Ismét egy asztalhoz ül Tőkés László és Markó Béla, miután az RMDSZ elnöke elviekben igent mondott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjének találkozót sürgető kérésére. „Végképp elérkezett az ideje az erdélyi magyar összefogásnak. Hogyha ezt elszalasztjuk, erdélyi magyarságunk nem fog megbocsátani nekünk” – írta Markóhoz intézett levelében Tőkés László. Az EMNT elnöke közölte: megítélése szerint az RMDSZ helytelen következtetéseket vont le a helyhatósági választások eredményeiből. „Kísérteties, hogy az őszi EP-választások esetében hasonló tévedésbe estek” – fogalmazott a püspök-politikus, aki szerint a választásokon nem az RMDSZ, hanem hatalmi pozíciói bizonyultak erősnek. „Isten szerelmére és az erdélyi magyarság érdekében kérem, hogy ne folytassák egypárti, kirekesztő politikájukat, másfelől hagyjanak fel a választásokat követő pártbéli tisztogatásokkal” – írta levelében a püspök politikus, aki Toró T. Tibor RMDSZ-es képviselőt kérte fel arra, hogy közvetítsen az időpontról a felek között. „Eddig sem zárkóztam el, s most sem zárkózom el attól, hogy egy asztalhoz üljek Tőkés Lászlóval” – reagált Markó Béla. Megjegyezte: Tőkés levelében azt próbálta érzékeltetni, hogy „semleges” álláspontot képvisel az erdélyi magyar politikai szervezetek közötti vitákban. „Ez azonban nem így van. Tőkés László a legmarkánsabban képviseli mindazt, ami az RMDSZ-en kívüli szervetek tevékenységében irányadó” – fogalmazott Markó, aki nem bánná, ha az RMDSZ-en kívüli szervezetek a választási eredményekből kiindulva „megpróbálnának önkritikát gyakorolni”. Tőkés László és Markó Béla tavaly, az európai parlamenti választások előtt tárgyalt utoljáraMarkó Béla újabb választási kiértékelőt tartott, ismét hangoztatta: az RMDSZ egyedül is megállná a helyét az őszi parlamenti választásokon. /Cs. P. T., D. M. E. : Újabb Markó–Tőkés-találkozó. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Ma sokat beszél Európa Koszovóról, keveset a magyarokról: sokkal jobban kellene méltányolni a Kárpát-medencei magyar politikai szervezetek felnőtt, felelős magatartását, stabilitásra törekvését, európai léptékű politizálását. Azt az önmérsékletet és együttműködési készséget, amely hozzájárult országaink európai integrációjához – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke június 21-én, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen, a szlovákiai Dunaszerdahelyen. Az eseményen jelen volt többek között és beszédet mondott az Európai Néppárt–Európai Demokraták EP-parlamenti frakciójának vezetője, Joseph Daul, Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke, valamint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is. A résztvevőket Csáky Pál, az MKP elnöke üdvözölte, aki beszédében hangsúlyozta, jó lenne végre tudomásul venni, hogy a szlovákiai magyarok nem a más kenyerét eszik, és ildomos lenne, ha a szülőföldjükön nem tekintenék koloncnak a félmilliónál népesebb szlovákiai magyar közösséget. Markó Béla úgy vélekedett, az MKP példát mutat a többi határon túli magyar közösségnek, de Magyarországnak is az összefogásból. Az utóbbi időben újból és újból megkísérlik egyesek valamiféle többpártrendszer bevezetését a magyar közösségben. Legutóbb az önkormányzati választásokon bizonyosodott be, hogy az erdélyi magyarság bölcsebb nálunk, politikusoknál, és egységet akar, elsöprő többséggel az RMDSZ-t támogatta – szögezte le. Kiosztották a szlovák parlament magyar képviselői által 1994-ben alapított Pro Probitate-díjat, amelyet a mártírhalált halt egykori felvidéki magyar politikus, Esterházy János erkölcsi örökségéhez méltó helytállásért évente ítélnek oda. A díjat az idén Sidó Zoltán, a Csemadok egykori országos elnöke kapta. /Az összefogás példája. A 10 éves MKP-t ünnepelték Dunaszerdahelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Elfogadta Tőkés László tárgyalási felkérését az RMDSZ elnöke. Várhatóan július elején sor kerül a Tőkés László és Markó Béla közötti megbeszélésre, amelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az RMDSZ elnöke a romániai helyhatósági választások eredményét, valamint az erdélyi magyar együttműködés megteremtésének esélyeit elemezné. Tőkés arra kérte az RMDSZ vezetőségét, vizsgálják felül „hatalmi optikájukból” eredő helyzetmegítélésüket. Válaszlevelében Markó Béla július 3-át vagy 5-ét, helyszínként pedig a marosvásárhelyi Bernády-házat ajánlotta Tőkésnek. /Rostás Szabolcs: Markó Béla is egyeztetne. = Krónika (Kolozsvár), jún. 24./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelében válaszolt Tőkés László személyes találkozót javasoló levelére, kifejtve, ő is hasznosnak tartja a kialakult helyzet megvitatását. /Markó július 3-án találkozna Tőkéssel. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

Az RMDSZ az előrejelzéseket meghazudtoló, jó eredményeket ért el a helyhatósági választásokon, és mérhetően nőtt a szövetség támogatottsága az európai parlamenti választásokhoz képest. Reméljük, ez a növekvő tendencia az őszi parlamenti választásokra is megmarad – jelentette ki Markó Béla bukaresti sajtótájékoztatóján. – Még van az a 14-15%, akik nem szavaztak az RMDSZ-re, tehát vannak tartalékaink, ha sikerül az elégedetlenségek okát megtalálni, és választ is találni rájuk – fogalmazott. Markó az eredmények közé sorolta a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, illetve a zilahi alpolgármesteri helyeket, illetve a Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Bihar megyében szerzett alelnöki tisztségeket. A helyi és a megyei szervezetek nagy része az RMDSZ jelenlegi kormányzó partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal alkot tanácsi többséget, de esetenként egyezség született a Szociáldemokrata Párttal és a Demokrata-Liberális Párttal is. /Növekvőben az RMDSZ támogatottsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

A Markó–Tőkés találkozó a napokban megtörténik, a közvetlen RMDSZ-elnök–MPP-elnök eszmecserére azonban aligha lehet számítani. A lap munkatársa megmagyarázta: nem hasonló súlycsoportbeliek, továbbá Szász Jenő MPP-elnök sorozatos RMDSZ-szidalmaival hiteltelenségét bizonyította. Az újságíró szerint Szász Jenő leszálló ágba került, és alighanem szép lassan kihull a rostán. Az MPP-s tanácsosok és polgármesterek számbeli aránya nem éri el a bejutási küszöbre vonatkozó zsarolási szintet, és így kénytelen-kelletlen üdvözlik a Markó–Tőkés-találkozót. /Székedi Ferenc: Alma a fa alatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Indulatokat szított az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében a választási kampány. Az RMDSZ tíz marosvásárhelyi körzeti vezetője írta alá azt a beadványt, amelyikben kifogásolják Borbély László polgármesterjelölt kampánystratégiáját. A választási versenyben alulmaradt Borbély úgy vélte, az aláírók a hozzá nem értésüket próbálják leplezni a beadvánnyal. „Nem tartom jónak, hogy a sajtó nyilvánossága előtt zajlik a választási kampány visszásságainak a megvitatása. Fogalmam sincs, hogy került ki a levelünk a sajtóba” – nyilatkozta Gál Éva, a marosvásárhelyi VIII. RMDSZ-körzet vezetője arra a beadványra utalva, amelyet az RMDSZ országos és megyei vezetőihez intéztek, és amelyben Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányát bírálták. A június 8-án kelt levélben az aláírók állítják: a körzetek egyes jelöltállító gyűlésein minősíthetetlen dolgok történtek. „Szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket, a fizikai fenyegetéstől sem riadtak vissza, s egy esetben tettlegesség is történt, amikor a III-as körzetben meglökdösték a házigazda református lelkészt és a körzeti elnököt. A VIII-as körzet választmánya – tartva a választásokra kiható negatív következményektől – levélben tájékoztatta mindezekről Markó Béla szövetségi elnököt, a levélre azonban nem érkezett válasz. ” Azt is kifogásolták, hogy Borbély László és kampánycsapata követelte a választási biztosok lecserélését. Az aláírók szerint Borbély László független jelöltként viselkedett. A tanácsosjelölteket nem vonta be a kampányába, kizárólag egyéni plakátjai voltak. Mi több, bírálta is a városi tanácsot, holott abban az RMDSZ-t képviselte a többség. A levelet dr. Benedek István, Klementisz János, Zöld István, Papp Mária, Gráma János, Gál Éva, Török Gáspár, Szász Lajos, Szakács János és Szilágyi László írta alá. „Nekem nincs szükségem közleményekre. A megyei képviselők gyűlésén vizsgálat indítását fogom kérni az ügyben” – nyilatkozta minderre Borbély László. /Máthé Éva: Borbély Lászlót hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A napokban nyilvánosságra került az a levél, amelyet az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete, illetve az Elnökök Konzultatív Tanácsa nevében 9 körzeti elnök írt alá, és amelyben „a választásokat megelőző és a választások alatti történéseket” kívánták Markó Béla szövetségi elnök, az SZKT és a TKT állandó bizottságai, a Maros megyei ügyvezető elnökség és Kelemen Atilla megyei elnök tudomására hozni. A levélírók Borbély Lászlót és csapatát tartják felelősnek azért, hogy az RMDSZ elveszítette többségét a városi tanácsban. Az aláírók szerint a jelöltállító gyűléseken „szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket”. Az újságíró nem levélírókat, hanem a „legkompetensebbeket” kérdezte, dr. Kelemen Atillát, a megyei szervezet elnökét és Borbély Lászlót. Kelemen Atilla feleslegesnek tartja ezt a vitát, mondván, Borbély László kampánya profi kampány volt. Nem bűnbakot kell keresni, magyarázta. Borbély László szerint a levélírók elrugaszkodtak a valóságtól. Borbély úgy látja, nem volt túlzás a szavazóbiztosok nagy részének a kicserélése. /Mózes Edith: Bűnbakkeresés RMDSZ-módra. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kritikusan megállapította, hogy a Magyar Polgári Párt /MPP/ súlyos vereséget szenvedett, Szász Jenő, a MPP elnöke viszont optimista, és úgy véli, a lehetőségekhez képest pártja jól teljesített. Árus Zsolt, az MPP alelnöke /Gyergyószentmiklós/ Szász Jenő véleményét osztja: a lehetőségekhez képest jó eredmény született, az elvárásaikhoz képest azonban szerény. Az MPP nem számolt azzal, hogy mekkora hatással van a romániai magyarságra az RMDSZ által immár 18 éve hangoztatott egységpropaganda. Árus Zsolt szerint voltak kampányhibák. Jó lett volna, ha Székelyudvarhely polgármestere, Szász Jenő vagyonnyilatkozatát felteszi a hivatal honlapjára. Az autonómia ügye mindenképpen a választás nyertese marad. Magyar pártállástól függetlenül az autonómia gondolata volt a helyhatósági választások fő vezérfonala. Árus szerint Markó Béla félretájékoztatja a közvéleményt, amikor azt nyilatkozza, hogy az RMDSZ kétszer is próbálkozott megállapodni, és ez az MPP miatt nem sikerült. Ennek az állításnak éppen az ellenkezője igaz. Árus hangsúlyozta: az MPP nem azért fog dolgozni a következő hónapokban, hogy az RMDSZ mai képviseletét visszajuttassa a parlamentbe. /Makkay József: MPP: a parlamenti képviselet nem cél, hanem eszköz – Interjú Árus Zsolttal, az MPP alelnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 25./

„Az elmúlt három és fél év tapasztalatait és eredményeit mérlegelve elmondható: magyar iskolák, oktatási intézmények létesültek, jó néhány helyen sokkal jobb körülmények között tanulhatnak a gyerekek és dolgozhatnak az oktatók” – mondta Markó Béla szövetségi elnök azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a decentralizációs törekvések, illetve az oktatás minőségével kapcsolatos kérdések megvitatása céljából kezdeményezett Bukarestben az RMDSZ. „Sikerült több kezdeményezés esetében érvényesíteni akaratunkat: a nyelvhasználat, anyanyelvi oktatás sajátos kérdéseiben” – mondta Markó. Pásztor Gabriella oktatási államtitkár jelezte, hogy új anyanyelvi tanterv készült, ugyanakkor a szórványban élő, magyar nyelven tanuló gyerekek számára is új tanterv jelenik meg. /RMDSZ: még mindig késik a tanügyi decentralizáció. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

Július 5-én ül le tárgyalni Markó Béla az RMDSZ és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Marosvásárhelyen. A püspök Toró T. Tibor képviselő közvetítésével azt üzente, elfogadja az RMDSZ elnöke által felajánlott egyik időpontot, s a javasolt tárgyalási helyszínt, a vásárhelyi Bernády-házat. /Cs. P. T. : Markó–Tőkés jövő hétvégén. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a Számvevőszék helyzetének tisztázása érdekében egyetért a rendkívüli parlamenti ülésszak összehívásával. Amennyiben rendkívüli ülésszak összehívásáról döntenek, napirendre lehet tűzni a volt miniszterek ügyét is – fejtette ki. /Markó egyetért a rendkívüli ülésszakkal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Június 28-án tartották az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) ülését a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. – Önkritika nélkül nem megy! Sem nekünk, sem másnak – figyelmeztetett Markó Béla, az RMDSZ szövetség elnöke. Kifejtette, az erdélyi magyarság elsöprő többségben az RMDSZ-re voksolt, s ezáltal a szövetség fölényesen megnyerte a helyhatósági választásokat. Az SZKT jóváhagyta a Romániai Magyar Vállalkozói Platform megalakulásáról szóló határozattervezetet. Markó gratulált az RMDSZ jelöltjeinek az elért eredményekért (184 polgármester, 2195 helyi tanácsos, 89 megyei tanácsos, 4 megyei elnök, 9 megyei alelnök, 231 alpolgármester), megköszönte a választók bizalmát, majd megállapította, hogy „a választók bölcsebbnek bizonyultak, mint veszekedő politikusaik, és továbbra is az egységre, az összefogásra adták voksukat, ismét bizalmat szavaztak az RMDSZ-nek”. Markó 11 pontban foglalta össze következtetéseit: a román politikai pártok közti új egyensúlyi helyzet; a kis pártok meggyengülése; a nacionalista retorika és az NRP visszaszorulása; a nem magyar szavazatokkal győző magyar jelöltek sikere (Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya); az RMDSZ megerősödése – bukaresti, budapesti és brüsszeli megítélés szerint is; nem vált ténylegesen kétpólusúvá a romániai magyar politika, az RMDSZ-en kívüli csoportok támogatottsága mindössze 15 százaléknyi; az RMDSZ 160 ezer szavazattal kapott többet, mint a tavaly novemberi EP-választásokon; a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával megerősödtek a megyék, lehetőség nyílik az újabb decentralizációra; a reform az RMDSZ-en belül zajlik; őszre felkészült, elkötelezett parlamenti csoportot kell biztosítani. Azokban a szervezetekben, amelyek a júniusi választásokon nem voltak sikeresek, Markó szorgalmazta a tisztújítást. Az RMDSZ-nek elemeznie kell kapcsolatát a magyarországi pártokkal, méltányolnia kell, hogy voltak pártok, amelyek eddig is mérvadónak tekintették a szövetség véleményét, és remélhetőleg a Fidesz is képes lesz az önkritikára. Kelemen Hunor ügyvezető elnök és kampányfőnök hangsúlyozta, az MPP és Szász Jenő pártelnök kampányát Magyarországról is támogatták. Szerinte profi volt a kampány. Lakatos Péter (Partium Platform) követelte: „ismerjék be tévedésüket” azok, akik „MPP-s megyei tanácsosi listát indítottak a Partiumban”, de csak 2 százalék alatti eredményt értek el. Bárányi Ferenc (Kereszténydemokrata Platform) kompromisszumot javasolt Szász Jenővel és pártjával. Winkler Gyula (Szórvány Platform) az idei kampány „újdonságait” elemezte: román pártok magyar jelölteket indítottak, magyar nyelvű üzenetekkel, szórólapokkal kampányoltak, miközben ezúttal a szórványban is indultak „független” magyar jelöltek. /Tibori Szabó Zoltán: Önbírálat, tisztújítás, készülés a parlamenti választásokra. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete elnökének tudomása szerint a Borbély Lászlót támadó „kerületi levél” nem tett jó hatást a közhangulatra. /Lokodi Imre: Vége a kampánynak, kezdődik a kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Nyílt levélben szólította fel Szász Jenő MPP-elnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy hagyjon fel a gyűlölködéssel, a nemzeti kishitűséggel, a politikai kirekesztéssel, a hatalmi gőggel és az erőfitogtatással, s működjön együtt az MPP-vel, mert különben az erdélyi magyarság elveszíti parlamenti képviseletének súlyát, törvényhozási képviselőinek számát. Szász Jenő választási koalíciót javasolt, amelyben a két párt megőrizhesse „önállóságát és sajátos arculatát”, együtt készítsenek országos választási térképet, s a jelöltállítás a személyi alkalmasság és a politikai arányosság szempontjainak figyelembevételével történjen. /Szász Jenő koalíciót akar. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ „Felelős együttműködés hiányában ősszel is elveszíthetjük az erdélyi magyar választópolgárok több, mint felét, azaz minden második erdélyi magyar honfitársunkat, akik nem mennek el szavazni vagy, ha mégis, akkor már nem magyar pártokra szavaznak” – áll a Markó Béla szövetségi elnökhöz címzett levélben. „Szó sem lehet választási koalícióról” – kommentálta az MPP javaslatát Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A politikus azért zárja ki az együttműködésnek ezt a formáját, mert választási koalíció esetében a parlamenti küszöb ötről nyolc százalékra nő. Az ügyvezető elnök ehelyett más együttműködési formát javasol a két alakulat között. Kelemen Hunor szerint az MPP jelöltjei – az arányosság elve alapján – az RMDSZ színeiben indulhatnának a választásokon. /Cs. P. T. : Választási koalíciót akar az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Több mint négyszáz jelöltet kell állítania az RMDSZ-nek az őszi parlamenti választásokra, s az új választási törvény ismeretében gyakorlatilag nem lehet megjósolni, hogy melyik jut majd be a törvényhozásba. Ez és a jelöltek után befizetendő garancia komoly terhet ró a szövetségre, fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A novemberben esedékes parlamenti választás, ez az új egyéni körzetes kétfordulós választási rendszer egyedülálló a világon. Nagyon rossz rendszer, ugyanis az RMDSZ, amelynek választói nem egyformán oszlanak meg Románia különböző régióiban, meg tudja jósolni, hogy a parlamenti csoportjának körülbelül egy harmada mely egyéni körzetekből kerül majd ki. Azonban két harmadát vagy több mint a felét az országban létező mintegy 400 szenátori és képviselői körzetből fogják kiosztani az RMDSZ-nek, ha eléri a megfelelő százalékot. /Tibori Szabó Zoltán: Szeptember elején ismernünk kellene jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Nincs kétpólusú romániai magyar politika – jelentette ki az SZKT hétvégi ülésén Markó Béla RMDSZ-elnök, és ezzel derékba törte azokat a feltételezéseket, amelyek a magyar „miniparlament” ülését megelőzték, miszerint Markó valamiféle meghatalmazást kapott volna az SZKT-tól arra, hogy tárgyaljon a Magyar Polgári Párttal az őszi választási együttműködésről. Az RMDSZ elnökének fulmináns beszéde felülírta azokat az esetleg felszólalásokat, amelyek így már el sem hangzottak. A Markó-beszéd másik üzenete: egyetlen törzs létezik, amelyből egyszercsak kinőtt egy vadhajtás. A vadhajtás – az MPP – minthogy nem képes önálló életre, a törzstől szívja el az éltető nedvet. /Salamon Márton László: A „jó öreg” és a koravén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa június 28-án tartott ülésén Markó Béla szövetségi elnök kritikusan és önkritikusan elemezte az önkormányzati választások eredményeit, kijelentetve, azokban a szervezetekben, amelyek gyengén szerepeltek a júniusi választásokon, meg kell vizsgálni az okokat és tisztújítást kell kiírni. Kovács Péter felszólalásában élesen támadta a gyergyószentmiklósi és a marosvásárhelyi RMDSZ-t. Szerinte a gyergyószentmiklósi polgármester képtelen volt kihasználni a kormánytámogatásokat, a helyi RMDSZ pedig "nem volt képes vagy nem akart a város érdekében dolgozni". Azt állította, hogy Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányában "több száz önkéntest bevonva sok ezer marosvásárhelyi lakoshoz eljutott", ezzel szemben a városi szervezet "egyedüli eredményeként azt említhetném, hogy a kampány ideje alatt nem tettek keresztbe a polgármesterjelöltnek". Kovács Péter szerint a marosvásárhelyi RMDSZ szervezetek vezetőinek félre kell állniuk, fiatal embereknek kell átadniuk a szervezetet. Dr. Kelemen Atilla visszautasította a vádakat, olyanok oktatják ki arról, hogy mit kell tenni Maros megyében, akik nem ismerik a helyi viszonyokat. Dr. Benedek Imre megyei tanácsos szerint Kovács Péter megosztja a közösséget. Markó Béla azzal a Kovács Péter-féle állásponttal, hogy kuss az idősebbeknek, nem értett egyet, de ezt stílusbéli különbségnek nevezte. /Mózes Edith: Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. Nemcsak "stílusbeli" különbségek az SZKT ülésén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

Az 1992-es helyhatósági választások előtt Borbély László akkori Maros megyei RMDSZ-elnök szándékosan elhallgatta az RMDSZ-tagok, a helyi magyar értelmiség javaslatait, és mindenki ellenében kierőszakolta Káli Király István jelölését. Ennek csúfos kudarc lett az eredménye, Káli Királyt kizárták, a helyette jövő Pokorny Lászlót pedig már megválasztott marosvásárhelyi polgármesterként járatták le. Az akkori miniszterelnök, Teodor Stolojan jóindulatán múlott az újabb marosvásárhelyi polgármester-választás elrendelése, aminek nyomán Nagy Győző lett az új polgármester. Tőkés László, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnöke mondotta, hogy a Maros megyei szervezetnek ezek után illene lemondania. Innen ered Borbély Lászlónak a Tőkés Lászlóval szembeni mérhetetlen ellenszenve. 1996-ban Zonda Attila elnöksége alatt a megyei RMDSZ-küldöttek nyolc jelölt meghallgatása után választották ki Fodor Imrét polgármesterjelöltnek. Borbély Lászlónak, Markó Bélának és társaiknak nem tetszett ez a fajta túl demokratikus választási elv: attól tartottak, hogy a képviselő- és szenátorjelöltek hasonló kiválasztásával meglepetések érhetik, és nem ők kerülnek majd a parlamentbe. Mindent megtettek a megyei elnök, Zonda Attila megbuktatásáért még annak árán is, hogy a helyi magyarság soraiban ennek negatív visszhangja lesz. A 2000-es helyhatósági választások előtt Markó Béla bejelentette: mivel Marosvásárhelyen a román lakosság túlsúlyba került, meg kell fogalmazni az új Marosvásárhely-stratégiát. A cikkíró, Gaál Márton szerint biztosra vehető, hogy megegyeztek a megyei tanácsban többséget alkotó román pártokkal, hogy Marosvásárhely polgármesteri székét átengedik a román jelöltnek, amennyiben emberükből, Virág Györgyből román segítséggel megyei tanácselnököt faragnak. Az egyezséget Frunda György somostetői villájában hozták tető alá, ahol szemtanúk szerint 6-7 RMDSZ-es csúcsvezető és Dorin Florea tárgyalt. Utána kétszínűségből krokodillkönnyeket hullattak és bánkódtak a polgármesteri szék elveszítése miatt. 2004-ben már az RMDSZ sem reménykedett Kelemen Atilla győzelmében. Jelölését kényszermegoldásnak tartották Markóék is. A 2008-as helyhatósági választások előtt Borbély László keményen szervezkedett, hogy ő szeretne az RMDSZ jelöltje lenni. Az időközben bejegyzett Magyar Polgári Párt felkérte Bölöni Lászlót, hogy vállalja el Marosvásárhely polgármester-jelöltségét. A jeles edző igent mondott. Borbély László vezetésével az RMDSZ-stáb suttogó propagandába kezdett, igyekeztek lejáratni Bölönit. Borbély László üzent Bölöninek, hogy Marosvásárhelynek már van polgármester-jelöltje. Ekkor született meg Bölöni László nyilatkozata, hogy csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha az RMDSZ is őt támogatja. Azután a választáson jött a vereség. A magyar választók fele nem ment el szavazni Marosvásárhelyen. Borbély László személye sok magyart tartott távol a szavazóhelyiségektől. /Gaál Márton közgazdász: Késő bánat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./

Tőkés László, EP-képviselővel folytat tárgyalásokat Markó Béla, az RMDSZ elnöke július 5-én, Marosvásárhelyen. Markó sajtótájékoztatóján közölte: a tanácskozás célja az esetleges együttműködési lehetőségek feltérképezése az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a romániai magyarok 85%-a továbbra is az RMDSZ-t tekinti hiteles érdekképviseleti szervezetének. Az RMDSZ július 4-én, Székelyudvarhelyen tartja újonnan megválasztott polgármestereinek találkozóját. /Markó–Tőkés találkozó Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ A magyar választók elutasították a kétpólusú érdekképviseletet – jelentette ki Markó Béla. Kizárta az RMDSZ–MPP-koalíció lehetőségét. Arra a felvetésre, miszerint a módosított választási törvény elvileg lehetővé tenné egy pártszövetség számára is a parlamenti képviselet alternatív küszöb (egyéni választókerületben szerzett hat képviselői és három szenátori mandátum) révén való elérését, Markó kifejtette: nem akarnak az RMDSZ irányvonalán változtatni, mert „nem erre kaptak felhatalmazást a választóktól”, de nyitottak az RMDSZ-en kívüli csoportok felé. /B. S. : Markó Béla: nincs irányváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

,,Egyesítsék az erőket az autonómiáért" ― ezt javasolja Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Markó Béla RMDSZ-elnöknek a hét végén esedékes tárgyalásukon ― jelentette ki Tőkés László független EP-képviselő marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. Tőkés szerint az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményei azzal magyarázhatóak, hogy a magyar közösség többsége ,,a megszokott módon szavazott", illetve, hogy a szövetségnek közigazgatási fórumok és módszerek álltak rendelkezésére ,,a választók befolyásolására".,,Az RMDSZ propagandája nagyon jó volt, mivel az autonómia politikai motívumát is felhasználta. Négyévente, minden választáskor zászlóra tűzték az autonómia ügyét, de két választás között elfeledkeztek róla. Szombaton azonban azt javasoljuk Markó Béla úrnak és az RMDSZ vezetőségének, hogy az autonómiáért egyesítsük erőinket" ― mondta Tőkés. /Farkas Réka: Közösen az autonómiáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

Az RMDSZ győzött a helyhatósági választásokon, és nem csupán politikai ellenfelein, hanem elsősorban a kishitűségen, a reménytelenségen, az önfeladáson aratott győzelmet, jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök július 4-én Székelyudvarhelyen, az RMDSZ polgármestereinek első találkozóján. A találkozón Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter a regionális operatív programokról, Borbély Károly informatikai tárcavezető pedig a távközlés és informatika területén kínálkozó új pályázási lehetőségekről tartott előadást. /Egy erős, egységes érdekképviseletre szavazott az erdélyi magyarság. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Nem közeledtek az álláspontok az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttségeinek július 5-én Marosvásárhelyen tartott találkozóján azzal kapcsolatban, hogy az RMDSZ miként működhetne együtt a Magyar Polgári Párttal (MPP) az őszi parlamenti választásokon. Mind Markó Béla, mind Tőkés László fontosnak tartja az erdélyi magyarság összefogását, de az együttműködés konkrét formáit illetően a felek egyelőre csak egymást kizáró megoldásokat támogatnak. Tőkés és Markó szerint „nemzeti összefogásra” van szükség Romániában a magyarok között, egyrészt Erdély modernizációja céljából, másrészt pedig az autonómia megvalósítása érdekében. Ehhez elengedhetetlen a politikai összefogás. Az RMDSZ „belső koalíciót” javasolt, az arányosság elve alapján az MPP politikusai a szövetség listáin jelöltetik magukat képviselőnek és szenátornak. A választások után pedig mindenki folytathatná saját politikai tevékenységét, a frakción belül pedig minden szavazás előtt egyeztetnének. Az MPP viszont választási koalíciót javasol. Maga Tőkés állapította meg, hogy az RMDSZ-nek a belső koalíciós javaslata és az MPP-nek a választási koalícióra vonatkozó kezdeményezése „kizárja egymást”. Markó ismét hangsúlyozta, hogy az RMDSZ 85–15 százalékos arányban múlta felül az MPP-t, ezt az értékelést azonban Tőkés „leegyszerűsítőnek” tartja. Hangsúlyozta, hogy a statisztikai számok sokszor megtévesztők, és emlékeztetett: Székelyföldön az MPP az országos aránynál jobban szerepelt. Tőkés szerint a mostani találkozó „jó irányba mutatott”, és az EMNT folytatni kívánja a közvetítőmunkát. /Borbély Tamás: Egyelőre csak elvben ért egyet az összefogásról Markó és Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./ „Ez a találkozások első köre volt, valószínűnek tartom, hogy a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen folytatódni fog az egyeztetés, a magyar politikusoknak szót kell érteniük” – mondta Szilágyi Zsolt, Tőkés László kabinetfőnöke. A Markó–Tőkés-tárgyalások hátterében Kelemen Hunor–Szilágyi Zsolt-tanácskozás zajlott. /Antal Erika, Lokodi Imre: Markó–Tőkés: „kívül” vagy „belül” folytatják? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Fából vaskarikának tartja az RMDSZ belső koalícióra vonatkozó javaslatát Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. /Máthé Éva, Gazda Árpád: Koalíció az RMDSZ-ben? = Krónika (Kolozsvár), júl. 7./

Az RMDSZ-en belüli fiatalításról, az erdélyi magyar politika folytonosságáról beszélt július 9-én a fiataloknak Markó Béla RMDSZ-elnök a tusnádfürdői EU-tábor második napján. Az önkormányzati választásokon Borboly Csaba, illetve Tamás Sándor megyei tanácselnök-jelöltek fiatalabbak voltak, mint MPP-s ellenfeleik. Markó kifejtette: a reformok, illetve a változások jelen vannak az RMDSZ-ben, néha komoly belső vitákat is kavarva. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ nem autokratikus szervezet, ugyanis különféle platformokba tömörülve több politikai elvet valló tagjai vannak, ráadásul a megyei szervezetek autonómiája sokkal nagyobb, mint egy átlagos pártnál. A táborban a környezetvédelmi témájú beszélgetésen előadást tartott Nagy Zoltán, az Országos Környezetvédelmi Ügynökség elnöke, Darabos Attila, a Sapientia EMTE társult oktatója, Pásztor Gabriella oktatási államtitkár, valamint Poszet Szilárd, a Sapientia EMTE adjunktusa. /Horváth István: Csodavárás helyett munka. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2007 után a tudományos igényű magyarországi stratégiai tervezés nem hagyhatja figyelmen kívül az együttműködést a szomszédos államokkal, és nem hagyhatja figyelmen kívül a határokon túl élő magyar közösségek szempontjait. Erről az új történelmi helyzetről folytatott az elmúlt év során konzultációkat Glatz Ferenc, az MTA Stratégiai Tanulmányok vezetője Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártja elnökével, Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. Megállapodtak, hogy július 8-án, Budapesten szűk körben, szakértők jelenlétében közös baráti eszmecserére jönnek össze. A vitára az akadémiai Stratégiai Tanulmányok vezető kutatóit, intézetigazgatókat és az EU-ban a kisebbségi kérdésben illetékes magyar parlamenti képviselőket hívtak meg. A találkozón egyetértés született a következőkről. Mind a magyar állam, mind a határokon túli kisebbségi magyar politikai szervezetek legyenek továbbra is elkötelezettek az európai kontinens etnikai-nemzeti sokszínűségének megtartásában és modernizálásában. A kisebbségi magyarság politikai szervezeteinek – de ugyanígy a magyar államnak – továbbra is fontos feladata a kisebbségek közösségi érdekérvényesítése és a magyarok önazonosságának erősítése. Olyan magyar nyelvű politikai szervezeteket tartanak kívánatosnak, amelyekben mind a nemzeti, mind a világnézeti-szociális önazonosságok megférnek. Kívánatos, hogy a térség magyarsága az itt élő különböző népek egymásrautaltságának megfogalmazója és az együttműködés ösztönzője legyen. A tudományos igényű magyarországi stratégiai tervek számoljanak a határon túli magyar politikai és értelmiségi elit együttműködésével. Legyen a térség magyarsága a regionális modernizációs stratégiai programok tervezésének és végrehajtásának motorja. Új szövetséget kell találni a párt- és szakértelmiség között. Tudomásul kell venni: a szakpolitika is része a nemzetpolitikának. A 2007 után kialakult új helyzetben, számba kell venni a magyar-magyar politikai kapcsolatok eszköztárát és intézményeit. A budapesti találkozón megegyezés született konkrét témakörökben szakmapolitikai stratégiai tervező testületek létrehozására. Ezen testületek helyzetfelmérés után konkrét cselekvési programokat fogalmazhatnak Négy stratégiai szakpolitikai tervező testületet hívnak létre szeptember 15-ig. Ezek: Kultúrpolitika (oktatási intézményrendszer és kulturális örökség katasztere); Természet- és vízgazdálkodás (éghajlatváltozás, mezőgazdálkodás és vízgazdálkodás, Duna-program); Területfejlesztés (határ menti térségek és vidékfejlesztés); Térbeli elérhetőség, infrastruktúra (közlekedés, informatika); Emberi és kisebbségi jogok Európában; A programok előkészítő munkálatait az MTA Stratégiai Tanulmányok Programbizottsága koordinálja. Csáky Pál, Glatz Ferenc, Markó Béla, Pásztor István /Nyilatkozat. Európai magyarságpolitika. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezet nyílt levélben szólította fel Fodor Gábort és az SZDSZ más politikusait, hogy ne látogassanak Erdélybe, ne kezdjék el lerombolni azokat „a bástyákat, melyek eddig meg tudták tartani közösségként az erdélyieket”. Fodor Gábort szabaddemokrata pártelnököt július 11-re várják Erdélybe. Fodor Gábor Tusnádfürdőn találkozik Korodi Attila környezetvédelmi miniszterrel, valamint az RMDSZ európai parlamenti képviselőivel. Marosvásárhelyen Markó Béla RMDSZ-elnökkel ül közös asztalhoz. A levél szerzői az SZDSZ-vezetők kijelentésére utalnak, akik elmondták: első „külföldi” útjuk Erdélybe vezet. „Az Önök szemében külföld, ami magyar föld volt ezer éven át, s amit az Önök szellemi elődeik vesztegettek el”– írták. „Önök valóban külföldiek itt. Mindaz, amit Erdély jelképez és jelképezett a századok során, idegen értékek véletlenszerű halmaza az Önök számára. Megjegyezzük, otthon ugyanúgy külföldinek számítanak nemzetidegen elveikkel” – olvasható a levélben. /EMI-levél Fodor Gábor SZDSZ-elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tusnádon – fiatal hívei körében – arról ejtett szót, hogy nem kellene túlünnepelni a helyhatósági választásokon elért eredményeket. Az RMDSZ továbbra is mereven viszonyul ellenfeleihez, s nem tud túllépni azon a meggyőződésén, hogy ő az igazság egyetlen letéteményese. A jelenlét, a magyar voksolók száma az alfája és ómegája az őszi általános választásoknak. Botorság mind az RMDSZ, mind az MPP részéről, hogy viszonyítási alapnak az európai parlamenti választásokat tekintik. Az RMDSZ-nek és az MPP-nek tárgyalni kell az új egységről. /Simó Erzsébet: Önmérséklettel, önelégültség nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. Annak ellenére, hogy 1997 óta Tusnádfürdő ad otthont a tábornak, a név nem változott, mert elsősorban egy értékrendhez kötődik. Tusványos szabad eszmék szabad tereként (Toró T. Tibor megfogalmazása) kelt életre az 1989-es forradalmat követően. És szabad eszmék szabad tere volt akkor is, amikor elhangzott, hogy az RMDSZ már köszönő viszonyban sincs a belső demokráciával (Tőkés László, 2002, 2005), és az is, hogy nincs szükség olyan pártokra, amelyek soha nem jutnak be a parlamentbe (Markó Béla, 2005). Talán éppen Tusványos lesz az a hely, ahol a szintézis is létrejöhet. Az első Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort 1990. július 21-30-a között Bálványosfürdőn szervezte meg a romániai Magyar Demokratikus Ifjúsági Szervezet (MADISZ) és a magyarországi Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Átmenet a diktatúrából a demokráciába címmel. A tizenkilenc év során magyarországi magyar, romániai magyar és romániai román politikusok, társadalomtudósok, közírók, művészek és újságírók találkozóhelyévé, a magyar–magyar és magyar– román kapcsolatok fórumává vált. Hosszú időn keresztül román egyetemisták csoportjai is ott voltak a résztvevők között. A tusványosi folyamat a magyar–román és a magyar–magyar párbeszéd folyamatát, a közösségépítés folyamatát jelenti. Tusványos programja legtöbbször egy-egy téma köré szerveződött: Közös kihívások az átmenet során (1995), A posztkommunizmus nyomorúsága (1997), Közép-Kelet-Európából Európába (1998), Közép-Európa? Kelet-Európa? Balkán? Regionalizmus és integráció (1999), Kényszerek és lehetőségek (2001), A polgári kibontakozás Európában (2002), Együtt vagy külön utakon. Integráció és nemzeti érdek (2003), Közép- és Kelet-Európa az Európai Unió bővítése után (2004), Európai kihívás – Értékek és érdekek az Európai Unióban (2005), Egy másik Magyarország – Egy másik Románia (2006). Octavian Buracu, az interetnikai párbeszéd szorgalmazója elmondta, a volt nómenklatúra sikeresen konvertálta politikai hatalmát gazdasági tőkére, és ennek révén az új rendszerben is ők lesznek azok, akik irányítani fogják a társadalmat. Renate Weber, a Romániai Helsinki Csoport tagja 1996-ban előadásában úgy fogalmazott, hogy a félrevezetett és manipulált román közvélemény az RMDSZ által indítványozott autonómiát úgy utasítja el, hogy azt sem tudja, a kifejezés mit jelent. Orbán Viktor elmondta: „a magam részéről teljesen legitim igénynek tartom azt, ha bármely ország területén élő nagyszámú kisebbség azzal lép elő, hogy neki az óvódától a legmagasabb szintű képzésig önálló, saját nyelvű oktatási rendszerre van szüksége. Ez Európában mindenhol legitim igény. ”Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszterként 1999-ben annak a véleményének adott hangot, hogy az egyetemkérdés nem a multikulturalitásról szól, nem történt más, mint hogy a tanügyminiszter politikai okokból vezette be a fogalmat, mert az egyetem attól multikulturális, hogy olyan szellemiség hatja át, amely arra neveli a hallgatókat, hogy más kultúrákat is értelmezni tudjanak, ne elutasítsák, hanem kíváncsiak legyenek a másságra – ez azonban semmi esetre sem az oktatási nyelv függvénye. A 2005-ös szabadegyetemen került sor Markó Béla és Tőkés László találkozójára, melyhez sokan nagy reményeket fűztek. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor túlzás nélkül tekinthető nemzetközi hírű rendezvénynek. Politikai jelentősége vitathatatlan. /Bognár Zoltán, a Tusványos Press szerkesztője: Szabad eszmék szabad tere. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./

Az RMDSZ megyei szervezeteinek szeptember 8-áig ki kell alakítaniuk a parlamenti jelöltlistákat, az erre vonatkozó jelöltállítási szabályzat-tervezetet – jelentette be Markó Béla szövetségi elnök július 11-én Marosvásárhelyen, a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának ülését követően. /RMDSZ-start a parlamenti jelöltlisták kialakítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./ Markó Béla szerint tisztességes ajánlatot tettek az MPP-nek, amikor 85%-15%-os arányú RMDSZ-MPP közös jelöltlistát javasoltak az őszi parlamenti választásokra. Markó Fodor Gáborral, a magyarországi Szabad Demokrata Párt elnökével való találkozóról úgy vélekedett, tárgyalhatnak arról, hogy az SZDSZ új elnöke és vezetősége, hogyan látja ennek a pártnak a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját. /Mózes Edith: Markó Béla: Mi nagyon tisztességes ajánlatot tettünk az MPP-nek nem az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarság érdekében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

Az RMDSZ idén először indul úgy parlamenti választásokra, hogy számolnia kell a Magyar Polgári Párt (MPP) jelentette konkurenciával. Az önkormányzati választások előtti jelöltállításnál most nem alkalmazzák a korábban elsősorban a tömbmagyarság körében végzett közvetlen, titkos, állóurnás előválasztásokat, a jelölteket a megyei küldöttgyűlések rangsorolják, tájékoztatott Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, a területi elnökök kérésére történt ez a módosítás. A tapasztalat szerint a közvetlen, titkos előválasztás nem járt a remélt mozgósító erővel. A Szövetségi Állandó Tanács fenntartja magának a jogot, hogy a megyei szervezetek által tett javaslatokat felülbírálja. Arra a kérdésre, hogy ezt az RMDSZ-ben eddig nem gyakorolt központosító törekvést mi indokolja, Kovács Péter elmondta: testület beleszólása arra korlátozódik, hogy a különböző befutó helyekre kerülő jelöltek milyen választókerületben induljanak. Szintén a SZÁT dönt akkor is, ha sikerült létrehozni a szövetség és az RMDSZ-en kívüli szervezetek közti belső koalíciót. /Sz. K. : Módosította az RMDSZ a parlamenti jelöltállítás szabályait. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./ „Az RMDSZ tisztességes javaslatot tett és újból megismétli azt az MPP-vel szemben” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Markó rendkívül rossznak nevezte a jelenlegi, egyéni körzetes választási rendszert. /Antal Erika: Határidőt kapott az MPP. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

Július végéig kívánja nyélbe ütni a közös választási lista kialakítását Markó Béla a Magyar Polgári Párttal, amelynek átadná a befutó helyek 15 százalékát. „Az MPP semmiképpen sem kíván érdekházasságot kötni az RMDSZ-szel, az alakulat jelöltjei nem fognak a tulipán jegyében részt venni a parlamenti választásokon” – reagált Markó sürgetésére Szász Jenő, az MPP elnöke. Hozzátette: továbbra is a választási koalíció létrehozását szorgalmazza, amelyet szerinte végül Markóék is elfogadnak. /Máthé Éva: Türelmetlen RMDSZ-kérő. = Krónika (Kolozsvár), júl. 14./

Az RMDSZ és SZDSZ találkozón áttekintették a két szervezet közötti együttműködés lehetőségeit, mondta Markó Béla, például az infrastruktúra-fejlesztés, az oktatáspolitika területén, valamint az önkormányzatok közötti kapcsolatokban, és beszéltek az SZDSZ határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseiről. - Együttműködésre van szükség Magyarország és Románia, illetve Magyarország és az erdélyi magyarság viszonylatában – mondta az RMDSZ elnöke, aki szerint közös nevezőre ma is van példa a magyarországi pártok és a határon túli szervezetek között, hiszen a magyar politikusok Brüsszelben és Strasbourgban is együttműködtek számos kisebbségjogi kérdésben. Fodor Gábor SZDSZ elnöke leszögezte: az SZDSZ a leghatározottabban ellenzi azt, hogy a magyarországi politikai megosztottságot exportálják a határon túli magyar közösségekbe. /Példaértékű az RMDSZ és az SZDSZ együttműködése. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 14./