Május 31-én Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház mögötti kis parkban felavatták Aranka György szobrát. Borbély László, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke elmondta: néhány éve fogalmazták meg, hogy Aranka Györgynek szobrot kellene állítani Marosvásárhelyen, aki kétszáz éve fogalmazta meg azt, ami ma is érvényes: mindannyiunk felelőssége ápolni a nyelvet. Nem véletlenül tart Aranka György szobormása könyvet a kezében. Marosvásárhelyen 1990-ben százezer magyar vonult az utcákra békésen tüntetni. Kezükben könyv és gyertya volt. Borbély László a népviseletbe öltözött széki fiatalok díszőrsége előtt Markó Bélával leleplezte Aranka György szobrát, Gyarmathy János vásárhelyi szobrászművész alkotását. Markó Béla hangsúlyozta, Aranka bebizonyította, hogy lehet a humán tudományosság fellegvárává tenni ezt a Pesttől és Budától távol fekvő kis várost. Hogy központtá lehet tenni a perifériát. Aranka György megteremtette főművét, a Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Gyarmathy János szobrászművészt segítői voltak Kiss Levente, Sánta Csaba és Szőcs Zoltán szobrászművészek, illetve Balogh „Cubi” József öntőmestert. /Nagy Botond: Aranka György visszatérte. Szoboravató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök telefonon gratulált Markó Bélának, az RMDSZ elnökének a pártnak a helyhatósági választásokon elért sikeréhez. Gyurcsány hangsúlyozta: már az eddig közzétett, nem végleges adatokból is látható, hogy az RMDSZ jobb eredményt ért el, mint az európai parlamenti választásokon, amihez gratulál. A miniszterelnök a beszélgetésben fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyar szervezetek működjenek együtt. Leszögezte: nem használ, ha a magyarországi pártok saját vitáikat kiviszik a határon túli magyarok közé. /Gyurcsány gratulált Markónak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

Töröltetné a marosvásárhelyi polgármester-választás eredményét Borbély László. Az RMDSZ jelöltje szerint Dorin Florea csalással győzött. A PD-L jelöltje, Dorin Florea a polgármester-választás a szavazatok 52,52 százalékával nyerte meg, az RMDSZ jelöltje, Borbély László 44,86 százalékot szerzett. Az RMDSZ Marosvásárhelyen a városi tanácsban 10 helyet szerzett meg a korábbi 12 helyett. Valószínűsíthető, hogy a két alpolgármesteri tisztség közül csak az egyiket szerzi meg az RMDSZ. Nem világos, hogy erre Csegzi Sándort vagy Bakos Leventét jelölik. Szászrégenben Nagy András, az RMDSZ jelöltje megszerzett egy újabb mandátumot 53 százalékkal, akárcsak Szováta polgármestere, Péter Ferenc, aki elsöprő, nyolcvan százalékos győzelmet aratott. Ugyancsak az RMDSZ színeiben első fordulóban nyert Sófalvi Szabolcs Marosszentgyörgyön. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte, az RMDSZ nagyon jól szerepelt, biztosított a romániai magyar közösség képviselete az önkormányzatokban. „Megnyertük Hargita és Kovászna megye tanácselnökségét, olyan jelentős székely városok polgármesterségét, mint Székelyudvarhely vagy Csíkszereda. Maros megyében eddig 30 polgármesterünk volt, most van 34. Ezek között Szászrégent ismét megnyertük, ami azt bizonyítja, a magyaroknak van üzenete a románok felé” – összegzett Markó. /Lokodi Imre: Eredményt óvna Borbély. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./ 9/ Marosvásárhelyen a végleges adatok: a választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 132. 826. Szavazáson részt: 77. 595. Érvénytelen: 987. Érvényes szavazatok száma: 76. 608 1. Dorin Florea: 40. 241; 2. Borbély László: 34. 374; 3. Ichim Marius: 1. 156. A városi tanács összetétele: 1. RMDSZ 10 tanácsos (30. 931 szavazat – 40,8%): Dávid Csaba, Csegzi Sándor, Benedek István, Bakos Levente, Törzsök Sándor, Kolozsvári Zoltán, Bálint István, Peti András, Mózes Levente, Molnár Gábor. 2. PD-L 8 tanácsos 3. PSD 2 tanácsos. 4. PNL 2 tanácsos. 5. PRM 1 tanácsos. Borbély László, az RMDSZ polgármester-jelöltje a választási törvényt sértő események miatt óvást nyújt be a Központi Választási Irodához. /Borbély László óvást nyújt be a Központi Választási Irodához . = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

„A romániai magyar közösség a június elsejei helyhatósági választásokon ismételten bebizonyította, hogy saját sorsáról maga kíván dönteni, és ennek érdekében elsöprő többséggel továbbra is egységes érdekképviseletünket választotta. Az RMDSZ kiváló eredményeket ért el a választásokon” – olvasható Markó Béla, az RMDSZ elnöke közleményében. Köszönettel tartoznak a magyar választóknak, akik szavazatukkal visszautasították a megosztó kísérleteket. Az RMDSZ az egész közösség javát szolgálja, nyitott, demokratikus szervezetként. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke a választásról kifejtette, az emberek félnek, ő ezt tapasztalta az elmúlt hetekben. Félnek a helyi megtorlásoktól vagy a megszólásoktól. Az alacsony részvételi arány mellett a klientúra újraválasztja magát. Az emberek kimaradnak a politikából, eltávolodnak tőle. A választások előtt úgy ítélte meg, hogy a Magyar Polgári Pártnak a Székelyföldön jó esélye vannak a győzelemre, emlékeztette Szász Jenőt az újságíró. A választási kampányban szükség van a kincstári optimizmusra, válaszolt erre Szász Jenő. Magasabb részvétel mellett minden bizonnyal jobb eredményt értek volna el. Viszont 75 napja van bejegyezve a párt, és Székelyföldön 30–40 százalékos támogatottságnak örvend, ez a szám önmagáért beszél. A Magyar Polgári Párt megkerülhetetlen tényező lett a politikai közéletben. Szász Jenő szerint nem Borboly Csaba győzött, hanem a jól felépített helyi RMDSZ-hálózat. Szász Jenő várja Markó Béla kéznyújtását. A mostani választás előfeltétele volt az új összefogásnak, az erkölcsi többség közös felépítésének. /Gazda Árpád: „Várjuk Markó Béla kéznyújtását” = Krónika (Kolozsvár), jún. 3./

Az első forduló után 145 polgármestere van az RMDSZ-nek, 2004-ben ugyanekkor 142 volt. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket, szögezte le Markó Béla, az RMDSZ-elnöke. Marosvásárhelyen nem sikerült győznie Borbély Lászlónak, de megszerezték Székelyudvarhelyt, a székelyföldi megyei tanácsokat, „legyőzték Szász Jenő MPP-elnököt”, a vártnál is jobban alakult az MPP-vel szembeni szavazatarány. Az RMDSZ a leadott magyar szavazatok körülbelül 85 százalékát kapta meg, míg a Magyar Polgári Párt 15 százalékot. Székelyföldön pedig egyharmad a kétharmadhoz az RMDSZ javára, ez jó eredmény. Markó hangsúlyozta, a választás politikai üzenete: „a magyar választók visszautasítják, hogy Magyarországról eljöjjön egy párt és itt kampányoljon. A kudarc ilyen szempontból nemcsak a Magyar Polgári Párté, hanem azoké is, akik onnan idejöttek, keresztül-kasul bejárták Erdélyt, és kampányoltak a Polgári Párt mellett. ”Markó szerint az MPP-nek köszönhető, hogy a Szilágy megyei magyaroknak nincs megyei tanácselnökük. /Salamon Márton László: „Nem hiszek a babonákban” Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a helyhatósági választások első fordulójának eredményeiről. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Az erdélyi magyarság elsöprő többséggel, 85 százalékban támogatta at RMDSZ-t, a Magyar Polgári Pártra (MPP) pedig csak 15 százalék szavazott. Az RMDSZ megőrizte súlyát a romániai politikai színtéren, hiszen a pártok közül a negyedik helyen áll az elnyert mandátumok tekintetében. Sikerült megismételni a 2004-ben elért eredményeket. A Fidesz minden erejével és logisztikájával kampányolt az RMDSZ ellen, és mégsem nyertek: ki vállalja ezért a kudarcért a felelősséget, az MPP, a Fidesz vagy netán senki? – jelentette ki Markó. Az RMDSZ-nek nagyon jó, fiatal, felkészült csapata van a helyi önkormányzatokban, Hargita megyében például Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet vezetője lett a megyei tanács elnöke. /Markó: Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Elégedetten nyilatkozott a választásokon az RMDSZ által elért eredményekről sajtótájékoztatóján Markó Béla, a szövetség elnöke. „Annak ellenére, hogy verseny volt, és annak ellenére, hogy a Fidesz, Magyarország jelen pillanatban legerősebb politikai alakulata minden erejét és logisztikáját bevetve kampányolt az RMDSZ ellen és az MPP mellett, nem jártak sikerrel” – hangoztatta Markó. Markó arról is beszámolt, hogy az MPP fellépése miatt néhány tisztséget mégis elveszített az RMDSZ. Szintén az MPP-t okolta az elveszített mandátumokért sajtótájékoztatóján Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke. „Az MPP mintegy 10 ezer szavazatot vett el tőlünk, ami azzal járt, hogy elveszítettünk két megyei tanácsosi helyet. Eközben az MPP-sek nem jutottak be sem a Maros Megyei Tanácsba, sem a marosvásárhelyi önkormányzati testületbe. Ám néhány helyet sikerült elorozniuk a megye magyar közösségétől. ” – fogalmazott Kelemen Atilla. Hasonlóképpen a polgári pártot támadta Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi elnöke, aki szerint helyi szinten 3 ezer voksot „vett el” az MPP a szövetségtől. Hozzátette: az MPP-seknek most rá kell jönniük, hogy nincsenek támogatók mögöttük, és „hatalmas rosszat követtek el a magyarság ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke is a polgári pártot tartja felelősnek azért, hogy a szövetség tanácsosjelölt-listája a vártnál gyengébben szerepelt a választáson, és a korábbi nyolc helyett csak öt képviselőt tudott bejuttatni a megyei önkormányzatba. László Attila szerint a magyar választók 12 százaléka román pártokra szavazott, az MPP által elvitt 6–7 százaléknyi magyar szavazat is hozzájárult a magyar mandátumok számának csökkenéséhez. „Sajnálom, hogy román pártok is részesültek a mi szavazatainkból. Ebben nem az MPP a ludas. A mi 1,36 százalékunk annyira elenyésző, hogy nélkülünk is megtörténhetett volna a mostani visszaosztás. Az ilyen helyzet a két párt közötti választási koalíció megkötésével megelőzhető lett volna. A megegyezés nem rajtunk múlott, tehát a felelősség az RMDSZ oldalán keresendő” – reagált Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei elnöke, valamint az alakulat kolozsvári vezetője, Gergely Balázs. Cáfolták, hogy az MPP az RMDSZ táborától vett volna el szavazatokat, mint mondták: az MPP-t olyan választók támogatták, akik amúgy sem adták volna voksukat az RMDSZ-re. /Össztűz az MPP-re. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Gyakorlatilag az RMDSZ valamennyi jelöltlistája kevesebb szavazatot kapott az idei helyhatósági választások első fordulójában, mint a négy évvel ezelőtti önkormányzati megmérettetésen. Az RMDSZ a megyei tanácsosi listák esetében szenvedte el a legnagyobb érvágást. 2004-ben az RMDSZ megyei tanácsosi listáira összesen 513 165 választópolgár ütötte pecsétjét, idén már csak 425 216-an, ami 87 949 szavazatcsökkenést jelent. (Összehasonlításképpen: a Magyar Polgári Párt megyei listáira 84 620-an szavaztak.) A négy évvel ezelőtti szavazatszám 111 megyei tanácsosi mandátumot hozott a Markó Béla vezette alakulatnak, az idei választáson azonban már csak 89 fölött rendelkezik a szövetség. A polgármesteri tisztségek tekintetében mutatkozik a legkevésbé a térvesztés. 2004-ben az első fordulóban 148 elöljárói széket tudhatott magáénak az RMDSZ, és ezt a számot két héttel később sikerült feltornásznia 189-re, most vasárnap ugyancsak 148 RMDSZ-es polgármester folytatta/kezdte el munkáját, további 76 jelölt sorsa pedig a június 15-i második fordulóban dől el. 2004-ben összesen 385 835 szavazatot kaptak az RMDSZ-es polgármesterek, akikbe idén már 14 ezerrel kevesebben, 371 524-en fektették bizalmukat. (Az MPP polgármesterjelöltjei összesen 63 069 voksot gyűjtöttek.) A négy éve tartott választáson a szövetség helyi tanácsosi listáira 455 625-en ütötték a pecsétet, idén az össz-szavazatok száma közel 53 ezerrel kevesebb, vagyis 402 659. 2004-ben az RMDSZ-nek még 2488 tanácsosi mandátumot sikerült megszereznie, helyi önkormányzati képviselőinek száma idén 2195-re apadt. Első országos megmérettetésén az MPP jelöltlistáira 79 238-an szavaztak, ami 489 tanácsosi tisztséget hozott az MPP konyhájára. /Rostás Szabolcs: Kevesebb tulipán. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

Markó Béla és Szász Jenő is győzelemnek tekinti a választások eredményeit, noha előbbinél tompítani, utóbbinál viszont cáfolni kellene a diadalt. Székelyföldön az MPP vereséget szenvedett. A káderpolitika az RMDSZ-nél is meghatározó volt. Szatmár és Maros megyében olyan jelöltekkel nyerték meg a tanácselnöki tisztségeket, akik személyesen több szavazatot szereztek, mint az RMDSZ megyei listája, azaz képesek voltak túllépni az etnikai szavazáson. Azonban a dél-erdélyi szórványban az RMDSZ többnyire vesztesként került ki. A legnagyobb kudarc Marosvásárhely. A felülről „hazaerőszakolt” pártpolitikus képtelen volt a másik oldalról voksokat szerezni, írta Borbély Lászlóról a lap munkatársa. /Chirmiciu András: Mérlegelés. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Aki hűséges pártkatona volt annak idején, beleszokott a hajbókolásba, a hatalmat gyakorlók kritikátlan dicsőítésébe, összemossa Orbán Viktort az ortodox Selejan püspökkel és a magyargyűlölő Vadim Tudorral. „Nemcsak Selejan püspök úr, hanem Orbán Viktor úr is szereti a székelyeket!... Most már csak Vadim Tudor hiányzik” – írta Papp Kincses Emese. Orbán Viktor bizony szereti a székelyeket és az erdélyi magyarokat! Neki köszönhető, hogy ma Csíkszeredában létezik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a magyar pedagógusoknak nyújtott számos kedvezmény, a magyar nemzet egységét szimbolikus üzenetként hordozó „magyar igazolvány”, a magyarul tanuló diákok anyagi támogatása. Az utóbbit, a magyar kormány által folyósított 20 ezer forintnak megfelelő támogatást Kelemen Hunor képviselő, RMDSZ ügyvezető elnöke ügyes fogással az Iskola Alapítvány nevében hirdeti meg. Markó Béla az önkormányzati választások kapcsán széthúzást, megosztást, „magyar–magyar” háborút emlegetett, majd diadalmasan bejelentette: Visszafoglaltuk Udvarhelyt! Papp Kincses Emese megkérdezte, kitől: tatártól, töröktől, megszálló hadseregtől? „A magyar nem szereti, ha beleszólnak a dolgaiba. Anyaországi politikusok súlyosan beavatkoztak az erdélyi magyarság életébe” – háborgott Markó. Ez alatt az azonos jobboldali értékrendet valló, az autonómiát nem csupán kampányszlogenként felhasználó összmagyar nemzeti egyetértés és összefogás elutasítása értendő? /Papp Kincses Emese: Nem félünk a farkastól! = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

„Gyergyószentmiklós a hűség városa” – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke az MPP gyergyószentmiklósi székházában. A pártelnök elismerő szavakkal illette a párt gyergyószentmiklósi szimpatizánsait, amiért Mezei János polgármester-jelöltet „esélyes induló helyzetbe” hozták a helyhatósági választások második fordulójára. Szász Jenő elítélte Markó Béla RMDSZ-elnök azon kijelentését, miszerint az MPP „elorozta” a szavazókat a szövetségtől. „Ne tolvajozza le azt a százezer embert, aki a június elsejei választásokon élt a demokrácia biztosította szabadságával és a választás lehetőségével” – hangoztatta Szász. Szász Jenő szerint elérhető, hogy a többségében magyarok lakta településeken az RMDSZ-es polgármesterek mellett MPP-s alpolgármesterek tevékenykedjenek, illetve fordítva. /Jánossy Alíz: Szász Jenő: Markó ne tolvajozzon. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./ Thamó Csaba Hargita megyei MPP elnök elmondta, valamennyi olyan Hargita megyei településen, ahol listát állított az MPP, sikerült bejuttatni képviselőit a helyi önkormányzatokba. A Magyar Polgári Párt öt községben nyerte el a polgármesteri széket: Derzsben, Bögözben, Szentábrahámon, Farkaslakán, illetve Kápolnásfaluban. A helyhatósági választások második fordulójában az MPP jelöltje versenyben van Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn, Gyergyóújfaluban, Kányádon és Fenyéden. /Szász Emese, Balázs Katalin: Együttműködést ajánl az MPP. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Győztünk! – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke röviddel az urnazárás után. Négy nappal később, amikor három körzetet leszámítva ismert a helyhatósági választások végleges eredménye, látható: Szász Jenő jobban tette volna, ha vár az értékeléssel. – A Magyar Polgári Párt eredménye nem mondható kielégítőnek. Markó Béla mondta, „a magyarok választhattak, és az RMDSZ-t választották”. /Szőcs Levente: Bajok?! = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Az RMDSZ-esek felháborodtak, mert a Hargita Népében megjelent egy MPP-hirdetés. Ez egy fénykép volt, amelyen többek között Borboly Csaba, Medgyessy Péter meg egy szemüveges alak látható. Az utóbbi arca nem látható, nem lehet tudni, ki lehet. Az MPP szerint Gyurcsány Ferenc. Ez a felvétel volt a Szász Jenő kommunikációs szakértői szerint a nagy bomba, ezáltal lepleződött le Borboly: nini, mégiscsak találkozott Gyurcsánnyal. Ez valójában vérszegény bizonyíték. Ennek ellenére, mielőtt megjelent volna, telefonáltak az RMDSZ-esek, „mint annyiszor a pozitív kampány” alatt, megfenyegették a munkatársat, nehogy be merje tenni a lapba, mert így meg úgy. A felelős kiadó kétségbeesve jött a szerkesztőségbe, mi történt. A lap néhány munkatársa nem engedte, hogy kivegyék a lapból ezt a hirdetést. Ez politikai jellegű hirdetés, a tartalmáért a feladó felel. Ez ott van a kisbetűs részben. Jöttek telefonon a fenyegetések. Az újságíró megjegyezte: a Hargita Népe nem az RMDSZ-é, nem az MPP-é. Nem pártlap. Hagyják abba a fenyegetést. /Szüszer-Nagy Róbert: Győztes barátaimhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./ Borboly Csaba, akit a mostani választás eredményeként, az RMDSZ jelöltjeként Hargita megye tanácselnöke lett, sajtótájékoztatóján elmondta, a Hargita Népe napilapban megjelent az MPP-nek egy fizetett választási hirdetése, melyben egy fénykép volt látható, és ez a fénykép a hirdető szerint Borboly Csabát Medgyessy Péter ex-miniszterelnök és Gyurcsány Ferenc társaságában ábrázolta. A sajtótájékoztatón Borboly Forró-Erős Gyöngyin, a lap munkatársán kérte számon, miért nem ismerte fel, hogy az a személy nem Gyurcsány, és miért nem javította ki, ha már kiutazott velük Tatára – az ő költségükön –, arra a találkozóra, ahol állítólag ez a felvétel készült. Forró-Erős Gyöngyi nem vett részt ezen a sajtótájékoztatón. Leszögezte, nem tudta, hogy kinek a költségén utazott Tatára, ugyanis neki az a 2003. szeptemberi út közönséges szolgálati út volt, ahova a főszerkesztője küldte. Akkori tudósítása szerint első ízben szervezett közös rendezvényt az RMDSZ ifjúsági szervezete, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a magyarországi kormányzó párt ifjúsági szervezete, a Fiatal Baloldal – Ifjú Szocialisták (FIB–ISZ). A tudósítás mellett egy fotó is megjelent, a képaláírás szerint Újhelyi István FIB–ISZ elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és Kovács Péter MIÉRT-elnök látható. – Most, miután őt emlegették a sajtótájékoztatón, a kollekciót fellapozva döbbent rá, hogy a két fotó azonos. Mi köze neki, Forró-Erős Gyöngyinek ahhoz, hogy Borboly Csaba mellett ki díszeleg egyik vagy másik felvételen? Miért kellene neki felülbírálni a laphoz beérkező politikai hirdetéseket? Ez kampány volt. Az újságíró nem foglalt állást sem egyik, sem másik fél mellett. /Forró-Erős Gyöngyi: Ha már néven szólítottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsósorban azért, hogy Romániából a néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta június 10-én Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hans Gert Pöttering az Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetőségi tagjaként elégedettségének adott hangot az RMDSZ választási eredményei kapcsán, ugyanakkor afelől is érdeklődött, hogy történt-e előrelépés a kisebbségi jogok terén Romániában. Markó tájékoztatta, hogy ugyan az egyéni jogok terén sikerült eredményeket elérni, de a kollektív jogokat illetően továbbra is vannak lemaradások. Példaként említette a több mint két éve húzódó parlamenti vitát a kisebbségi törvényről, illetve jelezte, hogy az önálló magyar egyetem kérdése sem megoldott Romániában. Az RMDSZ elnöke felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. A rendezvényen felszólalt többek közt Tánczos Vilmos etnográfus, Smaranda Enache, a Pro Europa Liga emberjogi szervezet társelnöke, Tompa Gábor színházi rendező és Egyed Péter filozófus. /Az RMDSZ szoros kapcsolatra törekszik az Európai Néppárttal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 11./

Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki az Európai Néppárttal, nem utolsó sorban azért, hogy Romániából a Néppárt ne csak az Európai Parlamentben (EP) jóval nagyobb létszámban jelen levő Demokrata Párt hangját hallja meg – mondta Brüsszelben Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla megbeszélést folytatott Hans-Gert Pötteringgel, az EP elnökével, valamint Wilfried Martensszel, a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt elnökével. Markó több magyar EP-képviselővel is találkozott. Közülük Szent-Iványi István, az SZDSZ EP-delegációjának vezetője közleményben számolt be a megbeszélésről. Mint írta, gratulált az RMDSZ által az önkormányzati választásokon elért eredményhez. Szent-Iványi közleménye szerint egyetértettek abban, hogy „az RMDSZ sikeres szereplése ellenére bekövetkezett magyar pozícióvesztés egyik fő oka a Fidesz megosztó beavatkozása volt“. Markó Béla részt vett és felszólalt az Európai Parlamentben azon a konferencián, amelyet Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő szervezett Élő Erdély címmel. /Néppárti támogatás Markóéknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

Hetvenhárom polgármesterjelöltet indít az RMDSZ a helyhatósági választások második fordulójában, s közülük legalább 30–35 befutóra számít – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Súlyát tekintve, az RMDSZ az ország negyedik politikai alakulata, ez a legfontosabb eredménye a választások első fordulójának. A június 1-jei szavazás fontos üzenete pedig az, hogy a szövetség az MPP-vel folytatott verseny körülményei között is bebizonyította: az alternatíva az RMDSZ-en belül van, nem azon kívül – hangsúlyozta Markó. Kifejtette: az RMDSZ jelöltjeinek átlagkora (40,5 év) mintegy tíz évvel kisebb, mint az MPP jelöltjeié (49,2 év), ez igazolja, hogy a fiatalítás az RMDSZ-ben nem puszta szólam. Markó szerint az MPP-nek nincs esélye a parlamenti bejutásra, de a következő választáson szavazatokat vonhat el az RMDSZ-től. Az RMDSZ a Nagy-Románia Párton kívül valamennyi alakulattal hajlandó együttműködni, a sorrend a Nemzeti Liberális Párttal, a koalíciós partnerrel kezdődik, de nyitottak a szociáldemokratákkal vagy pedig a demokrata-liberálisokkal történő közös fellépésre is. /Markó Béla: Az alternatíva az RMDSZ-en belül van! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ Az RMDSZ politikai alternatívája maga az RMDSZ, és nem a Magyar Polgári Párt, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /”Az RMDSZ politikai alternatívája maga az RMDSZ” = Nyugati Jelen (Arad), jún. 13./ „Az első forduló után a négy évvel ezelőtti eredményeket értünk el” – összegezte Markó Béla szövetségi elnök a helyhatósági választások eddigi eredményeit, hozzátette: ha az MPP nem gyengítette volna le az RMDSZ-t, eredményesebbek lehettek volna. /Fleischer Hilda: Voks, második nekifutás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Sike Lajos, a lap munkatársa nevet, amikor hallja Markó Bélától, hogy az erdélyi magyarság soha nem volt olyan egységes, mint éppen most. Az újságíró azon viszont már csak röhögni tud, hogy Szász Jenő szajkózza: az MPP a választás szabadsága érdekében és azért jött létre, hogy az RMDSZ-ből kiábrándult „magyar tömegeket” mozgósítsa. Valójában az RMDSZ-ből kiábrándult tömegek nem mennek szavazni, az MPP inkább elijesztette a szavazókat. Sike Lajos ugyancsak nevet Orbán Viktoron, aki „azzal cukkolja a székelyeket, hogy a magyarságot egyesíteni jött Erdélybe. ” Az újságíró elmagyarázta, hogy Orbán Viktornak az erdélyi magyarság háromnegyedének képviselőivel, az RMDSZ-szel is tárgyalnia kellene. /Sike Lajos: Uborka. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke június 15-én az urnák zárása után bejelentette: bár az eredmények még nem ismertek, minden jel arra mutat, hogy az RMDSZ jól szerepelt a választások második fordulójában. Az előzetes eredmények alapján az RMDSZ várhatóan elnyeri a polgármesteri széket mind Sepsiszentgyörgyön, mind Szatmárnémetiben. Ami az őszi parlamenti választásokat illeti, Markó Béla szerint még korai az MPP-vel való egyeztetésekről beszélni, előbb ugyanis elemezni kell a helyhatósági választások eredményeit, el kell készíteni a mérleget. /(antalfi): Legalább annyi polgármesterre számít az RMDSZ, mint 2004-ben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./

Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje nyerte meg a választást. A 54–46 százalékos győzelmi arány alacsony részvétel mellett történt. A város élére új ember kerül. Amennyiben valóra váltja ígéreteit, remény lesz egy fajta áttörésre. Győzteseknek és veszteseknek egyaránt az elkövetkező hónapokban azon kell dolgozniuk, hogy a parlamenti választásokig megszülessék az új egység. Végre – június 15-én a Duna Televízióban sugárzott nyilatkozatában – Markó Béla is a helyi szinten megkötendő szövetségek lehetőségét villantotta fel. Antal Árpád első nyilatkozata szerint tiszta lappal indít, s a választásokat követő első napon leül tárgyalni a helyi tanácsban többséget szerzett párt, az MPP képviselőivel. /Simó Erzsébet: Új esély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

A hét végén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedés fennállásának 15. évfordulója alkalmából Kolozsváron író-olvasó találkozót szervezett. Szőcs István elismerően szólt az eltelt tizenöt év terméséről, javasolta: a kiadó a néhány évtizeddel ezelőtt igen sikeresnek és főleg hasznosnak bizonyuló Népdalaink című sorozat mintájára mielőbb indítson hasonló, a magyar dalkincs megismertetésére vállalkozó sorozatot. A szerzőként megjelent Markó Béla úgy fogalmazott: méltányolandók azok a kiadók, amelyek nem hagyják békén a szerzőket, hiszen ennek az unszolásnak köszönhetően születnek az újabb és újabb kéziratok. A Pallas–Akadémia-esten Dézsi Zoltán gyergyószentmiklósi tanár saját verseiből olvasott fel, Sas Péter budapesti művelődéstörténész pedig a P. Benedek Fidél néhai szerzetesnek a ferences kolostorok történetét összefoglaló, szerkesztése alatt nemrég megjelent kötetét ismertette /Ferences kolostorok és templomok/. A Benkő Levente–Papp Annamária szerzőpáros a második világháborús keleti, illetve nyugati fogságot megjárt magyar hadifoglyok és internáltak kálváriáját élő visszaemlékezések, naplórészletek és levéltári források alapján összefoglaló kétkötetes munkájának /Magyar fogolysors a második világháborúban/ bemutatóján Papp Annamária elmondta: ritka az olyan kiadó, amely úgy figyelne a szerzőkre, az olvasókra és a könyvek megjelenés utáni sorsára is, minként a Pallas–Akadémia. /Szélesedő horizontok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 16./

„A számok az mutatják, hogy az RMDSZ egyedül is képes megszerezni a parlamentbe való bejutáshoz szükséges szavazatarányt” – közölte Markó Béla RMDSZ-elnök, arra utalva, hogy az RMDSZ-nek sikerült megismételnie a 2004-es választások eredményeit. Szász Jenő a két magyar alakulat összefogását szorgalmazta az őszi parlamenti választásokra. „Az RMDSZ elégedett, hiszen a várakozásoknak megfelelően sikerült megismételni a 2004-es választások eredményeit: az első fordulóban nyertes 148 polgármesterhez további 36 csatlakozott, így összesen 184 helyi vezetője van a szövetségnek” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. A helyhatósági jelenlétet tovább erősíti a 2284 helyi és megyei tanácsos, illetve a négy megyei tanácselnök. Az RMDSZ mindazonáltal tisztújítást tart azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. „Egyelőre nem döntöttünk arról, hogy együtt fogunk-e működni a Magyar Polgári Párttal az őszi parlamenti választásokon, figyelembe véve, hogy az MPP a helyhatósági választásokon nagyon gyenge eredményeket ért el” – jelentette ki Markó. /O. M. : RMDSZ: egyedül is megy. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Nincs semmi rendkívüli abban, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök nem a Magyar Polgári Párt, hanem csak az MPP választói felé szeretné kinyújtani a kezét. Az erősebb politikai alakulatok a világon mindenütt így járnak el a gyengébbekkel. A román politikai elit meghatározó személyiségei sokszor elmondták, előbb-utóbb el kell jönnie annak az időnek, amikor a magyar választók nem az identitásuk, hanem a politikai meggyőződésük alapján szavaznak. Voksaikon a román pártok osztoznak majd. Az elmélettel csak az a baj, hogy a román pártok eddig soha nem javasoltak a magyar ember számára vonzóbb megoldásokat, mint az RMDSZ vagy az MPP. Egyikük sem próbált például szélesebb körű kulturális autonómiát ajánlani a magyarságnak. Ez a baj az RMDSZ-szel is. Úgy szeretné bekebelezni az MPP választóit, hogy voltaképpen semmit sem ajánl nekik. Markó Béla akkor szólíthatja meg eredményesen az MPP szavazóit, ha felkéri az RMDSZ színeiben megválasztott székelyföldi polgármestereket, írjanak ki helyi népszavazást a területi autonómia kérdésében. /Gazda Árpád: Elégtelen ajánlat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

Az RMDSZ és az MPP közötti összefogást szorgalmazza Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Kifejtette, eredményeik jónak mondhatók. „Országosan több mint 500 önkormányzati tanácsosunk van és polgármestereink több megyében. Akadt olyan település, ahol csak néhány százalékon múlott a jelöltünk győzelme. ” Szász eredményként emelte ki, hogy a helyhatósági választásokon részt vevő közel ötven pártból országosan a 8. helyen állnak. Szász Jenő szorgalmazta, hogy az alpolgármesteri és a megyei tanácsi alelnöki tisztséget az MPP jelöltjeinek engedje át az RMDSZ-es többség. „Arra kérem az MPP-s polgármestereket is, hogy lehetőleg RMDSZ-es alpolgármesterrel dolgozzanak együtt” – magyarázta. Szász javasolta Markó Béla szövetségi elnöknek, hogy ne csak a liberálisokkal, hanem az MPP-vel is fogjon össze az RMDSZ, „hiszen az őszi parlamenti választásokon szükség van a kiegyezésre, összefogásra a két magyar párt között”. /Bágyi Bencze Jakab: Szász összefogást szorgalmaz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

Úgy hírlik, Markó Béla büntetni készül nem jól szavazó népét, Kézdivásárhely, szülővárosa választópolgárait, azokat, akik a Magyar Polgári Párt jelöltjeire adták szavazatukat. Az RMDSZ helyi és megyei korifeusai fenyegetőznek, mondván, Kézdivásárhelyen, akárcsak 1996 és 2000 között, amikor a független Szigethy István állt a város élén, megáll az élet, elzárják a pénzcsapokat. Igaz, hogy annak idején a többségi RMDSZ-es önkormányzat rendszeresen keresztbe tett a független polgármesternek. Ez most nem ismétlődhet meg, mert az RMDSZ-nek csak kilenc képviselője jutott be a tanácsba, és nem tizenhét, mint annak idején. /Iochom István: Markó és szülővárosának népe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke Iochom István újságíróhoz írt nyílt levelében reagált az újságíró Markó és szülővárosának népe /Háromszék, jún. 17./ című cikkére. Elhűlve olvasta: ,,Úgy hírlik, Markó Béla büntetni készül nem jól szavazó népét, szülővárosa választópolgárait, azokat, akik a Magyar Polgári Párt jelöltjeire adták szavazatukat, és azokat is, akik otthon maradtak. ” Markó szerint az újságírói becsület azt kívánná, hogy elmondja: hol hírlik? Ki hírli? Mert ő ilyet nem mondott. Rágalomról van szó. A népre nem lehet haragudni, magyarázta. A helyi RMDSZ dolgozott rosszul, Markó rájuk haragszik. /Markó Béla: Mitől függ a szeretet? Válasz Iochom Istvánnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 18./

A jelentősebb pártok az első forduló után kivétel nélkül győztesek kiáltották ki magukat. Az összesített adatok árnyalják a képet. A két fordulóban az RMDSZ jelöltjei 184 településen győztek, vagyis – Markó Béla elnök megfogalmazása szerint – a következő időszakban ugyanolyan erővel lesznek jelen a helyhatóságokban, mint eddig. A Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri helyet szerzett meg, csaknem hússzor kevesebbet, mint az RMDSZ. Országos szinten az RMDSZ eredménye 5,8 százalék, az MPP-é 0,35%. A listán befutott jelöltek arányát nézve az MPP eredménye valamivel jobb, mint a polgármesterek esetében. A Polgári Párt országos szinten a helyi tanácsosok 1,21, a megyei tanácsosok 1,39 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ jobban szerepelt (5,45 százalék a helyi önkormányzatokban, 6,53 százalék a megyei tanácsokban), de eredménye gyengébb a 2004-esnél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csaknem minden téren vezet. Ők adják a megyei tanácselnökök közel felét – tíz százalékkal többet, mint a demokrata-liberálisok – és a polgármesterek harmadát. A Demokrata-liberális Párt (PD-L) százzal kevesebb települést irányíthat a következő négy évben, mint a PSD. A megyei tanácsosok megoszlását tekintve a demokrata-liberálisok enyhe, nyolcmandátumos előnyre tettek szert, ellenben a helyi önkormányzati képviselők esetében a szociáldemokraták fölénye elsöprő: csaknem ezerrel több mandátumot szereztek közvetlen riválisaiknál. A 2004-es eredményekkel összehasonlítva a PSD veszített néhány százalékot, míg a PD-L több mint 10 százalékot nyert. A pártok által begyűjtött szavazatok számát tekintve egyértelműen a PD-L vezet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat százalékkal, illetve 200 polgármesterrel marad el a második helyezett, a voksolás előtt legesélyesebbnek tartott demokrata-liberálisok mögött. A PNL-nek 1500-zal több helyi tanácsosa van, mint 2004-ben, polgármestereinek száma pedig csaknem megkétszereződött. Máris három nagy pártról beszélnek, miután a PNL – most először – túllépte a 20 százalékos küszöböt. /Szőcs Levente: Győzelmi verseny – „adatbeszéd” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

A Fidesz a Magyarországgal szomszédos országokban folytatott kampányaival sokat árt az ott élő magyarságnak, de a romániai helyhatósági választásokon szerencsére a józan ész diadalmaskodott – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó szakállamtitkárság nemzetpolitikai ügyekért felelős főigazgatója. A június 1-jén és 15-én tartott romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban Törzsök Erika emlékeztetett rá: az RMDSZ-nek 184 polgármestere van, „a Fidesz által generált Magyar Polgári Pártnak” 11, emellett az RMDSZ-nek vannak megyei elnökei, megyei alelnökei, alpolgármesterei nagy városokban és olyan helyeken is nyert, ahol a magyarság nincs többségben. Ezzel szemben az MPP néhány székelyföldi kisvárosban szerzett polgármesteri pozíciót. Törzsök Erika szerint „ki kell végre mondani, hogy az a nemzetellenes kisebbség- és nemzetpolitika, amit a Fidesz folytat, nap mint nap bizonyítja, hogy a szomszédos országokban folytatott kampányaival a nemzet egységének legnagyobb ellensége, és ez egyértelműen kontraproduktív” – olvasható a stop. hu portálon. A főigazgató szerint Erdélyben hiába kampányolt a Fidesz-vezérkar, „rombolva a másfélmilliós magyar közösség egységét”, veszélyeztetve képviseleti esélyeit. Törzsök szerint mindezt azért tették, mert az RMDSZ-t nem tudták bábként mozgatni. A főigazgató szerint „büszke” lehet a Fidesz, hogy a többszörösen veszélyeztetett vajdasági magyarság esetében oda juttatta az ottaniakat, hogy kevesebben kerültek be a parlamentbe, mint azelőtt. Úgy fogalmazott: „Ahol a Fidesz megjelenik, ott gyűlöletet, viszályt szít, kétségeket kelt, és rombol” és a határon túli közösségekben okozott lelki, politikai sebek lassan fognak gyógyulni. Markó Béla RMDSZ-elnök május végén Budapesten azt mondta: az RMDSZ nem helyesli, hogy fideszes politikusok a Magyar Polgári Párt (MPP) mellett kampányolnak Erdélyben, a helyhatósági választások előtt. /Törzsök Erika: a józan ész diadalmaskodott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök a választások utáni helyzetet úgy jellemezte, hogy van egy erős szövetség, az RMDSZ, és egy rajta kívül álló csoportosulás, az MPP, amelyre oda kell figyelni. Amennyiben az MPP önkritikát gyakorol, és úgy döntenek, hogy az RMDSZ-szel vagy a szövetségen belül fog velük dolgozni, azt nem utasítják el. Az MPP-nek döntenie kell, hogy azzal a Szász Jenővel képzeli-e el jövőjét, aki már kétszer megakadályozta az egyeztetést – szögezte le a Magyar Hírlapnak Markó Béla szövetségi elnök. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

Markó Béla RMDSZ-elnök június 20-án Sepsiszentgyörgyön kijelentette: az RMDSZ nagyon jó eredményeket ért el a helyhatósági választásokon, s a romániai magyar közösség ismét bizalmat szavazott az általa vezetett szövetségnek és jelöltjeinek. – Szükségünk van azokra a szavazatokra is, amelyeket nem mi kaptunk, bár ezek száma nem nagy – mondta Markó Béla, aki ezúttal is meghívta az RMDSZ-en kívüli csoportokat, hogy jöjjenek és politizáljanak a szövetségen belül. /Markó: minden szavazatra szükségünk van. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./