Az RMDSZ támogatja a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kezdeményezését a Bolyai Egyetem újraindításáról – közölte május 15-én Markó Béla szövetségi és Kelemen Hunor ügyvezető elnök. A két politikus arra emlékeztette a BKB-t, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó külön törvénytervezetét az RMDSZ már 1994 őszén a parlament elé terjesztette, mellékelve a beadáshoz szükséges aláírásoknak közel kétszeresét. Ennek ellenére – „figyelmen kívül hagyva félmillió szavazati joggal rendelkező állampolgár akaratát” – a parlament a kormány tervezetét vitatta meg. „Az RMDSZ parlamenti jelenlétének és kormányzati szerepvállalásának köszönhetően az elmúlt időszakban folyamatosan bővült a képzési kínálat a magyar nyelvű felsőoktatásban is, új képzési központok jöttek létre. Következésképpen számottevően növekedett a magyar egyetemi hallgatók létszáma, így például a Babes–Bolyai Tudományegyetemen, 17 kar 53 alapszakán, több mint 7000 diák tanul magyar nyelven” – áll a közleményben. Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke is támogatásáról biztosította a BKB-t. Tőkés szerint Romániában minden 400 ezer lakosra jut egy államilag finanszírozott egyetem. Számarányát tekintve tehát három vagy négy államilag finanszírozott magyar egyetem illetné meg a magyar közösséget. Tőkés biztosítja a BKB-t: „Szakértőink ott lesznek június 7-én a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban rendezendő értelmiségi fórumon, ahol véglegesül a parlamenthez benyújtandó törvénytervezet”. Hantz Péter, a BKB alelnöke április végén, sajtótájékoztató keretében bejelentette, hogy olyan törvénytervezetet dolgoztak ki, amely az 1959-ben, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) létrehozásával megszüntetett Bolyai Egyetem újraindításáról rendelkezik. /L. I. : Támogatást ad az RMDSZ a Bolyai újraindítására. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Markó Béla RMDSZ-elnök javasolta az Érmihályfalván megtartott Érmelléki Önkormányzati Konferencián, hogy a tulipán mellett az RMDSZ jelképe legyen az akác is. „Azért van reményünk a győzelemre, mert tettünk is a siker érdekében” – fogalmazott május 16-án Markó Béla RMDSZ-elnök. Leszögezte: vissza kell szerezni a hagyományos régiók erejét. Az Érmellék a maga kultúráját megőrizte 1989 előtt is, ma már esély van rá, hogy az erdélyi fejlődés mozdonyává váljék. Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke az Érmellék földrajzi adottságaiban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát hangsúlyozta, üdvözölve a városban zajló Nyíló Akác rendezvényt. Kelemen Hunor ügyvezető elnök szólt a kampányban elhangzó üres ígéretekről, párhuzamba állítva azt az RMDSZ 18 évi megvalósításaival. /D. Mészáros Elek: Tulipán és akác. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

A román politikum jelenlegi merev elzárkózása ellenére a gazdasági-fejlesztési régiók átszervezése előbb-utóbb megvalósítható lesz, mivel ezek a régiók mesterségesek, kialakításuk során nem vették figyelembe a hagyományos régiók szellemi, gazdasági és területi kohézióját, és emiatt képtelenek fenntartható fejlesztési stratégiák kidolgozására – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök május 16-án Árkoson, ahol közel ötven szakértő, RMDSZ-politikus, magyar és román nemzetiségű újságíró vitázott a jelenlegi régiós felosztás átszervezésének lehetőségeiről. Markó Orbán Viktor FIDESZ-elnök erdélyi látogatásával kapcsolatosan – amely során Orbán az MPP jelöltjeit több székelyföldi településre elkíséri – kijelentette: a magyarországi pártoknak meg kell érteniük, hogy nem a magyarországi, hanem a romániai pártok vannak választási kampányban, ezért ne próbálják befolyásolni az itteni választókat. Ugyanakkor azt tanácsolta az MPP-nek, hogy kampánya során a programjaira fektesse a hangsúlyt, és ne RMDSZ-ellenes támadásokra. /Markó: el kell kezdeni a társadalmi vitát. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Nem érte el a várt eredményt a megyei önkormányzat és a bukaresti magyar sajtó közös kezdeményezése. Román vezető újságíróknak, véleményformálóknak szerették volna bemutatni az RMDSZ Románia regionális átszervezéséről szóló tervezetét, de a központi sajtó elsősorban helyi tudósítóit küldte el a rendezvényre. A bukaresti lapok vezetői sorra mondták le részvételüket. Valószínű, más formát, időpontot kell találnunk – nyilatkozta Árkoson a szervezést felvállaló Salamon Márton László, az Új Magyar Szó főszerkesztője. A román politikusok négyszemközt elismerik ugyan, hogy fontos és szükséges lenne az átszervezés, de hivatalosan agyonhallgatják vagy ellenzik – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Winkler Gyula, aki az EP-ben is felvállalta a regionális átszervezés ügyének képviseletét, konkrét érvekkel támasztotta alá ennek szükségességét. Az árkosi találkozó második részében Csutak István mutatta be az RMDSZ regionális átszervezési javaslatát, majd szakemberek /Telegdy Balázs a Sapientia Egyetemről és Cziprián Kovács Loránd, a BBTE sepsiszentgyörgyi kihelyezett szakának igazgatója/ beszéltek az új felosztás előnyeiről. Román újságírók hiányában a lényegre törő kérdések elmaradtak. /Farkas Réka: Sikertelen próbálkozás (Egyoldalú párbeszéd a regionális átszervezésről). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Domokos Géza erdélyi főemberünk volt, azon főemberek közé tartozott, akik tenni, cselekedni, építkezni tudtak, hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök május 16-án Csíkszeredában, az erdélyi író emléktáblájának ünnepi felavatásán. A Kriterion Alapítvány a neves író, közéleti szereplő és politikus halálának első és születésének 80. évfordulója alkalmából állított emléktáblát a csíkszeredai Kriterion Ház épületén. A marosvásárhelyi Hunyadi László szobrászművész által készített bronzplakettet íróbarátok jelenlétében avatták fel. Domokos munkásságát Markó Béla, a szövetség elnöke, Gálfalvi Zsolt író, Székedi Ferenc közíró és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere méltatta. /Domokos Géza erdélyi főemberünk volt. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

Markó Béla RMDSZ-elnök azt javasolja a Magyar Polgári Pártnak (MPP), hogy a programokra helyezze a hangsúlyt a kampányban és ne az RMDSZ elleni támadásokra. Markó szerint az RMDSZ-nek eddig sikerült pozitív kampányt folytatnia, ezt akkor is folytatja, ha „negatív jelek érkeznek az újonnan létrejött Magyar Polgári Párt részéről, amely, mivel még nincs koherens programja és koherens csapata, a Szövetség, illetve egyes RMDSZ-jelöltek támadásával próbál érvényesülni”. /Markó programot kér támadások helyett. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./

Nem csak szakmai érvek mentén kell a hazai közvélemény elé bocsátani Románia fejlesztési régióinak és adminisztratív felosztásának újraszervezését, a megértést akadályozó előítéleteket is meg kell szüntetni – ezért szervezett konferenciát az árkosi Európai Tanulmányok Központja és az Új Magyar Szó, elsősorban a román sajtó képviselői számára. A találkozón a Romania Libera és Gardianul napilap, a román közszolgálati televízió és rádió, a Ziarul Financiar gazdasági napilap, a Mediafax és a NewsIn hírügynökségek újságírói előadásokat hallgathattak meg a régióátszervezés problémájáról. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ kidolgozott egy javaslatot, de egyelőre ennek elfogadtatásában nincs érdemi partnerük a román politikai palettán. Komplexebb lesz a régiópolitika az Európai Unió szintjén, mutatott rá Winkler Gyula EP-képviselő. Csutak István, az RMDSZ regionális politikai szakértője elmondta, a jelenlegi régiós felosztás az elmaradott térségek helyzetén nem javított. „Miközben regionális fejlesztésről beszélünk, gyakorlatilag egyetlen fejlesztési projekt sem született, amely legalább két vagy három megyét átfogott volna” – mondta. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem részéről Telegdy Balázs oktató, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem részéről Cziprián Lóránd, a Politika és Közigazgatástudományi Kar sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának tanulmányi igazgatója tartott előadást. A sajtó képviselőinek szinte semmilyen információjuk nem volt az RMDSZ projektjéről. A bukaresti román szerkesztőségvezetőket hiányolták az árkosi konferenciáról. A konferencián az “Egy anakronisztikus autonómia” című kötetet kezdték osztogatni, mely a székelyföldi románság elleni “etnikai tisztogatás” fölött tört pálcát. A Ioan Lacatusu és Ioan Solomon által írt kötet szerint a magyarok által többségben lakott régiókban a románokat hátrányos megkülönböztetés éri a munkavállalásban, és a román nyelv kiszorult nemcsak a köztérből, hanem a közigazgatásból is. /Illyés Judit, Isán István Csongor: Régiók román szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Európai színvonalú kórházat avattak május 16-án Gyergyószentmiklóson. Székelyföld eddigi legnagyobb egészségügyi beruházásának számító intézmény tizennyolc év alatt épült fel. A késlekedést az okozta, hogy a terveket folyamatosan módosítani kellett az újabb és újabb uniós normáknak való megfelelés érdekében. Az avatószalagot Markó Béla RMDSZ-elnök vágta el, aki hangsúlyozta, a gyergyói kórház példája is azt mutatja, szolidaritással és összefogással Székelyföldön is lehet európai léptékű fejlődést elérni. „Nevetséges, hogy éppen olyankor jelenik meg egy kórházigazgató alulminősítése, amikor Gyergyószentmiklóson európai uniós normáknak megfelelő kórházat avatnak éppen a szóban forgó kórházigazgató, Jeszenszky doktor személyes közbenjárására” – jegyezte meg Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Mint mondta, személyesen utánanézett, és kiderült, tévedés volt a két Hargita megyei kórházigazgató felfüggesztése. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmagyarázta, a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét, a program azonban hibákat tartalmaz. Hasonló helyzetbe került Bachner István csíkszeredai kórházigazgató is. Mindkettejük esetében a minisztérium visszavonta a felfüggesztési rendeletet. /Barabás Márti, Horváth István, Pásztor Krisztina: Kész a kórház, marad az igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Bihar megye legnagyobb fesztiválünnepét, a Nyíló Akác Napokat a hét végén tartották Érmihályfalván. A négynapos rendezvény több tízezer szórakozni vágyót csalogatott a homokvilág fővárosába. A megnyitón Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet, fellépett a Nyíló Akác néptánccsoport. Másnap a szenzációt Fekete László, a világ legerősebb embere cím birtokosának fellépése jelentette, de hasonló látványossággal bírt az Attila-korabeli öltözetet viselő íjászok bemutatója is. A szórakoztató műsorok a Széchenyi téri szabadtéri színpadon zajlottak de volt ökumenikus istentisztelet, könyvbemutató, és tárlatnyitó is. A polgármesteri hivatalban aláírták az Érmihályfalva–Balmazújváros–Budapest XVI. kerülete közötti testvérvárosi szerződést. /D. Mészáros Elek: Ünnep a homokvilág fővárosában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

Május 17–18-án zajlott Mákófalván a Szépmíves Emberek találkozója, a Kós Károly Egyesület, valamint a Bokréta Kulturális Egyesület szervezésében. A környékről és Kolozsvárról is sokan kilátogattak a bútorfestőiről híres kalotaszegi faluba. A kézművesek asztalkáinál szőttesekben, fafaragásokban lehetett gyönyörködni, a gyermekek körében főként a faragott játékok örvendtek nagy népszerűségnek. Érkeztek a környékről a néptánc- és színjátszó csoportok, jöttek a magyarországi vendégek, a gyermekek számára táncházat, játszóházat szerveztek. Eljött az RMDSZ küldöttsége is, Markó Béla szövetségi elnök vezetésével. Ugyancsak Mákóban ünnepelt Simon Zsolt, Szlovákia egykori mezőgazdasági minisztere, aki elmondta: hazájában sokkal nehezebb a magyarság helyzete, amióta a Magyar Koalíció Pártja nem vesz részt a kormányzásban. Jelen voltak több Kolozs megyei tanácsosjelölt is. Dancs Annamari és Jocó koncertje után tűzijáték zárta a mulatságot, másnap további ifjúsági csoportok léptek fel. /S. B. Á. : Szépmívesek találkoztak Mákóban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./

„Érdekes, hogy a többségnek kell éreznie szükségét az összefogásnak és nem a kisebbségnek, amely azt hiszi, itt van már a Kánaán, és megengedheti magának a megosztottságot” – vélte május 20-án Markó Béla a Bukaresti Magyar Napok keretében tartott beszélgetésen. Hozzátette, hogy a román pártok összefogtak az RMDSZ ellen, a magyar önkormányzati helyek megszerzésének esélyét pedig a Magyar Polgári Párt jelöltjei gyengítik /M. L. : Magyarok Kánaánja? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Kár, hogy az RMDSZ nem állított jelöltet a bukaresti főpolgármesteri tisztségre, mert akkor legalább a felvethette volna a főváros reális problémáit – állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, szerinte ugyanis a bukaresti kampányvita rendkívül felületes, s az RMDSZ mást tudott volna kínálni. Markó példa nélkülinek nevezte a Temes Megyei Választási Iroda döntését, amely helyt adott az RMDSZ magyar nyelvű plakátjai elleni óvásnak. „Ehhez hasonló sem ’90-ben, sem ’92-ben, sem ’96-ban nem történt, amikor a román–magyar kapcsolatokat sokkal erőteljesebb feszültség jellemezte” – jelentette ki. A választási iroda alkotmányellenesnek találta, hogy az RMDSZ kampányanyagai magyar nyelvűek. /Oborocea Mónika: Markó sajnálkozik. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

Az RMDSZ nem helyesli, hogy fideszes politikusok a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányolnak Erdélyben, a helyhatósági választások előtt – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke május 22-én Budapesten. – Fontos, hogyan vélekednek a magyarországi politikusok, de nekünk kell eldöntenünk, hogy merre megyünk, mert a mi életünkről van szó, és ennek a következményeit is mi viseljük. Az RMDSZ nem kért sem magyarországi, sem európai politikust, hogy kampányoljon a párt mellett – hangsúlyozta. /Markó ellenzi a Fidesz korteskedését. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

Törvényes a magyar nyelvű választási plakátok kifüggesztése – állapította meg a Központi Választási Iroda (BEC), amely helyet adott az RMDSZ óvásának. Az RMDSZ a Temes Megyei Választási Iroda korábbi döntését fellebbezte meg. Markó Béla RMDSZ-elnök budapesti sajtóértekezletén természetesnek nevezte, hogy a választási bizottság visszautasította a temesvári óvást az RMDSZ plakátjaival szemben. „Erdélyi különböző régióiban még mindig szembesülnünk kell a román nacionalizmussal” – jegyezte meg. /BEC: törvényes a magyar plakát. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Értetlenül állok Markó Bélának Fidesz-ellenes megnyilvánulásai előtt, mint ahogy Tőkés László független EP-jelölt kampánya idején is értetlenséggel fogadtam azt a pártunk ellen intézett támadást, amire az RMDSZ elnöke ragadtatta magát – nyilatkozta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A politikus Markó azon kijelentését kommentálta, miszerint a magyarországi pártoknak nem lenne szabad befolyásolniuk az itteni választókat. – A Fidesz nem pártokat és nem személyeket támogat, hanem értékeket, programokat. Erről szólt az elmúlt 20 évünk, most is így viszonyulunk az erdélyi politikához. Bízom abban, hogy az erdélyi magyar politika rendezni tudja azokat a belső szervezeti és személyi problémákat, amelyekkel küszködik. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az erdélyi magyar politika eredményesen tudja ennek a közösségnek hosszú távú érdekeit képviselni – nyilatkozta a fideszes politikus. /Nem pártokat, hanem értékeket támogat a Fidesz. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Kicsinyek bizonyult Nagyváradon a református püspöki palota terme azon május 23-án tartott fórumon, melyen a többpártrendszer fontosságáról és az erdélyi magyar társadalom problémáiról beszéltek. A meghívott vendégek, Tőkés László püspök, európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökei, utóbbi egyben RMDSZ-es parlamenti képviselő, próbálták elemezni a romániai magyarság helyzetét. A rendezvény házigazdája Orbán Mihály, a Magyar Polgári Párt (MPP) országos alelnöke, megköszönte a közönségnek, hogy segítették a nemrég bejegyzett párt munkáját. Aki az MPP-re szavaz, az az erdélyi magyar érdekekre szavaz, sommázott Toró Tibor. A politikai képviselet monopólium-korszaka véget ért, jelentette ki Szilágyi Zsolt. Tőkés László érthetetlennek nevezte az RMDSZ és Markó Béla szövetségi elnök „demokráciaiszonyát”. Markó ugyanis – miután Budapesten Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat – határozottan elítélte, hogy az erdélyi politikusokat anyaországiak támogassák. Markóék szerint az nem baj, ha az RMDSZ-t a Gyurcsány-kormány támogatja vagy ha Európa más pártszövetségeitől, sőt magától a román államtól kap támogatást és a román állami költségvetésből kampányol, de az elítélendő, ha Orbán Viktor Fidesz-elnök részt vesz az MPP rendezvényein. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetérdekek ellen munkálkodó politikusok a magyarság álcája alatt visszahúzzák az erdélyi közösséget! – jelentette ki. Németh Zsolt rámutatott, a Fidesz – Magyar Polgári Párt nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet, határoktól és érdekeltségektől függetlenül. /Szőke Mária: A Fidesz nem politikai pártokat akar támogatni, hanem a magyar nemzetet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), máj. 24./

Történelmi korszakokra bontva fogják ezentúl rendszeresen tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – nyilatkozott május 23-án Glatz Ferenc akadémikus a Bukarestben rendezett román-magyar történészkonferencia első napját követően. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet rendezésében a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric című szakfolyóiratok történészei találkoztak egymással. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik az ilyen jellegű találkozókat. Glatz közölte, várhatóan ősszel lesz a folytatása ennek a találkozónak, amikor román kollégáikat Budapestre hívják. Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese elmondta: azért volt fontos ez a találkozó, mert létrejöhetett a szakfolyóiratok közötti együttműködési megállapodás. Csorba szerint az Európai Unió fel fogja ismerni, hogy az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. Dorin Matei, a Magazin Istoric főszerkesztője is úgy látja, hogy a közös történelemkönyvnek meg kell születnie. – Itt az ideje annak, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a Bukarestben megrendezett magyar-román történészfórumon. /Román-magyar történésztalálkozó kezdődött Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Május 25-én Székelyudvarhelyen több mint ötezer ember, árpádsávos zászlók és „orbánok” (Orbán Árpád polgármesterjelölt és Orbán Balázs ügyvezető elnök) fogadták Orbán Viktort a Magyar Polgári Párt (MPP) kampányrendezvényén, miután a Fidesz elnöke Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kampányolt az MPP székelyföldi jelöltjei mellett. Orbán Viktor Szász Jenővel, az MPP elnökével millenniumi emlékművet avatott fel a város főterén. Értesülések szerint Orbán Viktor csak hosszas unszolásra tett eleget Szász Jenő meghívásának. „Nem örülünk, hogy Orbán Viktor kampány idején fejti ki álláspontját. Ám bármikor szívesen látjuk Székelyföldön, mert tudjuk, hogy értünk dobog szíve” – fogalmazott Bunta Levente, az RMDSZ polgármesterjelöltje Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatása kapcsán. Bunta furcsállotta azokat a kijelentéseket, miszerint az MPP a Fidesszel és Orbán Viktorral, az RMDSZ pedig az MSZP-vel és Gyurcsány Ferenccel egyenlő. „A szövetség az egész erdélyi magyarság ernyőszervezeteként alakult a baltól a jobbig és vissza, mindenkinek helye van benne” – mondta Bunta. Orbán Viktornak kellett emlékeztetnie Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert, az RMDSZ polgármesterjelöltjét arra, hogy az éppen dúló választási kampány „levon a díjátadások értékéből”. Ráduly Pro Urbe-díjat ajánlott fel az RMDSZ ellenében a Magyar Polgári Párt székelyföldi jelöltjeinek kampányoló Orbánnak, az indoklás szerint „a határon túli magyarság jövőjét hosszú távon meghatározó intézkedéseiért, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásával szerzett elévülhetetlen érdemeiért”. Orbán Viktor jelezte, a most visszautasított díjat szívesen átveszi egy későbbi időpontban, például a tusványosi nyári szabadegyetemen. Orbán Csíkszeredában részt vett az Egyház, közösségépítés, autonómia című konferencián, Szász Jenő, Papp Előd MPP-s polgármesterjelölt és Izsák Balázs SZNT-elnök oldalán. Orbán kifejtette, az RMDSZ mint ernyőszervezet jó elképzelésnek indult, azonban „ennek a fajta régi egységnek a korszaka lejárt, kimerültek a tartalékai, és az egység felbomlott. Onnan lehet ezt tudni, hogy nem volt képes integrálni olyan személyiségeket, mint Tőkés László, nem tudott befogadni olyan gondolatokat, mint autonómia, nem tudott kellő barátsággal viszonyulni az újonnan megalakult MPP-hez”. „Csak egy erős, sikeres és gazdag anyaország biztosíthatja, hogy a Kárpát-medencei magyarság egésze is sikeres legyen” – fejtette ki a magyarországi politikus Sepsiszentgyörgyön. „Nem értem, hogy egy ilyen tehetséges költőnek, mint Markó Béla RMDSZ-elnök, hogyan lehet ekkora demokráciaiszonya” – jegyezte meg Tőkés László a május 23-án Nagyváradon tartott polgári fórumon, amelyen a résztvevők a romániai magyar többpártrendszer hatásait elemezték. Tőkés szerint az RMDSZ élvezi a Gyurcsány-kormány támogatását, „álságos módon elítéli” Orbán Viktor részvételét az MPP rendezvényein. A találkozón jelen lévő Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy a Fideszt a magyar–magyar kapcsolatok alakításában soha sem pártpolitika, hanem a nemzetstratégiában való gondolkodás vezérelte. /(D. Mészáros Elek): Kis Orbánok közt Viktor. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A Házsongárdi temető nemzeti vagyonná való nyilvánításáért emelt szót május 23-án, kolozsvári látogatása során Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, felhívást intézve a helyi és bukaresti, illetve a magyarországi hatóságokhoz, hogy támogassák a Magyar Polgári Párt (MPP) erre vonatkozó tervezetét. Németh Zsolt az MPP meghívására érkezett a Házsongárdba, ahol leromlott állagú műemlék sírokat tekintett meg, illetve segített azok letakarításában. „A Házsongárdi temető állapota egyre elkeserítőbb, a városvezetés nem szentel elegendő figyelmet rá, akciónkkal erre próbáljuk felhívni a figyelmet” – közölte Gergely Balázs, az MPP kolozsvári elnöke. Az 1585-ben megnyitott Házsongárdi temető Európa egyik legrégebbi jelenleg is működő temetkezőhelye, amelyet az itt nyugvó jeles személyiségek miatt Erdélyi Panteonként is emlegetnek. Elmondta, ebben a temetőben nyugszik egyik felmenője, a néprajzos munkásságáról és balladagyűjtéséről ismert Kriza János. Arról is beszámolt, hogy 1985-ben titokban itt találkozott a kommunizmusellenességéről ismert Szőcs Géza költővel, akitől illegális dokumentumokat vett át, és vitt Magyarországra. Németh Zsolt erdélyi kampánykörútja keretében Nagyváradon részt vett az MPP szervezte Erdélyi magyar többpártrendszer és nemzetpolitika című fórumon. „Mi nem személyeket, pártokat, hanem hiteles programokat támogatunk” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentéseire reagálva, miszerint nem tesz jót az erdélyi magyar közéletnek, hogy a fideszes politikusok beleavatkoznak a kampányba. Felszólalásában a területi autonómia fontosságára hívta fel a figyelmet. /Óvnák a Házsongárdot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./

Történelmi korszakokra bontva fogják ezentúl rendszeresen tanulmányozni román és magyar történészek a két nép közös múltját – nyilatkozta Glatz Ferenc akadémikus a Bukarestben rendezett román-magyar történészkonferencián. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet rendezésében a magyarországi História és a romániai Magazin Istoric című szakfolyóiratok történészei találkoztak. Elhatározták, hogy rendszeressé teszik az ilyen jellegű találkozókat. Glatz közölte, hogy várhatóan ősszel lesz a folytatása ennek a találkozónak, amikor román kollégáikat Budapestre hívják. Csorba László, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint az Európai Unió fel fogja ismerni, hogy az európai öntudat erősítéséhez az európai történelem új típusú ismeretére van szükség. A konferencián felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök is. „Itt az ideje annak, hogy végre egy történelmünk legyen, hogy végre közelítsük egymáshoz a párhuzamos történelmeket, amelyekben éltünk eddig mi, magyarok és románok” – hangoztatta a politikus. /O. M. : Feltárják a közös múltat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

„Az erdélyi magyar társadalom politikai megosztottsága csak látszat: valójában soha egységesebb nem volt a politikai szemlélet és közélet, mint most” – fogalmazott Markó Béla május 26-án Szatmárnémetiben, a Jakabffy Napok keretében tartott szakmai konferencián. Szerinte minden feltétel adott ahhoz, hogy – valamilyen formában helyet adva a pluralizmusnak – továbbvigyék az egységes politikai érdekképviseletet. Miközben sokan arról beszélnek, az RMDSZ eltávolodott a közösségtől és az egyházaktól, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületből ötven református lelkész indul a helyhatósági választásokon, ezek közül pedig 46-on az RMDSZ színeiben, és csupán 4 személy az MPP listáin – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A rendezvényen az RMDSZ elnöke mellett többek között Varga Attila jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos kutatója, Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke és Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója értekezett a magyar nemzetpolitika alapvető kérdéseiről. /Sike Lajos Markó: látszat a megosztottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

A történelmi egyházak egy része – lelkészeik révén – aktív szerepet vállalt az idei választási kampányban. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületben negyven lelkipásztor szerepel az önkormányzatijelölt-listákon: négyen az MPP, a többiek pedig az RMDSZ színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. Akadnak lelkész-jelöltek az unitárius egyházban is: egy megyei tanácselnök-jelölt (a sepsiszentgyörgyi Kovács István MPP-színekben) és nyolc tanácsosjelölt (négy RMDSZ-es és négy MPP-s) próbálkozik mandátum megszerzésével. A katolikus egyház papjai nem vállalhatnak politikai szerepet, az Erdélyi Református Egyházkerület szintén megtiltotta ezt lelkészei számára. Tőkés László szerint azért szerepel olyan sok lelkészük az RMDSZ választási listáin, mert Markó Béláék megvásárolták őket. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke elutasította ezt a vádat. „Valójában az történt, hogy a királyhágómelléki egyházkerület lelkészei felszabadultabban döntöttek azután, hogy Tőkés László Brüsszelbe távozott. Saját belátásuk szerint döntöttek úgy, hogy politikai szerepet vállaljanak. Tőkést biztos bosszantja, hogy állásfoglalásaival az egyházkerület papjai nem értenek egyet” – mondta Kelemen. /Félszáz lelkész pártlistákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a vele készült interjúban leszögezte, az RMDSZ-nek nem kell módosítania választási üzenetét, ami az összefogás, a magyar részvétel és az egységes képviselet fontosságát illeti. Maros és Szatmár megyében nyíltan RMDSZ-ellenes, és ezáltal magyarképviselet-ellenes koalíciót kötött néhány román párt. A választás másik tétje, mondta, hogy utat engednek-e egyfajta megosztottságnak, vagy a magyar egység mellett állnak ki. Visszautasítják a román pártok magyarellenes retorikáját, de nem taszítják a kampányt az etnikai polarizálódás felé. Markó szerint az RMDSZ-hez képest kevés szavazatot fog megszerezni az MPP, de ez a szavazatszám is sok helyen azt eredményezheti, hogy a magyarság tisztségeket veszít, továbbá „az RMDSZ modernizációsabb elképzeléseket képvisel, az MPP programjában több a konzervatív elem, és itt nem ideológiai értelemben gondolom a konzervativizmust. ” Markó kitért a válasz elől, hogy elképzelhetőnek lát-e valamiféle megegyezés létrejöttét a parlamenti választásokig a két alakulat között. Rámutatott, az RMDSZ az MPP választási részvétele mellett is át fogja lépni a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, viszont gyengébb lesz a képviselet /Fall Sándor: Adottak a magyar egység alapfeltételei. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

Az erdélyi magyarság két szék között a pad alá kerülhet, ha enged a megosztásnak: a közösség egyetlen eszköze, egyetlen esélye az egység, ezt pedig nem szabad kiengednünk a kezünkből – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Úgy értékelte, az elmúlt években az RMDSZ munkája nyomán jelentős eredmények születtek, út-, gáz- és vízhálózat épült az erdélyi falvakban, és minden arra mutat, hogy erős önkormányzati, parlamenti és kormányzati jelenléttel ugrásszerű fejlődés érhető el a magyar településeken. Az RMDSZ győzni fog Hargita megyében – szögezte le Bunta Levente, a szövetség székelyudvarhelyi polgármesterjelöltje. /Markó Béla: „Az erdélyi magyarság két szék között a pad alá kerülhet, ha megoszlik”. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

Az RMDSZ vezetői kampányzáró sajtóértekezleten vonták le május 28-án Kolozsváron az elmúlt időszak tanulságait. Markó Béla az RMDSZ elnöke és Kelemen Hunor ügyvezető elnök hangsúlyozták, hogy az RMDSZ üzenete a legtöbb esetben pozitív fogadtatásban részesült. Markó szinte mindegyik erdélyi megyében megfordult, és személyesen is megtapasztalta, hogy az RMDSZ jelöltjei ajtóról ajtóra, házról házra járva magyarázták el ajánlatukat a közösség tagjainak. Markó szerint nem folytattak negatív kampányt, hanem az elért eredményeket és jövőbeli terveiket ismertették. Markó aggasztó jelenségnek tartja, hogy még 2008-ban is nacionalista kihívásokkal kellett az RMDSZ-nek a kampányban szembenéznie. Temes megyében a szövetség plakátjait magyar nyelvük, Kolozs megyében pedig piros-fehér-zöld színük miatt akarták betiltatni. A szatmári szervezet irodájába pedig betörtek, és a számítógépből adatokat vittek el. Az RMDSZ célja megismételni a négy évvel ezelőtti eredményeket, amikor a szövetségnek 180 polgármestert és több mint kétezer helyi és megyei tanácsost sikerült tisztségbe juttatnia. Kelemen Hunor emlékeztetett, hogy az RMDSZ etikai kódex aláírását szorgalmazta, azt azonban a Magyar Polgári Párt (MPP) sehol nem volt hajlandó aláírni. Az MPP sok helyen mocskolódó, rágalmazó kampányt folytatott, hangsúlyozta. Közölte: Székelyudvarhelyen választási csalástól tartanak. Információik szerint a városban élő romáktól összeszedték a személyigazolványokat, kicserélés végett, és közölték velük, hogy az új igazolványokat vasárnap adják majd ki, amikor majd a nekik járó, ám két hónapja elmaradt szociális segélyeket is kifizetik, ha a megfelelő személyre, az MPP polgármesterjelöltjére voksolnak. /T. Sz. Z. : RMDSZ-mérleg, kampányfinisben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./ Az MPP székelyudvarhelyi szervezete rágalmazásnak nevezte azt az RMDSZ-vádat, hogy Orbán Árpád megpróbálta lekenyerezni a helyi romákat. /Fleischer Hilda: MPP-csalás készül Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Tavaly Markó Béla azt hangoztatta Csíkszeredában, azért kampányolnak az EP-választások előtt pityókával a kezükben, hogy Brüsszelben legyen piaca a krumplinak. Most sok ezer tonna pityóka rohad a pincékben. Meggyengült Székelyföld megtartó ereje az elmúlt időszakban, állapította meg Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Székelyudvarhely történetesen sikeres városnak számít, de ez nem enyhíti az összképet. Gazdasági szempontból Hargita megye az ország egyik kullogó megyéje. Az RMDSZ tartalmilag nem tud újat mondani, negatív kampányba kezdett, lejárató hadjáratot indított az MPP ellen. Negatív kampányújságot adtak ki, amelyhez nem adta senki a nevét, afféle „szamizdat” rágalomhadjárat az 1989 előtti időszakra emlékeztető titkosszolgálati módszerekkel. És ezt az RMDSZ csúcsvezetősége műveli. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról panaszkodott, hogy elfajult a kampány, példának felhozta, hogy két maszkos fiatalember Borboly Csaba az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltjének arcképét megjelenítő szalmabábut égetett. Szász Jenő nem csak elhatárolódott, hanem ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a rendőrségen. Bihar megyében az MPP nem indított megyei tanácselnök-jelöltet, és Nagyváradon sincs polgármester-jelöltjük. Ugyanez a helyzet Nagyszalontán, Margittán, Szatmárnémetiben is. Nagykárolyban az RMDSZ-es Kovács Jenőt a sajátjuknak érzik. Kolozs megyében az MPP az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltjét támogatja, Kolozsváron polgármester-jelöltet nem indított. Marosvásárhelyen sincs önálló polgármester-jelöltjük, hogy az RMDSZ jelöltjének az esélyét növeljék. Ezekért a nagyvonalú gesztusonkért azonban nem kaptak cserébe semmit, csak lejárató kampányt. Elvárták volna a minimális támogatást, azt például, hogy Maros megyében a megyei tanácselnöki tisztségbe meghagyják az MPP-s Tőkés Andrást, mint egyetlen magyar jelöltet. Szász Jenő azt üzeni a választóknak, hogy ne féljenek, csak így tudták megváltoztatni az egypártrendszert. Ez közép- és hosszútávon megteremtheti az új összefogást. /Székely Kriszta: Megkezdődött az erdélyi magyar rendszerváltás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, bejárta Erdélyt, az RMDSZ jelöltjei intenzív kampányt folytattak, házról házra jártak. Nem folytattak negatív kampányt. Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa szerint a hét végi „MPP-kampányrendezvényeket hangsúlyos antimodernizációs retorikával, turulmadaras, Árpád-sávos lobogós külsőségekkel, ott-ahol-zúg-az a négy-folyó-típusú dalok eléneklésével teleszőtt kampány jellemezte. ” Megkérdezte, ennek a retorikának van esélye a 21. század elején Erdélyben? – A nemzeti érzelmekre mindenkinek oda kell figyelnie- reagált Markó Béla. Az ultranacionalizmusnak akkor van esélye, ha a közösség igényeire nem kap megfelelő választ. Markó szerint az RMDSZ-szel szemben az MPP sem kínál semmi mást, nemzetpolitikai célként sem, nincs alternatív program az RMDSZ-szel szemben. Az RMDSZ biztosít mindenkit, hogy meg fogja oldani a problémákat. /Tibori Szabó Zoltán: Verseny a magunk körén belül, egység kifelé. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./

„Fontos, hogy bárhol legyen magyar polgármester, magyar tanácsos, aki a magyar közösség érdekeit érvényesíteni tudja” – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A magyar érdekképviseletet az RMDSZ jelenti, a Magyar Polgári Párt még nem bizonyított. Az RMDSZ hagyományosan Marosvásárhelyen rendezi be a kampányközpontot. Markó szerint MPP-t illetően nehezen lehetne olyan nyilatkozatot felmutatni, amely vetélytársként, ellenfélként ne az RMDSZ-t mutassa fel, hanem a román pártokat. /Salamon Márton László: „Egyetlen problémájuk az RMDSZ” Kampányzáró beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel a helyhatósági választásokról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

Az ország lakosságának 49,38 százaléka szavazott. Regáti és moldvai megyékben szavaztak a legtöbben, vidéken pedig az emberek 20 százalékkal többen járultak urnák elé, mint városokban. Bihar megyében a választók 55,4 százaléka járult az urnák elé, Maros megyében 54,11 százaléka, Hunyad megyében 53,22 százaléka, Szilágy megyében 53,12 százaléka, Szatmár megyében 47,33 százaléka, Hargita és Kovászna megyében alacsony volt a részvételi arány. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az RMDSZ elsősorban nem a Magyar Polgári Párt (MPP) jelöltjeivel versengett. A székelyföldi alacsony részvételi adatok bizonyítják, hogy a verseny elbátortalanította az embereket, különösen, ha ez a verseny viszálykodást, veszekedést, negatív kampányt jelent. Markó szerint ez megcáfolja azokat, akik azt mondták, hogy a verseny serkenti a részvélt. Marosvásárhelyen számos rendellenséget jelzett az RMDSZ kampánystábja. A román jelöltet támogató egyik üzletember ellopta Katyi Antal operatőr kameráját, amikor ez utóbbi éppen a Florea mellett kampányoló hangosbemondóval haladó gépkocsit filmezett. /B. T. : Falun többen szavaztak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

Erős önkormányzatokra, saját sorsukban dönteni tudó helyi közösségekre szavazott Markó Béla szövetségi elnök. Úgy értékelte, az RMDSZ eddig is az egész magyar közösség szövetsége volt, és ezután is így akar cselekedni. Tőkés László szerint az új magyar–magyar versenyhelyzetből „mindenképp az erdélyi magyar közösség kerül ki győztesen a helyhatósági választásokat követően. ” /Gyergyai Csaba: Jelöltek és jelölők az urnánál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./