"A zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatalának és a Presbiteri Szövetségnek a szervezésében került sor szept. 18-án Zilahon az Egyházmegyei Nap ünnepségére, amelyet négy évforduló jegyében hirdettek meg: 100 éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, 100 éve került sor a Zilahi Református Wesselényi Kollégium főépületének alapkőletételére, 125 éve született Ady Endre, a kollégium egykori diákja, valamint 200 éve született Kossuth Lajos. Tőkés László püspök azért nem vehetett részt a rendezvényen, mert Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel találkozott Budapesten. Az államfő október 5-én Nagyváradra látogat, ahol részt vesz az Arany János Kollégium hivatalos felavatásán. Molnár Kálmán helyi esperes jelezte: a zilahi Református Kollégium helyzete továbbra is válságos. Egy olyan egyházi iskola többszáz éves múltját ünnepeljük, amelynek diákjai és tanárainak többsége nem vesz részt egyházi rendezvényeken, jegyezte meg. A zilahi kollégium gyakorlatilag megtagadta az együttműködést az egyházzal. Felolvasták Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének az ünneplő gyülekezethez intézett levelét. Starmüller Géza művészettörténész tartott előadást a Wesselényi-szobor-kompozícióról, és annak alkotójáról, Fadrusz Jánosról. A templomi rendezvényt Budai Ilona csodálatos ének-imádsága egészítette ki, majd az egybegyűltek megkoszorúzták a felújítás alatt álló Wesselényi-szobrot és a Wesselényi Kollégium épülete előtti Ady-szobrot. A Kálvineumban Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnökének Ady erdélyiségéről szóló előadása és dr. Csetri Elek akadémikus Kossuth Lajos és Wesselényi Miklós című előadása hangzott el. Az egybegyűltek Magyarország, édes hazám címmel Budai Ilona műsorát hallgathatták meg. /Makkay József: Négyes ünnep Zilahon. A tanárok és diákok nem vettek részt az egyházi rendezvényen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2. és 5. között hivatalos látogatást tesz Romániában Ion Iliescu román államfő meghívására. Fontos politikai eseménynek tekinti Mádl Ferenc hivatalos romániai látogatását, nyilatkozta Ion Iliescu elnök az MTI-nek. Ez a látogatás a román-magyar kapcsolatok nyitottságának, a kölcsönös bizalomnak és a jószomszédi viszonynak a kifejeződése lesz majd, -jelentette ki a román államfő. Szerinte a két ország tervezett stratégiai partnersége az elmúlt években elért eredmények megszilárdítása mellett új dimenziót nyit majd a politikai és gazdasági kapcsolatok, a nemzetközi téren megvalósuló együttműködés számára. - A stratégiai jelentőségű vállalatok privatizációjával járó fokozottabb körültekintés nem azt jelenti, hogy bárkivel szemben is fenntartásunk lenne - tette hozzá. A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban Iliescu hangsúlyozta, hogy Románia elsősorban az általános európai normákhoz kíván igazodni. A román államfő szerint a két ország közös érdeke az, hogy megossza a kisebbségi kérdésben szerzett tapasztalatait. - Vitáink voltak a magyar kedvezménytörvény miatt, mivel úgy láttuk, hogy nem megfelelően közelítették meg ezt a kérdést, és a törvény egyes hátrányos megkülönböztetést tartalmazó elemei nem feleltek meg az európai szellemnek. Ezeket az ügyeket nyíltan, az új történelmi realitásokat figyelembe véve és európai integrációnk távlatában kell vizsgálni, akkor megtaláljuk a legbölcsebb, legmegfelelőbb és legrealistább megoldást - hangsúlyozta. Külön kitért arra, hogy Mádl Ferenc lesz az első magyar államfő, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. (Göncz Árpád 1997-ben tett romániai látogatása nem hivatalos állami jellegű volt.) /Mádl Ferenc romániai látogatása. Ion Iliescu nyilatkozata az MTI-nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2-án hivatalos látogatásra Romániába érkezett. Magyar államfő most tesz első alkalommal hivatalos látogatást Romániában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei, az euroatlanti integráció és a nemzeti kisebbségekkel összefüggő kérdések álltak Mádl Ferenc köztársasági elnök és Ion Iliescu államfő bukaresti tárgyalásainak középpontjában. Iliescu hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszony jelenlegi légköre lehetővé teszi a közelmúlt kényes kérdéseinek nyílt és pragmatikus megvitatását is. A státustörvényről és a magyarországi román kisebbség helyzetéről is eszmecserét folytattak. A megbeszélés után Iliescu elmondta: a román fél egy sor észrevételt és javaslatot tett Budapestnek a státustörvény módosításával kapcsolatban. Mádl jogászként kijelentette: jogi szempontból a státustörvény által biztosított kedvezmények nem diszkriminációt, hanem "jogtöbbletet" jelentenek. Iliescu elnök felkérte a magyar hatóságokat arra, hogy keressenek megfelelő módot a magyarországi románok központi állami intézményekben való képviseletének biztosítására. Mádl Ferenc közölte, közbenjár a magyar intézményeknél a román kisebbség helyzetének javítása érdekében. /Van politikai akarat a román-magyar kapcsolatok elmélyítésére. Mádl Ferenc Romániában. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc köztársasági elnök Bukarestben munkaebéden fogadta az RMDSZ vezetőségét. A találkozáson Mádl Ferenc méltatta az RMDSZ-nek a román politikai életben betöltött szerepvállalását, és külön értékelte, hogy következetes tevékenysége során a szövetség jelentős eredményeket ért el a romániai magyarság számára. A köztársasági elnök különösen az anyanyelvű oktatás, a nyelvhasználat, illetve az államosított ingatlanok visszaszolgáltatása terén elért eredményeket értékelte. Az RMDSZ vezetői tájékoztatták Mádl Ferenc köztársasági elnököt az aktuális politikai helyzetről és a szövetség prioritásairól. Hangsúlyozták, hogy a következő időszakban az egyik leglényegesebb tennivaló az erdő- és földtörvény alkalmazásának folytatása, valamint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megkezdése. A szövetség vezetői ugyanakkor jelezték, hogy jelentős eredmény a Sapientia magánegyetem beindulása Romániában, de az állami magyar nyelvű oktatásban is további pozitív lépésekre van szükség. /Találkozó az RMDSZ vezetőivel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ A magyar-román kapcsolatok jelenlegi helyzete pozitív, fontos a nemzeti kisebbségek részvétele a két ország politikai és gazdasági életében - hangoztatta bukaresti rádiónak adott nyilatkozatában Mádl Ferenc köztársasági elnök. Hangsúlyozta: nagyon fontosnak tartja, hogy a romániai magyar, illetve a magyarországi román nemzeti kisebbség megőrizhesse és fejleszthesse kulturális önazonosságát és anyanyelvét. /Mádl Ferenc: Románia fontos szomszédja Magyarországnak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./ Mádl Ferenc koszorút helyezett az ismeretlen katona bukaresti sírjára, majd A NATO jövője és szerepe Prága után című szemináriumon vett részt. Este díszvacsora keretében Ion Iliescu Románia Csillaga a lánccal érdemrenddel tüntette ki Mádl Ferencet, aki a maga során a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal kitüntetést adta át román kollégájának. /T. Sz. Z.: Dinamikusan fejlődő kapcsolatok. Hivatalos romániai látogatáson Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./"

"A restitúciós törvények mielőbbi alkalmazását, a magyar egyházi és közösségi javak gyakorlatban történő visszaszolgáltatását szorgalmazta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 3-án Bukarestben, a román parlament két házának elnökeivel és a parlamenti magyar baráti csoportok tagjaival folytatott tárgyalásán. Mádl Ferenc a bukaresti református Calvineum-temetőben katonai ceremónia keretében helyezte el az első világháborúban elhunyt magyar katonák leendő emlékművének alapkövét. Az ideiglenes kopjafát katolikus, református, evangélikus és ortodox lelkészek szentelték fel, tövéhez Mádl Dalma asszony helyezett virágcsokrot. A bukaresti egyetemen a magyar államfő a román-magyar együttműködés új perspektíváiról tartott előadást angol nyelven. A magyar államelnök megtekintette a dél-kelet európai bűnözés megelőzési központot (SECI), amelynek jelenlegi igazgatója Bánfi Ferenc magyar rendőrtábornok. A szenátus elnökénél Mádl Ferenc felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus ügyét. Nicolae Vacaroiu a magyarországi románság helyzetének további javítására kérte a magyar elnököt. Valer Dorneanutól a magyar államfő az aradi Szabadság-szobor végleges elhelyezését és a magyar egyházi és közösségi ingatlanok gyakorlatban történő visszaszolgáltatását kérte. Bánfi Ferenc a Szabadságnak elmondta: a SECI-központ az első olyan bűnüldözési együttműködés a délkelet európai országok között, amely bizonyítja, hogy ezek az országok közös célokat képesek megfogalmazni, közös érdekeket találhatnak. A bukaresti SECI-központban 11 ország 18 összekötő tisztje dolgozik, küzdenek a kábítószer-kereskedelem, embercsempészet és terrorizmus ellen. Mádl Ferenc találkozott Emil Constantinescu volt elnökkel, ezt követően pedig Ion Iliescu államfővel négyszemközti záró megbeszélést folytatott. Mádl Ferenc magas magyar állami kitüntetéseket adott át Czédly Józsefnek, a Petőfi Ház igazgatójának (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Paul Drumaru írónak, fordítónak a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Lőrinczi Gyulának, a Petőfi Társaság elnökének a bukaresti magyar művelődési élet szervezéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Molnár Szabolcs egyetemi tanárnak, a bukaresti Hungarológiai tanszék vezetőjének a tanszéken végzett munkájáért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje), Maya Morgenstern színművésznőnek a magyar-román színházi és filmművészeti együttműködés fejlesztéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje), Geo Serban irodalomtörténésznek a magyar irodalom romániai népszerűsítéséért (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje) és Georghe Vida művészettörténésznek a modern magyar képzőművészet romániai megismertetésért végzett munkája elismeréseként (a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje). Mádl úgy értékelte, hogy a magyar-román viszonyban még sok a tennivaló a két ország és két nép jobb együttműködéséért és igazi megbékéléséért. /Tibori Szabó Zoltán: Román-magyar együttműködési perspektívák. Folytatódik Mádl Ferenc romániai látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke sérelmezte az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazásának "halasztgatását", valamint azt, hogy a kormány még nem hagyta jóvá a jogszabály alkalmazási szabályait. Ugyanakkor beszámolt a Mádl Ferenc magyar köztársasági elnökkel folytatott megbeszélés eredményeiről is. Markó elnök elmondta: az egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazási szabályainak tervezetét előkészítették, a minisztériumok pedig jóváhagyták, az utolsó pillanatban azonban "valaki talált valamilyen okot" az elfogadás elhalasztására. Markó Béla tájékoztatta Mádl Ferenc köztársasági elnököt az RMDSZ anyanyelvű egyetemi oktatással kapcsolatos elégedetlenségéről. Az RMDSZ-nek nem sikerült elérnie a magyar állami egyetemi karok és "megfelelő struktúrák" létrehozását. /Halasztgatják a restitúciós törvény alkalmazását. A kormány még nem hagyta jóvá a végrehajtási szabályokat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./"

"A négynapos látogatáson Romániában tartózkodó Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én Marosvásárhelyre utazott, ahol részt vett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) tanévnyitóján a Kultúrpalotában. Később részt vett a Bolyai-év akadémiai konferenciáján, és találkozott a magyar történelmi egyházak vezetőivel. A magyar államfő tiszteletére díszvacsorát adott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora kifejtette: az egyetem él, élni képes, és vállalta a szolgálatot. A rektor köszönetet mondott a magyar népnek és Magyarország kormányának a Sapientia elindításához és működtetéséhez nyújtott segítségért. Rámutatott: az EMTE tizenöt szakán mintegy 150 oktató irányításával ezer diák kezdi meg idén az új egyetemi tanévet. Tonk a magyar nyelvű egyetemi oktatás további fejlesztését sürgette. Hozzátette: nagy a tanulási igény, és mintegy hétezer magyar egyetemi hallgató kénytelen ma Erdély-szerte tetemes összegeket fizetni román magánegyetemeknek azért, hogy tanulhasson. A magyar kormány üdvözletét Hiller István oktatásügyi politikai államtitkár tolmácsolta. Kijelentette: a magyar kormány az elmúlt tizenkét esztendő értékes kezdeményezéseit - az RMDSZ-szel előzőleg egyeztetve - folytatni kívánja. Budapest a Sapientiát nagy értéknek tekinti, és azt tovább kívánja gazdagítani - szögezte le. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: a fő cél továbbra is a teljes körű anyanyelvű oktatási rendszer megteremtése, az önálló állami magyar egyetemről a szövetség nem mondott le. Az 5500 magyarul érettségizett fiatalnak a magyar tannyelvű felsőoktatási intézményekben 4750 hely áll rendelkezésére. Markó szerint átfogó rendszerre van szükség a szórványoktatás és a fiatal oktatók támogatására. Az ünnepséget követően Mádl Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Év Akadémiai Konferenciáján mondott beszédet. Mádl Ferenc ezt követően az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést, majd jeles erdélyi személyiségeknek nyújtott át magyar állami kitüntetést: Bujovszkij Loránd, a Bernádi György Közművelődési Alapítvány alelnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Doina Cornea, a BBTE egyetemi tanára (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Deák Gyula marosvásárhelyi szenátusi irodavezető (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje), Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Smaranda Enache, a Pro Európa Liga elnöke (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi dékánja (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Jakobovics Miklós festőművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének tisztikeresztje), Kós András szobrászművész (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Kötő József EMKE-elnök (a Magyar Köztársaság érdemrendjének középkeresztje), Adrian Marino író, irodalomtudós (a Magyar Köztársaság érdemrendjének lovagkeresztje). Az államelnök okt. 5-én Szatmárnémetibe és Nagyváradra látogat. Ez utóbbi helyen felavatja a magyar állami támogatással felújított és kibővített Arany János Kollégiumot. /Tibori Szabó Zoltán: Nagy értéknek tekintik a Sapientia egyetemet. Mádl Ferenc erdélyi személyiségeket tüntetett ki Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 4-én vidéki körutat kezdett Romániában. Délelőtt Bukovina világhírű ortodox kolostorait kereste fel, ahol előbb a voroneci, majd a putnai kolostort látogatta meg. Ezt követően a magyar államfő Suceavából Marosvásárhelyre repült, ahol részt vett az EMTE tanévnyitó ünnepségén, és találkozott az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. A köztársasági elnök szerint a gazdasági kapcsolatok erősítéséhez a vállalatok közötti intézményesebb és szervesebb együttműködésre van szükség, továbbá könnyebbé kell tenni az emberek és az áruk mozgását. Kitért arra, hogy lehetővé kell tenni, illetve fejleszteni kell a szórványban élő magyarok anyanyelven való tanításának lehetőségét. A felsőoktatásban az állami egyetemeken folyó anyanyelvi oktatás intézményrendszerének fejlesztésére van szükség. A több határátkelő mellett arra is szükség lenne, hogy Csíkszeredában minél előbb magyar konzulátus nyílhasson. /Lehetővé kell tenni a szórványmagyarság oktatását. Észak-Moldvába látogatott Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Véget ért Mádl Ferenc köztársasági elnök romániai vendégeskedése. A román sajtó alig burkolt iróniával kiemelte, hogy tizenkét év óta ő az első magyar államfő, aki ellátogatott ide, miközben amerikai és más távoli elnökök bezzeg ugyanezt jóval hamarabb megtették. Ördög I. Béla újságíró szerint a Nyugat megrendelésére sebtében eljátszott, különben semmitmondóan üres kettős színjáték folyt le. Mindkét fél mondta a magáét. A kedvezménytörvény ügyében a magyar fél azt, hogy egy már megkötött nemzetközi szerződés akkor is érvényesnek tekintendő, ha utólag a másik megbánta az aláírást, a román fél pedig álláspontját ismételte a törvény szellemének "európaiasítása" érdekében. Jól sikerült a kötelező mosolygós-kézfogásos kirakati fotó, a nemzetközi diplomácia eseménynaptára alakítóinak munkaasztalán megtörtént a kipipálás. /Ördög I. Béla: Kipipálás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./"

"Az anyaországi költségvetési támogatás 50 százalékos növelését kérték Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöktől az erdélyi magyar magánegyetemek vezetői, a történelmi egyházak püspökei pedig azt szorgalmazták, Magyarország hasson oda a román hatóságoknál, hogy a parlament által megszavazott egyházi restitúciós törvényeket mielőbb maradéktalanul alkalmazzák. Szabó Árpád unitárius püspök kijelentette: az egyházfők attól tartanak, hogy a parlament által elfogadott jogszabály csupán "kirakat a világ felé", hiszen annak végrehajtását a bukaresti kormány számtalan intézkedéssel próbálja késleltetni. A püspökök a felekezeti oktatás helyreállításában is Magyarország támogatását kérték. Mádl Ferenc okt. 5-én Marosvásárhelyen Sütő András drámaíróval reggelizett, majd Szatmárnémetibe utazott. Itt a helyi vezetőkkel, a prefektussal és a polgármesterrel tárgyalt, főképpen a határ menti együttműködés és a környezeti, illetve az árvízkatasztrófák közös elhárításáról, valamint a határ menti együttműködés kiszélesítéséről. A köztársasági elnök Szatmárnémetiben felkereste a római katolikus püspökséget. Szatmárnémetiből az elnök Nagyváradra repült, ahol megkoszorúzta a Nagy Sándor József aradi vértanú tábornok fiatalkori lakhelyének falán elhelyezett emléktáblát, majd a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitójával egybekötött Arany János Kollégium felavatási ünnepségén mondott beszédet. Elmondta, hogy a magyar egyetemi oktatók az évi kétmilliárd forintos magyar állami támogatás másfélszeresére való emelését szorgalmazták. Az elnök szerint Magyarországnak az eddig folyósított anyagi támogatást az ország gazdasági és kulturális helyzetének fokozatos javulásával párhuzamosan emelni kell. Mádl Ferenc szorgalmazta az ingatlan-, föld- és erdő-visszaszolgáltatási törvények mielőbbi alkalmazását. Az elnök külön szót emelt a nagyváradi római katolikus püspöki palota, a gyulafehérvári Batthyaneum, az Erdélyi Múzeum-Egyesület épületeinek visszaszolgáltatásáért, illetve az aradi Szabadság-szoborcsoport méltó köztéri elhelyezéséért. Mádl Ferenc a nagyváradi római katolikus püspökségre látogatott, majd Magyarországra történő visszautazása előtt felkereste az RMDSZ nagyváradi székházát. /Tibori Szabó Zoltán: Mádl az EMTE fokozott támogatását sürgette. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"

"Egy álom vált valóra - mondotta Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere a Magyar Tudományos Akadémia és Román Akadémia okt. 4-én tartott ünnepi ülésén, amelyen részt vett és beszédet mondott államfőként és akadémikusként is Mádl Ferenc köztársasági elnök. A Bolyai-év elérte a célját, Marosvásárhelyt sikerült bekapcsolni az európai tudományos élet körforgásába - hangsúlyozta Csegzi Sándor. A nemzetközi tudományos konferencia okt. 1-jétől Kolozsváron, majd 4-től Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Középiskolában zajlott. Bolyai Farkas, az apa tevékenységét dr. Weszely Tibor, Bolyai János felfedezésének jelentőségét pedig dr. Kiss Elemér akadémikus méltatta. /Bolyai János Emlékév. Akadémikusok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./"

"Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke Mádl Ferenc köztársasági elnököt az elnöki delegáció tagjaként kísérte el nagyváradi programjára. Ebből az alkalomból exkluzív interjút készítettek Németh Zsolttal. Leszögezte, hogy az erdélyi magyarság körében a köztársasági elnök látogatása rendkívül pozitív visszhangot váltott ki. Mádl Ferenc útja egyértelművé tette, hogy van Magyarországon olyan gondolkodás - amit egyébként ő maga is megjelenít -, amely határozottan felvállalja a határon túli magyarságnak az ügyét. Ma Magyarországon nagyon sokan megpróbálják az Orbán-kormányt olyan színben feltüntetni, mintha külpolitikai hibákra külpolitikai hibákat halmozott volna, különösen a pártelnök-külügyminiszter Kovács Lászlónak a gondolkodásában érződik ez. Mádl Ferenc vághatta át az egyetem Arany János Kollégiuma új épületének szalagját, azért fontos, mert ő az a közjogi személyiség, aki átíveli a kormányzati ciklusokat, és ő meg tudta jeleníteni azt, hogy a polgári kormány által elkezdett beruházás eredményre vezetett. Az Orbán-kormány kétmilliárd forintot az erdélyi magyar egyetemre adott, addig az új kormány két és fél milliárd forintot Medgyessy Péter miniszterelnök Mudura nevű váradi haverjának épülő plázájára biztosítottak. A baloldali kormány a határon túli magyarság ügyét újból alá kívánja rendelni szomszédságpolitikai és állítólagos integrációs külpolitikai prioritásoknak. - A román kormányzat vállalta, hogy szept. 30-áig a elkobzott magyar egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról a végrehajtási rendeletet megalkotja és elfogadja, azonban ezt nem tette meg. A státustörvény nem lenne újra napirenden mint probléma, ha az új magyar kormányzat nem mutatott volna bizonytalanságot a törvény módosításával kapcsolatban. Emiatt "vetemedhetett a román diplomácia arra, hogy a gyulai kisebbségjogi bizottsági ülésen konkrét, tételes, az egész törvényre kiterjedő, paragrafusok szerinti módosító javaslatokat tett le az asztalra, mintha ez a magatartás nem sértené a nemzetközi kapcsolattartás alapvető normáit, hiszen végül is a magyar parlament által megalkotott törvényről van szó, és nem hiszem, hogy a román diplomáciának lenne feladata, hogy a magyar parlament számára bármely magyar törvény módosításának a megszövegezését elvégezze". Németh Zsolt megállapította, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát lefejezte a baloldali kormányzat. A komplett vezetést, beleértve a főosztályvezetőket is. Az Illyés Közalapítvány ellen gerillaháborút folytatott. A kedvezménytörvény végrehajtásában a 2002-es év második fele semmi előrelépést nem hozott, sőt a határon túli támogatások volumenében nagyon komoly megszorítások várhatók. Tovább menve: a Magyar Állandó Értekezletre nem legitim határon túli szervezeteket hívtak meg, és olyan személyiségeket, mint Tőkés László, aki az egész intézmény létrehozásában kiemelkedő szerepet játszott, nem. Németh Zsolt figyelmeztetett: elindult a lejtőn a magyar nemzetpolitika. Rosszindulat párosul a hozzá nem értéssel, az amatörizmussal, a jog és a kisebbségpolitika területein, a határon túli területeken való terepismeretnek az alapvető hiányával. /D. L.: Nem kell eltűrni a hintáztatást. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./"

"Fejcserék a HTMH-ban címmel jelent meg rövid hír a Magyar Nemzet október 2-i számában. Eszerint leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, Misovicz Tibor gazdasági alelnököt, Pirityiné Szabó Juditot, a Jugoszláviával foglalkozó főosztály vezetőjét és Tóth Istvánt, a Kárpátaljával foglalkozó főosztály vezetőjét. Ezzel kapcsolatban Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a Magyar Televízió Határátkelő c. műsorában, amelynek rendszeres vendége, október 8-án nyilatkozott. Kérdés: Komoly személyi változások álltak be most a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Egyes újságok azt írták, hogy a HTMH-t szétverték. Miért volt szükség ezekre a személyi változásokra? Bálint-Pataki József: Én semmilyen formában nem tudom elfogadni, különösen ezt a múlt idős megfogalmazást, hiszen a Határon Túli Magyarok Hivatalában nem álltak be - még - személyi változások. El kell mondanom, hogy a jó munkaszervezés érdekében várható a közeljövőben egy strukturális átalakítás, amelynek meglesznek a személyi konzekvenciái. De magam is éppen múlt héten, Mádl Ferenc köztársasági elnök látogatása idején értesültem abból az újságcikkből, ahol múlt időben: "változások történtek, lefejezés történt"... Meg kell mondanom, hogy ezt egy kicsit érdeklődéssel olvastam én is, és valahol a lefejezés azt jelentené, hogy a Hivatal elnökét fejezik le, és megvagyok, a fejem pedig a nyakamon van. Kérdés: Azt szerettem volna még megkérdezni, hogy azoknak a munkatársaknak, akik most már nem fognak olyan pozíciót betölteni esetleg a HTMH-ban, mint amilyenben voltak, marad az állásuk a HTMH-ban, vagy el kell hagyniuk a Hivatalt? Bálint- Pataki József: Arról, hogy valakinek el kell hagynia a HTMH-t, én nem tudok, és vélhetően leginkább én kellene erről tudjak. Akinek a szakértelmére szükség van, és vannak bőven a HTMH-ban, azokkal szeretnék a jövőben is együtt dolgozni. /Guther M. Ilona: Személyi változások a HTMH-ban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./"

"Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök nov. 6-án Budapesten fogadta Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét. Szász a magyar államfő segítségét kérte a csereháti létesítmény tulajdonjogának rendezésében, hogy az épület Udvarhelyé legyen, és rendeltetésének megfelelően használják. A külföldi adományokból emelt épületegyüttest a Hargita megyei fogyatékos és hátrányos gyermekek otthonának szánták, ám a kivitelező a Szeplőtlen Szívek Kongregációja elnevezésű román görög katolikus apácarendre ruházta. Az eset 1997 óta számtalan politikai vitát, illetve pert eredményezett. /P. L. Zs.: Mádl fogadta Szász Jenőt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 7./"

"Nov. 13-i sajtótájékoztatóján múlt heti magyarországi útjáról számolt be Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere. Szász Jenőt Mádl Ferenc államfő fogadta, és megígérte, hogy a jövő esztendőben ellátogat a székely anyaszékre. A találkozónak két témája volt: a csereháti iskola ügye és a romániai magyarok politikai helyzete. "Orbán Viktor ex-miniszterelnök két évvel ezelőtt segítséget ígért a csereháti iskolaépület visszavásárlására" - mondta, hozzáfűzve: most Mádl arra biztatta, hogy a jogfolytonosság jegyében forduljon a magyar kormányhoz. A polgármester örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ és a román kormánypárt (PSD) közti protokollumban is szerepel a csereháti iskola ügyének megoldása. /Bágyi Bencze Jakab: A Cserehát visszaszerzéséért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./"

"Mádl Ferenc államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket adott át nov. 21-én az Országházban. Béres József agrármérnök, a Béres-csepp alkotója, Sándor György művész, Jókai Anna író, Boór János, a Mérleg főszerkesztője mellett elismerésben részesült Gergely István katolikus pap is "a romániai kallódó gyermekek és fiatalok felkarolásáért, a csángó magyarok ügyének képviseletéért". /Kitüntetés Gergely Istvánnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./"

"Mádl Ferenc államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket adott át Gergely István csíksomlyói római katolikus c. esperesnek, az indoklás szerint a romániai kallódó gyermekek és fiatalok felkarolásáért, a csángó magyarok ügyének képviseletéért. Ez az elismerés valamennyiünknek szól, jegyezte meg Gergely István, aki szerepet vállalt a moldvai csángók taníttatásában. A legfrissebb Csibész-házat nov. 23-án szentelték fel Vicén, Szent István király nevét viseli az otthon. Ezzel a harmincat közelíti a Csibész-otthonok száma, a gondozottaké eléri a százhetvenet, a munkatársakkal együtt a Csibész-család tagjainak száma meghaladta a kétszázat. /Sarány István: Gergely István nagy családja. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 27./"

"Adrian Nastase román kormányfőt, aki a magyar miniszterelnök meghívására tett hivatalos látogatást, nov. 29-én Budapesten fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Medgyessy Péter miniszterelnökkel délelőtt találkozott az Országházban. Ezt követően tartottak közös sajtótájékoztatót. A román küldöttséggel érkező Mircea Geoana külügyminiszter megbeszélést folytatott Kovács László külügyminiszterrel. A két kormányfő elsősorban a kedvezménytörvény tervezett módosításáról egyeztetett. A nov. 26-i szlovák egyeztetés teljes csődje, főleg Mikulas Dzurinda miniszterelnök kategorikus nemje a kedvezménytörvényre az újságírókat is meglepte. Külföldi sajtókommentárok Dzurinda állásfoglalását diplomáciai botrányként is emlegetik. Dzurinda az elmúlt hetekben többször méltatlankodott, mondván, hogy a kedvezménytörvény ügye sok idejét és energiáját felemésztette. A szlovák elutasítást követően megszólalt Günter Verheugen EU- bővítési biztos szóvivője, Jean-Christophe Filori, aki az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság mind a magyar, mind a szlovák kormányfővel érintkezésbe lépett, miután Szlovákia elutasította a kedvezménytörvény területén történő alkalmazását, és az EB szükség esetén kész segítséget nyújtani a probléma rendezésében. A román és a magyar kormányfő találkozóját követő sajtótájékoztatón Adrian Nastase bejelentette: a kisebbségi kérdés nem egyedüli problémája a két országnak, ennek megoldása elsősorban azon országra tartozik, melynek területén a kisebbségek élnek, betartva az európai normákat. Örvendett, hogy a munkavállalási fejezet kikerült a kedvezménytörvényből, de maradtak még bizonyos kívánságok, melyeket kifejtett magyar partnerének. Medgyessy Péterrel abban állapodtak meg, hogy a következő héten a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést. Bejelentették: a két miniszterelnök nyilatkozatot írt alá a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a 21. században. Adrian Nastase átnyújtotta magyar partnerének az 56-osokról szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét, hogy ezzel is hangsúlyozza a közöttük lévő kölcsönös bizalmat. Medgyessy Péter miniszterelnök elmondotta: tárgyaltak integrációs, stratégiai partnerségi kérdésekről, a közös nyilatkozat kérdéséről, a határaikon belüli kisebbségek kérdéseiről, ennek keretében pedig a kedvezménytörvény módosításáról. Terítékre került még a Szabadság szobor ügye, a Gozsdu-örökség kérdése, magasfeszültségű távvezeték, gázvezeték és autópálya kérdése, közös vállalkozások létrehozása, víz- és környezetvédelem. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ "

"Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Székelyudvarhelyen a szombatfalvi református egyházközség lelkésze, Hegyi Sándor minden év decemberében megszervezi a Csereháti Napot, arra emlékezve, hogy 1997. dec. 9-én hatalmi erőfitogtatással, csendőrök és páncélkocsik segítségével a városban, Csereháton félkész állapotban lévő épületet elfoglalták a görög katolikus apácák. - A csereháti iskola kérdése csak akkor fog megoldódni véglegesen, amikor az egész Székelyföld ügye rendeződött, amikor e területnek regionális parlamentje, kormánya lesz, svájci és dél-tiroli minta szerint - mondta egyebek között Szász Jenő polgármester az épület erőszakos elfoglalásának ötödik évfordulóján tartott istentisztelet utáni megemlékezésen. - Az az igazi zsidó, akinek fáj Auschwitz, az az igazi magyar, akinek fáj Trianon, az az igazi uvdarhelyi, akinek fáj a Cserehát - mondta Szakáts István Péter tanár, író. Kincses Előd ügyvéd a csereháti pereskedésekről számolt be, amelyek még nem értek véget. Hegyi Sándor kemény szavakkal bírálta az RMDSZ-t, mert "koalíciós párt lett" és a parlamenti képviselőket is, mert semmit sem tesznek, hogy kedvezően rendeződjön a csereháti iskola ügye, ahová most szép csendben az ország messzi tájairól gyermekeket telepítenek. Szász Jenő polgármester egyebek között elmondta: nem szűnt meg az esélye annak, hogy a helyi önkormányzat visszavásárolja az épületet, ha az új magyar kormány tiszteletben tartaná az Orbán-kormány ígéretét. Ez ügyben a közelmúltban levelet írt mind a négy parlamenti párt vezetőinek, Medgyessy Péter kormányfőnek és Mádl Ferenc köztársasági elnöknek is. "Árulók a határon innen és túl is vannak, s politikai cinizmus az, ahogyan a magyar miniszterelnök az RMDSZ-es csúcsvezetőséggel együtt ünnepelte december elsejét a román miniszterelnökkel" - mondta Szász Jenő. A baróti Márton György hazaárulónak nevezte Medgyessy Pétert, "akit olyan RMDSZ-esek vesznek körül, akik Elena Ceausescu vízhordói voltak". A részvevők többsége a rendezvény végén aláírta a Hegyi Sándor által felolvasott felhívást, amelyben tisztségükből való lemondásra szólították fel Borbáth István és Ladányi László helyi tanácsosokat. /Fülöp D. Dénes: Öt év alatt sem oldódott meg a csereháti ügy. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 11./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kultuszminiszter dec. 12-én Budapesten fogadta Tőkés László református püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, a találkozókon a romániai magyarság helyzetéről volt szó. Tőkés László megbeszélései után az MTI-nek elmondta: felhívta a köztársasági elnök figyelmét a romániai magyarság demográfiai adatainak romlására. Hozzátette, a romániai magyarság helyzete a látszattal szemben továbbra sem nevezhető jónak, ezért kérte Mádl Ferencet: egyfajta fővédnöke legyen a határon túli magyarságnak. Köszönetet mondott az államfőnek azért, hogy októberben részt vett a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén, és felavatta az egyetem Arany János Kollégiumának új épületét. A köztársasági elnök - Tőkés László tájékoztatása szerint - ígéretet tett arra, hogy különös figyelmet fog fordítani a határon túli magyarságot érintő ügyekre. Mádl Ferenc kilátásba helyezte, hogy jövő tavasszal körutat tesz Erdélyben, idén adventre pedig meghívta egy fogadásra a határon túli egyházak püspökeit. - Görgey Gábort ismerkedés végett kerestem meg - mondta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Köszönetet mondott a kultuszminisztérium azon támogatásaiért, amelyeket az egyházaknak, illetve templomok felújítására és a könyvkiadás segítésére nyújtottak. Külön megköszönte az idén nyáron megjelent váradi biblia hasonmás kiadásának támogatását. Görgey Gábort elsősorban a romániai magyarok helyzetének egyházi, művelődési vonatkozásairól tájékoztatta. Tőkés László arra kérte a minisztert, hogy biztosítsa a folytonosságot a határon túli magyarok támogatásában. Kérte ezen belül a minisztertől az érmindszenti Ady-zarándokhely és a Nagyváradon létrejövő művelődési intézmény támogatását. /Tőkés László Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ "

"Dec. 13-án Bolyai János matematikusra emlékeztek Bukarestben, a Román Akadémia rendezésében tartott tudományos emlékülésen. A nemeuklideszi geometria tegnap és ma című szimpóziumot Romulus Cristescu, a Román Akadémia Matematikai Tudományok Osztályának elnöke nyitotta meg. A bicentenáriumi Bolyai-év ünnepélyes megnyitására 2001. dec. 14-én, az alakuló lágymányosi egyetemvárosban került sor. A Bolyai-év fővédnöke Mádl Ferenc köztársasági elnök, valamint két világhírű magyar tudós, Oláh György és Teller Ede professzor. A Bolyai-év keretében Budapesten, illetve Kolozsváron és Marosvásárhelyen is tartottak különböző rendezvényeket, szemináriumokat. Ezen a hétvégén több erdélyi városban tartanak a Bolyai-év zárásához kapcsolódó rendezvényeket. Dec. 12-én Képzőművészek a Bolyaiakról címmel kiállítás nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Dec. 14-én Kolozsváron megkoszorúzzák a Bolyai János szülőházán elhelyezett emléktáblát. Szintén dec. 14-én Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Gimnáziumban rendeznek ünnepi műsort. /Incze Ferenc: Bolyai-ünneplés Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./"

"A Bolyai-évet és a jubileumi rendezvénysorozatot bensőséges ünneppel zárták Marosvásárhelyen a nagy matematikus nevét viselő líceumban is. A Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre dec. 14-én azoknak köszönte meg a munkáját, akik hozzájárultak a Bolyaiak, az iskola szellemének a fenntartásához. Kirsch Attila, az Öregdiákok Baráti Körének elnöke felsorolta mindazok nevét, akik elsősorban lehetővé tették azt, hogy az idén olyan gazdag eseménysorozattal emlékezzenek a két Bolyaira. Megemlítette az emlékszoba-avatást Bólyán, a képzőművészeti tábort, az öregdiák-világtalálkozót, s nem utolsósorban a magyar és román akadémiák közös emlékülését, amelyet megtisztelt jelenlétével Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök is. Illyés Kinga és Kozsik József színművészek versösszeállítása , valamint Molnár Tünde orgonaművész, illetve a Csíki Ágnes vezette református kollégiumi tanárok vegyes kara előadása növelte a rendezvény színvonalát, rangját. Legvégül megkoszorúzták a két Bolyai sírját a református temetőkertben. /Vajda György: A Bolyai-év záróünnepélye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./"

"Tőkés László püspök dec. 12-én Budapesten felkereste hivatalában Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarságért felelős államtitkárát. A megbeszélésen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. Tőkés László kifejtette: nem volna helyes, ha a magyar kormány, illetve a - jól működő - közalapítványok, az egyházi és a civil szféra háttérbe szorításával, illetve ezeknek a politikum alá történő rendelésével az egész határon túli támogatási rendszert az RMDSZ kizárólagos hatáskörébe utalnák. Válaszában Szabó Vilmos hangoztatta, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem kíván beavatkozni a romániai magyar közéletbe, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a határon túli magyarság egységének megőrzését. Személyi vonatkozásban az államtitkár tisztázta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet RMDSZ-es küldöttségét maga a szervezet állította össze, következésképpen a tiszteletbeli elnök abból való kimaradásához nincs közük. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Tőkés László püspök - akit Budapesten fogadott Mádl Ferenc köztársasági elnök és Görgey Gábor kulturális miniszter is - nem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nevében szólt a magyar fővárosban. /Bizalmat kért Budapesten Tőkés László. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 19-én fogadta a magyarországi és a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a Parlamentben. Az államfő elöljáróban köszöntötte a 75. születésnapját idén betöltött Paskai László bíborost és Erdő Péter újonnan kinevezett Esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását. Erdő Péter prímás, érsek a kétórás találkozót követően az MTI-nek elmondta: a Kárpát-medence magyar egyházi vezetői jól ismerik egymást. Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek a találkozón köszönetet mondott a Sapientia Egyetem létrehozásának támogatásáért, s a kedvezménytörvény kapcsán továbbra is kérte a mindenkori magyar kormányzat segítségét. Szavai szerint a találkozóra érkezve magyar igazolvánnyal lépett be az Országház épületébe, s ekkor érezte át azt: a Parlament az egész nemzet, az egész Kárpát-medence magyarságának háza. Tőkés László királyhágómelléki református püspök elmondta: a megbeszélésen kiviláglott, hogy a magyarországi és a határon túli magyar egyházak "minőségileg más-más gondokkal küszködnek". Mint mondta, az anyaországi egyházak helyzete a határon túli közösségekéhez viszonyítva "megoldottnak, jó úton haladónak tekinthető". Ismertetése szerint a megbeszélésen szó volt a kedvezménytörvény mellett az egyházak oktatási, művelődési, szociális, hitéleti és erkölcsnevelő tevékenységéről is. Tőkés László jelezte, hogy az államfő az egyházakat a stabilitás intézményeinek nevezte. /Mádl: a stabilitás intézménye. Egyházi vezetőket fogadott a magyar államfő. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./"

"Dec. 24-én lesz tíz éve, hogy először jelentkezett a Duna Televízió. Az intézmény dec. 18-án ünnepelte születésnapját. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek az összetartozás szimbóluma volt a Duna TV tizedik születésnapja. Csoóri Sándort említette kezdeményezőként és Antall József néhai miniszterelnököt kivitelezőként. "A Duna TV az a média, ahol az emberi helytállásnak is hírértéke van", húzta alá az államelnök. Sára Sándor volt elnököt méltatta: semmiből teremtett működő intézményt, stábot, volt bátorsága szembe szállni a kordivattal. Mádl Ferenc állami kitüntetéseket adott át Sára Sándornak, Hanák Gábor történésznek, Lugossy László filmrendezőnek és másoknak. Benkő Samu történész, az MTA külső tagja az erdélyiek nevében beszélt mondott köszönetet. Azt sugallta: maradjon a családok televíziója a Duna, mely távol tartja műsorától a trágárságot, a reklámozásban is mérvadó, a tudást gyarapítja, s az egészséges vigasságot sem zárja ki adásaiból. Pekár István elnök a határon túli magyar szervezetek díjait vehette át, többek között az EMKE-díjat Kötő József elnöktől. A most létesített Pátria-díjban részesült: Jankovics Marcell, Csoóri Sándor, Kovács K. Zoltán, dr. Szöllösy Árpád, Benkő Samu, Zelnik József, Kőhalmi Ferenc, Boross Péter és Kósa Ferenc. II. János Pál pápa bíboros- államtitkára által üzent. /(Máthé Éva): Önmagát ünnepelte a Duna Televízió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ "

"Mádl Ferenc köztársasági elnök a Duna Televíziónak adott interjúban hangsúlyozta, bízik az európai jogi normák kedvező változásában. Az Európa Tanács, illetve a velencei bizottság által megfogalmazott elvek szerint egy országnak joga van a határon túl élő, nemzetiségi és nyelvi identitás szempontjából vele azonos polgárok anyagi támogatására anélkül, hogy ez sértené a másik ország szuverenitását. Bizakodását fejezte ki, hogy az említett elv előbb- utóbb általános európai jogi normává és gyakorlattá válik. Mádl a szomszédos országok politikai vezetőivel folytatott tárgyalásain mindig azt hangoztatta: Magyarország semmi mást nem akar a státustörvény révén, mint azt, hogy a magyarok jól érezzék magukat ott, ahol élnek. /Mádl Ferenc interjúja a Duna Televíziónak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 27./"

"Az idei esztendőt, amely teljes nyitottságot hozott a román-magyar kapcsolatokban, méltán lehet a két ország közötti diplomácia csúcsévének nevezni - jelentette ki Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete. Mádl Ferenc magyar államfő hivatalos romániai látogatása mellett két miniszterelnöki találkozó volt, Kovács László magyar külügyminiszter kétszer járt Bukarestben, s több más miniszteri találkozót is tartottak. A nagykövet szerint a kétoldalú kapcsolatokat nem befolyásolják, hogy Magyarországon tiltakozások voltak amiatt, hogy Adrian Nastase román kormányfő Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel együtt vett részt a román nemzeti ünnep alkalmával rendezett budapesti fogadáson. /Elégedett a budapesti román nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"Az utóbbi hónapokban Marosvásárhelyen felélénkült a magyarországi mintára alakult polgári körök élete. A Tőkés András pedagógus által vezetett egyik polgári kör mozgalommá nőtte ki magát, és felhívással fordult a város magyarságához: vállaljon aktívabban részt az őt érintő társadalmi-politikai életben. A mozgalom jan. 25-én tartja hivatalos alakuló ülését Kiskenden. Tőkés rájött arra, hogy több, apró, kis körre van szükség. Jobb, ha a városban van három, négy vagy tíz kisebb, dolgozni vágyó és tudó polgári kör, mint egy és nagy, amely lényegében mozgásképtelen" - véli Tőkés. Ritkulnak a város- és faluközösségek, a szakmai és kulturális közösségek és a baráti társaságok. Gyengülnek a nemzeti intézmények. "A konkrét lépésre Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök őszi, marosvásárhelyi látogatása után szántuk el magunkat. Közismert, hogy olyan személyiségek, mint Illyés Kinga színművész és Csató Béla főesperes törlése a kitüntetett személyiségek listájáról elégedetlenséget váltott ki a vásárhelyi értelmiségiek körében. Az már csak tetézte a dolgokat, hogy december elsején a Maros megyei magyarság választott képviselője, az RMDSZ elnöke elment koccintani a román pártok vezetőivel." - mondta Tőkés András. Szőcs Géza, az RMDSZ egykori főtitkára felajánlotta központi fekvésű ingatlanját a Polgári Mozgalom székházának; egy vállalkozócsoport elvállalta annak felújítását, a nyugdíjasok köre pedig a napi ügyeletet biztosítaná; egy másik kör az írott anyagok nyomtatását, újságkiadást vállalta. A Polgári Mozgalom politikai tevékenységét az RMDSZ keretében fejti ki. Tőkés szerint az RMDSZ vezetősége annyira elszakadt tagságától, hogy a polgári körök a maguk öt-hatszáz aktív tagjával képesek lennének átbillenteni az RMDSZ-en belüli erőviszonyokat.Az RMDSZ felsőbb vezetősége nem nézi jó szemmel a polgári kezdeményezést. Kelemen Atilla parlamenti képviselő, a szervezet megyei elnöke nem tartja szükségesnek a polgári mozgalmat. Kerekes Károly képviselő viszont szükségesnek tartja a polgári köröket. Izsák Balázs, a Reform Tömörülés egyik meghatározó egyénisége kifogásolta, hogy a polgári mozgalmak az RMDSZ szárnya alatt vannak. Sokan tartanak az utóhatásoktól. Főként olyanok, akiknek felettesei RMDSZ-vezetők vagy a Markó-vonal elkötelezettjei. Dónáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes például csatlakozott a polgári körhöz, ezért az RMDSZ javaslatára Dónáthot egyik napról a másikra menesztették tisztségéből. Ovidiu Natea prefektus és Stefan Somesan főtanfelügyelő is meglepetését fejezte ki az RMDSZ hirtelen pálfordulása miatt. - Döbbenetes arányban csökkent a romániai magyar lakosság száma, megromlott egészséges szerkezete. E kettős folyamat a nemzeti fennmaradásunkat biztosító nagy- és kisközösségeinket, alapvető társadalmi intézményeinket kezdte ki, veszélyezteti nemzeti létünket - áll abban a felhívásban, amelyet a marosvásárhelyi Polgári Mozgalom létrehozói fogalmaztak meg, és amelyet eddig 78 személy írt alá. Köztük található a város egyik alpolgármestere, továbbá ismert lelkészek, tanárok, orvosprofesszorok, városi tanácsosok, képzőművészek, színészek, történészek, jogászok. /Szucher Ervin: Polgári körök alakulnak Erdélyben is. = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./"

"Peres úton is kész érvényt szerezni igazának a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mivel úgy véli, a Mecénás Alapítvány és a katolikus egyház eltulajdonította az NKÖM-hez tavaly benyújtott 320 millió forintos pályázatát. A pénzt egy Érmindszenten létesítendő Ady-emlékhely költségeire pályázta az egyházkerület. Ezt állapította meg sajtótájékoztatóján Tőkés László református püspök. Kincses Előd ügyvéd véleménye szerint felmerül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) felelősségének kérdése is. Az egyházi, kulturális és turisztikai célokat szolgáló Ady-zarándokhely projektjét a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 7 millió forintért készíttette el az NOS Kft.-vel, magyar költségvetési támogatásból, az Orbán-kormány idején. Rockenbauer Zoltán miniszter 2002. máj. 24-i keltezésű levelében tájékoztatta Tőkés Lászlót arról, hogy az egyházkerület projektjét elfogadták, és arra az egyházi kulturális alapból 320 millió forintot utalnak ki. A kormányváltást követően a támogatás ügye elakadt. A püspök több, Medgyessy Péter miniszterelnökhöz és Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez intézett levélben sürgette a pénz folyósításának megkezdését, mindhiába. Ennek ellenére novemberben letették az emlékhely alapkövét. Tőkés László dec. 12-én Szabó Vilmos államtitkárral folytatott megbeszélésén értesült arról, hogy az érmindszenti tervet úgymond "Tempfli József püspöknek adták". A valóság az, hogy a Miniszterelnöki Hivatal a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által elnyert pályázati támogatást a Mecénás Alapítvány és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség rendelkezésére bocsátotta, amint ez Szabó Vilmos jan. 21-i keltezésű, Tőkés Lászlónak címzett leveléből kiderül. A püspök szerint a magyar kormány határon túlra exportálta klientúraépítő törekvését. A püspök bejelentette, levélben fordult Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, Kiss Elemér kancelláriaminiszterhez, Szalay István államtitkárhoz, Rockenbauer Zoltán és Matolcsy György volt miniszterekhez, tegyenek annak érdekében, hogy a támogatás a projekt tulajdonosához, a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez kerüljön. Fodor József, a nagyváradi római katolikus püspökség általános helynöke elmondta: "Mi nem nyújtottunk be pályázatot az Ady-központra, ezt nekünk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma részéről felajánlották, és mi elfogadtuk." /Pengő Zoltán: Tőkés László kártérítést követel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./ A Mecénás Alapítványt Meggyessy Péter miniszterelnök barátja, Mudura Sándor vállalkozó alapította, Medgyessy tehát barátjának adta az eredetileg Tőkés Lászlóék által pályázott és elnyert összeget, 320 millió forintit. Nem ez az első eset, hogy Medgyessy barátját segíti, emlékeztetett a Magyar Nemzet. Az állami tulajdonú Eximbank szokatlan módon hétéves futamidőre adott tízmilliós hitelt a bevásárlóközpont építésére. /Lukács Csaba: Újabb százmilliók baráti alapon. = Magyar Nemzet (Budapest), febr. 14./"

"Tőkés László a támogatáspolitika riasztó esetének nevezte az érmindszenti Ady-zarándokhely létrehozására megítélt, ám végül a Mecénás Alapítványhoz és a nagyváradi római katolikus püspökséghez átirányított 320 millió forintos támogatás ügyét, amely miatt Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök közbenjárását is kérték. Véleménye szerint az átirányítás mögött politikai döntés áll. A püspök leszögezte: az elmúlt 13-14 évet tekintve soha akkora támogatást nem kapott a határon túli magyarság, mint az Orbán-kormány ideje alatt. Semjén Zsolt az Ady-zarándokhely kapcsán kijelentette: a református egyházkerület pályázata szakmailag minden részletében kidolgozott és alátámasztott, s a támogatás odaítélésekor "abszolút szakmai döntés" született. /Növelni az elosztás nyilvánosságát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./"