Magyarország az unió első csillaga
Csodát nem tud tenni a magyar elnökség, de képes lehet megdörzsölni a palackot, amelyből ismét előbújhat a szellem, amelyet úgy hívnak, Európa megújulása ― fogalmazott Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-elnökség tegnapi hivatalos átadás-átvételi ünnepségén, melyet az Országház kupolacsarnokában tartottak. Az eseményen a belga és a magyar himnuszt követően bemutatták a történelmi zászlókat, valamint a két ország lobogóit, Yves Leterme ügyvezető belga miniszterelnök mondott beszédet, ami után hivatalosan átadta az unió soros elnökségét Magyarországnak. Az egyórás rendezvényen részt vett Schmitt Pál államfő, Kövér László házelnök, a kormány, valamint a budapesti diplomáciai kar tagjai és más meghívott magyar vendégek.
Az EU az elmúlt időben dinamikusabbá vált, ezt Magyarország a következő fél évben, soros elnöksége alatt tovább erősítheti — mondta Yves Leterme belga miniszterelnök, mielőtt átadta az elnökségi zászlót Orbán Viktor miniszterelnöknek. A belga kormányfő a Parlamentben tartott ceremónián hangsúlyozta: Magyarország a történelem során már többször bizonyította erős kötődését a szabadsághoz, ezért bizakodva adja át a stafétát. Bár Belgium több eredményt ért el elnöksége alatt, még sok teendő vár a magyar elnökségre is — tette hozzá. Yves Leterme szerint az EU nemcsak a közös piacot jelenti, hanem elkötelezettséget a béke, a szabadság és a demokrácia értékei mellett, ezek gyakorlatba történő átültetését szolgálják az intézmények, amelyek megerősödtek az utóbbi időben. Orbán Viktor szerint Magyarország a megújulás időszakát éli, a magyarok úgy tekintenek 2011-re, mint az ország megújulásának évére. A kormányfő szerint Magyarországot is ugyanaz a válság késztette jövőjének újragondolására, mint Európát. "A különbség az, hogy minket, magyarokat egy pusztító és hatalmas államadósságot felhalmozó politika következtében különösen felkészületlenül és kiszolgáltatottan ért a válság. Ezért nekünk sokkal jobban össze kellett kapaszkodnunk, nagyobb közös erőfeszítéseket kellett tennünk, hogy egyáltalán a felszínen maradjunk" — mondta. Orbán Viktor hangsúlyozta, Európának ismét fel kell mutatnia azokat az értékeket, erényeket, képességeket, amelyek a kontinenst évszázadokon át egy sikeres, csodált, irigyelt civilizáció bölcsőjévé tették. "Ugyanakkor a magyarok soha nem látott összefogása különös energiákat szabadított fel: mára miénk Európa egyik legrendezettebb államháztartása, az államadósságot csökkentjük, és készen állunk arra, hogy egy év alatt Magyarországot teljesen újjászervezzük. Mi, magyarok megértettük, ha állni akarjuk a versenyt, nem élhetünk tovább úgy, ahogy eddig éltünk" — emelte ki, hozzátéve, hogy ezt az energiát, ezt az elszántságot, ezt a hitet ajánlják fel a magyar emberek az EU-nak. "Ma, vízkereszt napján érdemes emlékeztetni magunkat: az unió soros elnökségét egy ezeréves európai állam veszi most át, amelyet megedzettek a történelem viharai, amely rengeteg tapasztalatot gyűjtött diadalai és kudarcai során, és amelybe a kereszténység oltotta be az emberi méltóság megbecsülését, a tisztelet kultúráját és az emberiesség érzésvilágát" — mondta Orbán Viktor, aki szerint komoly örökséget vesz át az ország: vannak jó ügyek, amelyeket folytatni kell, és vannak, amelyeket viták öveznek a közösségben. Orbán Viktor beszéde után versrészleteket — egyebek mellett a Himnuszt — szavaltak el magyarul, franciául és angolul, majd zenei darabok következtek Rúzsa Magdi, Érdi Tamás előadásában. Az ünnepség idejére a kupolacsarnokot színes, a magyar és az uniós zászlókat megjelenítő fényekkel világították meg. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kövér a magyar állampolgárok választójogáról
Kövér László szerint a törvényhozás többségének szándéka a választójogi törvény várható módosítása során arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot.A kormányváltással szemléletváltás valósult meg a nemzetpolitikában, új korszak kezdődött e téren - emelte ki az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) szerdai ülésén a Parlamentben.
Az ülést megnyitó beszédében elmondta: az alkotmányozás után a kétharmados törvények módosításakor várható a választójogi törvény korrekciója is. Nagy valószínűséggel az Országgyűlés többségének szándéka arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot - mutatott rá a házelnök, hozzátéve: ha bármilyen formában választott határon túli magyar képviselői lesznek az Országgyűlésnek, a KMKF-t is érdemes újragondolni.
Az Országgyűlés elnöke megjegyezte: felvetődik az a kérdés is, a későbbiekben hogyan lehet tisztázni a KMKF és a Máért egymáshoz való viszonyát.
Kövér László beszélt arról, hogy jelen pillanatban hiányzik a nemzetpolitika intézményrendszeréből az a fajta társadalmi, civil elem, amit korábban a Magyarok Világszövetsége valósíthatott volna meg, ha nem "téveszt irányt".
A házelnök szerint ehelyett valamilyen intézményes szervezetet kellene létrehozni, amelynek a megfelelő pénzügyi és jogszabályi garanciák mellett elsődleges funkciója az összmagyarság kataszterének megvalósítása lenne, azaz hogy összefogja a világ magyarságát.
Kövér László az intézményi változások közül kiemelte, hogy az Országgyűlés decemberben létrehozta a nemzeti összetartozás bizottságát. Jelezte, hogy a bizottság elnöki feladatainak ellátására Potápi Árpádot (Fidesz) szeretné majd felkérni. A szemléletváltozást példázza a nemzetpolitikai tárcaközi bizottság megalakítása is - jegyezte meg.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy mind a Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT), mind a KMKF-re szükség van, utóbbi elsősorban a stratégiai tervezésben tölthet be fontos szerepet.
Mint mondta, nagyra értékelik, hogy amikor Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő ellehetetlenítette a Máért működését a "tragikus" december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt, akkor Szili Katalin ebben a formában átmentette a magyar-magyar párbeszéd lehetőségét.
Az eltelt időszak nemzetpolitikai szempontból fontos intézkedései közül kiemelte az állampolgársági törvényt és a nemzeti összetartozásról szóló törvényeket. Az állampolgárság kapcsán hangsúlyozta: a magyarság demográfiai és asszimilációs szempontból egyaránt óriási nyomás alatt van, A hagyományos támogatási formák szükségesek, de nem elégségesek - mutatott rá, hozzátéve: erős impulzusra van szükség, és ez az állampolgárság megadása.
Hozzátette: az eljárás kapcsán eddig egyetlen panasz sem érkezett, fennakadás nem volt. Naponta mintegy nyolcszáz kérelmet vesznek át - mondta.
Kitért arra is, hogy a szomszédos országokkal soha nem volt ilyen jó Magyarország kapcsolata, mint most, a magyar-román kapcsolatokban paradigmaváltás következett be. A kormányfő-helyettese ismét üdvözölte a tanügyi törvényt, és nyilvánvalóvá tette, Magyarország mindent megtesz Románia schengeni csatlakozásáért. Szerbiával szintén is kiegyensúlyozott és jó a viszony, és Szlovákiával is egészen más hangnemben folynak a tárgyalások, mint Gyurcsány Ferenc és Fico idején - mondta a kormányfő helyettese.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2004. decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tagjai közös tanácsaival segítsék a Magyar Köztársaság Országgyűlésének munkáját.
A KMKF tagjai a Magyar Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjeinek, vagy regionális közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar kisebbségi szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.
A magyar törvényhozás 2008. március 5-én országgyűlési határozatot fogadott el, amelyben a 2004-ben alkotott (illetve 2006-ban módosított) statútum alapján – tehát konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből biztosítja annak működését.
A KMKF állandó bizottsága utoljára 2010. márciusában ülésezett. Bumm.sk

Lelkiismeret kérdése
A magyar történelemben példátlan helyzet alakulhat ki, ha a magyar alkotmány valóban úgy módosul, ahogyan azt az Országgyűlés elnöke, Kövér László előrevetíti. Trianon utáni magyarországi szavazati joghoz ugyanis országhatárokon kívül élő ember csak úgy juthatott, hogy például 1990 után anyaországi letelepedés révén megszerzett magyar állampolgárként utóbb mégis hazament, netán kétlakivá vált.
magyarországi szavazati joggal tehát nem élhettünk úgymond testületileg, de legalábbis nem annyian, mint ahányan a jelek szerint az igen nagy érdeklődésnek örvendő egyszerűsített honosítás révén várhatóan élhetünk.
Ez jelenti a körvonalazódó tényállás példa nélküli voltát, s ezzel nem tud mit kezdeni a jelek szerint sem a magyarországi ellenzék, sem Európa néhány politikusa. Az olyasfajta érvelés vagy elszólás, miszerint a szavazati – és értelemszerűen a választhatósági – jog kiterjesztésével Magyarország nem ismeri el a mai államhatárokat, rosszindulatra, de mondhatnám azt is: az elődök valamikori rossz döntései miatt az új helyzet láttán ébredező rossz lelkiismeretre vall. Az is sántít, hogy a szavazati jog lakóhelyhez kötődjék, mert akkor mi okon-jogon szavazott, bennünket, határon túli magyarokat is érintően az 1989 utáni, mindenkori magyar Országgyűlés vagy kormány, ha nem a nemzet együvé tartozása, illetőleg a bennünket hol óvni, hol megtagadni akaró szándék okán?
Mert akkor Magyarországon miért is születtek szavazati joggal élők kézfelemelésével olyan jó és rossz döntések, amelyek nem az ott élőket, hanem bennünket érintettek? Az ilyesfajta érzelmi megközelítésekkel együtt azért valóban tisztázni kell, hogy miben áll a leendő magyar állampolgárok szavazati-választhatósági joga. Például a Kövér László bejelentése szerinti, megkülönböztetés nélküli, tehát a Magyarországon lakókéval azonos jog a helyhatósági választásokra is kiterjed-e, vagy sem?
S ha igen, miként lehet azt érvényre juttatni? Például – bár ez választási törvény kérdése – lehet-e egyszerre mind Magyarországon, mind az utódállamokban választható ugyanaz a személy? Ilyen kérdések közepette tiszta és világos, hogy legalább ilyen lépésekkel javítható valamelyest a valamikor elrontott Európa. S ez is tiszta: a lelkiismeretünk.
Benkő Levente, Krónika (Kolozsvár)

Nem kötnék lakóhelyhez a szavazati jogot
(MTI) – Németh Zsolt szerint nem indokolt lakóhelyhez kötni a választójogot. A külügyi államtitkár erről pénteken beszélt újságírók előtt a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottsága pénteki ülése után nyilatkozva, kérdésre válaszolva. Hangsúlyozta: a választójog kérdésével az alkotmányozás után foglalkoznak.
Indokolatlannak minősítette azt a jelenlegi alkotmányban szereplő korlátozást, hogy a választójog a lakóhelyhez kötődik.
Magyarországon tavaly ősszel a Fidesz részéről elsőként Gulyás Gergely, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke vetette fel, hogy választójogot kaphatnak a határon túli magyarok. Az új alkotmány koncepciójának december elején nyilvánosságra hozott egységes szövege azt tartalmazza, hogy minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megillet a választójog.
December végén Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes, a KDNP elnöke is azt mondta, személyes véleménye szerint a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot.
Kövér László házelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szerdai ülésén úgy fogalmazott: nagy valószínűséggel az Országgyűlés többségének szándéka arra irányul majd, hogy mindenféle diszkriminációtól mentesen létrehozzák a magyar állampolgárok számára a választójogot.
Az LMP-s Dorosz Dávid a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma állandó bizottsága ülése után úgy nyilatkozott, hogy továbbra sem támogatják a határon túli magyarok szavazati jogát.
Molnár Csaba, az MSZP Demokratikus Koalíció Platformájának ügyvezető alelnöke január 14-én azt mondta: "a platform határozott álláspontja, amit a magyarországi közvélemény túlnyomó többsége is támogat, hogy annak legyen szavazati joga, aki itt él az országban, itt adózik, illetve viseli a választás eredményének következményeit." Népújság (Marosvásárhely)

Szász Jenő: az erdélyi magyar jobboldal fogjon össze az RMDSZ ellen
Az erdélyi magyar jobboldal összefogása az egyetlen járható út az RMDSZ zsákutcába vezető politikájával szemben – jelentette ki Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Mint mondta, a helyhatósági választásokon az MPP készen áll arra, hogy saját jelöltlistáin helyet adjon az EMNT vagy az SZNT képviselőinek, ám ha megalakul az EMNP, a jobboldalnak koalíciót kell létrehoznia az RMDSZ ellenében.
Az erdélyi magyar jobboldal összefogása az egyetlen járható út az RMDSZ zsákutcába vezető politikájával szemben – jelentette ki tegnap Sepsiszentgyörgyön Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke (képünkön). Leszögezte: a polgári párt hajlandó az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal (EMNT) együttműködni, akkor is, ha a Tőkés László szervezete nem tudja bejegyeztetni az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP).
Szász Jenő elmondta: a 2012-es helyhatósági választásokon az MPP készen áll arra, hogy saját jelöltlistáin helyet adjon az EMNT vagy az SZNT képviselőinek, ám ha megalakul az EMNP, a jobboldal koalíciót kell létrehozzon az RMDSZ ellenében. A politikus szerint az MPP kényszerhelyzetben van, hiszen a törvény szerint ha egymás után két parlamenti választáson nem indít jelöltlistát, nem működhet tovább pártként. „A nemzeti oldal megerősítése esély arra, hogy rendszerváltásra kerüljön sor az erdélyi magyar politikában, ám ha nem állítjuk fel a nemzeti alternatívát, óriási lehetőséget szalasztunk el” – mondta a pártelnök. Szász Jenő elmondta továbbá, a közeljövőben tárgyalni kíván javaslatairól Tőkés Lászlóval, a találkozó előkészületei javában zajlanak. „A közösség érdekei fontosabbak az egyéni sérelmeknél, s bár az elmúlt időszakban Tőkés László sokszor megcsípett, ezeken felül tudok emelkedni” – szögezte le az MPP vezetője.
Szász szerint Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke legutóbbi találkozásuk alkalmával kijelentette, amennyiben Kelemen Hunor lesz Markó Béla utódja az RMDSZ élén, a szövetség megítélése a Fidesz szempontjából semmit nem változik. „Kelemen Hunor hamarabb lett győztes, mint jelölt, és káderlapja bizonyítja, hogy a személycserén kívül érdemben nem változik semmi az RMDSZ-ben” – szögezte le Szász Jenő, aki újra kitért arra, hogy Kelemen Hunor családja 1989 előtt többet járt a pártszékházba, mint templomba.
A polgári párt elnöke bejelentette továbbá, hogy februárban több székely városban, így Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Marosvásárhelyen is nyitnak úgynevezett állampolgársági irodát, ahol a honosítás megszerzésében nyújtanak támogatást. Gyergyószentmiklóson már működik MPP-s állampolgársági iroda, amely a demokrácia-központokhoz hasonlóan teljes körű szolgáltatást nyújt az érdeklődőknek. „Megvan a magyarországi politikai támogatottság erre, és az MPP irodáinak a segítségével összeállított iratcsomókat a konzulátusokon és magyarországi önkormányzatokon is elfogadják” – mondta Szász Jenő.
„Szász Jenő kérjen bocsánatot”
„Szász Jenő valótlanságokat állít Kelemen Hunorról és szüleiről, és azt kérjük a polgári párt elnökétől, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot nyilatkozataiért” – olvasható többek közt abban a nyílt levélben, melyet a csíkkarcfalvi Mártonffy György Általános Iskola egykori és jelenlegi igazgatója látott el kézjegyével. Fülöp Aranka nyugdíjazott pedagógus és Fülöp László iskolaigazgató a levélben utalnak az MPP-elnök egy korábbi nyilatkozatára, melyben kijelentette: nagyon érdekesnek találja, hogy az 1989-es rendszerváltáskor egyetlen családot üldöztek el a csíki medencéből, Kelemen Hunor szüleit. A pedagógusok levelükben leszögezik: a politikus édesanyja, Kelemen Magdolna kultúrigazgatóként és Kelemen János, a helyi termelőszövetkezet, majd ’90 után a gazdatársulás vezetőjeként köztiszteletnek örvendtek Karcfalván, és csak 2004 után költöztek el a faluból. Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Együtt-lét Fotókiállítás az EP-ben
Kedden, 2011. február 1-jén nyílt meg az a fotókiállítás az Európai Parlament brüsszeli épületében, amelyet a magyar Országgyűlés által tavaly meghirdetett fényképpályázat díjnyertes alkotásaiból állítottak össze. A pályázat a kárpát-medencei hagyományos kultúrák együttélését mutatja be, és két hétig látható – tájékoztatta lapunkat Tőkés László EP-alelnök Sajtóirodája.
Megnyitó beszédében Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a Kárpát-medence népeinek történelmi egymásra utaltságát hangsúlyozta. Az együttélés azért vált lehetővé, mert az nem a puszta toleranciára épül, hanem egymás elfogadására, ugyanakkor újból és újból felmerül a kérdés: „Vajon az egymással érintkező eltérő identitásoknak szükségszerűen ütközniük kell-e mindaddig, amíg a gyengébb fél fel nem adja saját kultúráját, avagy van más út is?” A házelnök reményét fejezte ki, hogy a kiállítás képei térségünk valóságáról olyan beszédes üzenetet hordoznak, amely képes lesz a „magyar és más népek iránti megértést, elfogadást, sőt szeretetkészséget” erősíteni.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke néhai nagyapja, Tőkés József egykori erdélyi magyar felsőházi tag emlékét idézve megtiszteltetésnek nevezte, hogy Brüsszelben a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László társaságában szólhat. Az erdélyi képviselő beszédét annak jegyében fogalmazta, hogy a magyar uniós elnökség egyik célkitűzése a tagállamok figyelmét felhívni a kulturális sokszínűségre mint védendő európai értékre, ezen belül pedig értelemszerűen kiemelt fontossággal bír a hagyományos kisebbségi nyelvek és kultúrák, a különböző nyelvű és kultúrájú nemzeti közösségek védelme és békés együttélésének támogatása. A határon túlra szakadt magyarok számára ez – mondhatni – életbevágó ügy, hiszen az elmúlt közel száz esztendőben országaik többségi nacionalista elnyomását kellett elszenvedniük, és emiatt mind számbelileg, mind önazonosságukban rendkívül meggyengültek. Ez alatt az idő alatt például Erdély lakosságának mintegy 45 százalékát kitevő kisebbségi közösségek (magyarok, németek, zsidók stb.) aránya mára már alig 20 százalékra csökkent. Reggeli Újság (Nagyvárad)

Egyszínű
Talán nem eléggé ismert: Széchenyi István igen kritikusan viszonyult nemzetéhez, annak jó és rossz szokásaihoz, tulajdonságaihoz. Ha úgy érezte, hogy erre szükség van, nagyon is határozott és szókimondó volt. Az újabb kutatások kiderítették, hogy Ady elsősorban tőle tanulta és vette a bátorságot a nála ma egészen természetesnek tűnő nemzetostorozásra.
Talán nem eléggé ismert: Széchenyi István igen kritikusan viszonyult nemzetéhez, annak jó és rossz szokásaihoz, tulajdonságaihoz. Ha úgy érezte, hogy erre szükség van, nagyon is határozott és szókimondó volt. Az újabb kutatások kiderítették, hogy Ady elsősorban tőle tanulta és vette a bátorságot a nála ma egészen természetesnek tűnő nemzetostorozásra.
Széchenyi alkalmasint nagyon el volt keseredve, vagy inkább nagyon dühös volt, amikor azt írta: „a magyar erő nélkül mindent erőltet, ok nélkül mindent provokál”. Vagyis akkor is, amikor erre semmi szükség! Mert inkább kára, mint haszna lesz belőle.
Valami ilyesmit tapasztalunk most is, amikor a sokszínű magyar társadalmat, benne a határon túli magyarságot, minden áron, már-már erőltetve egyszínű, de azt is mondhatjuk: színtelen nemzetbe akarják gyömöszölni. Pedig nincs unalmasabb az egyszínűségnél! Józan ésszel a magyar nemzetet csakis sokszínűségében kell egyesíteni, mert a többpárti demokrácia keretében így vagyunk érdekesek nemcsak önmagunk, de a világ számára is. Ennek ellenére a kommunizmus bukása után huszonegy esztendővel ismét egy ideológiai nemzettáborba akarnak terelni bennünket, a magyar népet! Mondom, ha netán valaki nem értené. Már több mint nyilvánvaló, hogy Kövér Lászlóék a Fidesz ideológiai egységében („egy a zászló, egy a tábor”) akarják a nemzetben egyesíteni az egész erdélyi magyarságot. Különben miért tartanák be olyan durván az itteni magyar szavazatok kilencven százalékával támogatott, s a kormányzati szereplésével a magyarokat nemcsak kedvezőbb törvénykezéssel (mint az új tanügyi törvény), de több költségvetési pénzzel is segítő RMDSZ-nek?
A durva jelző azért indokolt, mert most már nyilvánvaló, hogy Kövérék kormányzati pénzekkel (magyarországi adófizetők pénzével!) támogatják az RMDSZ kiszorítására szánt Néppárt létrehozását, de azt is mondhatnánk: a magyar parlamenti és kormányzati jelenlét szétverését.
Nem csak Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnökének, de másoknak a szájából is elhangzott (például a Duna Tv-ben), hogy a demokrácia-központokat, ahol az új pártnak az aláírásokat gyűjtik, a magyar kormány segítségével tartják fenn. A napokban Szatmáron járva megkérdeztem Markó Bélát, mit szól ehhez. Íme, rövid, de sokatmondó válasza: „Nemcsak erkölcstelen, de demokratikus országhoz méltatlan is!”
Ám megtapasztaltuk, hogy akik saját arcukra akarják formálni a világot vagy akár egy nemzetet, azoknak semmi nem drága. Hiába tűzték Kövérék zászlajukra Széchenyit. Nemcsak lobogtatni, olvasni és tanulni is kellene!
Sike Lajos. Új Magyar Szó (Bukarest)

„Mubarak után”: metaforikus vonzatú közlemény
Közleményt küldött lapunknak is Tőkés László, az EP egyik alelnöke, EMNT-elnök. Aktuálpolitikai vonatú kérdésekről fejti ki meglátásait, metaforikus kérdés kapcsán. Íme az irat lényege.
Az RMDSZ zárványideológusai. Cs. Gyimesi Éva és Sike Lajos legutóbbi sajtóbéli megnyilatkozásaik alapján minden bizonnyal megérdemelnék az Ezüstfenyő-díj kongresszusi kiadását. Az önjelölt demokráciabajnokok mára teljesen elvesztették a mértéket, „kritikájuk” elvtársaik rögeszméinek kritikátlan szajkózásából áll, beszédük pedig gyűlöletbeszéd.
Részletek
A 168 Óra hetilap által készített Gyimesi-interjúban „beszólt Orbánnak az egyetemi tanár”, amint az az első – elektronikus – megjelenéskor az alcímben olvashattuk. A Meciar, Fico, Slota és Kaczynski neveit tartalmazó riporteri összeállításban ugyanis az a interjúalany a demokrácia-ellenesség „csúcstartóinak” kijáró babért Orbán Viktor miniszterelnökünknek ítélte oda.
A kommunista szócső Előre jogutódjának hasábjain, az Új Magyar Szóban megszólaló szatmári újságíró viszont Kövér László célkeresztbe állításán túlmenően Markó Béla szájába adja a magyar kormány erdélyi demokrácia központjainak nyújtott támogatás – egyenesen – „erkölcstelen”. A szövetségi elnök – hasonlóképpen a levitézlett liberálisokhoz – csupán akkor kezd erkölcsről beszélni, amikor nem a szája íze szerint alakulnak a dolgok. Példának okáért: amikor az RMDSZ potentátjai rátették kezüket a státusirodákra, amelyeket – eredeti céljuktól eltérően – az elmúlt években tulajdonképpen kampánygépezetként használtak, továbbá a Medgyesy-Gyurcsány-kormányok „barátságának” köszönhetően ellenőrizetlenül és saját céljaikra, klientúrájuk építésére osztogatták a magyarországi közpénzeket, akkor sem az erkölcs nem jutott eszébe, sem pedig az, hogy „veszélyes és ostoba játék” volna a kizárólagosságra törekvő erőpolitika.
Ezekben a napokban sokaknak megegyezik a véleménye abban, hogy Mubarak elnöknek nem kellett volna megvárnia, amíg a népakarat távolítja el székéből. Ugyanígy nagyőszödi Gyurcsány Ferencnek is távoznia kellett volna a hatalomból. még mielőtt a lerombolt ország népe meneszteni volt kénytelen. Ebben a viszonylatban Markó Béla még idejében köszönt le az elnökségről. Esetében a kérdés viszont ez: ki következik az RMDSZ élén őutána? Ki jön Mubarak után – tehetjük fel a kérdést metaforikus értelemben. Alelnöke és elvtársai?! Mer ahogyan dolgok nálunk alakulnak, a kinevelt közvetlen munkatársa utódlásának lehetünk tanúi.
Láttuk, hogy Gyurcsány megbuktatásával az elsöprő erejű magyar nemzeti közakarat Orbán Viktort emelte az ország élére. Éppen ezért minden jóérzésű magyar ember számára elfoghatatlan, hogy Magyarország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét és kormányét , a rendszerváltó Fideszt és kereszténydemokrata szövetségesét Cs. Gyimesi-féle elvakult gyűlölködők ócsárolják. Annál is kevésbé jogosultak erre, mivel ők az elvszerűség álcája alatt csupán egy bizonyítottan becsődölt hatalmat, annak holdudvarát, illetve saját kiváltságait védelmezik. Bihari Napló (Nagyvárad)

Kényszerketrecből kiszabadított nemzetpolitika (Határon túli magyarok szavazati joga)
Rendkívüli pillanatnak nevezte az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának létrehozását a testület alakuló ülésén Kövér László házelnök tegnap a Parlamentben. Az Országgyűlés elnöke a határon túli magyarok szavazati jogának megadására két lehetséges megoldást vázolt fel a képviselők előtt.
Úgy fogalmazott: ki kellett szabadítani a nemzetrészekkel való parlamenti foglalkozást a külügy ,,kényszerketrecéből". Ezzel, mint kifejtette, nem szeretné semmissé tenni vagy degradálni a parlamenti képviselők, diplomaták munkáját, akik az elmúlt húsz évben az adott keretek között próbáltak tenni a határon túli magyarok ügyeiért, de a külügyek részeként kezelt határon túli politika nem is vezethetett többre, mint amire vezetett.
Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a külügyi, diplomáciai szempontok rendre, szükségszerűen mindig felülírták a nemzetpolitikai szempontokat. El kellett gondolkodni azon, hogy új nemzetpolitikai intézményrendszert hozzanak létre, amire a választók a kétharmados többséggel lehetőséget és felhatalmazást adtak — fűzte hozzá Kövér László. A házelnök felidézte az elmúlt időszak nemzetpolitikai intézkedéseit, és kiemelte a nemzeti összetartozásról szóló törvény megalkotását, amely először tesz kísérletet arra, hogy azt a ,,feldolgozhatatlan traumát, amit a trianoni nemzetcsonkolás és szétszakítás jelentett", valamilyen módon értelmezze, és meghaladja a 21. századi Európának, uniós integrációnknak megfelelően és azzal összhangban.
Kitért az állampolgárság kiterjesztésére, és arra, hogy a következő lépés az alkotmány újrafogalmazása lesz. Az új alaptörvénynek a mostanihoz képest világosabb, egyértelműbb felelősségvállalást kell tartalmaznia a politika, az intézmények, és a nemzet országhatárokon belül rekedt része számára is, azok felé, akiket a kilencven évvel ezelőtti békediktátumok elszakítottak közjogi értelemben — mondta Kövér László. Az alkotmányozás következő lépéseként a választójogi törvényhez is hozzá kell nyúlni, ami az elszakított nemzetrészek közjogi értelemben való visszafogását lezárja majd.
Álláspontja szerint két úton lehet elindulni: az egyik arról szól, hogy minden diszkriminációt megszüntetve lehetővé teszik minden magyar állampolgár számára, hogy lakóhelyétől függetlenül részt vegyen a magyar belpolitikában. A másik lehetséges út, hogy megteremtik a külhoni magyarok képviseletének lehetőségét az Országgyűlésben. A kettő között minőségi értelemben óriási különbség van — állapította meg Kövér László, hozzátéve: ez kedvezményes, egyszerűsített, de a szavazatok egyenlőségének elvét átmentő megoldással lesz lehetséges. Megjegyezte: közjogi értelemben így lehet teljes a nemzet egyesítése, de erkölcsi, szellemi és kulturális, érzelmi értelemben olyan folyamat, amit soha nem szabad befejezettnek tekinteni.
Kitért arra, hogy ha az Országgyűlés úgy dönt, elhárítja az akadályokat, amelyek eddig voltak bizonyos típusú állampolgársággal rendelkezők választási részvétele előtt, és teljes lesz a nemzet parlamenti képviselete, akkor a Magyar Állandó Értekezlet és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának funkcióját is át kell gondolni. Hozzátette: még ebben a parlamenti ciklusban meg kell alkotni egy olyan közjogi státusú testületet, amely azon közösségi, személyközi kapcsolatok sűrű szövedékét tudja ismét a maga erejével támogatni, amely nélkül nincs nemzet a szó valóságos értelmében. Erre a testületre át kell ruházni bizonyos, ma még állami feladatokat. Ennek ellátásához jogi és pénzügyi garanciákat kell támasztani — jegyezte meg Kövér László. Az ülésen kérdésre válaszolva a házelnök elmondta: az LMP jelezte, hogy részt kíván venni a testület munkájában, az MSZP viszont úgy nyilatkozott, hogy nem kívánnak abba a jövőben sem bekapcsolódni.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szász Jenő forgatókönyve
Az RMDSZ-elnökválasztáson Eckstein-Kovács Péter visszalép Olosz Gergely javára, aki tulajdonképpen a Demokrata Liberális Párt (PDL) embere – vázolta elképzeléseit a szövetség hétvégi kongresszusával kapcsolatban Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke.
Szász Jenő kedden, Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: úgy értesült hogy a hétvégi RMDSZ-kongresszuson Eckstein Kovács Péter elnökjelölt visszalép Olosz Gergely javára, csak még az nem egyértelmű, hogy ezt az első vagy a második fordulóban teszi meg.
Az MPP elnöke szerint a stratégia hátterében valójában a PDL és a Cotroceni palota áll. Az RMDSZ jelenlegi vezérkara, Markó Béla, Verestóy Attila és Frunda György révén valójában a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szimpatizál, a jelenlegi kormánykoalíció a PDL-vel csak pillanatnyi érdekszövetség, mondta.
Kelemen Hunor a Markó Béla neveltje, ezért a nagyobbik kormánypárt inkább a saját emberét, vagyis Olosz Gergelyt látná a szövetség élén, fejtegette Szász, aki szerint Olosz nagyobb eséllyel pályázza meg az RMDSZ-elnöki tisztséget, és ezért fog Eckstein-Kovács visszalépni.
Olosz Gergely megjelenése nem volt véletlen és a háromszéki képviselő nem is esélytelen, vélekedett Szász Jenő. Hozzátette, az sem véletlen, hogy a két nagy román párt elnöke, Emil Boc és Victor Ponta részt vesznek az RMDSZ kongresszuson.
Szász Jenő úgy fogalmazott, az RMDSZ a román politikai pártok mindenkori „etnikai ügyintézője”, ezért a román alakulatoknak szükségük van a szövetségre, ám fontos, hogy az RMDSZ melyiknek a vazallusa.
Eckstein Kovács Péter a Krónika megkeresésére hangsúlyozta, megígérte az őt támogató Kolozs megyei szervezetnek és mindenkinek, hogy bárki lesz is az ellenfele, semmiképpen nem lép vissza, és az adott szavát tartja. „Ezonkívül, bárhogy is számolok, mindenképpen be fogok jutni a második fordulóban” – szögezte le Eckstein Kovács Péter.
Születésnapi ünnepségre készül a Magyar Polgári Párt
Szász Jenő elmondta, 2008 március 14-én jegyezték be az MPP-t, ezt ünneplik meg március folyamán a háromszéki szervezet kérésére Kézdivásárhelyen. Ugyancsak az udvarterek városában szervezik meg az MPP Március 15-i központi ünnepségét is. Szász Jenő elmondta, az ünnepség jellegéről ezután döntenek, de mindenképpen lesz egy politikai része is, amikor felvázolják a jövőt, készülnek a 2012-es helyhatósági választásokra. Az ünnepségre meghívják az SZNT és az EMNT képviselőit is, mert továbbra is fenntartják a nemzeti alternatíva létrehozásának szükségességét, mondta Szász Jenő. Az MPP márciusi rendezvényein részt vesz Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.
Bíró Blanka, Krónika (Kolozsvár)

Szorosabb parlamenti együttműködés
Több, elsősorban az unióval kapcsolatos területen szorgalmaz szorosabb együttműködést a magyar és a román parlament között az a szándéknyilatkozat, amelyet tegnapi találkozóján írt alá Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke és Roberta Anastase, a képviselőház elnöke. A szándéknyilatkozatról Kövér László román partnerével tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta: a dokumentum a két ország parlamentjeinek eddig is jó együttműködését teszi intenzívebbé.
A megállapodás szerint az EU soros magyar elnökségére tekintettel és a stratégiai partnerség szellemében egyebek mellett az európai gazdasági kormányzás alapjainak megteremtésében, a tagállami, illetve uniós roma integrációs politika kidolgozásában, a Duna-stratégiában, a határokon átnyúló együttműködésben, az unió kohéziós és strukturális alapjai, valamint közös agrárpolitikája témájában kívánják intenzívebbé tenni a közös munkát. A dokumentum a magyar—román kooperáció további lényeges témájaként emeli ki Románia schengeni csatlakozását, a keleti partnerségi programot és az együttműködést a Nyugat-Balkán országaival. A szándéknyilatkozat előirányozza továbbá a tapasztalatcserét a kapcsolattartásról a két ország határain túl élő magyar és román nemzeti kisebbségek tagjaival.
A megállapodás értelmében a parlamenteknek ,,a hasonló elveket valló régióbeli országokkal háromoldalú és multilaterális keretek" között meg kell osztaniuk a soros elnökséggel és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmével kapcsolatos tapasztalataikat, legjobb gyakorlataikat, közös érdekeiket együttesen kell képviselniük az interparlamentáris szervezetekben, és össze kell fogniuk olyan ügyekben, mint az EU következő többéves pénzügyi kerete, az energiaügyek vagy a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.
A két politikus sajtótájékoztatóján elhangzott: Magyarország továbbra is támogatja, hogy Románia a lehető legrövidebb időn belül tagja lehessen a schengeni övezetnek. Kövér László üdvözölte, hogy Románia elfogadta a tanügyi törvényt, és nyárig a parlament elé kerülhet a kisebbségi törvény is.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Jobbik Baráti Kör nyilatkozata Vona Gábor kitiltása kapcsán
A marosvásárhelyi római katolikus plébánia ma este visszamondta a Jobbik Baráti Körrel kötött megállapodását, így a meghirdetett lakossági fórumot sem tudjuk megtartani. Szomorúan tudatjuk hát, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnökének péntek délután Marosvásárhelyre tervezett előadása elmarad. Azonban még szomorúbbak vagyunk amiatt, hogy eddig ismeretlen emberi jogvédő szervezetek, valamint a Pro Európa liga általunk értelmetlennek vélt és ellenünk intézett kirohanásai elégségesek voltak arra nézve, hogy a marosvásárhelyi katolikus egyházat hátralépésre kényszerítsék.
Nem tudjuk elfogadni azt, hogy a Kárpát-medencei népek megbékéléséről szóló előadás, a közép-kelet-európai unió elképzelése lenne a legnagyobb veszély, amely Marosvásárhely lakosságára leselkedik. Túl ezen, azon is érdemes elgondolkodnunk, hogy miközben a Jobbikot a magyarországi pártpolitika exportálásával vádolják, a Deus Providebit Tanulmányi Házból való kitiltásunk időben gyanúsan közel van a 2/3-dos hatalommal bíró Fidesz-tag Kövér László Marosvásárhelyre történő látogatásával. Összeesküvés-elméletekbe gyártásába nem akarunk belemenni, azonban a nyilvánvalót sem kerülhetjük meg.
A marosvásárhelyi magyarság vezetésére termett intézmény, jelesül a helyi római katolikus plébánia úgy látszik nem érdekelt abban, hogy a Kárpát-medencében tartós béke jöjjön létre az itt elő népek között, a magyarországi napi politikai érdekek keresztmetszetében megméretett és híjával találtatott. Kénytelen vagyunk levonni a tanulásgot: a valós alapoon nyugvó béke, a Kárpát-medencei népek boldogulása egyeseknek csak jól csengő választási szlogen, míg a Jobbik számára kitűzött cél. Ahogy a ripacs fél a tehetségtől, úgy fél a jelenlegi magyar politikai elit a Jobbik valós problémákra reagáló, életképes és nem szélsőséges programjától.
"Ne menjen le a nap a te haragoddal" – tartja a keresztény mondás, így mi sem hargszunk az utolsó pillanatban bekövetkezett gáncsoskodások miatt, azonban jelezzük: Jézus befogadásra, szeretetre tanít mindannyiunkat és nem arra, hogy eltaszítsuk magunktól a segítő jobbot!
Szebb jövőt!
Marosvásárhelyi Jobbik Baráti Kör
Erdély.ma

Javaslatokat várnak az alkotmányhoz
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) tagjainak szövegszerű javaslatait is várják az új alaptörvényhez — emelte ki Kövér László házelnök, a KMKF tegnapi plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Elmondta: a választójoggal kapcsolatban nagyon sokan felszólaltak az ülésen, s azt a kiindulópontot senki nem kifogásolta, hogy az állampolgárság és a választójog összetartozik. Hozzátette: lehetnek különbségek a magyar állampolgárok választójogánál; ha megmarad a vegyes rendszer, akkor egyéni képviselőjelöltekre nem szavazhatna az, akinek nincsen állandó lakhelye, csak pártlistára. Döntés azonban e kérdésben nem született.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Állampogársági esküt tettek a honosítást elsőként kérők
A nemzeti ünnep alkalmából állampolgársági esküt tettek azok a határon túli magyarok, akik az elsők között kérték a honosítást.
Délután Kolozsváron Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács és a Bálványosi Szabadegyetem 25 tagú csapata is letette az esküt.
„Ez a március 15- e nem olyan, mint a többi, hiszen ma valósult meg, amit a kolozsvári Szabó Dezső mondott: minden magyar felelős minden magyarért” – így köszöntötte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős államtitkár a kolozsvári főkonzulátuson az esküt tett magyar állampolgárokat.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Tanács elnöke elmondta: „Ezelőtt 91 évvel szétszakadt a nemzet, most viszont a határok tiszteletben tartása mellett ugyan, de közjogilag egységesül a nemzet, és ma én is részese voltam ennek az örömteli pillanatnak".
Kolozsváron tudósok, művészek, egyházi személyiségek és a Bálványosi nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői is letették az állampolgársági esküt.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, az Európai Parlament alelnöke az elsők között adta be honosítási kérelmét.
A csíkszeradai főkonzulátuson 12 visszahonosított székelyföldi magyar tette le az állampolgársági esküt. Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntötte őket: „Új korszak kezdődött – mondta. Az Országgyűlés elnöke szólt arról is, hogy a magyar állam nem csupán felelősséget érez, de felelősséget is vállal a határon túli magyarok iránt.
Duna TV – Híradó, Erdély.ma

Előzetesben Rácz Károly (Korrupcióval vádolják)
Pénteken a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) brassói kirendeltségének ügyészei csúszópénz elfogadása miatt huszonnégy órára őrizetbe vették Rácz Károlyt, Kézdivásárhely polgármesterét.
A Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben 2008-ban megválasztott polgármestert tetten érték, amikor az ügyészek által előzetesen megjelölt csúszópénzt fogadott el Áda Józseftől, a helybeli Demon Sped Kft. tulajdonosától. Szombaton ötórás tárgyalás után a Kovászna Megyei Törvényszék jóváhagyta az ügyészek kérését, és 29 napos előzetes letartóztatási parancsot bocsátott ki Rácz Károly nevére, akit szombat este nyolc óra körül megbilincselve kísértek minden valószínűség szerint a megyei rendőrség fogdájába. A vád: csúszópénzt kért és kapott
A Korrupcióellenes Ügyészség péntek késő esti közleménye szerint Rácz Károly egy éven keresztül tíz alkalommal fogadott el csúszópénzt, legutóbb, tettenérésekor tízezer lejt vett át a már említett cég vezetőjétől. Az ügyészségi tájékoztató szerint a kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal 2010 februárjában kötött szolgáltatási szerződést egy céggel sóder és apró kavics beszállítására, Rácz Károly polgármesterként pedig egy bizonyos, de konkrétan meg nem határozott pénzösszeget kért a szerződés "problémamentességének" biztosítása fejében. A közlemény szerint Rácz Károly 2010 áprilisa és 2011 februárja között összesen 41 000 lejt vett át csúszópénzként: 2010 áprilisa és októbere között havonta négyezer lejt, novemberben tízezer lejt, idén pedig február 17-én háromezer lejt. A polgármestert a cég ügyvivője jelentette fel, a tettenérést március 11-én, pénteken szervezték meg, amikor Rácz tízezer lejt vett át feljelentőjétől. Aznap az ügyészek házkutatást végeztek Rácz Károly Turóczi Mózes utca 10. szám alatti lakásán, és a Villex cégnél is voltak. A városházáról a polgármester laptopját vitték magukkal. Az ügyészek Rácz Károlyt pénteken délután öt óra előtt pár perccel egy Hargita megyei rendszámú Dacia Loganban vitték magukkal.
Csak kölcsön volt?
Rácz Károly tárgyalása szombat délután kezdődött a Kovászna Megyei Törvényszéken, és zárt ajtók mögött öt órát tartott. A törvényszék épületében jelen volt Rácz Károly több családtagja, Kulcsár-Terza József és Lukács László, az MPP Kovászna megyei, illetve kézdivásárhelyi elnöke. Rácz védőügyvédje a sepsiszentgyörgyi Sorin Vidican és nem a bukaresti Eduard Predescu volt. A döntéshozatalt megelőzően a sajtónak nyilatkozó Vidican elmondta, a védelem szerint nincs elegendő bizonyíték, hogy védencét előzetes letartóztatásba helyezzék, mivel semmi nem támasztja alá, hogy a polgármester által elfogadott pénz csúszópénz lett volna, Rácz Károly csupán kölcsönkérte és -kapta a tízezer lejt. Az ítélet meghozatala után Sorin Vidican még annyit nyilatkozott, hogy 24 órán belül megfellebbezi a döntést, minden valószínűség szerint ezt hétfőn vagy kedden tárgyalja majd a brassói ítélőtábla.
Az RMDSZ lemondást követel
"Ha valaki korrupcióra adta a fejét, az kizárólag saját elhatározása, s nem külső — horribile dictu! — RMDSZ-hatásra történt! Mint ahogy a tragikus japán földrengés mögött is fölösleges RMDSZ-es összefüggést keresni" — olvasható abban a közleményben, melyet István Zoltán, az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének elnöke írt alá, így reagál arra a korábban felröppent vádra, mely szerint Rácz az RMDSZ-t látja az ellene indított eljárás mögött. Az elnök emlékeztet, hogy tavaly októberben már rámutattak a polgármester törvénytelen ügyködéseire, amikor volt felesége cégének akart átjátszani egy százezer eurós értékű telket. Akkor meg voltak győződve arról, hogy a Bioenergy-ügy a polgármester lemondásához vezet, ám rá kellett döbbenniük, hogy Rácz Károly nem úgy viselkedett, ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna. Mostani őrizetbe vétele igazolja, megalapozott az RMDSZ gyanúja: a polgármesteri széket kizárólag vagyona gyarapítására kívánta használni. Az RMDSZ szerint a polgármester egyetlen — és utolsó — igazán becsületes lehetősége az volna, ha még a bíróság ítélete előtt benyújtaná lemondását — írja István Zoltán, aki azt is leszögezi, kezdeményezik egy olyan bizottság létrehozását, amely kivizsgálja az elmúlt időszak összes szerződését.
Az MPP szolidarizál
Elmarad az MPP mára tervezett kézdivásárhelyi kongresszusa, és nem érkezik kedden a céhes városba ünnepelni a párt vezetősége és Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke. A Magyar Polgári Párt sajtóirodája által kiadott hivatalos közlemény szerint a "Kézdivásárhely polgármestere iránti együttérzésből és szolidaritásból" mondják le az összes hét eleji kézdivásárhelyi rendezvényt. "Az ártatlanság vélelme alapvető emberi jog, a Magyar Polgári Párt bízik Rácz Károly ártatlanságában. Bízunk az igazságszolgáltatás objektív munkájában, melyre azonban árnyékot vet, hogy az ügyészség akciója egy olyan időpontban következett be, amikor Rácz Károly két fontos rendezvénynek lenne a házigazdája. Ugyanakkor, mivel a feljelentés egy RMDSZ-hez közel álló vállalkozótól származik, a Magyar Polgári Párt nem lepődne meg, ha az RMDSZ állna Rácz Károly letartóztatása mögött" — áll az MPP által kiadott dokumentumban.
Iochom István, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Antonescu besokallt az autonómia miatt
A román ellenzéki liberálisok bírálják Kövér Lászlónak, a magyar parlament elnökének marosvásárhelyi beszédét, amelyben az Országgyűlés elnöke Székelyföld területi autonómiája mellett foglalt állást. Crin Antonescu tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen. Crin Antonescu, a román ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn kijelentette a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség (USL) nevében, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó kijelentései ellen, amelyek Antonescu szerint sértik a román alkotmányt, ezért „elfogadhatatlanok".
Kövér László szombaton az erdélyi városban vette át a Székely Nemzeti Tanács által adományozott Gábor Áron díjat. A román hírügynökségek szerint a magyar politikus beszédében a Székely Nemzeti Tanács autonómiatörekvéseit jogszerűnek, célszerűnek és korszerűnek, erkölcsi szempontból teljesen kifogástalannak nevezte, amely megfelel a Teremtő akaratának.
Antonescu kijelentette: azt üzenik Orbán Viktornak, hogy „Magyarországot kell vezetnie, és semmi egyebet, és jó lenne, ha csak Magyarország területén méri fel, mit akar az istenség".
A liberális politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a román hatóságok, „Traian Băsescu államfővel az élen hallgatnak, mint a csuka", miközben megmondják magas rangú vezető magyar politikusok, hogyan kell felosztani Románia területét – mondta Antonescu.
MTI. Erdély.ma

Állampolgári eskütétel
Az eseményen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, aki szerint nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a csíkszeredai állampolgársági eskütételi ünnepség. Az ünnepélyes aktus egyrészt lezár néhány szomorú fejezetet a magyarság történelmében, másrészt új fejezetet nyit. Az új korszak része az is, hogy az Országgyűlés új alkotmányt készül megtárgyalni és elfogadni, hitet téve az egységes nemzet mellett. Ez állásfoglalás lesz amellett — tette hozzá Kövér —, hogy a mindenkori magyar állam és a mindenkori magyar kormány a jövőben már nem csupán felelősséget érez, hanem felelősséget is visel a történelem során a magyar államtól elszakított magyar közösségek iránt. A csíkszeredai főkonzulátuson elsőként a nyolcvanéves csíkszeredai Szabó Miklós Ibolya (képünkön) tette le az állampolgársági esküt, aki 1940 és 1944 között szintén magyar állampolgár volt. "Akkor tízéves voltam, szavaltam egy verset, ami nagyon tetszett egy tisztnek, karjaiba vett, és fénykép készült rólunk. Idén, amikor készítettem az iratcsomót, mellékeltem az akkori fényképet, és kiderült, hogy az, aki akkor karjaiba vett, a jelenlegi konzul nagyapja volt" — mondta el Szabó Ibolya. Az elsők között kapta meg a magyar állampolgárságot Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Ma ugyancsak Csíkszeredában többek között a Hargita, Kovászna és Maros megyei tanácselnökök is magyar állampolgárrá válnak. Mintegy ötven személy, köztük Tőkés László EP-alelnök, a Kolozs megyei RMDSZ, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács több tagja kapta meg a magyar állampolgárságot, és tette le tegnap az esküt a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusán Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese jelenlétében. "Ez életem és az elmúlt 90 év legszebb napja, mert a magyar állampolgárság megadása az 1848-as szabadságharc 12 pontjának szellemében történik, amely az Erdéllyel való unióról szól" — jelentette ki Tőkés László. A ceremónia után Semjén Zsolt virágkoszorút helyezett el a Szent Mihály-templom előtt Márton Áron püspök szobránál, majd részt vett a magyar állami kitüntetések átadási ceremóniáján, amelyen több erdélyi személyiséget tüntettek ki. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kövér, a „neorevizionista”
Alaposan "kiverte a biztosítékot" Kövér László hét végi, a Székelyföld autonómiája témakörében tett nyilatkozatai. Mircea Geoană, a román szenátus elnöke szerint "szerencsétlenek és barátságtalanok" voltak a magyar Országgyűlés elnökének megnyilatkozásai, úgy véli, a bukaresti kormánynak nem szabadna hallgatnia ez ügyben.
Kövér kijelentését — "Magyarország támogatja a székelyek autonómiaigényét, az autonómia jogos, törvényes és korrekt követelés" — a kétoldalú kapcsolatokat veszélyeztető feszültség és konfliktus forrásának tartja. "A szenátus elnökeként felhívom magyar kollégám figyelmét, hogy jogi, közigazgatási és politikai szempontból Székelyföld nem létezik. Minden olyan nyilatkozat, amely egy ilyen egység autonómiájának támogatásáról szól, alkotmányellenes, és bátorítja azokat a törvénytelen akciókat, amelyek megkérdőjelezik a román állam egységét" — állítja Geoană. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is csatlakozott, a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség nevében kijelentette, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó nyilatkozatai ellen, amelyek sértik a román alkotmányt.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is elítéli Kövér László marosvásárhelyi kijelentéseit, és felkéri az illetékes intézményeket, intézkedjenek az alkotmány tiszteletben tartása és minden neorevizionista megnyilvánulás visszaszorítása érdekében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elkezdődött a nemzetegyesítés
Letették az esküt az egyszerűsített honosítás első kérelmezői Csíkszeredában és Kolozsváron. A Magyar Köztársaság csíkszeredai főkonzulátusán tegnap tizenkét személy ünnepélyes keretek közt vehette át a honosítási okiratot, az eskü-, illetve fogadalomtétel meghívott vendégei között jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Füzes Oszkár, Magyarország romániai nagykövete is. A frissen magyar állampolgárságot szerzettek között volt Csíkszeredában Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is, Kolozsvárott pedig Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőcsapata.
Az első magyar állampolgársági eskütétel nem volt nyilvános, keretében kapta meg a honosítási okiratot Csíkszeredában a 80 éves Szabó Ibolya is, aki néhány héttel ezelőtt egy olyan fényképre bukkant, amely őt ábrázolta 10 évesen, illetve egy magyar katonát, akiről később kiderült, a korábban Csíkszeredába kihelyezett konzul, Böhm Dávid nagytatája volt. „Minden magyar ajkúnak – függetlenül attól, hogy van-e állampolgársága, vagy nincs – azt üzenem, hogy ez csodálatos érzés” – mondta Ibolya néni az eskütételt követően.
Tegnap délelőtt lett másodjára magyar állampolgár Szilágyi Árpád, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke is. „Számomra ez egy örömünnep. 1940–1945 között még nem tudtam felmérni, mi a jelentősége annak, hogy magyar állampolgár vagyok, ma már tudom, érzem” – nyilatkozta Szilágyi. Szász Jenő, az MPP elnöke úgy nyilatkozott, az eskütételt követően úgy érezte, hogy másodszor született meg. „Hasonlóképp érezheti magát az a sportoló, aki célba ér. Én azt gondolom, megért minden erőfeszítést” – hangsúlyozta.
Kövér: történelmi pillanatokat élünk
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint nemcsak a magyar állampolgárságot igénylők, hanem a magyar nemzet számára is történelmi pillanat volt a Csíkszeredában megtartott első állampolgársági eskütételi ünnepség.
A házelnök szerint ez az ünnepélyes rendezvény egyrészt lezár néhány szomorú fejezetet a magyarság történelmében, másrészt viszont új fejezetet nyit. „A választások nyomán alakult parlament elfogadta a nemzeti összetartozásról szóló törvényt, amellyel szimbolikusan, erkölcsi-politikai értelemben lezárta a Trianon óta eltelt kilencven esztendőt” – emlékeztetett Kövér László. Szerinte ezáltal a magyarság a jövő felé tekinthet, így nem kell jóvátehetetlen tragédiaként megélnie azt, ami 1920-ban történt. „Inkább abból merítsünk erőt, hogy azóta is megmaradtunk, azóta is együvé tartozunk, a megváltozott körülmények között most már képesek vagyunk összeadni erőinket” – mondta.
Az új korszak részének nevezte a honosítási törvény elfogadását is, akárcsak azt, hogy az Országgyűlés új alkotmányt készül megtárgyalni és elfogadni, hitet téve az egységes nemzet mellett. Ez állásfoglalás lesz amellett – tette hozzá –, hogy a mindenkori magyar állam és a mindenkori magyar kormány a jövőben már nem csupán felelősséget érez, hanem felelősséget visel azok iránt a magyar közösségek iránt, amelyeket a történelem elszakított a magyar államtól.
Dr. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul ünnepélyes, felemelő eseményként értékelte az első „külhoni eskütételt”. Az eddig benyújtott állampolgársági kérelmekkel kapcsolatosan a főkonzul elmondta, amint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal feldolgozza a kérelmeket és visszaküldi Csíkszeredába, igyekeznek minél hamarabb megszervezni az eskütételeket. Ma további eskütételekre kerül sor Csíkszeredában, ezeken egyebek közt részt vesz Semjén Zsolt kormányfőhelyettes is.
Ünnepélyes eskütétel Kolozsváron is
„Valóban történelmi pillanatokat élünk, most már nemcsak kultúrnemzet vagyunk, hanem közjogi értelemben is összetartozunk” – jelentette ki tegnap Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes a kolozsvári főkonzulátuson, ahol ünnepélyes keretek közt vehette át a honosítási okiratot Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, valamint a Magyar Ifjúsági Tanács által szervezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezőcsapata.
Tőkés László a sajtó konzulátus előtt várakozó képviselőinek bemutatta a Magyar Köztársaság által kiállított, a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát. Semjén Zsolt közölte, az igazolvány semmiben sem különbözik bármelyik magyar állampolgár személyazonossági iratától, „nincs többé belföldi meg külföldi magyar”.
Tőkés László is élete egyik legemlékezetesebb napjaként élte meg az eskütételt. Mint mondta, a kedvezményes honosítással megvalósul a ’48-as forradalom kiáltványának 12. pontja, azaz Magyarország uniója Erdéllyel, és mindez úgy, hogy nem sérültek a jelenlegi államhatárok. „Köszönjük a magyar kormánynak, hogy helyrehozta a 2004. december 5-i katasztrófát, amikor elbukott a kettős állampolgárságról szóló népszavazás. A határok tiszteletben tartása mellett, de közjogilag egyesült a nemzet” – nyilatkozta Tőkés László. Az Európa Parlament alelnöke hozzáfűzte, a kedvezményes honosítással a magyar kormány a trianoni békeszerződés okozta sebeket is gyógyítja. Tőkés Lászlón kívül tegnap mintegy negyvenen tették le a magyar állampolgársági esküt a kolozsvári főkonzulátuson.
Állampolgársági irodát nyitott Székelyudvarhelyen tegnap a Magyar Polgári Párt (MPP). Az irodaavató díszvendége Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt. Az egyszerűsített honosítást kérelmezőknek tájékoztatást nyújtó irodahálózat kiépítését februárban kezdte el az MPP, eddig tíz településen működtetnek ilyen hivatalt – számolt be a megnyitón Orbán Balázs ügyvezető elnök. Szász Jenő MPP-elnök kifejtette, a polgári párt kötelességének érezte, hogy útjára indítsa a szolgáltatást, amely segít az állampolgársági törvény beteljesítésében. Kövér László pozitívan értékelte, hogy bár nem egy hivatalos kapcsolat alapján jött létre az iroda, a polgáriak tenni kívánnak azért, hogy minél több ember igényelhesse a magyar állampolgárságot. Az ünnepélyes irodaavatón jelen volt Albert Levente, az állampolgársági irodák koordinátora is. A székelyudvarhelyi állampolgársági iroda két alkalmazottal működik a Kossuth utca 20. szám alatt.
Kövér: a határon túliak is delegáljanak képviselőket. Kövér László a Duna Televízió Heti Hírmondó című vasárnapi műsorában a határon túli magyarok választójogával kapcsolatban azt mondta: számára szimpatikusabb megoldás lenne, ha saját képviselőket delegálnának a magyar parlamentbe. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a két alternatíva közül, miszerint vagy csak pártlistára adhassanak le voksot azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük, vagy saját képviselőket delegáljanak, neki az utóbbi a szimpatikusabb. Ezzel a módszerrel nem „engednék be” a magyar belpolitikába a nem magyarországi lakhellyel rendelkező külhoni magyarokat – tette hozzá. Kifejtette: mindkét elképzelés mellett és ellen vannak komoly érvek, de az első, a listás szavazásról szóló verzió azt a látszatot keltené, mintha a kormányoldalnak az lenne a fontos, hogy a magyar belpolitikát a határon túl élő magyarok szavazataival döntsék el. A második elképzelésben számára az a szimpatikus, hogy a közösségek a maguk sajátos képviseletét tudnák megteremteni a magyar parlamentben. Kövér László kiemelte: az új alkotmányban megszűnik a diszkrimináció, hogy aki nem rendelkezik állandó lakhellyel Magyarországon, azt kirekesztik a választójogból. Ezt a passzust eltörli az alkotmány, és ez automatikusan azt jelenti: akinek nincs állandó lakhelye Magyarországon, de magyar állampolgár, részt vehet majd valamilyen formában magyar választásokon.
Dénes Emese, Forró Gyöngyvér, Kiss Előd-Gergely. Krónika (Kolozsvár)

Kövér, a „neorevizionista”
Alaposan "kiverte a biztosítékot" Kövér László hét végi, a Székelyföld autonómiája témakörében tett nyilatkozatai. Mircea Geoană, a román szenátus elnöke szerint "szerencsétlenek és barátságtalanok" voltak a magyar Országgyűlés elnökének megnyilatkozásai, úgy véli, a bukaresti kormánynak nem szabadna hallgatnia ez ügyben.
Kövér kijelentését — "Magyarország támogatja a székelyek autonómiaigényét, az autonómia jogos, törvényes és korrekt követelés" — a kétoldalú kapcsolatokat veszélyeztető feszültség és konfliktus forrásának tartja. "A szenátus elnökeként felhívom magyar kollégám figyelmét, hogy jogi, közigazgatási és politikai szempontból Székelyföld nem létezik. Minden olyan nyilatkozat, amely egy ilyen egység autonómiájának támogatásáról szól, alkotmányellenes, és bátorítja azokat a törvénytelen akciókat, amelyek megkérdőjelezik a román állam egységét" — állítja Geoană. Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke is csatlakozott, a liberálisok, a Szociáldemokrata Párt és a Konzervatív Párt alkotta Szociál-Liberális Szövetség nevében kijelentette, hogy az ellenzéki pártszövetség tiltakozik Kövérnek a székelyföldi autonómiára vonatkozó nyilatkozatai ellen, amelyek sértik a román alkotmányt.
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma is elítéli Kövér László marosvásárhelyi kijelentéseit, és felkéri az illetékes intézményeket, intézkedjenek az alkotmány tiszteletben tartása és minden neorevizionista megnyilvánulás visszaszorítása érdekében. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Jogos jussukat kapták vissza
Kövér László, a magyar parlament elnöke és Füzes Oszkár nagykövet jelenlétében Zsigmond Barna Pál főkonzul előtt tegnap Csíkszeredában letette az állampolgársági esküt az első tizenkét személy, aki megkapta a magyar állampolgárságot.
Negyvenezer fölött van azoknak a száma, akik az elmúlt két és fél hónapban benyújtották kérésüket a magyar állampolgárság elnyeréséért. Tegnap a Magyar Köztársaság Csíkszeredai Főkonzulátusán tizenkét személy vehette át a honosítási okiratot és tette le az állampolgársági esküt. Az eseményen jelen volt Kövér László házelnök, Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, valamint dr. Kelemen András elnöki tanácsadó is.
Kövér László, bár gyakran jár Erdélybe, házelnökként, hivatalosan most utazott első alkalommal ide. Amint mondta, meghatottan vett részt az ünnepségen, amelyen jogos jussukat kapták vissza a honosítottak, amit nagyszüleik, szüleik hagyományoztak rájuk. Dr. Kelemen András az esemény kapcsán Adyt idézte: Minden Egész eltörött. „Most pont a fordítottja van: minden eltörött elindul egésszé válni” – mondta.
Az első honosított személyek között volt Szabó Ibolya is, akinek történetéről február elején beszámolt a Hargita Népe: kérelméhez csatolt, az 1940-es bevonuláskor készült fényképén Böhm Dávid konzul felismerte nagyapját, aki abban az időben a bevonuló katonák között volt. Ibolya néni meghatódva, ugyanakkor elégtétellel vette át a honosítási okiratot, és mint mondta, most tudja csak megbocsátani a magyarországiaknak azt a bizonyos december ötödikét. Az elmúlt héten Ibolya néni Magyarországra utazott, ahol filmet forgattak látogatásáról. Személyesen is megismerte ez alkalommal Böhm Dávid családját, ellátogatott Német József egykori magyar katona ozorai sírjához, ahol elszavalta azt a verset, amelyet 1940-ben, a közös fénykép készítésekor gyerekként elmondott. Böhm Dávid konzul a fénykép történetének emberi oldalát tartja fontosnak: találkozott két család, akik az első pillanattól úgy közeledtek egymáshoz, mintha régóta ismernék egymást. Visszajött most Csíkszeredába, hogy a házelnök, a nagykövet és a főkonzul társaságában átadhassa a honosítási okiratot. Ibi néni múlt heti látogatásáról úgy vélekedik, hogy szimbolikus értelemben több dolog összefonódik, sok szép pillanatot élt meg mindkét család, és bízik benne, hogy a jövő is tartogat számukra szép találkozásokat. – Amikor átadtam az okiratot, legkevésbé konzulnak éreztem magam, inkább unokának. Amikor Székelyföldre jövök, hazajövök. Lett egy családom Székelyföldön – mondta Böhm Dávid.
Az elsőként honosított személyek között volt Szilágyi Árpád volt politikai fogoly és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke is. Balogh György konzul elmondta, hogy letette az esküt egy fiatal házaspár is, akik Angliában dolgoznak ugyan, de amikor megtudták, hogy március 14-én átvehetik a honosítási okiratot, azonnal repülőjegyet vettek és Csíkszeredába utaztak. Ma Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenlétében ismét eskütételre és újabb honosítási okiratok átadására kerül sor a csíkszeredai főkonzulátuson.
Takács Éva. Hargita Népe (Csíkszereda),

Cirkusz a parlamentben
Úgy tűnt, az eddig megszokott módszerrel, a kormánypárti képviselők padhoz kötésével elbukik a bizalmatlansági indítvány, Emil Boc és társai a kormányzásban vagy folytatják országlásukat, vagy a nagy Kormányos kénye-kedve szerint lemondanak, és átadják a hatalmat egy új, független szakértőnek kikiáltott miniszterelnöknek.
De a nacionalizmus szent érzése fölülkerekedett a praktikus megoldáson, és Puiu Haşotti képében beütött az istennyila a parlamentbe. A liberális képviselő Crin Antonescu egész napos uszítása után, miszerint Kövér László után Orbán Viktor is Erdély anyaországhoz való csatolását serkentő kijelentéseket tett volna, tiltakozó nyilatkozat elfogadását javasolta, s ezzel felborult az ülés rendje. A kormánykoalíció zavartan kereste a kiutat, nem volt ínyére a napirend-módosítás. Roberta Anastase fenyegetőzött, távozik, ha nem vezetheti az ülést, az ellenzék diadalt ült, kéjesen élvezte a hatalmi körökben keltett zavart. Közben Borbély Károly, az RMDSZ egyik ifjú titánja egyik tévéstúdióban a szövetség, Orbán Viktor és kormánya közti feszültségeket ecsetelte, s megtette, amit mostanság okosabb társai nem szoktak, papagájként ismételgette Traian Băsescu emlékezetes mondatait, miszerint ők igazán nem akarnak több autonómiát a Székelyföldnek sem, mint Caracalnak. Markó Béla a parlament pulpitusáról hazaszeretetét bizonygatta, s Frunda okos ügyvédként mentette a menthetőt, Emil Boc szabályosan elmenekült, valószínű, telefonált, utasításokat várt a Cotroceni-palotából. Nagy későre elmondta, Orbán Viktor hivatalos üzenetében semmi elítélésre okot adó mondat nem szerepel. Valójában hatalmas blöff volt a liberálisok kavarta cirkusz, Kövér László annyit mondott: a magyar kormány támogatja az erdélyi magyarság autonómiaigényeit, beleértve a területi autonómiát is, Orbán meg azt üzente: ,,most tovább törlesztjük tartozásunkat a nemzet felé". Ami Haşotti és társai szemében Erdély Magyarországhoz való csatolását jelenti. A nacionalista kártya bejött. Két-három órán keresztül a parlamentben habzó szájjal szidhatták Magyarországot, Kövér Lászlót, Orbán Viktort. Cirkusz volt a javából, nevetséges, csak kacagni nem lehetett. Tovább villog a magyar kártya, melegedik tök ász, makk ász, rőzséjük füstje bármikor elfedi az ország bajait.
Simó Erzsébet, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Eskütét
Csíkszeredában, Kolozsváron, a budai várban – esküsznek. Nekem erről a házasság jut eszembe, mint analógia. Honosítódnak (mintha eddig hontalanok lettek volna) és megesküsznek. A férfiak feleségül veszik Magyarországot, a nők pedig hozzámennek Kövér Lászlóhoz. És megfogadják, hogy őket tisztelik és megbecsülik, egészégben és betegségben, boldog és boldogtalan állapotukban el nem hagyják. Amíg a halál el nem választ.
Csodálom azokat, akiknek ez az aktus könnyet csal a szemébe. Merthogy vannak nekik erős érzelmeik. Tartozni akarnak valahova, valami nagynak és erősnek a védelmébe helyezni magukat. Biztonságban akarják magukat érezni. Nem zavarja őket az sem, hogy ennek az egész hűségeskünek erősen középkori jellege van. Jóságos szülőnek akarják látni az államot, amely majd gondjukat viseli. Merthogy a gyermekei vagyunk. Büszkélkedhetünk újonnan szerzett hivatalos magyarságunkkal. Mert magyarnak lenni jó. Ez erőt ad. És akkor majd mi, most együtt, megmutathatjuk.
Na, ezzel a megmutatással már nincs is egyéb gond, csak az, hogy munka van vele. Egymásért való munka. Amiben eddig sem gátolta meg senki a derék magyarokat. És ami nélkül a honosítási eskütétel is csupán bürokratikus formalitás marad.
Holtomiglan,
holtodiglan
Kinde Annamária, Erdélyi Riport (Nagyvárad)

Nagyszerű – de nem népszerű
A román parlamentben a „magyar veszély” még mindig fontosabb, mint a kormány sorsa és az országot foglalkoztató valós problémák. Így a munkatörvénykönyv kormányzati felelősségvállalással történő elfogadása ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány vitája – azaz a kabinet esetleges megbuktatásának (szerény) lehetősége – eltörpült Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kövér László, országgyűlési elnök március 15-i, autonómiára biztató – és a román fél által nyilvánvalóan szándékosan félreértelmezett – kijelentései miatti „álháborgás” mellett. (Érdekes módon, a prímet éppen az RMDSZ-csalogató ellenzéki tömörülések, főleg a nemzeti liberálisok vitték...)
Igaz, a bizalmatlansági indítvány elfogadása vagy elbukása már nem volt olyannyira meghatározó; Bocék megmaradása vagy távozása nem ezen múlik. Kormánypárti források szerint ugyanis az államfő már nem idegenkedik annyira többrendbéli Boc-kormánya menesztésétől. Igaz, Traian Băsescu még most is úgy tartja, hogy a kabinet remekül teljesített, mennie csak azért kellene, mert nagyszerű – de kevésbé népszerű – intézkedéseit nem tudta kellőképpen eladni a választónak, így megítélése bizony megromlott. Ami kihat a tulajdonképpeni kormányfőre – az államfőre is.
Băsescu tehát megválna a kormánytól, csakhogy rá kellett döbbennie: ez nem olyan egyszerű dolog, mint eredetileg hitte-képzelte. Egyrészt nehezen határolhatná el magát a narancssárga kabinettől, hiszen neve elválaszthatatlanul összefonódott a kormányzási aktussal; nem titok: Emil Boc csapata csak olyan értelemben nevezhető a végrehajtás szervének, hogy szolgai módon végrehajtja a Cotroceni-palotából kapott utasításokat.
Másrészt furcsa módon, abban az országban, ahol mindenki a hatalomért marakodik, most csaknem mindenki vonakodik a miniszterelnöki tisztség felvállalásától. Az államfő által megkeresett technokraták – pénzügyi és bankszakemberek – megtagadták a politikai öngyilkossággal felérő megtiszteltetést. De a politikusok sorában sem nagy a tolongás a kormányfői bársonyszékért (az egyetlen „önkéntest”, Victor Pontát, a szociáldemokraták vezetőjét az államfő nem fogadná el), mi több, úgy tűnik, maguk az ellenzéki pártok is szívesebben hagynák, hogy a demokrata-liberálisok vigyék tovább, a jövő évi parlamenti választásokig, a gazdasági-pénzügyi válság mindinkább gerincroppantó és (ami számukra még fontosabb) mindenképpen népszerűségapasztó keresztjét.
Az ország jelenlegi súlyos helyzete önmagában is rendkívül nehézzé teszi a kormányzást, amelyet nem könnyít meg annak bizonyossága sem, hogy nagy valószínűséggel az új miniszterelnöknek is „játékos államfői” vezérlettel kellene dolgoznia.
Alighanem ez az oka annak, hogy Traian Băsescu mindeddig még párthívei előtt sem nevezte meg a rejtélyes technokrata miniszterelnököt. Nem nevezte meg, mert feltehetően még maga sem ismeri a nevet.
Bogdán Tibor, Új Magyar Szó (Bukarest)

Szájtépés és szájtapasz (Határhelyzetek)
A minap órákon át megütközve és döbbenten követtük a bukaresti parlamenti magyarellenes cirkuszt, azt, amint Orbán Viktor magyar kormányfő és Kövér László házelnök szavait kiforgatva, a nyilatkozatok pontos szövegének ismerete nélkül hisztérikus és hosszan tartó támadássorozattal gargarizálták újra a magyarság ellen uszító, a nacionalista román kebleket hevítő közhelytömeget, miszerint a mai magyar kormányzat Erdély román földjét akarja a székelység területi autonómiaigényének támogatásával visszarabolni.
Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt sokak által dédelgetett kedvenc vezére ezúttal, nem először és nem utoljára, a C. V. Tudor nagyromániás vérmességét vette át, illetve ennek egy rafináltabb, az előbbi durva dührohamait szenvedélyes és intellektuális hazamentésnek álcázva. A posztkommunista szociáldemokratákkal társult párt józanabb hangú képviselőjének Tăriceanu volt kormányfő bizonyult, Andrei Marga kolozsvári rektor csak egy sasszéval oldalgott arrébb a magyarellenesre élesített napi vádaskodásoktól. A parlamenti hacacáré másnapján a lapokat kézbe véve megdöbbenve olvastam a híreket, hogy a bukaresti magyarjaink két tucatnyi sereglete a parlamenti magyarellenes cirkuszt megelőzően március 15-én odapászították "a magyarországi médiával való szolidaritás" jegyében a maguk leragasztott szájú tiltakozását, a fehér címlapú bukaresti újságot magasba tartva. A magam részéről már az első sorok olvasása közben elhatároztam, hogy ha ehhez a szégyenletes tánchoz a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is társult, azonnal visszaadom a MÚRE tagsági könyvemet. Aznap egyetlen pozitív élményem, hogy ez nem következett be. Csokorba szedve a március 15-i felemelő ünnepségek élménye után történteket, az embernek káromkodni kél kedve, ha a csíkszeredai szalmabábú-égetéssel gyújt valaki tüzet, s ennek pernyéjével kormozza be a magyar—román kapcsolatokat a parlamenti és más magyarellenes hőzöngők alá lovat adva. De még ezek után is mosolyogni tudok, amikor látom az egyik bihari településjelző táblán a nemzeti színekkel leragasztott Pusztaújlak feliratot, hogy csak az Uileacu de Criş ősisége érvényesülhessen. És a magyar médiatörvény tényeinek ismeretében az a bukaresti szájflastrom is beszédes ötlet. Remélem, hogy lesznek, akik a szájtapaszt maguknak néha-néha visszaragasztják. Így, esetleg, még Brüsszelbe is, a budapesti Pilvax-közbe is eljuthatnak a hasonmásaik hívására egy magyar- és Magyarország-ellenes kedves hőzöngésre.
Sylvester Lajos, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Korodi szerint el kellene vetni a magyarországi politikusok üzenetét elítélő nyilatkozatot
Bár a szenátusban nem vették fel tegnap a napirendi pontok közé azt a PNL által javasolt nyilatkozat, amely elfogadása esetén a parlament felsőháza a magyarországi politikusok március 15-i üzenetében megfogalmazott „irredenta állítások” ellen foglalt volna állást, a képviselőházban még semmiféle döntés nem született ez ügyben.
Az alsóház Állandó Bürójában is felvetették a liberálisok a nyilatkozat napirendre tűzését. A vezető testület pedig megbízta a külügyi bizottságot, hogy holnapig készítse el a nyilatkozat tervezetét. Megkeresésünkre Korodi Attila, az alsóház külügyi bizottságának elnöke elmondta, véleménye szerint az egész kezdeményezést el kellene vetni, hiszen valótlanságokra épül, azonban várhatóan kemény vita lesz holnap erről a bizottságban.
Mint ismeretes, a PNL irredenta hangvételűnek minősített egy, Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökének tulajdonított üzenetet és Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének márcis 15-i beszédét.
Múlt szerdán Puiu Hașotti liberális szenátusi frakcióvezető azt kezdeményezte, hogy a parlament – egyébként a bizalmatlansági indítványról való szavazás miatt összegyűlt – együttes ülése fogadjon el egy nyilatkozatot, amelyben elítéli ezteket az üzeneteket. A kezdeményezést aznap nem vették fel napirendre, tegnap viszont a felvételt a felsőház 45 ellen- és 39 támogató szavazattal elutasította. A szavazást megelőzően a demokrata-liberális Cristian Rădulescu frakcióvezető pártja nevében kijelentette: a nyilatkozat-tervezet túlzásokat tartalmaz, és annak elfogadása ártana a román többség és a romániai magyar kisebbség viszonyának. (hírszerk.) Transindex.ro

Nem tűzik napirendre a magyarországi politikusok március 15-i kijelentéseit elítélő nyilatkozatot
A szenátus tegnap elutasította az ellenzéki liberálisoknak azt a javaslatát, hogy napirendre tűzzék a magyarországi politikusok március 15-i kijelentéseit elítélő nyilatkozatot.
Ugyanakkor a képviselőház külügyi bizottsága várhatóan a héten elkészíti egy ilyen nyilatkozatnak a tervezetét.
Hétfőn Puiu Hasotti liberális szenátor javasolta az elítélő nyilatkozat napirendre tűzését. Ő volt az, aki már a múlt hét szerdáján, a bizalmatlansági indítványról történő szavazás előtt is megkísérelte ugyanezt. A parlamentben aznap több órás vita alakult ki Orbán Viktor március 15-i üzenete miatt, miután az ellenzék egy téves hírügynökségi tudósítás alapján olyan gondolatokat tulajdonított a magyar kormányfőnek, amelyek az üzenetben valójában nem szerepeltek.
Az ellenzék mindazonáltal nem tett le arról a szándékáról, hogy a parlamentben elítélő nyilatkozatot fogadtasson el a magyarországi politikusok kijelentéseivel kapcsolatban.
Ők ugyanis például Kövér Lászlót, a magyar parlament elnökét is bírálták, aki március 12-én Marosvásárhelyen kijelentette, hogy a Székelyföld területi autonómiájáért küzdő Székely Nemzeti Tanács célkitűzései jogszerűek és korszerűek. A román ellenzéki politikai erők - a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) - azzal vádolták az Országgyűlés elnökét, hogy a román alkotmányt sértő kijelentést tett.
A szenátusban hétfőn csak 39 honatya támogatta az elítélő nyilatkozat napirendre tűzését, 45-en ellene szavaztak, miután a PD-L nevében Cristian Radulescu frakcióvezető a napirendre tűzés ellen foglalt állást. Radulescu szerint a nyilatkozat-tervezet túlzásokat tartalmaz, és annak elfogadása ártana a román többség és a romániai magyar kisebbség viszonyának.
A képviselőház házbizottságában is felvetették a liberálisok a nyilatkozat napirendre tűzését. A képviselőház vezető testülete megbízta a parlament alsóházának külügyi bizottságát, hogy szerdáig készítse el egy ilyen nyilatkozatnak a tervezetét. (mti) Transindex.ro

A 20. század erdélyi Bemje - életrajzi kötet Kratochvil Károlyról
A Székely Hadosztály parancsnokáról szóló könyvet mutattak be a szerdán délután a Hagyományőrzési Forrásközpontban.
Domonkos László szegedi származású, de Budapesten élő újságíró, közíró, a Duna Televízió munkatársa tavaly jelentette meg a Püski Masszi Könyvesház kiadásában a Székely Hadosztály parancsnokának, Kratochvil Károlynak az életrajzát Az elfelejtett parancsnok címmel. Egy évvel korábban Az elárult hadosztály címmel történelmi esszét jelentetett meg a Székely Hadosztály történetéről, szintén az említett kiadónál.
Az udvarhelyi könyvbemutatón a forrásközpont munkatársa, Mihály János tartott rövid bevezetőt, majd Erdei Katalin, a könyvkiadó igazgatója beszélt a Püski Masszi Könyvesházról, annak kiadványairól.
Domonkos László hosszú ideje kutatja az 1869-ben a monarchiabeli Brünnben (a mai csehországi Brno városa) született, de Brassóban gyerekeskedett, később pedig katonai karriert befutó Kratochvil Károly életét, aki harmincéves korában már a Ludovika katonai akadémia tanára volt. Az első világháborút követő igen zűrzavaros időben Kratochvil volt az, aki néhány ezernyi, főleg székely katonákból álló hadereje révén megálljt parancsolt az előrenyomuló román hadseregnek Erdély nyugati részén.
Az eseménysor, illetve Kratochvil Károly személye méltatlanul kevéssé ismert – hangsúlyozta Domonkos László, hozzátéve, hogy Magyarország történetírásában az utóbbi néhány évtizedben olyan mulasztások és bűnök történtek, amit ma is „nyög" az utókor – ezt szerinte jól jelzi, hogy ha megkérdeznénk, hogy hányan hallottak a Székely Hadosztályról, tíz emberből talán egy tudna valamit mondani róla.
Az első világháborút és az ún. „őszirózsás forradalmat" (ami egyes kutatók szerint sem őszirózsás, sem pedig forradalom nem volt) követően 1918 novemberében, Gyergyóholló térségében megjelentek az első román katonák Erdély földjén, majd fokozatosan megszállták Székelyföldet. Kolozsvárra, ahol jelentős magyar haderő tartózkodott, jelzett év karácsonyán vonultak be, mert a magyar kormány a nemzetközi megállapodás értelmében az ún. demarkációs vonalak mögé rendelte vissza a hadsereget. 1919. január 5-én a kolozsvári helyőrség parancsnokává még novemberben kinevezett Kratochvil Károly – miután az általa irányított hadtesteket teljes felszereléssel hazahozta az olasz frontról – a román betörés hírére főleg székelyekből álló haderőt toborzott.
A Székely Hadosztálynak nevezett haderő Kratochvil január 13-án kiadott hadparancsa nyomán a Máramarosszigettől (a Király-hágón át) a Belényesi-medencéig tartó, mintegy 170 kilométeres szakaszon gyakorlatilag lezárta a román hadsereg Magyarország felé nyomulását. Frontszakasz alakult ki, amit a hiányosan felszerelt magyar katonák egészen április 16-ig tartottak – e néhány hónap alatt állandó összecsapások voltak a két fél között.
„Eddig és ne tovább!" – ezt az elvet tartották szem előtt a magyar katonák, akik a Tanácsköztársaság, tehát a kommunisták hatalomátvétele (1919. március 21.) után egy hónappal, április 16-án kénytelenek voltak feladni állásaikat és a mai Magyarország észak-keleti részére visszavonulni. A történethez az is hozzátartozik, hogy a Károlyi-kormány egy francia ultimátum, az ún. Vix-jegyzék miatt mondott le márciusban: francia követelésre a magyar hadsereg a Tisza vonaláig kellett visszavonuljon, a kelet-magyarországi területekre a román közigazgatás terjedt volna ki.
Domonkos László elmondása szerint a Székely Hadosztály gyakorlatilag két tűz közé szorult – keletről a román hadsereg, nyugatról pedig a budapesti hatalmat kiszolgáló „szedett-vedett" vöröskatonák közé kerültek, utóbbiaktól nemhogy támogatást, de inkább támadásokat kaptak. Április 26-án Demecser községnél Kratochvil Károly kiadja utolsó hadparancsát, amiben – látva a reménytelenséget – katonáira bízza a további cselekedeteket. A katonákat hazaengedik, a parancsnokot internálják a románok: Brassóban házi őrizetben tölt majd két évet (itt ismeri meg feleségét, Izay Borbálát) – ahol eljárás folyik ellene, amiben a halálbüntetés is „benne van", de végül elengedik, 1922-ben pedig ismét katona lehet.
Aztán rövid időn belül, 1924-ben érthetetlen okokból mellőzik, nyugdíjazzák – a két világháború között igen aktív civil életet él (cikkeket, könyveket ír, egyesületeket hoz létre, előadásokat tart), kapcsolatban van Magyarország vezetőivel. A második világháború idején (ekkor már 71 éves) az akkori Magyar hadügyminisztérium kétszer is elutasítja azt az elképzelését, hogy székely katonákból szervezzen különleges haderőt – a háború végkimenetele, az orosz megszállás megtöri, 1946-ban meghal. A 20. század Bemjének is nevezett katonatiszt sírja a rákoskeresztúri temetőben van.
Domonkos a könyvbemutatón elmondta, hogy a Kratochvil-életrajz alapja a veszprémi levéltárban fellelhető 19 óriási doboznyi hagyaték, aminek feldolgozásában segítségére volt Nagy Szabolcs történész. A parancsnok halála után felesége, Borbála balatonszepezdi villájukban élt – a házba az új hatalom egy felvidéki családot telepített, akik összebarátkoztak vele, leszármazottaik mai napig ott élnek. Kratochvil Károly felesége 1982-ben hunyt el – gyerekük nem volt, fogadott fiuk az 1956-os eseményeket követően disszidált, fia ENSZ-katona lett, 1974-ben Cipruson békefenntartóként szolgált, ott érte a halál.
Domonkos László szerint Kratochvil Károly (akinek első erdélyi szobrát Kövér László avatta fel Kézdivásárhelyen 2009-ben) parancsnokságának és a Székely Hadosztály többhónapos harcának jelentősége abban állt, hogy a román hadsereg annyira megijedt az ellenállástól és a székelyek, magyarok haderejétől, hogy az eseményeket követően nem került sor Erdélyben etnikai tisztogatásra, illetve vérfürdőkre, mint 1848-ban.
A könyv kapható a Corvina könyvesboltban és a Hagyományőrzési Forrásközpontban.
Dokumentumfilm a Székely Hadosztályról
Kratochvil Károly életéről, illetve a Székely Hadosztályról idén dokumentumfilm készül – a film szerkesztője és a könyv szerzője, Domonkos László arra kéri azokat az erdélyi, székelyföldi személyeket, akiknek pl. apjuk, nagyapjuk a Székely Hadosztályban harcolt, visszaemlékezésekből, írásos emlékekből információi vannak a hadosztályról vagy annak parancsnokáról, jelezzék ezt saját e-mail-címén (dlaszlo@externet.hu), illetve a könyvkiadó elérhetőségén (1097, Budapest, Tóth Kálmán u. 33.,www.puskimasszikonyveshaz.com)
Katona Zoltán. Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)

A parlament elfogadta az új alaptörvényt (Magyarország)
Elfogadta Magyarország új, 2012. január 1-jén hatályba lépő alaptörvényét tegnap az Országgyűlés. Az új alkotmányra 262-en szavaztak igennel, 44-en nemmel, egy képviselő pedig tartózkodott. Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban nem, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.
A szavazás eredményét vastaps fogadta a kormánypárti padsorokból. A jobbikos képviselők Áruló nem leszek! feliratot formáztak betűkből. Kövér László házelnök a döntés után mondott beszédében úgy fogalmazott: Történelmi pillanatnak lehettünk részesei az imént, amikor a Tisztelt Ház elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Ezzel lezárta az átmenetiség 1989. október 23-a óta számított több mint két évtizedét, és lezárta az elmúlt 67 évet is. Az Országgyűlés elnöke szerint Magyarország új alaptörvénye a múltunkból, a hagyományainkból építkezik, de a jövőt is szem előtt tartva a jelen problémáira keres és tartalmaz válaszokat. A nemzeti érdekekből indul ki, de azok érvényesítését a XXI. század együttműködő Európájában tartja lehetségesnek – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, az új alkotmány magyar, de mint a magyar nemzet ezer esztendeje, befogadó; egyenjogú államalkotó közösségeknek tekinti a nemzetiségeket. Az új alaptörvény történelmünk és civilizációnk alapjaként fogadja el a kereszténységet, biztosítva ugyanakkor mindenki számára a lelkiismereti szabadságot – mondta Kövér László. Nemzeti hitvallás elnevezéssel preambulumot tartalmaz az új alaptörvény. Ez a Himnusz Isten, áldd meg a magyart! sorával kezdődik. Megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és a keresztény Európa részévé tette. “Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit” – olvasható a szövegben. A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különböző vallási hagyományait, ígérik, hogy megőrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét. A magyarok tiszteletben tartják a történeti alkotmány vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét. Míg a hatályos alkotmány a határon túli magyarok iránti felelősségérzetről szól, az új alaptörvény azt tartalmazza: Magyarország felelősséget visel sorsukért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, illetve a szülőföldön való boldogulásukat. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint az új egypárti alaptörvény elfogadásával április 18. az ország szétszakításának napja lett, a szocialisták pedig azon lesznek, hogy visszaállítsák az egységét, a demokrácia, a jog és a bizalom Magyarországát. Bírálatokat fogalmazott meg az új magyar alkotmány egyes rendelkezéseivel kapcsolatban több szlovákiai párt. Az ellenzéki Irány – Szociáldemokrácia elnöke szerint Szlovákiának is módosítania kellene saját alkotmányát. Robert Fico úgy véli: a szlovák alkotmánymódosításoknak a magyar alkotmány egyes kitételeire kellene reagálniuk. Úgy vélte: magyar részről ez támadás Szlovákia területi egysége ellen, s ezért a szlovák alkotmányban “valamivel többet kell majd mondanunk a Szlovák Köztársaság területi egységéről, mint ami most van benne”. A kormánykoalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom leginkább azt kifogásolja, hogy az alkotmányban Magyarország felelősséget vállal a határon túli magyarokért, támogatja kollektív önigazgatásukat és választási jogaikat anélkül, hogy legalább egy ideig Magyarországon élnének. Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt elnöke meg van győződve arról, hogy az Orbán Viktor vezette kormány célja a trianoni szerződés következményeinek felszámolása és Európa elrendezésének megváltoztatása. Az új magyar alkotmány jóváhagyása kapcsán aggodalmát fejezte ki Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere. Emlékeztetett: Magyarország az elmúlt évtizedekben a szabadság, az emberi jogok és a demokrácia elkötelezett védelmezőjeként elvitathatatlan helyet harcolt ki magának a történelemkönyvekben. Az év elején életbe lépett médiatörvények az alapjogok olyan értelmezéséről tanúskodnak, ami csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel. “A médiatörvényekkel összefüggésben felmerült aggodalmaink a tegnap elfogadott alkotmánnyal erősödtek, és nem gyengültek” – fogalmazott Werner Hoyer.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kövér László Szatmárnémetiben
Első hivatalos látogatására érkezett tegnap Szatmárnémetibe Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki a Szatmári békekötés 300. évfordulójának emlékére szervezett ünnepségen vett részt.
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke első hivatalos látogatását tette a megyeközpontban, aki a megye és a municípium magyar elöljáróival folytatott protokollbeszélgetést a polgármesteri hivatalban, majd a helyi sajtóval találkozott. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere elmondta, nagy öröm Kövér Lászlót és Seszták Oszkárt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökét Szatmárnémetiben köszönteni. A meghívott vendégeknek a protokollbeszélgetés alkalmával bemutatták a municípium és a megye gazdasági helyzetét, a befektetési lehetőségeket és a kulturális életről is tárgyaltak, de a román-magyar határon átívelő projekteket is ismertették a magas rangú vendégekkel.
Dinamikus régió
Kövér László első hivatalos látogatásán vett részt Szatmár megyében, magánemberként ugyanis már járt a környéken. Elmondta, a protokollbeszélgetés során a polgármesterek és a megye vezetői viccesen megjegyezték, hogy a magyarországi turisták csak a Székelyföldet ismerik, ezt a vidéket „átlépik”, annak ellenére, hogy a környék is rengeteg szépséget rejt. Mituán Magyarország és Románia egyaránt az Európai Unió tagjai, egyesülnek a regionális érdekek, és a határon átívelő együttműködések révén a térség egyre vonzóbbá válik a turisták számára. A sok EU-s finanszírozású, határon átívelő projektnek köszönhetően ez a régió a legdinamikusabb az együttműködés szempontjából, hangsúlyozta a házelnök. Kövér rámutatott, annak ellenére, hogy ő a törvényhozó hatalmat képviseli, közvetít majd abban, hogy a következő román-magyar közös korményülésen napirendre kerüljenek azok a problémák és észrevételek, amiket a szatmári elöljárók jeleztek. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a magyar nemzet egységét hirdetik, melyet az új magyar alkotmány is megerősít, így jogukban áll, sőt kötelességüknek érzik, hogy elmondják akár negatív véleményüket is egy húsz éve kormányzó párttal kapcsolatban. Kihangsúlyozta, azzal, hogy több magyar párt alakul Romániában, a demokrácia eszménye erősödik, az pedig hogy a választópolgár kire szavaz, mindenkinek a saját döntése és értékítélete alapján valósul meg. Kövér László végszóként annyit mondott, hogy mindenkinek a józan esze által irányítva kell tevékenykedni és együttműködni, a magyarság érdekeit képviselve.
Sógor Beáta
erdon.ro