Működésének tíz éves évfordulóját ünnepelte a kolozsvári Tranzit Ház. A házat működtető Tranzit Alapítvány vezetője, Könczei Csilla a vele készült beszélgetésben elmondta, a tranzit elnevezéssel jelezték, állandóan változó állapotot szeretnének fenntartani a Tranzit Házban, társadalmi és művészi szempontból egyaránt. Kellett egy csapat meg némi anyagi alap ahhoz, hogy működjön a ház. Különböző rétegeket szólítanak meg, nem akarnak versenyezni sem a színházakkal, sem a művészeti galériákkal, inkább együttműködnek velük, például jövő héten a bábszínházzal. A Tranzit Alapítvány független magánalapítvány, nem kap semmiféle normatív támogatást. Az épület karbantartása is az ő feladatuk. Könczei Csilla az alapítvány vezetése mellett tanít az egyetemen, filmeket készít. Alapmunkának az egyetemi oktatást tekinti, tanít a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar néprajz és antropológia szakán, illetve a kultúrakutatási magiszteren. Nagy port kavart Könczei Csillának a Transindexen működő „szekus blogján” megjelent, Egy táncházra szakosodott ügynök: „Bíró Ferenc”, az RTV magyar adásának munkatársa című bejegyzése. Ebből kiderült, hogy édesapja, Könczei Árpád megfigyelés alatt állt. A rendszer az emberek nélkül egy elvont fogalom, és nem tudjuk leírni a konkrét történések és a konkrét emberek nélkül. Megtörtént egy beismerés Xantus Gábor részéről, de ő nem azonos a jelentő „Bíró Ferenc” álnevű személlyel. Könczei Csilla kérte, hogy fedjék fel a személy igazi nevét. /Köllő Katalin: Fenntartani egy állandóan változó állapotot. Beszélgetés Könczei Csillával, a Tranzit Alapítvány vezetőjével. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Kiállítással rukkolt elő az idei Filmtettfeszt. A hetedik alkalommal megrendezett születésnapi fesztiválon Kolozsvári fotók és plakátok a némafilm korszakából címmel tárta az érdeklődők elé a Filmtettesek Filmstúdió a színház udvarán a kolozsvári filmgyártáshoz kapcsolódó rendkívül értékes dokumentumokat. A kiállítás értelmi szerzője Zágoni Bálint munkáját Balogh Gyöngyi úgy értékelte: rendkívül szép kezdet, továbbra is segíteni kell a kutatásban, hiszen a kolozsvári filmgyártás nagy korszakának feltárása a fiatal kutatókra hárul. Zágoni Bálint elmondta, több mint hetven film készült Janovics Jenőék idejében, többnyire népszínműveket, melodrámákat filmesítettek meg. A magyar nemzeti szellemet próbálta megörökíteni, ellentétben a budapesti filmgyártással, amelynek termékei inkább a nemzetközi piacot célozták meg. Az első kolozsvári nagyjátékfilm, a Sárga csikó /1913/ olyan sikernek örvendett, hogy 137 kópiát készítettek belőle, még Japánban is vetítették. Az 1913-as film a francia Pathé cég közreműködésével készült, később Janovics megalapította a Corvin filmstúdiót, majd ezután a Transsylvania Filmgyárat. /Köllő Katalin: Filmstúdió a színház udvarán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Aranyos-vidék magyarsága /Kriterion Könyvkiadó/ címmel újabb kiadvánnyal gazdagodott a néprajztudomány. Az Aranyosszék, Torda és vidéke a változó időben alcímet viselő, Keszeg Vilmos és Szabó Zsolt által szerkesztett kötetet Kolozsváron, Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén maguk a szerkesztők mutatták be. Ez a kötet egy több évtizedes kísérletnek. Néhány évvel ezelőtt indult be egy konferenciasorozat az Erdélyi Múzeum-Egyesületben, amelynek célja a különböző erdélyi régiók több tudomány felől történő megközelítése. /Köllő Katalin: Új kiadvány az Aranyos-vidék magyarságáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Október 3-án volt az évad első bemutatója a kolozsvári Állami Magyar Színházban. Csehov Ványa bácsi című darabját Andrei Serban rendezésében láthatta a közönség. A közönségnek fel kellett kelnie helyéről, a színpadon kellett helyet foglalnia. Serban Ványa bácsijában semmi sem megszokott. /Köllő Katalin: Egy Schopenhauer, egy Dosztojevszkij lehettem volna… = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

Néhány nappal a 98. születésnapja előtt meghalt Veress István /Nagyenyed, 1909. nov. 5. – Kolozsvár, 2007. nov. 2./ kertészmérnök, egyetemi tanár. Több magyar nyelvű kertészeti szakkönyv szerzője. Az Erdélyi Gazda munkatársa, a kolozsvári Kertbarátok Egyesülete tiszteletbeli elnöke. /Köllő Katalin: Elment a gyümölcstermesztés szerelmese. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

A Kolozsvár Társaság november 7-én ünnepelte a 75 éves Banner Zoltán művészettörténészt, költőt, előadóművészt, akivel a békéscsabai Elek Tibor, a Körös Irodalmi Társaság elnöke, a Bárka című irodalmi folyóirat főszerkesztője és Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke, a Korunk főszerkesztője beszélgetett. Bemutatták az Örvendjetek, némaság lovagjai! /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című, frissen megjelentetett kötetet is, amely az előadóművész pódiumnaplóját tartalmazza. Banner Zoltán a hajdani kolozsvári Utunk irodalmi-művészeti hetilapnál mintegy harminc éven át dolgozott, előbb szerkesztőként, majd művészeti rovatvezetőként, egészen Békéscsabára való átköltözéséig, ahol főmuzeológusként, illetve a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola vizuális nevelési tanszékének tanáraként tevékenykedett, ugyanakkor a Bárka folyóirat munkatársa is. Banner Zoltán elmondta: az Utunknál dolgozva megismerkedett az akkori erdélyi művészeti élettel, amely rendkívül eleven volt, és fokról fokra felmérte, hogy az erdélyi magyarság számára a túlélést nem csak az anyanyelv és az irodalom jelenti, a vizuális művészeti nyelv legalább olyan fontos. Ettől kezdve szinte programmá vált számára a képzőművészeti szakírás, amely területen, mint mondta, sajátmaga képezte magát. Sokáig kereste a pályáját, sok minden érdekelte, ezért vonul végig az életén a három főszakasz: a művészeti szakírás, a pódium, valamint a szerkesztői munka. A beszélgetés után Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó szerkesztője fontos kordokumentumként jellemezte az általuk kiadott pódiumnaplót, amely – mint mondta – ajándék a kiadó számára, és örülnek, hogy ezzel a kötettel köszönthetik a 75 éves Banner Zoltánt. A rendezvény versműsorral zárult, az előadóművész kolozsvári kötődésű verseket és írásokat válogatott össze, előadása nagy sikert aratott a közönség körében. /Köllő Katalin: Banner Zoltánt ünnepelték a Kolozsvár Társaságnál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

„Emblematikus jelentőségűnek érzem, hogy a művész életében oly fontos szerepet játszó Farkas utcai templomban, az Istennek ebben a házában lel immár végérvényesen menedéket a felbecsülhetetlen értékű kósi életmű jelentős része”, emelte ki Németh Júlia műkritikus november 10-én azon a megnyitón, amelyen nyilvánosság elé tárták Kós András kolozsvári szobrászművész alkotásaiból összeállított állandó kiállítást a Farkas utcai templom nemrég felújított sekrestyéjében. A tárlatmegnyitóra a IV. Farkas utcai napok keretében került sor, a résztvevőket Bátori Endre főgondnok köszöntötte. /Köllő Katalin: Hazatalált életmű. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Nem is tudtam, hogy ennyi erdélyi magyar politikus szereti a gyermekirodalmat, állapította meg Tompa Gábor körültekintve a Kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában egybegyűltek között, akik a meghirdetett író-olvasó találkozóval egybekötött könyvbemutatóra érkeztek. Több politikus is megjelent, mert a három bemutatandó kötet közül kettőnek Markó Béla a szerzője. Két kiadó – a Book Art valamint a Pallas-Akadémia – mutatta be új kiadványait, előbbi Markó Béla: A pinty és a többiek, illetve a Hány életünk volt, utóbbi Tompa Gábor: A tatu hozománya címűeket. A pinty és a többiek, valamint A tatu hozománya gyerekverseket tartalmaz, Markó másik kötete pedig szonetteket. Jelen volt a Book Art kiadó igazgatója, Hajdú Áron is, aki kifejtette: az a céljuk, hogy minőségi könyveket adjanak ki. /Köllő Katalin: Gyermekirodalom – pintyek, tatuk, politikusok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ „Olyan kiadó akarunk lenni, amely a munka minőségére, a szépre is sokat ad” – mondta Hajdú Áron, a frissen alapított Bookart Kiadó vezetője. Markó Béla elmondta: ezentúl is megvádolják majd azzal, hogy meg nem írt versekért kapott pénzt, holott kötetei sorra megjelennek: „Nem az a baj, hogy pénzt kapok a munkámért, hanem az, hogy emellett politizálok is” – mondta. /Nánó Csaba: A pinty, a tatu és a gyermekek= Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

A legújabb kultúra- és médiafogyasztási felmérés eredményei megdöbbentőek: a megkérdezettek 52 százaléka soha nem olvas könyvet, körülbelül 89 százaléka egyáltalán nem jár színházba, moziba, hangversenyre, vagy operába. November 30-án kezdődik Kolozsváron az Interferenciák színházi fesztivál. Tizenegy napon át különbnél különb előadásokat nézhet a város színházszerető közönsége, könyvbemutatókra, kiállításokra, és beszélgetésekre járhat. Ez is egyfajta felmérés: hol tartunk a kultúrafogyasztásban Kolozsváron? /Köllő Katalin: Kultúrafogyasztás egy felmérés tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron a Libri könyvesbolt. A Libri, a legnagyobb magyarországi könyvkereskedelmi üzlethálózat Kolozsváron, a Pólus Centerben nyitotta meg első romániai könyvesboltját. A Libri részt szeretne venni a helyi közösség életében, szívesen szervez könyvbemutatókat és egyéb kulturális jellegű programokat. /Köllő Katalin: Decemberi rendezvénysorozat a Librinél. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Magyarul, románul, angolul, németül, franciául, spanyolul és lengyelül szólalnak meg azok az előadások, amelyeket a november 30-án elkezdődött és december 10-ig tartó Interferenciák – Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében láthat a közönség Kolozsváron. A színház fennállásának 215. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat a kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck című produkciójával rajtolt, december 1-jén a budapesti Katona József Színház társulatának előadásában Csehov Ivanovját láthatta a közönség, december 2-án, vasárnap pedig a krakkói Stary Teatr társulata lépett színpadra, Molière Tartuffe-jével. Megnyílt Both András díszlettervező kiállítása, beszélgetés zajlott az Ivanov című előadás alkotóival, amelyen jelen volt a produkció rendezője, Ascher Tamás is. A 215 év nem kerek évforduló, mégis nagyon jó alkalom és ürügy arra, hogy olyan színházi találkozót hozzunk létre, mondta Tompa Gábor, a színház, és egyben a fesztivál igazgatója, miután hét nyelven köszöntötte a közönséget. Mint mondta, a multikulturális dialógus európai évének küszöbén állunk, ez a fesztivál pedig kitűnő alkalom a dialógusra. /Köllő Katalin: Hét nyelven beszélő nemzetközi színházi fesztivál Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A lap munkatársa öt évvel ezelőtt készített Kovács Ildikóval születésnapi beszélgetést, akkor nagy örömmel tapasztalta, hogy 75. születésnapján is még mindig a játék heve tartja izgalomban, olyan meggyőző hittel tudott beszélni a bábszínházról, hogy magával ragadta hallgatóját. Kiragadott egy gondolatot az akkori interjúból: „Sokaknak még ma is úgy tűnik, hogy csak bábszínház, de számomra a teljességet jelentette. Minden benne volt, ami engem izgatott. A képzőművészettől a mozgásig, az irodalomtól a játékig, a humorig, a groteszkig, a fantázia szabadságáig”. Szerencsés embernek mondhatja magát, gondolná az ember. /Köllő Kata: Kovács Ildikó születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

Új kiadványait ismertette december 13-án, a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában tartott rendezvényén a Koinónia Kiadó. Kovács András Ferenc Időmadárkönyv című kötete egy magyar költő és egy japán képzőművész találkozásáról szól. A Tokióban élő grafikus, Kohsei több alkalommal járt Kolozsváron. A költő szimbolikus utazása Japánba, és a japán művész valóságos utazása Kolozsvárra hozta létre a kötetet. Berszán István most megjelent kötete, a Terepkönyv az irodalmat és a performanszt, a cselekvő olvasatot vizsgálja, amelynek alcíme rávilágít a műfajra: Az írás és az olvasás rítusai – irodalmi tartamgyakorlatok. Láng Zsolt ezúttal drámákkal jelentkezett, a Játék a kriptában a kiadó színházi sorozata keretében jelent meg. Tibori Szabó Zoltán Árnyékos oldal című munkájának alcíme: Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után. Az Éneklő borz sorozatban jelent meg Demény Péter verseskötete, A fél flakon. A szerzőnek tíz éve nem jelent meg verseskötete. Ruxandra Cesereanu Keresztesasszony című verseskötete Visky Zsolt fordításában jelent meg. /Köllő Katalin: Karácsonyi Koinónia-est. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Lehet-e esszét tanítani, tették fel a kérdést Szilágyi Júlia irodalomkritikusnak, esszéírónak azon december 19-i rendezvényen, amelyen a Korunk – Komp-Press Kiadó új köteteit mutatták be a Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén. A Balázs Imre József által feltett kérdés az új, Szilágyi Júlia-kötet címe is /Lehet-e esszét tanítani?, Komp-Press, Kolozsvár, 2007/, amelyre a jelenlévők megkapták a választ a szerzőtől: nem tudja, mindig az volt az érzése, hogy a kérdésekre nagyobb szükség van, mint a válaszokra. Azzal tért ki a kérdés megválaszolása elől, hogy van-e az élménynek módszertana. Nincs. Az élmény nyújt valamit. Ez a csodálatos titok egyben az esszé titka is. Pieldner Judit volt a karácsonyi könyvbemutató másik vendége, a szerző Beszédterek, képterek című kötetében az irodalom és film viszonya áll a középpontban. /Köllő Katalin: Esszéírás: életforma, gondolkodásmód, stílus. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Január 19-én nagyszabású rendezvényre kerül sor a kolozsvári Román Opera termében. Szomszédnéni XL címmel, az ismert humortársulat a Mosaic Communications céggel közösen 2008-ban a négy évszaknak megfelelően négy rendezvényt szervez, három különböző helyszínen, az indító eseményre most lesz. Szerepel a Gáspárik Attila–Nagy István páros, majd a Hot Jazz Band koronázza meg az estét, fellép az M Stúdió is. A négy előadásból kettőt Kolozsváron tartanak majd, egyet Marosvásárhelyen, egyet pedig Csíkszeredában. /Köllő Katalin: XL-es méretre bővültek Szomszédnéniék. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

Kolozsvár lesz a vendége a március 14-e és 30-a között immár 28. alkalommal megszervezett Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. Magyarország legnagyobb kulturális fesztiváljának stábja Kolozsváron tartott sajtótájékoztatót a várható eseményekről, jelen volt Zimányi Zsófia fesztiváligazgató, és Szalay Zsolt, a MOL Románia ügyvezető igazgatója. A tizennyolc nap alatt körülbelül hatvan helyszínen 150–200 eseményre kerül sor. Idén a reneszánsz jegyében zajlanak az események, Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulóját ünnepelve. Kolozsvárról fellép Budapesten az Arcadia vonósnégyes, Könczey Elemér karikaturista, a kolozsvári Állami Magyar Színház társulata és Erich Türk orgonaművész. /Köllő Katalin: Kolozsvári művészek a BTF-en. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

Kovács Ildikó bábrendező váratlan halála után kolozsvári lakásában ott árválkodik Micimackó, a bájos gyerekrajzok, a maszkok, a szebbnél szebb hangú szélcsengők, amelyek hirtelen elnémultak /Köllő Katalin: Búcsú Kovács Ildikótól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

Portállá alakul az eddig nyomtatásban megjelenő mozgóképes havilap, a Filmtett. Február elsejétől útjára indul a lap internetes változata, Filmtett, Erdélyi Filmes Portál néven. Hét és fél év után megszűnik tehát a folyóirat nyomtatott változata, a jövőben nyomtatásban csupán Filmtett-könyvek, illetve Filmtett-évkönyvek látnak napvilágot. Anyagi okai is vannak a váltásnak, ettől függetlenül érzeték, hogy ideje elmozdulni valamerre, mondta Zágoni Balázs főszerkesztő. A jövőben naprakészen lehet olvasni a legfrissebb filmekről. A hírek frissességéért Tóth Orsolya felel, a fesztivál-részleg felelőse Buzogány Klára. /Köllő Katalin: Indul az Erdélyi Filmes Portál. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

Tíz év után visszatért rendezni Dragos Galgotiu a kolozsvári magyar színházba. Akkor Shakespeare Viharát, most Thomas Bernhard Vadásztársaságát állította színpadra. Galgotiu rámutatott, Bernhard hatása annyira romboló, a belőle sugárzó elutasítás annyira heves, hogy nagyon nehéz színre vinni. /Köllő Katalin: Bernhard tükrében saját magunkat is látjuk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

Február 8-án a Kolozsvár Társaság főtéri székhelyén ismertették Bretter György filozófiája című kötetet, szerzője, szerkesztője: Egyed Péter filozófus, író. Bretter György 45 éves korában meghalt, volt kollégái, barátai egy-egy életrajzi írással csatlakoztak a kötethez. Angi István professzor, Bretter egyik legjobb barátja elővette Bretter György doktori disszertációjának román szövegét, lefordította magyarra, és ellátta jegyzetekkel. /Köllő Katalin: Bretter György Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A reneszánsz év jegyében nyitották meg február 12-én Kolozsváron a Művészeti Múzeumban azt a kiállítást, amely egyben a tizenhatodik alkalommal sorra kerülő Mátyás Napok – Dies Mathiae Corvini rendezvénysorozatának nyitórendezvénye is volt. A Studioart – Reményik Sándor Alapítvány és az Amaryllis Egyesület által szervezett kiállítás már a nevében is – Vivat Rex – hordozza a tárlat tematikáját, a kiállító művészek (Fazakas Tibor, Horváth Gyöngyvér, Essig Klára, Takács Gábor, Bordy Margit, Tompos-Opra Ágota, Veresspál) Mátyás királlyal, illetve Vajdahunyad várával kapcsolatos munkái kaptak helyet. /Köllő Katalin: Kiállítás a reneszánsz év jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Ferkó Zoltán tart beszámolót a moldvai zarándokútjáról február 24-én Kolozsváron. A rendezvény keretében bemutatják a Zarándoklat a moldvai magyar miséért című könyvet, amely útjáról készült. Ferkó Zoltán elmondta, hogy három évvel ezelőtt a második legkeletibb magyar településen, egy színmagyar moldvai faluban, Lábnyikban tanított. Ott felfigyelt arra, hogy a faluban mindig, mindenhol, mindenki mindenkivel magyarul beszélt, egyetlen hely volt kivétel: a templom. A hívek és a pap is tökéletesen beszélnek magyarul. A szentmise és az egyházi események viszont románul zajlanak. A keresztény egyháznak hivatása, hogy minden népnek a saját nyelvén hirdesse Isten Igéjét. Az alkotmánya is garantálja az ország területén élő nemzeti kisebbségek számára a nyelvi és vallási identitás megőrzéséhez való jogot. Ferkó Zoltán 4000 km-es bicikliútjával a moldvai magyarság anyanyelvű vallásgyakorlásának hiányára hívta fel a figyelmet. A Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány segítette zarándoklatát, továbbá az imaháttér. A könyvbemutatók alkalmával egyre többen teszik fel a kérdést: hogyan járulhatnának ők hozzá a moldvai magyar mise ügyének sikeréhez. Ferkó mindig azt mondja: életében legalább egyszer mindenki látogasson el Moldvába. /Köllő Katalin: Életében legalább egyszer mindenki látogasson el Moldvába. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

A Bölcsészkar volt Demény Péter kolozsvári költő, publicista és Halmosi Sándor budapesti költő, műfordító felolvasó erdélyi körútjának kolozsvári állomása. Szó esett a fordításról is, Halmosi Sándor inkább verseket, Demény inkább publicisztikát, bár verset is fordított. /Köllő Katalin: Költők párbeszéde a Bölcsészkaron. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./

„Ha röviden jellemezni kéne a rádiót, akkor következetesség és megújulás lenne a jelszavunk” közölte Rostás Péter István, a Kolozsvári Rádióstúdió főszerkesztő-helyettese azon sajtótájékoztatón, amelyre a rádió 54. születésnapja alkalmából került sor. Három szakaszra osztható ez a történelem, fejtette ki Rostás Péter István: 1954 márciusától egészen 1985 január közepéig, az 1990-es újraindulás, valamint a ’90-től errefele tartó periódusra. A felmérések szerint hétfő és péntek között 80 000 hallgatót számlál a reggeli csúcs az adásbelépésnél, délután pedig a Napóra kezdetekor mintegy 26 200-an hallgatják őket. A szombat reggeli nyolc órás kezdéskor 149 000 hallgatójuk van. Maksay Magdolna, a magyar adás osztályvezetője elmondta, naponta nyereményjáték várja a hallgatókat. Maksay Magdolna az elmúlt év augusztusában vette át a magyar szerkesztőség irányítását. /Köllő Katalin: 54 éve szól a rádió Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14/

Magas állami díjakat adott át március 20-án Kolozsváron a magyar főkonzulátuson Cseh Áron főkonzul: a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta négy személy március 15-e alkalmából. Gergely István szobrászművész, dr. László Ferenc zenetörténész, egyetemi tanár, Csíky András és Bogdán Zsolt Jászai-díjas színművészek különböző művészeti ágak kimagasló és kiváló képviselői, alkotásuk az összmagyar kultúra és művészet számára is maradandó értéket teremt – hangsúlyozta a főkonzul. Gergely István nem érhette meg a kitüntetés átadását. Az oklevélen ez áll: „A Magyar Köztársaság elnöke Gergely István szobrászművésznek, az erdélyi magyar történelem és művelődéstörténet jeles személyiségeinek szobrászati alkotásokban és plakettekben való, magas művészeti színvonalú megjelenítéséért, a magyar történelmi kulturális érték, és a népi művészeti hagyományok ötvözésével sajátos formavilágot teremtő életművéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. László Ferenc oklevelén ez áll: „A Magyar Köztársaság elnöke dr. László Ferenc zenetörténésznek, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia nyugalmazott egyetemi tanárának, a magyar, a román, és az egyetemes zeneművészet és zenetudomány szolgálatában végzett munkássága, művészi és tudományos életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. Csíky András következett: „Csíky András Jászai Mari-díjas színművésznek, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának, a magyar és az egyetemes színházművészetben egyaránt maradandót alkotó, öt évtizedes művészi pályafutása elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom”. Végül Bogdán Zsolt: „Bogdán Zsolt Jászai Mari-díjas színművésznek, sokoldalú művészi munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozom. ” /Köllő Katalin: Magyar állami díjakat adtak át. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Kolozsváron a Barabás Miklós Galériában Németh Júlia műkritikus megnyitotta Soó Zöld Margit festőművész kiállítása. A neves képzőművész a hét végén átveheti az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Szolnay Sándor-díját. /Köllő Katalin: Ünnepi tárlat a Barabás Miklós Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A magyar költészet napját ünnepelték április 11-én Kolozsváron az Állami Magyar Színház és a Koinónia Könyvkiadó közös rendezvényével, megnyitották Kaiser Ottó budapesti fotóművész Határtalan irodalom című fotókiállítását, majd bemutatkozott a Hungaricum című folyóirat. Április 12-én az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében egész napos – irodalmi konferenciát és felolvasást magába foglaló – programra került sor. A Kánon(ok). Pantheon(ok) irodalmi konferencián beszélgetést folytattak „Magyarországi szerzők az erdélyi irodalmi folyóiratokban” címmel, délután pedig „Erdélyi írók jelenléte és recepciója a magyarországi irodalmi folyóiratokban” címmel tartott előadást Tarján Tamás és Margócsy István. Az E-MIL költészetnapi felolvasást rendezett a Bulgakov kávéházban. /Köllő Katalin: Költészet Napja Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./ A Kánon.(ok.). Pantheon.(ok.). irodalmi konferencián választ arra keresték a választ kérdésre, milyen kánon szabályai szerint jelennek meg romániai magyar alkotók irodalmi szövegei magyarországi lapokban, és fordítva. A közösnek látszó konklúzió: a magyarországi lapok által a rendszerváltás előtt felvállalt „nemzet- és értékmentő” funkció az irodalmi folyóiratok szintjén megszűnt, a lapok erőteljes ízléspreferenciával válogatnak, nem föltétlenül szerzők, hanem szövegek között. A hozzászólásokból körvonalazódott: egyetemes kánon nincs, a szerzői preferenciák, a folyóiratok által választott irányvonalak, a szerkesztőségek megszabta értékskálák mentén kialakulnak a különböző lapok szerzőgárdái. /Kánon helyett értékközpontúság. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Számtalanszor előfordul, hogy egymással párhuzamosan szerveznek kulturális eseményeket, célszerű lenne előzőleg egyeztetni. /Köllő Katalin: Szervezésből jeles. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Hubay Miklós dráma- és esszéírót, a Magyar Írószövetség és a PEN Club volt elnökét látta vendégül április 15-én a Korunk Akadémia soros rendezvénye. A 90. életévét nemrég betöltött drámaíró irigylésre méltó memóriával idézett fel eseményeket, történeteket a Kolozsvár Társaság székhelyén. Kántor Lajos irodalomtörténész köszöntötte jeles vendégét, majd Kötő József színháztörténész beszélt a meghívott munkásságáról. A Nagyváradon született Hubay Miklós életének legfontosabb helyszínei: Nagyvárad, Budapest, Genf, Firenze. Negyven darabot írt, tanított a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1955–1957-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott, majd 1957-ben mindkét állásából elbocsátották. A gyerekeit is kitették az óvodából. Tizenöt éven át nem kapott állást Magyarországon, évekig fordított és a filmgyárnak írt forgatókönyveket. Azután 15 évet töltött Firenzében, ahol katedrát ajánlottak fel neki az egyetemen. /Köllő Katalin: Találkozás Hubay Miklóssal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Tizenöt éves születésnapját ünnepli a napokban a kolozsvári Zurboló Táncegyüttes. Új bemutatóval ünnepelték a születésnapot, az együttes vezetője, Könczei Csongor által rendezett Postakert című táncszínházi előadással. Könczei Csongor elmondta, ő javasolta a Zurboló nevet. A zurboló annak az edénynek a neve, amelyben köpülik a vajat. Amatőr táncegyüttes, nem is akartak hivatásos táncegyüttes lenni. /Köllő Katalin: Zurbolós születésnap. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./