól (MPP), mint amilyent az RMDSZ tanúsított. A megállapodás megszületésében az is szerepet játszott, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte Tusnádfürdőn: az erdélyi magyar politikai képviselet csak akkor erősödhet tovább az őszi parlamenti választásokon, ha új egyezség jön létre az Erdélyben egymással vitatkozó politikai erők között. A július 19-i tárgyalásokon az RMDSZ egyhetes gondolkodási időt szabott az MPP-nek. Jelezték, hogy július 26-ig várnak választ az MPP-től javaslatukra. Az RMDSZ hat pontba foglalta az elvi megállapodás-javaslatot. A dokumentum szerint a szenátusi és a képviselőházi jelöltlistákon az RMDSZ bejutó helyeket biztosít az MPP-nek a 2008-as önkormányzati választásokon a megyei tanácsosi listákra leadott szavazatok arányában. Tőkés László méltányosnak nevezte az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatát. /B. T. : Történelmi egyezség Markó Béla és Tőkés László között. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Új fejezet nyílhat a romániai magyar politikában azt követően, hogy július 19-én három órás találkozó keretében Markó Béla és Tőkés László – de úgy is lehet fogalmazni, hogy az RMDSZ és az EMNT – megegyeztek. Mindkét fél őszintén törekszik az egyezségre. Július 19-e fontos dátumként vonul be a romániai magyar politikatörténetbe, hiszen több mint egy évtized eltelt már azóta, hogy Markó és Tőkés valamiben meg tudott egyezni. Az egyezség nem jelenti azt, hogy ezentúl egyetértés is lesz. Az egyezség arról szól, hogy az RMDSZ és a polgári oldal megőrzi saját arculatát. Az ajánlatot a Magyar Polgári Pártnak (MPP), főleg annak elnökének, Szász Jenőnek kell elfogadnia. /Borbély Tamás: Az egységes megosztottság esélye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke elméleti magyarázatot adott az erdélyi pártok vitájára. Eszerint ha a létező megállapodások nem képesek egybetartani a közösséget, vagy az egység eszményéről kell lemondani, vagy új egyezségeket kell kötni. Orbán Viktor az új egyezség kialakításához Markó Bélának, Tőkés Lászlónak és Szász Jenőnek is sok sikert kívánt. Orbán Viktor a magyarországi helyzet elemzésére összpontosított Tusványoson. Előadásában megemlítette, elég eljönni Tusnádfürdőre ahhoz, hogy az ember megérezze a magyar nemzet egységét. Azt a nemzeti egységet, amely szövegszerűen is szerepelt a státustörvény eredeti változatában, a szocialista kormányzás idején végzett törvénymódosítással azonban eltávolították onnan. Bejelentette, a Fidesz az egységes magyar nemzet tételére építő törvénytervezetet készül benyújtani az Országgyűlésben. A 2004. december 5-i népszavazásra utalva megállapította, Magyarország népe azt kapta jutalmul, amivel fenyegették. Felidézte: akkor a kormánypártok azzal ijesztgették a választókat, hogy ha megszavazzák a kettős állampolgárságot a határon túliaknak, a nyugdíjak értéke csökkenni fog, a munkanélküliség szintje emelkedik, a gazdasági növekedés megáll, a magyar egészségügy pedig szétesik. A magyar polgárok nem szavazták meg a kettős állampolgárságot, a kedvezőtlen hatások mégis bekövetkeztek. A Fidesz elnöke elhibázottnak tartotta azokat a megoldásokat, amelyek kizárólag a gazdasági versenyképesség megteremtésére összpontosítanak. Szerinte Magyarországon nem a gazdaságban van a baj, hanem a nemzetben, a társadalomban. Előbb a nemzetet kell versenyképessé tenni, és csak ennek következményeként lehet a gazdaság versenyképességét visszanyerni. Tőkés László hosszasan sorolta a veszélyeztetett állat- és növényfajokat és az ezek védelmére irányuló igyekezetet, hogy érzékeltesse, valami ilyesminek kellene kialakulnia a veszélyeztetett kisebbségek, a kisebbségben élő nemzetrészek vonatkozásában is. Mind a tavaly ősszel tartott európai parlamenti választások, mind a június eleji önkormányzati választások az erdélyi magyarság megerősödését eredményezték – értékelt Orbán Viktor az MPP elnökével, Szász Jenővel folytatott tusnádfürdői megbeszélés után. Ősszel a magyarság számarányán felül juttatott képviselőket a brüsszeli testületbe, a helyhatósági választásokon pedig kilenccel több polgármesteri és mintegy kétszázzal több önkormányzati képviselői mandátumot szerzett, mint négy évvel korábban. Orbán Viktor kijelentette, nemzeti szempontból az lenne kívánatos, hogy folytatódjék a megerősödés. /Gazda Árpád: Nemzeti gyógymódok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./ Magyarországon helyre kell állítani az elmúlt hat évben felborult szociális egyensúlyt, csak akkor lehet versenyképessé tenni a magyar társadalmat, ami a versenyképes gazdaságnak az alapja – ezt nevezte a "magyarországi nemzeti erők" legfőbb feladatának Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Felidézte, hogy a státustörvénybe annak idején beiktatták azt a tételt, miszerint "a magyar nemzet egységes". A törvény módosításakor ezt kihúzták. Márpedig szerinte aki ezt a fontos elvi-erkölcsi tételt elismeri, az a nemzeti összefogást támogatja, aki viszont tagadja a magyar nemzet egységét, az a megosztás szellemét képviseli. /Orbán Viktor Tusnádfürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 21./ Az Erdély-kérdés nem politikai, hanem erkölcsi kérdés – Makkai Sándor szavait idézve kezdte felszólalását Tőkés László. Orbán Viktor kultikus szellemmel rendelkező kultikus helynek nevezte a tusványosi tábort, amely világossá teszi, a nemzet több, mint az ország.,,Egy ország nem más, mint egy szabályrendszer, egy technikai keret az élet számára. Sportnyelven szólva, az ország a sportfelszerelés, a stadion meg a szabálykönyv. Egy nemzet azonban ennél mindig több. Egy országnak szabályai, egy nemzetnek pedig érzései vannak" – fejtette ki. Orbán szerint korszakváltás történt a világban, és ez nagy kihívást jelent, a versenyképtelen nemzetek súlyos válságba kerülnek. Magyarország több szempontból is sereghajtóvá vált. A versenyképes társadalom alapja a szociális egyensúly, ezt kell helyreállítani. /Farkas Réka: Ország és nemzet (Orbán Viktor és Tőkés László Tusványoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Július 19-én találkozott Bálványosfürdőn Markó Béla és Tőkés László. Markó Béla Tőkésnek adta át az RMDSZ MPP-nek szóló üzenetét. Záros határidőhöz, július 26-hoz kötött az RMDSZ ajánlata. Tőkés méltányosnak, reális alapokon álló javaslatnak nevezte a szövetség belső koalícióra tett ajánlatát. A Tusványosról érkező Tőkés hűvös fogadtatásra számított Markóék részéről, de a feszültség felengedett. /Mihály László: Ultimátum, derűsen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban, valamint az azzal párhuzamosan zajló eseményeken minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott az anyaországi, az erdélyi, valamint a Kárpát-medencei magyar politika hosszú ideje közszájon forgó témája, az új egyezség igénye. Az erdélyi magyar politikai alakulatok távol állnak az új egyezség megkötésétől. Ennek egyik oka Markó Béla és Szász Jenő egymással való párbeszéd-képtelensége, amelyet nem pótolhat Tőkés László közvetítői „ingáztatása”, de Orbán Viktor volt kormányfő biztatása sem. /Rostás Szabolcs: Egyezségkeresés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Az ésszerűség győzelmének is lehet tekinteni a Bálványosfürdőn lezajlott Markó–Tőkés találkozó eredményét. A Markó Béla javasolta belső koalíció viszonylag kockázatmentesnek ígérkezik. Tőkés László püspök üzenete: az MPP-nek a pártérdek fölé kell helyeznie a nemzeti érdeket, meg kell fontolnia az RMDSZ javaslatát, mivel az a realitásokon alapszik. Ezért érthetetlen Szász Jenő viselkedése. /Farcádi Botond: Az ésszerűség győzelme és a megegyezés áldozata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

„A romániai parlamenti választásokon az RMDSZ egyedül is helytállna, de jobb lenne a teljes összefogás. A belső koalícióra vonatkozó ajánlatunk az MPP-t is segítené” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Markó korainak tartja annak részleteit taglalni, hogyan történne a 85-15 arány elosztása a két párt jelöltjei között. /Benedek Sándor Markó: az MPP-n segítünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Tőkés László nélkül tárgyalna tovább a Magyar Polgári Párt az RMDSZ-szel, derül ki az MPP közleményéből. „Nagyra becsüljük Tőkés László EMNT-elnöknek a két párt közötti közvetítés során kifejtett erőfeszítéseit. Értékelésünk szerint ez elvezetett oda, hogy immár minden feltétel adott, hogy a két párt képviselői asztalhoz üljenek, megvitatandó az együttműködés gyakorlati megvalósítását” – áll a közleményben, amelyet a „Magyar Polgári Párt vezetősége” írt alá. Toró T. Tibor EMNT-alelnök szerint a végső megállapodás semmiképpen sem jöhet létre Tőkés nélkül, mert „ő volt az, aki szorgalmazva a párbeszédet, kimozdította a helyzetet a holtpontról”. A politikus szerint azért sem lehet az EMNT elnöke nélkül megállapodni, mert Markó Béla elnök azt szeretné, ha hármas megállapodás születne: RMDSZ–EMNT–MPP. /Isán István Csongor: Mellőzni akarja Tőkést az MPP? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke július 23-án válaszolt Szász Jenő korábbi levelére, amelyben a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke azt javasolta: a „két párt megbízottai” találkozzanak. Markó hangsúlyozta: az együttműködésre vonatkozó nyilvános javaslatát a szövetség továbbra is fenntartja. Természetesnek tartja, hogy ezen a tárgyaláson az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot is képviselje valaki. /RMDSZ–MPP találkozó Marosvásárhelyen? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözli, hogy a Markó Béla és Tőkés László közötti bálványosfürdői találkozó nyomán az RMDSZ és az MPP hajlandóságot mutat az együttműködésre a parlamenti választásokon. /Eckstein-Kovács bízik a megegyezésben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Rossz döntést hozott az MPP azzal, hogy nem fogadta el az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó ajánlatát – mondta Markó Béla szövetségi elnök. /Markó Béla szövetségi elnök: az MPP rossz döntést hozott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

Az RMDSZ lezárta a párbeszédet a Magyar Polgári Párttal (MPP) a választási együttműködésről – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azonban még reménykedik a kiegyezésben: július 28-ra Nagyváradra hívta az MPP elnökségét. Markó kijelentette: vannak az MPP-ben is értékes emberek, akik fontosak az erdélyi magyar közösség számára. Őket várják az RMDSZ-be, és amennyiben benyújtják képviselő- vagy szenátorjelölti pályázatukat a Szövetség előválasztásaira, készek a lehető legnyitottabban viszonyulni hozzájuk. Markó arra a kérdésre, hogy az RMDSZ-nek szándékában áll-e az EMNT-vel a választási együttműködésről tárgyalni, kijelentette: vannak közös politikai célkitűzéseik Tőkés Lászlóval. Emlékeztetett, hogy a bálványosfürdői találkozójukon megegyeztek a „sokszor tervezett közös brüsszeli jelenlétben”. Tőkés már többször hívta Markót személyesen Brüsszelbe, hogy együtt képviseljék az autonómia ügyét. „Hosszú ideig Markó Béla akadályozta a megegyezést, aki most viszont nyitottságot tanúsít, ezúttal viszont Szász Jenő MPP-elnök akadályozza” – mondta Tőkés. Tőkés – mint mondta – azon fáradozik, hogy létrejöjjön még egy utolsó találkozó. /B. T. : Tőkés László Nagyváradra hívta a polgári párt elnökségét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ „Úgy látjuk, hogy az MPP vezetősége elszigetelődött, szembement Tőkés Lászlóval, és ugyanúgy szembement Orbán Viktorral is” – fejtette ki az RMDSZ tárgyalóbizottságát vezető Borbély László fejlesztési miniszter. /Antal Erika, Lokodi Imre: RMDSZ–MPP: külön utakon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./ Sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem volt hajlandó a kompromisszumra, ezért a megszabott határidő előtt nem született megállapodás az őszi parlamenti választásokon való közös részvételről. Mindkét fél a másikat hibáztatta a kudarc miatt. /Zátonyra futott összefogás. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

Talán már Tőkés László az egyetlen, aki még reménykedik az erdélyi magyar–magyar megegyezésben. Markó Béla lezártnak tekinti a tárgyalásokat, Szász Jenő pedig kompromisszumképtelennek bizonyult. /Farkas Réka: Szem elől vesztett célok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./

„Petőfi radikalizmusa nemcsak a magatartás radikalizmusa, hanem az eszmék radikalizmusa is volt” – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök július 27-én Fehéregyházán, a Petőfi Sándor halálának 158-ik évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A rendezvény koszorúzással kezdődött az Ispán-kútnál, majd a református templomban Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese hirdetett igét. Felavatták Emődy Dániel szabadságharcosnak, Petőfi személyes jó barátjának emlékplakettjét. /Petőfi radikalizmusa. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./