"Az autonómia lejáratásának tekinti a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulását Markó Béla. A Nagy-Románia Párt bűnügyi feljelentést tesz az SZNT kezdeményezői ellen. Ezt Corneliu Vadim Tudor pártelnök jelentette be a szenátusban okt. 27-én. A PRM-s szenátor alkotmány-, nemzet- és Európa-ellenesnek nevezte az SZNT megalakulását. Szerinte a szenátusnak félreérthetetlenül ki kell mondania az SZNT szakadár voltát. Úgy véli, az SZNT megalakulását elősegítette Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök okt. 26-án megkezdett erdélyi látogatása. Lucian Bolcas, a PRM alsóházi frakcióvezetője azt indítványozza, a parlamentnek meg kell vizsgálnia az SZNT törvényességét, valamint azt, hogy milyen lehet a területi autonómia és az egységes román nemzetállam kapcsolata. Az alsóház titkára, Tudor Mohora szerint az indítvány csak akkor kerülhet a képviselőház elé, ha a PRM erre vonatkozóan határozat, vagy nyilatkozattervezetet terjeszt elő. Az SZNT megalakulása ellen tiltakoznak a Kovászna megyei demokraták és a liberálisok. A megyei PD-PNL szövetség a nemzeti egység elleni támadásnak tekinti az SZNT megalakulását. A PNL Kovászna megyei elnöke, Ioan Balan szerint a kormánynak, az ügyészségnek és más szerveknek ki kellene vizsgálniuk az SZNT törvényes voltát, és megfelelőképpen kellene eljárniuk. /Benkő Levente: Kikezdték az SZNT-t. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./"

"Magyarországnak törlesztenie kell a határon túl élő sok millió emberrel szembeni adósságából, kötelessége, hogy hathatósan segítse a kisebbségi magyarság megmaradását szülőföldjén, e közösség identitásának megőrzését, kultúrájának fejlesztését - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök Csíkszeredában, ahol okt. 28-án beszédet mondott a Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium épületében. Másfél évtizede már a magyarországi politikai élet semmilyen tényezője nem vonta kétségbe, hogy Magyarországnak kötelessége minél hathatósabban segíteni a kisebbségi magyarságot szülőföldjén való megmaradásában, identitásának megőrzésében, kultúrájának fejlesztésében, szögezte le az államfő. Mádl Ferenc emlékeztetett: többéves folyamat eredményeként a határon túli magyarság közvetlen anyagi támogatása is szilárdan beépült a magyar költségvetésbe. Hozzáfűzte, hogy ma már számos olyan határon túli magyar intézmény van, amelynek támogatása rendszeressé és kiszámíthatóvá vált. Példaként említette a szónok az Apáczai-, valamint az Illyés Közalapítvány által folyósított összegeket, az olyan intézmények támogatását, mint a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem. Elismerően szólt a karitatív szervezetekről, így a magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és sok más egyházi és magánkezdeményezés tevékenységéről. Felhívta a figyelmet az új veszélyekre is, például arra, hogy az új körülmények között erodálódnak a hagyományos közösségek, identitásuk is csorbul a globalizációs folyamatok miatt. Csedő Csaba polgármester beszámolt a magas rangú vendégnek a 83 százalékban magyar ajkú város múltjáról, jelenéről és jövőbeni lehetőségeiről. /Mádl Ferenc a Székelyföldre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./"

""Meg kell köszönnöm, hogy sorsom úgy hozta, eljöhetek Csíkszeredába" - ezek voltak az első szavai Mádl Ferenc államelnöknek. Kijelentette: "Együttérzés, szeretet és felelősség uralkodik a magyar emberekben az itteni magyarság iránt". A Márton Áron Főgimnáziumban Varga László igazgató kürtöskaláccsal fogadta a vendéget. Mádl Ferenc csíkszeredai látogatása Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobrainak megkoszorúzásával zárult. Ezután Mádl ment Székelyudvarhelyre. Ezt megelőzően, a rangos vendégek Máréfalván időztek, ahol Kovács Piroska tanárnő kalauzolásával a falu székelykapuit nézték meg. Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármester fogadta a vendégeket. Mádl Ferenc városnéző sétán vett részt: megtekintették a központi épületeket, valamint Márton Áron szobrát, és a Vasszékelyt. Ezt követően a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának aulájában az intézmény vezetősége fogadta az államelnököt. Este a Városháza dísztermében, a Szent István teremben Szász Jenő polgármester köszöntötte az államelnököt. - Székelyudvarhely, az ősi anyaszékváros történelmi pillanatokat él át ezekben a percekben: 1940 óta magyar államfőt nem köszönthettünk városunkban - mondta Szász Jenő. Mádl és a székelyudvarhelyi polgármester közösen leleplezte Barabás Edit anyaországi szobrászművész alkotását, Szent István ábrázoló bronz mellszobrot. A meghívottak tiszteletére kulturális programra, szavalatokra, kórusművek előadására is sor került. Az Orbán Balázs szobor talapzatánál Mádl Ferenc koszorút helyezett el, majd köszöntötte - a késői időpont és a hideg ellenére is egybegyűlt - többszáz városlakót. - Az anyaország együttérzését, szeretetét közvetítem önöknek, és azt a meggyőződést, ami a hazai magyar lakosságban él: azt hogy együvé tartozik ez a nemzet - mondta Mádl Ferenc. Mádl Ferenc székelyudvarhelyi látogatása sajtótájékoztatóval ért véget. Ezt követően az elnök és kísérete Marosvásárhelyre utazott, ahonnan repülővel tértek vissza Budapestre. /Szondy Zoltán, Szász Emese: Együttérzés, szeretet és felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./"

"A prefektúrának kötelessége feljelenteni a Székely Nemzeti Tanács létrehozóit - jelentette ki okt. 31-én Adrian Casunean-Vlad Kovászna megyei PSD-elnök. A PSD megyei elnöke szerint a nemzeti tanácsot nem kell törvényen kívül helyezni, mivel eleve törvénytelen, és úgy értékelte, hogy "1990 óta ez az alkotmányos rend ellen elkövetett legsúlyosabb merénylet". Casunean elmondta, érthetetlen, hogyan "utazgathatott" Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök Erdélyben anélkül, hogy Ion Iliescuval vagy Adrian Nastaséval találkozott volna. Kifogásolta, hogy Mádl - túllépve hatáskörét - a "magyar radikálisokkal" is tárgyalt az autonómiáról. Elismerte ugyan, hogy a magyar államelnök nem foglalt állást a kérdésben, de elfogadhatatlannak tartotta, hogy a magyar közösség képviselőivel folytatott megbeszéléseken nemcsak kulturális témákról esett szó./Farkas Réka: "Mádl túllépte hatáskörét". = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"

"Okt. 31-én az RMDSZ bukaresti székházában Markó Béla szövetségi elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető sajtóértekezletet tartott. Markó Béla szerint Mádl Ferenc magánlátogatása Erdély különböző városaiban a két ország közötti kapcsolatok normalizálódásának bizonysága. Fontos a magyar elnök által megfogalmazott üzenet, melyben az egymás iránti szolidaritást és együttműködést hangsúlyozta. Az alkotmány-módosítás után most annak alkalmazása a következő lépés, s a szervezet már megtette az első intézkedéseket felleltározva ama törvényeket, melyek az új alkotmány alapján módosításra szorulnak. A választási törvénybe a személyre szóló szavazat bevezetését az RMDSZ nem támogatja, ennek egyetlen nyertese ugyanis az éppen kormányon lévő párt lenne, mivel így kb. 80%-ban tudná képviseltetni magát mindkét házban, ami diktatúrához vezetne. Verestóy Attila a készülő költségvetési vitákról tájékoztatta a jelenlévőket, elmondta: remélhetőleg sikerül olyan költségvetést összeállítani, mely lehetővé teszi az 5,5%-os gazdasági fejlődést. A Székely Nemzeti Tanácsról Markó Béla kifejtette: mindenkinek alkotmányos joga, hogy valamilyen formában kifejezze véleményét az ország közigazgatását illetően, ezért alkotmányellenes dolog nem történt. A most alakuló szervezet iránt a magyarság sem tanúsít különösebb érdeklődést. Ami az autonómia létrehozását illeti, ez az RMDSZ programjában is szerepel, de más jellegű megoldásokat kell találni a problémákra, mint a fent említett próbálkozások. /(Gáspár Hajnal): RMDSZ-sajtóértekezlet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./ "

"Levélben fordult a székelyudvarhelyi RMDSZ Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, amelyben tudomására hozza, hogy a polgármesteri hivatal törvénytelenül, a helyi tanács döntése nélkül nevezte el a városháza dísztermét Szent Istvánról az elnöki látogatás alkalmával. Az RMDSZ-tanácsosokból álló frakció azt is nehezményezi, hogy a Mádl Ferenc tiszteletére adott fogadásra a tanácsosokat nem hívta meg a városháza. A tanács nem kívánja visszavonni a Szent István nevet. Az RMDSZ arra kéri Mádl Ferencet, fogalmazza meg álláspontját a kialakult helyzetről.A polgármesteri hivatalnál elmondták, hogy a tanácsosok által felvetett ügy eltörpül az államelnöki látogatás jelentősége mellett, ezért a hivatal nem foglal állást ebben a kérdésben./Lukács János, Zilahi Imre: Távol tartották Mádltól az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./"

"A Rákóczi szabadságharc utáni labanc pusztítások következtében lerombolt nagyenyedi kollégium újjáépítéséért az akkori rektorprofesszor, Pápai Páriz Ferenc segélykérő levelet intézett a nyugati protestáns egyházakhoz. I. György angol király pátenst adott ki ebben az ügyben. A pátens alapján az angliai egyházak széleskörű gyűjtést indítottak az erdélyi iskola megmentéséért. Ebből a pénzből épülhettek fel a ma látható legnagyobb épületek. Az összeg mennyiségére jellemző, hogy kamataiból még az 1849-es pusztítások után is nagyszabású újjáépítések indulhattak. E nemes célú gyűjtésnek jövő év virágvasárnapján lesz a 300. évfordulója. Az eseményt I. György angol király mellszobrának felavatásával szeretnék megünnepelni Nagyenyeden. A szobrot Mikó Diana szobrászművész készíti. Az iskola Bethlen Gábor Alapítványa több arra hivatott magyarországi alapítványhoz és intézményhez pályázott a szobor megvalósításához szükséges anyagi alapok előteremtéséért, azonban ezek a támogatások elmaradtak vagy késlekednek. Így az eddigi munkát Mikó Diana a helyiek segítségével önerőből valósította meg. Mádl Ferenc köztársaság elnök fővédnökséget vállalt.A szobor elkészítéséhez még támogatás szükséges. /Sz. Cs.: Szobrot állítanak I. György angol királynak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"A Tudomány Világfórumára világhírű kutatóintézetek vezetői és a tudomány iránti elkötelezett politikusok gyűltek össze 63 országból a hétvégén Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. - A tudósok és a politikusok egyaránt felelősek az emberiség jövőjéért, és ezt a felelősséget nem oszthatják meg, illetve nem ruházhatják át egymásra - mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a tudományos világfórum nov. 8-i megnyitóján. A tudományos és a politikai világnak egyenlően kell osztoznia ezen a felelősségen. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta: ebben az évszázadban a tudomány fogja formálni a világot, jobban, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a nem megfelelően alkalmazott tudomány negatív következményekkel járhat. Három volt magyar miniszterelnök is felszólalt a fórumon. Orbán Viktor azt hangoztatta, a politika felelőssége, hogy megadjon minden segítséget a tudománynak, a kultúrának, valamint a közösségeknek és társadalmaknak ahhoz, hogy lelassítsák, majd megállítsák a globális üzleti világ terjeszkedését. Orbán szerint utópia, hogy létrejöhet a gazdaságilag és kulturálisan egységes globális szabadpiac a világon. Boross Péter szerint a tudománynak felelősséget kell vállalnia a társadalom jövőjéért. Horn Gyula úgy véli: a XX. század legnagyobb európai vívmánya, hogy megszülettek a közös európai értékek, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok rendszere. A nyitónap főelőadóját, Lámfalussy Sándort, a belga Leuven katolikus egyetemének professzorát az euró egyik atyjának nevezik. Az Európai Monetáris Intézet elnöke, a világ egyik legjelentősebb pénzügyi szaktekintélye úgy vélekedett, hogy az európai gazdaság lassulásának fő oka a legyengült növekedési kapacitás, ami részben a munkaerő alacsony kihasználtságának (a kevesebb munkaidőnek), másrészt a termelékenység stagnálásának köszönhető. /Palugyai István, Népszabadság: Tudományos csúcstalálkozó Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 11./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök nov. 14-én Budapesten megbeszélést folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. A megbeszélés után Medgyessy Péter újságíróknak elmondta: lehetőség szerint már a jövő év közepétől működhet egy magyar nyelvű televízió Erdélyben. A magyar nyelvű televíziós csatorna létrehozása "régi vágya az Erdélyben élő magyarságnak, több mint másfélmillió magyar embernek, ebből következően úgy gondolom, itt az ideje, hogy ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozzunk" - jelentette ki a kormányfő. Kifejtette: az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre; ezek december 15-ig kiválasztják azt a jogi formulát, amely megfelel mindkét ország jogrendszerének, és kialakítják azt a pénzügyi konstrukciót, amelyen keresztül támogatható a televízió létrehozása és működtetése. /Magyar nyelvű televízió Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Medgyessy Péter kitért arra: a találkozó másik oka az volt, hogy levelet kapott Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, aki a Sapientia Egyetem további támogatását kérte. Hangsúlyozta: a találkozón megegyeztek abban, hogy az erdélyi felsőoktatási intézmény 2004-ben is megkapja ugyanazt a fejlesztési támogatást, mint az idén."Ennek számomra egyetlen komoly feltétele van: én csak arra vagyok felhatalmazva, hogy a magyar adófizető polgárok nehezen megkeresett pénzét úgy költsük el, hogy az teljes mértékben, garantáltan arra a célra menjen, mint amire szántuk, és megfelelő ellenőrzési mód legyen" - mondta a miniszterelnök. Medgyessy Péter ezért megbízást adott a HTMH-t felügyelő miniszternek: készítse el azt a pénzügyi konstrukciót, amely kellő biztosítékot jelent a források hatékony felhasználására. /Erdélyi tévé magyar pénzből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./"

"Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Jánó Mihály művészettörténész és Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója Budapestre ment, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában felkeresték Hiller István tárcavezetőt, aki határozott ígéretet tett arra, hogy támogatja a jövő évben Sepsiszentgyörgyön megrendezendő Osstinato Kárpát-medencei Összművészeti Fesztivált.A háromszékiek 25 millió forintnyi támogatást kértek, s a tanácselnök reményei szerint meg is kapják. A szeptember végi, október eleji fesztivált a Székely Nemzeti Múzeum fennállásának 125. évfordulójára szervezendő rendezvények is gazdagítják. A miniszter támogatásáról biztosította a küldöttséget három, 48-as kötődésű háromszéki műemlék, a Lábas Ház, a bodvaji vashámor és a kézdivásárhelyi székely katonanevelde helyreállításában, ám kérte, mielőtt összegekről tárgyalnának, küldjék el az épületekkel kapcsolatos hasznosítási elképzeléseket. A Lábas Házban civil szervezetek székházát szeretnék berendezni, a vashámor környékén szabadtéri ipartörténeti emlékparkot alakítanának ki, a katonanevelde épületében művelődési központot szeretnének berendezni. Az erdélyi körútján tett szóbeli ígéretén túl Mádl Ferenc államfőt írásban is felkérték az Osstinato-fesztivál fővédnöki tisztségének elfogadására, s a levél átadását a tanácselnök a Határon Túli Magyarok Hivatalára bízta. A küldöttség találkozott Szabó Vilmossal, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkárával is, aki ígéretet tett a januárban induló Székelyföldi Fejlesztési Intézet támogatására. /(sz.): Támogat a művelődési miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./"

"A magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyaroknak Mádl Ferenc álláspontja szerint "nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján". A köztársasági elnök állásfoglalását tartalmazó közleményt az államfő hivatalának sajtóosztálya eljuttatta az MTI-nek. "A jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek" - olvasható a közleményben. /Kettős állampolgárság. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./"

"Elégedettséggel nyugtázták a Vajdaságban és Erdélyben Mádl Ferenc köztársasági elnök állásfoglalását a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése kérdésében. Csapody Miklós képviselő szerint Mádl álláspontjában az MDF a saját nézeteit ismerte fel.Miután a Mádl Ferenc által felkért szakértői testület megállapította: nem ütközik kényszerítő jogi akadályba sem a magyar alkotmány, sem a nemzetközi és az európai jog alapján a magyar állampolgárság megszerzésének leegyszerűsítése, a törvényhozásnak kell módosítania az állampolgársági törvényt ahhoz, hogy magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül szerezhessenek magyar állampolgárságot azon személyek, akiknek felmenője magyar állampolgár volt. Az RMDSZ támogatja azt az elképzelést, hogy a határon túli magyarok könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz, mint ahogy azt a jelenlegi állampolgársági törvény lehetővé teszi. "Ezt a javaslatot annak idején az RMDSZ is aláírta" - emlékeztetett Markó. Az RMDSZ-elnök elmondta, léteznek már olyan felmérések, melyek a magyar állampolgárság határon túli kiterjesztésének a lehetséges hatásait vizsgálják, és ezek eredményeit hamarosan nyilvánosságra is hozza az RMDSZ. A szövetség vezetői augusztus végén jelentették be, hogy az ügyvezető elnökség irányítása alatt szakértői bizottságot hoztak létre a kettős állampolgárság lehetséges hatásainak a kivizsgálására. E bizottság azóta sem ült össze, de a mulasztásra figyelmeztető, két héttel ezelőtt közölt Krónika-interjú után Takács Csaba ügyvezető elnök a bizottság valamennyi tagját a kérdés elemzésére kérte fel. Az RMDSZ egyébként a 2000-es választási kampányban hirdetett aláírásgyűjtést a külhoni magyar állampolgárság támogatására, az aláírási íveket azonban máig sem összesítette a szövetség. Markó Béla korábban a Krónikának azt nyilatkozta, az akkor megfogalmazott igényt ma is érvényesnek tekinti. Az Erdélybe látogató Mádl Ferenc államfő viszont októberben a Krónikának kijelentette, a romániai magyarság képviselői nem kérték, ezért Magyarország nem foglalkozik az erdélyi magyarok kettős állampolgárságának kérdésével. Csapody elmondta, az MDF új javaslatot készül beterjeszteni az állampolgársági törvény módosítására azzal a céllal, hogy megkönnyítsék azokat a feltételeket, amelyekkel a határon túli magyarok magyar állampolgársághoz juthatnak. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) mérföldkőnek tekinti Mádl Ferenc nyilatkozatát. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szintén üdvözölte a nyilatkozatot. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Az Országgyűlés térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"

"Hivatalos levelet küldött Szász Jenőnek, Székelyudvarhely polgármesterének Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki október végi erdélyi magánlátogatásakor Székelyudvarhelyen is megfordult. Megköszönve a vendéglátást, az államfő legemlékezetesebbként azt a városházi ünnepséget jelölte meg, amelyen a Szent Istvánról elnevezett díszteremben Mádl és Szász közösen leplezte le az államalapító király mellszobrát. A sajtó rendelkezésére bocsátott levélből kiderül, Mádl örömmel látja, hogy az udvarhelyiek "vállalják a magyarság politikai útkereséséből rájuk eső részt". Mint ismeretes, az államfői látogatás után az udvarhelyi városi tanács RMDSZ-frakciója neheztelt, amiért nem kaptak testületileg meghívót az említett ünnepségre. Levelet fogalmaztak az államfőhöz, kérve őt, foglaljon állást az ügyben. Mádl az udvarhelyi polgármesternek küldött levelében nem tett említést a látogatása kapcsán felmerült "meghívós esetről", csupán jókívánságait küldte Szásznak, és azt kívánta neki, "hogy politikai bölcsességgel és erkölcsi felelősséggel találja meg mindig azt a következő lépést, amely legjobban szolgálja a határon túli magyarság közös ügyét". Az udvarhelyi tanácsosoknak a köztársasági elnök társadalompolitikai főosztályának egyik munkatársa írt válaszlevelet. A levélben többek között az áll, az elnöki hivatal nem tekintheti feladatának az udvarhelyi konfliktus megoldását. "(...) vitájukat igyekezzenek a polgármester úrral helyben tisztázni, hogy valóban semmi ne árnyékolhassa be ezt az önök megfogalmazása szerint történelmi jelentőségű látogatást" - olvasható a levélben. /Zilahi Imre: Mádl konszenzusra int. A szoboravatás körüli vitát helyben kell megoldani. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./"

"Egyetértés van abban, hogy a négy parlamenti pártnak szándékában áll a kettős állampolgárság érdekében egy minél szélesebb körű elemző munka megkezdése - nyilatkozta dec. 3-án Dávid Ibolya, az általa kezdeményezett megbeszélés után. Az MDF elnöke elmondta, hogy a parlamenti pártok képviselői egyetértettek azzal az állásfoglalással, amelyet a köztársasági elnök megfogalmazott. Mádl Ferenc állásfoglalása szerint "A jog szempontjából (...) nem kizárt az állampolgárság kérelemre történő megadása, magyarországi letelepedési engedély és áttelepülés nélkül, azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiknek a felmenője magyar állampolgár volt, és alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven vizsgát tesznek". Dávid Ibolya tájékoztatása szerint dec. 10-éig létrehozzák a pártok által delegált szakértői csoportot, és felkérték a kormányt, hogy jan. 30-áig bocsássa a négy párt rendelkezésére a már elkészült hatástanulmányokat, elemzéseket. Az egyeztetés után Szent-Iványi István (SZDSZ) azt hangsúlyozta: kiindulópontnak tekintik a köztársasági elnök állásfoglalását. Bába Iván (Fidesz) szerint az alapkérdés a határon túli magyarok megmaradása a szülőföldjükön. Közölte, a Fidesz álláspontja szerint három pillére van ennek a kérdéskörnek: a határon túliak magyar állampolgárságának, vagyis a kettős állampolgárságnak a kérdése, a státustörvény végrehajtása, hatása a határon túli magyarság létére, erősödésére, gyarapodására, és az aktuális autonómiatörekvések. Wiener György (MSZP) szerint figyelembe kell venni az állampolgársági jog, az alkotmányos elvek követelményét, a nemzetközi jogi hatásokat, az Európai Unió alkalmazandó jogelveit. Hozzátette: a Fidesz álláspontjával kapcsolatosan az a véleménye, hogy "az autonómiának a problematikáját nem kellene összekapcsolni a kettős állampolgárság amúgy is hallatlanul bonyolult ügyével". /Egyetértenek Mádllal. Négypárti egyeztetés a kettős állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 17-én fogadta a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a budavári Sándor-palotában. Az államfő köszönetet mondott az egyházi elöljáróknak a nemzeti erkölcs megerősítése, a nemzeti identitás megőrzése érdekében végzett szolgálataikért - mondta Tőkés László. A püspök elmondta: az immár hagyománnyá vált adventi fogadáson szó esett olyan kiemelkedően fontos kérdésekről, mint a magyar államfő szerepvállalása a határon túli magyar közösség életében, a kettős állampolgárság és az egyes országokban folyó felekezeti oktatás. Tőkés László szavai szerint az egyes országokban alig, vagy egyáltalán nem támogatják a felekezeti iskolákat, ahol "papíron" támogatják őket, valójában ott is diszkriminációt szenvednek el. Ezért kérték a köztársasági elnököt, hogy a kormánnyal együtt nyújtson támogatást a romániai tanügyi törvénymódosítás ügyében - tette hozzá. Tőkés László a megbeszélésen felvetette az erdélyi autonómia kérdését, amely meglátása szerint a megmaradás, a fejlődés egyetlen útja; ehhez is kérte az államfő támogatását. Kitért arra: hasznosnak bizonyult, hogy a problémák alaposabb megbeszélése érdekében az idei esztendőben az államfő külön fogadta a határon túli és külön az anyaországi egyházi vezetőket. Pénzes János, Szabadka római katolikus püspöke az MTI-nek elmondta: egyházmegyéjében az anyagiakat illetően van egy kis fellendülés, de a fiatalok számára nincs meg az a lehetőség, amely miatt "biztonságosan a szülőföldön maradnának". A kulturális élet véleménye szerint szépen fejlődik a Vajdaságban, ahol "a nemzetek és a vallások megfelelő egyetértésben élnek A szabadkai egyházmegyében 116 plébános és mintegy 100 pap tevékenykedik. Az egyházmegye 320 ezer katolikus hívőjének háromnegyed része magyar ajkú, egynegyede horvát. Az anyaországi alapítványok sokat segítenek templomok renoválásában, építésében - tette hozzá. A püspök szólt arról, hogy Tótfalun megkezdődött az első kilencosztályos katolikus iskola építése, a püspöki palota mellett pedig tehetséggondozó gimnáziumot létesítenek. /Mádl Ferenc határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./"

"A Székely Nemzeti Tanács példájára az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) is megkezdte a politikai kapcsolatfelvételt. Dec. 19-i sajtótájékoztatóján Tőkés László, az EMNT elnöke elmondta, Orbán Viktor volt miniszterelnök teljes támogatásáról biztosította az erdélyi magyarság autonómiatörekvését, és Mádl Ferenc államelnök szintén kedvezően nyilatkozott a kezdeményezésről. A püspök hozzátette, az EMNT levélben fordult az MSZP és az SZDSZ vezetőihez is, találkozót kérve tőlük, ám a megkeresésre válasz még nem érkezett. Tőkés elmondta, az RMDSZ vezetőségének elutasító magatartása ellenére nem mondott le azon szándékáról, hogy párbeszédet kezdeményezzen a szövetséggel. Ebből a célból január első felében megbeszélésre hívja majd az RMDSZ csúcsvezetőségét. "Párbeszédre, kiegyezésre van szükség, ha nem akarunk csúfos vereséget szenvedni a választásokon" - nyilatkozta a püspök. Elmondta, javasolni fogja az EMNT Állandó Bizottságának, kérjen fel egy független jogászbizottságot, hogy európai viszonylatban vizsgálja meg az autonómia létjogosultságát./Pengő Zoltán: Kiegyezésre kényszerülnek? Párbeszédre hívja az EMNT az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

Mádl Ferenc köztársasági elnök újévi beszédének kulcsfogalma a felelősség volt. Felelősség sorsunkért, azért, hogy az EU nyújtotta lehetőségeket ki tudjuk használni, hogy "nyertesei lehessünk a csatlakozásnak", a felelősség családunkért, szűkebb közösségünkért, nemzetünkért. "Befolyásolhatjuk a politikai döntéseket, segíthetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársaink anyagi és szellemi-lelki felemelkedését" – hangsúlyozta az elnök. A balliberális média élvonala által működtetett Tilos Rádióban közfelháborodást keltő példátlan mondatok hangzottak el karácsony este. Az egyik műsorvezető trágár szavak kíséretében kijelentette, hogy minden keresztényt kiirtana. A Tilos Rádióban nem ez az első ilyen jellegű megnyilvánulás, gyalázták már ott a Szent Koronát is, legutóbb, december elején pedig a Jobbik által felállított keresztek tűzifának való felaprítását javasolta az egyik műsorvezető. Több szervezet, közöttük a Fidesz, a Jobbik és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tiltakozott s kérte az Országos Rádió és Televízió Testületet, hogy szüntesse meg "a gyűlölet rádióját". A Tilos elbocsátotta a keresztények kiirtásának belső indulatával dicsekvő munkatársát. "Az általam elmondattak megértéséhez csak egészséges magyar lélek szükséges. Ezért aztán nem is véletlen, hogy a Kolozsváron megjelent több száz erdélyi küldött nem értette félre, mert nem akarta félreérteni mondandómat. De nem véletlen, hogy a román politikusok, akiknek minden autonómiatörekvés szálka a szemében, akik azt szeretnék, ha Erdélyből egyszer és mindenkorra eltűnne a magyar szó, azok félreértették, mert félre akarták érteni. Az már viszont nem természetes, bár nem is meglepő, hogy Kovács László – egészséges magyar lélek híján – ismét a román többségi politikusok oldalára áll ahelyett, hogy az erdélyi román autonómiatörekvéseket támogatva a magyar nemzeti érdeket képviselné úgy is mint pártelnök, de különösen mint külügyminiszter" – nyilatkozta Kövér László azzal kapcsolatban, hogy a szocialista Kovács László elítélte az általa az EMNT alakuló gyűlésén mondottakat. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 6./

Új szakaszához érkezett a Gál Mihály felőri református lelkész által megálmodott helyi oktatási-művelődési központ terve: február 24-én jótékonysági koncertet szerveztek Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a felőri művelődési központ támogatására. Szórványvárnak is nevezték a Gál Mihály-féle szórványközpont-tervet, közösségmegtartó központként működhetne. Gál Mihály elmondta: megtiszteltetésként értékeli, hogy maga Mádl Ferenc köztársasági elnök is fontosnak találta azt, hogy bátorítsa a kezdeményezést. Valószínűleg csak a 2005–2006-os tanévtől lesz működőképes a központ /Sz. Cs.: Jótékonysági koncert a felőri "szórványvárért". Budapesten is tudnak Gál Mihály lelkész álmáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./ Mádl Ferenc köztársasági elnök a jótékonysági hangverseny résztvevőihöz intézett üzenetében kiemelte: a rendezvény bevétele olyan célt szolgál, amely a magyarság, mint közösség megmaradását szolgálja. Az erdélyi Beszterce-Naszód megyében található Felőr oktatási és művelődési központ szellemi központ lesz a 12 környékbeli magyarjai számára. Mádl Ferenc Tamási Áron Szülőföldem című könyvének befejezését idézet, amikor az apja sírjánál állva körbenézett a szívének oly kedves tájon: "– A miénk ez? ... ez kérdés nélkül a miénk. Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk; s a föld, melyen élünk és meghalunk." /Üzenet az Uránia Nemzeti Filmszínházban a Felőrben épülő művelődési központ támogatására rendezett hangverseny és vacsora résztvevőihez. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

Idén is találhatók Erdélyben élő, illetve Erdélyből elszármazott művészek és írók a márc. 15-e alkalmából kitüntetettek között. A Magyar Köztársasági Érdemrend Aranykeresztjét adja át Banner Zoltán művészettörténésznek, előadóművésznek a határon túli magyar képzőművészet megismertetéséért végzett munkája elismeréseképpen Mádl Ferenc köztársasági elnök márc. 13-án Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az államfő továbbá a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét adományozza Huszár Sándor író, szerkesztő, műfordítónak, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést Csiki László József Attila-díjas író, költő számára. Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere márc. 13-án nyújtja át a következő két díjat: kiemelkedő színművészeti és színháztudományi tevékenységéért Jászai Mari-díjat kap Barabás Olga rendező, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház művészeti vezetője, és Pálffy Tibor sepsiszentgyörgyi színművész. Bár nem erdélyi származású, de sokat tett az erdélyi magyar színjátszás népszerűsítéséért nagyszerű színházi írásaival, valamint Harag György rendező életművéről összeállított kötetével Nánay István színházkritikus, akit szintén Jászai Mari-díjjal tüntetnek ki. A friss Jászai-díjasok között ott találhatjuk Spolarics Andrea színművésznőt is, aki több éven át a kolozsvári Magyar Színház társulatának is tagja volt. /Március 15. – erdélyi kitüntetettek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Ellenzi a Szabadság–szobor felállításának jelenlegi tervét a Románia Újjáépítéséért Szövetség (URR) Arad megyei szervezete, akik szerint a megbékélési park egy olcsó választási vásár a PSD és az RMDSZ között. Az URR támogatja a Szabadság–szobor és az 1918–as román egyesülés emlékműveinek – külön helyen történő – felállítását, és felkérte Mádl Ferenc és Ion Iliescu elnököket, hogy a kérdés valódi és őszinte megoldása érdekében vegyenek részt a két emlékmű felavatásán, és egyúttal kérjenek kölcsönösen elnézést a két nemzet nevében a történelem során egymásnak okozott sérelmekért. /(b): URR: A Szabadság–szobornak egyedül kell állnia! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./

Mádl Ferenc köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, valamint Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét márc. 15-én az Országházban. Markó Béla szövetségi elnök a kitüntetés átvételét követően úgy nyilatkozott, megtiszteltetésnek tartja ezt a legmagasabb állami kitüntetést, és úgy értékelte, ez nem csak személyének, hanem az RMDSZ, az egész magyar közösség 15 éves következetes politikájának is szól. "Amit elértünk az elmúlt másfél évtizedben, azt nem egyedül, hanem közösen értük el", mutatott rá a szövetség elnöke. /Kitüntették Markó Bélát és Kasza Józsefet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ Ugyanezt a kitüntetést kapta volna Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, de ő elutasította a kitüntetést. Bugár Béla a díjkiosztó ünnepségen nem jelent meg. Bugár Béla kijelentette, hogy az elutasítás nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól, válaszul arra, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. /Kossuth- és Széchenyi-díjak átadása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

A XX. századi erdélyi irodalom fejlődéstörténetét és jelentős alakjait (Szilágyi Domokos, Szabédi László) elemző irodalomtörténeti munkásságáért, a Korunk című folyóirat szerkesztéséért, az erdélyi magyar szellemi életben betöltött szerepéért márc. 15-én Széchenyi-díjat kapott Kántor Lajos, József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszéíró, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Budapesten. Mádl Ferenc államfő a nemzeti ünnep alkalmából a Parlamentben adta át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, továbbá Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetéseket. „Remélem, a díj amellett, hogy a szakma elismerése, egyben az erdélyi magyar irodalom elismerése is” – nyilatkozta Kántor Lajos. /Kántor Lajos Széchenyi-díjas. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Mádl Ferenc magyar államfő nem csak Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét, és Markó Béla RMDSZ-elnököt tüntette ki a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök előterjesztése Bugár Bélára is vonatkozott, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azonban nem jelent meg a díjkiosztó ünnepségen. Az MTI-nek Bugár kijelentette: nagy megtiszteltetésnek tekinti, hogy a legrangosabb magyar állami kitüntetésre találták méltónak, és annak elutasítása nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi időben tanúsított magatartásának szól, válaszul arra, hogy Budapest lefaragta a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési keretet. Sérelmezte, hogy a magyar kormány "rólunk, nélkülünk döntött", jóllehet, a felek mindeddig éveken át következetesen és eredményesen állták azt az egyezséget, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdésekben azok legitim politikai képviseletének mellőzésével soha nem születhet döntés. "Ez az egyensúly most megbillent, úgy is fogalmazhatnék, hogy a magyar kormány felrúgta az egyezséget: lemondta a február közepére tervezett Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), majd olyan költségvetési megvonásokat eszközölt, amelyről velünk nem konzultáltak" – mondotta. – "Mi nem azt mondjuk, hogy rajtunk nem lehet takarékoskodni, hanem azt, hogy mi jobban tudjuk, hol lehet rajtunk – esetenként akár többet is – megtakarítani. Itt és most nem kitüntetésre, hanem támogatásra van szükség" – fogalmazott Bugár. Emlékeztetett rá: szándékát, a köztársasági elnök irodájával és a parlament házelnökének irodájával "a botrányt elkerülendő" céllal előre jelezte. /Bugárnak nem kell a kereszt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

A rektori hivatalhoz hasonlóan a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának vezetősége is kibővült a napokban tartott választás nyomán. Hollanda Dénes egyetemi tanár dékán mellé Filep Emőd előadótanárt választották meg dékán-helyettesnek, Ferencz László előadótanárt pedig kari kancellárnak. Az egyetem marosvásárhelyi székházának támogatását illetően Hollanda közölte, hogy a megígért 600 millió forint biztosítva lesz, annyi különbséggel, hogy folyósítását két részben hagyta jóvá a kuratórium. A Marosvásárhely határában épülő székhelyen jól haladnak a munkálatok. Hollanda professzor bízik abban, hogy a hiányzó 400 millió forint is összegyűl. A gyűjtési akció fővédnökségét vállaló Mádl Ferenc köztársasági elnök máj. 25-re a Magyar Tudományos Akadémia nagytermébe hívta meg a vállalkozókat, hogy segítséget kérjen. /(bodolai): Kibővült a Sapientia marosvásárhelyi vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) képviselői ápr. 24-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagytermében gyűltek össze. Az SZNT képviselői délelőtti tanácskozásukon a székelyföldi autonómia-tervezet képviselőházi elutasítása után kialakult helyzetet vitatták meg, és több határozatban is döntöttek arról, hogy az európai fórumokhoz fordulnak. Az EMNT képviselői délutáni tanácskozásukon három autonómiatervezetet fogadtak el. A párbeszédről szólva Tőkés László kijelentette: az EMNT kezdettől fogva nyitott volt az RMDSZ-szel történő dialógusra, az RMDSZ csúcsvezetősége azonban csak látszatpárbeszédre törekedett. Az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József négy határozattervezetet terjesztett elő, amelyek szavai szerint a Székelyföld autonómiájáért folytatott küzdelem újabb állomásai. A felszólalók elfogadhatatlannak tartották a román képviselőház érvelését Székelyföld autonómia-statútumának elutasításáról. Az első határozattervezet az Európai Parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez fordul, azzal a kéréssel, hogy tegye Románia európai integrációjának előfeltételévé Székelyföld autonóm régióként történő elismerését. Egy másik elfogadott határozat több európai autonóm régió vezetőihez fordul, hogy nemzetközi szinten támogassák Székelyföld azon törekvését, hogy autonóm régióként kerülhessen be az Európai Unióba. Ugyanezt kéri a harmadik határozat a Kárpát-medencei magyar szervezetektől. A küldöttek arról is döntöttek, hogy népszavazást kezdeményeznek a történelmi Székelyföldhöz tartozó székek lakossága körében Székelyföld önrendelkezési jogának kivívásáról. Az EMNT tanácskozás 217 résztvevője meghallgatta Tőkés László püspök, az EMNT elnökének beszámolóját a decemberi alakuló ülés óta eltelt időszakról. Az EMNT autonómia-elképzeléseit ismertették a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, illetve a Magyar Demokrata Fórum vezetőivel. Mindkét ellenzéki párt támogatásáról biztosította az SZNT és az EMNT vezetőit. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről Mádl Ferenc magyar államfő is első kézből értesülhetett, ugyanakkor több magyarországi fórumon, különféle gyűléseken ismertették törekvéseiket. Tőkés László szerint szükség van az igazi párbeszédre, olyanra, amely magyar egységet teremthet az autonómia körül. Tőkés László bírálta az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi Megbékélési Park is. Feltette a kérdést, hogy milyen árat fizethet az RMDSZ a román államtól polgári célokra kapott pénzek politikai célokra történő eltereléséért. Mi lehet az ára annak, hogy a román állam tétlenül nézi a Communitas Alapítvány körüli botrányt, ugyanakkor a közvélemény szinte semmit nem tud a Progres Alapítványról, amely a státustörvény alkalmazására kapott pénzek és az infrastruktúra fölött rendelkezik, szintén teljes RMDSZ-felügyelet mellett. Toró T. Tibor részletesen ismertette a Bakk Miklós vezetésével, kolozsvári politológusok által kidolgozott három autonómiatervezetet. A munkában részt vett Bodó Barna, dr. Csapó I. József, továbbá Kovács Péter és Gál Kinga magyarországi szakemberek, valamint Komlóssy József svájci szakértő. A küldöttek támogatásukról biztosították a tervezeteket. A vita végén a résztvevők megszavazták az autonómiatervezeteket. /Makkay József: A méltányos integráció előfeltétele az autonómia. Marosvásárhelyen ülésezett az SZNT és az EMNT. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

A Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagyenyedi eseményeire, többek között az akkor hősi halált halt diákokra emlékeztek a hét végén a Bethlen Gábor Kollégiumban. A díszbeszédek sorát Szabó Hajnal kollégiumi igazgatóhelyettes nyitotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke üzenetének tolmácsolása után Kötő József, az EMKE főjegyzője emelkedett szólásra. Az emlékünnepségen felavatták a magyarországi Siklós település támogatásával újraöntött iskolacsengőt, majd ismertették a diákok és tanárok tudományos dolgozatait. Bemutatták az I. György angol király mellszobrát, a budapesti Mikó Diana szobrászművész munkáját. A király a 300 évvel ezelőtti labanc pusztításokat követően oroszlánrészt vállalt a kollégium újjáépítésében. Az avatások sorát a kollégium véndiákjának, Barabás Miklós festőművésznek emléket állító dombormű leleplezése zárta (Lőrinc Lehel műve). A kollégiumokban kiállítások nyíltak meg, tárlatok fogadták az érdeklődőket. A rendezvényt az ápr. 25-i ünnepi istentisztelet és a "nagyenyedi két fűzfa" újraültetése zárta. /Szabó Csaba: Emlékünnep a nagyenyedi két fűzfa árnyékában. Felavatták I. György angol király mellszobrát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

"A Debreceni Egyetem Konzervatóriumának Tiszteletbeli Menedzsere" címet kapta és az erről szóló díszoklevelet vette át az elmúlt hét végén dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója Debrecenben, olyan neves személyiségek jelenlétében, mint dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, dr. Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnöke. A díj átadása részét képezte annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, amelyet az EU–csatlakozás megünneplésére "Közös múlt és közös jövő – szellemi kézfogás az egyesült Európáért" címmel szerveztek. E megbecsülést a Debrecenben gyakran koncertező és a debreceni filharmonikusokkal sorozatosan fellépő művész kapta, ugyanakkor a díj elismerése tizenkét év vendégprofesszori tevékenységének, amit a hegedűművész–karmester–igazgató a debreceni egyetem zeneakadémiáján folytatott. /(benedek): Díszoklevél a debreceni konzervatóriumtól. Dr. Fátyol Rudolf a művészet nagykövete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

Szatmárnémetiben tizennégy alkalommal rendezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. Az utóbbi hat esztendőben a vetélkedő ugyanakkor a Csengey Dénes szavalóverseny romániai válogatója volt. A Gellért Sándor szavalóverseny végeredményét szem előtt tartva a bizottság meghívja azt a 3-4 szavalót, akiket itt legjobbaknak ítéltek meg. Hasonlóképpen történik Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Magyarország különböző tájegységein. A VI. Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny fővédnökségét a köztársaság elnöke, dr. Mádl Ferenc vállalta el. A versenyzőket három korosztályba sorolták: ifjúsági, felnőtt és szépkorú szavalók. A versenyt a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezte. /Csirák Csaba: VI. Kárpát-medencei Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Százezrek ünnepelték a hétvégén tűzijátékkal, koncertekkel, népünnepélyekkel tíz ország – köztük Magyarország – EU-csatlakozását, Európa történelmi újraegyesítését. „Kompország végképp kiköt a nyugati parton” – mondta Mádl Ferenc köztársasági elnök a budavári Sándor-palotában tartott ünnepségen. Kisrozvágyban a trianoni döntéssel kettészakított történelmi Bodrogköz több mint félszáz településének képviselői találkoztak. Az Unió új határánál, Ártándnál torlódás alakult ki: a magyar hatóságok az uniós követelményeknek megfelelő új vámolási és adatfeldolgozási eljárásra tértek át, ami kilépésnél 8-9 órára hosszabbította meg a teherjárművek várakozási idejét. „A magyar EU-csatlakozás hatalmas esély a határon túli magyarságnak” – jelentette ki a budapesti Operaházban rendezett díszelőadáson Markó Béla RMDSZ-elnök. „A magyar nemzet ma nagyobbrészt már házon belül van, csak a kisebbik részét kell az elkövetkező években közösen bevinni” – közölte az RMDSZ elnöke. Markó kifejtette: alig várja, hogy eltűnjön „legcsúnyább szószerkezetünk, legmegalázóbb nyelvi leleményünk, a határon túli magyar”. Értelmét veszti a Kárpát-medencében sok-sok szembenállás népek és nemzetek között, „végre feloldhatjuk a trianoni traumát, mert értelmét veszti maga Trianon is” – jelentette ki a politikus. /Kompország kikötött a nyugati parton. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Máj. 21-23-a között harmadik alkalommal szervezte meg az EMTE marosvásárhelyi karainak hallgatói önkormányzata a Tudományos Diákköri konferenciát. Az idei rendezvény annyiban tér el az előzőtől, hogy a műszaki szakosztályok mellett ettől az évtől humán tárgyakból is lehetett dolgozatot írni. Dr. Hollanda Dénes dékán elmondta, nagy örömére szolgál, hogy az egyetem fennállásának két és fél éve ellenére ez a TDK immár a harmadik. 250 millió forint hiányzik még az egyetem épületének befejezéséhez, ezért máj. 25-re a Magyar Tudományos Akadémia dísztermébe meghívták Magyarország kétszázötven legsikeresebb vállalkozóját, illetve 28-án, újabb jótékonysági estet szerveznek, ahol fellép több együttes, a fővédnök Mádl Ferenc. A konferencia iránt érdeklődők száma évről évre nő, a dolgozatok írói nem csak a Sapientia, hanem a Petru Maior, az Orvostudományi és Gyógyszerészeti, a Kolozsvári Műszaki, a Babes-Bolyai Tudományegyetem diákjai, de Egerből is érkeztek. /Mészely Réka: Tudományos törekvések harmadik éve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./