Mádl Ferenc köztársasági elnök máj. 27-én Mamaiára érkezett, hogy részt vegyen a közép-európai államfők kétnapos találkozóján. /Mádl Ferenc Mamaián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Nyugat-Balkán stabilizálásának és demokratizálásának lehetőségeit vitatták meg a Mamaián kétnapos tanácskozásra összegyűlt közép-európai államfők. A tanácskozáson részt vevő Mádl Ferenc államfő a magyar újságírók érdeklődésére elmondta: a fekete-tengeri városban összegyűlt 17 elnök kötetetlen eszmecsere keretében tekintette át, milyen változásokat hoz a térség életében az Európai Unió (EU) tíz tagállammal való bővítése. A másik fő kérdéskör az EU további bővítése volt. A magyar államfő Leonyid Kucsma ukrán elnökkel is megbeszélést folytatott és kérte közbenjárását a beregszászi főiskola problémájának rendezésében, miután a városi tanács szeretné visszavenni a magyar nyelven is oktató intézmény magyar állami pénzen tatarozott épületszárnyát. /Tágabb Európa mellett a közép-európai államfők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Pálosi Ferenc lett Magyarország konstancai tiszteletbeli konzulja, megbízólevelét máj. 28-án adta át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. Konstancán és környékén mintegy kétezer ember vallja magát magyarnak, a tiszteletbeli konzul elmondása szerint összetartó közösséget alkotnak. A tiszteletbeli konzuli iroda mostantól a református egyház tulajdonát képező Magyar Házban működik, itt van az RMDSZ megyei szervezete is. /Tiszteletbeli magyar konzulátus Konstancán. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

Máj. 28-án több mint 700 ezer forint gyűlt össze azon az adománygyűjtő rendezvényen, amelyet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozata rendezett. A rendezvény védnöke, Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök hivatali teendői miatt nem lehetett jelen, de levelet küldött az egyetem vezetőségének. Megjelentek az EMTE tanárai, RMDSZ-es és magyarországi politikusok is. Hollanda Dénes, az EMTE marosvásárhelyi tagozatának dékánja nyitóbeszédében elmondta, a Sapientia marosvásárhelyi központjának felépítéséhez mintegy 250 millió forintra (1,5 millió euróra) van még szükség. /Több mint 700 000 forint egy nap alatt a Sapientia támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

Mádl Ferenc köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta a 75. születésnapját ünneplő Kányádi Sándor Kossuth-díjas írónak, költőnek, a kitüntetést a kormányfő adta át jún. 4-én a Parlamentben. /Magyar állami kitüntetés a 75 éves Kányádi Sándornak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 5./

Jún. 19-én tartotta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai jubileumi közgyűlését, amelyen fennállásának tíz évét ünnepelte a legnagyobb délvidéki magyar párt. – A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) politikai szerepvállalása arra irányult, hogy a vajdasági magyarság nemzetében megmaradhasson szülőföldjén, az ország pedig, ahol él, Európa részévé váljon – hangoztatta Kasza József, a VMSZ elnöke. Közel kétezer vendég volt jelen, közöttük a vajdasági, szerbiai, magyarországi pártok, a magyar kormány, a szerbiai diplomáciai testületek és a történelmi vajdasági egyházak képviselői. Ott volt az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttsége is. Felolvasták Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök üzenetét. Kasza József leszögezte, a VMSZ-nek kulcsszerepe volt a kisebbségi törvény előkészítésében és elfogadásában, a vajdasági autonómia részleges visszaszolgáltatásában, és a magyarság perszonális autonómiáját megtestesítő Magyar Nemzeti Tanács létrehozásában. Markó Béla, többek között a következőket mondotta: "A Vajdasági Magyar Szövetség létének tíz esztendeje nekünk, erdélyi magyaroknak a példás együttműködés tíz jó évét jelenti. Mert többé-kevésbé minden magyar megérti magát minden magyarral ugyan, de kisebbségi magyar érti csak igazán a kisebbségi magyart." A közgyűlésen elfogadták a párt új programját és alapszabályát. /Jubileumi közgyűlést tartott a VMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ Markó Béla beszédében hangsúlyozta: „egységesen kell fellépnünk, például annak érdekében, hogy a magyar kormány ne halogassa tovább, hanem mielőbb hívja össze a Magyar Állandó Értekezletet, és vitassuk meg legsürgősebb kérdéseinket: hogyan támogathatjuk közösen az autonómia ügyét, mit gondolunk a kettős állampolgárságról, vagy miképpen kellene továbbfejleszteni, átláthatóbbá és biztonságosabbá tenni a támogatási rendszert. Ugyancsak együtt kellene időről időre Európához is fordulnunk a kárpát-medencei magyarság érdekében, Magyarország Európai Uniós tagságát, de a különböző kárpát-medencei magyar szervezetek európai pártszövetségekben való jelenlétét is felhasználni erre.” /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19., 2751 sz./

Rajtunk áll, hogy az európai integráció valamennyiünk számára sikerrel járjon, s valamennyien nyertesei lehessünk – hangsúlyozta köszöntőjében Mádl Ferenc köztársasági elnök Budapesten, az Országházban, ahol államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át. A legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét az államfő Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjának, az MTA Történettudományi Intézet Igazgatójának és Frunda Györgynek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorának adományozta. (Frunda nem szakította meg egyiptomi nyaralását, az elismerést később veszi át.) A kitüntetettek között van Mózes Árpád evangélikus püspök, aki a közel fél évszázados lelkészi szolgálatáért, kiemelkedő egyházszervező munkásságáért, valamint Tempfli József, római katolikus megyéspüspök, aki az erdélyi magyarság érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő egyházszervező munkássága elismeréseként kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét (polgári tagozat). /Frundáé a legmagasabb magyar állami kitüntetés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

Mádl Ferenc köztársasági elnök helyesli a határon túli magyarság autonómia-törekvéseit. Elmondta: Magyarország és szomszédai csatlakozása az Európai Unióhoz, a határok megszűnése a magyarság „régi nagy történeti gondját, a trianoni traumát biztosan oldja”. A köztársasági elnök hozzátette, a később taggá váló országok csatlakozása során a határok megszűnése óhatatlanul „a mozgás teljes szabadságát” fogja növelni, és ez nyilvánvalóan a külhoni magyarság, a magyar egység, a nemzeti egység egyfajta megerősödését fogja szolgálni. Az autonómiáról szólva Mádl kifejtette, hogy ez ismert európai jelenség, része az európai közgondolkodásnak, jelen van az Európa Tanács, az Európai Unió gondolat- és jogi világában is, bár szerinte „egyelőre viszonylag nehezen érvényesül egyik-másik szomszédos országban”. A kettős vagy könnyített állampolgárságról szólva beszámolt arról, hogy szakértők véleményét kérte a kérdés indokolt felvetésének racionális átértékelése és rendezése érdekében Mádl Ferenc szerint nincs sem belső, sem nemzetközi, sem európai jogi akadálya annak, hogy Magyarország letelepedés és áttelepedés nélkül megadja könnyített formában a magyar állampolgárságot azoknak az említett magyar közösségben élő személyeknek, akiknek felmenője magyar, akik a magyar alkotmányos ismeretekből, magyar nyelven vizsgát tesznek. /Rostás Szabolcs: Mádl: kettős állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Aug. 20-án Budapesten, az Országháza kupolatermében Mádl Ferenc köztársasági elnök Tempfli József nagyváradi megyéspüspöknek adományozta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztjét, elismerésként bátor és következetes kiállásáért, a hagyományok ápolásáért. Tempfli József püspök hangoztatta, a kitüntetést úgy értékeli, mint valamennyiük kitüntetését. Kezdheti közvetlen munkatársával, Fodor József püspöki helynökkel, folytathatja a papokkal, hívekkel, egyesületekkel, az ifjúsággal, a civil szervezeteikkel, de nem hagyhatja ki az RMDSZ megyei és központi vezetőségét sem. Sok még a feladat. Vissza kell szerezni mindazt, ami jogos tulajdona volt az egyházmegyének. /Fodor György: Kitüntették Tempfli József megyéspüspököt. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 5./

Mádl Ferenc köztársasági elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta Frunda György szenátornak, aki nem vett részt az augusztus 20-i ünnepi eseményen, így szept. 7-én Medgyessy Péter miniszterelnök adta át a kitüntetést. /Frunda György átvette kitüntetését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

Úgy volt, hogy október elsejétől Marosvásárhelyen az új egyetemi campusban kezdi el működését a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem néhány kara, és Mádl Ferenc köztársasági elnök is jelen lesz a székházavató ünnepségen. Az épület azonban nem készült el Marosvásárhely tőszomszédságában, Koronkán. Hollanda Dénes professzor elmondta, hogy a késés oka: a szükséges pénzt későn tudták átutalni. Az új átadási határidő november 15. A beinduláshoz szükséges lenne még 200 millió forint, amivel nem rendelkezik az egyetemet működtető alapítvány kuratóriuma. Hollanda Dénes dékán levelet írt a leendő magyar miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek, kérve hogy a szükséges összeget próbálja a magyar kormány speciális alapból átutalni az egyetemépítésre. Idén 290 helyet hirdettek meg a műszaki és humán karok, a most zajló pótfelvételin ezek valószínűleg be is telnek, és akkor Marosvásárhelyen több mint 800 „sapientiás" egyetemista kezdi meg a tanulást október elsején. /(Máthé Éva): Nem készült el határidőre. A késés oka: a pénzhiány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Újabb magyarellenes incidens történt Szabadkán, néhány órával Mádl Ferenc köztársasági elnök szabadkai látogatása előtt. Ismeretlenek szerbül a „halál” szót firkálták fel piros festékkel annak a fiatalembernek, Sötét Denisznek a lakásajtajára, akit egy hónappal ezelőtt Szabadka központjában megvertek, s aki a nacionalista indíttatású verések áldozatai közül elsőként vállalta a nyilvánosságot, beszámolva az őt ért támadásról. A fiatalember lakásának ajtajába beleszúrtak egy 35 cm-es kést, a ház falára pedig szerbül azt írták: „Megdöglötök, magyarok!” A 19 éves fiatalember apja, Sötét László közölte, hogy a család elindul Magyarországra, és politikai menedékjogot kér. Az apa elbeszélése szerint sötétedés után minden este gépkocsik állnak meg a házuk előtt, és a házra irányítják a reflektorokat. Amikor ő a kapun kilép, távoznak. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök minapi vajdasági látogatásakor a szabadkai rendőrfőnök úgy nyilatkozott, hogy elfogták az egy hónappal ezelőtt történt támadás két fiatalkorú tettesét, s azt ígérte, hogy a rendőrség erről még aznap közleményt ad ki. Ez azóta sem történt meg, a sértett fiatalember apját ellenben úgy tájékoztatták a hatóságok, hogy senkit sem fogtak el. „Remélem, hogy Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök ígérete valóra válik, megfékezik a magyarellenes incidenseket” – mondta Kasza. /Vajdaság: Mádl látogatása alatt is folytatódtak az incidensek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./

"Sok víznek kell még lefolyni a Dunán, hogy a sikeres népszavazás után törvénybe iktassák a kettős állampolgárságról szóló törvényt" – nyilatkozta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök szabadkai látogatása alkalmával. Az elnök szerint meg kell gondolni például azt, hogy nem vezet-e a határon túli magyarok nagyfokú exodusához a kettős állampolgárság, miközben a kedvezménytörvénynek a szülőföldön való maradás volt az alapgondolata. /"Sok víznek kell még lefolyni a Dunán, a kettős állampolgárság biztosításáig". = Szabadság (Kolozsvár), 2004. szept. 17./

Gyurcsány Ferencet, az MSZP–SZDSZ-koalíció kormányfőjelöltjét javasolta miniszterelnöknek Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. Gyurcsány a felkérést elfogadva azt mondta: az új kormány programja "egy gyarapodó és igazságos köztársaság programja, 10 millió magyar állampolgár programja, amely a 15 milliós magyar nemzet iránt érzett és vállalt felelősséggel készült". Gyurcsány kormányprogramja Magyarország külpolitikai prioritásaival kapcsolatban kifejti: a szomszédos államokkal megtörtént a történelmi megbékélés, az elmúlt két évben feloldódtak a korábban kialakult feszültségek, Magyarország a térségben a stabilitás tényezője lett. A magyar külpolitika a határon túli magyarság jogainak és érdekeinek érvényesítését az Európai Unió normáival összhangban támogatja. /Gyurcsány Ferenc a kijelölt magyar miniszterelnök. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

A Népújság a Máért üléséről szóló tudósításában nem számolt be arról, hogy milyen felszólalások hangzottak el, nem említette Mádl Ferenc köztársasági elnök kiállását a kettős állampolgárság mellett, hanem attól írt, hogy törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket: az MSZP és a Fidesz egyaránt azt tartja szükségesnek, hogy haladéktalanul, még a dec. 5- ére kiírt népszavazás előtt alkosson törvényt az Országgyűlés. Egyetértés kezd kibontakozni a legnagyobb kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő között abban is, hogy valamilyen formában bevonnák a sürgősségi törvényhozási munkába a határon túli magyarok képviselőit. A Népújság nem említette azt sem, hogy a magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. /Törvényhozással hidalnák át a pártok a kettős állampolgársággal kapcsolatban kialakult ellentéteket. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./

Borbély László, a Hargita Népe főszerkesztője Kányádi Sándor versének aggódó, féltő sorait idézte a Magyar Állandó Értekezlet 8. ülése kapcsán: most sem kellünk sem itt, sem ott, „sem inde, sem unde". A ’80-as évek óta – akkor írta a költő A bujdosni sem tudó szegénylegény énekét – Erdélyben változott a helyzet, a nemzeti közösség jogainak érvényesítésében értek el eredményeket. Hát odaát kellünk-e? – tette fel a kérdést. A kettős állampolgárság lehetőségének törvénybe foglalását elutasító magyar kormánypárti reagálás ezt kérdésessé teszi. Továbbtart a riogatás. Akik tartanak a kettős állampolgárság következményeként esetleg előálló áttelepülési hullámtól, megfeledkeznek a határon kívülről érkezett munkaerő hasznáról, s nem utolsósorban a keresete után fizetendő adóról. „Egyetlen határon túl élő magyar se érezhesse, hogy Magyarország megfeledkezik róla" – olvasható a Határon Túli Magyarok Hivatalának a MÁÉRT 8. ülésére kiadott dokumentum gyűjteményében. A MÁÉRT-en a kormány szülőföld-programot, új nemzetstratégiát hirdetve elzárkózott a kettős állampolgárság lehetőségétől. A határon túli magyar szervezetek képviselői, a magyarországi ellenzéki pártok mindvégig határozottan kiálltak a kettős állampolgárság mellett, álláspontjukat alternatív nyilatkozatban rögzítették. Az MSZP és az SZDSZ nem fogadta el közös nyilatkozatként. Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét, a népszavazás kezdeményezőjét be sem engedték az ülésre. Mádl Ferenc köztársasági elnök leszögezte: „Sem a nemzetközi, sem a magyar jog nem zárja ki a magyar állampolgárság kérelemre történő megadását magyarországi állandó lakhely, letelepedési engedély és áttelepülés nélkül sem". Befejező szavai: „Én arra szólítanám fel Magyarország választópolgárait, vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot megosztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával." Orbán Viktor Fidesz-elnök bejelentette: november 27-re nagy népgyűlést terveznek, így erősítve a hitet a kétkedőkben, hogy minden magyar jó lelkiismerettel mondhasson igent a népszavazáson. /Borbély László: Kellünk vagy nem kellünk? Szavak és tettek ütközése a kettős állampolgárságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./

Immár ötödik esztendeje Budapesten a Hilton Szállóban jótékonysági estet rendez a csángókért a Frater Julianus Alapítvány javára, amely a határon túli magyar kisebbségek megsegítését tűzte ki céljául. Nov. 21-én megtelt a terem. Mint ahogy 1999 óta minden esztendőben, ezúttal is kitüntette jelenlétével a rendezvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Dalma asszony, aki az esemény fővédnöke volt. Idén első ízben meghívták a rendezvényre a szatmárnémeti Harag György Társulat színművészét, Bessenyei Istvánt is, aki fiával a több országos és nemzetközi irodalmi, illetve előadói versenyen díjazott Bessenyei Gedő Istvánnal lépett fel a közönség előtt. Nagy tapssal üdvözölték Tőkés László püspököt, illetve a politikai szférát képviselő Áder Jánost és Semlyén Zsoltot. /(Dancs Artur): Jótékonysági est a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Gyanúsan kapóra jött a Gyurcsány-kormánynak a népszavazási hajrában, hogy román kollégáik, mit sem törődve a nemzetközi egyezményekkel, valamint saját országuk korábbi gyakorlatával, nekitámadtak a romániai magyarok kettős állampolgársági álmainak. A bejelentés időpontja nagyon is egyezik a magyar kabinet érdekeivel. Miután a magyar– román szociális egyezmény körül kirobbant botrányt követően már megkérdőjelezhetőek az amúgy is alaptalan százmilliárdos riogatások, jöhetnek a szomszédok méltatlankodására figyelmeztető kijelentések. Gyurcsány Ferenc tíz nappal korábban a Newsweek című magazinnak nyilatkozta, mennyire fél a szerb és a román reakcióktól. Mindezt annak ellenére, hogy a szerb politikusok már Mádl Ferenc vajdasági látogatásakor kijelentették, természetesnek tartják az ilyen jellegű nemzetegyesítést. Vajon mi lehet a mozgatórugója annak a gyűlöletkampánynak, amit a magyar kormány folytat a trianoni határokon kívül rekedt honfitársai ellen? – tette fel a kérdést Kiss Csaba. /Kiss Csaba: Galádok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Útjuk során mindenhol meleg fogadtatásban részesültek azok a zarándokok, akik november 21-én keltek útra a kettős állampolgárság érdekében Nagyváradról Budapest felé. A budapesti fiatalok szervezte menethez Kolozsvárról az Erdélyi Kárpát-Egyesület tagjai társultak, akik a határon túliak üzenetét eljuttatták valamennyi parlamenti párthoz. Egyedül Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek nem tudták átadni az üzeneteket tartalmazó kötetnyi vastagságú dossziét. Üzenetüket Mádl Ferenc államelnökhöz is eljuttatták, sőt a Szabad Demokraták Szövetsége is a sajtó jelenlétében vette át. Az üzenetek között szerepelt Tempfli József megyés püspök levele. /Lázár Lehel: Zarándokok útbeszámolója. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem fogadta a csoport tagjait. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

A kettős állampolgárság kronológiája – 1996–2004 1996. június 13–18.: A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) IV. világkongresszusa ajánlást fogalmaz meg a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozóan. 2000. május 22–23.: Az MVSZ V. világkongresszusa határozatba foglalja a brit mintát követő külhoni magyar állampolgárság célját. 2000. augusztus 20.: A magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló tervezetet küld az MVSZ az ország legfőbb közjogi méltóságainak (szerzői: Borbély Imre, dr. Géher József, dr. Váradi Vilmos és dr. Zétényi Zsolt). 2000. ősz: Az RMDSZ a Frunda György elnökjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során aláírásokat gyűjt a kettős állampolgárságért is. 2000. október 16.: Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy összegyűlt több mint 80 ezer aláírás a külhoni állampolgárság támogatása érdekében, az október 19-ei megbeszélésen a magyar kormány a státustörvényt tekintette időszerűnek. 2001. október 5.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy a státustörvényt a Magyarok Világszövetsége a kettős állampolgárság felé tett első lépésnek tekinti. 2003. május: Módosították a román állampolgársági törvényt. A törvény szerint kérésre akár romániai lakcímmel, akár más országban lévő lakhellyel is megadható a román állampolgárság azoknak a személyeknek, akik egykor román állampolgárok voltak. 2003. július 22.: Aláírásgyűjtés kezdődött a vajdasági magyarok körében a kettős állampolgárságért. 2003. augusztus 1.: Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma. 2003. augusztus 14.: Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csatlakozott a vajdasági és a kárpátaljai magyar szervezetekhez, és kérte a magyar kormányt, biztosítson kettős állampolgárságot a romániai magyaroknak. 2003. augusztus 18.: Az MVSZ elnöksége úgy döntött, népszavazást kezdeményez arról, hogy a külhoni magyarok, kérelem alapján, magyar állampolgárságot nyerhessenek. 2003. augusztus 20.: Frunda György RMDSZ-szenátor irreálisnak nevezte az MVSZ elképzelését. 2003. augusztus 25.: Mádl Ferenc köztársasági elnök konzultációt kezdett neves jogtudósokkal a kettős állampolgársággal kapcsolatos lehetőségek megvizsgálásáról. 2003. augusztus 29.: Az RMDSZ a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló szakbizottság felállításáról döntött, ennek tagjai: Varga Attila, Tokay György és Székely István. 2003. szeptember 10.: Az Országos Választási Bizottság (OVB) formai okokra hivatkozva elutasította az MVSZ kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezését. 2003. szeptember 12.: Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő a brit nemzetközösségi állampolgárságot tekinti az egyik lehetséges mintának a kettős állampolgárság kérdésében. 2003. szeptember 18.: Az OVB határozattal hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát. A népszavazási kérdés a következő: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” 2003. szeptember 22.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: október 23-án kezdődik az aláírásgyűjtés. 2003. szeptember 26.: Dávid Ibolya pártelnök bejelentette: a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát. 2003. október 25.: A Székely Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyben 700 ezer székelyföldi lakos nevében igényli a nemzetiségi alapon nyújtandó kettős állampolgárságot. 2003. november 3.: A magyar Országgyűlés plenáris ülése elutasította az MDF javaslatának tárgysorozatba vételét. 2003. november 18.: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónikának azt nyilatkozta, hogy bár még egyszer sem ült össze, dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága. 2003. december 1.: A Mádl Ferenc magyar államfő által felkért szakértők szerint a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszerítő jogi akadályba. 2004. március 1.: A magyar Alkotmánybíróság jóváhagyta az OVB határozatát a népszavazás kiírására vonatkozóan. 2004. április 25.: Orbán Viktor a Kossuth Rádióban kifejtette: a határon túli magyarok számára a továbbiakban nem a státustörvény, hanem a kettős állampolgárság jelenthet megoldást. 2004. július 2.: A Magyarok Világszövetsége átadta az Országos Választási Bizottságnak a kettős állampolgársági népszavazást támogató 320 858 magyar állampolgár aláírását. 2004. augusztus 12.: Ficzere Lajos, az OVB elnöke bejelentette: az MVSZ által összegyűjtött aláírások közül legalább 274 332 megfelel a feltételeknek. 2004. szeptember 13.: Az Országgyűlés elrendelte az ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Összeállította: Bakk Miklós /Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Eredménytelen lett a dec. 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról és a kórházak privatizációjáról. A szavazóhelyiségek bezárását követően közölt adatokból kiderült: a szavazati joggal rendelkezők kevesebb mint 40 százaléka jelent meg az urnáknál. A kettős állampolgárság ügyében a szavazók kevéssel több mint fele voksolt igennel, ez azonban a népszavazás érvényességéhez nem volt elegendő. Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint biztosan felelős döntés született a kettős népszavazáson. Közölte: a népszavazás mindenképp érvényes, "legföljebb nem lesz eredményes, a szónak jogi értelmében". Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a népszavazás a nemzetpolitikai konszenzusra való törekvés kudarca. Pártpolitikai harcok prédájává vált ez a kérdés, és ebben nagyon nagy felelősségük van a kormánypártoknak. Kifejtette: az eredmény rendkívül rossz lélektani hatással lesz az erdélyi magyarokra, ennek csökkentésében óriási felelősség hárul az RMDSZ-re. Azt hangoztatta, hogy a következő időszakban tovább kell folytatni a kettős állampolgárságról szóló vitát, és meg kell próbálni egyetértésre jutni ebben a kérdésben. Markó szerint ettől a pillanattól kezdve a kettős állampolgárság ügye már nem söpörhető a szőnyeg alá. /Győzött a megosztottság a népszavazáson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kijelentette: ahhoz képest, hogy a kormányzat a távolmaradásra buzdított, az eredmény fantasztikus, s arra is enged következtetni, hogy ha nem lett volna kormányzati ellenkampány, akár 60 százalékos is lehetett volna a részvétel. Hozzátette: választási csalásnak minősül, hogy a kormány közpénzeket is felhasználva az igen szavazatok és a voksolás ellen folytatott kampányt. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kettős állampolgárságról feltett kérdésnél kiegyenlítettek az eredmények, ez valószínűleg arra utal, hogy az ország kettészakadt, amiért a kezdeményezőket terheli a felelősség. Gyurcsány Ferenc kormányfő: „A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak“. Hiller István, az MSZP elnöke: „Értem, hogy az emberek nemet mondanak az indulatokra, a nacionalizmusra és a szociális populizmusra”. Szerinte a markáns többség nem engedte, hogy a nemzet nagy kérdéseit igenné vagy nemmé silányítsák. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint erkölcsi és politikai tény, hogy a népszavazáson az igenek kerültek többségbe. Arra kérte a határon túli magyarokat, hogy értsék meg, egyetlen éjszaka alatt nem sikerült befejezni azt a munkát, amit elkezdtek, és tartsák szem előtt azt a tényt, hogy a magyarok többsége támogatta a kettős állampolgárság ügyét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 6./

Az Országos Választási Iroda jelentése szerint az előzetes, nem hivatalos eredmény alapján eredménytelen volt mindkét hétvégi népszavazás Magyarországon, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választójogú polgárok 25 százaléka. A leadott szavazatok 99,83 százalékának feldolgozása alapján a kettős állampolgárság kérdésében az igenek száma 1 516 303 (51,55 százalék), míg a nemeké 1 424 909 (48,45 százalék) volt. A kórház-privatizációt érintő kérdés igenjére 1 917 000-en (65,01 százalék), míg a nemre 1 031 000-en (34,99 százalék) voksoltak. A részvétel 37,47 százalékos volt: a 8 030 760 választópolgár közül 3 009 416-an jelentek meg a népszavazáson. Szomorúsággal vették tudomásul az erdélyi magyarok a kettős állampolgárság kérdéséről kiírt magyarországi népszavazás eredménytelenségét. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben a kormányt és az MSZP-t tette felelőssé a helyzetért. Szerinte, ha a kormány nem „veri szét” a státustörvényt, időben összehívja a Magyar Állandó Értekezletet, és odafigyel a határon túli magyarok autonómiatörekvéseire, akkor talán népszavazás sem lett volna. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint az eredménytelenségnek az az üzenete, hogy a választópolgárok nem kérnek a Fidesz politikájából. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője nemzeti tragédiának nevezte a népszavazás eredményét. Hozzátette: hajlandóak támogatni a kormány szülőföldprogramját, ha a kormány is támogatja az MDF javaslatát, amelynek lényege, hogy a határon túli magyaroknak ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak. Mádl Ferenc köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek írt levelet, amelyben felkéri a parlamenti pártokat, hogy „a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést, és dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez”. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke szerint: „akik nemmel szavaztak, hitelesítették a trianoni döntést, azt, amiről nyolcvannégy év során senki sem mondta ki, hogy elfogadjuk, csupán azt, hogy alávetjük magunkat”. /K. Cs.: Folytatódik az egymásra mutogatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Dávid Ibolya, az MDF elnöke kijelentette: „Elvárjuk, hogy március 15-ig közösen alkossuk meg a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt. Ha erre a parlament nem képes, oszlassa fel önmagát, és adja át helyét olyan erőknek, akik képesek ezt a feladatot felelősen, a nemzeti elkötelezettségnek megfelelően el is látni". Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője szerint a referendum kezdeményezői úgy megbuktak, „mint az ólajtó, a Fidesz csinált egy hátraarcot korábbi véleményéhez képest, közben meg hanyatt esett". /Napirend előtti felszólalások az Országgyűlésben. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 7./

Mádl Ferenc köztársasági elnök a népszavazást követő napon, dec. 6-án a Sándor-palotában fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét és Petrétei József igazságügy minisztert. Az államfő által kezdeményezett találkozó résztvevői áttekintették a december 5-i ügydöntő népszavazást követő helyzetet és az abból fakadó teendőket. Mádl Ferenc levelet intézett dr. Szili Katalin elnök asszonyhoz. „A népszavazáson résztvevő választópolgárok többségének szavazata, a Magyar Állandó Értekezlet 2004. november 12-ei ülésén a határon túli magyar szervezetek vezetői által egyhangúlag és egyértelműen megfogalmazott vélemény, valamint a nemzetközi jog által is ismert intézmény egyaránt arra kell sarkallja a felelősen gondolkodó politikai erőket, hogy ebben a kérdésben megtalálják a megfelelő megoldást. Mindezekre tekintettel felkérem az Elnök Asszonyt és a parlamenti pártok országgyűlési frakcióit, hogy a kölcsönös kompromisszum igényével kezdjenek egyeztetést. Ennek eredményeként – az e körben az eddigi vita során felmerült elgondolások figyelembe vételével – dolgozzanak ki olyan törvényjavaslatot, amely hozzájárulhat a nemzet egységéhez. Vegyék figyelembe a tizenötmilliós magyar nemzet hosszú távú érdekeit úgy, hogy az legjobban szolgálja a Magyarországon és a határainkon túl élő magyarok boldogulását.” /Mádl Ferenc a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

Mádl Ferenc köztársasági elnök dec. 7-én Köztársasági Elnöki Érdemérmet adott át 11 kitüntetettnek a Sándor-palotában. "Munkájuk, szakmájuk különböző, de mindezeket összeköti a nemes értékek tisztelete, a mély humánum és az akadályt leküzdő tenniakarás" – mondta Mádl Ferenc. A kitüntettek között van Böjte Csaba, az árvákat felkaroló ferences szerzetes. /Köztársasági Elnöki Érdemérmet adott át Mádl Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az államfővel megegyezően fontosnak tartja olyan törvényi szabályozás megalkotását, amely hozzájárul a nemzet egységének erősítéséhez. "Az Országgyűlés elnökeként a magam eszközeivel segíteni kívánom a mindannyiunk számára megfelelő törvényi szabályozás kialakítását" – írta Szili Katalin válaszában Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. A házelnök köszönettel vette Mádl Ferenc levelét, amelyben az államfő közreműködését kérte az eredménytelen népszavazás után esedékes egyeztetésekben. /Szili szorgalmazza a nemzeti közmegegyezést. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

Kisebbségekért díjat adott át nyolc, Magyarországon és határon túl élő embernek, valamint egy közösségnek a kisebbségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dec.16-án a Parlamentben. Idén az elismerést egy-egy ausztriai és vajdasági magyar, egy-egy magyarországi horvát és német, három roma és egy szlovák egyéni kitüntetett, valamint egy erdélyi magyar szervezet kapta. A díjakat Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, miniszterek, továbbá pártok, a határon túli magyarok képviselői és kisebbségi vezetők jelenlétében nyújtotta át a kormányfő. A díjazottak: Debre Istvánné pedagógus, aki 1993 óta az ország első cigány nemzetiségi óvodáját vezeti, Rácz Katalin, Gizella nővér a vajdasági magyar oktatásban, a bánsági magyarság oktatási rendszerének újjáélesztésében játszott szerepéért, Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének vezetőségi tagja, a bunyevác-horvát családban született Kricskovics Antal több évtizedes táncművészeti, koreográfusi munkásságáért, a magyarországi horvát folklór gyűjtéséért, Krupa András etnográfus, folklorista a magyarországi szlovákság értékeinek kutatásáért, Manherz Károly, az ELTE bölcsészettudományi kar dékánja, a Germanisztikai Intézet igazgatója a magyarországi németek nyelvének, kultúrájának kutatásáért, Rostás-Farkas György író-költő-újságíró, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke a cigányság érdekében végzett három évtizedes áldozatos munkájáért, Várnai Márton a romák társadalmi integrációjának előmozdításáért kapot díjat. Az Erdélyi Múzeum Egyesület az erdélyi tudományosság fenntartása, fejlesztése és szervezése érdekében kifejtett tevékenységéért részesült a kitüntetésben. Az elismerést a kisebbségek nemzetközi napja, december 18-a alkalmából osztják ki. /Kisebbségekért Díjat kapott az Erdélyi Múzeum Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Szili Katalin házelnök az összefogás és az érdekegyeztetés fontosságát hangsúlyozta a határon túli magyarok honosítása érdekében dec. 18-án Pécsett, a Magyar Ifjúsági Konferencia XII. ülésén. A tanácskozáson megjelent Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter az erdélyi ifjúsági képviselőnek azt mondta: a gondok megoldása nem lehetséges egy fórumon, egy nap alatt. Az ülésen a határon túli régiók szószólói csalódottságuknak és elkeseredettségüknek adtak hangot a december 5-i eredménytelen népszavazással kapcsolatban. Többen azt mondták: szomorú, hogy amíg a külföldre került magyarság egyre fogyó létszámban, de kitart, addig az anyaországban a referendumot megelőző kampányban egyszerű élősködőknek állították be őket, akik alig várják, hogy áttelepülhessenek Magyarországra. A Magyar Ifjúsági Konferencia résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, melyben vállalják, hogy a magyarok kedvezményes állampolgárságának kérdésében február közepéig eljuttatják javaslataikat Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, az Országgyűléshez, valamint a Magyar Állandó Értekezlethez (MÁÉRT). /Szili Katalin összefogást kér a határon túli magyarok honosításáért. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

A történelem minket egy nemzetbe rendezett – mondotta többek között újévi köszöntőbeszédében Mádl Ferenc köztársasági elnök. Ezzel éles ellentétben áll a baloldal retorikai offenzívája. Lendvai Ildikó „múltba néző kezdeményezésnek” nevezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazást, Gyurcsány Ferenc pedig egyenesen kiutasítaná a közéletből a jobboldal vezetőit. „Azt reméltem, hogy nyerhetünk 2006-ban is, most már ebben biztos vagyok” – jelentette ki, majd hozzátette: „Addig még legalább kétszer-háromszor kell a választásokon legyőzni a Fideszt, amíg a megosztó, gyűlöletet keltő jobboldali kultúra és annak képviselői ki nem szorulnak a hazai politika élvonalából.” A gazdasági helyzetet illetően Gyurcsány továbbra is bizakodik, úgy látja, hogy a gazdaságban elindult a fenntartható növekedés irányába mutató pályakorrekció. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 4./