Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1990. február 18.
Febr. 14-én Kolozsváron megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület, amely egyesíteni kívánja a természetjáró és honismereti kezdeményezéseket. Tervezik a Gyopár című közlöny elindítását. Az ideiglenes vezetőtanács: Tövissi József elnök, Gyurka László ügyvezető elnök, Imecs Zoltán titkár, Egri László, Varga Alfonz, Köllő Katalin, Hantz Péter vezetőségi tagok. /Megalakult a Kárpát Természetbarát Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./
2000. május 23.
Máj. 21-én Kolozsváron az Állami Magyar Színház adott otthont a végzős főiskolások búcsúztatásának. Felcsendült a Gaudeamus Igitur és az Elmegyek, elmegyek... Salat Lehel színművész, a harmadévesek osztályvezetője, sok sikert kívánt fiatal (immár) kollégáinak. A ballagók: Fodor Edina, Fodor Réka, Laczkó V. Róbert, László Kata, Némethy Zsuzsa, Szilágyi Szabolcs, Szotyori József és Varga Csilla színésznövendékek, valamint Köllő Katalin, Prezsmer Boglárka és Imreh István teatrológusok. Osztályvezető tanár: Csíky András. /Nánó Csaba: Elballagtak a színésznövendékek és a teatrológusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
2001. május 14.
"Máj. 11-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban ünnepelték a Romániai Máltai Segélyszolgálat tízéves születésnapját. Az 1991. május 11-én megalapított segélyszolgálat elnöke Puskás Bálint Zoltán üdvözölte a hazai és külföldi (Németország, Magyarország) vendégeket. Elmondta, hogy 24 fiókszervezettel a legnagyobb segélyszolgálattá vált Romániában. Manfred Schulz, a németországi Malteser Hilfsdienst müncheni egyházmegyei szervezetének vezetője átadta a németországi segélyszolgálat elnökének az üdvözletét. Ugron Béla, a magyarországi segélyszolgálat alelnöke a Magyar Máltai Segélyszolgálat ajánlatát hozta, miszerint bármikor szívesen látják továbbképzésre, tapasztalatcserére a romániai szervezet tagjait. Az ünnepség befejezéseképpen Franz Otto Hansen máltai oklevelet és plakettet nyújtott át, eddig kifejtett áldozatos munkájuk elismeréseként, a Romániai Máltai Segélyszolgálat tizenöt tagjának. /Köllő Katalin: A hit védelmében és a rászorultak megsegítéséért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"
2001. május 18.
"Máj. 16-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesboltban bemutatták Roth Endre Nacionalizmus és demokratizmus című kötetét, a Pro Európa Kiadó gondozásában. A könyv először román nyelven jelent meg 1999-ben, ugyanennél a kiadónál. Szokoly Elek, a kiadó igazgatója elmondta, hogy ez a könyv az európai eszme- és értékrendszert igyekszik megközelíteni. A kötetet először Salat Levente egyetemi előadótanár méltatta. A könyv Románia legfontosabb nemzeti kisebbségeivel, a magyar-, német-, zsidó- és roma-kérdéssel foglalkozik. Kallós Miklós egyetemi tanár szerint ez a mű Románia társadalomtudományi irodalmának egyik legszínvonalasabb alkotása. Balázs Sándor egyetemi tanár, a kötet fordítója kifejtette: ez a munka megfelelt saját gondolkodásmódjának. A kötet nemsokára Németországban is megjelenik. /Köllő Katalin: Magyar és román nyelvű bestseller? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./"
2001. május 25.
"In memoriam Palocsay Rudolf" címmel kiállítást nyitottak meg máj. 23-án Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. Az emlékkiállítást az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság Palocsay Rudolf nevét viselő Ifjú Gazdák Egyesülete szervezte. A kiállítás az egykor világhírű, Palocsay Rudolf munkásságát elevenítette fel. Az 1900-ban született kitűnő botanikus virág- és zöldségnemesítésben elért eredményei alapján hazai és külföldi díjak garmadáját kapta, gyönyörű rózsáiról saját maga készített kitűnő rajzokat. /Köllő Katalin: Palocsay Rudolfra emlékezünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./"
2001. június 22.
"Kolozsváron bemutatták Demeter M. Attila A jó államtól a demokratikus államig /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, Ariadné Könyvek sorozat/ című, politikafilozófiai esszéket tartalmazó könyvét és a Kellék /Kolozsvár/ című filozófiai folyóirat 17-es, a nacionalizmussal foglalkozó számát. /Köllő Katalin: Kellékeink. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"
2001. június 28.
"Jún. 26-án Kolozsváron bemutatták Tamás Gáspár Miklós Idola Tribus című művét. A nacionalizmusról szóló könyv románul jelent meg Marius Tabacu és Borbély István fordításában, alcíme: A nemzeti érzület morális lényege. A kötetet Ciprian Mihali és Claude Karnoouh, a Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia karának tanárai mutatták be, majd a szerző előadását vita követte. Andrei Plesu előszava szerint "Gazsival együtt lenni intellektuális ünnepnek számít". /Köllő Katalin: Az üdvös erjesztő. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./"
2001. július 4.
"Dr. Tonk Sándor, a Sapientia Egyetem rektora júl. 3-án ismertette az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező erdélyi magyar tudományegyetemen ősztől induló szakokat. A sajtóértekezleten jelen volt még Hauer Melinda, az egyetem főtitkára; dr. Tánczos Vilmos megbízott rektor-helyettes; dr. Szilágyi Pál kuratóriumi tag, valamint Farkas Emőd, az alapítvány új irodavezetője. Az Akkreditációs Bizottság júl. 3-i határozata alapján az egyetem újabb három szakra kapott ideiglenes működési engedélyt. Egyik a Csíkszeredába kihelyezett fakultás román- valamint angol nyelv és irodalom karára szól, másik kettő pedig a Marosvásárhelyen zajló oktatás szociálpedagógia, valamint mechatronika szakra szóló engedély. A szakok mellett az egyetem ideiglenes működéséről is döntést hozott tegnap a bizottság, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem elnevezés helyett viszont a Sapientia Egyetem nevet engedélyezte. Remény van arra, hogy az egyetemi év kezdetén, október elsején az említett két színhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen beindul az oktatás. Valamennyi szakon vannak tandíjas és tandíjmentes helyek, ezek 50-50 százalékban oszlanak meg, az összeg pedig évi 200 dollár. Emellett az egyetem már az első évtől kezdve biztosít három fajta ösztöndíjat a hallgatói számára. Létezik szociális, érdem- és tanulmányi ösztöndíj, az alapnak a 40 százaléka a szociális, a többi pedig az érdem- és a tanulmányi ösztöndíj között oszlik meg. Ennek célja, hogy rekompenzálja a tandíjat, hiszen az egyetem nem profitbeállítottságú - hangsúlyozta dr. Tonk Sándor. A következő szakokra lehet tehát július 23-tól felvételizni: - Csíkszereda: vidékfejlesztési tanszék 13 tandíjmentes, 12 tandíjas hely; agrárközgazdaság szak: 25-25; könyvelés és gazdasági informatika szak: 25-25; román nyelv és irodalom - angol nyelv és irodalom szak: 25-25 hely. - Marosvásárhely: informatika szak: 25-25; mechatronika szak: 25-25; és szociálpedagógia szak: 20-20 hely. A tanári állások betöltése egyelőre némi gondot jelent, de erre számítottak. Segítséget jelent hogy már korábban elindítottak egy olyan ösztöndíj-rendszert, amely a doktorátusképzést segítette, így azok, akik részt vettek ebben a rendszerben ősztől már vállalhatják az oktatást. Ezenkívül egy ideig szükség lesz betanító és vendégtanárokra is. Az első pályázati hirdetés már megjelent a sajtóban. - Csíkszeredában vásároltak egy ingatlant, amelynek alkalmassá tétele folyamatban van. Marosvásárhelyen egyelőre bérelt épületben kezdik a tevékenységet, de közben zajlik a telekvásárlási kísérlet, ahol majd felépülhet a campus, valamint a műszaki egyetem új épülete. A szerveződő Sapientia Egyetem négy helyszínen szeretné elindítani az oktatást, a már említett két város mellett, Kolozsváron és Nagyváradon is lesznek szakok, ezek kiépítése folyamatban van. Ezen kívül az egyetem vezetősége fontosnak tartja egy egyetemi könyvtár létesítését, amely elérhető lesz minden Kolozsváron tanuló diák számára, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézményben tanul. A Sapientia Egyetem székhelye Kolozsvárott lesz, ehhez már megvásárolták Bocskai István fejedelem szülőházát, és elkezdődtek a felújítási munkálatok. /Köllő Katalin: Ősztől indul a Sapientia Egyetem. Csíkszeredai és marosvásárhelyi szakokra lehet felvételizni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./"
2001. július 6.
"Júl. 5-én az írásbeli érettséginél a magyar diákoknak várakozniuk kellett, a rendkívül változatos tételek lefordítása ugyanis órákat vett igénybe. Így a két kolozsvári érettségi központ csupán délben kezdhetett hozzá a tételek kidolgozásához. Ugyanez lesz a következő napon is. /Köllő Katalin: Érettségi: Több órát várták a tétel lefordítását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./"
2001. július 7.
"Júl. 6-án az érettségi vizsga keretében az általános műveltséggel kapcsolatos vizsga folyt. Az oktatásügyi miniszter asszony előzőleg ígéretet tett arra, hogy a tételeket eleve lefordítva küldik el Bukarestből, de ez több tárgynál nem történt meg. Júl. 6-án is délig kellett várni a diákoknak a fordításra. /Köllő Katalin: Ismét órákat vártak a tételek lefordítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./"
2001. július 18.
"Dr. Péntek Jánost, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetőjét hatvanadik születésnapján köszöntötték a Kriza János Néprajzi Társaságnál. Ebből az alkalomból készült beszélgetésben az egyetemi munka szervezését emelte ki, az 1990 őszén beinduló néprajz szakot. 1993-ig az irodalomnak és a nyelvnek, ezen belül a néprajznak közös tanszéke volt. Átszervezni és fiatalítani kellett a tanszéket. Munkája a tanszéken kívül az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségéhez, és az Erdélyi Tankönyv Tanácsához kapcsolódik. - A professzort a magyar nyelv esetében a nyelvcsere, vagy a nyelvvesztés foglalkoztatja, melyek a kisebbségi közösségekben mennek végbe. Az ausztriai magyar közösségek jelentős része gyakorlatilag átesett ezen a nyelvcserén. Ezek nyelvi folyamatok, és most is végbemennek, különösen nagyvárosi lakótelepeken. Szinte észre sem lehet venni, amikor generációs változásokkal a fiatalok már a másik nyelvet, az államnyelvet kezdik beszélni, és az anyanyelvet fokozatosan elhagyják. Az anyanyelvi mozgalom elsősorban azzal foglalkozik, hogyan lehet bátorítani, erősíteni a nyelvhasználatot. A professzor elmondta, hogy a tanszéken minden évben nagy volt a túljelentkezés. Most ez aggasztóan megcsappant, de még mindig több jelölt van, mint ahány helyet meghirdettek. A néprajz szak, amely 1990-ben indult, és 2000-ben lett főszak, rendkívül vonzza a fiatalokat. /Köllő Katalin: A derű, mint az élet fontos tartozéka. Születésnapi beszélgetés Péntek Jánossal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./"
2001. július 19.
"Hatalmas botrányt kavart a Transilvania Jurnal című kolozsvári román napilap júl. 18-i híre, miszerint 43 (de a cikkben néhol 57, 43, 14 és egyéb változatok fordulnak elő) román anyanyelvű diák került Kolozsváron, a központi elosztás után, magyar iskolába. Ugyanakkor nagyon sok magyar iskolát végzett diák került más líceumba, mint amit megjelölt. A legtöbb szabadon maradt hellyel - az újságíró szerint - a "Brassay Janos" líceum rendelkezik, ahol összesen 43 betöltetlen hely maradt, a magyar tannyelvű osztályokban. Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelőnő a következőket nyilatkozta: a Brassaiba bekerült ugyan az említett kilenc román diák, de ők az esti tagozat román osztályába iratkoztak. A főtanfelügyelőnő elmondta, nem fűz semmilyen kommentárt a Mediafax által közzétett hírhez, hiszen az ott közölt adatok nem valósak. - Valójában a Brassai Sámuel Líceumban a magyar nyelvű nappali tagozaton összesen hét betöltetlen hely maradt, az esti tagozaton a 25 hellyel meghirdetett magyar nyelvű osztályba mindössze két diák jelentkezett, maradt tehát 23 hely; az ugyancsak 25 helyes román nyelvű osztályba pedig összesen kilenc diák került, maradt tehát 16 betöltetlen hely. /Köllő Katalin: Nem írtak be román diákokat magyar osztályokba. Mariana Dragomir cáfolja a sajtóhíreszteléseket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./"
2001. augusztus 11.
"31 feltételt kell teljesítenie Romániának ahhoz, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz - jelentette be aug. 10-i sajtótájékoztatóján Vasile Puscas, Románia miniszteri rangú európai integrációs főtárgyalója, ebből nyolcat már lezártak, és 15-ön folyamatosan dolgoznak. Románia elfogadta azt az egyezményt, amely szerint román állampolgárként fogadja vissza mindazokat, akik innen származnak, de más országokból kiutasítottak. /Köllő Katalin: 31 csatlakozási feltételből Románia 8-at teljesített. Vasile Puscas szept. 27-re vár választ vízummentesség-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"
2001. augusztus 15.
"Aug. 14-én fejeződtek be a román nyelv és irodalom szóbeli vizsgák mindazon diákok számára, akik részt vesznek a pótérettségin. Kolozs megyében a 98 magyar ajkú diák közül csupán egynek nem sikerült a román szóbelije. /Köllő Katalin: Érettségi pótvizsgák. Román szóbeli Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./"
2001. augusztus 18.
"Elkezdődött a harmadik alkalommal megrendezett Szent-István napi néptánctalálkozó Kolozsváron, a Zenekarok Találkozójával. Pillich László, a rendezvény fő szervezője, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke bemutatta az együtteseket. Hagyomány és identitás címmel konferenciát tartottak, ahol jelen volt Carol König, a Román Kulturális Minisztérium Kisebbségi Igazgatóságának igazgatója, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, valamint a különböző csoportok vezetői. A szimultán fordított három nyelvű konferencia jól sikerült. /Köllő Katalin: Útban a közösségek Európája felé. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./"
2001. augusztus 20.
"A Szent István-napi néptánctalálkozón aug. 17-én Magyarfenesen volt a népviseleti felvonulás és az ünnepi nyitógála. Aug. 18-a a különböző településeken tett látogatássokkal telt, ahol már a csoportok szétváltak, és Mákófalván, Kisbácsban, Jegenyén, Kalotaszentkirályon, Várfalván, Szamosújváron és Széken élvezték az együttlét örömeit. Aug. 19-én a népviseleti felvonulás helyszíne már Kolozsvár belvárosának utcái voltak. A felvonulás után került sor az ökumenikus istentiszteletre, a Szent Mihály-templomban tartottak, ahol Szent István-napi megemlékezésen vettek részt az egybegyűltek. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke, a néptánctalálkozó szervezője bemutatta a csoportokat, amelyek sorra elénekeltek egy-egy zsoltárt vagy saját népük himnuszát. A kitűnően megszervezett Szent István-napi néptánctalálkozó este a Diákművelődési Házban megtartott ünnepi zárógálával ért véget. /Köllő Katalin: Ünnepség az alázat és szeretet jegyében. Kolozs megyei Szent István-napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"
2001. augusztus 22.
"A Szent István-napi néptánctalálkozó keretében Kolozsváron szervezett Hagyomány és identitás című konferencia jó alkalom volt arra, hogy minden csoport vezetője elmondja saját közösségének nehézségeit, de sor került a pozitív dolgokra is. A magyarországi románok képviseletében a méhkeréki Nyisztor György nevét viselő együttes volt jelen a fesztiválon. Méhkeréknek 2700 lakosa van, emellett még tizenhét román falu létezik a határ mellett. A kis létszám ellenére Magyarország minden lehetőséget megad, talán még túl sokat - tette hozzá Ruzsa -, hogy gyakorolhassák kultúrájukat. Az iskolákban biztosítva van a román nyelvű oktatás, van televízió- és rádióadásuk. A tizenhét faluból a hagyományőrzésnek a legnagyobb nyoma Méhkeréken van. Itt 1949-ben alakult meg az első tánccsoport, amely aztán 1992-ben vette fel Nyisztor György nevét, aki a csoport legjobb táncosa volt. A román nyelvet már ősidők óta beszélik, kialakítottak egyfajta saját nyelvet is, de a fiatalok sajnos már nem beszélnek románul, és nem ismerik a hagyományokat. Méhkerék 98 százalékban románok lakta település, minden öt meghívásból legfeljebb egyet fogadnak el és finanszíroznak. A magyarországi német kisebbség is képviseltette magát a találkozón, a Dél-Baranyában fekvő Újpetrei Német Nemzetiségi Együttessel. A konferencián részt vevő képviselőjük elmondta, hogy a magyarországi németség szórványban a paraszti kultúrát képviseli, és a második világháború után a németség aránya 90 százalékról húsz százaléknyira csökkent. A már csak nyomokban levő német kultúrát a romokból sikerült újjáéleszteni, iskolákban, óvodákban német nyelvű oktatás folyik. A Balti-tenger partjáról a lettországi "Venta" ifjúsági néptánccsoport jött el. Képviselőjük elmondta, hogy az orosz elnyomás megszűnte óta tíz éve szabadon építkezhetnek, és nagy öröm számukra, hogy jellegzetes néptáncaikat és hagyományaikat meg tudták őrizni. Lettországban négymillió ember él, ebből mintegy két és fél millió lett nemzetiségű. Olaszország északi részéről, Dél-Tirolból érkezett a ladin "Gherdeina" együttes. A ladin nyelv a régi kelta és a római nyelv egyesüléséből keletkezett. A ladin nép 1985-ben ünnepelte kialakulásának 2000. évfordulóját. Az együttes vezetője, Lukas Hofer elmondta, hogy Dél-Tirol autonóm terület, 400 000 összlakossággal, ebből 40 000 a ladin nemzetiségű. Egy ilyen kis népcsoportnak erősnek kell lennie, hogy megőrizhesse nyelvét és identitását, annál is inkább, mert az olasz kormány megpróbálja megrövidíteni autonómiájuk jogkörét. /Köllő Katalin: Magyarországi románok és németek. Lettek és olaszországi ladinok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./"
2001. augusztus 23.
"Július elsejétől új igazgatója van a Puck Bábszínháznak /Kolozsvár/, Traian Savinescu személyében. Mint ismeretes, városunk bábszínháza egy magyar és egy román tagozattal rendelkezik, mindegyik egy-egy társulatvezetővel, őket koordinálja a meghirdetett állást frissen elnyert igazgató. Az igazgató hangsúlyozta, hogy reformtervei mindkét tagozatra és azonos mértékben érvényesek. A színészek képzésére vonatkozó egyik terv már meg is valósult: sikerült meggyőzni és leszerződtetni Kovács Ildikó rendezőnőt több darab színpadra állítására. A híres rendezőnővel való együttműködés nagymértékben hozzájárul majd a színészek szakmai képzéséhez. A társulat mindkét tagozata egy-egy előadással Budapestre utazik, ahol a Kolibri fesztiválon vesznek részt. A román társulattal Madách Imre Az ember tragédiája című darabját szeretnék színpadra állítani bábszínházi változatban, szintén Kovács Ildikó rendezésében. /Köllő Katalin: Puck bábszínház Új évad, új igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"
2001. augusztus 28.
"Kinevezték a népszámlálási bizottságot, Boros János alpolgármester is tagja a bizottságnak. A kolozsvári bizottság elnöke Gheorghe Funar lett, a bizottság több tagja is hozzá közel álló. Ilyen körülmények között miként lehet biztosítani a népszámlálás tisztaságát? A városi népszámlálási bizottság összetételét kormányhatározat biztosítja, amely előírja, hogy a bizottság elnöke a polgármester, alelnöke a város jegyzője, titkára pedig az anyakönyvi hivatal osztályvezetője. A tanfelügyelőségtől Szabó Gábor a másik magyar anyanyelvű tagja a bizottságnak. Fontos, hogy ne ismétlődjön meg az 1992-es eset, amikor a nemzetiségi kódszámot csak ceruzával volt szabad beírni, amelyet aztán utólag esetleg módosítani lehetett. - Sokan dolgoznak Magyarországon vagy Németországban, de hivatalosan kolozsvári illetőségűek. Nagy gond, ha ők nem lesznek itthon a népszámlálás idején. /Köllő Katalin: Lehet-e biztosítani a népszámlálás tisztaságát? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"
2001. szeptember 1.
"Aug. 31-én Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban került sor az RMDSZ csúcsvezetősége és a magyar történelmi egyházfők közötti megbeszélésre, amelynek célja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezet előkészítése volt. A megbeszélés eredményeiről Markó Béla és Tőkés László tájékoztatott. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte: Nagyon fontos az egyházi ingatlanok kérdésének megoldásához szükséges jogi keretek megteremtése. Az egyházi ingatlanok területén gyakorlatilag, néhány szimbolikus jellegű sürgősségi kormányrendeleten kívül, eddig semmilyen előrelépést nem sikerült kikényszeríteni. Megegyeztek abban, hogy RMDSZ-szakértők segítenek abban, hogy az egyházak saját törvényjavaslatot dolgozzanak ki az ingatlan-visszajuttatás kérdésében. Tőkés László püspök a következőképpen véleményezte a találkozót: Az RMDSZ - az eddigiektől eltérően - messzemenően konzultálni akar minden, az egyházakat érintő kérdésben. A szövetség ingatlanügyben maradéktalanul magáévá teszi az egyházak álláspontját, és ennek megfelelően látja el az őket érintő ügyek képviseletét. Ez egy nagyon fontos eredménye a mai napnak. Az egyház önállóan lép fel a 94-es kormányhatározat ellen, akár demonstratív eszközöket is igénybe véve, és kéri az RMDSZ-t, hogy a szenátusban akadályozza meg ennek elfogadását. /Köllő Katalin: Egyetértenek a teljes visszaszolgáltatás elvében. RMDSZ-vezetők magyar egyházfőkkel találkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"
2001. szeptember 25.
"Több ezer kötetet tartalmazó könyvcsomag átadására került sor a hétvégén, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén. Az adomány a budapesti székhelyű Magyar Könyvklubtól érkezett, amely felhívással fordult a több mint kétszázezres tagságához, s ennek eredményeképpen gyűlt össze több ezer könyv. Ezt a Könyvklub kiegészítette négyszáz darab Magyarok Krónikája című, az utóbbi évek legsikeresebb kiadványával. A nagylelkű ajándék, mely nagyon értékes könyveket tartalmaz, a Heltai Alapítvány segítségével jut majd el Erdély különböző könyvtáraiba, hangsúlyosan pedig a szórványvidékre. Bencze Tibor, az Erdélyi Magyar Könyvklub igazgatója ugyanakkor elmondta, hogy ugyanebből az adományból több csomagot is összeállítottak több erdélyi magyar iskola számára, hiszen köztudott, hogy a szűkös tanügyi költségvetésből nagyon kevés pénz jut az iskolák könyvtári állományára. /Köllő Katalin: Könyvadomány erdélyi magyar könyvtáraknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./"
2001. szeptember 29.
" Szept. 21-e és 23-a zajlott a harmadik Romániai Magyar Bábostalálkozó, melyet Vincze László, a Homo Ludens Alapítvány elnöke szervezett, tizenkét bel- és külföldi bábszínház részvételével. Lengyel Pál, a Budapest Bábszínház rendezője vezette a szakmai beszélgetéseket. Lengyel Pál leszögezte: találkozók, fesztiválok nélkül egyetlen művészeti ág számára sem biztonságos az, hogy szakmailag valahonnan előrelépjen. A találkozó fáradhatatlan szervezője, Vincze László sikeresnek tartja a találkozót, a hazai társulatok, évről évre jobb és igényesebb előadásokat próbálnak hozni. - Ezek a társulatok honorárium nélkül lépnek fel, sőt voltak, akik maguk ajánlkoztak, hogy szívesen eljönnének. /Köllő Katalin: Élmény és szakmai gyarapodás a harmadik romániai bábostalálkozón. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"
2001. október 8.
"1999-ben indította útjára a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a Reményforrás programot, melynek célja sokgyerekes családok számára épített lakóházak átadása. Ilyen házat adtak át idén a mezőségi Vicén, ahol hat árva gyerek számára építettek otthont, megfelelő felügyelettel ellátva. Az átadásnál Király Zoltán, az MVSZ elnökhelyettese nyilatkozta: Vicén az MVSZ a Reményforrás akciójának keretén belül immár az ötödik házát avatta fel. Kolozsváron pedig a Reményforrás-programmal együtt átadták a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága "Szent Kamill" otthonát. A Hajnal negyedben magasodó 4000 négyzetméteres épület magán hordozza a Társaság elnöknőjének, Tokaji Rozáliának kézjegyét, aki bebizonyította, hogy testi fogyatékosként tízszer annyi energiája és akarata van, mint bármely más egészséges embernek. Sorstársainak nehézségét átérezve felvállalta ennek az otthonnak a felépítését, amely nyolcvan hátrányos helyzetű és magára hagyott idős embernek ad otthont, ugyanakkor az MVSZ elnökének, Patrubány Miklósnak az erkölcsi és valamelyest anyagi támogatását is élvezve, az épületben helyet kapott egy sokgyerekes család elhelyezését szolgáló lakás is. /Köllő Katalin: Csodák márpedig vannak... Reményforrás a Magyar Mozgássérültek Kolozsvári Társasága számára is. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2001. október 9.
"Tizenegy év után Kolozs és Baranya megye újra felvette a kapcsolatot, melynek története 1990-ig nyúlik vissza, amikor a két város, Kolozsvár és Pécs után a megyék is testvérkapcsolatot hoztak létre, de az együttműködési szándék kimerült a szerződés aláírásával. Okt. 8-án a Megyei Tanács meghívására Kolozsvárra látogatott a Baranya megyei önkormányzat alelnöke, valamint Minorics Marianna Tünde, a Határon Túli Magyarságért Alapítvány művészeti vezetője. Megegyezés született, hogy a két megye a következő területeken fog majd együttműködni: ipari park, oktatás - beleértve a közép- és felsőoktatást -, turizmus, közös európai projektek, kultúra, a civil szervezetek közötti kapcsolatok, vásárok és kiállítások. Pécsett egy hónapja megnyílt a Pannon Magyar Ház, mely a határon túli magyarságot szolgáló információs és szolgáltató házként kíván jelen lenni. /Köllő Katalin: Közös európai projektek Felújította a kapcsolatot Kolozs és Baranya megye. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./"
2001. október 13.
"Okt. 12-én megkezdődött Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának a munkaülése. A kétnapos konferencia résztvevőit dr. Kötő József az EMKE elnöke köszöntötte, majd Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást, és bejelentette, hogy a Magyar Írószövetség megalapította a Szabó Zoltánról, a legkiválóbb magyar szociográfusról elnevezett díjat. A továbbiakban Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, és Oláh János tartott előadást a szociográfia elméletéről és gyakorlatáról. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Okt. 13-án a Brassai Sámuel Líceumban tartják a Balázs Ferenc-emlékülést, ahol a kolozsvári egyetem magyar újságírószakos hallgatói működnek közre előadásokkal, Dáné Tibor Kálmán pedig bemutatja A szép apostoli élet című centenáriumi kiadványt, amelyet majd okt.14-én Mészkőn is ismertetnek, végül a rendezvény résztvevői Mészkőn megkoszorúzzák Balázs Ferenc sírját. "Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról" címmel tartanak konferenciát okt. 12-14-e között Kolozsvárott. Ez műfaj, amely már a két világháború között létezett, csak 2000-ben jutott oda, hogy a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályt is létesítsen, Beke György elnökletével. A rendezvényen előadások hangzanak el az írói szociográfia elméletéről és gyakorlatáról, a Magyarország felfedezése sorozatainak jelentőségéről, a szociográfia erdélyi, délvidéki és kárpátaljai műhelyeiről, egyéni teljesítményeiről, előadók: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, valamint Dáné Tibor Kálmán. /Balázs Ferencre emlékeznek Kolozsváron. Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./"
2001. október 15.
"Fodor Sándor búcsúztatta okt. 13-án a Házsongárdi temetőben Panek Zoltán jeles erdélyi író hamvait. Panek Zoltán július elsején hunyt el Budapesten, ahol 1987 óta élt. Panek Zoltán temetésén a hazai írótársak, barátok, tisztelők mellett jelen volt a Magyar Írószövetség küldöttsége is, az ő nevükben vett búcsút Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke. A Romániai Magyar PEN-klub, a Romániai Magyar Írószövetség nevében Gálfalvi Zsolt mondott beszédet, majd Mózes Attila, aki meghitt barátságban volt Panek Zoltánnal, búcsúzott az írótól. /Köllő Katalin: A legbékétlenebb pályatárs távozása. Panek Zoltán emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"
2001. október 18.
"Okt. 16-án Kolozsvárott zsúfolt ház előtt az Állami Magyar Opera termében koncertezett a Muzsikás együttes és Sebestyén Márta. Mostani turnéjukon többnyire a kisebb településeket keresték fel. Arra gondoltak, hogy talán a jelenlétük ráébreszti az embereket arra, hogy amijük van, az nagy érték. A Muzsikás együttes a következő településeken tartott előadást: Vajdaszentivány, Szászcsávás, Méra, Lapád, és Kolozsvár. /Köllő Katalin: A szép, hajnali csillag ragyogása Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"
2001. október 20.
" Okt. 8-a és 13-a között tartották meg Székesfehérváron A határon túli magyar irodalom hete Székesfehérváron és Fejér megyében című rendezvénysorozatot, amelynek több erdélyi meghívottja volt. Kolozsvárról jelen volt, többek között, Kántor Lajos, Szabó Zsolt, Szilágyi István és Gábor Dénes. A rendezvényről Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, valamint Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője tájékoztatott. Kántor Lajos kifejtette, hogy a rendezvény egyrészt a magyar irodalomnak az egyetemességéről és mai problémáiról szólt, másrészt a határon túli magyar irodalomról külön-külön, de közös kérdéseiről is. A találkozó megszervezése Arató Antal, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár címzetes igazgatója, továbbá az Árgus folyóirat főszerkesztőjének, Péntek Imrének az érdeme. Most jelent meg a Vissza a forrásokhoz, a Balázs Imre József által szerkesztett, az első Forrás-nemzedéket megszólaltató és bemutató interjúkötet, ennek kapcsán beszélt Kántor a Forrás-nemzedékről. - Gábor Dénes bibliográfus Arató Antallal együtt a romániai magyar művészek ex libriseiről tartott előadást. Dr. Arató Antal is ex libris gyűjtő. - Gábor Dénesnek körülbelül 35 ezer lapnyi gyűjteménye van. /Köllő Katalin: Erdélyi magyar irodalom és ex librisek Székesfehérvárott. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./"
2001. október 22.
"Nem tudják beindítani Kolozsváron a Magyar Mozgássérültek Egyesülete által épített Szent Kamillról elnevezett otthont, ugyanis a hivatalos szervek megnehezítik a működési engedély elnyerését - jelentette be Tokay Rozália, az egyesület elnöknője. Mint ismeretes, okt. 6-án avatták fel a mintegy 4000 négyzetméter területet elfoglaló épületet, amely, remények szerint, 80 idős mozgássérültnek ad otthont, napközben több, nehéz életkörülmények között élő embert lát majd el, és lakást biztosít egy ötgyerekes családnak. A sajtótájékoztatón, amelyre Tokay Rozália meghívta a prefektúra, a polgármesteri hivatal, a fogyatékosokért felelő megyei felügyelőség, valamint az írott és az elektronikus média képviselőit, az elnöknő végigvezette a jelenlevőket az épületen, és bemutatta a rendkívüli nehézségek árán felépített otthont. A megyei és városi tanácstól senki sem képviseltette magát. Marina Stefan Zoltán, az épület tervezője szólalt fel, aki felháborodva mondta el, hogy milyen megaláztatásoknak és nyomásnak volt kitéve amiatt, hogy elvállalta az épület tervezését. Végül Tokay Rozália arra is kitért, hogy a pénzügyőrség 2000. Szeptembere óta nem hajlandó visszafizetni az egyesület számára a hozzáadott értékadót, holott a törvény kimondja: ha egy egyesületnek jól meghatározott célja és programja van, akkor a segélyek és adományok után nem köteles adót fizetni. Egyelőre megoldatlan a két éve elhúzódó per eredménye is, amelyet Pászkány Árpád ellen folytat Tokay Rozália, az üzletember ugyanis letagadja az egyesület számára beérkezett hatvanezer márkás adományt, melyet az ő számlájára küldött egy magyarországi alapítvány. /Köllő Katalin: Hivatali támadások kereszttüzében a Szent Kamill-otthon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./"
2001. október 25.
"Okt. 23-án tartott emlékező ünnepséget Kolozsváron a Heltai Alapítvány pinceklubjában az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága. A rendezvényt Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke nyitotta meg. Dr. Péter Miklós mondta el Gagyi Balla Istvánról szóló emlékbeszédét, aki ezeknek az 56-os emlékező ünnepségeknek a szülőatyja és fő szervezője volt, és aki néhány hete eltávozott az élők sorából. Gagyi Balla István az 1956-os forradalom utáni erdélyi megtorlások történetét kutatta. Lipcsey Ildikó budapesti történész tartott előadást az 1956-os magyar forradalomról. A történész nem a forradalom eseménytörténetét foglalta össze, inkább a hozzá vezető utat elemezve, politikai és társadalmi szempontból, mindazokat az okokat, amelyek kiváltották a népfelkelést. Lipcsey Ildikó szerint Nagy Imre kivégzését leginkább Kádár János szorgalmazta, a Szovjetunió csak áldását adta rá. /Köllő Katalin: 45 éves a magyar forradalom. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./"